A legfőbb ügyész tudományos pályázati felhívása

Átírás

1 A legfőbb ügyész tudományos pályázati felhívása Magyarország legfőbb ügyésze Kozma Sándor emlékére tudományos pályázatot hirdet tanulmány készítésére. A pályázaton részt vehet az ügyészi szervezet minden, tudományos fokozattal nem rendelkező tagja, valamint az ügyészi munka iránt érdeklődő joghallgató. A pályázatokat általános, ifjúsági, joghallgatói és PhD joghallgatói tagozaton lehet benyújtani a következők szerint: az általános tagozatra ügyész, illetve más, a továbbiakban nem említett ügyészségi alkalmazott; az ifjúsági tagozatra ügyészségi fogalmazó és alügyész; a joghallgatói tagozatra egyetemi képzésben jogi tanulmányokat folytató (hallgatói jogviszonyban álló) egyetemi hallgató; a PhD joghallgatói tagozatra valamennyi állam- és jogtudományi doktori iskola hallgatója adhat be magyar nyelvű pályázatot. Pályamunkát az alábbi témakörökben lehet benyújtani: Büntetőjogi terület Büntető anyagi jog 1. Súlyosabb, vagy enyhébb? A régi és az új Btk. összehasonlítása 2. A Büntető Törvénykönyv tér- és időbeli hatályával kapcsolatos jogalkalmazási problémák 3. A Büntető Törvénykönyv időbeli hatályának érvényesülése szempontjából releváns és irreleváns körülmények értékelése (középmérték, feltételes szabadság, stb.) 4. A jogos védelmi helyzet megállapításának új szempontjai, különös tekintettel a 4/2013. BJE határozatra. A személy elleni támadásként értékelhető magatartások köre 5. A jogszabály engedélye, mint büntethetőséget kizáró ok 6. A Btk. szankciórendszere, különös tekintettel az új büntetésekre és intézkedésekre 7. Erőszakos, többszörös visszaesők halmazati büntetése a bírósági gyakorlatban. Az ügyészi indítványoktól történő eltérések okai 8. Az összbüntetési eljárással összefüggésben felmerülő anyagi és eljárásjogi kérdések tekintettel a július 1. napjától hatályos új rendelkezésekre 9. Bűnszövetség vagy bűnszervezet - elhatárolás a gyakorlatban 10. Az erőszakos többszörös visszaeső minőség és következményei 11. Az okozati összefüggés vizsgálata a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekmények esetében 12. A közlekedési bűncselekmények elbírálásának és büntethetőségének új vonásai a július 1. napján hatályba lépett Büntető Törvénykönyv rendelkezései alapján 13. Az okozati összefüggés, valamint az objektív felelősség problematikája a közlekedési büntető ügyek elbírálása során

2 2 14. Veszélyfogalmak a közlekedési bűncselekmények körében 15. Az ittas állapotban lévő személy fogalma a közlekedési bűncselekmények körében, az ittas állapot kapcsán felmerülő jogértelmezési és bizonyítási kérdések 16. Az alkohol és a bűnözés kapcsolata 17. Változások a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények körében 18. Egy régi-új tényállás: a teljesítményfokozó szerrel visszaélés 19. A hivatalos személy fokozott büntetőjogi felelőssége és védelme 20. A hatalmi befolyási viszony szerepe a hatályos büntetőjogi szabályozásban 21. A védekezésre képtelenség és az akaratnyilvánításra képtelenség közötti jogelméleti és szabályozásbeli különbségtétel 22. Bűnöző gyermekek? A büntetőjogi felelősség megállapítása a tizenkettő-tizennégy év közötti elkövetők esetében 23. A zaklatás bűncselekménye a gyakorlatban 24. A fiatalkorúakkal szemben alkalmazható büntetések és intézkedések az új Btk. tükrében 25. Kapcsolati erőszak és a bűncselekmény megvalósulása eredményeként szükségessé váló gyermekvédelmi intézkedések 26. A cselekmények büntetőjogi értékelése az emberölés minősített esetei kapcsán [Btk (2) bekezdés i), j), k) pontjai] 27. A több emberen elkövetett emberölések jellemzői 28. Azonosságok és különbségek a Btk szerinti garázdaság és a Btk szerinti rendbontás tényállásában 29. Az okiratok, készpénz-helyettesítő fizetési eszközök elvételével, felhasználásával megvalósított bűncselekmények halmazati kérdései 30. A bűnözés mérésének lehetőségei 31. A jogi személy büntetőjogi felelősségének szabályai, s azok érvényesülése a gyakorlatban 32. A feketegazdaság visszaszorítására alkalmas törvényi tényállások a mindennapi élet tükrében. Gyakorlati problémák 33. A korrupciós bűncselekmények tényállásai és azok érvényesülése a gyakorlatban 34. Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek büntetőjogi védelméről szóló rendelettervezet összevetése a hatályos magyar büntetőjoggal 35. A költségvetési csalás tényállásának érvényesülése a gyakorlatban. Egység, többség, illetve az üzletszerűség problematikája 36. A csődbűncselekmény tényállásának érvényesülése a gyakorlatban 37. Szexuális bűncselekmények az új Büntető Törvénykönyvben a nemi erkölcs elleni bűncselekmények újraszabályozása 38. Az áru hamis megjelölése - a vagyoni hátrány megállapításának problematikája 39. A közérdekű munka és jóvátételi munka az új Büntető Törvénykönyvben, valamint ezek végrehajtása 40. Torrentezhetünk-e vagy sem A fájl-letöltés problematikája a Btk. tükrében

3 3 Büntetőeljárási jog 41. A törvényes vád hiánya és az ügyész megkeresése a vádirat hiányosságainak pótlására a bírói gyakorlatban 42. Az időszerű büntetőeljárás biztosításának ügyészi eszközei 43. Az életkor jelentősége a büntetőjogi és büntetőeljárási szabályozásban 44. A tanú védelme a gyakorlatban, a zárt adatkezelés nehézségei 45. A szakértői bizonyítás szükségessége és korlátai a büntetőeljárásban 46. A szakértői és jogalkalmazói kompetencia elhatárolásának gyakorlati kérdései 47. A számítástechnikai rendszer vagy az ilyen rendszer útján rögzített adat lefoglalása, a megőrzésre kötelezés, a bizonyítékként felhasználás buktatói 48. Kábítószer-bűncselekmények felderítése és bizonyítása 49. Eredményes bizonyítási eljárások és taktikák a korrupciós bűncselekmények miatti bűnügyekben 50. A korrupciós cselekményekből származó előny felderítése és elvonása 51. A lefoglalással és annak megszüntetésével kapcsolatos szabályozás a jogalkalmazó szemével 52. Az elkobzás és vagyonelkobzás biztosítása a nyomozás során, a jogalkalmazás ezzel összefüggő nehézségei 53. A terhelt vagyona felderítésnek lehetőségei a büntetőeljárás során 54. Vagyonelkobzás elrendelése, feltételeinek tisztázása a nyomozás illetve a bíróság előtti bizonyítás során 55. Az ügyész szerepe a vagyon-visszaszerzési eljárásban 56. A békítő kör megvalósítási lehetőségei Magyarországon 57. Az ügy közvetítő eljárásra utalásának törvényi feltételei a joggyakorlatban 58. A pótmagánvád intézménye a gyakorlatban 59. Az emberkereskedelem módosult tényállásának, valamint az elkövetési módok bizonyításának nehézségei 60. Az interneten elkövetett tipikus csalási magatartások felderítésének problémái 61. Az Európai Unió több tagállamában folyó büntetőeljárások párhuzamosságának feloldása, a konzultációs eljárás 62. Melyiket válasszam? A bíróság elé állítás és a tárgyalás elkerülését lehetővé tevő jogintézmények összehasonlító elemzése és jelentőségük a gyakorlatban 63. A súlyosítási tilalom 64. A megalapozatlanság és indokolási kötelezettség elmulasztásának elhatárolása a büntetőítélet elleni fellebbezés során 65. A vádemeléshez szükséges bizonyosság megítélése 66. A titkos információgyűjtés hatályos szabályozása, eredményeinek felhasználása a büntetőeljárásban. Gyakorlati problémák 67. A titkos adatszerzés hatályos szabályozása, eredményeinek felhasználása a büntetőeljárásban. Gyakorlati problémák 68. A katonai büntetőeljárás változása a rendszerváltástól napjainkig 69. Kitekintés a nemzetközi jogsegélyforgalom problematikájára 70. A védő szerepe a büntetőeljárásban a védő mint bűnpártoló?

4 4 71. Zár alá vétel (biztosítási intézkedés) vagy lefoglalás? 72. Az egyes nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyokról és a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő lényeges adatokról, valamint a lényeges adatok bejelentéséről szóló 303/2013. (VII. 31.) Korm. rendelet ügyészségi gyakorlati alkalmazásának problémái Büntetés-végrehajtási jog 73. A büntetés-végrehajtás újraszabályozásával kapcsolatos kérdések, az új Bv. kódex által bevezetett változások 74. Az ügyész szerepe a fogvatartottakkal való bánásmód törvényességének biztosításban 75. A bv. törvényességi felügyeleti és jogvédelmi ügyészi tevékenység honi gyakorlata és fejlődésének lehetséges irányai 76. A fogvatartottakkal való emberséges bánásmód követelményének megjelenése a nemzetközi dokumentumokban és a hazai fogva tartó intézetek gyakorlatában 77. Dogmatikai és jogalkalmazási kérdések a büntetés-végrehajtási bíró eljárásában 78. A közérdekű munka végrehajtásának elméleti és gyakorlati problémái 79. Az idegenrendészeti és a menekültügyi eljárásban történő fogva tartás ügyészi törvényességi felügyeletének tapasztalatai 80. A javítóintézeti nevelés múltja, jelene és jövője 81. A javítóintézetek kötelezettségei és lehetőségei a reszocializáció érdekében Európai büntetőjog 82. Az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott ítéletek hatása a nemzeti jogrendszerekre és a nemzeti jogalkotásra 83. A kölcsönös elismerés elvén alapuló uniós kerethatározatok szerepe, gyakorlati alkalmazásának problémái 84. A vagyonmegosztás jelene és jövője a nemzetközi bűnügyi együttműködésben 85. Az igazságügyi bűnügyi együttműködés új formáinak alkalmazása a gyakorlatban 86. Az európai bűnügyi együttműködés fejlődése és tendenciái különös tekintettel a Lisszaboni Szerződésre 87. Az Eurojust és más uniós szervek szerepe az Európai Unió költségvetését sértő bűncselekmények elleni fellépés területén, és az együttműködés fejlesztésének lehetőségei 88. Az egyes nemzeti jogrendszerek szervezeti, eljárásjogi és anyagi jogi eltérésének hatása a nemzetközi bűnügyi együttműködés során a jogsegélyek végrehajtására 89. A Stockholmi Program büntetőjogot érintő kérdései 90. Az Európai Ügyészség felállításának várható hatásai a büntetőeljárásra 91. Az Európai Ügyészség felállításának várható hatásai az ügyészségi szervezetre 92. Az áldozatvédelem Európai irányelve, gyakorlati tapasztalatok

5 5 Büntetőjogon kívüli terület Az ügyész közérdekvédelmi tevékenysége 93. A közigazgatás szervezetrendszerének évi átalakítása a évi CXXVI. törvény és a kapcsolódó egyéb jogszabályok rendelkezései alapján 94. A hajléktalan életforma és egy, azzal összefüggő szabálysértési tényállás alkotmányos követelményei 95. A családi alapítvány. Kitekintés az európai szabályozásra 96. Ügyészi feladatok a gyermekvédelemben 97. A cselekvőképesség végleges és teljes korlátozása, a cselekvőképességet nem érintő támogatott döntéshozatal, az előzetes jognyilatkozat a szabályozás változásai az új Ptk.-ban 98. A közérdekű semmisségi perek gyakorlati tapasztalatai, különös tekintettel a jóerkölcs és közérdek fogalmak értelmezésére 99. Közigazgatási hatósági jogkörök a fogyasztóvédelemben 100. Az új egyesülési joggal kapcsolatos szabályozás jogalkalmazási problémái 101. Az új Polgári Törvénykönyv hatása az ügyész magánjogi tevékenységére 102. A közhasznú jogállással kapcsolatos új szabályok és alkalmazásukkal kapcsolatos ügyészi tapasztalatok 103. Az ügyész szerepe a fogyasztóvédelem területén, figyelemmel megváltozott hatásköreire Az ügyészi szervezetet érintő peres és nem peres eljárások 104. A büntető ügyekben hozott ítélethez fűződő jogerőhatás érvényesülése a közigazgatási jogkörben okozott kártérítés iránti perekben 105. A közszereplők személyiségi jogi perei 106. Az ügyész felelőssége a munkaviszonyából származó kötelezettségének megszegésével okozott károkért 107. Az elévülés kérdésének vizsgálata az ügyészségi jogkörben okozott kár megtérítése iránt indult polgári perekben 108. A nem vagyoni kártól a sérelemdíjig 109. Az államigazgatási jogkörben okozott kártérítés iránti perekben a rendes jogorvoslati lehetőségek igénybe vételének a vizsgálata a bírói gyakorlat tükrében Pályadíjak Valamennyi tagozaton külön a büntetőjogi, külön a büntetőjogon kívüli témákban egységesen: 1-1 első díj Ft 1-1 második díj Ft 1-1 harmadik díj Ft

6 6 adható ki. A kiemelkedő pályamunkák szerzői ezen túlmenően külön díjakkal és elismerésekkel is jutalmazhatók. Pályázatokat kizárólag postai úton fogadunk el a Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztálya címére (1372 Budapest, Pf: 438.). Postára adási határidő: március 1. A pályázatokat egy nagyméretű borítékban kell benyújtani, amelyen kérjük feltüntetni: TUDOMÁNYOS PÁLYÁZAT KOZMA SÁNDOR EMLÉKÉRE. A borítékban el kell helyezni a pályázatot kettő tűzött vagy bekötött példányban és mellékelni kell egy A/5-ös kisméretű lezárt borítékban a pályázó nevét, címét, telefonszámát, beosztását, szolgálati helyét, illetve az oktatási intézmény megnevezését tartalmazó iratot. Mindkét beküldött tanulmányi példány külső borítóján fel kell tüntetni: a jeligét; a tagozat megnevezését (általános, ifjúsági, joghallgatói, PhD joghallgatói); a terület megjelölését (büntetőjogi, büntetőjogon kívüli); azt a sorszámot, amellyel jelzett témához a dolgozat kapcsolódik, ennek hiányában a kiíró dönt a besorolásról. A tanulmányokon más, a szerző kilétére utaló adat nem szerepelhet. A mellékelt A/5- ös boríték felzetén jól olvashatóan meg kell jelölni: a jeligét; a tagozat megnevezését (általános, ifjúsági, joghallgatói, PhD joghallgatói); a terület megjelölését (büntetőjogi, büntetőjogon kívüli); azt a sorszámot, amellyel jelzett témához a dolgozat kapcsolódik, ennek hiányában, illetve a témakör téves megjelölése esetén a kiíró dönt a besorolásról (egyes témaköröket a kiíró, a benyújtott pályázat által tárgyalt területnek megfelelően össze is vonhat); továbbá nyilatkozatot, hogy a szerző eredménytelenség esetén hozzájárul-e a boríték felbontásához, tartalmának megismeréséhez. A tagozatot meghatározó szolgálati, hallgatói viszony tekintetében a március 1. napján fennálló állapotot kell figyelembe venni. Az írásműveket az adott területek kiemelkedő szakemberei lektorálják. Értékelésük figyelembevételével Bíráló Bizottság tesz javaslatot a pályadíjak odaítélésére. A Bíráló Bizottság a jeligék alapján csak a díjazásra javasolt szerzőket azonosítja. A pályadíjak kiosztására 2014 júniusában az Ügyészség Napja alkalmából rendezett ünnepségen kerül sor. A pályázatokkal kapcsolatos további ügyintézésre (pl.: a lektori vélemény megismerése, stb.) kizárólag az azonosítható pályázók jogosultak. A Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály a pályázatokat nyilvántartja. Az adott terület iránt

7 7 érdeklődők a díjkiosztás után 2 évig a Legfőbb Ügyészség könyvtárában azokba betekinthetnek. Amennyiben a jeligét tartalmazó boríték felbontható, úgy az elismerésben nem részesült szerző neve, elérhetősége is nyilvánosságra hozható. *** A megjelölteken túl más, az ügyészi tevékenységhez kapcsolódó, vagy az ügyészség érdeklődésére számot tartó témakörben is beadható pályázat. venni. Korábban írt szakdolgozattal vagy évfolyamdolgozattal a pályázaton nem lehet részt A pályázatok terjedelme legalább 20, legfeljebb 80 gépelt oldal lehet. *** A pályázati hirdetmény hivatalos megjelenési helyei: az Ügyészségi Közlöny, valamint az ügyészség honlapja (