KÜLÖNLEGES HELYZETE. A bolygó kialakulásakor más folyamatok és körülmények zajlottak a felszínen, mint ma. LEGIDŐSEBB KŐZETEI KOR
|
|
- Nándor Horváth
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A FÖLDF KÜLÖNLEGES HELYZETE Bolygónkon az élet születése nagymértékben köszönhető a Föld csillagászati elhelyezkedésének. A Naptól való távolsága (kb. 150 millió km) lehetővé teszi, hogy - a megfelelő hőmérsékleti viszonyok miatt - a víz mindhárom halmazállapota stabil legyen a felszínen. A Föld tömege is meghatározó tényező, hiszen ha kisebb lenne, nem lenne képes az atmoszféra megtartására, a légkört alkotó gázok egyszerűen elillannának a világűrbe (+ napszél!!). A bolygó kialakulásakor más folyamatok és körülmények zajlottak a felszínen, mint ma. A FÖLDF LEGIDŐSEBB KŐZETEI A Föld felszínén található legidősebb kőzetek Grönland délnyugati részéről származnak, kb. 3,6 3,8 milliárd évesek. Amerikai és ausztráliai üledékes kőzetekben azonban ezeknél is idősebb, 4,2 milliárd éves cirkonkristályokat mutattak ki a radiometrikus kormeghatározás során. A Naprendszer kialakulásakor képződött a ma a Földet elérő meteoritok nagy része is, így a meteoritok összetételéből is szerezhetünk információkat a korabeli Földről. A vasmeteoritok (vas, nikkel, különböző fémek) anyaga a Föld belső rétegeire emlékeztet, a kőmeteoritok anyaga viszont a földkéreg (litoszféra) anyagára. A FÖLDTÖRTÉNETI KORTÁBLÁZAT (CSAK EGYSZERŰEN ) IDŐ ARCHAIKUM PROTEROZOIKUM PALEOZOIKUM MEZOZOIKUM KAINOZOIKUM IDŐSZAK Kambrium Ordovícium Szilur Devon Karbon Perm Triász Jura Kréta Harmadidőszak Negyedidőszak KOR MIKOR?? (MILLIÓ( ÉVE) millió millió millió millió millió millió millió millió millió millió millió Paleocén millió Eocén millió Oligocén millió Miocén 26-7 millió Pliocén 7-2 millió Pleisztocén 2 millió Holocén ma
2 ARCHAIKUM ( ŐSIDŐ SIDŐ ) ) 4,6-2,5 MILLIÁRD ÉVE A hőmérséklet csökkenésével megszilárdult a földfelszín. Ekkor indultak el a Föld szilárd kérgében zajló folyamatok (a földkéreg differenciálódása). A szárazföldi kéreg vastagabb (átlag 41 km), gránitos, szilíciumban gazdag, az óceáni kéreg sűrűbb, bazaltos, vékonyabb (kb. 8 km). A Föld gömbhéjas szerkezete kialakult, nem egységes a kéreg (kőzetlemezek). Zöldköves formációk alakulnak ki. Aktív magmatizmus volt jelen, a köpenyben gránitosodás zajlott. Ezek a gránittömbök kiemelkedtek, majd erodálódtak, így magmás és üledékes kőzetek keveréke jött létre, például a zöldpala. A másik fontos kőzet a grauwacke. Szürke színű törmelékes üledékes kőzet, alapanyaga kovás, meszes, agyagos, de finomszemcsés földpát és kvarc is található benne. Anyaga tengeri környezetben, örvénylő mozgással, gyors ülepedéssel halmozódik fel, akár több ezer méter vastagságban, ott, ahol kicsi a távolság a tenger és a lepusztulási terület között. Jól hasad és aprózódik. A tűzkő úgy jött létre, hogy meszes kőzetben a törmelék kvarc kémiailag mobilizálódott, és kova (folyékony kvarc) áramlott a repedésekbe. A tűzkövet az ősember fegyverek készítésére használta, ahol pedig megtalálható volt ez a kőzet, ott a házak nagy része ebből épült (pl. Dél- Anglia). A Föld első atmoszférája hidrogénből és héliumból állt, de ez a Föld kis tömege miatt elillant. A második atmoszféra vízből, ammóniából, metánból és vulkáni gázokból állt. Nem volt oxigén, így ózon sem, és a felszínen nem alakulhatott ki az élet. A sugárzás káros fajtáját már 12 cm víz is kiszűri, így a legvalószínűbb, hogy az élet a sekély tengerekben alakult ki. Ezt az ősi légkört reduktív légkörnek nevezzük. A tenger több oldott anyagot tartalmazott (kloridionok, nátriumionok), és a tengervíz ph értéke is különböző volt. A légköri oxigént először a fotoszintetizáló algák kezdték termelni. A víz és a Nap energiája segítségével az algák szerves anyagot és oxigént állítanak elő. Az oxigént először a tengerbe ürítették, majd 2 milliárd évvel ezelőtt kezdett a légkörben is feldúsulni. A legősibb vörös kőzetek (vas + oxigén) kb. fél milliárd éve alakultak ki. A légköri oxigén megjelenése gyökeres változás elé állította bolygónkat. Az élővilág megjelenésével megszűntek az élet keletkezésének feltételei. AZ ÉLET KELETKEZÉSÉNEK ELMÉLETEI Az élet keletkezésére számos elméletet állítottak fel. A legnépszerűbb a Miller-féle kísérleten alapul. Az adott hőmérsékleten és légkörben elektromos kisülések (villámlás) hatására aminosav-féle vegyületek képződnek. Az élet kezdetének azt a pontot tekintjük, amikor létrejön az önreprodukció. Akkoriban a Föld felszínét káros ultraibolya-sugárzás érte, így az élet csak a víz alatt tudott létrejönni.
3 A másik az ún. extraterresztrikus elmélet. E szerint az élet valahonnan a világűrből, meteoriton érkezett. Erre bizonyítékot szolgáltatott egy, az Antarktiszon talált marsi meteorit, amiben szerves szén és élőlények által létrehozott struktúrákat véltek felfedezni, de hamar kiderült, hogy ez csak hírverés. A harmadik elmélet szerint az élet a mélytengerekben keletkezett. Erre is lehetne bizonyíték. Az óceáni hátságoknál levő, szulfátos, érces oldatokat kibocsátó tenger alatti hidrotermális kéményeknél ( black smoker ) anaerob (oxigént nem kívánó) kémiai baktériumok és szerves anyagot hasznosító szervezetek alkotnak speciális életközösséget. Ezekkel az élet keletkezése szempontjából az a probléma, hogy a ma élő szervezetekből specializálódtak. ÉLŐVILÁG Az élet majdnem olyan régi, mint a Föld szilárd kérge. Délnyugat-Grönland üledékes kőzeteiben 3,3-3,5 milliárd éves grafitcsíkokat találtak. A szén izotóp-összetételének vizsgálata során sok 12 C és 14 C izotópot találtak (könnyű izotópok, így könnyebben vegyül kisebb tömegszámú izotópokkal), ami szerves eredetre vezethető vissza. Az első szervezetek a fotoszintetizáló algák voltak, később megjelentek a prokarióta (sejtmag nélküli), majd az eukarióta (sejtmagvas) szervezetek. A nyugat-ausztráliai kratonban néhány mikron nagyságú élőlényeket, a dél-afrikaiban pedig gömbszerű algák maradványát találták. A kékeszöld algák vagy baktériumok által létrehozott sztromatolitok szerves eredetű, mész anyagú struktúrák. Ragadós anyaguk megköti a víz mészanyagát, bevonatot képez, majd finom réteget hoz létre. Sekély, jól átvilágított vízben keletkeztek. A Proterozoikumban hatalmas összletek (több ezer m vastag) keletkeztek. 3,8 milliárd éves a grönlandi ISUA, 3,5 milliárd éves a zimbabwei és az észak-amerikai, 3,1 milliárd éves a dél-afrikai sztromatolit. PROTEROZOIKUM 2,5 MILLIÁRD 542 MILLIÓ ÉVE Az ekkori hegységek lepusztulásából jöttek létre az ősföldek, azaz kratonok. A szárazföldek közelében lévő mélytengeri árkokban flis képződött. Ez egy finom és durva szemcsékből álló törmelékes üledékes kőzet, amely gyors ülepedéssel képződik. Ekkor kvarchomokkő és agyagpala is képződött. A Proterozoikum határának egy minden kratonban megfigyelhető metamorf eseményt tekintünk. Ekkor jelent meg az oxigén a légkörben. 2,2 és 2,3 milliárd éve egy jégkorszak következett be. A mélytengeri kőzetrétegekben kavicsot találtak. Ma uszadékfákkal kerül a vízbe, az állatok pedig lenyelik, hogy testsúlyukat növeljék. Ún. dropstone -okat is találtak, amelyek jéghegyekbe fagyva szállítódtak, és amikor a jéghegy elolvadt, lehulltak az óceán aljára. Akár nagy kőzetek is lehetnek (pl. gránit). Tillit is képződött. Ez egy glaciális tavi üledék, vegyes szemcsenagyságú (nem osztályozott a jég durva törmeléket állít elő). A jégkorszak összeszorítja a klimatikus zónákat, a hőmérsékleti gradiens megnő. A jégkorszakok epizodikusak. Kialakulásának legfőbb feltételei a Föld-Nap távolság megváltozása, és az, hogy legalább az egyik pólus
4 közelében szárazföldek legyenek. Ahol a földfelszín lehűl, ott hideg is marad, így kialakulhat a jégsapka. A sarkok közelében kevés csapadék hull, de ami lehullt, az megfagy és megmarad. A hó a napsugárzás nagy részét visszaveri (albedo!). Ma az északi féltekén néhány méteres jégréteg alakult ki a sarkoknál. Bár ott nincs szárazföld, mivel a Jeges-tenger majdnem zárt tengerrész, így a hőmérséklet csak korlátozottan tud kiegyenlítődni. Ugyanezen a szélességen, Grönlandon több 1000 méteres jégréteg alakult ki. Ekkoriban gyakori a szalagos vasércképződés (BIF = banded iron formation). Ezek néhány milliméter vastagságú oxidos vasércből és kvarcból álló, több száz méter vastagon előforduló, tengeri üledékes formációk. A vasrétegek kovarétegekkel váltakoznak. A világtengerek sok oxigént oldott, így hematit alakult ki. A fémes elemeknek két csoportja van, thalassofil (tengerben oldódó: nátrium, kálium, kalcium), és thalassofób (vízből azonnal kiválnak: mangán, vas). A vas azóta nem került be a tengerekbe ilyen mennyiségben. 1 és 0,7 milliárd éve még két jégkorszak volt. Állítólag az egész földet jég borította ( Snowball Earth ). Mellette szól a kratonok múltbéli elhelyezkedése (paleomágneses módszer), és az azokon talált leletek, ellene viszont, hogy nincs a sarkokon kontinens, és az élővilágra sem volt nagy hatással. A kratonok egy szuperkontinensbe, Rodiniába tömörültek. ÉLŐVILÁG A korábbi élőlények éltek tovább (prokarióta, eukarióta). 1,5 milliárd éve kialakult a szimbiózis a prokarióták között (szimbiotikusan egymásba olvadtak). A Viktória-szigeten 6 m átmérőjű sztromatolitot találtak. 1 milliárd éve intenzívebb fejlődés kezdődött. Megjelent a szexualitás, így az alkalmazkodás hatásosabb lett. Az első többsejtűek az akár 40 cm-es nagyságú fosszíliákból, az ausztráliai Ediacara-hegységből kerültek ki. Ez az ún. Ediacara fauna, aminek tagjai szinte minden pajzson megtalálhatóak, és nagyon hasonlóak. A vendi-korszakban megtalálható néhány lénynek (vendobionta) hármas szimmetriája volt. Ez a fajta felépítés ma ismeretlen. Lágytestű állatok, amelyek általában épen kerülnek elő, ritka a sérült példány. Ez arra enged következtetni, hogy nem volt ragadozó ellenfelük. Növényi anyagot fogyasztottak. Megjelentek a többsejtű növények is (pl. algák, Kanadai-pajzs). A világ minden tengerében megjelent a szinte teljesen egyforma fauna (kozmopolita).
5 PALEOZOIKUM MILLIÓ ÉVE Régen azt gondolták, hogy előtte nem volt élet, de ezt az 1940-es évektől cáfolták. A szilárd váz megjelenik a különböző élőlényeknél nagyjából egyszerre, ez egy nagy vívmányt jelent: biztosítja a védelmet, bonyolultabb testfelépítést tesz lehetővé (megtámasztás), növekedhet a méret. Több formája van ma: mésztartalmú (kagylók), foszfát és mész elegye (emlősök), kova (szivacsok), agglutinált váz az anyaga az aljzatból származik, az élőlény tapasztja össze. Az első soksejtű szilárd vázas élőlények a tommoti fauna képviselői (csigák, szivacsok - kova, mész vagy spongyin). A legtöbb milliméternyi méretű. Eltűnésével megjelennek más hasonló állatok. Az Ópaleozoikum (Kambrium, Ordovícium, Szilur) során Laurencia és Baltica egyre közelebb kerülnek egymáshoz, a köztük levő Japetus-óceán bezáródik, kialakul a Kaledóniaihegységrendszer. A szárazföldi üledékek lerakódnak, az élőlények elkezdik benépesíteni a szárazföldet. KAMBRIUM 1. Baltica 2. Laurencia 3. Siberia 4. Kína 5. Kazahstan 6. Gondwana A tengerszintet befolyásolták a Kambriumban megfigyelhető glaciálisok és az óceáni medencék befogadóképessége. A Burgess-palában találták a Kambrium legjelentősebb faunájának maradványait, amely egy csendes, meleg óceáni öböl életét örökítette meg. Középső kambriumi trilobitákat (háromkaréjú ősrákok), ízeltlábúakat, férgeket tartalmaz. Köztük van az elhíresült hallucigenia ( valamik, valami hogyishívjákkal, a hátukon valamicsodákkal :), az anomalicaris (ananászszerű rágószervvel), és egy pikkelyes, nyúlványos toboz. Mára már nem élő élőlénycsoportok maradványai. Egy vagy több élőlénycsoport a törzsfejlődés felgyorsulásával nagyon sok ökológiai helyet tudott meghódítani (adaptív radiáció). ORDOVÍCIUM A Gondwana a déli pólusra csúszott, így eljegesedés vette kezdetét. Üledékek keletkezése indult. Sok élőlény kihalt, köztük a sztromatolitok (tömeges kihalás). Ekkorra tehetők az első adatok egyszerű növényekről, spórákról (védelem a kisáradástól). Az élet megjelent az édesvizekben is. A talajt gombafonalak szőtték be.
6 SZILUR Megjelentek az édesvízi állatok és növények. Akár 40 cm-t is elérő ízeltlábúak jelentek meg, sikeres ragadozó élőlények voltak. DEVON Baltika és Laurencia ütközik, a Kaledóniai-hegységrendszer kialakul, de egyből kezd lepusztulni. Trópusi környezetben keletkezik a vörös homokkő (Old Red Sandstone). A növények szárazföldi környezetbe kerülnek. Megjelennek a száras növények (a szár a fény felé emeli a növényt), köztük a Rhynia, ami egy primitív mocsári növény, gyökérszerű résszel, 1-2 spóratokkal, kicsi, vékony levelekkel. Gyorsan, sok új környezetben terjedtek el. Az ősharasztok akár 20 m magasra is megnőttek. Megjelennek az első rovarok. A Devont a halak korának is nevezik. Sokféle hal élt és jelent meg. Az állkapocs nélküli halak (körszájúak) lehanyatlanak. A cápafélék és csontoshalak elterjednek. A tüdőshalak virágkorukat élik. Képesek az atmoszférából is oxigént felvenni, van kopoltyújuk is, de a belükben van egy szakasz, ami képes gázt cserélni a vérből. Tüdejükből alakult ki a mai halak úszóhólyagja. Belső orrnyílásuk van, ami a tüdőbe vezeti a levegőt. Így előnyük van a szárazföldön, hiszen akkor is képesek táplálkozni, mikor levegőt vesznek. Megjelennek a bojtosúszós halak. Páros mellúszójuk (néha hátsó is) különleges csontozatú, minden irányban tudják mozgatni, és a gerincoszlophoz csatlakozik (hasonlít a mai végtagokhoz), így a szárazföldön viszonylag jól mozognak. Az Old Red Sandstone kontinens kőzeteiben találták meg. A szárazföldre kilépve őrizték jellegzetességeiket, ahogy a terület száradt, előnyt élveztek azzal, hogy a levegőből ki tudták vonni az oxigént. Az 1930-as években kifogtak egy eleven bojtosúszós halat Dél-Afrikában, és Latimeriának nevezték el. A Comore-szigetek környékén eddig 90 db-ot fogtak, 300 m mélyen él, elevenszülő (3-4 utód), kb. 3 m hosszú. Az ammoniteszek sok helyen háttérbe szorították a halakat. Ezek növény-, plankton-, dög-, vagy húsevő lábasfejűek voltak. A szárazföldön megjelentek a gerincesek. A kétéltűek hordozzák a legősibb jegyeket. A szaporodáshoz vízre van szükségük. Később, a hüllőknél már a tojás lehetővé teszi, hogy eltávolodjanak a víztől. KARBON A Föld kis szigetei összetolódtak, a Gondwana a déli pólusra csúszott, így a déli féltekén jégkorszak alakult ki.
7 A szárazföldi növények megjelenésével a légkör oxigéntartalma nő, a szén-dioxid szintje csökken. A Karbon a növények virágkora, ekkor élt a legtöbb fajta növény. Megjelentek a zsurlók, leveleik örvösen ültek a fenyőszerű ágakon m magasra is megnőttek. A nyitvatermő pecsétfák (Sigillaria) és a m magas pikkelyfák (Lepidodendron) erdőket alkottak. Megjelentek a magvas páfrányok, a szágópálmák és virágos növények ősei. A Gondwana egyik növénye a Glossopteris volt, egy magvas páfrány, nyelves alakú levelekkel. A déli kontinensen az éghajlat periglaciális volt. Ekkor jelentek meg a hüllők, és az éghajlathoz alkalmazkodásként szőrt növesztettek (hőszigetelés). PERM A rovarok virágkora. Újfajta hüllők jelentek meg, megnyúlt, vérerekkel átjárt csigolyákkal a hátukon, hogy segítsen a hőszabályozásban. A Perm végén megszületik a szuperkontinens, a Pangea. Ennek következményeképp lecsökken a self területek nagysága, amely a tengeri élővilág leggazdagabb helyszíne. Sok élőlény kihal, mert nem képes alkalmazkodni az új körülményekhez. A Perm végén bekövetkező tömeges kihalásnak egyéb okai is voltak. Hirtelen erős üvegházhatás jelentkezett, megnövekedett a légkör szén-dioxid szintje, valószínűleg a Szibériában, hasadékok mentén felszínre ömlő hatalmas mennyiségű bazalt miatt (vulkánosság!), ami klímaváltozással járt. Globális lehűlés kezdődött, a szerves anyagok bomlásakor keletkező metán megfagyott, metán-hidrát formájában az üledékbe rakódott. Amikor a hőmérséklet megemelkedett, a metán a légkörbe került (üvegházhatás!). MEZOZOIKUM MILLIÓ ÉVE TRIÁSZ Egyetlen szuperkontinens alkotta a szárazföldeket, a Pangea. A világóceán a Panthalassa, egy Tethys nevű öböllel. A sekély tengerekben mindenhol kagylók telepedtek meg (Claraia). A tengeri fauna újjáéledt. Megjelentek a repülő hüllők. Szárnyukat a mellső végtag meghosszabbodott ujjához csatlakozó bőrlebeny alkotta. A emlősök ekkor jelentek meg, de még jelentéktelen lények voltak. Koponyájuk a hüllő koponyából alakult ki, az egy csontos állkapocs és a két hallócsont átalakult, a szemfogak hüllő örökségek. Fogazatuk különböző fogakból áll. Testhőmérsékletük állandó. A Triász végén megjelentek a dinoszauruszok.
8 JURA A végén megjelentek a madarak. A legősibb, varjú nagyságú madár az archaeopteryx. Fogai és farka van, de testét toll fedi. KRÉTA Nyugalmas periódus, nincs se jégkorszak, se hegységképződés. Megkezdődik az Atlantióceán kinyílása és a Tethys-öböl bezáródása. India észak felé kezd elmozdulni, kinyílik az Indiai-óceán. Afrika ütközik Európával, az időszak végén elkezdődik az Eurázsiaihegységrendszer kiemelkedése. Megjelentek a planktonikus szervezetek, így a nyílt óceánokban is kialakulhatnak élőlények. A tenger csúcsragadozói a hüllők voltak. Ilyen pl. a 10 m hosszú Ichtiosaurus, amely elevenszülő, tojásai az anyaállatban érnek meg, vagy a Plesiosaurus vagy hattyúnyakú ősgyík. A madarak hatalmas fejlődésen mentek keresztül. Az időszak végén megjelentek a pingvinek és flamingófélék. Az időszak végén tömeges kihalást lehet megfigyelni, amely inkább a szárazföldeket sújtja. Kihalnak a dinoszauruszok és az ammoniteszek. Oka valószínűleg egy kisbolygó becsapódása, és az általa okozott klímaváltozás. A virágosnövények felvirágoznak az időszak végén, a nyitvatermők hanyatlani kezdenek. Kevésbé érintett helyeken túléltek az ún. Lazarus taxonok (Elvis taxonok), amelyek kihalt formák rokonai. ÚJIDŐ HARMADIDŐSZAK JIDŐ HARMADIDŐSZAK MILLIÓ MILLIÓ ÉVE EOCÉN A Földön a kontinensek hasonlóak a maihoz. India észak felé tolódik, a Tethys-öböl bezáródik, a Himalája felgyűrődik. Megindul a Pacifikus-hegységrendszer kialakulása. Az Antarktisz elszigetelődik, megindul körötte a szél- és vízáramlás. Az emlősök adaptív radiációval sok új környezetet hódítottak meg. A Triászban megjelent Multituberkuláták végül a harmadidőszakban kihaltak. Megjelentek a páros ujjú patások, rágcsálók, erszényesek, főemlősök, denevérek. MIOCÉN Az Antarktiszon eljegesedés kezdődik. Az időszak közepén m-es tengerszintemelkedést lehet megfigyelni. A Tethys-óceán bezáródott, a Tigris és Eufrátesz alatt szénhidrogén-tároló szerkezet van a mélyben, innen származik az arab kőolaj. Felfedezője
9 Böckh Hugó, az Eötvös-inga geológiai módszerével számolta ki a gravitációs eltéréseket. Felgyűrődött az Eurázsiai-hegységrendszer. Kb. 5 millió éve bezárult a Gibraltári-szoros. A Földközi-tenger elkezdett bepárlódni, 3000 m vastag evaporit-réteg alakult ki. A FŐEMLŐSÖK FEJLŐDÉSE A főemlősök a Paleocénben jelennek meg. Az Eocénben nagy változatosság jellemző rájuk, de a koponyájuk csak 3-4 cm. A Miocén második felében kialakulnak az első emberfélék Kelet-Afrikában. Az Australopithecus ( déli majom ) kb. 1,5 millió éve jelent meg, az as években fedezték fel. Két fajtája volt. Az egyik karcsú, vékony csontozatú, a másik robosztusabb, erősebb felépítésű, alacsonyabb, koponyájában az állkapocs erős, tetején taréj van. A következő emberfélék: Homo habilis ( ügyes ember ), Homo erectus ( felegyenesedett ember ), Homo sapiens ( bölcs ember ). MIT HOZ A JÖVŐ? Afrika tovább mozog észak felé, a Kelet-Afrikai árok kinyílik és elönti a tenger, Kalifornia leválik Észak-Amerikáról. VÉGSZÓ: Ez a csodálatos színes Élet fejlődéstörténete jegyzet az ELTE Földtudomány Bsc hallgatóinak készült, a jegyzeteimből (amit Galácz András tanár úr óráján írtam), és bocsi, ha néha nem tudok fogalmazni. Úgyhogy légyszi csak kurzuson/osztályon belül terjesszétek, ha, mert nagyot égek Jó szórakozást hozzá! Források (az óra kivételével): Báldi Tamás A történeti földtan alapjai (néha) Kőzetek, Ásványok, Drágakövek Egy külföldi szerző (most nem tudom előkeresni de ebből csak a kőzetek jellemzői vannak, ez triviális ) Képek: internet (hogy szép színes legyen ez az egész cucc)
A földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével
RészletesebbenEndogén és exogén dinamika Földtörténeti korok Kristálytan Ásványtan Kőzettan Kárpát-medence geológiai felépítése Tájföldrajz
Bidló Bidló András: András: A Kárpát-medence természeti földrajza Endogén és exogén dinamika Földtörténeti korok Kristálytan Ásványtan Kőzettan Kárpát-medence geológiai felépítése Tájföldrajz A világegyetem
RészletesebbenHogyan ismerhetők fel az éghajlat változások a földtörténet során? Klímajelző üledékek (pl. evaporit, kőszén, bauxit, sekélytengeri karbonátok,
Hogyan ismerhetők fel az éghajlat változások a földtörténet során? Klímajelző üledékek (pl. evaporit, kőszén, bauxit, sekélytengeri karbonátok, tillit) eloszlása Ősmaradványok mennyisége, eloszlása δ 18O
RészletesebbenHorváth Mária: Bevezetés a földtörténetbe 10. 2007. Prekambrium. Oktatási segédanyag
Horváth Mária: Bevezetés a földtörténetbe 10. 2007 Prekambrium Oktatási segédanyag A prekambrium felosztása Proterozoikum 2500 millió év 542 millió év Archaikum 4000 2500 millió év Hadeikum >4000 millió
RészletesebbenAz időbeli tájékozódási készség fejlesztését segítő játék. Táblás társasjáték Tudd, hogy mikor mi történt!
Az időbeli tájékozódási készség fejlesztését segítő játék Táblás társasjáték Tudd, hogy mikor mi történt! Készítette: Kovács Veronika, 2014. október A játék célja A 7. osztályban tanult földtörténet összefoglalása
RészletesebbenA FÖLD BELSŐ SZERKEZETE
A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE 1) A Föld kialakulása: Mai elméleteink alapján a Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Kezdetben a Föld izzó gázgömbként létezett, mint ma a Nap A gázgömb lehűlésekor a Föld
RészletesebbenKörnyezetgazdaságtan alapjai
Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd
Részletesebbenlemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei
A lemeztektonika elmélet gyökerei Alfred Wegener (1880-1930) német meteorológushoz vezethetők vissza, aki megfogalmazta a kontinensvándorlás elméletét. (1. ábra) A lemezmozgások okait és folyamatát Harry
RészletesebbenÉghajlat a földtörténeti múltban. Dr. Lakotár Katalin
Éghajlat a földtörténeti múltban Dr. Lakotár Katalin A Föld légkörének kialakulása Föld kialakulása 4,6 md évvel ezelőtt ősbolygó légköre: hidrogén, hélium, metán, vízgőz, ammónia, kén-hidrogén gázok a
RészletesebbenBevezetés a földtörténetbe
Bevezetés a földtörténetbe 10. hét Az újpaleozoikum (devon, karbon, perm) Rendszeres földtörténet: 1 2 3 4 5 6 7 Proterozoikum-fanerozoikum átmenete és az ópaleozoikum eseményei az élıvilágban Elsı megırzıdött
RészletesebbenTanítási tervezet. 1. Alapadatok. 2. Tantervi követelmények. 3. Szemléltető és munkaeszközök Számítógép, projektor, falitérkép, atlasz.
Tanítási tervezet 1. Alapadatok Az óra időpontja: 2018. november 28.; 8:00 Iskola, osztály: 9. A Iskola neve és címe: ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium; Budapest, 1053, Papnövelde
RészletesebbenÓállatidő vagy földtörténeti ókor. ~ 300 millió évet fog át
Paleozóikum Óállatidő vagy földtörténeti ókor Jelentős földtörténeti szakasz: kezdete ~ 545-550 millió éve vége ~ 245-250 millió éve Időszakai: kambrium ordovícium szilúr devon karbon perm ~ 300 millió
RészletesebbenAz időbeli tájékozódási készség fejlesztését segítő játék. Táblás társasjáték Földtörténeti időutazás
Az időbeli tájékozódási készség fejlesztését segítő játék Táblás társasjáték Földtörténeti időutazás Készítette: Boros Zsófia, 2014. október Játék tantervi kapcsolódása Évfolyam: 10. osztály Tematikai
RészletesebbenÚjállatidő vagy földtörténeti újkor 67-65 millió évtől máig
Kainozóikum Újállatidő vagy földtörténeti újkor 67-65 millió évtől máig Időszakai: Harmadidőszak (tercier) Kor: Paleocén 67-55 millió év Eocén 55-37 millió év Oligocén 37-25 millió év Miocén 25-5 millió
RészletesebbenA Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek
A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek A Föld szerkezete: réteges felépítés... Litoszféra: kéreg + felső köpeny legfelső része Kéreg: elemi, ásványos és kőzettani összetétel A Föld különböző elemekből
RészletesebbenBevezetés a földtörténetbe
Bevezetés a földtörténetbe Földtudományi szak BSc 2. félév (2011 tavasz) Szerda délben, a hét csúcspontján szerda 12:15 13:45 Lóczy-terem (D 0-804) Pálfy József Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék
RészletesebbenEURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA
EURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA Általános adatok Területe: 10,5 millió km2 Lakosság: kb. 725 millió (2003) Legmagasabb pont: 5633 m, M. Elbrusz (Kaukázus), Mont Blanc (4807) Legalacsonyabb pont: Volga delta,
RészletesebbenA FÖLDTÖRTÉNET ESEMÉNYEI
A FÖLDTÖRTÉNET ESEMÉNYEI A földtörténet bizonyítékai Ősmaradványok (fosszíliák) Vezérkövületek Lenyomatok Földtörténeti idők: - Ősidő - Óidő - Középidő: - Triász - Jura - Kréta - Újidő: - Harmadidőszak
RészletesebbenAz élet feltételezhetően nem idősebb 3800 millió évnél. Addig ugyanis nem volt cseppfolyós víz és túl magas volt a hőmérséklet.
Az élet fejlődése Az élet feltételezhetően nem idősebb 38 millió évnél. Addig ugyanis nem volt cseppfolyós víz és túl magas volt a hőmérséklet. A legidősebb fosszíliák baktériumokra és kékmoszatokra emlékeztetőek,
RészletesebbenÁllatföldrajz. Természetvédelmi mérnök BSc szak III. évf. levelező tagozat 2009/10 1. félév. Az állatföldrajz tárgya, alapfogalmak, lemeztektonika
Állatföldrajz Természetvédelmi mérnök BSc szak III. évf. levelező tagozat 2009/10 1. félév Az állatföldrajz tárgya, alapfogalmak, lemeztektonika Állatföldrajz Kutatásának tárgya az állatok elterjedésének
RészletesebbenFöldtani alapismeretek III.
Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások
RészletesebbenHorváth Mária: Bevezetés a földtörténetbe 11 2007
Horváth Mária: Bevezetés a földtörténetbe 11 2007 Paleozoikum Oktatási segédanyag földtudomány szakos BSc hallgatók részére A földtörténeti idı felosztása Fanerozoikum: kb. 3 óra tartam!!! A paleozoikumról
RészletesebbenRendszertan - Összefoglalás -
Rendszertan - Összefoglalás - Az első tudományos rendszertant Carl Linné alkotta meg. Munkásságát hazánkban Kitaibel Pál, a magyar Linné folytatta. A mai tudományos rendszertan testfelépítés és hasonlóság,
RészletesebbenAZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET
AZ ÉLŐ ÉS AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET MEGISMERÉSE AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET Az élőlények és az élettelen természet kapcsolata. Az élettelen természet megismerése. A Földdel foglalkozó tudományok. 1.
RészletesebbenKlíma téma. Gyermek (pályázó) neve:... Gyermek életkora:... Gyermek iskolája, osztálya:... Szülő vagy pedagógus címe:...
Klíma téma A Richter Gedeon Nyrt. és a Wekerlei Kultúrház és Könyvtár természettudományi pályázatnak 1. fordulós feladatsora (7 osztályos tanulók részére) A leadási határidő: 2017. október 20. A kitöltött
RészletesebbenÁSVÁNY vagy KŐZET? 1. Honnan származnak ásványaink, kőzeteink? Írd a kép mellé!
ÁSVÁNY vagy KŐZET? 1. Honnan származnak ásványaink, kőzeteink? Írd a kép mellé! 2. Magmás kőzetek a hevesek A legjobb építőtársak a vulkáni kiömlési kőzetek. Hogy hívják ezt a térkövet?.. A Föld kincseskamrája
RészletesebbenTanítási tervezet. Iskola neve és címe: ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium, 1053 Budapest, Papnövelde utca 4-6.
Tanítási tervezet Az óra időpontja: 2018. november 26. 13:15-14:00 (6. óra) Iskola, osztály: Gyakorló gimnázium, 9. D osztály Osztályterem: Földrajz szaktanterem (földszint) Iskola neve és címe: ELTE Apáczai
RészletesebbenHorváth Mária: Földtörténet gyakorlat IV. 2007
Horváth Mária: Földtörténet gyakorlat IV. 2007 Kainozoikum Környezettan és környezettudomány szakos hallgatók részére Oktatási segédanyag İsföldrajz (www.humboldt.edu) Paleogén Határai: 65.5-23.0 m év
RészletesebbenA HOLD MOZGÁSA. a = km e = 0, 055 i = 5. P = 18, 6 év. Sziderikus hónap: 27,32 nap. Szinodikus hónap: 29,53 nap
A HOLD MOZGÁSA Sziderikus hónap: 27,32 nap (állócsillagokhoz képest) Szinodikus hónap: 29,53 nap (újholdtól újholdig) a = 384 400 km e = 0, 055 i = 5 Tengelyforgás: kötött. Földről mégis a felszín 59 %-a
RészletesebbenEvolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai
Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai Az élet Darwini szemlélete Melyek az evolúció bizonyítékai a világban? EVOLÚCIÓ: VÁLTOZATOSSÁG Mutáció Horizontális géntranszfer Genetikai rekombináció Rekombináció
RészletesebbenPILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE
PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE RÁCZ RÉKA ELTE TTK KÖRNYEZETTAN SZAK TÉMAVEZETŐ: DR. JÓZSA SÁNDOR ELTE TTK KŐZETTAN-GEOKÉMIAI TSZ. 2012.06.27. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/89/alpen_01.jpg
RészletesebbenTanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz
Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz Óraszám Cím 1. Áttekintés Megjegyzés 2. Az élet természete rendezettség, szerveződés szintek 3. Az élet természete anyagcsere, szaporodás,
RészletesebbenMeteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján
Meteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján Készítette : Gregor Rita Környezettan BSc. Témavezető: Dr. Molnár Ferenc egyetemi docens Tartalomjegyzék o A Sudbury szerkezet elhelyezkedése
RészletesebbenA Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer
A Föld helye a Világegyetemben A Naprendszer Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. (A fény terjedési sebessége: 300.000 km.s -1.) Egy év alatt: 60.60.24.365.300 000
RészletesebbenÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN
ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális
RészletesebbenFelszínfejl. idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió
Közép-Szibéria Felszínfejl nfejlődés A megfiatalodott ősi Közép-SzibK Szibéria Előid idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió - kambrium: konglomerátum, homokkő, mészkő, dolomit
RészletesebbenKészítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián
Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián A kőolaj (más néven ásványolaj) a Föld szilárd kérgében található természetes eredetű, élő szervezetek bomlásával, átalakulásával keletkezett ásványi termék.
RészletesebbenTermészetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!
Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold
RészletesebbenMagyarország földtörténete
Magyarország földtörténete Magyarország területét a DNY-ÉK irányú Zágráb-Hernád nagyszerkezeti vonal két fő szerkezeti egységre osztja. E vonaltól északra eső lemezdarab az Afrikai-lemez peremén, a délre
Részletesebben2. forduló megoldások
BIOLÓGIA 7. évfolyamos tanulók számára 2. forduló megoldások 1, Egészítsd ki a táblázat hiányzó részeit! A táblázat utáni feladatok által felkínált lehetőségek közül válassz! A kiválasztott betűt jelöld
RészletesebbenKőzettan.
Kőzettan Szabó Csaba Litoszféra Fluidum Kutató Labor Földrajz- és Földtudományi Intézet és Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ ELTE Pázmány Péter sétány 1/C Budapest, 1117 email: cszabo@elte.hu
RészletesebbenA levegő Szerkesztette: Vizkievicz András
A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék,
RészletesebbenAFöld felszínének mintegy kétharmadát
Miért van víz és levegõ a Földön? Sztromatolit, a fotoszintetizáló kékeszöld moszatok megkövesedett váza AFöld felszínének mintegy kétharmadát víz, óceán borítja, illetve a Naprendszerben különlegesnek
RészletesebbenMagyarország Műszaki Földtana MSc. Magyarország nagyszerkezeti egységei
Magyarország Műszaki Földtana MSc Magyarország nagyszerkezeti egységei https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/magyarorszag-foldje-1d58/a-karpat-pannon-terseg-lemeztektonikai-ertelmezese-1ed3/az-europaikontinens-kialakulasa-karatson-david-1f1d/foldtorteneti-vazlat-os-europatol-uj-europaig-1f26/
RészletesebbenFöldtörténeti korok éghajlata Országos meteorológiai szolgálat >>>
Földtörténeti korok éghajlata Országos meteorológiai szolgálat >>> A Föld története során globális átlagban a mainál több fokkal melegebb és hidegebb éghajlat is előfordult, még a mainak nagyjából megfelelő
RészletesebbenMetamorf kőzettan. Magmás (olvadék, kristályosodás, T, p) szerpentinit. zeolit Üledékes (törmelék oldatok kicsapódása; szerves eredetű, T, p)
Metamorf kőzettan Metamorfózis (átalakulás, átkristályosodás): ha a kőzetek keletkezési körülményeiktől eltérő nyomású és/vagy hőmérsékletű környezetbe kerülve szilárd fázisban átkristályosodnak és/vagy
RészletesebbenConcursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz- 2014 május 10 Javítókulcs
CONCURSUL NAŢIONAL AL LICEELOR CU PREDARE ÎN LIMBA MAGHIARĂ- 2014 MAGYAR TANNYELVŰ ISKOLÁK IX. ORSZÁGOS VETÉLKEDŐJE- 2014 Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz-
RészletesebbenBevezetés a földtörténetbe
Bevezetés a földtörténetbe 2. hét A földtan, mint történeti természettudomány A Föld, mint rendszer +1 Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományi alapszak Rekord (~felvétel) Földtudományi
RészletesebbenBIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása
BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók
RészletesebbenBevezetés a földtörténetbe
Bevezetés a földtörténetbe 13. hét A paleogéntól máig Rendszeres földtörténet: 1 2 3 4 5 6 7 A kainozoikum kronosztratigráfiai tagolása kvarter = negyedidıszak (tercier = paleogén + neogén) (ma már nem
RészletesebbenA Kárpát medence kialakulása
A Kárpát -medence A Kárpát medence kialakulása Az 1200 km hosszúságú félköríves hegykoszorú és a közbezárt, mintegy 330 000 km2-nyi területű Kárpátmedence egymással szoros összefüggésben és az Alpok vonulataihoz
RészletesebbenA FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.
A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:
RészletesebbenKészítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ
Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ A dolgozat felépítése *Bevezetés *A mélyföldtani viszonyok vázlatos ismertetése *Süllyedés történet *Hő történet *Szervesanyag érés- történet *Diszkusszió
RészletesebbenBevezetés a földtörténetbe
Bevezetés a földtörténetbe 5. hét (hosszabbítás: még egy kicsit a lemeztektonikáról) İskörnyezet és ısföldrajz Japán, 2011. 03. 11.: Honshu keleti partjainál 8,9-es erısségő földrengés és cunami Japán,
RészletesebbenKőzetlemezek és a vulkáni tevékenység
Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység A vulkánok a Föld felszínének hasadékai, melyeken keresztül a magma (izzó kőzetolvadék) a felszínre jut. A vulkán működését a lemeztektonika magyarázza meg. Vulkánosság
RészletesebbenA FÖLD BELSŐ SZERKEZETE VNÚTORNÁ STAVBA ZEME LITOSZFÉRA (KŐZETBUROK) KŐZETLEMEZEK LITOSFERICKÉ DOSKY. kéreg köpeny k. mag b. mag
A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE VNÚTORNÁ STAVBA ZEME LITOSZFÉRA (KŐZETBUROK) KŐZETLEMEZEK LITOSFERICKÉ DOSKY kéreg köpeny k. mag b. mag GEOGRÁFIA - MTEG LÉVA 2013.02.25. 1 A FÖLD GÖMBHÉJAI A tengely körüli forgás,
RészletesebbenMagyarország földana és természeti földrajza
Magyarország földana és természeti földrajza Dávid János főiskolai docens Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Szakmódszertani Tanszék Új tanulmányi épület 126-os szoba, 82/505-844 titkárság: 127-es szoba,
RészletesebbenP és/vagy T változás (emelkedés vagy csökkenés) mellett a:
Metamorf kőzettan Metamorfózis (átalakulás, átkristályosodás): ha a kőzetek keletkezési körülményeiktől eltérő nyomású és/vagy hőmérsékletű környezetbe kerülve szilárd fázisban átkristályosodnak. P és/vagy
RészletesebbenCurie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam
A feladatokat írta: Kódszám: Harkai Jánosné, Szeged... Lektorálta: Kovács Lászlóné, Szolnok 2019. május 11. Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam A feladatok megoldásához csak
RészletesebbenFöldtani alapismeretek
Földtani alapismeretek A Földkérget alakító hatások és eredményük A Föld felépítése és alakító hatásai A Föld folyamatai Atmoszféra Belső geoszférák A kéreg felépítése és folyamatai A mállás típusai a
RészletesebbenG L O B A L W A R M I N
G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása
RészletesebbenAz emberiség bioszféra-átalakításának nagy ugrásai
Az emberiség bioszféra-átalakításának nagy ugrásai A természet hatalmas, az ember parányi Szent-Györgyi Albert Rausch Péter kémia-környezettan tanár Miért épp az ember? Emberi létezés alapjai Elvont fogalmi,
RészletesebbenA LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc
A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza
RészletesebbenA vízi ökoszisztémák
A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,
RészletesebbenA föld belső szerkezete. Kőzetlemezek - lemeztektonika
A föld belső szerkezete. Kőzetlemezek - lemeztektonika (tk. 35 44. oldal) 2015.10.22. FÖLDRAJZ 1 A Föld gömbhéjai A tengely körüli forgás, a Nap körüli keringés, és a nehézségi erő hatására a gáznemű,
RészletesebbenKőzettan.
Kőzettan Szabó Csaba Litoszféra Fluidum Kutató Labor Földrajz- és Földtudományi Intézet és Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ ELTE Pázmány Péter sétány 1/C Budapest, 1117 email: cszabo@elte.hu
RészletesebbenTéma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök
Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen
RészletesebbenÚjpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola
Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola 1047 Budapest, Langlet Valdemár utca 3-5. www.brody-bp.sulinet.hu e-mail: titkar@big.sulinet.hu Telefon: (1) 369 4917 OM: 034866 10. évfolyam Osztályozóvizsga
RészletesebbenA légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található.
VÍZ A LÉGKÖRBEN A légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található. A víz körforgása a napsugárzás hatására indul meg amikor a Nap felmelegíti az óceánok, tengerek vizét; majd a felmelegedő
RészletesebbenKivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil
Kivilágosodó erdők Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil 10-20. szélességi fokok között. Afrika > Ausztrália > India > Dél-Amerika Az esőerdők és a szavanna közötti átmenet:
RészletesebbenMagyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium
Témakörök Biológia Osztályozó vizsgákhoz 2012/2013 9. Természettudományos Osztálya-kémia tagozat A növények életműködései Légzés és kiválasztás Gázcserenylások működése Növényi párologtatás vizsgálata
RészletesebbenJAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk
RészletesebbenOKTV 2005/2006 I. forduló földrajz
2 EGYSZERŰ VÁLASZTÁS OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz Útmutató: E feladatokban egy kérdés és öt válasz található. Minden ilyen típusú feladatban egy válasz teljesen helyes, ezt kell kiválasztania és
Részletesebbenú Á ó ö ó ö
ú ö í ú Á ó ö ó ö Á Á Í Á Á Ősvilgi ltazsra hívjuk az olvasót; képzeletben szzmillió éveket repülünk vissz a az ldőben. Aki vllalkozik erre az ltazsr a, tal ko z, hat a hat méter magas ragadoző zsarnokgyíkkal
RészletesebbenKarsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.
Karsztosodás Karsztosodás Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Az elnevezés a szlovéniai Karszt-hegységből származik. A karsztosodás
RészletesebbenDunántúli-középhegység
Dunántúli-középhegység Dunántúli középhegység két része a paleozoikum szempontjából Középhegységi egység (Bakony, Vértes) Balatonfői vonal Balatoni kristályos Kis felszíni elterjedés Balatonfelvidék Velencei
RészletesebbenBIOLÓGIA TANMENET. XII. évfolyam 2013/2014
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM BIOLÓGIA TANMENET XII. évfolyam 2013/2014 A 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet és az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján készítette Zárdai-Csintalan Anita 1. óra Év eleji
RészletesebbenAz energia áramlása a közösségekben
Az energia áramlása a közösségekben minden biológiai entitásnak szüksége van: anyagra energiára kísértés: ugyanúgy kezelni az anyag- és energia körforgást mint szervezetek esetében DE: elvetettük a Clements
RészletesebbenNEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK
NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK Fekete-tenger Vörös-tenger Nem konszolidált üledékek Az elsődleges kőzetek a felszínen mállásnak indulnak. Nem konszolidált üledékek: a mállási folyamatok és a kőzettéválás közötti
RészletesebbenAmbrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23.
Családi méretű biogáz üzemek létesítése Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23. AGORA Fenntartható Fejlesztési Munkacsoport www.green-agora.ro Egyesületünk 2001 áprilisában alakult Küldetésünknek tekintjük
RészletesebbenFÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK
FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK A Földünk környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, folyamataival.
RészletesebbenBevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András
Vizsgakövetelmények Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát. Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések
RészletesebbenMÉRNÖKI METEOROLÓGIA
MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Bevezetés, alapfogalmak, a légkör jellemzői, összetétele, kapcsolat más szférákkal Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán
RészletesebbenA térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13
Előszó 9 TÉRKÉPI ISMERETEK A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13 KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK A Világegyetem 14 A Nap 15 A Nap körül keringő égitestek 16 A Hold 17 A Föld és mozgásai
RészletesebbenA monszun szél és éghajlat
A monszun szél és éghajlat Kiegészítő prezentáció a 7. osztályos földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza e-mail: csgeza@truenet.hu Éghajlatok szélrendszerek - ismétlés - Az éghajlati rendszer
RészletesebbenKovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport
Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport 2012. március 21. Klímaváltozás - miről fecseg a felszín és miről
RészletesebbenEMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 12. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. május 12. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK
ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK Csány-Szendrey Általános Iskola Rezi Tagintézménye 2017 Foltos szalamandra Szín: fekete alapon sárga foltok Testalkat: kb.: 20 cm hosszú Élőhely: Lomberdőben
RészletesebbenBevezetés a földtörténetbe
Bevezetés a földtörténetbe 11. hét A mezozoikum eleje (triász, jura) Rendszeres földtörténet: 1 2 3 4 5 6 7 A paleozoós bioszféra fı eseményei Elsı összetettebb, elágazó nyomfosszília (=kambriumi GSSP):
RészletesebbenKörnyezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában
Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában A Zagyva- Tarna vízgyűjtője A két folyó között a Mátra Hol vagyunk? Gyöngyösoroszi 0 A Mátra földrajza A Mátra az Északi-középhegység része Európa legnagyobb
RészletesebbenÜLEDÉKES EREDETŰ VASÉRCTELEPEK. Szallagos Vas Formáció (BIF) eredete, típusai, geológiája és gazdasági jelentősége
ÜLEDÉKES EREDETŰ VASÉRCTELEPEK Szallagos Vas Formáció (BIF) eredete, típusai, geológiája és gazdasági jelentősége Tomas Róbert, Stockwork Exploration Kolozsvár, BBTE III. év ELŐADÁS TARTALMA 1. BEVEZETŐ:
RészletesebbenVÍZ-KVÍZ Mire figyelmeztetnek a környezetvédők a víz világnapján?
VÍZ-KVÍZ 1. 1. Mikor van a víz világnapja? 1. március 23. 2. április 22. x. március 22. 2. Mire figyelmeztetnek a környezetvédők a víz világnapján? 1. a folyók és tavak szennyezettségére 2. a Föld vizeinek
RészletesebbenCím: Óriás dinók jönnek Patagóniából Forrás: Népszabadság, Ötvös Zoltán, március 9.
Cím: Óriás dinók jönnek Patagóniából Forrás: Népszabadság, Ötvös Zoltán, 2007. március 9. Szövegtípus: magyarázó Szöveg olvashatósága: közepesen nehéz Kérdések nehézsége: könnyű, közepesen nehéz, nehéz
Részletesebben10. előadás Kőzettani bevezetés
10. előadás Kőzettani bevezetés Mi a kőzet? Döntően nagy földtani folyamatok során képződik. Elsősorban ásványok keveréke. Kőzetalkotó ásványok építik fel. A kőzetalkotó komponensek azonban nemcsak ásványok,
Részletesebben11. évfolyam esti, levelező
11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt
RészletesebbenOsztályozóvizsga követelményei
Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:
RészletesebbenA GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI
A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI
RészletesebbenA Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet
Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A
RészletesebbenA Nap és a bolygók: a kozmikus gáz- és porfelhő lokális sűrűsödéséből
A LÉGKÖR EREDETE A Nap és a bolygók: a kozmikus gáz- és porfelhő lokális sűrűsödéséből Elemek kozmikus gyakorisága: H, He, O, C, Ne, Fe, N, Si, Mg, S, Ar, Ca, Al, Ni, Na,... Gyakoribb vegyületek: CH 4,
Részletesebbenóra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6
Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék
Részletesebben