LXII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1680 Ft 10. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2014. október 31. Tartalom Határozat oldal 3/2014. PJE jogegységi határozat... 306 Utasítások 17/2014. (X. 10.) LÜ utasítás az ügyészség honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi szervezetéről, feladatairól.... 309 18/2014. (X. 22.) LÜ utasítás a vádelőkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti felügyelettel és a vádemeléssel kapcsolatos ügyészi feladatokról szóló 11/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás módosításáról... 314 Személyi hírek Kinevezések... 315 Áthelyezések... 316 Kinevezés módosítások... 316 Megbízások... 317 Kirendelés... 317 Szolgálati viszony megszűnések... 317 Közlemények A legfőbb ügyész tudományos pályázati felhívása... 318 Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére... 323 Pályázati felhívás katonai ügyészségi fogalmazói állások betöltésére... 326
306 Ü G Y É S Z S É G I K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 10. szám Határozat A Kúria 3/2014. PJE jogegységi határozata A Kúria a legfőbb ügyésznek az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 11. (2) bekezdésének d) pontja szerinti jogkörében a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 33. (1) bekezdésének c) pontja alapján, a Bszi. 32. (1) bekezdésének a) pontjában foglalt okból előterjesztett indítványa folytán indult jogegységi eljárásban meghozta a következő jogegységi határozatot: Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 65. (4) bekezdése alapján alkalmazandó, az Itv. 58. (1) bekezdésének c) pontjára figyelemmel mérsékelt összegű felügyeleti illeték viselésére kell kötelezni a cégnyilvánosságról a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 80. -ának (3) bekezdése alapján meghozott, a törvényességi felügyeleti eljárást megszüntető végzésben azt a céget, amely a Ctv. 80. -a (1) bekezdésének b) pontja szerint a cégbíróság felhívásában megjelölt törvénysértő állapotot nem vitatja és ezt az előírt határidőben megszünteti, illetve a törvényes működését helyreállítja. Indokolás I. A legfőbb ügyész a kialakult eltérő joggyakorlat miatt jogegységi eljárás lefolytatását indítványozta abban a kérdésben, hogy az Itv. 58. (1) bekezdésének c) pontja alapján helye van-e a cég mérsékelt összegű felügyeleti illeték viselésére való kötelezésének akkor, ha a cég a Ctv. 80. (1) bekezdésében foglaltak szerint a kérelemben, illetve a végzésben foglaltakat nem vitatja és a meghatározott határidőn belül a törvénysértő állapotot megszünteti, vagy a törvényes működést helyreállítja. Az indítványozó szerint a bíróságok egy része a céget az említett esetben is az Itv. 65. (1) bekezdésében meghatározott felügyeleti illeték teljes összegének megfizetésére kötelezi, míg a másik része az illeték összegét az Itv. 65. (4) bekezdésére alapítottan az Itv. 58. (1) bekezdésének c) pontja szerint mérsékli és azt 10% mértékben állapítja meg abban az esetben, ha a cég a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelemben, illetve a cégbíróság végzésében foglaltakat nem vitatva megszünteti a törvénysértő állapotot, vagy helyreállítja a törvényes működést. Az első álláspont szerint az Itv. 58. (1) bekezdése a peres eljárás illetékének mérsékléséről rendelkezik, a mérsékelt illeték alkalmazására a nemperes eljárásokban csak jogszabály kifejezett rendelkezése esetén kerülhet sor. Miután az Itv. az 58. (1) bekezdésének c) pontja vonatkozásában ilyen rendelkezést nem tartalmaz, nem állapítható meg mérsékelt összegű felügyeleti illeték. Emellett az ezt az álláspontot elfoglaló határozatok arra is hivatkoznak, hogy a cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárásban nem értelmezhető a követelés, de különösen az első tárgyaláson, vagy az első tárgyalás előtt kifejezés, nincs olyan rendelkezés, amely alapján megállapítható lenne, hogy mely időpontig kell a követelést teljesíteni vagy elismerni. (lásd pl. a Pécsi Ítélőtábla Cgtf.V.30.323/2013/2., Cgtf.V.40.075/2014/2., Cgtf.V.34.062/2012/4. határozatát) A második álláspont szerint a cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárásban az Itv. 65. (4) bekezdésére figyelemmel alkalmazható az Itv. 58. (1) bekezdésének c) pontja. Az Itv. 65. (4) bekezdése ugyanis akként rendelkezik, hogy azokban a kérdésekben, amelyeket a cégbírósági felügyeleti illeték mértékéről és viseléséről rendelkező Itv. 65. -a nem szabályoz, a bírósági eljárási illetékre vonatkozó szabályok az irányadók. Az Itv.-nek a bírósági eljárási illetékekről rendelkező VI. Fejezete tartalmazza az illetékkedvezményekre vonatkozó rendelkezéseket is, amelyek tehát az eljárás céljával összeegyeztethető módon alkalmazhatók a cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárásban is. (lásd pl. a Debreceni Ítélőtábla Cgtf.III.30.043/2011/2., és Cgtf.III.30.820/2011/2., a Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága Cgt.13-12-011538/4., a Szolnoki Törvényszék Cégbírósága Cgt.16-13-000160/5. határozatát)
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2014. évi 10. szám 307 II. III. Az indítványozó legfőbb ügyész álláspontja szerint lehetőség van az Itv. 65. (4) bekezdése alapján az Itv. 58. (1) bekezdés c) pontjának alkalmazására a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásában is, abban az esetben, ha az eljárás alá vont cég a Ctv. 80. (1) bekezdése szerinti kérelmet, illetve a cégbíróság végzésében foglaltakat nem vitatja és a jogsértést a végzésben megállapított, vagy a cég kérelmére meghosszabbított határidőn belül önként orvosolja. A Kúria szerint a jogi szabályozás megvizsgálását és a jogintézmények céljának, feladatának elemzését követően a következő álláspont fogadható el: Az Itv. VI. Fejezete határozza meg a bírósági eljárási illetékekre vonatkozó szabályokat. Az Itv. 58. (1) bekezdésének c) pontja szerint az illeték a peres eljárás illetékének 10%-a, ha az alperes a követelést az első tárgyaláson azonnal elismeri vagy az első tárgyalás előtt a követelést teljesíti. Az eljárási jogszabályok többnyire tételesen rendelkeznek arról, hogy a peres eljárásra irányadó szabályt a nemperes eljárásban is alkalmazni kell-e, számos esetben azonban ilyen tételes rendelkezés hiányában is mód van egy-egy peres eljárásra irányadó szabály nemperes eljárásban való alkalmazására. Erre a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) hatálybaléptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában kiadott 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet ma is hatályos szabályozása ad módot. Ennek 13. (3) bekezdése értelmében amennyiben az egyes nemperes eljárásokra vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek, vagy az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, a nemperes eljárásokban is megfelelően alkalmazhatók a peres eljárásokra irányadó szabályok. Ez a helyzet az Itv. szabályozásában is. Egyes esetekben az Itv. tételesen utal arra, hogy a mérséklésre vonatkozó szabályokat a polgári nemperes eljárásban is alkalmazni kell. Így az Itv. 58. (5) bekezdésére figyelemmel az Itv. 58. (1) bekezdésének a) pontjában, továbbá az (1) bekezdés f) pontjában foglalt mérséklésre vonatkozó rendelkezés a nemperes eljárásokban is irányadó. Más esetben a törvény tételesen kizárja a nemperes eljárásban az illetékmérséklés lehetőséget (pl. a 2012. március 1-től hatályos Ctv. 87. (4) bekezdésében). A kifejtettek alapján az illetékmérséklésre vonatkozó tételes rendelkezés hiányából nem lehet olyan következtetést levonni, hogy az illeték mérséklése automatikusan kizárt lenne. Az Itv. 65. -a 2007. december 1-től hatályosan a cégbíróság által lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárásban külön illetéknemként cégbírósági felügyeleti illeték megfizetését írja elő. A 65. (3) bekezdése értelmében a törvényességi felügyeleti eljárás alá vont céget terhelő felügyeleti illeték megfizetéséről a bíróság a törvénysértő működés megállapításával egyidejűleg végzésben rendelkezik. Az (1) bekezdés értelmében a 100 000 forint tételes összegű felügyeleti illetéket az a cég viseli, amelynek törvénysértő működését a cégbíróság megállapítja. Ha a jogsértés hiánya miatt a cégbíróság a kérelmet elutasítja, vagy a hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárást megszünteti, a cég az illeték megfizetése alól mentesül. A 65. (4) bekezdése akként rendelkezik, hogy az e -ban nem szabályozott kérdésekben a bírósági eljárási illetékre vonatkozó szabályok az irányadók. A kifejtettek alapján, miután az Itv. 65. -a ezen illetéknem mérséklésének lehetőségét nem zárja ki, azt kell vizsgálni, hogy a peres eljárásra megfogalmazott illetékmérséklési okok a törvényességi felügyeleti eljárás rendjével és a felügyeleti illeték szabályozási rendszerével összeegyeztethetőek-e, így alkalmazásuk a nemperes eljárásban is indokolt-e. Az illeték mérséklésére vonatkozó rendelkezés alkalmazhatóságához tehát azt kell igazolni, hogy a polgári peres eljárás és a törvényességi felügyeleti eljárás céljának és jellemzőinek összevetése alapján megalapozottan levonható-e olyan következtetés, miszerint az Itv. 58. (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételek a törvényességi felügyeleti eljárásban is értelmezhetők. A cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárásban az eljárás nemperes jellegére tekintettel tárgyalást nem tart, de a kérelmet, illetve hivatalból indult eljárás esetén a végzését a Ctv. 80. (1) bekezdésében foglaltak szerint kézbesíti a cég részére. A cégbíróság az eljárás alapjául szolgáló jogszabálysértés pontos megjelölésével felhívja a céget írásbeli nyilatkozattételre, illetve arra, hogy ha nem vitatja a kérelemben, vagy a végzésben foglaltakat, a jogsértést szüntesse meg. A törvényességi felügyeleti eljárásban a jogsértés elismerése önmagában nem elegendő, annak mindig párosulnia kell a törvénysértő állapot kiküszöbölésével, azaz a törvényes működés helyreállítására irányuló igény teljesítésével. A felperes által a követelés első tárgyaláson történő elismerésének, illetve az első tárgyalás előtti teljesítésnek az felel meg, ha a cég a felhívásra cégbírósági intézkedés nélkül, a megszabott határidőben a törvénysértő állapot fennállását elismeri, azt megszünteti, illetve a törvényes működését helyreállítja. A törvényességi felügyeleti eljárásban az Itv. 58. (1) bekezdésének c) pontjában megfogalmazott követelés kifejezés is értelmezhető: a kérelmező követelése a törvényes állapot (működés) helyreállítására irányul. Az Itv. rendjében a követelés fogalma az Itv. 39. (1) bekezdésében foglaltakkal és a Pp. 24. -ával együtt vizsgálandó, az magában foglalja a perbevitt jogokat és más igényeket is.
308 Ü G Y É S Z S É G I K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 10. szám Az Itv. 58. (1) bekezdése c) pontjának alkalmazhatósága törvényességi felügyeleti nemperes eljárásban tehát a tételes jogszabályi rendelkezések összevetése alapján levezethető. A rendelkezés alkalmazása mellett szól a mérsékelt illeték jogintézményének célja is, amely azonos a peres eljárásban, illetve a cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárásban. Az Itv. 58. -ának rendelkezéseit megállapító, az illetékekről szóló 1990. évi XCII. törvény módosításáról rendelkező 1993. évi LXXV. törvény indokolása szerint a cél az, hogy az illetékkedvezmény segítse elő a per, illetve az eljárás minél korábbi szakaszban történő megszűnését, megszüntetését, ezáltal ugyanis a bíróság munkaterhe, illetve az eljárás költségigénye csökken. A Ctv. 80. (1) bekezdésében foglaltaknak is az a célja, hogy a nyilatkozattételre felhívó végzés kézbesítését követően a cég a törvénysértő állapotot lehetőleg önként szüntesse meg. A végzésben, illetve a kérelemben foglaltak azonnali teljesítése az eljárás megszüntetését eredményezi, és ez a törvényességi felügyeleti eljárásban is egyértelműen csökkenti a bíróság munkaterhét, illetve az eljárás költségeit. Azokat a cégeket, amelyek esetében a jogsértés ténylegesen fennáll jelentős mértékben ösztönzi a jogsértés önkéntes és azonnali kiküszöbölésére, ha erre tekintettel a rájuk hárítandó cégbírósági felügyeleti illetéket csak mérsékelt összegben kell megfizetniük. Ha a mérsékelt összegű illetékre vonatkozó szabály a törvényességi felügyeleti eljárásban nem érvényesülhet, a tételes összegű felügyeleti illetékre figyelemmel ugyanolyan mértékű illetékfizetési kötelezettség terhelné azt a céget, amely a kérelmet önként és azonnal teljesíti, mint azt, amely csak a cégbíróság törvényességi felügyeleti intézkedésének hatására hajlandó eleget tenni a kérelemben vagy a végzésben foglaltaknak. A cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében is az látszik indokoltnak, hogy a törvénysértő állapot megszüntetése, illetve a törvényes működés helyreállítása mielőbb bekövetkezzen. A jogsértések jelentős része ugyanis cégnyilvántartásban szereplő cégadatot is érint, pl. ha a cég a székhelyében, vagy a vezető tisztségviselőinek személyében bekövetkezett változások bejelentését elmulasztotta. A kifejtettek alapján a jogegységi tanács arra a következtetésre jutott, hogy az Itv. 65. (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel helye van a felügyeleti illeték mérséklésének az Itv. 58. (1) bekezdés c) pontjában foglalt ok megfelelő alkalmazásával a Ctv. 80. (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben. IV. A kifejtett indokok alapján a jogegységi tanács a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében a Bszi. 40. (2) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és határozatát a Bszi. 42. (1) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben, a központi honlapon és a Kúria honlapján közzéteszi. Budapest, 2014. szeptember 22. Dr. Wellmann György s. k., a jogegységi tanács elnöke Tamáné dr. Nagy Erzsébet s. k., előadó bíró Dr. Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes s. k., bíró Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes s. k., bíró Dr. Csőke Andrea s. k., bíró
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2014. évi 10. szám 309 Utasítások A legfőbb ügyész 17/2014. (X. 10.) LÜ utasítása az ügyészség honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi szervezetéről, feladatairól Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. (3) bekezdése alapján az ügyészség honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi feladatainak ellátása érdekében a következő utasítást adom ki: Az utasítás hatálya 1. Az utasítás hatálya a) a Legfőbb Ügyészségre, b) a fellebbviteli főügyészségekre, c) a főügyészségekre, d) a járási és járási szintű ügyészségekre és e) az Országos Kriminológiai Intézetre (a továbbiakban együtt: ügyészségi szerv) terjed ki. A honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi tevékenység személyi feltételei 2. (1) Az 1. a), c) és e) pontjában felsorolt ügyészségnél a honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi (a továbbiakban: védelmi) feladatok ellátására felsőfokú végzettséggel rendelkező honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi megbízottat (a továbbiakban: védelmi megbízott) kell kinevezni. (2) A főügyészségekre kinevezett védelmi megbízott intézkedési jogköre az utasításban meghatározott feladatok tekintetében a) a főügyészség székhelyén működő fellebbviteli főügyészségre, illetve a Fővárosi Főügyészségre kinevezett védelmi megbízotté a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészségre és b) a főügyészség alá rendelt járási és járási szintű ügyészségekre is kiterjed. (3) A védelmi megbízottat a Legfőbb Ügyészségen a főtitkár, a főügyészségen a fellebbviteli főügyészségre is kiterjedő működés esetén a fellebbviteli főügyésszel egyetértésben a főügyész, az Országos Kriminológiai Intézetben az igazgató a legfőbb ügyész egyetértésével nevezi ki, illetve menti fel. A kinevezésre és felmentésre vonatkozó javaslatát a munkáltatói jogkör gyakorlója a Kabinetnek küldi meg. (4) A védelmi feladatok irányítására, ellenőrzésére és koordinálására a legfőbb ügyész állandó Védelmi Munkacsoportot hoz létre. A Védelmi Munkacsoportot a főtitkár vezeti. A Védelmi Munkacsoport tagjait a főtitkár javaslatára a legfőbb ügyész bízza meg, illetve menti fel. Az ügyészi szervezet védelmi feladatai 3. Az ügyészség védelmi feladatainak egységes végrehajtása érdekében a Védelmi Munkacsoport a) irányítja, ellenőrzi és koordinálja az ügyészség védelmi felkészülési tevékenységét és védekezési feladatainak végrehajtását; b) kialakítja a védelmi feladatok ellátásához szükséges szervezeti és működési rendet; c) meghatározza az ügyészségi szerv ca) védelmi intézkedési tervei elkészítésének általános, tartalmi, formai és minősítési követelményeit, cb) különleges helyzetek bekövetkezésének megelőzése és a katasztrófák káros hatásainak csökkentése miatt végrehajtandó feladatait, cc) normál működési rendtől eltérő működési szabályait a kritikus infrastruktúrák sérülése esetén;
310 Ü G Y É S Z S É G I K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 10. szám d) megállapítja az ügyészség működőképességének biztosítása érdekében a katasztrófák elleni védekezésben részt vevő állami szervekkel való együttműködés és kapcsolattartás rendjét; e) véleményezi az ügyészség védelmi feladataival összefüggésben elkészített intézkedési terveket; f) folyamatosan biztosítja fa) a védelmi feladatok végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, fb) a védelmi célú működés feltételeit, beleértve az ehhez és a károk bekövetkezésének megelőzéséhez szükséges tervezési és előkészületi tevékenységet is; g) végzi a meghagyással, a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítási feladatai végrehajtására készített követelménytámasztói igénybejelentéssel kapcsolatos központi feladatokat; h) javaslatot tesz az ügyészséget érintő védelmi kiadások tekintetében; i) gondoskodik az anyagi lehetőségek függvényében az ügyészségi alkalmazottak védelmét szolgáló egyéni védőeszközök ia) központi beszerzéséről, ib) szükség szerinti garanciális karbantartásáról; j) közreműködik ja) a különleges jogrendi időszakok kinyilvánításakor kiadott rendkívüli intézkedések (a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök vagy a Kormány rendkívüli intézkedései), valamint veszélyhelyzetben a Kormány rendeletével bevezethető rendkívüli szabályok és a Kormány rendeleti felhatalmazása alapján alkalmazható rendkívüli intézkedések végrehajtásában, jb) az ügyészségi alkalmazottak védelmi célú tájékoztatásában, szükség esetén riasztásában; k) ajánlásaival segíti az ügyészségi alkalmazottak védelmi felkészítését, illetve a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítási feladatai végrehajtására készített tervezési feladatok végrehajtását; l) a honvédelmi tevékenységet koordináló kormányzati szervek részére elkészíti az ügyészség védelmi felkészülési tevékenységének helyzetéről szóló éves tájékoztatót, valamint a honvédelmi felkészítés következő évi feladattervének összeállításához szükséges javaslatokat; m) megkeresés esetén véleményezi a védelmi felkészítéssel kapcsolatos jogszabályok tervezeteit, a kormány-előterjesztéseket; n) felkérés alapján részt vesz a honvédelmi felkészítés kormányzati, illetve területi szervei által rendezett gyakorlatokon; o) képviseli az ügyészséget a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatala, a minisztériumok és más központi védelmi igazgatási szervek által szervezett szakmai képzéseken, tanácskozásokon, éves értékelő értekezleteken, illetve más védelmi tárgyú rendezvényeken. 4. Az 1. a), c) és e) pontjában meghatározott ügyészség védelmi feladatai ellátása érdekében a) gondoskodik aa) a katasztrófavédelmi veszélyeztetettségi besorolásnak megfelelő védelmi intézkedési tervek elkészítéséről és folyamatos karbantartásáról, ab) az ügyészségi alkalmazottak honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi felkészítéséről, ac) a normál működéshez nélkülözhetetlen kritikus infrastruktúrák (pl. energiahordozók, víz, hírösszeköttetés, informatikai hálózatok) megfelelő védelméről, ad) az egyéni védőeszközök megfelelő tárolási körülményeiről és állagmegóvásáról, ae) az ügyészségi alkalmazottak kollektív védelmét szolgáló helyiségek kijelöléséről, af) a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítási feladatai végrehajtására készített követelménytámasztói igénybejelentés elkészítéséről, illetve annak szükség szerinti felülvizsgálatáról; b) végzi a hadköteles ügyészségi alkalmazottak meghagyásával kapcsolatos feladatokat; c) felkészül a megelőző védelmi helyzetben, rendkívüli állapotban, szükségállapotban és váratlan támadás idején, az igazságszolgáltatásra vonatkozó rendkívüli intézkedések rendelettel történő bevezetése esetén a személyi és a tárgyi feltételek megteremtésére; d) kapcsolatot tart a megyei (fővárosi) és a helyi védelmi igazgatási szervekkel. 5. (1) A védelmi megbízott köteles ismerni a) az ügyészségi szerv környezetében lévő veszélyeztető hatásokat és katasztrófaveszélyeket, továbbá minden olyan folyamatot és állapotot, amely közvetlenül veszélyezteti az emberi egészséget, valamint az élet- és vagyonbiztonságot,
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2014. évi 10. szám 311 b) az ügyészségi szerv működési területén a veszélyeztető hatások komplex elemzése alapján készített katasztrófavédelmi osztályba sorolást, c) a b) pont szerinti osztályba sorolásnak megfelelő elégséges védelmi szint követelményeit, d) az adatvédelemre és a titoktartásra vonatkozó, továbbá az adatok minősítésével kapcsolatos előírásokat. (2) A védelmi megbízott a) szervezi és irányítja az ügyészségi alkalmazottak védelmi felkészítését, valamint a védelemmel összefüggő feladatok ellátását; b) kidolgozza az ügyészségi szerv védelmi feladatainak ellátását tartalmazó intézkedési terveket, és gondoskodik évenkénti aktualizálásukról; c) végzi az ügyészségi szervek meghagyás előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos tevékenységét; d) figyelemmel kíséri da) az egyéni védelmet szolgáló védőeszközök tárolási körülményeit, állagmegóvását, db) a kritikus infrastruktúra-védelemmel kapcsolatos intézkedéseket, dc) a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítási feladatai végrehajtására készített igénybejelentést, illetve annak szükség szerinti felülvizsgálatát; e) kapcsolatot tart a megyei (fővárosi) védelmi bizottság titkárságával, a megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatósággal és a Védelmi Munkacsoporttal. (3) A védelmi megbízott a védelmi feladatok ellátásával kapcsolatos tevékenységről az előző évre vonatkozóan éves jelentést készít, amelyet a tárgyévet követő január 15-éig a szolgálati út betartásával megküld a Védelmi Munkacsoportnak. Intézkedési tervek és típusaik 6. Az ügyészségi szerv a védelmi feladatai ellátására a Védelmi Munkacsoport által meghatározott határidőre intézkedési terveket készít. A tervek tartalmazzák az ügyészségi szerv legfontosabb felkészülési feladatait és az ügyészségi objektumokat érintő veszélyeztetettség esetén, valamint a különleges jogrendi időszakokban végrehajtandó alapvető intézkedéseket. 7. (1) A riasztási terv az ügyészségi alkalmazottak értesítésére, berendelésére és készenlétbe helyezésére, az ügyeleti szolgálat létrehozására és működtetésére, a kapcsolattartás megszervezésére vonatkozik. (2) A szervezeti és működési rend terve az ügyészségi szerv működését befolyásoló, különleges jogrendi időszakokban bevezetendő rendkívüli szabályokat és intézkedéseket, az ezekből adódó szervezeti változásokat, a meghagyási feladatok és a biztonsági intézkedések rögzítését tartalmazza. (3) Az ellátási terv a különleges jogrend időszaki működése tárgyi és pénzügyi feltételeinek biztosítását, az objektumés gépjárműszükséglet, az alapvető közszolgáltatási (villamos energia, gázellátás, távfűtés, vízfogyasztás, mobil és vezetékes hírközlési kapacitások) igények felmérését, a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítási feladatai végrehajtására készített követelménytámasztói igénybejelentés alapadatainak feltüntetését szabályozza. (4) A polgári védelmi és katasztrófavédelmi terv az ügyészségi szerv által végrehajtandó polgári védelmi feladatok és az ügyészségi objektumok katasztrófa-veszélyeztetettségéből következő védelmi intézkedések okmányba foglalására, az ügyészségi alkalmazottak védelmének megszervezésére vonatkozik. A tervezés rendje 8. (1) Az 1. a), c) és e) pontjában felsorolt ügyészség a 7. -ban meghatározott terveket saját szervezeti egységeire vonatkozóan készíti el. (2) A főügyészség a székhelyén működő fellebbviteli főügyészség a Fővárosi Főügyészség a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség és az alárendelt járási és járási szintű ügyészségek tekintetében riasztási tervet, valamint polgári és katasztrófavédelmi tervet készít. A főügyészség a főügyészségi szervezeti és működési rend tervben, valamint a főügyészségi ellátási tervben a saját adatai mellett a fellebbviteli főügyészség, a járási és járási szintű ügyészségek adatait is szerepelteti. 9. (1) Az intézkedési tervek elkészítése a személyzeti, valamint a gazdálkodási feladatokat ellátó szervezeti egységek vezetőinek közreműködésével a védelmi megbízott feladata.
312 Ü G Y É S Z S É G I K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 10. szám (2) A főügyészségi védelmi megbízott a) a fellebbviteli főügyészség intézkedési terveit a fellebbviteli főügyész, b) a járási és járási szintű ügyészség intézkedési terveit a járási vezető ügyész által kijelölt ügyészségi alkalmazott közreműködésével készíti el. (3) Több ügyészségi szerv egy objektumban történő elhelyezése esetén a tervező szervek intézkedési terveiket önállóan, de a többi ügyészségi szerv terveire figyelemmel készítik el. A tervezés során az ügyészségi szervek kötelesek együttműködni és olyan terveket létrehozni, amelyek leghatékonyabban szolgálják az ügyészség védelmi feladatainak ellátását. (4) Nem ügyészségi szervvel közös objektum használata esetén az ügyészségi szerv figyelemmel a nem ügyészségi szerv terveire a (3) bekezdésben meghatározottak szerint készíti el terveit. 10. (1) Az ügyészségi szerv intézkedési tervei összeállítása során egyezteti az irányítás és együttműködés rendjét a megyei (fővárosi) védelmi bizottsággal. Az ügyészségi szerv a polgári és katasztrófavédelmi terv tekintetében az elégséges védelmi szint és az alkalmazandó védelmi intézkedések meghatározásához a megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatóság állásfoglalását kéri. (2) Az elkészített és egyeztetett intézkedési terveket véleményezés céljából a Védelmi Munkacsoport részére kell megküldeni. A Védelmi Munkacsoport a tervek tartalmi és formai elemeinek véleményezésén túl állást foglal azok jóváhagyhatóságáról. Az esetlegesen szükséges javításra vonatkozó észrevételeit a Védelmi Munkacsoport a tervet készítő szerv vezetője részére küldi meg. (3) A Védelmi Munkacsoport által jóváhagyásra engedélyezett intézkedési terveket a) a Legfőbb Ügyészségen a legfőbb ügyész, b) a fellebbviteli főügyészségen a riasztási terv, valamint a polgári és katasztrófavédelmi terv tekintetében a fellebbviteli főügyész, a további tervek tekintetében a fellebbviteli főügyésszel egyetértésben az illetékes főügyész, c) a főügyészségen a főügyész, d) az Országos Kriminológiai Intézetben az igazgató, e) a járási és járási szintű ügyészségen az illetékes főügyész hagyja jóvá. 11. (1) A riasztási tervet, valamint a szervezeti és működési rend tervét a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 5. (4) bekezdés d) pontjára figyelemmel Korlátozott terjesztésű! minősítési jelöléssel kell ellátni. (2) A személyes adatok (lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, egyéb elérhetőségek) csak a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. b) pontjában foglalt feladatok teljesítése érdekében használhatók fel. 12. Az intézkedési terveket 3 példányban kell elkészíteni, amelyekből a) az 1. számú példányt a tervező szerv vezetője, b) a 2. számú példányt a Védelmi Munkacsoport, c) a 3. számú példányt a megyei (fővárosi) védelmi bizottság elnöke kapja. 13. (1) A jóváhagyott tervek mellékleteiben szereplő a) személyes adatokat (név, lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, egyéb elérhetőségi módok), b) az ügyészségi szerv működésével kapcsolatos adatokat (engedélyezett és tényleges létszám, szervezeti egységek, a meghagyásra tervezett beosztások, az épületek helyrajzi száma, címe, területe, alaprajza, az energiahordozók és víz, távközlési mutatók, elektronikus levelezési címek, a gépjárművek típusa, forgalmi rendszáma, futásteljesítménye, hajtó- és kenőanyag felhasználása), c) a létszám és az egyéni védőeszköz-ellátottságra, az ügyészségi alkalmazottak kollektív védelmét szolgáló helyiségekre, továbbá a település katasztrófavédelmi besorolására, valamint a veszélyforrások mennyiségére és minőségére vonatkozó adatokat első alkalommal 2015. november 30-áig, majd ezt követően minden év november 30-áig pontosítani kell. (2) A pontosítás megtörténtéről a Védelmi Munkacsoportot írásban tájékoztatni kell a tárgyév december 15. napjáig. (3) A tervek pontosítását a mellékletek átdolgozásával a védelmi megbízott végzi, és gondoskodik a módosított mellékletek cseréjéről.
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2014. évi 10. szám 313 A meghagyás előkészítésére vonatkozó szabályok 14. (1) Az ügyészségen a hadköteles ügyészségi alkalmazottak katonai szolgálatra történő behívás alóli ideiglenes mentesítésének előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat az 1. a), c) és e) pontjában felsorolt ügyészségek (a továbbiakban együtt: meghagyásba bevont szerv) teljesítik. Ennek részeként a főügyészség ellátja a székhelyén működő fellebbviteli főügyészségre és az alárendelt járási és járási szintű ügyészségekre vonatkozó feladatokat is. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség meghagyással kapcsolatos feladatait a Fővárosi Főügyészség teljesíti. (2) A meghagyás előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos tevékenységet a védelmi megbízott a személyzeti feladatokat ellátó szervezeti egység bevonásával végzi. 15. (1) A meghagyásba bevont szerv a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve (a továbbiakban: adatfeldolgozó szerv) által vezetett nyilvántartáshoz meghagyási jegyzéket készít. (2) A meghagyásba bevont szerv a meghagyási jegyzéket első alkalommal 2015. augusztus 31-éig, ezt követően háromévente november 30-áig a meghagyási jegyzékben szereplő adatok változása esetén a változást követő 8 napon belül megküldi a Védelmi Munkacsoport részére, aki azt továbbítja az adatfeldolgozó szervnek. 16. (1) A meghagyásba bevont szerv a meghagyási névjegyzék előkészítése érdekében 2015. augusztus 31-éig kijelöli a meghagyással érintett munkaköröket. (2) A meghagyással érintett munkaköröket évente egy alkalommal, november 30-áig szervezeti változás esetén soron kívül felül kell vizsgálni. (3) A meghagyás előkészítésével kapcsolatos okmányokat a szervezeti és működési rend terv mellékleteként kell kezelni. 17. (1) A munkakörükben meghagyásban részesülő, az R.-ben meghatározott I. kategóriába tartozó hadkötelesek névjegyzékét a Védelmi Munkacsoport állítja össze. (2) A meghagyásba bevont szerv az I. kategóriába nem tartozó hadkötelesekről a hadkötelezettség bevezetését követő 5 napon belül meghagyási névjegyzéket készít, és e határidőn belül megküldi a Védelmi Munkacsoport részére, aki azt soron kívül továbbítja az adatfeldolgozó szervnek. (3) A meghagyási névjegyzéket érintő változás esetén a módosított meghagyási névjegyzéket a meghagyásba bevont szerv a változást követő 8 napon belül megküldi a Védelmi Munkacsoport részére. 18. (1) A meghagyás előkészítését és végrehajtását a Védelmi Munkacsoport útmutató összeállításával segíti. (2) A Védelmi Munkacsoport e feladatra kijelölt tagja a meghagyásba bevont szerv vezetőjének előzetes értesítésével valamennyi szervnél jogosult a meghagyás előkészítésének és végrehajtásának vizsgálatára. A vizsgálat megállapítása az R. 69. -a alapján a Honvéd Vezérkar főnöke vagy az általa kijelölt személy által végzett ellenőrzéssel ellentétben nem állhat. 19. (1) A meghagyásba bevont szerv a meghagyási jegyzéket és a meghagyási névjegyzéket 3 példányban készíti el, amelyből 1 példányt saját irattárába helyez, 2 példányt pedig elektronikus úton vagy az elektronikus adathordozó postai úton történő megküldésével a Védelmi Munkacsoport részére terjeszti elő. (2) Az elektronikus, illetve a postai úton történő adattovábbítást a Védelmi Munkacsoport által meghatározott biztonságos módon kell végrehajtani. (3) A Védelmi Munkacsoport a hozzá érkezett adatszolgáltatásokat saját nyilvántartásába veszi és 1 példányt irattárba helyez. Hatálybalépés 20. Ez az utasítás a közzétételét követő második hónap első napján lép hatályba. Dr. Polt Péter s. k., legfőbb ügyész
314 Ü G Y É S Z S É G I K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 10. szám A legfőbb ügyész 18/2014. (X. 22.) LÜ utasítása a vádelőkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti felügyelettel és a vádemeléssel kapcsolatos ügyészi feladatokról szóló 11/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás módosításáról Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. -ának (3) bekezdése alapján a következő utasítást adom ki: 1. A vádelőkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti felügyelettel és a vádemeléssel kapcsolatos ügyészi feladatokról szóló 11/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás (a továbbiakban: Ut.) 6. -ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki: A lakás- és ingatlanszerzési célú bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőeljárások során a közjogi szakággal való együttműködés érdekében a további ügyészi feladatok meghatározásáról és a tájékoztatási kötelezettségről legfőbb ügyészi körlevél rendelkezik. 2. Az Ut. a következő 11/A. -sal egészül ki: 11/A. (1) A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvényben (a továbbiakban: Ást.) meghatározott feladatok teljesítése érdekében az ügyész a sértettnek átadja a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal igazságügyi szolgálata (a továbbiakban: igazságügyi szolgálat) által az ügyészségre eljuttatott, ennek hiányában az igazságügyi szolgálattól beszerzett tájékoztatót, a) ha a sértett a feljelentést személyesen az ügyészségen teszi, annak jegyzőkönyvbe foglalásával egyidejűleg, b) ha a nyomozást az ügyészség végzi, amikor először folytat eljárási cselekményt a sértett részvételével, feltéve hogy korábban a tájékoztatás átadására nem került sor. (2) Az ügyész a tájékoztató átadásakor felhívja a sértett figyelmét az áldozatsegítés lehetőségére és arra, hogy kérelmére az Ást. szerinti áldozatsegítő támogatás igénybevételéhez szükséges igazolást állít ki. A tájékoztató átadásáról és a szóbeli figyelemfelhívásról feljegyzést kell készíteni. Az ügyész a feljegyzést és az általa kiállított igazolás másolati példányát egyidejűleg az ügyirathoz csatolja. (3) Az ügyészség a büntetőügyben hozott érdemi döntéséről a vádemelésről, a nyomozás ügyészi megszüntetéséről, a vádhalasztás vagy a közvetítői eljárás eredményéről tájékoztatja az igazságügyi szolgálatot, ha az ügyben korábban áldozatsegítő támogatás igénybevételéhez szükséges igazolást állítottak ki. (4) A (2) bekezdés szerinti igazolás, illetve a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás tartalmára, valamint az igazolás kiállításának és a tájékoztatás megadásának határidejére az Ást. 11. -a az irányadó. 3. Az Ut. a következő 48/A. -sal egészül ki: 48/A. A nyomozó ügyészség a Be. 29. -ának h) pontja szerinti bűncselekmények ügyében a feljelentés kiegészítése, illetőleg a nyomozás során adatok megküldése végett megkeresheti [Be. 71. (1) bekezdés; 178. (1) bekezdés] a Nemzeti Emlékezet Bizottságát. 4. (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti az Ut. 6. -ának (2) bekezdése. Dr. Polt Péter s. k., legfőbb ügyész
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2014. évi 10. szám 315 Személyi hírek Kinevezések A legfőbb ügyész kinevezte Horváthné dr. Németh Mónikát a Szolnoki Járási Ügyészséghez, dr. Kiss Viktória nyírbátori járási ügyészségi alügyészt szolgálati helyén, dr. Mityók Szabinát a Zalaegerszegi és a Nagykanizsai Járási Ügyészséghez, dr. Tóth Tímeát a Budapesti Közérdekvédelmi Ügyészséghez ügyésszé; dr. Hunyadvári Balázst, dr. Kajdi Anita budapesti XVIII. és XIX. kerületi ügyészségi ügyészségi megbízottat, dr. Kaluha Ágnes budapesti VIII. kerületi ügyészségi ügyészségi megbízottat, dr. Kövér Vajk László budapesti VI. és VII. kerületi ügyészségi ügyészségi megbízottat, dr. Mészáros Juditot, dr. Ruzsás Róbert Sándort, dr. Sajtos Lászlót és dr. Simon Nikolettet fővárosi kerületi ügyészséghez, dr. Bata Boglárkát a Füzesabonyi, dr. Benei Dórát a Budakörnyéki, dr. Borbás Gyöngyi salgótarjáni nyomozó ügyészségi ügyészségi megbízottat a Pásztói, dr. Helf Attilát a Szentendrei, dr. Horváth Zsuzsanna Kittit a Ráckevei, dr. Kiss Patrikot a Balassagyarmati, dr. Komp Bálint Jánost a Sárvári, dr. Kozma Barbarát a Nyírbátori, dr. Palya Istvánt a Kunszentmártoni Járási Ügyészséghez ügyészségi fogalmazóvá; dr. Parti Katalin tudományos főmunkatárs, az Országos Kriminológiai Intézet mb. osztályvezető-helyettesét szolgálati helyén a Bűnözéskutatási és Elemzési Tudományos Osztályon osztályvezető-helyettessé; Koska Pált, dr. Magyar Flóra Annát és Szikszai Beátát fővárosi kerületi ügyészséghez, dr. Kelemenné dr. Zupcsán Ágnest az Egri Járási Ügyészséghez ügyészségi megbízottá.
316 Ü G Y É S Z S É G I K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 10. szám Áthelyezések A legfőbb ügyész áthelyezte dr. Fülöp Renáta veszprémi járási ügyészségi ügyészt a Veszprém Megyei Főügyészséghez, dr. Gál Krisztina gyulai járási ügyészségi ügyészt a Békés Megyei Főügyészséghez, dr. Kruták Gyula Zoltán nyíregyházi járási ügyészségi ügyészt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészséghez főügyészségi ügyészi munkakörbe; dr. Virágh-Póta Margaréta szolnoki járási ügyészségi alügyészt fővárosi kerületi ügyészséghez. A Heves megyei főügyész áthelyezte dr. Pappné Molnár Lili egri járási ügyészségi ügyészségi megbízottat az Egri Nyomozó Ügyészséghez. A Zala megyei főügyész áthelyezte dr. Enesey Eszter nagykanizsai járási ügyészségi fogalmazót a Zalaegerszegi Nyomozó Ügyészséghez. Kinevezés módosítások A legfőbb ügyész Jánváriné dr. Bolló Anikó fővárosi főügyészségi ügyész, mb. budapesti XIV. és XVI. kerületi vezetőhelyettes ügyészt áthelyezte a Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészséghez, kinevezte vezetőhelyettes ügyésszé és megbízta a vezető ügyészi feladatok ellátásával; dr. Angeli-Kovács Krisztina budakörnyéki járási ügyészségi csoportvezető ügyész lemondását a csoportvezető ügyészi tisztségről tudomásul vette, és egyidejűleg áthelyezte a Gyöngyösi Járási Ügyészséghez ügyészi munkakörbe; Dénesné dr. Csernák Erzsébet budapesti XI. és XXII. kerületi vezető ügyészt áthelyezte a Fővárosi Főügyészséghez, főügyészségi ügyészi munkakörbe; dr. Jancsó Gábor fővárosi főügyészségi ügyészt beosztotta az Igazságügyi Minisztériumba.
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2014. évi 10. szám 317 Megbízások A legfőbb ügyész megbízta dr. Cserháti Zoltán címzetes főügyészségi ügyész, budapesti XX., XXI. és XXIII. kerületi ügyészségi ügyészt, dr. Kapronyi Ferenc Kristóf budapesti XI. és XXII. kerületi vezetőhelyettes ügyészt szolgálati helyükön a vezető ügyészi, dr. Balogh Attila budapesti VI. és VII. kerületi ügyészségi ügyészt a Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészségen a vezetőhelyettes ügyészi, dr. Kiss Pál budapesti II. és III. kerületi ügyészségi ügyészt szolgálati helyén a Zseblopási Büntető Ügyek Csoportjában, dr. Varga Dániel veszprémi járási ügyészségi ügyészt szolgálati helyén a Gazdasági és Korrupciós Bűnügyek Csoportjában és dr. Welhammer Zsolt Ákos budakörnyéki járási ügyészségi ügyészt szolgálati helyén a Közérdekvédelmi Csoportban a csoportvezető ügyészi feladatok ellátásával. Kirendelés A Jász-Nagykun-Szolnok megyei főügyész kirendelte dr. Pál Andrea jászberényi járási ügyészségi ügyészt a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészséghez. Szolgálati viszony megszűnések Szolgálati viszonya megszűnt, illetve megszűnik dr. Varga Zs. András címzetes főügyész, a legfőbb ügyész tanácsadója, legfőbb ügyészségi ügyésznek 2014. évi szeptember hó 26. napjával, dr. Biró Kornélia Judit legfőbb ügyészségi csoportvezető ügyésznek 2015. évi június hó 11. napjával, dr. Füzesi Mónika Marianna budapesti XX., XXI. és XXIII. kerületi vezető ügyésznek 2015. évi március hó 22. napjával, Louisné dr. Vince Zsuzsanna Ágnes címzetes főügyészségi ügyész, budapesti VIII. kerületi ügyészségi ügyésznek 2015. évi július hó 1. napjával, dr. Vécsy András budapesti XX., XXI. és XXIII. kerületi ügyészségi ügyésznek 2014. évi szeptember hó 30. napjával, dr. Csáki-Szántó János esztergomi járási ügyészségi fogalmazónak 2014. évi szeptember hó 30. napjával, Novák József tanácsos, legfőbb ügyészségi csoportvezetőnek 2015. évi június hó 16. napjával, Bánáti Gábor tanácsos, legfőbb ügyészségi tisztviselőnek 2015. évi március hó 31. napjával, Jani János legfőbb ügyészségi tisztviselőnek 2015. évi április hó 2. napjával.
318 Ü G Y É S Z S É G I K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 10. szám Közlemények A legfőbb ügyész tudományos pályázati felhívása Magyarország legfőbb ügyésze Kozma Sándor emlékére tudományos pályázatot hirdet tanulmány készítésére. A pályázaton részt vehet az ügyészi szervezet minden, tudományos fokozattal nem rendelkező tagja, valamint az ügyészi munka iránt érdeklődő joghallgató. A pályázatokat általános, ifjúsági, joghallgatói és PhD joghallgatói tagozaton lehet benyújtani a következők szerint: az általános tagozatra ügyész, illetve más, a továbbiakban nem említett ügyészségi alkalmazott; az ifjúsági tagozatra ügyészségi fogalmazó és alügyész; a joghallgatói tagozatra egyetemi képzésben jogi tanulmányokat folytató (hallgatói jogviszonyban álló) egyetemi hallgató; a PhD joghallgatói tagozatra valamennyi állam- és jogtudományi doktori iskola hallgatója adhat be magyar nyelvű pályázatot. Pályamunkát az alábbi témakörökben lehet benyújtani: Büntetőjogi terület Büntető anyagi jog 1. Enyhébb vagy súlyosabb? A 2012. évi C. törvény hatályba lépését követően a büntető törvény időbeli hatályával kapcsolatban felmerült jogértelmezési problémák 2. Egyenes és eshetőleges szándék az élet és testi épség elleni bűncselekmények tükrében 3. Az okozatossági elméletek érvényesülése a gyakorlatban 4. Bűnöző gyermek? A büntetőjogi felelősség megállapítása a tizenkettő-tizennégy év közötti elkövetők esetében 5. A jogos védelem újraszabályozása, különös tekintettel a 4/2013. büntető jogegységi határozatra 6. Van-e helye a magyar jogrendben a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésnek? 7. A Btk. szankciórendszere 8. Elkobzás, vagyonelkobzás 9. Az összbüntetés új szabályai 10. A cél valóban szentesíti az eszközt? A célzat büntetőjogi jelentősége és bizonyításának gyakorlati problémái 11. Az akaratnyilvánításra és a védekezésre képtelenség hatályos szabályozásának ellentmondásai 12. Konszumpció és szubszidiaritás a Btk.-ban 13. Az erőszakos többszörös visszaesőkre vonatkozó szabályok 14. Az internet útján elkövetett bűncselekmények gyakorlati problémái 15. Információszabadság és önrendelkezés a büntetőjog tükrében 16. A titkok és a minősített adatok büntetőjogi védelmének rendszere a Btk.-ban 17. Az Alkotmánybíróság határozatainak hatása a büntetőjogra 18. Az okozati összefüggés vizsgálata a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés esetében 19. A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények minősítési problémái 20. A szexuális erőszak bűncselekményének minősítési kérdései 21. A kapcsolati erőszak 22. A zaklatás vétségének jogalkalmazási problémái 23. A közúti közlekedési balesetekért való többes felelősség 24. Környezet- és természetkárosítás szándékosan vagy gondatlanul
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2014. évi 10. szám 319 25. Hálapénz, vesztegetés, korrupció 26. A korrupciós bűncselekmények tényállásai és azok érvényesülése a gyakorlatban 27. A befolyással üzérkedés és a vesztegetés, illetve a csalás látszólagos halmazatának feloldása 28. A terrorcselekmény előkészülete, a terrorcselekménnyel fenyegetés és a közveszéllyel fenyegetés minősítési és elhatárolási kérdései 29. A választás rendjének büntetőjogi védelme. A Btk. 350. -ának érvényesülése a gyakorlatban 30. A szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének minősítési kérdései az új tényállás tükrében 31. A szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének jogalkalmazói gyakorlata 32. A készpénz-helyettesítő fizetési eszközök büntetőjogi védelme 33. A költségvetési csalás jogalkalmazási gyakorlata (egység, többség, folytatólagosság) 34. A feketegazdaság visszaszorítását célzó törvényi tényállások és azok érvényesülése a gyakorlatban 35. A cégfantomizálás büntetőjogi megítélése 36. A jogi személy büntetőjogi felelősségének szabályai, és azok érvényesülése a gyakorlatban 37. Az ügyészség informatikai biztonságának jogi kérdései 38. A betöréses lopások kezelése az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikai rendszerben 39. Az 1978. évi IV. és a 2012. évi C. törvény megfeleltetési lehetőségei a bűnügyi statisztikai adatközlések tükrében 40. Formális jogi tényezők hatása a statisztikára Büntetőeljárási jog 41. Az időszerűség figyelembevétele az ügyész napi munkájában 42. Az Alkotmánybíróság határozatainak érvényesülése a büntetőeljárás során 43. A sértett és a feljelentő elhatárolása, büntetőeljárási jogainak összevetése 44. A sértetti jogok érvényesítésével kapcsolatos ügyészi tevékenység a büntetőeljárás vádelőkészítése során 45. Az eljárás jellemzői külföldi terhelttel szemben 46. A bíróság elé állítás és a távollévő terhelttel szembeni eljárás eredményessége külföldi terhelt esetén 47. A személyi bizonyítékok értékelésének problémái. Lehetőségek és korlátok 48. A tanú a büntetőeljárásban 49. A szakértő a büntetőeljárásban. Problémák a gyakorlatban: kirendelés, a védelem által beszerzett szakvélemény és a hitelesség, kompetencia 50. Az ügyész, illetve a nyomozó hatóság által elrendelt zár alá vétel alkalmazásának, végrehajtásának tapasztalatai 51. Lefoglalás határon innen és túl 52. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének alkalmazása kapcsán felmerülő problémák 53. A bűncselekményből származó vagyoni előny elvonása. A vagyonelkobzás feltételeinek tisztázása a nyomozás és a bíróság előtti bizonyítás során 54. A jogorvoslati rendszer a büntetőeljárás nyomozati szakában 55. A közvetítői eljárás alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok 56. A poligráfos vizsgálat helye és alkalmazhatósága a büntetőeljárásban 57. Az informatikai környezetben, illetve adathordozón rögzített nyomok és adatok bűnjelkezelésének kérdése. (Gyakorlati kérdések és megoldások, szabályozási javaslatok) 58. Elektronikus okirat a büntetőeljárásban 59. Számítástechnikai eszközzel vagy eszköz felhasználásával elkövetett bűncselekmények nyomozásának, nyomozás felügyeletének lehetséges (jogi és technológiai) módszerei. A bizonyítás jogi és technológiai kérdései 60. A vagyoni hátrány mértékének bizonyítási nehézségei 61. A sanyargatás tényállási elem bizonyítási nehézségei az embercsempészés miatt indult eljárásokban 62. Eredményes bizonyítási taktikák és technikák a korrupciós bűncselekmények bizonyításánál 63. A titkos információgyűjtés eredményeinek felhasználása a korrupciós bűn cselekmények bizonyítása során 64. A hűtlen és a hanyag kezelés bizonyítási kérdései
320 Ü G Y É S Z S É G I K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 10. szám 65. A vádelv és a tettazonosság gyakorlati kérdései 66. A megalapozatlanság és az indokolási kötelezettség elmulasztásának elhatárolása a büntetőítélet elleni fellebbezés során 67. A súlyosítási tilalom 68. Rendes vagy rendkívüli jogorvoslat? A harmadfokú eljárás gyakorlati problémái 69. Melyiket válasszam? A bíróság elé állítás és a tárgyalás elkerülését lehetővé tevő, a büntetőeljárást gyorsító jogintézmények összehasonlító elemzése és jelentőségük a gyakorlatban 70. A vagyonvisszaszerzési eljárás jelentősége és az ügyész szerepe a vagyonvisszaszerzési eljárásban 71. A vagyonkutatás keretei, lehetőségei a magyar büntetőeljárási jogban 72. A fiatalkorúak ellen indult büntetőeljárásokkal szemben támasztott nemzetközi elvárások és kötelezettségek 73. Kényszerintézkedés és időszerűség a fiatalkorúak ellen indult büntetőeljárásokban 74. Mediáció és diverzió a fiatalkorúak ellen indult büntetőeljárásokban 75. Büntetés vagy intézkedés? A fiatalkorú elkövetőkkel szemben alkalmazandó leghatékonyabb joghátrány kiválasztása 76. A katonai büntetőeljárás szabályainak változása 77. A katonai vétségek fegyelmi eljárásra utalásának ügyészi gyakorlata (Be. 485/A. ) 78. A katonai ügyész nyomozásfelügyeleti működése a parancsnoki nyomozásban (Be. 477. ) 79. A büntetőeljárás teljes folyamatára kiterjedő bűnözési, bűnüldözési és igazságszolgáltatási statisztika megvalósításának kérdései 80. A bűnügyi statisztikai elemzés elkészítése az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikai adatgyűjtés, illetve a Vádképviseleti Informatikai Rendszer adatbázisaira építve. (Az elemzés témája a kereteken belül szabadon választható.) 81. Az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika adatköreinek értelmezése, azok korlátai, valamint a fejlesztésükre vonatkozó javaslatok 82. A bűnügyi statisztikai adatgyűjtési rendszer megújítása, a különböző büntető igazságszolgáltatási statisztikai rendszerek integrációjának lehetőségei 83. Elektronikus kapcsolattartás és ügyintézés a büntetőeljárásban (igények, technológiai megoldások és azok szabályozási igénye, valamint a jelenlegi szabályozás problémái) Európai büntetőjog 84. Nemzetközi bűnügyi együttműködés a közös nyomozó csoportok tevékenysége tükrében 85. Az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott ítéletek hatása a nemzeti jogrendszerekre és a nemzeti jogalkotásra 86. A kölcsönös elismerés elvén alapuló uniós kerethatározatok szerepe, gyakorlati alkalmazásának problémái 87. A vagyonmegosztás jelene és jövője a nemzetközi bűnügyi együttműködésben 88. Az igazságügyi bűnügyi együttműködés új formáinak alkalmazása a gyakorlatban 89. Az európai bűnügyi együttműködés fejlődése és tendenciái, különös tekintettel a Lisszaboni Szerződésre 90. Az Eurojust és más uniós szervek szerepe az Európai Unió költségvetését sértő bűncselekmények elleni fellépés területén, és az együttműködés fejlesztésének lehetőségei 91. Az egyes nemzeti jogrendszerek szervezeti, eljárásjogi és anyagi jogi eltérésének hatása a nemzetközi bűnügyi együttműködés során a jogsegélyek végrehajtására 92. A Stockholmi Program büntetőjogot érintő kérdései 93. Az Európai Ügyészség felállításának várható hatásai a büntetőeljárásra és az ügyészségi szervezetre Közjogi terület Büntetés-végrehajtási jog 94. Az új büntetés-végrehajtási kódex rendelkezéseinek érvényesítésével kapcsolatos időszerű feladatok 95. A büntetések szigorításának hatása a büntetés-végrehajtásra 96. Új jogintézmények a büntetés-végrehajtásban és törvényességi felügyeletük kérdései 97. Az egyes jogoktól megfosztó büntetések (Btk. 52 62. ) érvényesítésének gyakorlati kérdései 98. A büntetés-végrehajtási bíró eljárásának szabályozása az új büntetés-végrehajtási kódexben
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2014. évi 10. szám 321 99. Az állampolgári jogok változása a szabadságvesztés büntetés végrehajtása alatt, különös figyelemmel az elítéltek választójogának gyakorlására 100. Az ügyészség szerepe a fogvatartottakkal való bánásmód törvényességének biztosításában 101. Az Európa Tanács Kínzás Elleni Bizottsága (CPT) magyarországi látogatásainak hatása a hazai végrehajtó szervek gyakorlatára 102. A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtásának dilemmái 103. A javítóintézeti nevelés végrehajtásának múltja, jelene és várható jövője 104. Alapvető jogok az új büntetés-végrehajtási kódexben Az ügyész közérdekvédelmi tevékenysége 105. Az ügyész megváltozott szerepe a közigazgatás területén 106. A hatósági eljárás-kezdeményezés mint az ügyészi közérdekvédelmi tevékenység része, illetve mint a fellépés eszköze 107. A nemperes eljárásokkal kapcsolatos ügyészi hatáskörök 108. A kollektív igényérvényesítési eljárások lehetséges megoldásai a magyar jogban 109. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmára vonatkozó új jogszabályokkal összefüggő közérdekvédelmi ügyészi feladatok 110. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás szabályainak változása a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggésben 111. A közlekedési jogsértések közigazgatási jogi szankciói 112. Idegenrendészeti eljárások ügyészi szemmel 113. A kulturális örökségvédelem körébe tartozó hatósági eljárásokra vonatkozó szabályok változása, az örökségvédelmi hatóságok szervezeti rendszere 114. A hulladékgazdálkodás szabályai megsértésének tipikus esetei, szankcionálásuk módja 115. A gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének gyakorlati tapasztalatai a közérdekvédelmi tevékenység során, az ügyész mint a jelzőrendszer tagja 116. A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések szabályozásának ez évi változásai 117. Diszpozitivitás és kógencia a 2013. évi V. törvény jogi személyekre irányadó szabályozásában a gyakorlat tükrében 118. A civil szervezetek létesítő okiratainak törvényességével kapcsolatos problémák az új Ptk. tükrében 119. A civil szervezetek megszűnésének kérdései a jogalkalmazói gyakorlatban 120. A közhasznú jogállás megváltozott feltételrendszere 121. Az Ectv. hatályba lépése előtt közhasznú jogállást szerzett szervezetek Ectv. szerinti közhasznú jogállás megszerzésére irányuló eljárásainak ügyészi tapasztalatai 122. A közalapítványok további működése és közhasznúsága az új Ptk. és a 2011. évi CLXXV. törvény tükrében Az ügyészi szervezetet érintő peres és nemperes eljárások 123. Az ügyész polgári eljárásjogi helyzetének anomáliái 124. A büntető ügyekben hozott ítélethez fűződő jogerőhatás érvényesülése a közigazgatási jogkörben okozott kártérítés iránti perekben 125. A közszereplők személyiségi jogi perei 126. Az ügyész felelőssége a szolgálati viszonyából származó kötelezettségének megszegésével okozott károkért 127. Az elévülés kérdésének vizsgálata az ügyészségi jogkörben okozott kár megtérítése iránt indult polgári perekben 128. A sérelemdíj 129. A sérelemdíj meghatározásának jogalkalmazói problémái, összevetve a nem vagyoni kártérítéssel kapcsolatban kialakított bírói gyakorlattal
322 Ü G Y É S Z S É G I K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 10. szám Pályadíjak Valamennyi tagozaton külön a büntetőjogi, külön a közjogi témákban egységesen: 1-1 első díj 150 000 150 000 Ft, 1-1 második díj 100 000 100 000 Ft, 1-1 harmadik díj 80 000 80 000 Ft adható ki. A kiemelkedő pályamunkák szerzői ezen túlmenően külön díjakkal és elismerésekkel is jutalmazhatók. Pályázatokat kizárólag postai úton fogadunk el a Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztálya címére (1372 Budapest, Pf. 438). Postára adási határidő: 2015. március 1. A pályázatokat egy nagyméretű borítékban kell benyújtani, amelyen kérjük feltüntetni: TUDOMÁNYOS PÁLYÁZAT KOZMA SÁNDOR EMLÉKÉRE. A borítékban el kell helyezni a pályázatot két tűzött vagy bekötött példányban és mellékelni kell egy kisméretű lezárt borítékban a pályázó nevét, címét, telefonszámát, beosztását, szolgálati helyét, illetve az oktatási intézmény megnevezését tartalmazó iratot. Mindkét beküldött tanulmányi példány külső borítóján fel kell tüntetni: a jeligét; a tagozat megnevezését (általános, ifjúsági, joghallgatói, PhD joghallgatói); a terület megjelölését (büntetőjogi, közjogi); azt a sorszámot, amellyel jelzett témához a dolgozat kapcsolódik, ennek hiányában a kiíró dönt a besorolásról. A tanulmányokon más, a szerző kilétére utaló adat nem szerepelhet. A mellékelt kisméretű boríték felzetén jól olvashatóan meg kell jelölni: a jeligét; a tagozat megnevezését (általános, ifjúsági, joghallgatói, PhD joghallgatói); a terület megjelölését (büntetőjogi, közjogi); azt a sorszámot, amellyel jelzett témához a dolgozat kapcsolódik, ennek hiányában, illetve a témakör téves megjelölése esetén a kiíró dönt a besorolásról (egyes témaköröket a kiíró a benyújtott pályázat által tárgyalt területnek megfelelően össze is vonhat); továbbá nyilatkozatot, hogy a szerző eredménytelenség esetén hozzájárul-e a boríték felbontásához, tartalmának megismeréséhez. A tagozatot meghatározó szolgálati, hallgatói viszony tekintetében a 2015. március 1. napján fennálló állapotot kell figyelembe venni. Az írásműveket az adott területek kiemelkedő szakemberei lektorálják. Értékelésük figyelembevételével Bíráló Bizottság tesz javaslatot a pályadíjak odaítélésére. A Bíráló Bizottság a jeligék alapján csak a díjazásra javasolt szerzőket azonosítja. A pályadíjak kiosztására 2015 júniusában az Ügyészség Napja alkalmából rendezendő ünnepségen kerül sor. A pályázatokkal kapcsolatos további ügyintézésre (pl.: a lektori vélemény megismerése stb.) kizárólag az azonosítható pályázók jogosultak. A Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály a pályázatokat nyilvántartja. Az adott terület iránt érdeklődők a díjkiosztás után 2 évig a Legfőbb Ügyészség könyvtárában azokba betekinthetnek. Amennyiben a jeligét tartalmazó boríték felbontható, úgy az elismerésben nem részesült szerző neve, elérhetősége is nyilvánosságra hozható. * * *
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2014. évi 10. szám 323 A megjelölteken túl más, az ügyészi tevékenységhez kapcsolódó, vagy az ügyészség érdeklődésére számot tartó témakörben is beadható pályázat. Korábban írt szakdolgozattal vagy évfolyamdolgozattal a pályázaton nem lehet részt venni. A pályázatok terjedelme legalább 20, legfeljebb 80 gépelt oldal lehet. * * * A pályázati hirdetmény hivatalos megjelenési helyei: az Ügyészségi Közlöny és az ügyészség honlapja (www.mklu.hu). Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (Üjt.) 13. -ának (1) bekezdése és a 18. -ának (4) bekezdése alapján a legfőbb ügyész pályázatot hirdet a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztályára főosztályvezető helyettes ügyészi, a Központi Nyomozó Főügyészségre főügyészhelyettesi, a Pest Megyei Főügyészség Közérdekvédelmi Osztályára főügyészségi osztályvezető ügyészi, a Paksi Járási Ügyészségre vezető ügyészi, a Veszprémi Járási Ügyészség Gazdasági és Korrupciós Bűnügyek Csoportjába csoportvezető ügyészi, a Budaörsi Járási Ügyészségre büntetőjogi szakági ügyészi, a Ceglédi Járási Ügyészségre büntetőjogi szakági ügyészi, a Dabasi Járási Ügyészségre büntetőjogi szakági ügyészi, az Esztergomi Járási Ügyészségre büntetőjogi szakági ügyészi, a Nyíregyházi Járási Ügyészségre büntetőjogi szakági ügyészi, a Tatabányai Járási Ügyészségre kettő büntetőjogi szakági ügyészi, a Veszprémi Járási Ügyészségre közérdekvédelmi szakterületi ügyészi állás betöltésére. Az ügyész kinevezésének általános feltételeit az Üjt. 11 12. -ai állapítják meg. A Legfőbb Ügyészség főosztályvezető helyettes ügyészi, a Központi Nyomozó Főügyészség főügyészhelyettesi, a Pest Megyei Főügyészség osztályvezető ügyészi és a Paksi Járási Ügyészség vezető ügyészi álláshelye esetében a kinevezés feltétele, hogy a jelöltek járuljanak hozzá nemzetbiztonsági ellenőrzésükhöz, illetve kezdeményezés esetén az ellenőrzés eredménye ne zárja ki a kinevezést. A Legfőbb Ügyészség főosztályvezető helyettes ügyészi álláshelye esetében a kinevezés további, jogszabályban nem szereplő feltétele, hogy a pályázó legalább ötéves ügyészi gyakorlattal rendelkezzen. A pályázat elbírálása során a vezetői, továbbá az informatikai projektekben szerzett tapasztalat előnyt jelent. A Központi Nyomozó Főügyészség álláshelye esetében a kinevezés további, jogszabályban nem szereplő feltétele, hogy a pályázó legalább ötéves büntetőjogi szakágban szerzett ügyészi vagy bírói gyakorlattal rendelkezzen. A pályázat elbírálása során a vezetői tapasztalat és a katonai büntető ügyek intézésében szerzett gyakorlat előnyt jelent.
324 Ü G Y É S Z S É G I K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 10. szám A Pest Megyei Főügyészség osztályvezető ügyészi álláshelye esetén a kinevezés további, jogszabályban nem szereplő feltétele, hogy a pályázó legalább hároméves közjogi szakágban szerzett ügyészi vagy bírói gyakorlattal rendelkezzen. A Paksi Járási Ügyészség vezető ügyészi és a Veszprémi Járási Ügyészség csoportvezető ügyészi álláshelye esetében a kinevezés jogszabályban nem szereplő feltétele, hogy a pályázó legalább hároméves büntetőjogi szakágban szerzett ügyészi vagy bírói gyakorlattal rendelkezzen. Az ügyész nem lehet tagja pártnak és politikai tevékenységet sem folytathat, nem veheti igénybe öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, vagy más olyan pénzbeli ellátás folyósítását, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. A nem ügyész pályázót a legfőbb ügyész első alkalommal az Üjt. 14. -ának (2) bekezdésében írt feltételektől függően három évre vagy határozatlan időre nevezi ki. Az ügyész járandóságára az Üjt. rendelkezései vonatkoznak. A pályázat kellékei: a legfontosabb személyi adatokat, szakmai életutat bemutató fényképes önéletrajz, az előírt képesítési követelményeknek és az Üjt. 11. -a (2) bekezdésében írt kinevezési feltételeknek való megfelelést (az ott írt munkakörök betöltését) igazoló eredeti okiratok vagy azok hiteles másolatai. (Utóbbinál a tényleges működés tartamát csak külön felhívásra kell igazolni.) Az ügyészségi alkalmazottnak és a volt ügyészségi alkalmazottnak a pályázatban nem kell szerepeltetni, illetőleg nem kell csatolni mindazt, amit a személyi nyilvántartás tartalmaz. (A szakmai önéletrajz nem mellőzhető.) A pályázónak a pályázatban fel kell tüntetni rövid úton történő elérhetőségét (elektronikus levélcím, telefon-, illetve telefaxszám stb.). A nem ügyész pályázónak külön íven egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, melyben kijelenti, hogy hajlandó alávetni magát a pályaalkalmassági vizsgálatnak, továbbá vállalja a vizsgálat költségeinek megelőlegezését, valamint hozzájárul ahhoz, miszerint az egészségügyi és személyes adatait a vizsgálat végzésében közreműködő szervek és személyek, a szakmai véleményt törvény alapján megismerni jogosult szervek és személyek kezeljék. A pályaalkalmassági vizsgálat költsége a pályázót terheli, ha kinevezésére nem kerül sor. A nem ügyészségi alkalmazott pályázónak az általa ellátott munkaköröktől függően egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, amelyben kijelenti, hogy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget nem szegett meg, továbbá nem áll legsúlyosabb fegyelmi büntetés hatálya alatt. A nem ügyészségi alkalmazott pályázónak a pályázathoz mellékelni kell a személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulását, továbbá csatolnia kell egy olyan nyilatkozatot is, amelyben kijelenti, hogy nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt, továbbá nem tagja pártnak és politikai tevékenységet nem folytat. Az ügyészi kinevezéshez a tisztségre jelölt, pályázatot elnyert személynek külön felhívásra hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolnia azt a tényt, hogy az Üjt. 11. -a (4) bekezdésének a)-f) pontjaiban meghatározott körülmények vele szemben nem állnak fenn. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. -a (2) bekezdésének f) pontja értelmében az ügyész az 5. (3) bekezdésében írt eset kivételével vagyonnyilatkozat tételére kötelezett. E törvény 5. -a (1) bekezdésének a) pontja szerint vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a 6. (2) bekezdésében írt kivétellel külön felhívásra, kinevezését megelőzően köteles eleget tenni.