KÜLÖNLEGES HELYZETE. A bolygó kialakulásakor más folyamatok és körülmények zajlottak a felszínen, mint ma. LEGIDŐSEBB KŐZETEI KOR

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÜLÖNLEGES HELYZETE. A bolygó kialakulásakor más folyamatok és körülmények zajlottak a felszínen, mint ma. LEGIDŐSEBB KŐZETEI KOR"

Átírás

1 A FÖLDF KÜLÖNLEGES HELYZETE Bolygónkon az élet születése nagymértékben köszönhető a Föld csillagászati elhelyezkedésének. A Naptól való távolsága (kb. 150 millió km) lehetővé teszi, hogy - a megfelelő hőmérsékleti viszonyok miatt - a víz mindhárom halmazállapota stabil legyen a felszínen. A Föld tömege is meghatározó tényező, hiszen ha kisebb lenne, nem lenne képes az atmoszféra megtartására, a légkört alkotó gázok egyszerűen elillannának a világűrbe (+ napszél!!). A bolygó kialakulásakor más folyamatok és körülmények zajlottak a felszínen, mint ma. A FÖLDF LEGIDŐSEBB KŐZETEI A Föld felszínén található legidősebb kőzetek Grönland délnyugati részéről származnak, kb. 3,6 3,8 milliárd évesek. Amerikai és ausztráliai üledékes kőzetekben azonban ezeknél is idősebb, 4,2 milliárd éves cirkonkristályokat mutattak ki a radiometrikus kormeghatározás során. A Naprendszer kialakulásakor képződött a ma a Földet elérő meteoritok nagy része is, így a meteoritok összetételéből is szerezhetünk információkat a korabeli Földről. A vasmeteoritok (vas, nikkel, különböző fémek) anyaga a Föld belső rétegeire emlékeztet, a kőmeteoritok anyaga viszont a földkéreg (litoszféra) anyagára. A FÖLDTÖRTÉNETI KORTÁBLÁZAT (CSAK EGYSZERŰEN ) IDŐ ARCHAIKUM PROTEROZOIKUM PALEOZOIKUM MEZOZOIKUM KAINOZOIKUM IDŐSZAK Kambrium Ordovícium Szilur Devon Karbon Perm Triász Jura Kréta Harmadidőszak Negyedidőszak KOR MIKOR?? (MILLIÓ( ÉVE) millió millió millió millió millió millió millió millió millió millió millió Paleocén millió Eocén millió Oligocén millió Miocén 26-7 millió Pliocén 7-2 millió Pleisztocén 2 millió Holocén ma

2 ARCHAIKUM ( ŐSIDŐ SIDŐ ) ) 4,6-2,5 MILLIÁRD ÉVE A hőmérséklet csökkenésével megszilárdult a földfelszín. Ekkor indultak el a Föld szilárd kérgében zajló folyamatok (a földkéreg differenciálódása). A szárazföldi kéreg vastagabb (átlag 41 km), gránitos, szilíciumban gazdag, az óceáni kéreg sűrűbb, bazaltos, vékonyabb (kb. 8 km). A Föld gömbhéjas szerkezete kialakult, nem egységes a kéreg (kőzetlemezek). Zöldköves formációk alakulnak ki. Aktív magmatizmus volt jelen, a köpenyben gránitosodás zajlott. Ezek a gránittömbök kiemelkedtek, majd erodálódtak, így magmás és üledékes kőzetek keveréke jött létre, például a zöldpala. A másik fontos kőzet a grauwacke. Szürke színű törmelékes üledékes kőzet, alapanyaga kovás, meszes, agyagos, de finomszemcsés földpát és kvarc is található benne. Anyaga tengeri környezetben, örvénylő mozgással, gyors ülepedéssel halmozódik fel, akár több ezer méter vastagságban, ott, ahol kicsi a távolság a tenger és a lepusztulási terület között. Jól hasad és aprózódik. A tűzkő úgy jött létre, hogy meszes kőzetben a törmelék kvarc kémiailag mobilizálódott, és kova (folyékony kvarc) áramlott a repedésekbe. A tűzkövet az ősember fegyverek készítésére használta, ahol pedig megtalálható volt ez a kőzet, ott a házak nagy része ebből épült (pl. Dél- Anglia). A Föld első atmoszférája hidrogénből és héliumból állt, de ez a Föld kis tömege miatt elillant. A második atmoszféra vízből, ammóniából, metánból és vulkáni gázokból állt. Nem volt oxigén, így ózon sem, és a felszínen nem alakulhatott ki az élet. A sugárzás káros fajtáját már 12 cm víz is kiszűri, így a legvalószínűbb, hogy az élet a sekély tengerekben alakult ki. Ezt az ősi légkört reduktív légkörnek nevezzük. A tenger több oldott anyagot tartalmazott (kloridionok, nátriumionok), és a tengervíz ph értéke is különböző volt. A légköri oxigént először a fotoszintetizáló algák kezdték termelni. A víz és a Nap energiája segítségével az algák szerves anyagot és oxigént állítanak elő. Az oxigént először a tengerbe ürítették, majd 2 milliárd évvel ezelőtt kezdett a légkörben is feldúsulni. A legősibb vörös kőzetek (vas + oxigén) kb. fél milliárd éve alakultak ki. A légköri oxigén megjelenése gyökeres változás elé állította bolygónkat. Az élővilág megjelenésével megszűntek az élet keletkezésének feltételei. AZ ÉLET KELETKEZÉSÉNEK ELMÉLETEI Az élet keletkezésére számos elméletet állítottak fel. A legnépszerűbb a Miller-féle kísérleten alapul. Az adott hőmérsékleten és légkörben elektromos kisülések (villámlás) hatására aminosav-féle vegyületek képződnek. Az élet kezdetének azt a pontot tekintjük, amikor létrejön az önreprodukció. Akkoriban a Föld felszínét káros ultraibolya-sugárzás érte, így az élet csak a víz alatt tudott létrejönni.

3 A másik az ún. extraterresztrikus elmélet. E szerint az élet valahonnan a világűrből, meteoriton érkezett. Erre bizonyítékot szolgáltatott egy, az Antarktiszon talált marsi meteorit, amiben szerves szén és élőlények által létrehozott struktúrákat véltek felfedezni, de hamar kiderült, hogy ez csak hírverés. A harmadik elmélet szerint az élet a mélytengerekben keletkezett. Erre is lehetne bizonyíték. Az óceáni hátságoknál levő, szulfátos, érces oldatokat kibocsátó tenger alatti hidrotermális kéményeknél ( black smoker ) anaerob (oxigént nem kívánó) kémiai baktériumok és szerves anyagot hasznosító szervezetek alkotnak speciális életközösséget. Ezekkel az élet keletkezése szempontjából az a probléma, hogy a ma élő szervezetekből specializálódtak. ÉLŐVILÁG Az élet majdnem olyan régi, mint a Föld szilárd kérge. Délnyugat-Grönland üledékes kőzeteiben 3,3-3,5 milliárd éves grafitcsíkokat találtak. A szén izotóp-összetételének vizsgálata során sok 12 C és 14 C izotópot találtak (könnyű izotópok, így könnyebben vegyül kisebb tömegszámú izotópokkal), ami szerves eredetre vezethető vissza. Az első szervezetek a fotoszintetizáló algák voltak, később megjelentek a prokarióta (sejtmag nélküli), majd az eukarióta (sejtmagvas) szervezetek. A nyugat-ausztráliai kratonban néhány mikron nagyságú élőlényeket, a dél-afrikaiban pedig gömbszerű algák maradványát találták. A kékeszöld algák vagy baktériumok által létrehozott sztromatolitok szerves eredetű, mész anyagú struktúrák. Ragadós anyaguk megköti a víz mészanyagát, bevonatot képez, majd finom réteget hoz létre. Sekély, jól átvilágított vízben keletkeztek. A Proterozoikumban hatalmas összletek (több ezer m vastag) keletkeztek. 3,8 milliárd éves a grönlandi ISUA, 3,5 milliárd éves a zimbabwei és az észak-amerikai, 3,1 milliárd éves a dél-afrikai sztromatolit. PROTEROZOIKUM 2,5 MILLIÁRD 542 MILLIÓ ÉVE Az ekkori hegységek lepusztulásából jöttek létre az ősföldek, azaz kratonok. A szárazföldek közelében lévő mélytengeri árkokban flis képződött. Ez egy finom és durva szemcsékből álló törmelékes üledékes kőzet, amely gyors ülepedéssel képződik. Ekkor kvarchomokkő és agyagpala is képződött. A Proterozoikum határának egy minden kratonban megfigyelhető metamorf eseményt tekintünk. Ekkor jelent meg az oxigén a légkörben. 2,2 és 2,3 milliárd éve egy jégkorszak következett be. A mélytengeri kőzetrétegekben kavicsot találtak. Ma uszadékfákkal kerül a vízbe, az állatok pedig lenyelik, hogy testsúlyukat növeljék. Ún. dropstone -okat is találtak, amelyek jéghegyekbe fagyva szállítódtak, és amikor a jéghegy elolvadt, lehulltak az óceán aljára. Akár nagy kőzetek is lehetnek (pl. gránit). Tillit is képződött. Ez egy glaciális tavi üledék, vegyes szemcsenagyságú (nem osztályozott a jég durva törmeléket állít elő). A jégkorszak összeszorítja a klimatikus zónákat, a hőmérsékleti gradiens megnő. A jégkorszakok epizodikusak. Kialakulásának legfőbb feltételei a Föld-Nap távolság megváltozása, és az, hogy legalább az egyik pólus

4 közelében szárazföldek legyenek. Ahol a földfelszín lehűl, ott hideg is marad, így kialakulhat a jégsapka. A sarkok közelében kevés csapadék hull, de ami lehullt, az megfagy és megmarad. A hó a napsugárzás nagy részét visszaveri (albedo!). Ma az északi féltekén néhány méteres jégréteg alakult ki a sarkoknál. Bár ott nincs szárazföld, mivel a Jeges-tenger majdnem zárt tengerrész, így a hőmérséklet csak korlátozottan tud kiegyenlítődni. Ugyanezen a szélességen, Grönlandon több 1000 méteres jégréteg alakult ki. Ekkoriban gyakori a szalagos vasércképződés (BIF = banded iron formation). Ezek néhány milliméter vastagságú oxidos vasércből és kvarcból álló, több száz méter vastagon előforduló, tengeri üledékes formációk. A vasrétegek kovarétegekkel váltakoznak. A világtengerek sok oxigént oldott, így hematit alakult ki. A fémes elemeknek két csoportja van, thalassofil (tengerben oldódó: nátrium, kálium, kalcium), és thalassofób (vízből azonnal kiválnak: mangán, vas). A vas azóta nem került be a tengerekbe ilyen mennyiségben. 1 és 0,7 milliárd éve még két jégkorszak volt. Állítólag az egész földet jég borította ( Snowball Earth ). Mellette szól a kratonok múltbéli elhelyezkedése (paleomágneses módszer), és az azokon talált leletek, ellene viszont, hogy nincs a sarkokon kontinens, és az élővilágra sem volt nagy hatással. A kratonok egy szuperkontinensbe, Rodiniába tömörültek. ÉLŐVILÁG A korábbi élőlények éltek tovább (prokarióta, eukarióta). 1,5 milliárd éve kialakult a szimbiózis a prokarióták között (szimbiotikusan egymásba olvadtak). A Viktória-szigeten 6 m átmérőjű sztromatolitot találtak. 1 milliárd éve intenzívebb fejlődés kezdődött. Megjelent a szexualitás, így az alkalmazkodás hatásosabb lett. Az első többsejtűek az akár 40 cm-es nagyságú fosszíliákból, az ausztráliai Ediacara-hegységből kerültek ki. Ez az ún. Ediacara fauna, aminek tagjai szinte minden pajzson megtalálhatóak, és nagyon hasonlóak. A vendi-korszakban megtalálható néhány lénynek (vendobionta) hármas szimmetriája volt. Ez a fajta felépítés ma ismeretlen. Lágytestű állatok, amelyek általában épen kerülnek elő, ritka a sérült példány. Ez arra enged következtetni, hogy nem volt ragadozó ellenfelük. Növényi anyagot fogyasztottak. Megjelentek a többsejtű növények is (pl. algák, Kanadai-pajzs). A világ minden tengerében megjelent a szinte teljesen egyforma fauna (kozmopolita).

5 PALEOZOIKUM MILLIÓ ÉVE Régen azt gondolták, hogy előtte nem volt élet, de ezt az 1940-es évektől cáfolták. A szilárd váz megjelenik a különböző élőlényeknél nagyjából egyszerre, ez egy nagy vívmányt jelent: biztosítja a védelmet, bonyolultabb testfelépítést tesz lehetővé (megtámasztás), növekedhet a méret. Több formája van ma: mésztartalmú (kagylók), foszfát és mész elegye (emlősök), kova (szivacsok), agglutinált váz az anyaga az aljzatból származik, az élőlény tapasztja össze. Az első soksejtű szilárd vázas élőlények a tommoti fauna képviselői (csigák, szivacsok - kova, mész vagy spongyin). A legtöbb milliméternyi méretű. Eltűnésével megjelennek más hasonló állatok. Az Ópaleozoikum (Kambrium, Ordovícium, Szilur) során Laurencia és Baltica egyre közelebb kerülnek egymáshoz, a köztük levő Japetus-óceán bezáródik, kialakul a Kaledóniaihegységrendszer. A szárazföldi üledékek lerakódnak, az élőlények elkezdik benépesíteni a szárazföldet. KAMBRIUM 1. Baltica 2. Laurencia 3. Siberia 4. Kína 5. Kazahstan 6. Gondwana A tengerszintet befolyásolták a Kambriumban megfigyelhető glaciálisok és az óceáni medencék befogadóképessége. A Burgess-palában találták a Kambrium legjelentősebb faunájának maradványait, amely egy csendes, meleg óceáni öböl életét örökítette meg. Középső kambriumi trilobitákat (háromkaréjú ősrákok), ízeltlábúakat, férgeket tartalmaz. Köztük van az elhíresült hallucigenia ( valamik, valami hogyishívjákkal, a hátukon valamicsodákkal :), az anomalicaris (ananászszerű rágószervvel), és egy pikkelyes, nyúlványos toboz. Mára már nem élő élőlénycsoportok maradványai. Egy vagy több élőlénycsoport a törzsfejlődés felgyorsulásával nagyon sok ökológiai helyet tudott meghódítani (adaptív radiáció). ORDOVÍCIUM A Gondwana a déli pólusra csúszott, így eljegesedés vette kezdetét. Üledékek keletkezése indult. Sok élőlény kihalt, köztük a sztromatolitok (tömeges kihalás). Ekkorra tehetők az első adatok egyszerű növényekről, spórákról (védelem a kisáradástól). Az élet megjelent az édesvizekben is. A talajt gombafonalak szőtték be.

6 SZILUR Megjelentek az édesvízi állatok és növények. Akár 40 cm-t is elérő ízeltlábúak jelentek meg, sikeres ragadozó élőlények voltak. DEVON Baltika és Laurencia ütközik, a Kaledóniai-hegységrendszer kialakul, de egyből kezd lepusztulni. Trópusi környezetben keletkezik a vörös homokkő (Old Red Sandstone). A növények szárazföldi környezetbe kerülnek. Megjelennek a száras növények (a szár a fény felé emeli a növényt), köztük a Rhynia, ami egy primitív mocsári növény, gyökérszerű résszel, 1-2 spóratokkal, kicsi, vékony levelekkel. Gyorsan, sok új környezetben terjedtek el. Az ősharasztok akár 20 m magasra is megnőttek. Megjelennek az első rovarok. A Devont a halak korának is nevezik. Sokféle hal élt és jelent meg. Az állkapocs nélküli halak (körszájúak) lehanyatlanak. A cápafélék és csontoshalak elterjednek. A tüdőshalak virágkorukat élik. Képesek az atmoszférából is oxigént felvenni, van kopoltyújuk is, de a belükben van egy szakasz, ami képes gázt cserélni a vérből. Tüdejükből alakult ki a mai halak úszóhólyagja. Belső orrnyílásuk van, ami a tüdőbe vezeti a levegőt. Így előnyük van a szárazföldön, hiszen akkor is képesek táplálkozni, mikor levegőt vesznek. Megjelennek a bojtosúszós halak. Páros mellúszójuk (néha hátsó is) különleges csontozatú, minden irányban tudják mozgatni, és a gerincoszlophoz csatlakozik (hasonlít a mai végtagokhoz), így a szárazföldön viszonylag jól mozognak. Az Old Red Sandstone kontinens kőzeteiben találták meg. A szárazföldre kilépve őrizték jellegzetességeiket, ahogy a terület száradt, előnyt élveztek azzal, hogy a levegőből ki tudták vonni az oxigént. Az 1930-as években kifogtak egy eleven bojtosúszós halat Dél-Afrikában, és Latimeriának nevezték el. A Comore-szigetek környékén eddig 90 db-ot fogtak, 300 m mélyen él, elevenszülő (3-4 utód), kb. 3 m hosszú. Az ammoniteszek sok helyen háttérbe szorították a halakat. Ezek növény-, plankton-, dög-, vagy húsevő lábasfejűek voltak. A szárazföldön megjelentek a gerincesek. A kétéltűek hordozzák a legősibb jegyeket. A szaporodáshoz vízre van szükségük. Később, a hüllőknél már a tojás lehetővé teszi, hogy eltávolodjanak a víztől. KARBON A Föld kis szigetei összetolódtak, a Gondwana a déli pólusra csúszott, így a déli féltekén jégkorszak alakult ki.

7 A szárazföldi növények megjelenésével a légkör oxigéntartalma nő, a szén-dioxid szintje csökken. A Karbon a növények virágkora, ekkor élt a legtöbb fajta növény. Megjelentek a zsurlók, leveleik örvösen ültek a fenyőszerű ágakon m magasra is megnőttek. A nyitvatermő pecsétfák (Sigillaria) és a m magas pikkelyfák (Lepidodendron) erdőket alkottak. Megjelentek a magvas páfrányok, a szágópálmák és virágos növények ősei. A Gondwana egyik növénye a Glossopteris volt, egy magvas páfrány, nyelves alakú levelekkel. A déli kontinensen az éghajlat periglaciális volt. Ekkor jelentek meg a hüllők, és az éghajlathoz alkalmazkodásként szőrt növesztettek (hőszigetelés). PERM A rovarok virágkora. Újfajta hüllők jelentek meg, megnyúlt, vérerekkel átjárt csigolyákkal a hátukon, hogy segítsen a hőszabályozásban. A Perm végén megszületik a szuperkontinens, a Pangea. Ennek következményeképp lecsökken a self területek nagysága, amely a tengeri élővilág leggazdagabb helyszíne. Sok élőlény kihal, mert nem képes alkalmazkodni az új körülményekhez. A Perm végén bekövetkező tömeges kihalásnak egyéb okai is voltak. Hirtelen erős üvegházhatás jelentkezett, megnövekedett a légkör szén-dioxid szintje, valószínűleg a Szibériában, hasadékok mentén felszínre ömlő hatalmas mennyiségű bazalt miatt (vulkánosság!), ami klímaváltozással járt. Globális lehűlés kezdődött, a szerves anyagok bomlásakor keletkező metán megfagyott, metán-hidrát formájában az üledékbe rakódott. Amikor a hőmérséklet megemelkedett, a metán a légkörbe került (üvegházhatás!). MEZOZOIKUM MILLIÓ ÉVE TRIÁSZ Egyetlen szuperkontinens alkotta a szárazföldeket, a Pangea. A világóceán a Panthalassa, egy Tethys nevű öböllel. A sekély tengerekben mindenhol kagylók telepedtek meg (Claraia). A tengeri fauna újjáéledt. Megjelentek a repülő hüllők. Szárnyukat a mellső végtag meghosszabbodott ujjához csatlakozó bőrlebeny alkotta. A emlősök ekkor jelentek meg, de még jelentéktelen lények voltak. Koponyájuk a hüllő koponyából alakult ki, az egy csontos állkapocs és a két hallócsont átalakult, a szemfogak hüllő örökségek. Fogazatuk különböző fogakból áll. Testhőmérsékletük állandó. A Triász végén megjelentek a dinoszauruszok.

8 JURA A végén megjelentek a madarak. A legősibb, varjú nagyságú madár az archaeopteryx. Fogai és farka van, de testét toll fedi. KRÉTA Nyugalmas periódus, nincs se jégkorszak, se hegységképződés. Megkezdődik az Atlantióceán kinyílása és a Tethys-öböl bezáródása. India észak felé kezd elmozdulni, kinyílik az Indiai-óceán. Afrika ütközik Európával, az időszak végén elkezdődik az Eurázsiaihegységrendszer kiemelkedése. Megjelentek a planktonikus szervezetek, így a nyílt óceánokban is kialakulhatnak élőlények. A tenger csúcsragadozói a hüllők voltak. Ilyen pl. a 10 m hosszú Ichtiosaurus, amely elevenszülő, tojásai az anyaállatban érnek meg, vagy a Plesiosaurus vagy hattyúnyakú ősgyík. A madarak hatalmas fejlődésen mentek keresztül. Az időszak végén megjelentek a pingvinek és flamingófélék. Az időszak végén tömeges kihalást lehet megfigyelni, amely inkább a szárazföldeket sújtja. Kihalnak a dinoszauruszok és az ammoniteszek. Oka valószínűleg egy kisbolygó becsapódása, és az általa okozott klímaváltozás. A virágosnövények felvirágoznak az időszak végén, a nyitvatermők hanyatlani kezdenek. Kevésbé érintett helyeken túléltek az ún. Lazarus taxonok (Elvis taxonok), amelyek kihalt formák rokonai. ÚJIDŐ HARMADIDŐSZAK JIDŐ HARMADIDŐSZAK MILLIÓ MILLIÓ ÉVE EOCÉN A Földön a kontinensek hasonlóak a maihoz. India észak felé tolódik, a Tethys-öböl bezáródik, a Himalája felgyűrődik. Megindul a Pacifikus-hegységrendszer kialakulása. Az Antarktisz elszigetelődik, megindul körötte a szél- és vízáramlás. Az emlősök adaptív radiációval sok új környezetet hódítottak meg. A Triászban megjelent Multituberkuláták végül a harmadidőszakban kihaltak. Megjelentek a páros ujjú patások, rágcsálók, erszényesek, főemlősök, denevérek. MIOCÉN Az Antarktiszon eljegesedés kezdődik. Az időszak közepén m-es tengerszintemelkedést lehet megfigyelni. A Tethys-óceán bezáródott, a Tigris és Eufrátesz alatt szénhidrogén-tároló szerkezet van a mélyben, innen származik az arab kőolaj. Felfedezője

9 Böckh Hugó, az Eötvös-inga geológiai módszerével számolta ki a gravitációs eltéréseket. Felgyűrődött az Eurázsiai-hegységrendszer. Kb. 5 millió éve bezárult a Gibraltári-szoros. A Földközi-tenger elkezdett bepárlódni, 3000 m vastag evaporit-réteg alakult ki. A FŐEMLŐSÖK FEJLŐDÉSE A főemlősök a Paleocénben jelennek meg. Az Eocénben nagy változatosság jellemző rájuk, de a koponyájuk csak 3-4 cm. A Miocén második felében kialakulnak az első emberfélék Kelet-Afrikában. Az Australopithecus ( déli majom ) kb. 1,5 millió éve jelent meg, az as években fedezték fel. Két fajtája volt. Az egyik karcsú, vékony csontozatú, a másik robosztusabb, erősebb felépítésű, alacsonyabb, koponyájában az állkapocs erős, tetején taréj van. A következő emberfélék: Homo habilis ( ügyes ember ), Homo erectus ( felegyenesedett ember ), Homo sapiens ( bölcs ember ). MIT HOZ A JÖVŐ? Afrika tovább mozog észak felé, a Kelet-Afrikai árok kinyílik és elönti a tenger, Kalifornia leválik Észak-Amerikáról. VÉGSZÓ: Ez a csodálatos színes Élet fejlődéstörténete jegyzet az ELTE Földtudomány Bsc hallgatóinak készült, a jegyzeteimből (amit Galácz András tanár úr óráján írtam), és bocsi, ha néha nem tudok fogalmazni. Úgyhogy légyszi csak kurzuson/osztályon belül terjesszétek, ha, mert nagyot égek Jó szórakozást hozzá! Források (az óra kivételével): Báldi Tamás A történeti földtan alapjai (néha) Kőzetek, Ásványok, Drágakövek Egy külföldi szerző (most nem tudom előkeresni de ebből csak a kőzetek jellemzői vannak, ez triviális ) Képek: internet (hogy szép színes legyen ez az egész cucc)

A földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével

Részletesebben

Endogén és exogén dinamika Földtörténeti korok Kristálytan Ásványtan Kőzettan Kárpát-medence geológiai felépítése Tájföldrajz

Endogén és exogén dinamika Földtörténeti korok Kristálytan Ásványtan Kőzettan Kárpát-medence geológiai felépítése Tájföldrajz Bidló Bidló András: András: A Kárpát-medence természeti földrajza Endogén és exogén dinamika Földtörténeti korok Kristálytan Ásványtan Kőzettan Kárpát-medence geológiai felépítése Tájföldrajz A világegyetem

Részletesebben

Hogyan ismerhetők fel az éghajlat változások a földtörténet során? Klímajelző üledékek (pl. evaporit, kőszén, bauxit, sekélytengeri karbonátok,

Hogyan ismerhetők fel az éghajlat változások a földtörténet során? Klímajelző üledékek (pl. evaporit, kőszén, bauxit, sekélytengeri karbonátok, Hogyan ismerhetők fel az éghajlat változások a földtörténet során? Klímajelző üledékek (pl. evaporit, kőszén, bauxit, sekélytengeri karbonátok, tillit) eloszlása Ősmaradványok mennyisége, eloszlása δ 18O

Részletesebben

Horváth Mária: Bevezetés a földtörténetbe 10. 2007. Prekambrium. Oktatási segédanyag

Horváth Mária: Bevezetés a földtörténetbe 10. 2007. Prekambrium. Oktatási segédanyag Horváth Mária: Bevezetés a földtörténetbe 10. 2007 Prekambrium Oktatási segédanyag A prekambrium felosztása Proterozoikum 2500 millió év 542 millió év Archaikum 4000 2500 millió év Hadeikum >4000 millió

Részletesebben

Az időbeli tájékozódási készség fejlesztését segítő játék. Táblás társasjáték Tudd, hogy mikor mi történt!

Az időbeli tájékozódási készség fejlesztését segítő játék. Táblás társasjáték Tudd, hogy mikor mi történt! Az időbeli tájékozódási készség fejlesztését segítő játék Táblás társasjáték Tudd, hogy mikor mi történt! Készítette: Kovács Veronika, 2014. október A játék célja A 7. osztályban tanult földtörténet összefoglalása

Részletesebben

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE 1) A Föld kialakulása: Mai elméleteink alapján a Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Kezdetben a Föld izzó gázgömbként létezett, mint ma a Nap A gázgömb lehűlésekor a Föld

Részletesebben

Környezetgazdaságtan alapjai

Környezetgazdaságtan alapjai Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd

Részletesebben

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei A lemeztektonika elmélet gyökerei Alfred Wegener (1880-1930) német meteorológushoz vezethetők vissza, aki megfogalmazta a kontinensvándorlás elméletét. (1. ábra) A lemezmozgások okait és folyamatát Harry

Részletesebben

Éghajlat a földtörténeti múltban. Dr. Lakotár Katalin

Éghajlat a földtörténeti múltban. Dr. Lakotár Katalin Éghajlat a földtörténeti múltban Dr. Lakotár Katalin A Föld légkörének kialakulása Föld kialakulása 4,6 md évvel ezelőtt ősbolygó légköre: hidrogén, hélium, metán, vízgőz, ammónia, kén-hidrogén gázok a

Részletesebben

Bevezetés a földtörténetbe

Bevezetés a földtörténetbe Bevezetés a földtörténetbe 10. hét Az újpaleozoikum (devon, karbon, perm) Rendszeres földtörténet: 1 2 3 4 5 6 7 Proterozoikum-fanerozoikum átmenete és az ópaleozoikum eseményei az élıvilágban Elsı megırzıdött

Részletesebben

Tanítási tervezet. 1. Alapadatok. 2. Tantervi követelmények. 3. Szemléltető és munkaeszközök Számítógép, projektor, falitérkép, atlasz.

Tanítási tervezet. 1. Alapadatok. 2. Tantervi követelmények. 3. Szemléltető és munkaeszközök Számítógép, projektor, falitérkép, atlasz. Tanítási tervezet 1. Alapadatok Az óra időpontja: 2018. november 28.; 8:00 Iskola, osztály: 9. A Iskola neve és címe: ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium; Budapest, 1053, Papnövelde

Részletesebben

Óállatidő vagy földtörténeti ókor. ~ 300 millió évet fog át

Óállatidő vagy földtörténeti ókor. ~ 300 millió évet fog át Paleozóikum Óállatidő vagy földtörténeti ókor Jelentős földtörténeti szakasz: kezdete ~ 545-550 millió éve vége ~ 245-250 millió éve Időszakai: kambrium ordovícium szilúr devon karbon perm ~ 300 millió

Részletesebben

Az időbeli tájékozódási készség fejlesztését segítő játék. Táblás társasjáték Földtörténeti időutazás

Az időbeli tájékozódási készség fejlesztését segítő játék. Táblás társasjáték Földtörténeti időutazás Az időbeli tájékozódási készség fejlesztését segítő játék Táblás társasjáték Földtörténeti időutazás Készítette: Boros Zsófia, 2014. október Játék tantervi kapcsolódása Évfolyam: 10. osztály Tematikai

Részletesebben

Újállatidő vagy földtörténeti újkor 67-65 millió évtől máig

Újállatidő vagy földtörténeti újkor 67-65 millió évtől máig Kainozóikum Újállatidő vagy földtörténeti újkor 67-65 millió évtől máig Időszakai: Harmadidőszak (tercier) Kor: Paleocén 67-55 millió év Eocén 55-37 millió év Oligocén 37-25 millió év Miocén 25-5 millió

Részletesebben

A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek

A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek A Föld szerkezete: réteges felépítés... Litoszféra: kéreg + felső köpeny legfelső része Kéreg: elemi, ásványos és kőzettani összetétel A Föld különböző elemekből

Részletesebben

Bevezetés a földtörténetbe

Bevezetés a földtörténetbe Bevezetés a földtörténetbe Földtudományi szak BSc 2. félév (2011 tavasz) Szerda délben, a hét csúcspontján szerda 12:15 13:45 Lóczy-terem (D 0-804) Pálfy József Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék

Részletesebben

EURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA

EURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA EURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA Általános adatok Területe: 10,5 millió km2 Lakosság: kb. 725 millió (2003) Legmagasabb pont: 5633 m, M. Elbrusz (Kaukázus), Mont Blanc (4807) Legalacsonyabb pont: Volga delta,

Részletesebben

A FÖLDTÖRTÉNET ESEMÉNYEI

A FÖLDTÖRTÉNET ESEMÉNYEI A FÖLDTÖRTÉNET ESEMÉNYEI A földtörténet bizonyítékai Ősmaradványok (fosszíliák) Vezérkövületek Lenyomatok Földtörténeti idők: - Ősidő - Óidő - Középidő: - Triász - Jura - Kréta - Újidő: - Harmadidőszak

Részletesebben

Az élet feltételezhetően nem idősebb 3800 millió évnél. Addig ugyanis nem volt cseppfolyós víz és túl magas volt a hőmérséklet.

Az élet feltételezhetően nem idősebb 3800 millió évnél. Addig ugyanis nem volt cseppfolyós víz és túl magas volt a hőmérséklet. Az élet fejlődése Az élet feltételezhetően nem idősebb 38 millió évnél. Addig ugyanis nem volt cseppfolyós víz és túl magas volt a hőmérséklet. A legidősebb fosszíliák baktériumokra és kékmoszatokra emlékeztetőek,

Részletesebben

Állatföldrajz. Természetvédelmi mérnök BSc szak III. évf. levelező tagozat 2009/10 1. félév. Az állatföldrajz tárgya, alapfogalmak, lemeztektonika

Állatföldrajz. Természetvédelmi mérnök BSc szak III. évf. levelező tagozat 2009/10 1. félév. Az állatföldrajz tárgya, alapfogalmak, lemeztektonika Állatföldrajz Természetvédelmi mérnök BSc szak III. évf. levelező tagozat 2009/10 1. félév Az állatföldrajz tárgya, alapfogalmak, lemeztektonika Állatföldrajz Kutatásának tárgya az állatok elterjedésének

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Horváth Mária: Bevezetés a földtörténetbe 11 2007

Horváth Mária: Bevezetés a földtörténetbe 11 2007 Horváth Mária: Bevezetés a földtörténetbe 11 2007 Paleozoikum Oktatási segédanyag földtudomány szakos BSc hallgatók részére A földtörténeti idı felosztása Fanerozoikum: kb. 3 óra tartam!!! A paleozoikumról

Részletesebben

Rendszertan - Összefoglalás -

Rendszertan - Összefoglalás - Rendszertan - Összefoglalás - Az első tudományos rendszertant Carl Linné alkotta meg. Munkásságát hazánkban Kitaibel Pál, a magyar Linné folytatta. A mai tudományos rendszertan testfelépítés és hasonlóság,

Részletesebben

AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET

AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET AZ ÉLŐ ÉS AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET MEGISMERÉSE AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET Az élőlények és az élettelen természet kapcsolata. Az élettelen természet megismerése. A Földdel foglalkozó tudományok. 1.

Részletesebben

Klíma téma. Gyermek (pályázó) neve:... Gyermek életkora:... Gyermek iskolája, osztálya:... Szülő vagy pedagógus címe:...

Klíma téma. Gyermek (pályázó) neve:... Gyermek életkora:... Gyermek iskolája, osztálya:... Szülő vagy pedagógus  címe:... Klíma téma A Richter Gedeon Nyrt. és a Wekerlei Kultúrház és Könyvtár természettudományi pályázatnak 1. fordulós feladatsora (7 osztályos tanulók részére) A leadási határidő: 2017. október 20. A kitöltött

Részletesebben

ÁSVÁNY vagy KŐZET? 1. Honnan származnak ásványaink, kőzeteink? Írd a kép mellé!

ÁSVÁNY vagy KŐZET? 1. Honnan származnak ásványaink, kőzeteink? Írd a kép mellé! ÁSVÁNY vagy KŐZET? 1. Honnan származnak ásványaink, kőzeteink? Írd a kép mellé! 2. Magmás kőzetek a hevesek A legjobb építőtársak a vulkáni kiömlési kőzetek. Hogy hívják ezt a térkövet?.. A Föld kincseskamrája

Részletesebben

Tanítási tervezet. Iskola neve és címe: ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium, 1053 Budapest, Papnövelde utca 4-6.

Tanítási tervezet. Iskola neve és címe: ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium, 1053 Budapest, Papnövelde utca 4-6. Tanítási tervezet Az óra időpontja: 2018. november 26. 13:15-14:00 (6. óra) Iskola, osztály: Gyakorló gimnázium, 9. D osztály Osztályterem: Földrajz szaktanterem (földszint) Iskola neve és címe: ELTE Apáczai

Részletesebben

Horváth Mária: Földtörténet gyakorlat IV. 2007

Horváth Mária: Földtörténet gyakorlat IV. 2007 Horváth Mária: Földtörténet gyakorlat IV. 2007 Kainozoikum Környezettan és környezettudomány szakos hallgatók részére Oktatási segédanyag İsföldrajz (www.humboldt.edu) Paleogén Határai: 65.5-23.0 m év

Részletesebben

A HOLD MOZGÁSA. a = km e = 0, 055 i = 5. P = 18, 6 év. Sziderikus hónap: 27,32 nap. Szinodikus hónap: 29,53 nap

A HOLD MOZGÁSA. a = km e = 0, 055 i = 5. P = 18, 6 év. Sziderikus hónap: 27,32 nap. Szinodikus hónap: 29,53 nap A HOLD MOZGÁSA Sziderikus hónap: 27,32 nap (állócsillagokhoz képest) Szinodikus hónap: 29,53 nap (újholdtól újholdig) a = 384 400 km e = 0, 055 i = 5 Tengelyforgás: kötött. Földről mégis a felszín 59 %-a

Részletesebben

Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai

Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai Az élet Darwini szemlélete Melyek az evolúció bizonyítékai a világban? EVOLÚCIÓ: VÁLTOZATOSSÁG Mutáció Horizontális géntranszfer Genetikai rekombináció Rekombináció

Részletesebben

PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE

PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE RÁCZ RÉKA ELTE TTK KÖRNYEZETTAN SZAK TÉMAVEZETŐ: DR. JÓZSA SÁNDOR ELTE TTK KŐZETTAN-GEOKÉMIAI TSZ. 2012.06.27. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/89/alpen_01.jpg

Részletesebben

Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz

Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz Óraszám Cím 1. Áttekintés Megjegyzés 2. Az élet természete rendezettség, szerveződés szintek 3. Az élet természete anyagcsere, szaporodás,

Részletesebben

Meteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján

Meteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján Meteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján Készítette : Gregor Rita Környezettan BSc. Témavezető: Dr. Molnár Ferenc egyetemi docens Tartalomjegyzék o A Sudbury szerkezet elhelyezkedése

Részletesebben

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer A Föld helye a Világegyetemben A Naprendszer Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. (A fény terjedési sebessége: 300.000 km.s -1.) Egy év alatt: 60.60.24.365.300 000

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

Felszínfejl. idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió

Felszínfejl. idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió Közép-Szibéria Felszínfejl nfejlődés A megfiatalodott ősi Közép-SzibK Szibéria Előid idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió - kambrium: konglomerátum, homokkő, mészkő, dolomit

Részletesebben

Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián

Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián A kőolaj (más néven ásványolaj) a Föld szilárd kérgében található természetes eredetű, élő szervezetek bomlásával, átalakulásával keletkezett ásványi termék.

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

Magyarország földtörténete

Magyarország földtörténete Magyarország földtörténete Magyarország területét a DNY-ÉK irányú Zágráb-Hernád nagyszerkezeti vonal két fő szerkezeti egységre osztja. E vonaltól északra eső lemezdarab az Afrikai-lemez peremén, a délre

Részletesebben

2. forduló megoldások

2. forduló megoldások BIOLÓGIA 7. évfolyamos tanulók számára 2. forduló megoldások 1, Egészítsd ki a táblázat hiányzó részeit! A táblázat utáni feladatok által felkínált lehetőségek közül válassz! A kiválasztott betűt jelöld

Részletesebben

Kőzettan.

Kőzettan. Kőzettan Szabó Csaba Litoszféra Fluidum Kutató Labor Földrajz- és Földtudományi Intézet és Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ ELTE Pázmány Péter sétány 1/C Budapest, 1117 email: cszabo@elte.hu

Részletesebben

A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András

A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék,

Részletesebben

AFöld felszínének mintegy kétharmadát

AFöld felszínének mintegy kétharmadát Miért van víz és levegõ a Földön? Sztromatolit, a fotoszintetizáló kékeszöld moszatok megkövesedett váza AFöld felszínének mintegy kétharmadát víz, óceán borítja, illetve a Naprendszerben különlegesnek

Részletesebben

Magyarország Műszaki Földtana MSc. Magyarország nagyszerkezeti egységei

Magyarország Műszaki Földtana MSc. Magyarország nagyszerkezeti egységei Magyarország Műszaki Földtana MSc Magyarország nagyszerkezeti egységei https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/magyarorszag-foldje-1d58/a-karpat-pannon-terseg-lemeztektonikai-ertelmezese-1ed3/az-europaikontinens-kialakulasa-karatson-david-1f1d/foldtorteneti-vazlat-os-europatol-uj-europaig-1f26/

Részletesebben

Földtörténeti korok éghajlata Országos meteorológiai szolgálat >>>

Földtörténeti korok éghajlata Országos meteorológiai szolgálat >>> Földtörténeti korok éghajlata Országos meteorológiai szolgálat >>> A Föld története során globális átlagban a mainál több fokkal melegebb és hidegebb éghajlat is előfordult, még a mainak nagyjából megfelelő

Részletesebben

Metamorf kőzettan. Magmás (olvadék, kristályosodás, T, p) szerpentinit. zeolit Üledékes (törmelék oldatok kicsapódása; szerves eredetű, T, p)

Metamorf kőzettan. Magmás (olvadék, kristályosodás, T, p) szerpentinit. zeolit Üledékes (törmelék oldatok kicsapódása; szerves eredetű, T, p) Metamorf kőzettan Metamorfózis (átalakulás, átkristályosodás): ha a kőzetek keletkezési körülményeiktől eltérő nyomású és/vagy hőmérsékletű környezetbe kerülve szilárd fázisban átkristályosodnak és/vagy

Részletesebben

Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz- 2014 május 10 Javítókulcs

Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz- 2014 május 10 Javítókulcs CONCURSUL NAŢIONAL AL LICEELOR CU PREDARE ÎN LIMBA MAGHIARĂ- 2014 MAGYAR TANNYELVŰ ISKOLÁK IX. ORSZÁGOS VETÉLKEDŐJE- 2014 Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz-

Részletesebben

Bevezetés a földtörténetbe

Bevezetés a földtörténetbe Bevezetés a földtörténetbe 2. hét A földtan, mint történeti természettudomány A Föld, mint rendszer +1 Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományi alapszak Rekord (~felvétel) Földtudományi

Részletesebben

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók

Részletesebben

Bevezetés a földtörténetbe

Bevezetés a földtörténetbe Bevezetés a földtörténetbe 13. hét A paleogéntól máig Rendszeres földtörténet: 1 2 3 4 5 6 7 A kainozoikum kronosztratigráfiai tagolása kvarter = negyedidıszak (tercier = paleogén + neogén) (ma már nem

Részletesebben

A Kárpát medence kialakulása

A Kárpát medence kialakulása A Kárpát -medence A Kárpát medence kialakulása Az 1200 km hosszúságú félköríves hegykoszorú és a közbezárt, mintegy 330 000 km2-nyi területű Kárpátmedence egymással szoros összefüggésben és az Alpok vonulataihoz

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ

Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ A dolgozat felépítése *Bevezetés *A mélyföldtani viszonyok vázlatos ismertetése *Süllyedés történet *Hő történet *Szervesanyag érés- történet *Diszkusszió

Részletesebben

Bevezetés a földtörténetbe

Bevezetés a földtörténetbe Bevezetés a földtörténetbe 5. hét (hosszabbítás: még egy kicsit a lemeztektonikáról) İskörnyezet és ısföldrajz Japán, 2011. 03. 11.: Honshu keleti partjainál 8,9-es erısségő földrengés és cunami Japán,

Részletesebben

Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység

Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység A vulkánok a Föld felszínének hasadékai, melyeken keresztül a magma (izzó kőzetolvadék) a felszínre jut. A vulkán működését a lemeztektonika magyarázza meg. Vulkánosság

Részletesebben

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE VNÚTORNÁ STAVBA ZEME LITOSZFÉRA (KŐZETBUROK) KŐZETLEMEZEK LITOSFERICKÉ DOSKY. kéreg köpeny k. mag b. mag

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE VNÚTORNÁ STAVBA ZEME LITOSZFÉRA (KŐZETBUROK) KŐZETLEMEZEK LITOSFERICKÉ DOSKY. kéreg köpeny k. mag b. mag A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE VNÚTORNÁ STAVBA ZEME LITOSZFÉRA (KŐZETBUROK) KŐZETLEMEZEK LITOSFERICKÉ DOSKY kéreg köpeny k. mag b. mag GEOGRÁFIA - MTEG LÉVA 2013.02.25. 1 A FÖLD GÖMBHÉJAI A tengely körüli forgás,

Részletesebben

Magyarország földana és természeti földrajza

Magyarország földana és természeti földrajza Magyarország földana és természeti földrajza Dávid János főiskolai docens Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Szakmódszertani Tanszék Új tanulmányi épület 126-os szoba, 82/505-844 titkárság: 127-es szoba,

Részletesebben

P és/vagy T változás (emelkedés vagy csökkenés) mellett a:

P és/vagy T változás (emelkedés vagy csökkenés) mellett a: Metamorf kőzettan Metamorfózis (átalakulás, átkristályosodás): ha a kőzetek keletkezési körülményeiktől eltérő nyomású és/vagy hőmérsékletű környezetbe kerülve szilárd fázisban átkristályosodnak. P és/vagy

Részletesebben

Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam

Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam A feladatokat írta: Kódszám: Harkai Jánosné, Szeged... Lektorálta: Kovács Lászlóné, Szolnok 2019. május 11. Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam A feladatok megoldásához csak

Részletesebben

Földtani alapismeretek

Földtani alapismeretek Földtani alapismeretek A Földkérget alakító hatások és eredményük A Föld felépítése és alakító hatásai A Föld folyamatai Atmoszféra Belső geoszférák A kéreg felépítése és folyamatai A mállás típusai a

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

Az emberiség bioszféra-átalakításának nagy ugrásai

Az emberiség bioszféra-átalakításának nagy ugrásai Az emberiség bioszféra-átalakításának nagy ugrásai A természet hatalmas, az ember parányi Szent-Györgyi Albert Rausch Péter kémia-környezettan tanár Miért épp az ember? Emberi létezés alapjai Elvont fogalmi,

Részletesebben

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza

Részletesebben

A vízi ökoszisztémák

A vízi ökoszisztémák A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

A föld belső szerkezete. Kőzetlemezek - lemeztektonika

A föld belső szerkezete. Kőzetlemezek - lemeztektonika A föld belső szerkezete. Kőzetlemezek - lemeztektonika (tk. 35 44. oldal) 2015.10.22. FÖLDRAJZ 1 A Föld gömbhéjai A tengely körüli forgás, a Nap körüli keringés, és a nehézségi erő hatására a gáznemű,

Részletesebben

Kőzettan.

Kőzettan. Kőzettan Szabó Csaba Litoszféra Fluidum Kutató Labor Földrajz- és Földtudományi Intézet és Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ ELTE Pázmány Péter sétány 1/C Budapest, 1117 email: cszabo@elte.hu

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola

Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola 1047 Budapest, Langlet Valdemár utca 3-5. www.brody-bp.sulinet.hu e-mail: titkar@big.sulinet.hu Telefon: (1) 369 4917 OM: 034866 10. évfolyam Osztályozóvizsga

Részletesebben

A légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található.

A légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található. VÍZ A LÉGKÖRBEN A légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található. A víz körforgása a napsugárzás hatására indul meg amikor a Nap felmelegíti az óceánok, tengerek vizét; majd a felmelegedő

Részletesebben

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil Kivilágosodó erdők Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil 10-20. szélességi fokok között. Afrika > Ausztrália > India > Dél-Amerika Az esőerdők és a szavanna közötti átmenet:

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Témakörök Biológia Osztályozó vizsgákhoz 2012/2013 9. Természettudományos Osztálya-kémia tagozat A növények életműködései Légzés és kiválasztás Gázcserenylások működése Növényi párologtatás vizsgálata

Részletesebben

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk

Részletesebben

OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz

OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz 2 EGYSZERŰ VÁLASZTÁS OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz Útmutató: E feladatokban egy kérdés és öt válasz található. Minden ilyen típusú feladatban egy válasz teljesen helyes, ezt kell kiválasztania és

Részletesebben

ú Á ó ö ó ö

ú Á ó ö ó ö ú ö í ú Á ó ö ó ö Á Á Í Á Á Ősvilgi ltazsra hívjuk az olvasót; képzeletben szzmillió éveket repülünk vissz a az ldőben. Aki vllalkozik erre az ltazsr a, tal ko z, hat a hat méter magas ragadoző zsarnokgyíkkal

Részletesebben

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Karsztosodás Karsztosodás Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Az elnevezés a szlovéniai Karszt-hegységből származik. A karsztosodás

Részletesebben

Dunántúli-középhegység

Dunántúli-középhegység Dunántúli-középhegység Dunántúli középhegység két része a paleozoikum szempontjából Középhegységi egység (Bakony, Vértes) Balatonfői vonal Balatoni kristályos Kis felszíni elterjedés Balatonfelvidék Velencei

Részletesebben

BIOLÓGIA TANMENET. XII. évfolyam 2013/2014

BIOLÓGIA TANMENET. XII. évfolyam 2013/2014 MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM BIOLÓGIA TANMENET XII. évfolyam 2013/2014 A 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet és az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján készítette Zárdai-Csintalan Anita 1. óra Év eleji

Részletesebben

Az energia áramlása a közösségekben

Az energia áramlása a közösségekben Az energia áramlása a közösségekben minden biológiai entitásnak szüksége van: anyagra energiára kísértés: ugyanúgy kezelni az anyag- és energia körforgást mint szervezetek esetében DE: elvetettük a Clements

Részletesebben

NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK

NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK Fekete-tenger Vörös-tenger Nem konszolidált üledékek Az elsődleges kőzetek a felszínen mállásnak indulnak. Nem konszolidált üledékek: a mállási folyamatok és a kőzettéválás közötti

Részletesebben

Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23.

Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23. Családi méretű biogáz üzemek létesítése Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23. AGORA Fenntartható Fejlesztési Munkacsoport www.green-agora.ro Egyesületünk 2001 áprilisában alakult Küldetésünknek tekintjük

Részletesebben

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK A Földünk környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, folyamataival.

Részletesebben

Bevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András

Bevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András Vizsgakövetelmények Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát. Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések

Részletesebben

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Bevezetés, alapfogalmak, a légkör jellemzői, összetétele, kapcsolat más szférákkal Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán

Részletesebben

A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13

A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13 Előszó 9 TÉRKÉPI ISMERETEK A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13 KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK A Világegyetem 14 A Nap 15 A Nap körül keringő égitestek 16 A Hold 17 A Föld és mozgásai

Részletesebben

A monszun szél és éghajlat

A monszun szél és éghajlat A monszun szél és éghajlat Kiegészítő prezentáció a 7. osztályos földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza e-mail: csgeza@truenet.hu Éghajlatok szélrendszerek - ismétlés - Az éghajlati rendszer

Részletesebben

Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport

Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport 2012. március 21. Klímaváltozás - miről fecseg a felszín és miről

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 12. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. május 12. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK

ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK Csány-Szendrey Általános Iskola Rezi Tagintézménye 2017 Foltos szalamandra Szín: fekete alapon sárga foltok Testalkat: kb.: 20 cm hosszú Élőhely: Lomberdőben

Részletesebben

Bevezetés a földtörténetbe

Bevezetés a földtörténetbe Bevezetés a földtörténetbe 11. hét A mezozoikum eleje (triász, jura) Rendszeres földtörténet: 1 2 3 4 5 6 7 A paleozoós bioszféra fı eseményei Elsı összetettebb, elágazó nyomfosszília (=kambriumi GSSP):

Részletesebben

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában A Zagyva- Tarna vízgyűjtője A két folyó között a Mátra Hol vagyunk? Gyöngyösoroszi 0 A Mátra földrajza A Mátra az Északi-középhegység része Európa legnagyobb

Részletesebben

ÜLEDÉKES EREDETŰ VASÉRCTELEPEK. Szallagos Vas Formáció (BIF) eredete, típusai, geológiája és gazdasági jelentősége

ÜLEDÉKES EREDETŰ VASÉRCTELEPEK. Szallagos Vas Formáció (BIF) eredete, típusai, geológiája és gazdasági jelentősége ÜLEDÉKES EREDETŰ VASÉRCTELEPEK Szallagos Vas Formáció (BIF) eredete, típusai, geológiája és gazdasági jelentősége Tomas Róbert, Stockwork Exploration Kolozsvár, BBTE III. év ELŐADÁS TARTALMA 1. BEVEZETŐ:

Részletesebben

VÍZ-KVÍZ Mire figyelmeztetnek a környezetvédők a víz világnapján?

VÍZ-KVÍZ Mire figyelmeztetnek a környezetvédők a víz világnapján? VÍZ-KVÍZ 1. 1. Mikor van a víz világnapja? 1. március 23. 2. április 22. x. március 22. 2. Mire figyelmeztetnek a környezetvédők a víz világnapján? 1. a folyók és tavak szennyezettségére 2. a Föld vizeinek

Részletesebben

Cím: Óriás dinók jönnek Patagóniából Forrás: Népszabadság, Ötvös Zoltán, március 9.

Cím: Óriás dinók jönnek Patagóniából Forrás: Népszabadság, Ötvös Zoltán, március 9. Cím: Óriás dinók jönnek Patagóniából Forrás: Népszabadság, Ötvös Zoltán, 2007. március 9. Szövegtípus: magyarázó Szöveg olvashatósága: közepesen nehéz Kérdések nehézsége: könnyű, közepesen nehéz, nehéz

Részletesebben

10. előadás Kőzettani bevezetés

10. előadás Kőzettani bevezetés 10. előadás Kőzettani bevezetés Mi a kőzet? Döntően nagy földtani folyamatok során képződik. Elsősorban ásványok keveréke. Kőzetalkotó ásványok építik fel. A kőzetalkotó komponensek azonban nemcsak ásványok,

Részletesebben

11. évfolyam esti, levelező

11. évfolyam esti, levelező 11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

A Nap és a bolygók: a kozmikus gáz- és porfelhő lokális sűrűsödéséből

A Nap és a bolygók: a kozmikus gáz- és porfelhő lokális sűrűsödéséből A LÉGKÖR EREDETE A Nap és a bolygók: a kozmikus gáz- és porfelhő lokális sűrűsödéséből Elemek kozmikus gyakorisága: H, He, O, C, Ne, Fe, N, Si, Mg, S, Ar, Ca, Al, Ni, Na,... Gyakoribb vegyületek: CH 4,

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben