Az Észak-Dunántúli Bányavagyon-hasznosító Rt. mûködése 1994-2005 között KÁNTOR ISTVÁNNÉ okleveles közgazda, az Észak-Dunántúli Bányavagyon-hasznosító Rt. végelszámolója Észak-Dunántúlon mûködõ bányavagyon-hasznosítás mûszaki feladatairól, azok teljesítésérõl, valamint humánpolitikai kötelezettségek végrehajtásáról olvashatunk e cikkben. A Szerzõ végül megállapítja, hogy a térségben a kibontakozás megindulására a tervszerû vagyonhasznosítás és helyreállítás kedvezõ hatással volt. Az Észak-Dunántúli BVH Rt. veszprémi székhellyel 20 MFt-os törzstõkével 1994. január 1-jétõl mûködik. Feladatunk volt a felszámolt szénbánya vállalatoktól átvett vagyon hatékony értékesítése, hasznosítása, valamint a szénbányászat korábbi mûködésével kapcsolatban keletkezett mûszaki kötelezettségek (bányabezárás, tájrendezés, bányakár rendezés), vagyonhoz kötött, humánpolitikai és egyéb kötelezettségek teljesítése. Társaságunk tevékenysége a teljes észak-dunántúli területre kiterjedt. A felszámolás alatt (FA) álló bányavállalatokkal az ún. Adásvétellel vegyes kötelezettség átvállalási szerzõdések megkötése útján vásároltuk meg az addig nem értékesített vagyontárgyakat úgy, hogy a vételár fejében (költségvetési pénzkiegészítéssel) a mûszaki és humán kötelezettségek teljesítését átvállaltuk. Idõközben megkezdõdött a vagyon hasznosítása is, pályázati pénzek megszerzése, projektek (ipari park) finanszírozása, ami munkahelyteremtéssel párosult. Továbbá megjelent a vagyonhoz közvetlenül kapcsolódó, az egyes vagyontárgyak fenntartásához és mûködtetéséhez köthetõ kötelezettségek teljesítése is. Társaságunk 27 db adásvétellel vegyes kötelezettség átvállalási szerzõdést kötött az alábbi értékben. (M Ft) Ingatlanok, földek, ingóságok 937,4 Befektetések 1325,8 Dolgozói tartozások, vevõkövetelések stb. 152,3 Összes eszköz könyv szerinti értéken: 2415,5 Munkáltatói jogutódlás 102,3 Korengedményes nyugdíj 119,9 Baleseti járadék 2391,2 Bányabezárás, tájrendezés és bányakár 1995,1 Mûködési költség finanszírozás 1667,6 Egyéb (passzív per stb.) 88,9 Összes kötelezettség 6365,0 A vagyon és a kötelezettség különbözetére az állami költségvetés SZÉSZEK által kezelt mindenkori bányabezárási kerete nyújt fedezetet. Fentiekben ismertetett szerzõdéseket a Veszprémi Szénbányák, az Oroszlányi Szénbányák, Tatabányai Bányák Vállalat és a dorogi területek vonatkozásában kötöttük. Az oroszlányi szerzõdés kiterjed az egykori brennbergi bányászat kötelezettségeire is. A dorogi területek magukba foglalják a Dorogi Szénbányák Vállalat és a Mogyorósi Tanbánya egyes mûszaki kötelezettségeit. A BVH Rt. vagyonhasznosítási tevékenysége (1994-2005) Az Észak-Dunántúli Bányavagyon-hasznosító Rt. vagyont 1994. évben az egykori veszprémi és oroszlányi, 1995. évben a tatabányai szénbánya vállalatoktól és a Mogyorósi Tanbányától vett át. Az rt. által kezelt vagyon rendkívül sokszínû volt. Szerepeltek benne a még mûködõ bányák (Dudar, Várpalota, Mogyorós) eszközei, ingó és ingatlan vagyontárgyai, lakások, üdülõk, jelentõs irodaépületek, sportpályák, kultúrházak, villamos távvezetékek. Része volt az átvett vagyonnak a kft. üzletrészekben, rt. részvényekben megtestesülõ érték, mellyel a vállalatok a 90-es évek elején fõképpen az ún. szénen kívüli tevékenység területén alapított kis és közepes nagyságú társaságokban rendelkeztek. Jelentõs részben hozzátartoztak a vagyonhoz azok az erõmûi részvények is, melyekkel az erõmûvek kifizették 1993-94. években az erõmûi integráció során megvásárolt bányákat. A vagyontárgyak megvásárlása ún. adásvétellel vegyes kötelezettség átvállalási szerzõdésekkel történt, ahol a BVH Rt. a vételár fejében átvállalta a mûszaki és humán kötelezettségek teljesítését. A kötelezettségek mértéke lényegesen meghaladta az átvett vagyon értékét. Az átvett vagyon szerzõdéskori vagyonértéken 2325,6 M Ft volt, melyben a két legnagyobb tétel az ingatlanok (800,2 M Ft) és az üzletrészeket, részvényeket jelentõ befektetett pénzügyi eszközök (1256 M Ft) voltak. A vagyon kezelésének különbözõ szakaszai voltak. Kezdetben (1994-96) a leginkább piacképes vagyontárgyak értékesítése történt meg, ezekhez sorolhatók elsõsorban a lakások, az üdülõk, kisebb épületek, építési telkek, valamint a létezõ bányák piacképes, de kihasználatlan eszközei. 1997 évben bevezették az ún. vagyonhoz kötött kötelezettség fogalmát, mely alapján a SZÉSZEK finanszírozta a megmaradt vagyontárgyak õrzését, fenntartását, állagmegóvását. Ezzel lehetõvé vált a leromlott állapotú, elhanyagolt épületek, ingatlanok rendbetétele, elõkészítése az értékesítésre. 1997 évtõl a SZÉSZEK kezdeményezésére projektekben határoztuk meg a legfontosabb fejlesztési feladatokat. Ekkor indultak a várpalotai, Oroszlány XXII. aknai ipari park projektek, a dudari ipari-kereskedelmi zóna, a nagyegyházi külfejtési gödör hasznosítását célzó projekt. A vértessomlói tájegység Bányászati és Kohászati Lapok BÁNYÁSZAT 139. évfolyam, 2. szám 19
esetében kb. 80 hektáron elsõsorban sport- és szabadidõs tevékenységek megteremtését terveztük Kalandpark megnevezéssel. A cél egyértelmûen az ingatlanok hasznosítása volt, ehhez kellett a rendelkezésre álló pályázati rendszerben a megfelelõ pénzeszközöket elnyerni, és az elvégzett fejlesztésekkel a föld értékét minél jobban növelni. A projektek közül sok idõ- és energiaráfordítás ellenére egyedül a várpalotai ipari park projekt valósult meg. Az ipari park mûködtetésére egy kft.-t hoztunk létre, a társaság megpályázta és elnyerte az ipari park címet. Az ipari park cím birtokában pályázhatott állami forrásokra. Ennek során elnyert 51 M Ft vissza nem térítendõ és 51 M Ft visszatérítendõ állami támogatást. Az infrastrukturális beruházást 2001. évben az alapítótól (a BVH Rt.-tõl) kapott tagi kölcsön segítségével megvalósították, de a park betelepítése nagyon nehezen indult meg. 2002. évben jött az elsõ betelepülõ, 2005-ben viszont megjelent a Tesco, és közel 200 M Ft értékben vásárolt földterületet áruháznak és benzinkútnak. Bár a fizetés döntõen 2006. évre tolódik, a projekt így is sikeresnek mondható. A többi projekt a megvalósításban nem jutott ennyire elõre, a vértessomlói Kalandpark területét például az ötlet és kidolgozott részletek írásbeli dokumentációjával együtt, de érintetlenül értékesítettük. 2001. évtõl új projekt nem volt indítható, folytatni is csak a közeli sikerrel kecsegtetõ elképzeléseket lehetett. Az alapfeladat a még meglevõ vagyon minél elõbb történõ értékesítése volt. Színes ismertetõ marketing anyagok készültek, sor került ingatlanközvetítõk bevonására, befektetési konferenciákat rendeztünk, ill. részt vettünk hasonló rendezvényeken. Kiléptünk a nemzetközi piacra is, közösen a három BVH Rt. multimédiás CD-t készíttetett, melyet széles körben terjesztettünk. Saját honlapot mûködtettünk az interneten, amely természetesen az értékesítendõ vagyontárgyak adatai mellett tartalmazta a mûszaki feladatokkal 28,4 kapcsolatos hirdetéseket, pályázati anyagokat is. A vagyonhasznosítási tevékenység kezdeti szakaszában remény sem volt a nagy épületek, irodaházak értékesítésére. Ezeket többnyire társasházzá alakítottuk és albetétenként kíséreltük meg értékesíteni. Folyamatosan 877,3 biztosítottuk a bérletbe vétel lehetõségét, és ez jelentõs árbevételt eredményezett. Társaságunknál a vagyonértékesítésbõl és -hasznosításból eredõ bevételek (folyó áron) az alábbiak szerint alakultak: év bevétel, M Ft év bevétel, M Ft 1994 202 2000 747 1995 320 2001 302 1996 241 2002 230 1997 236 2003 235 1998 265 2004 209 1999 214 2005 49 1994-2005 összesen: 3250 ABVH Rt. mûködése 2005. január 1-jétõl végelszámolásként folytatódik. A vagyon még mindig jelentõs, de a maradék vagyonelemek tételesen valamilyen problémát hordoznak. A problémák kulcsa a Palota Ipari Park Várpalotán. Egyrészt jelentõs ingatlanvagyont (földterületet) jelent az a része, ami még nem kelt el (6 ha), másrészt a mûködtetésre létrehozott kft. állami támogatási szerzõdéseinek garanciális biztosítékaként a BVH Rt. 129 M Ft értékben vállalta jelzálog bejegyzését a veszprémi irodaház 31 db albetétjére. Ez elidegenítési tilalmat jelent az ipari park mûködésének elsõ öt évére, ami 2006 szeptemberében jár le. Eddig élnie kell a kft.- nek, és ezt követõen válik lehetségessé mind a zálogtárgy (albetétek), mind pedig a kft. üzletrész értékesítése. Az egykori oroszlányi, tatabányai és veszprémi bányavállalatok mûködési területén végzett bányavagyonhasznosítás eredményei felemás képet mutatnak. Egyrészt jelentõs forráshoz juttatták a költségvetést a mûszaki és humán kötelezettségek teljesítése során, másrészt közvetlenül részt vállaltak a mûködési területünkön létezett szénbányák maradványainak megszüntetésében. Egyes oroszlányi, tatabányai, veszprémi, ajkai vagy várpalotai épületeknek már lassan csak a helytörténészek ismerik a bányászati kapcsolódását, és a bányatelepek, telephelyek is csak nevükben hordozzák a bányász múltat. A BVH Rt. mûszaki tevékenységének rövid áttekintése (1994-2005) ÖSSZESEN: 1 993,8 M Ft 410,9 325,2 352,0 Veszprémi Szénbányák FA Mogyorósi Tanbánya Oroszlányi Szénbányák FA Dorogi Szénbányák FA Tatabányai Bányák V.FA 1. ábra: Területenkénti átvállalt mûszaki kötelezettségek Az Észak-Dunántúli Bányavagyon-hasznosító Részvénytársaság megalakulása óta, eddigi mûködése során mintegy 2 milliárd Ft értékû mûszaki kötelezettség-állományt vett át a felszámolás alatt lévõ bányavállalatoktól (1. táblázat, 1. ábra). A táblázatból az is kitûnik, hogy még 2000-ben és utána is történt kötelezettség átadás átvétel az FA.-k ésabvh Rt. között, ami részben magyarázatot ad arra, hogy az eredetileg 2000-ig tervezett mûködési horizont miért tolódott ki egészen 2005-ig. Bár az állami szénbányászattal összefüggésbe hozható mûszaki problémák bejelentésének száma és anyagi kihatása erõteljes lecsengést mutat, azért napjainkban is érkeznek különbözõ bányavidékekrõl bejelentések, amelyeknek legalább a kivizsgálását és összefüggéseinek meghatározását 20 Bányászati és Kohászati Lapok BÁNYÁSZAT 139. évfolyam, 2. szám
1. táblázat Mûszaki kötelezettség átvállalások, M Ft dátum terület bányabezárás bányakár tájrendezés összes 1993. 12. 31. VSz FA Várpalota 144,8 22,3 64,1 231,2 1993. 12. 31. VSz FA Dudar 12,2 32,9 4,0 49,1 1994. 02. 15. VSz FA Dudar 191,5 9,8 65,7 267,0 1994. 04. 01. Mogyorósi Tbnbánya 20,9 7,5 28,4 1994. 10. 01. OSz FA 15,2 165,8 107,6 288,6 1995. 01. 01. TBVFA 39,9 9,0 137,8 186,7 1996. 01. 01. VSz FA 9,6 15,2 24,8 1996. 01. 01. DSz FA 45,9 16,0 112,8 174,7 1996. 01. 29. DSz FA 12,6 12,6 1996. 05. 10. OSz FA 19,4 0,8 0,9 21,2 1997. 03. 26. TBVFA 2,0 5,8 7,7 1997. 12. 31. VSz FA 29,5 8,1 30,5 68,1 1999. 07. 05. OSzFA 48,5 1,1 36,5 86,2 1999. 07. 01. TBVFA 126,9 0,1 10,7 137,7 1999. 07. 05. VSz FA 225,5 5,7 6,0 237,2 2000. 03. 31. OSzFA 11,0 4,0 15,0 2000. 04. 30. TBVFA 18,6 1,0 19,6 2000. 07. 03. DSz FA 108,6 1,9 24,4 134,9 2000. 10. 25. DSz FA kárösszeg nem ismert 2001. 11. 01. TBVFA 0,4 0,4 2002. 02. 07. DSz FA 2,5 2,5 2002. 05. 16. DSz FA 0,4 0,4 Összes átvett 1 073,3 287,8 632,7 1 993,8 Veszprémi Szénbányák (VSz FA) Oroszlányi Szénbányák (OSz FA) szakembereinknek kell végezni. Ezen túlmenõen, ha az összefüggés a bányamûveletek és a károk között megállapítható, az elhárítás is a Bányavagyon-hasznosító Rt. feladata lenne. Tekintettel arra, hogy ezeknek a problémáknak a száma jelentõs mértékben lecsökkent, az önálló szervezet fenntartása már nem indokolt, ezért tulajdonosi döntéssel megindult a Bányavagyon-hasznosító Rt.-k végelszámolása 2005. január 1-jével, feladatait egy új szervezetnek adja át. Visszatérve a kötelezettségek átvállalására, azok területi megoszlását az 1. ábra szemlélteti. A legtöbb mûszaki kötelezettséget (877,3 M Ft) a VSz FA területérõl Tatabányai Bányák Vállalat (TBV FA) Dorogi Szénbányák (DSz FA) 2 181,1 Bányabezárás Összesen: 4 325,9 M Ft Bányakár 903,2 Tájrendezés vettük át, amely az összes mûszaki kötelezettség 44,0%-a. Oroszlány 20,6%-kal, Tatabánya 17,7%-kal, Dorog és Mogyorós Bánya szintén 17,7%-kal vette ki részét a kötelezettségekbõl. Az átvállalt mûszaki kötelezettségeken belül a bányabezárási, bányakár rendezési és tájrendezési feladatok arányait a 2. ábra mutatja. A bányabezárás 61,6%-ot, a tájrendezés 24,2%-ot, a bányakár pedig 14,2%-ot tett ki az egészbõl. 1997-tõl vagyonhoz kötött mûszaki kötelezettségekkel is számoltunk, melyek még nem szerepeltek az átvállalási szerzõdésekben. Vagyonhoz kötött kötelezettség alatt a vagyon fenntartására, õrzésére és állagmegõrzésére fordított 234,5 Vagyonhoz kötött 3. ábra: Összesen teljesített mûszaki kötelezettségek 1 007,1 ÖSSZESEN: 1 993,8 M Ft 283,4 1 227,2 483,1 Bányabezárás Bányakár Tájrendezés 2. ábra: Kategóriánként átvállalt mûszaki kötelezettségek költségeket értjük, ezeket az 1997 utáni felmérések már tartalmazták. Az 1994-2005 évek folyamán ténylegesen 3422,7 M Ft értékben teljesítettünk bányafelhagyási (bányabezárási, bányakár- és tájrendezési) feladatokat, 903,2 M Ft értékben pedig vagyonhoz kötött kötelezettséget. Az összes eddig teljesített mûszaki kötelezettség tényértéken 4325,9 M Ft. (3. ábra) Az ábrán látható, hogy a teljesített kötelezettségek közel felét (50,4%) a bányabezárási munkák tették ki, de a vagyon megóvása is jelentõs részt (20,9%) követelt. A mûszaki kötelezettségek idõben lefutását a Bányászati és Kohászati Lapok BÁNYÁSZAT 139. évfolyam, 2. szám 21
MFt 700 600 500 400 300 200 100 0 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 év Vagyonhoz kötött Tájrendezés Bányakár Bányabezárás 4. ábra: Mûszaki kötelezettségek évenkénti teljesítése 4. ábrán kísérhetjük figyelemmel. Az 1997-ben bekövetkezett ugrás a vagyonhoz kötött kötelezettségek belépésének köszönhetõ. A vagyont addig is kezeltük, de a költségeket a BVH Rt. mûködési költségei között számoltuk el. Az áttérés indokolt volt, hiszen ez a költség valójában a vagyonhasznosítási kötelezettség vonzata. Ha azonban eltekintünk a tartalomváltozás okozta eltéréstõl, akkor is azt látjuk, hogy a teljesítés 1997 és 2002 között kulminált. Ennek indoka, hogy addigra készültek el nagy számban a kiviteli tervek, szerzett gyakorlatot a lebonyolításban a szakembergárda, továbbá a költségvetési források is nagyobb teljesítést tettek lehetõvé. Az 1. és 2. ábrák számaiból is kitûnik, hogy az Észak- Dunántúli Bányavagyon-hasznosító Rt. az elmúlt 10-11 év alatt lényegesen nagyobb értékben teljesített mûszaki kötelezettségeket, mint amennyit átvállalt az FA-któl. Ennek csak egyik magyarázata az idõk folyamán menynyiségben szaporodó kötelezettség, döntõ mértékben azonban az rt. mûködésének kezdeti idõszakában elszabadult és elõre prognosztizálhatatlan infláció, továbbá az idõk folyamán egyre szigorodó környezetvédelmi, természetvédelmi szabályozás volt az oka. Oka továbbá az is, hogy a vagyonhoz kötött kötelezettség az átvételben még nem, a teljesítésben pedig már 903,2 M Ft-tal szerepel. A számok és a grafikonok azt is bizonyítják, hogy az Észak-Dunántúli Bányavagyon-hasznosító Rt. eredményesen fejezte be küldetését, a szénbánya vállalatok felszámolásának befejezése érdekében átvállalt mûszaki kötelezettségek döntõ részét (amelyek teljesíthetõk voltak) napjainkra teljesítette, a megoldatlan feladatok jövõbeni megvalósításáról gondoskodott. A hátralévõ mûszaki feladatok, amelyek jellegükbõl adódóan hosszas elõkészítést igényelnek, illetve amelyeknél peres eljárás folyik, és nem valószínû, hogy a végelszámolásra rendelkezésre álló idõ alatt lezárhatóak, ezek célszerûen az erre a célra alapított Bányavagyon-hasznosító Közhasznú Társasághoz kerültek. Az ismert mûszaki kötelezettségek átadása két ütemben már meg is történt. Humánpolitikai kötelezettségek teljesítése Társaságunknál 1994 és 2004 között baleseti járadék megváltására, baleseti egészségkárosodási járadék fizetésére, korengedményes nyugdíjazásra, felmondásra, végkielégítésre és egyéb célra összesen 2111 M Ft-ot fizettünk ki. A kiadások alakulásában szerepet játszott a létszám átvétele (csökkenésének üteme), a járadék biztosítás megváltásának idõpontja. A humánpolitikai kötelezettségek teljesítése 2005. január 1-jétõl a végelszámolás kezdetétõl a felmondási bérek, végkielégítések kifizetésével folyamatosan befejezõdik. A jelen teendõi A tervezetnek megfelelõen a vagyonértékesítés folyamatos. Jelenleg a várpalotai ipari parkban vannak területeink, amelyek egy része szabadon értékesíthetõ, van jelzáloggal terhelt ipari parkos területünk, amely még nem értékesíthetõ. Van 31 db társasházi albetétünk, ami szintén jelzáloggal terhelt és nem értékesíthetõ. Az ipari park mûködtetési jelzáloga 2006. IV. negyedévtõl megszûnik, a végelszámolás befejezése ezen idõszakra tehetõ. A végelszámolás kezdetekor meglévõ kötelezettségek folyamatos teljesítése megtörtént. Tartozás átvállalás címén 255,6 MFt-ot a Bányavagyon-hasznosító Közhasznú Társaság részére átadtunk, elõjegyeztünk. A meglévõ vagyon jelentõs része a kht.- hoz kerül át, amint a technikai akadályok (jelzálog levétel) megszûnnek. A szerkezetátalakítási folyamat hatása az érintett térségek fejlõdésére A három BVH Rt. közül az ÉD BVH Rt. területe volt a legkiterjedtebb, több bányamedence szerkezetátalakítása tartozott hozzá, így egységes vagy általános hatás nem érzékelhetõ, egységes vagy általános következtetés nem vonható le. Megpróbálunk azonban képet adni egy-egy területen elért eredményeinkrõl. A bányák bezárása, a több ezer bányász elbocsátása, munkanélkülivé válása a régiókat, de különösen a bányásztelepüléseket igen érzékenyen érintette. A szerkezetátalakítás során ugyan állami forrásokból is igyekeztünk az elbocsátott dolgozókról gondoskodni, valamilyen ellátást (nyugdíjat, járadékot, végkielégítést vagy újrakezdési támogatást) legtöbbjük kapott. A BVH Rt. mûködésének kezdetén azonban munkahelyek létrehozására nem volt sem közvetlen, sem közvetett lehetõségünk. Késõbbiekben a bányabezárási és a tájrendezési 22 Bányászati és Kohászati Lapok BÁNYÁSZAT 139. évfolyam, 2. szám
munkákban a kivitelezõk, a vagyon megóvásában pedig a szolgáltatók többnyire a volt bányász munkaerõt vették igénybe. Persze ez is csak néhány száz embernek adott munkát. Változás akkor következett be, amikor az egykori üzemterületeken (Ajka, Dudar, Várpalota, Oroszlány stb.) az értékesítés után ipari és szolgáltató bázisok alakultak ki, vagy a rekultivált területeken fejlõdött ki ipari park (Várpalota, Oroszlány). Az itt mûködõ vállalkozások már jelentõsebb létszámot foglalkoztattak. A bányavállalatok egykori szociális, kulturális és sportlétesítményei többnyire önkormányzati tulajdonba kerültek, és szolgálták továbbra is a lakosság ilyen irányú igényeit. Talán nem tûnik túlzásnak, ha azt mondjuk, hogy a szénbányászati szerkezetátalakítás során az iparágat ért sokkszerû hatás után a térségben az állam által is támogatott, tervszerû vagyonhasznosítás és rekultiváció kedvezõ hatással volt a kibontakozás megindulására. Lehetõséget adott kis- és középvállalkozások indulásához, területet biztosított gyártó, kereskedelmi és szolgáltató tevékenységek mûködtetéséhez. Összefoglalás Megállapíthatjuk, hogy az Észak-Dunántúli Bányavagyon-hasznosító Rt. fennállása óta feladatát tervszerûen teljesítette. A vagyonértékesítés és -hasznosítás könyv szerinti érték fölött teljesült, az átvállalt humán és mûszaki kötelezettségeinket állami források kiegészítésével a szakma szabályainak megfelelõen elvégeztük. Itt mondunk köszönetet mindazon kollegáknak, akik a BVH Rt. 12 éves mûködése során munkájukkal elõsegítették feladataink sikeres teljesítését. Külön köszönet illeti Bács Péter és Bencsik Gábor bányamérnök kollégákat, akik ezen cikk vagyonhasznosítási és mûszaki teljesítési részeinek összeállításában nyújtottak segítséget. KÁNTOR ISTVÁNNÉ 1965-ben szerzett közgazdász oklevelet a Budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Ipari Karán. Emellett felsõfokú árszakértõ, okl. könyvvizsgáló, okl. adószakértõ képesítésekkel is rendelkezik. A Magyar Szénbányászati Trösztnél volt mûszaki-gazdasági tanácsadó, majd a Veszprémi Szénbányáknál terv-közgazdasági és gazdasági vezetõ. 1982-1992-ig az Észak-Dunántúli Bányavagyon-hasznosító Rt. gazdasági igazgatóhelyettese, majd 2000. április 6-tól vezérigazgatója, 2005. május 1-jétõl végelszámolója. 27 éve dolgozik a magyar szénbányászatban, illetve ahhoz közvetlenül kapcsolódó szervezetben. Hazai hírek Energiabiztonság 2006. január 24-én a Népszabadság c. napilap kerekasztalbeszélgetésre hívta meg a téma vezetõ képviselõit. A beszélgetésen amelyet Peredi Ágnes, a Népszabadság újságírója vezetett dr. Kóka János, a GKM minisztere, Dióssy László, a GKM politikai államtitkára, Mosonyi György, a MOL Rt. vezérigazgatója, Konrad Kreuzer, az E.ON Hungária Zrt. igazgatóság elnöke, dr.tombor Antal, a MAVIR Zrt. elnök-vezérigazgatója, dr. Kapolyi László, az MTA r. tagja és Szaniszló Mihály, az Ipari Energiafogyasztók Fórum elnöke adott tájékoztatást az aktuális kérdésekrõl. A közel háromórás beszélgetés kapcsán melyen mintegy 100 fõ vett részt dr. Kóka János miniszter kiemelt feladatnak tartotta az ellátásbiztonságot. E célból már megkezdõdtek azok a munkák (gáztárolók, NABUCCO, kutatásfejlesztés), amit a minisztérium kiemelt feladatnak tart. Tájékoztatást adott azokról a felsõszintû tanácskozásokról, amelyekre a közeli napokban az energetikai kérdések megtárgyalása miatt kerül sor. Ezt követõen a meghívottak Peredi Ágnes által feltett aktuális kérdésekre válaszoltak. E sorok írója két kérdést tett fel, nevezetesen egy új lignitbázisra épülõ erõmû építésével kapcsolatosan mi az álláspont, és mikor készül el egy ásványi nyersanyag-politika, hiszen a szén a jövõben felértékelõdik, és hazánkban jelentõs ipari vagyonok állnak rendelkezésre. A kérdésre a GKM politikai államtitkára válaszolt, és kifejtette, hogy az új erõmûépítésre még nincs egyértelmû válasz, de van realitása, ugyanis az árak emelkednek, és az a versenyt erõsítheti. Válaszolt még dr. Kapolyi László is, aki elmondta, hogy csak két erõmû építésének van alternatívája, egyik a hazai lignitbázisra épülõ erõmû, a másik a paksi bõvítés, amire azonban már döntés van. Dr. Horn János Feketeszén hasznosítás a Mecsekben? Mintegy 400 Mt feketeszén készlet van a Mecsekben, amelynek kitermelését egy új technológiával és kormányzati támogatással 4-5 éven belül el lehetne kezdeni mondta Verbõci József, a bányászati kutatásokkal foglalkozó Calamites Kft. ügyvezetõje az MTI-nek. A cégvezetõ tájékoztatása szerint a Mecsekben, Máza és Váralja térségében 200-1000 m mélyen található az a szénmezõ, amelynek kitermelése gazdaságossá tehetõ egy Magyarországon még nem, de az Egyesült Államokban, Kanadában, Oroszországban és Ausztráliában már sikerrel alkalmazott eljárással. Ennek lényege, hogy a föld alatt található szénmezõt fúrólyukakon keresztül forró levegõvel és vízgõzzel elgázosítják, majd lecsapolják. Az így kapott hidrogént, szén-monoxidot, metánt tartalmazó, úgynevezett szintézis-gáz oxigén hozzáadása után hõ- és villamosáram-termelésre egyaránt felhasználható. Egy tonna szénbõl 2000 m 3 gáz nyerhetõ, amelynek fûtõértéke kisebb ugyan a földgázénál, elõállítása azonban a földgáz folyamatos drágulása miatt gazdaságossá tehetõ, ráadásul csökkentheti az importot, Magyarország egyoldalú energiafüggõségét. Verbõci József beszámolt arról, hogy Máza és Váralja között 1975 1985 között már folytak kutatások. A 10 km 2 -es területen 67 kutatófúrást végeztek, amivel az ásványvagyont meghatározták. A lelõhely kitermelésére akkor azért nem került sor, mert a gáz jóval olcsóbb volt a szénnél, így a termelés a hagyományos módszerekkel gazdaságtalan lett volna. FigyelõNet, MTI-Eco 2006. február 21. Legeza Miklós Bányászati és Kohászati Lapok BÁNYÁSZAT 139. évfolyam, 2. szám 23