Kainozóikum Újállatidő vagy földtörténeti újkor 67-65 millió évtől máig Időszakai: Harmadidőszak (tercier) Kor: Paleocén 67-55 millió év Eocén 55-37 millió év Oligocén 37-25 millió év Miocén 25-5 millió év Pliocén 5-2,4 millió év Negyedidőszak (kvarter) Kor: Pleisztocén 2,4 millió év 10000 év Holocén 10000 év -
Az eocén ősföldrajza I. Tethys fokozatosan bezáródik (larámi fázis K-T határon) frika és India szubkontinense közeledik Eurázsia felé usztrália már önálló kontinens
Az eocén ősföldrajza II. frika és Eurázsia özeledésével felemésztődik z eurázsiai lemez ubdukálódik Afrika alá Tethys-óceán és közöttük lévő ikrolemezek rotációs ozgást végeznek océn-oligocén határon ireneusi fázis)
Az eocén ősföldrajza III. India közeledik Ázsia felé
Az oligocén ősföldrajza I. A paleogén végére a Tethys teljesen bezáródik (paleogén-neogén határon szávai fázis)
A miocén ősföldrajza I. frika és Európa közeledése lytatódik z Alpidák vonulatai kozatosan emelkednek -i vergenciájú takarók mikrolemezek rotálnak, bbek közöttlétrehozzák a Kárpát-medencét is Tethys maradéka két részre szakad a miocén elejére -en a Mediterráneum, É-on a Paratethys a kialakuló Alpidák
A miocén ősföldrajza II. Mediterráneum Paratethys: Alpi-, Pannóniai-, Dáciai-, Euxin-, Kaszpi-medence
A miocén ősföldrajza III. A miocén végére a mikrolemezek elérik nagyjából mai helyzetüket A Kárpát-medence is elnyeri mai formáját
A miocén ősföldrajza I. A miocénre India is hozzáforr Ázsiához
A negyedidőszak ősföldrajza A kontinensek elfoglalták jelenlegi helyzetüket, de míg folytatódnak a különböző földtani folyamatok Pl.: iszosztázia, eusztatikus tengerszintváltozások, riftesedés, szubdukálódás, vulkanizmus, jégtakaró munkája stb.
A Harmadidőszak gerinctelen állatvilága I. gysejtűek: Foraminiferák virágzása óriás alakokkal Nummulites lehneri Discocyclina sp. Lepidocyclina tobleri panamensis 5 cm Nummulites millecaput
A Harmadidőszak gerinctelen állatvilága II. Puhatestűek: Kagylók Cardium turonica Venus Glycymeris Ostrea Chlamys Pecten
A Harmadidőszak gerinctelen állatvilága III uhatestűek: sigák Turritella Cerithium Natica Limnaea
A Harmadidőszak gerinctelen állatvilága IV uhatestűek: ábasfejűek: a külső vázasok közül a K-T határt csak a autilus lépte át z ízeltlábúaknál fontosak a agylósrákok (Ostracoda) s a rovarok mai taxonokkal Candona pörgekarúak teljesen visszaszorulnak tüskésbőrűek közül tengeri sünök (Echinodermata) lik a tercierben virágkorukat Clypaster
A harmadidőszak gerinces állatvilága I. Halak: kerek pikkelyes halak veszik át a rombos pikkelyesek szerepét, fontosak a cápák a tercierben A kétéltűek kevésbé jelentősek A hüllők virágkora véget ért a Dinosauridák kihalásával kígyók, krokodílok az eocéntől Az emlősök esetében a krétára elkülönülnek az erszényesek és a méhlepényesek Egyre több a ma is előforduló taxon A paleocénben már elkülöníthetőek a ragadozók, rovarevők, rágcsálók és majmok
A harmadidőszak gerinces állatvilága II. A páratlan ujjú patások Dél-Amerikában ugyanazt a szerepkört töltötték be, mint É-on a lófélék D-en korábban végbe ment a súlyt csak a középső ujjra áttevő ujjredukció (miocén) A pliocén végi Amerika egyesítés következtében a kontinensre beáramlottak az új fajok, az ősi fajok kipusztultak
A harmadidőszak gerinces állatvilága III. z ormányosok az eocéntől ezdve É-Afrikában oeritherium) ajd onnan terjedtek el urópába, Ázsiába, É-Amerikába Mastodon-félék, amelyek a leisztocénben értek el -Amerikába Mastodonok Európában a leisztocénre kihalnak, -Amerikában az utolsó gkorszakra, D-Amerikában edig még a történelmi időkből vannak említések
A harmadidőszak gerinces állatvilága IV. lófélék (Equuidák) fejlődése É-Amerikában Európában indul az eocénben (Eohippus) iocén: É-Amerikában több faj (Mesohippus) Európa kis fejlődés (Anchitherium) liocén: az amerikai vadlovak a Hypohippussal ihalnak (Meso~, Mery~, Pliohippus) Európában Hipparion leisztocén: Európában megjelenik az Equus (ló) Eohippus Mesohippus Hipparion Equus
A harmadidőszak gerinces állatvilága V. A főemlősök a paleocénben jelentek meg fejlettebb csoportjaik az oligocénben Miocénben már a szavannákon, csapatokban vadásztak, két lábon jártak Pliocénben Indiából emberszabásúak őse (Sivapihecus), emberfélék őse (Ramapithecus) 5 millió éve Australopihecus 3 millió éve Homo habilis Sivapithecus Australopithecus Ramapithecus Homo habilis
A negyedidőszak gerinctelen faunája Tavi fajok Artica islandica Bithynia leachi Szárazföldi fajok Succinea oblonga Pupilla muscorum Folyóvízi fajok Viviparus Lithoglyphu naticoides