A legfőbb ügyész tudományos pályázati felhívása

Átírás

1 A legfőbb ügyész tudományos pályázati felhívása Magyarország legfőbb ügyésze Kozma Sándor emlékére tudományos pályázatot hirdet tanulmány készítésére. A pályázaton részt vehet az ügyészi szervezet minden, tudományos fokozattal nem rendelkező tagja, valamint az ügyészi munka iránt érdeklődő joghallgató. A pályázatokat általános, ifjúsági, joghallgatói és PhD joghallgatói tagozaton lehet benyújtani a következők szerint: az általános tagozatra ügyész, illetve más, a továbbiakban nem említett ügyészségi alkalmazott; az ifjúsági tagozatra ügyészségi fogalmazó és alügyész; a joghallgatói tagozatra egyetemi képzésben jogi tanulmányokat folytató (hallgatói jogviszonyban álló) egyetemi hallgató; a PhD joghallgatói tagozatra valamennyi állam- és jogtudományi doktori iskola hallgatója adhat be magyar nyelvű pályázatot. Pályamunkát az alábbi témakörökben lehet benyújtani: Büntetőjogi terület Büntető anyagi jog 1. Enyhébb vagy súlyosabb? A évi C. törvény hatályba lépését követően a büntető törvény időbeli hatályával kapcsolatban felmerült jogértelmezési problémák 2. Egyenes és eshetőleges szándék az élet és testi épség elleni bűncselekmények tükrében 3. Az okozatossági elméletek érvényesülése a gyakorlatban 4. Bűnöző gyermek? A büntetőjogi felelősség megállapítása a tizenkettő-tizennégy év közötti elkövetők esetében 5. A jogos védelem újraszabályozása, különös tekintettel a 4/2013. büntető jogegységi határozatra 6. Van-e helye a magyar jogrendben a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésnek? 7. A Btk. szankciórendszere 8. Elkobzás, vagyonelkobzás 9. Az összbüntetés új szabályai 10. A cél valóban szentesíti az eszközt? A célzat büntetőjogi jelentősége és bizonyításának gyakorlati problémái 11. Az akaratnyilvánításra és a védekezésre képtelenség hatályos szabályozásának ellentmondásai

2 2 12. Konszumpció és szubszidiaritás a Btk.-ban 13. Az erőszakos többszörös visszaesőkre vonatkozó szabályok 14. Az internet útján elkövetett bűncselekmények gyakorlati problémái 15. Információszabadság és önrendelkezés a büntetőjog tükrében 16. A titkok és a minősített adatok büntetőjogi védelmének rendszere a Btk.-ban 17. Az Alkotmánybíróság határozatainak hatása a büntetőjogra 18. Az okozati összefüggés vizsgálata a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés esetében 19. A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények minősítési problémái 20. A szexuális erőszak bűncselekményének minősítési kérdései 21. A kapcsolati erőszak 22. A zaklatás vétségének jogalkalmazási problémái 23. A közúti közlekedési balesetekért való többes felelősség 24. Környezet- és természetkárosítás szándékosan vagy gondatlanul 25. Hálapénz, vesztegetés, korrupció 26. A korrupciós bűncselekmények tényállásai és azok érvényesülése a gyakorlatban 27. A befolyással üzérkedés és a vesztegetés, illetve a csalás látszólagos halmazatának feloldása 28. A terrorcselekmény előkészülete, a terrorcselekménnyel fenyegetés és a közveszéllyel fenyegetés minősítési és elhatárolási kérdései 29. A választás rendjének büntetőjogi védelme. A Btk ának érvényesülése a gyakorlatban 30. A szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének minősítési kérdései az új tényállás tükrében 31. A szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének jogalkalmazói gyakorlata 32. A készpénz-helyettesítő fizetési eszközök büntetőjogi védelme 33. A költségvetési csalás jogalkalmazási gyakorlata (egység, többség, folytatólagosság) 34. A feketegazdaság visszaszorítását célzó törvényi tényállások és azok érvényesülése a gyakorlatban 35. A cégfantomizálás büntetőjogi megítélése 36. A jogi személy büntetőjogi felelősségének szabályai, és azok érvényesülése a gyakorlatban 37. Az ügyészség informatikai biztonságának jogi kérdései 38. A betöréses lopások kezelése az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikai rendszerben 39. Az évi IV. és a évi C. törvény megfeleltetési lehetőségei a bűnügyi statisztikai adatközlések tükrében 40. Formális jogi tényezők hatása a statisztikára

3 3 Büntetőeljárási jog 41. Az időszerűség figyelembevétele az ügyész napi munkájában 42. Az Alkotmánybíróság határozatainak érvényesülése a büntetőeljárás során 43. A sértett és a feljelentő elhatárolása, büntetőeljárási jogainak összevetése 44. A sértetti jogok érvényesítésével kapcsolatos ügyészi tevékenység a büntetőeljárás vádelőkészítése során 45. Az eljárás jellemzői külföldi terhelttel szemben 46. A bíróság elé állítás és a távollévő terhelttel szembeni eljárás eredményessége külföldi terhelt esetén 47. A személyi bizonyítékok értékelésének problémái. Lehetőségek és korlátok 48. A tanú a büntetőeljárásban 49. A szakértő a büntetőeljárásban. Problémák a gyakorlatban: kirendelés, a védelem által beszerzett szakvélemény és a hitelesség, kompetencia 50. Az ügyész, illetve a nyomozó hatóság által elrendelt zár alá vétel alkalmazásának, végrehajtásának tapasztalatai 51. Lefoglalás határon innen és túl 52. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének alkalmazása kapcsán felmerülő problémák 53. A bűncselekményből származó vagyoni előny elvonása. A vagyonelkobzás feltételeinek tisztázása a nyomozás és a bíróság előtti bizonyítás során 54. A jogorvoslati rendszer a büntetőeljárás nyomozati szakában 55. A közvetítői eljárás alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok 56. A poligráfos vizsgálat helye és alkalmazhatósága a büntetőeljárásban 57. Az informatikai környezetben, illetve adathordozón rögzített nyomok és adatok bűnjelkezelésének kérdése. (Gyakorlati kérdések és megoldások, szabályozási javaslatok) 58. Elektronikus okirat a büntetőeljárásban 59. Számítástechnikai eszközzel vagy eszköz felhasználásával elkövetett bűncselekmények nyomozásának, nyomozás felügyeletének lehetséges (jogi és technológiai) módszerei. A bizonyítás jogi és technológiai kérdései 60. A vagyoni hátrány mértékének bizonyítási nehézségei 61. A sanyargatás tényállási elem bizonyítási nehézségei az embercsempészés miatt indult eljárásokban 62. Eredményes bizonyítási taktikák és technikák a korrupciós bűncselekmények bizonyításánál 63. A titkos információgyűjtés eredményeinek felhasználása a korrupciós bűncselekmények bizonyítása során 64. A hűtlen és a hanyag kezelés bizonyítási kérdései

4 4 65. A vádelv és a tettazonosság gyakorlati kérdései 66. A megalapozatlanság és az indokolási kötelezettség elmulasztásának elhatárolása a büntetőítélet elleni fellebbezés során 67. A súlyosítási tilalom 68. Rendes vagy rendkívüli jogorvoslat? A harmadfokú eljárás gyakorlati problémái 69. Melyiket válasszam? A bíróság elé állítás és a tárgyalás elkerülését lehetővé tevő, a büntetőeljárást gyorsító jogintézmények összehasonlító elemzése és jelentőségük a gyakorlatban 70. A vagyonvisszaszerzési eljárás jelentősége és az ügyész szerepe a vagyonvisszaszerzési eljárásban 71. A vagyonkutatás keretei, lehetőségei a magyar büntetőeljárási jogban 72. A fiatalkorúak ellen indult büntetőeljárásokkal szemben támasztott nemzetközi elvárások és kötelezettségek 73. Kényszerintézkedés és időszerűség a fiatalkorúak ellen indult büntetőeljárásokban 74. Mediáció és diverzió a fiatalkorúak ellen indult büntetőeljárásokban 75. Büntetés vagy intézkedés? A fiatalkorú elkövetőkkel szemben alkalmazandó leghatékonyabb joghátrány kiválasztása 76. A katonai büntetőeljárás szabályainak változása 77. A katonai vétségek fegyelmi eljárásra utalásának ügyészi gyakorlata (Be. 485/A. ) 78. A katonai ügyész nyomozásfelügyeleti működése a parancsnoki nyomozásban (Be ) 79. A büntetőeljárás teljes folyamatára kiterjedő bűnözési, bűnüldözési és igazságszolgáltatási statisztika megvalósításának kérdései 80. A bűnügyi statisztikai elemzés elkészítése az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikai adatgyűjtés, illetve a Vádképviseleti Informatikai Rendszer adatbázisaira építve. (Az elemzés témája a kereteken belül szabadon választható.) 81. Az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika adatköreinek értelmezése, azok korlátai, valamint a fejlesztésükre vonatkozó javaslatok 82. A bűnügyi statisztikai adatgyűjtési rendszer megújítása, a különböző büntető igazságszolgáltatási statisztikai rendszerek integrációjának lehetőségei 83. Elektronikus kapcsolattartás és ügyintézés a büntetőeljárásban (igények, technológiai megoldások és azok szabályozási igénye, valamint a jelenlegi szabályozás problémái) Európai büntetőjog 84. Nemzetközi bűnügyi együttműködés a közös nyomozó csoportok tevékenysége tükrében

5 5 85. Az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott ítéletek hatása a nemzeti jogrendszerekre és a nemzeti jogalkotásra 86. A kölcsönös elismerés elvén alapuló uniós kerethatározatok szerepe, gyakorlati alkalmazásának problémái 87. A vagyonmegosztás jelene és jövője a nemzetközi bűnügyi együttműködésben 88. Az igazságügyi bűnügyi együttműködés új formáinak alkalmazása a gyakorlatban 89. Az európai bűnügyi együttműködés fejlődése és tendenciái, különös tekintettel a Lisszaboni Szerződésre 90. A Eurojust és más uniós szervek szerepe az Európai Unió költségvetését sértő bűncselekmények elleni fellépés területén, és az együttműködés fejlesztésének lehetőségei 91. Az egyes nemzeti jogrendszerek szervezeti, eljárásjogi és anyagi jogi eltérésének hatása a nemzetközi bűnügyi együttműködés során a jogsegélyek végrehajtására 92. A Stockholmi Program büntetőjogot érintő kérdései 93. Az Európai Ügyészség felállításának várható hatásai a büntetőeljárásra és az ügyészségi szervezetre Közjogi terület Büntetés-végrehajtási jog 94. Az új büntetés-végrehajtási kódex rendelkezéseinek érvényesítésével kapcsolatos időszerű feladatok 95. A büntetések szigorításának hatása a büntetés-végrehajtásra 96. Új jogintézmények a büntetés-végrehajtásban és törvényességi felügyeletük kérdései 97. Az egyes jogoktól megfosztó büntetések (Btk ) érvényesítésének gyakorlati kérdései 98. A büntetés-végrehajtási bíró eljárásának szabályozása az új büntetés-végrehajtási kódexben 99. Az állampolgári jogok változása a szabadságvesztés büntetés végrehajtása alatt, különös figyelemmel az elítéltek választójogának gyakorlására 100. Az ügyészség szerepe a fogvatartottakkal való bánásmód törvényességének biztosításában 101. Az Európa Tanács Kínzás Elleni Bizottsága (CPT) magyarországi látogatásainak hatása a hazai végrehajtó szervek gyakorlatára 102. A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtásának dilemmái 103. A javítóintézeti nevelés végrehajtásának múltja, jelene és várható jövője 104. Alapvető jogok az új büntetés-végrehajtási kódexben

6 6 Az ügyész közérdekvédelmi tevékenysége 105. Az ügyész megváltozott szerepe a közigazgatás területén 106. A hatósági eljárás-kezdeményezés mint az ügyészi közérdekvédelmi tevékenység része, illetve mint a fellépés eszköze 107. A nemperes eljárásokkal kapcsolatos ügyészi hatáskörök 108. A kollektív igényérvényesítési eljárások lehetséges megoldásai a magyar jogban 109. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmára vonatkozó új jogszabályokkal összefüggő közérdekvédelmi ügyészi feladatok 110. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás szabályainak változása a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény hatálybalépésével összefüggésben 111. A közlekedési jogsértések közigazgatási jogi szankciói 112. Idegenrendészeti eljárások ügyészi szemmel 113. A kulturális örökségvédelem körébe tartozó hatósági eljárásokra vonatkozó szabályok változása, az örökségvédelmi hatóságok szervezeti rendszere 114. A hulladékgazdálkodás szabályai megsértésének tipikus esetei, szankcionálásuk módja 115. A gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének gyakorlati tapasztalatai a közérdekvédelmi tevékenység során, az ügyész mint a jelzőrendszer tagja 116. A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések szabályozásának ez évi változásai 117. Diszpozitivitás és kógencia a évi V. törvény jogi személyekre irányadó szabályozásában a gyakorlat tükrében 118. A civil szervezetek létesítő okiratainak törvényességével kapcsolatos problémák az új Ptk. tükrében 119. A civil szervezetek megszűnésének kérdései a jogalkalmazói gyakorlatban 120. A közhasznú jogállás megváltozott feltételrendszere 121. Az Ectv. hatályba lépése előtt közhasznú jogállást szerzett szervezetek Ectv. szerinti közhasznú jogállás megszerzésére irányuló eljárásainak ügyészi tapasztalatai 122. A közalapítványok további működése és közhasznúsága az új Ptk. és a évi CLXXV. törvény tükrében Az ügyészi szervezetet érintő peres és nemperes eljárások 123. Az ügyész polgári eljárásjogi helyzetének anomáliái 124. A büntető ügyekben hozott ítélethez fűződő jogerőhatás érvényesülése a közigazgatási jogkörben okozott kártérítés iránti perekben 125. A közszereplők személyiségi jogi perei 126. Az ügyész felelőssége a szolgálati viszonyából származó kötelezettségének megszegésével okozott károkért

7 Az elévülés kérdésének vizsgálata az ügyészségi jogkörben okozott kár megtérítése iránt indult polgári perekben 128. A sérelemdíj 129. A sérelemdíj meghatározásának jogalkalmazói problémái, összevetve a nem vagyoni kártérítéssel kapcsolatban kialakított bírói gyakorlattal Pályadíjak Valamennyi tagozaton külön a büntetőjogi, külön a közjogi témákban egységesen: adható ki. 1-1 első díj Ft, 1-1 második díj Ft, 1-1 harmadik díj Ft A kiemelkedő pályamunkák szerzői ezen túlmenően külön díjakkal és elismerésekkel is jutalmazhatók. Pályázatokat kizárólag postai úton fogadunk el a Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztálya címére (1372 Budapest, Pf. 438). Postára adási határidő: március 1. A pályázatokat egy nagyméretű borítékban kell benyújtani, amelyen kérjük feltüntetni: TUDOMÁNYOS PÁLYÁZAT KOZMA SÁNDOR EMLÉKÉRE. A borítékban el kell helyezni a pályázatot két tűzött vagy bekötött példányban és mellékelni kell egy kisméretű lezárt borítékban a pályázó nevét, címét, telefonszámát, beosztását, szolgálati helyét, illetve az oktatási intézmény megnevezését tartalmazó iratot. Mindkét beküldött tanulmányi példány külső borítóján fel kell tüntetni: a jeligét; a tagozat megnevezését (általános, ifjúsági, joghallgatói, PhD joghallgatói); a terület megjelölését (büntetőjogi, közjogi); azt a sorszámot, amellyel jelzett témához a dolgozat kapcsolódik, ennek hiányában a kiíró dönt a besorolásról. A tanulmányokon más, a szerző kilétére utaló adat nem szerepelhet. A mellékelt kisméretű boríték felzetén jól olvashatóan meg kell jelölni: a jeligét; a tagozat megnevezését (általános, ifjúsági, joghallgatói, PhD joghallgatói); a terület megjelölését (büntetőjogi, közjogi); azt a sorszámot, amellyel jelzett témához a dolgozat kapcsolódik, ennek hiányában, illetve a témakör téves megjelölése esetén a kiíró dönt a besorolásról (egyes témaköröket a kiíró a benyújtott pályázat által tárgyalt területnek megfelelően össze is vonhat); továbbá nyilatkozatot, hogy a szerző eredménytelenség esetén hozzájárul-e a boríték felbontásához, tartalmának megismeréséhez.

8 8 A tagozatot meghatározó szolgálati, hallgatói viszony tekintetében a március 1. napján fennálló állapotot kell figyelembe venni. Az írásműveket az adott területek kiemelkedő szakemberei lektorálják. Értékelésük figyelembevételével Bíráló Bizottság tesz javaslatot a pályadíjak odaítélésére. A Bíráló Bizottság a jeligék alapján csak a díjazásra javasolt szerzőket azonosítja. A pályadíjak kiosztására 2015 júniusában az Ügyészség Napja alkalmából rendezendő ünnepségen kerül sor. A pályázatokkal kapcsolatos további ügyintézésre (pl.: a lektori vélemény megismerése, stb.) kizárólag az azonosítható pályázók jogosultak. A Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály a pályázatokat nyilvántartja. Az adott terület iránt érdeklődők a díjkiosztás után 2 évig a Legfőbb Ügyészség könyvtárában azokba betekinthetnek. Amennyiben a jeligét tartalmazó boríték felbontható, úgy az elismerésben nem részesült szerző neve, elérhetősége is nyilvánosságra hozható. *** A megjelölteken túl más, az ügyészi tevékenységhez kapcsolódó, vagy az ügyészség érdeklődésére számot tartó témakörben is beadható pályázat. Korábban írt szakdolgozattal vagy évfolyamdolgozattal a pályázaton nem lehet részt venni. A pályázatok terjedelme legalább 20, legfeljebb 80 gépelt oldal lehet. *** A pályázati hirdetmény hivatalos megjelenési helyei: az Ügyészségi Közlöny és az ügyészség honlapja (