FÖLDGÁZCSATLAKOZÓ VEZETÉKEK ÉS FELHASZNÁLÓI BERENDEZÉSEK LÉTESÍTÉSE, ÜZEMBEHELYEZÉSE, ELLENŐRZÉSE, KARBANTARTÁSA

ÉGÁZ-DÉGÁZ FÖLDGÁZELOSZTÓ ZRT. TECHNOLÓGIAI UTASÍTÁS T-04 FÖLDGÁZCSATLAKOZÓ VEZETÉKEK ÉS FELHASZNÁLÓI BERENDEZÉSEK LÉTESÍTÉSE, ÜZEMBEHELYEZÉSE, ELLENŐRZÉSE, KARBANTARTÁSA Készítette: Tóth Zoltán Gázhálózat Karbantartási és Üzemeltetési Osztály mérnök technológus Véleményezte: Borsodiné Miskó Mária Kecskeméti Kirendeltség kirendeltségvezető Előterjesztő: Karácson László minőségirányítási és biztonságtechnikai főmérnök A technológiai utasítást jóváhagyom és annak alkalmazását jelen hatálybalépési dátumával elrendelem: ----------------------------------- Tajti Péter általános vezérigazgató JELEN TECHNOLÓGIAI UTASÍTÁS AZ ÉGÁZ-DÉGÁZ FÖLDGÁZELOSZTÓ ZRT. TULAJDONA. ENGEDÉLY NÉLKÜLI MÁSOLÁSA NEM MEGENGEDETT! KÜLSŐS SZERVEZETEKNEK ÁTADNI CSAK AZ ÁLTALÁNOS VEZÉRIGAZGATÓ ENGEDÉLYÉVEL LEHET! Módosítások: 3 Aktuális módosítások Jogszabályi hivatkozások aktualizálásra kerültek Szabványhivatkozások aktualizálásra kerültek Felhasznált PE csövek dimenziói kiegészült a DN 40 SDR 11 mérettel A gázveszélyes munka fogalma ki került az utasításból Oldalszám: 1/149

Fogalom meghatározás módosult: Homlokzat: az építménynek a nézőpont felé eső legkülső pontjára illesztett függőleges felületre vetített terepcsatlakozása felett látható része. 3.3. A tervvel szemben támasztott követelmények fejezetben a légtérkapcsolatban lévő B típusú gázberendezések, egyéb fűtőberendezések műszaki feltételei kiegészítésre kerültek 3.3.2. A műszaki leírás tartalmi követelményi kiegészült a térszint alatti gázvezetékek tisztításának módját és feltételeit az égéstermék kivezetés környezetében levő objektumokat, épületeket (az MSZ EN 13384-1:2002A2:2008, valamint az MSZ EN 15287-1:2007A1:2011 szabvány szerinti távolságokig. az égéstermék elvezetés szerkezeteit, (tételesen azonosíthatóan), A csatlakozó vezeték és a fogyasztói vezeték telekhatár és az épületbe belépési helye közötti szakaszán a takarási mélysége legalább 80 [cm] módosult. A felülvizsgált tervtől történő eltérés menetét az EMF 19 számú IVR utasításunk szabályozza. 5.1.3 Térszint alatti csatlakozó és fogyasztói vezetékek tisztítása teljesen átdolgozásra került, kiegészült a habgörényes csőtisztítás folyamatával. 5.7 pontban fejezet kiegészítésre került a következőkkel: A gázmérő előtti nyomás mérési hely kialakításához (a forgódugattyús, illetve turbinás PTZ korrektorral ellátott gázmérőket kivéve) társaságunk nem járul hozzá. A gázmérő elhelyezésére szolgáló helység szabadból nyíló nyílászáróval, egyéb természetes szellőzéssel rendelkezzen vagy az épület közös, jól szellőzött és mindenkor megközelíthető teréből nyíljon (pl. lépcsőházból nyíló gázmérő helység v. egyéb tároló, de ekkor is legyen lépcsőházi felső szellőző.) 6.2.3.2.Égéstermék elvezetéssel rendelkező gázkályhák (konvektorok), fali fűtőkészülékek, kandallók további elhelyezési feltételei meváltoztak utólagos hőszigetelés esetén 10.2 pontban a kúpos sarokcsapok javítása megmódosult. 13.3.6 pontban a nem lakossági gázmérő rendszerek kialakításával kapcsolatos általános műszaki követelményei megváltoztak A vonatkozó folyamatleírás: EMF-19 Oldalszám:2/149

Tartalomjegyzék 1. AZ UTASÍTÁS HATÁLYA... 5 2. FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK... 5 3. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK... 13 3.1. Körzeti gázellátó rendszerek... 13 3.2. A Tervezővel szemben támasztott követelmények... 17 3.3. A tervvel szemben támasztott követelmények... 17 4. TERVFELÜLVIZSGÁLAT... 21 5. A CSATLAKOZÓ VEZETÉKEK ÉS FOGYASZTÓI VEZETÉKEK TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEI... 21 5.1. A csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték épületen kívüli nyomvonala... 21 5.2. A csatlakozó és / vagy fogyasztói vezeték épületen belüli nyomvonala... 24 5.3. A csatlakozó és a fogyasztói vezetékek anyagai... 26 5.4. A csatlakozó és a fogyasztói vezetékek létesítésének általános követelményei... 28 5.5. A csatlakozó- és fogyasztói vezetékek szakaszoló szerelvényei... 31 5.6. Gáznyomás-szabályozók... 34 5.7. Gázmérők... 44 6. A GÁZFOGYASZTÓ KÉSZÜLÉKEK ELHELYEZÉSÉNEK TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEI... 49 6.1. Általános előírások... 49 6.2. A gázfogyasztó készülékek beépítési feltételei... 50 6.3. Gázkészülékek erősáramú villamos hálózatra csatlakoztatása... 64 6.4. A gázfogyasztó készülék légellátása, helyiségének szellőzése, az égéstermék elvezetése... 64 7.A CSATLAKOZÓ ÉS FOGYASZTÓI VEZETÉKEK SZERELÉSI ELŐÍRÁSAI... 75 7.1. A kivitelezés megkezdésének feltételei... 75 7.2. Általános kivitelezési követelmények... 75 8. A CSATLAKOZÓ VEZETÉKEK ÉS FELHASZNÁLÓI BERENDEZÉSEK KIVITELEZÉST KÖVETŐ MŰSZAKI-BIZTONSÁGI ELLENŐRZÉSE, NYOMÁSPRÓBÁJA... 85 8.1. A kivitelezés készre jelentése... 85 8.2. A sikeres műszaki-biztonsági ellenőrzés... 85 8.3. A műszaki-biztonsági ellenőrzés meghiúsulása... 86 8.4. Szilárdsági és tömörségi nyomáspróba... 86 Oldalszám:3/149

8.5. Villámvédelem... 91 8.6. Érintésvédelem... 91 8.7. A gázfogyasztó készülékek égéstermék-elvezetésének, illetve levegő bevezetésének vizsgálata91 9. A CSATLAKOZÓ- ÉS FOGYASZTÓI VEZETÉKEK ÜZEMBEHELYEZÉSE... 92 9.1. A csatlakozói és fogyasztói vezetékek kilevegőztetése... 92 9.2 Felhasználók oktatása... 93 10. A CSATLAKOZÓ VEZETÉK ÉS A FELHASZNÁLÓI BERENDEZÉSEK ELLENŐRZÉSE... 94 10.1. Házi nyomásszabályozók ellenőrzése... 94 10.2. Háztartási gázmérők helyszíni ellenőrzése... 98 10.3. Felhasználói berendezések kikapcsolása és a gázszolgáltatás helyreállítása (visszakapcsolás)109 10.4. Gázömlések, gázszivárgások elhárítása csatlakozó és fogyasztói vezetéken... 109 11. MUNKA- ÉS TŰZVÉDELEM... 113 11.1. Személyi feltételek... 113 11.2. Általános előírások... 114 11.3. Hibaelhárítással kapcsolatos munka- és tűzvédelmi előírások... 115 12. KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK... 116 12.1. A talaj védelme... 116 12.2. Veszélyes anyagok felhasználása... 116 12.3. Hulladék kezelés... 116 13. MELLÉKLETEK... 118 13.1. Jogszabályok... 118 13.2. Hivatkozott szabványok... 119 13.3. Gázmérési rendszerek kiválasztása... 120 13.4. Az elosztói engedélyes ügyfeleknél végzett munkáihoz szükséges szerszámok... 137 13.5. Emulziós csőjavítás 1" - 3" méretek közötti menetes csőkötések gáztömörségének biztosítására "BCG Gáz" menet tömítő emulzióval... 143 13.6. Kisnyomású földgáz a, a csatlakozó és fogyasztói vezetékek méretezése... 148 Oldalszám:4/149

1. AZ UTASÍTÁS HATÁLYA Az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. szolgáltatási területén olyan egységes technológiai előírás kidolgozása vált szükségessé, mely összefoglalja a követelményeket, útmutatást ad a szakemberek számára, az általánosan bevezetendő minőségi követelmények lényeges elemét képezi. Az utasítás célja, hogy a legszükségesebb tudnivalók összefoglalásával a biztonság minőség környezetegységesség követelménye megvalósuljon a szolgáltatási területen. A technológiai utasítás alkalmazása nem mentesíti a tervezőt, és a kivitelezőt az 1993. évi X. törvényben "a termékfelelősségről" meghatározott felelősségtől az általa nyújtott szolgáltatásért, kivitelezésért. A technológiai utasítás hatálya a felhasználási hely telekhatárától a felhasználói berendezésig (égéstermék elvezetését, légellátást is beleértve) terjed ki, ezen belül: - a csatlakozó vezetékek, házi, egyedi és ipari nyomásszabályozók, - fogyasztói vezetékek, felhasználói berendezések, gázmérők elhelyezési, szerelési, nyomáspróbázási,- a gázfogyasztó készülékek kivételével - üzembe helyezési és ellenőrzési tevékenységeire. Jelen utasítás alkalmazása az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. szolgáltatási területén, a fent felsorolt tevékenységet végzőkre kötelező. 2. FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK Almérő: olyan gázmérő, mely a joghatással járó elszámolási mérő által mért gázfogyasztások, vagy gázfogyasztó készülékek gázfogyasztásának egymás közötti megosztására szolgál. Áramlásbiztosító: a gázfogyasztó készülék égéstermék-elvezető részeinek az a szerkezeti eleme, amely a huzatváltozásnak és a visszaáramlásnak az égő működésére és az égésre gyakorolt hatását csökkenti. Áramláskorlátozó: olyan szerelvény, mely a gyártója által meghatározott térfogatáramú gázáramlást meghaladó mértékű áramlás esetén automatikusan zárja a gáz útját. Átfolyó rendszerű vízmelegítő: olyan gázfogyasztó készülék, amelyben a víz melegítése közvetlenül a kifolyástól függ. Beépíthető gázfogyasztó készülék: szekrénybe, panelben kiképzett fülkébe, konyhai blokkba vagy hasonló helyre való beépítésre alkalmas készülék. Emiatt a készüléket nem feltétlen szükséges minden oldalról burkolattal ellátni. Belső fekvésű helyiség: homlokzati nyílászáró nélküli helyiség. Beruházói műszaki ellenőr: az építtető megbízottja, aki megfelel az a 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól - és a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet előírásainak. Biztonsági gyorszár: olyan segédenergia nélkül működő mechanikus biztonsági berendezés, amely önműködően megszünteti a gáz áramlását, ha az általa védett rendszerben nem megengedett nyomást észlel. Csak kézi beavatkozással nyitható. Az alsó határú gyorszár a beállított nyomástartomány alsó határán, a felső határú gyorszár a felső határán zár. Biztonsági lefúvató berendezés: olyan segédenergia nélkül működő szerelvény, amely, ha az általa védett rendszerben valamely beállított értéknél nagyobb nyomást észlel, akkor nyit, és a beállítottnál nagyobb nyomásnak megfelelő gáztömeget a külső térbe engedi mindaddig, amíg a védett rendszerben a nyomás a megengedett értékre nem csökken. Csatlakozó vezeték: a felhasználási hely telekhatárától a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték. Égés: olyan kémiai reakció, amelynek során az éghető gáz a levegő oxigénjével (exoterm) hőtermelő reakcióba lép. Égésbiztosító: olyan berendezés, amely a lángőr jelére a gáz hozzávezetést nyitva tartja, és azt az ellenőrzött láng hiánya esetén lezárja. Égéshő: egységnyi gáz tökéletes elégésekor a kémiailag kötött energiára jellemző átalakulási hő, ha a gáz és az égéshez felhasznált levegő kezdeti hőmérséklete, valamint az égéstermék véghőmérséklete egyaránt 273,15 [K], és az égés során keletkező víz cseppfolyós halmazállapotú ([MJ/m 3 ], vagy [MJ/kg]). Égéstermék: a tüzelőanyagok elégetésekor keletkező (gáznemű, folyékony vagy szilárd összetevőjű) termék. Égési levegő: az egységnyi gáztérfogat elégéséhez szükséges levegőmennyiség. Oldalszám:5/149

Égéstermék elvezető berendezés: olyan héjból vagy héjakból álló szerkezet, amely egy vagy több járatot képez, és a gáztüzelő berendezésben keletkezett égésterméket a szabadba vezeti. Égő (gázégő): olyan berendezés, amely lehetővé teszi a gáz elégetését. Egybefüggő telephely: A gázfelhasználó(k) tulajdonában, kezelésében vagy használatában lévő egybefüggő ingatlan, vagy bérlemény, ahol a gázfelhasználók felhasználói berendezése(i), és a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó(k), a gázmérő hely(ek) vagy a fogyasztói főcsap van. Egy telephely több felhasználási helyet is tartalmazhat. Egyedi nyomásszabályozó állomás: a nem közterületen elhelyezett nagyobb, mint 40 [m 3 /h], de legfeljebb 200 [m 3 /h] térfogatáramnál, segédenergia nélkül működő fogyasztói nyomásszabályozó. Elosztóvezeték: az a csővezeték tartozékaival együtt, amelyen keresztül a földgáz elosztása történik, és amelynek kezdőpontja a Magyar Köztársaság államhatára, a gázátadó állomások kilépő pontja, a földalatti gáztároló vagy a földgáztermelő üzem betáplálási pontja, végpontja pedig a Magyar Köztársaság államhatára vagy a felhasználási hely telekhatára. Elosztói engedélyes (a továbbiakban engedélyes): az a természetes, vagy jogi személy, vagy jogi személyiségű társaság, aki/amely a Magyar Energia Hivatal által kiadott földgáz elosztásra és szolgáltatására érvényes engedéllyel rendelkezik (társaságunk szolgáltatási területén az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. az engedélyesek). Engedélyesi nyilatkozat: a területileg illetékes engedélyes olyan nyilatkozata, mely szerint a csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés felülvizsgálatra benyújtott tervdokumentációját tervező felelősségének megtartása mellett, műszaki-biztonsági szempontból kivitelezésre alkalmasnak nyilvánítja. EPH: egyenpotenciálra hozó vezetékrendszer; az a vezetékrendszer, amely a védővezetőt igénylő érintésvédelemmel ellátott gázfogyasztó készülékek testét, a házi fémhálózatokat, valamint az önállóan is számottevően földelt fémtárgyakat - közvetlenül vagy közvetve - villamosan hatásosan összeköti. Építési műszaki ellenőr: az építtető megbízottja, aki megfelel a vonatkozó rendelet [191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről és a 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól] előírásainak. Felhagyás: a csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés végleges használaton kívül helyezése, elbontása, és a telepítési helyszín helyreállítását is. Felhasználási hely: a felhasználó tulajdonában vagy használatában lévő ingatlan, ahol a felhasználói berendezés, a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó, a gázmérőhely vagy a fogyasztói főcsap van. Felhasználó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli társaság, aki (amely) földgázt vagy vezetéken keresztül PB-gázt saját felhasználás céljára vásárol. Felhasználói berendezés: a fogyasztói vezeték, a gázfogyasztó készülék és a gázfelhasználó technológiák, valamint az azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok összessége. Fogyasztói főcsap: a gázmérőnél lévő, ennek hiányában a csatlakozó vezeték és a fogyasztói vezeték közé beépített elzáró szerelvény, amely a csatlakozó vezeték tartozéka. Fogyasztói főelzáró: a telekhatáron vagy annak közelében létesített elzáró szerelvény, amely az elosztóvezeték tartozéka. Fogyasztói nyomásszabályozó (házi, egyedi, vagy ipari): az a készülék, amely az elosztóvezetéken érkező gáz nyomását a felhasználóval kötött szerződésben vagy szabványban meghatározott mértékre csökkenti, és közel állandó értéken tartja. Fogyasztói vezeték: Az a vezetékszakasz tartozékaival együtt, amely a gázmérőtől ennek hiányában a fogyasztói főcsaptól a gázfogyasztó készülékig terjed. Főhelyiség: az önálló rendeltetési egység rendeltetése szempontjából meghatározó (mellékhelyiségnek nem minősülő) helyiség. Földgáz: olyan természetes éghető gáz, amely a földkéregben keletkezett, bányászati tevékenység során kerül a felszínre, valamint bármely, a Gáztörvény szerint alkalmazott berendezésben környezetvédelmi és műszaki biztonsági szempontból megfelelő módon, biztonságosan felhasználható. Fűtőérték: egységnyi gáz tökéletes elégésekor a kémiailag kötött energiára jellemző átalakulási hő, ha az égés során keletkező víz gőz halmazállapotban marad ([MJ/m 3 ], vagy [MJ/kg]). Gázérzékelő és beavatkozó készülék, vagy berendezés: a helyiség és/vagy létesítmény légterében éghető gáz (gőz) jelzésére és a védelmi rendszer beavatkozó szervének vezérlésére alkalmas készülék. Oldalszám:6/149

Gázfogyasztó készülék: földgázzal, propán- vagy bután gázzal, illetőleg ezek elegyeivel üzemeltetett készülék. - A típusú (nyílt égésterű, égéstermék elvezetés nélküli) gázfogyasztó készülék: amely kéményhez, illetve az égésterméket a készülék felállítási helyiségéből a szabadba elvezető rendszerhez nem csatlakoztatható. (Példák a 6.2. pontban.) - B típusú (nyílt égésterű, égéstermék elvezetéssel rendelkező) gázfogyasztó készülék: amely kéményhez vagy az égésterméket a készülék felállítási helyiségéből a szabadba elvezető berendezéshez való csatlakozásra alkalmas. E készülékek az égési levegőt közvetlenül a készülék felállítási helyiségéből nyerik. (Példák a 6.2. pontban ) - C típusú (zárt égésterű) gázfogyasztó készülék: amelynek égési köre (légbevezetője, tűztere, hőcserélője, égéstermék-elvezető tere) a készülék felállítási helyiségétől elzárt. (Példák a 6.2. pontban) Gázfogyasztó készülék csatlakozási nyomása (P c ): a gáz nyomása közvetlenül a gázfogyasztó készülék előtt. Gázhiány-biztosító: az a segédenergia nélkül működő mechanikus biztonsági záró szerelvény, amely valamely beállított értéknél - záró nyomásnál - kisebb nyomás esetén önműködően zárja, korlátozza a gáz áramlását. Megfelelő nyomás esetén a nyitás automatikus, kézi beavatkozást nem igényel. Zárt helyzetben meghatározott, az automatikus nyitáshoz szükséges gáz térfogatáramot átengedi. Gázkonnektor: a fogyasztói vezeték olyan kapcsoló eleme, mely hajlékony csővel úgy kapcsolja össze a gázfogyasztó készüléket a fogyasztói vezeték rögzített szakaszával, hogy az egyszerű kézi mozdulattal szét- és összekapcsolást tesz lehetővé anélkül, hogy szétkapcsolás következtében a csőben lévő gáz a környezetbe kerülne. Gázmérő: olyan mérőeszköz, amelyet a rajta átáramló fűtőgáz mennyiségének (térfogatának vagy tömegének) mérésére, a mért adatok tárolására és kijelzésére terveztek Gázmérő kerülő vezeték: a gázmérő belépő és kilépő oldalát összekötő és elzáró szerelvénnyel ellátott vezeték, amely csak társaságunk egyedi feltételei szerint létesíthető és működtethető. Gázmérő nyomásszabályozó: a gázmérő elé, annak kötésébe szerelt nyomásszabályozó. Gáztechnikai normál állapot értékei száraz levegőre és gázra: a.) Nyomás: P n =1013,25 [mbar] b.) Hőmérséklet: T n =288,15 [K] (t n =15[ 0 C]) Gáznyomás-szabályozó (fogyasztói nyomásszabályozó): segédenergia nélkül működő készülék, amelynek feladata a rajta átáramló gáz nyomásának meghatározott értékre csökkentése és tűréshatárok között tartása a zavaró változóktól (bemenő-nyomás változásától és az elvétel változó térfogatáramától) függetlenül. Gáznyomás-szabályozó pontossága: a szabályozás minőségére utaló jellemző, a működési tartományon belül a pozitív vagy negatív szabályozási eltérés legnagyobb abszolút értékének az átlaga a névleges kimenő nyomás százalékában kifejezve. Gázszivárgás: a gáz csatlakozó vezetéken és/vagy felhasználói berendezésen, szerelvényen, gázfogyasztó készüléken tömörtelenség, sérülés, esetleg a technológiai fegyelem megsértése következtében szivárgó gáz. Gázterhelés: az a gáztérfogat, amely a gázfogyasztó készülék folyamatos üzeme során időegység alatt a készülékbe áramlik. ([m 3 /h]; [m 3 /s]). Hajlékony vezeték: a fogyasztói vezeték azon szakasza, mely rendeltetésszerűen a gázfogyasztó készülék feszültség-, elcsavarodás mentes bekötésére szolgál. Hasadó és hasadó-nyíló felületek: olyan felületek, amelyek az építmények, illetve az építményrészek (helyiségek) határoló szerkezeteiben a káros mértékű robbanási túlnyomás hatására tönkremennek, illetve megnyílnak, ezáltal lehetővé téve a nyomás elvezetését. Hasadó felületek: olyan felületek, amelyek tönkremenetelükkel lehetővé teszik a belső tér megnyitását a túlnyomás levezetése céljából. Hasadó-nyíló felületek: olyan felületek, amelyek megnyílással, elfordulással, billenéssel lehetővé teszik a túlnyomás levezetését, és megnyílási nyomásuk beállítható. Házi fémhálózat: épületen belüli, villamosan összefüggő jól vezető - minden olyan fémszerkezet, amelynek elemei egymáshoz fémesen kapcsolódnak - fémszerkezet, amelynek mérete függőleges irányban 5 [m]-nél nagyobb. Nem minősül házi fémhálózatnak a lépcső, a Függőfolyosó- és az erkélykorlát, valamint a zászlótartó rúd abban az esetben sem, ha méretei az említett határértéket meghaladják. Házi fémhálózatnak kell tekinteni a víz, gáz, központi fűtés villamosan összefüggő jól vezető fémcsőhálózatát, Oldalszám:7/149

vagy villamosan összefüggő jól vezető fém épületszerkezet. Házi nyomásszabályozó: nem közterületen elhelyezett, legfeljebb 40 [m3/h] térfogatáramú, segédenergia nélkül működő fogyasztói nyomásszabályozó. Helyiség: rendeltetésének megfelelően minden irányból körülhatárolt zárt tér. Homlokzat: az építménynek a nézőpont felé eső legkülső pontjára illesztett függőleges felületre vetített terepcsatlakozása felett látható része. Hőre záró elem: olyan szerkezet, amely 95 [ C] feletti környezeti hőmérsékleten önműködően lezárja a gáz útját. Hőteljesítmény (névleges): a gyártó által megadott hőteljesítmény [kw]. Hőterhelés: az az energiaáram, amely a gázfogyasztó készülék folyamatos üzeme során a készülékbe áramlik. [kw]. Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség: amelynek tervezett rendeltetésszerű használata általában folyamatosan két órát meghaladó időigényű, vagy amelyben a használatok közötti szünet időtartama a két órát nem éri el. (Pl. lakószoba, nevelő-oktató helyiség, étterem). Ipari és mezőgazdasági gázfogyasztó készülék: ipari vagy mezőgazdasági eljárásokra tervezett berendezés, amelyben ipari vagy mezőgazdasági nyersanyag vagy félkész termék gáz eltüzeléséből keletkezett hőenergia és/vagy védőgáz hatásának van kitéve. A gázfogyasztó készülék magába foglalja a tüzelőanyagés égéslevegő ellátó rendszer, a tűztér-munkatér, égéstermék elvezetés és az irányítástechnikai tartozékok összességét. Ipari nyomásszabályozó állomás: az olyan nyomásszabályozó állomás, amelyen átmenő gáz térfogatárama nagyobb, mint 200 [m 3 /h]. Karbantartás: a csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés eredeti állapotának és állagának fenntartását célzó, legalább a gyártói és tervezői előírásokon alapuló, kötelezően végzendő, tervszerű tevékenység. Készülék elzáró szerelvény: a fogyasztói vezetékbe, a gázfogyasztó készülék elé áramlási irányban a gázfogyasztó készülék rendeltetésszerű használatához szükséges szerelvények (a berendezés összes tüzelőanyag szabályozója előtt elhelyezkedő) elé beépített kézi működtetésű záró szerelvény, amellyel a berendezés tüzelőanyag ellátása elzárható. Készülék nyomásszabályozó: az a nemzeti szabványnak (MSZ EN 88-1:2008 - Nyomásszabályozó gázfogyasztó készülékekhez 200 mbar bemenő nyomásig) megfelelő készülék, amely a fogyasztói vezetéken érkező gáz nyomását a gázégő csatlakozási nyomásértékére csökkenti. Készülék típusa: a gázfogyasztó készülék szabvány (MSZ CEN/TR 1749 A gázkészülékeknek az égéstermék-elvezetés módja típusok) szerinti osztályozási rendszere szerinti típus besorolásának jelzése. Kibocsátó forrás: olyan pont vagy hely, amelyből éghető gáz szabadulhat ki a légkörbe úgy, hogy robbanóképes gáz-levegő keverék képződhet. Kivitelező: a csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés megvalósítását végző, a vonatkozó jogszabályok szerint arra jogosult természetes vagy jogi személy. Kommunális fogyasztó: közcélokat szolgáló (oktatási, egészségügyi, közszolgáltatási, államigazgatási, önkormányzati stb.) intézmények. Kompakt nyomásszabályozó: olyan nyomásszabályozó, amely egy szerkezeti egységben tartalmazza a nyomásszabályozást és a biztonsági nyomáshatárolást biztosító funkcionális szerkezeti egységeket. Kondenzációs kazán: az a kazán, amelyben rendeltetésszerű üzemi körülmények mellett és meghatározott üzemi vízhőmérsékleten az égéstermék vízgőze részben lecsapódik e vízgőz kondenzációs hőjének hasznosítására. Közös használatú helyiség: azokat a helyiségeket tekintjük közös használatúnak, amelyet a házban lakók egyforma joggal használhatnak. Közvetlen természetes szellőzés: közvetlenül a szabadba nyíló nyílászárón vagy szellőzőkürtőn, szellőzőcsatornán keresztül történő gravitációs légcsere. Lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki saját háztartása egy felhasználási helyet képező, lakás céljára használt lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs fogyasztása céljára vásárol földgázt földgáz vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így vásárolt földgázzal nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet. Lángőr: az a szerkezet, amely a láng meglétét érzékeli és jelzi. Oldalszám:8/149

Légcsere szám: helyiségre vonatkoztatott viszonyszám, amely a helyiségbe 1 [h] alatt bevitt szellőző levegő és a helyiség térfogatának hányadosa. Légterhelés - fajlagos légterhelés: az "A" vagy "B" típusú gázfogyasztó készülékek elhelyezésére szolgáló zárt helyiség jellemzésére szolgáló arányszám, amely a helyiségben elhelyezett - nevezett típusú - gázfogyasztó készülékek hőterhelésének [W; kw] és a helyiség térfogatának [m 3 ] hányadosaként áll elő. Egysége: [W/ m 3 ; kw/m 3 ]. Légakna: közel azonos légszennyezettségű mellékhelyiségek közvetlen természetes szellőzésére szolgáló, épületszerkezetekkel körülhatárolt, vagy a szomszédos építési telek beépítéséig a telekhatárhoz csatlakozó oldalán nyitott tér. Légtér összeköttetés: Két vagy több helyiség légtere akkor tekinthető összeköttetésben lévőnek, ha közöttük nyílás van és azon nincs fokozott légzárású, automatikusan záródó nyílászáró. Légudvar: helyiségek közvetlen természetes szellőzésére és megvilágítására szolgáló, épületszárnyakkal, határfalakkal körülhatárolt belső udvar, vagy a szomszédos építési telek beépítéséig a telekhatárhoz a csatlakozó oldalán nyitott tér. Megkerülő vezeték: az a vezetékszakasz, amely lehetővé teszi a gázvezetékbe épített biztonsági feladatokat ellátó berendezések átmeneti kiiktatásával a gázfogyasztó készülék üzemeltetését. Megnyílási nyomás: az a nyomás, amelynél a hasadó-nyíló felület megnyílása, maradandó roncsolódása bekövetkezik. Megvalósulási dokumentáció: a létesítési nyilatkozattal rendelkező tervdokumentáció olyan példánya, amely a csatlakozó vezeték és felhasználói berendezés megvalósult állapotát tükrözi. Melléképítmény: az építési telken, építési területen álló épületek mellett a telek beépített területébe be nem számítható építmény: - Közmű becsatlakozási műtárgy, - Közműpótló műtárgy, - Hulladéktartály-tároló, - Önálló épülettől különálló kirakatszekrény, - Kerti építmény, - Háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, - Állat ól, állatkifutó - Trágyatároló, komposztáló, - Siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, - Szabadon álló és legfeljebb 6,0 [m] magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop. Mellékhelyiség: az önálló rendeltetési egység főhelyiségeinek rendeltetésszerű használatához szükséges vagy azt kiegészítő, általában közlekedő, tároló, tisztálkodó, üzemeltetési rendeltetésű (pl. fűtő-, épületgépészeti, hulladéktartály-tároló) helyiség, illemhely, teakonyha stb., továbbá a lakás-és üdülőegység főzőhelyisége. Membrános gázmérő: olyan gáztérfogat-mérő eszköz, amelyben az átáramló gáz térfogatát a gáz által elmozdított válaszfalakkal rendelkező mérőkamrák segítségével határozzák meg. Monitorszabályozó: biztonsági berendezésként használt, az aktív szabályozóval sorba kapcsolt második szabályozó, amely az aktív szabályozó meghibásodásakor átveszi a nyomásszabályozást egy, az aktív szabályozónál nagyobb beállított értéken. Műszaki-biztonsági ellenőrzés: az az eljárás, melynek során a társaságunk képviselője, aki a kivitelezett létesítményt az érvényes létesítési nyilatkozattal rendelkező tervdokumentáció alapján műszaki-biztonsági szempont alapján minősíti. Névleges hőterhelés: a gyártó által a gázfogyasztó készülékre megadott névleges hőterhelés, [kw]. Nyomások (ezen előírásban alkalmazott és megnevezett különböző nyomások megnevezései és értékei) - Normál (atmoszférikus) légköri nyomás (p n ): Magyarországon a légnyomás egységesen elfogadott abszolút értéke, mely a gázhalmazállapotú anyagok normál állapotának meghatározására szolgál [Pa, kpa, bar, mbar]. - Tervezési nyomás (DP): az a nyomásérték, amelyen a szilárdsági számítások alapulnak. Jelen előírásban megegyezik a szilárdságvizsgálati nyomás (STP) értékével [Pa, kpa, MPa, bar; mbar]. - Névleges nyomás (PN): a hivatkozási célokra megfelelően alkalmas kerek szám a nyomás számszerű jelölésére; ezen európai szabványokban jellemzően a karimákhoz használják [bar]. Oldalszám:9/149

- Névleges üzemi nyomás (NOP): a gáz tervezési nyomása a tervezett üzemeltetési feltételekkel a gázfogyasztó készülékek csatlakozási pontjánál. - Csatlakozási nyomás (p c ): a gázfogyasztó készülék csatlakozásánál mérhető statikus nyomás és az atmoszférikus nyomás közötti különbség [mbar]. - Üzemi nyomás (OP): a csővezetékben normális üzemszerű körülmények közt kialakuló nyomás [bar; mbar]. - ideiglenes üzemi nyomás (TOP): az a nyomás, amelyen a rendszer a szabályozó berendezéssel ideiglenesen üzemelhet [bar; mbar]. - Legnagyobb rendellenes, vagy üzemzavari nyomás (MIP): a biztonsági berendezések által korlátozott legnagyobb nyomás, amely a csővezetéket rövid időre terhelheti [bar; mbar]. - Megengedett bemenő oldali nyomás (p bmax ): az a legnagyobb bemenő oldali nyomás, amelyen a nyomásszabályozó az előírt feltételekkel folyamatos üzemelésre alkalmas [bar; mbar]. - Bemenő-nyomás (p b ): a gáz nyomása a nyomásszabályozó bemenetén [bar]. - Megengedett kimenőoldali nyomás (p kmax ): az a legnagyobb kimenőoldali nyomás, amelyen a nyomásszabályozó az előírt feltételekkel folyamatos üzemelésre alkalmas [bar; mbar]. - Kimenőnyomás, (p k ): a gáz nyomása a nyomásszabályozó kimenetén [bar; mbar]. - Legnagyobb üzemi nyomás (MOP): az a legnagyobb üzemi nyomás, amellyel a csővezeték szabályos üzemi feltételek között üzemeltethető [bar; mbar]. - Szilárdságvizsgálati nyomás, próbanyomás (STP): a csővezeték szilárdságvizsgálata során alkalmazott nyomás [bar; mbar]. - Tömörségvizsgálati nyomás (TTP): a csővezeték tömörségvizsgálata során alkalmazott nyomás [bar; mbar]. Nyomásfokozatok: csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés vonatkozásában 2.-1. sz. táblázat Nyomásfokozat A nyomásfokozat nyomástartománya Kisnyomás Középnyomás Nagyközép nyomás MOP 100 [mbar] 100 [mbar] < MOP 4 [bar] 4 [bar] < MOP 25 [bar] Nyomáspróba: - szilárdsági nyomáspróba olyan eljárás, amelynek során az ellenőrizni kívánt rendszert próbanyomás (STP) alá helyezik annak igazolására, hogy a létesítmény megfelel a belső túlnyomással szembeni mechanikai szilárdság követelményeinek, - tömörségi próba olyan eljárás, amellyel igazolható, hogy a csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték megfelel a tömörségi követelményeknek. Önálló rendeltetési egység: helyiség, vagy egymással belső kapcsolatban álló fő- és mellékhelyiségek műszakilag is összetartozó együttese, amelynek a szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárata van. Meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas és függetlenül üzemeltethető (pl. üzlethelyiség, egy lakás vagy egy szállodaépület). Összekötő elem: Építőelem vagy építőelemek a gázfogyasztó készülék égéstermék elvezető csonkja és az égéstermék-elvezető berendezés összekötéséhez. Összeszellőztetés: két, egymással határos helyiség akkor tekinthető összeszellőztetettnek, ha a két helyiség közös elválasztó fala rendelkezik 2 [db], egyenként legalább 150 [cm 2 ] szabad felületű, el nem zárható, a két légteret összekötő szellőzőnyílással, amelyek közvetlenül a padló szinten és a mennyezet alatt, de egymástól legalább 1,8 [m] függőleges távolságban helyezkednek el. Rendeltetési ország (közvetlen): az az ország, amely számára a gázfogyasztó készüléket tanúsították és amelyet a gyártó közvetlen rendeltetési cél-országként megad. Rendeltetésszerű használat: csatlakozó vezeték, a felhasználói berendezés műszaki leírásában, kezelési- és karbantartási útmutatójában vagy termékismertetőjében feltüntetett minőségű gázzal és a megadott Oldalszám:10/149

paraméterekkel jellemzett feltételeknek megfelelő használat. Robbanás: nagy sebességű égési folyamat, a mozgó lángfront sebessége 10 [m/s] vagy afelett van, de 100 [m/s]-nál kisebb. Robbanási határkoncentrációk: - Alsó robbanási határ (ARH): az éghető gáznak vagy gőznek az a koncentrációja levegőben, amely alatt a keverék nem robbanóképes. - Felső robbanási határ (FRH): az éghető gáznak vagy gőznek az a koncentrációja levegőben, amely fölött a keverék nem robbanóképes. Reteszelt kikapcsolás: olyan biztonsági kikapcsolás, amelyet követő újraindulás csak kézi beavatkozással történhet. Robbanásveszélyes térség: olyan térség, amelyben robbanóképes gázközeg van jelen, vagy fordul elő várhatóan olyan mértékben, hogy az a gyártmányok kialakításával, telepítésével és használatával kapcsolatosan különleges óvintézkedéseket igényel. Robbanásveszélyes zónák: a robbanásveszélyes térségek a robbanóképes gázközeg előfordulási gyakorisága és időtartama alapján zónákba sorolása a következő: - 0-s zóna: olyan térség, amelyben robbanóképes gázközeg van folyamatosan vagy hosszú ideig jelen. - 1-es zóna: olyan térség, amelyben, normál üzemben várhatóan robbanóképes gázközeg fordul elő. - 2-es zóna: olyan térség, amelyben, normál üzemben robbanóképes gázközeg várhatóan nem fordul elő, és ha mégis előfordul, akkor várhatóan csak ritkán és csak rövid ideig marad fenn. Robbanóképes gázközeg: gáz- vagy gőzállapotú éghető anyag levegővel alkotott keveréke normál légköri viszonyok között, amelyben a gyújtást követően az égés végigterjed a teljes keverékre. Szabálytalan helyzet: a létesítéskor hatályos előírásoknak nem megfelelő műszaki állapot. Szakaszoló szerelvény: a csatlakozó, vagy fogyasztói vezetékbe épített olyan elzáró szerelvény, amely alkalmas arra, hogy - a gáz áramlási irányát tekintve - a vezeték egy, vagy több szakaszát a gáz betáplálástól elzárjon, illetve függetlenítsen. Szellőzés/szellőztetés: a helyiségben lévő levegő cseréje természetes (gravitációs) módon, vagy gépi eszközök, berendezések segítségével. Szellőző levegő: a gázfogyasztó készülék helyiségébe gravitációsan, vagy gépi úton beáramoltatott közvetlenül vagy közvetve szabadból származó - levegő. Szerelési távolság: a létesítés során az egyes gázberendezések és egyéb létesítmények között betartandó azon legkisebb függőleges vetületben mért - (palást) távolság, amelynek biztosítása a létesítmény üzemeltetése során elvégzendő javítási, karbantartási, üzemzavar elhárítási tevékenység biztonságos elvégzéséhez szükséges, és az érintett közművek, egyéb létesítmények üzemét nem befolyásolja. Szigetelő közdarab: a fém anyagú gázvezetékbe épített elektromos vezetőképességet megszakító szerkezeti elem. Technológiai célú gázfelhasználás: az olyan célú gázfelhasználás, amelynek során az elégetett gáz hője nem emberi tartózkodásra szolgáló helyiségek, létesítmények, terek, épületek fűtésére, használati melegvíz előállítására, vagy konyhai igények kielégítésére, hanem valamilyen gyártmány, produktum előállításához alapanyagként szolgál. Telephelyi vezeték: az egybefüggő telephelyen belül lévő telephelyi felhasználók földgázellátását szolgáló vezeték. Tervező: az a személy, aki a csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés megvalósításához szükséges tervezési feladatokat elvégzi, a tervezői nyilatkozatot adja, és akinek külön jogszabály [104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól] alapján a tervezési feladatnak megfelelő szakirányú tervezési jogosultsága van. Tervezői jogosultság: személyhez fűződő jog, a tervkészítés joga, amit a Magyar Mérnöki Kamara hivatalos tervezői és szakértői névjegyzékében nyilvántartott személy szakterületi tervezői jogosultsága mértékéig gyakorolhat. Tervezői felelősség: A tervező azon törvényi kötelezettsége, mely szerint a kor technikai színvonalának, a tervezés időpontjában érvényes jogszabályoknak, előírásoknak, a szakma általánosan elfogadott szabályainak és a korszerű műszaki és biztonsági követelményeknek megfelelő, szakszerű tervdokumentációt tartozik készíteni. Oldalszám:11/149

Tervezői nyilatkozat: a tervdokumentáció kötelező része, amelyben a tervező arról nyilatkozik, hogy a kiviteli tervdokumentációt a megrendelővel, az érdekelt szakhatóságokkal és közművekkel a tervezés folyamán egyeztette, és a tervezett műszaki megoldás megfelel a tervezési célnak, a vonatkozó jogszabályoknak, hatósági előírásoknak, a gyártói előírásoknak, szabványoknak, vagy attól történt eltérés esetén az egyenértékűséget számítással, vagy más módon igazolta. Tervfelülvizsgálat: a tervdokumentáció műszaki-biztonsági és kivitelezhetőségi szempontból történő felülvizsgálata. Tervdokumentáció: írásos és rajzos formátumú dokumentum, a tervező utasítása a kivitelező részére. Tervfelülvizsgáló: a társaságunk alkalmazásában álló, jogszabályban [12/2004. (II. 13.) GKM rendelet- A földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakör betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról]előírt szakképesítéssel rendelkező személy, aki a tervfelülvizsgálatot végzi. Többszintes épület: amelyben a legfelső építményszint szintmagassága legfeljebb 13,65 [m]. Tömegtartózkodásra szolgáló építmény: amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség, vagy tér van. Tömegtartózkodásra szolgáló helyiség: egyidejűleg 300 személynél nagyobb befogadó képességű helyiség. Új vagy felújított épület: minden olyan épület vagy épületrész, amelynek építési engedélyét e technológiai utasítás hatályba lépése után adták ki. Üzemeltető: az a természetes, vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely a társaságunkkal megkötött szerződés szerinti gázt használja. Üzemzavar: minden olyan körülmény, amely a gáz rendeltetésszerű és biztonságos használatát gátolja. Üzemzavar elhárítás: az üzemzavart kiváltó ok megszüntetése az arra jogosultsággal rendelkező szakember vagy szervezet által. Védőcső: a gázvezeték mechanikai védelmére, vagy a vezetékből meghibásodás esetén kiáramló gáz összegyűjtésére és szabadba vezetésére szolgáló cső. Védőtávolság: a csatlakozó- vagy fogyasztói vezeték és a megközelített létesítmény között függőleges vetületben megengedhető legkisebb vízszintes távolság. Zárt tér: a rendeltetésének megfelelően minden irányból körülzárt tér. Oldalszám:12/149

3. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK 3.1. Körzeti gázellátó rendszerek A gázellátó rendszert úgy kell kialakítani, méretezni és beszabályozni, hogy a tervezett egyidejűségi tényezővel, állandósult, üzemszerű állapotban a csatlakozási nyomás a 3.-1.sz. táblázat szerinti legyen. Csatlakozási nyomás p c [mbar] 3.-1.sz. táblázat Készülék nyomásszabályozó nélkül Készülék nyomásszabályozóval PN (mbar) Legalább Legfeljebb Legalább Legfeljebb Kisnyomás 25 23 33 25 100 Növelt kisnyomás 85 73 100 75 100 Növelt kisnyomás (speciális esetben) 45 43 50 35 60 A 85 mbar névleges csatlakozási nyomású gázfogyasztó készülék csatlakozási nyomása legalább 85 mbar legyen akkor, ha a fogyasztói vezetékhálózathoz kapcsolt többi gázfogyasztó készülék nem üzemel. A közép- és a nagyközép nyomású gázelosztó vezetékhálózat úgy legyen méretezve, hogy állandósult, üzemszerű állapotban a középnyomású a csatlakozóvezeték kezdőpontjában legalább 1 bar, a nagyközép nyomású vezetékben pedig legalább 2 bar legyen a gáz nyomása. A tervező ha csak az engedélyes (kirendeltség) ettől eltérően más nyomásokról nem nyilatkozik - a csatlakozó vezeték és szerelvényeinek (nyomásszabályozó, esetleg nagyközép-, vagy középnyomáson működő gázmérő) méreteinek és alkalmasságának meghatározásakor ezen nyomásokat köteles figyelembe venni. A vezeték szakasz méretezés szempontjából mértékadó gázterhelésének megállapításához a vezetékszakasz által ellátott készülékek - jellegük szerinti - egyidejű fogyasztását összegezni kell. A jelleg szerinti egyidejű fogyasztásokat az adott gázfogyasztó készülékek névleges gázterhelésének és a készülékek egyidejűségi tényezőjének szorzata adja. Az egyidejűségi tényező értékeit (f G ) lakóépületek esetében a felszerelt készülékek jellegétől függően a 13.6. sz. melléklet 13.6.1. sz. táblázata tartalmazza. Központi fűtési és melegvíz készítési célokat egyaránt szolgáló kombi készülékek esetében a nagyobb egyidejű teljesítményt kell a vezeték méretezésénél alapul venni. 30 [kw] névleges terhelés fölötti kazánok, vízmelegítők, kommunális vagy ipari berendezések egyidejűségi tényezőjét a várható használat alapján kell figyelembe venni. Ha ez előre nem határozható meg akkor a figyelembe veendő egyidejűségi tényező 1,0. A beépített idomok (iránytörések, elágazások, szűkítések, szerelvények) áramlási ellenállását alaki ellenállás tényezőjük figyelembe vételével kell megállapítani. Egyéb adat hiányában a legfontosabb idomok alaki ellenállási tényezői (ξ) a 13.6. sz. melléklet 13.6.2. sz. táblázat szerint vehetők figyelembe. Az ipari és mezőgazdasági üzemek csatlakozó és fogyasztói vezetékeit úgy kell tervezni, hogy a cső anyagában lévő mechanikai feszültségek nem haladhatják meg a minimális folyási szilárdság (R t 0,5 ) és a tervezési tényező (f 0 ) szorzatát. Oldalszám:13/149

A tervezési (biztonsági) tényező fém anyagú vezetékek esetén legfeljebb 0,67; polietilén vezetékek esetén az MSZ EN 1555 szabványsorozat alapján (szorzó tényezőként használva) legfeljebb 0,5, a szabvány szerinti képlet alkalmazása esetén értéke legalább 2,0 legyen. A csővezetékeket és azok tartozékait belső nyomás által keltett feszültségre szilárdságilag nem kell ellenőrizni, ha a csőre és a szerelvényekre adott alkalmazhatóság az illető nyomásra gyárilag alkalmas. A gázfogyasztó készülékekre előírt csatlakozási nyomásnál nagyobb üzemi nyomás esetén készülék nyomásszabályozóval kell biztosítani a gázfogyasztó készülék csatlakozási gáznyomását. A közép- és nagyközép nyomású gázvezetékek és szerelvények átmérője akkora legyen, hogy a gáz áramlási sebessége ne haladja meg közép és nagyközép nyomású vezeték esetén a 20 [m/sec], kisnyomású vezeték esetén a 6 [m/sec] mértéket. Ha a kisnyomású csatlakozó vezeték nyomása állandósult, üzemszerű állapotban bármely gázterheléssel nagyobb, mint a 3.-1. táblázat szerint készülék-nyomásszabályozó nélkül megengedett legnagyobb csatlakozási nyomás, akkor a felhasználási hely gázellátó rendszere a következő megoldások valamelyike szerint legyen kialakítva: a csatlakozó vezetékbe nyomásszabályozó és az MSZ 2394-1:2001 (Gázellátás szerelvényei. Gyorszár) szerinti gyorszár legyen a gázmérők elhelyezésére vonatkozó előírásoknak megfelelően beépítve [3.-1. sz. ábra]. minden gázmérőhöz mérő-nyomásszabályozó és gázhiány biztosító csatlakozik [3.-1. és 3.-2. sz. ábra]. minden gázmérőhöz mérő-nyomásszabályozó csatlakozik és minden gázfogyasztó készüléknek van égésbiztosítója, minden gázfogyasztó készüléknek van készülék nyomásszabályozója.. 3.-1. sz. ábra Növelt kisnyomású gázellátás szerelvényezése központi, vagy gázmérő szabályozó alkalmazásával Oldalszám:14/149

3.-2. sz. ábra Növelt kisnyomású gázellátás szerelvényezése gázmérő nyomásszabályozóval A csatlakozó vezeték előtt legyen főelzáró szerelvény. A főelzáró szerelvény közterületen (3.-3. sz. ábra), vagy az MSZ EN 12279:2002 (Gázellátó rendszerek. Gáznyomás-szabályozók a csatlakozó vezetékben. Műszaki követelmények) vonatkozó előírásai szerint legyen beépítve [3.-4. és 3.-5. sz. ábra]. 3.-3. sz. ábra Fogyasztói főelzárók elhelyezési lehetőségei kisnyomású gázellátás esetén 3.-4. sz. ábra Közép-, vagy nagyközép nyomású vezetékről ellátott felhasználói berendezések előkertes beépítés esetén Oldalszám:15/149

3.-5. sz. ábra Középnyomású csatlakozó vezetékről ellátott felhasználói berendezések zártsorú utcafrontos, vagy úszótelkes beépítés esetén A gázvezetékek és szerelvények a káros feszültségektől megfelelő vonalvezetéssel védve legyenek. Az adott beépítési helyen várható környezeti korróziós hatásoktól a gázellátó rendszer minden részegysége védve legyen. A korrózióvédő bevonat a környezet várható mechanikai, vegyi és hőhatásainak ellenálló legyen. A gázellátó rendszer szilárdsági és gáztömörségi követelményeknek megfelelő legyen. A gázzal érintkező, belső felületek a gáz vegyi hatásainak ellenállóak legyenek. A tömítések és egyéb gázzal érintkező rugalmas alkatrészek pentán állóak legyenek. A csatlakozó és a fogyasztói gázvezetékekhez, gázfogyasztó készülékekhez és azok részegységeihez mint tartószerkezethez a gázellátó rendszerhez nem tartozó szerkezetek ne kapcsolódjanak. A csövek, az idomok és a szerelvények anyaga és műszaki jellemzői a szerelési technológiának (csőkötés, hajlítás stb.) és a várható igénybevételeknek megfelelőek legyenek. Minőségük a gyártó dokumentációjában (megfelelőséget igazoló dokumentum, kísérőjegyzék, stb.) szavatolva legyen. A gázvezeték és bármilyen megközelített szerkezet között, továbbá a csőkötések és a tartószerkezetek között a szereléshez és a karbantartáshoz szükséges távolság legyen. A csatlakozó és fogyasztói gázvezetékek - amennyiben hegesztett kötésekkel készülnek - a hegesztések technológiája és minősége feleljen meg az érvényben lévő társasági előírásoknak ("T-01 Gázelosztó vezetékek létesítése" című technológiai utasítás szerint). A hegesztő minősítésével kapcsolatos követelmények a 7.2.3.2. pont alatt találhatók. A gázvezeték védőtávolságán belül a vezeték műszaki állapotát veszélyeztető, vagy ellenőrzését akadályozó tevékenységet végezni tilos. Új fogyasztói gázvezeték építésekor, illetve meglévő bővítésekor a gázvezeték érintésvédelméről a 8/1981.(XII.27.) IpM. számú rendelet Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzata (KLÉSZ) és az MSZ HD 60364 számú szabványsorozat (Épületek villamos berendezéseinek létesítése) szerint gondoskodni kell, mivel a gázvezeték olyan idegen fémszerkezet, amely nem tartozik a villamos berendezéshez, de valamely potenciált (általában földpotenciált) közvetíthet. Villamos berendezések robbanásveszélyes térségben az MSZ EN 60079-14:2003 [Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. 14. rész: Villamos berendezések létesítése robbanásveszélyes térségekben (a bányák kivételével)], villámvédelem a 9/2008. (II. 22.) ÖTM sz. rendelet (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) szerint legyen kivitelezve és ellenőrizve. Oldalszám:16/149

3.2. A Tervezővel szemben támasztott követelmények 3.2.1. A tervező felelőssége A tervkészítés során a tervező felelősséggel tartozik: - a tervezési cél műszaki megoldással való eléréséért, - az építésügyi előírások betartásáért, - és a jelen technológiai utasításban előírtak betartásáért, - az egészségvédelmi előírások betartásáért, - a tűzvédelmi előírások betartásáért, - a balesetelhárítási és a munkavédelmi, - a környezetvédelmi előírások betartásáért, - a tervdokumentáció előírt tartalmi követelményeinek teljesítéséért, - a tervegyeztetés során tett nyilatkozatok, feltételek érvényre juttatásáért, - a gazdaságossági szempontok érvényesítéséért. 3.2.2. A tervezői jogosultság követelményei A tervezői jogosultság megállapítása a vonatkozó 104/2006. (IV. 28.) Kormány rendelet (a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól) alapján a Magyar Mérnöki Kamara hatásköre. A tervezőnek az adott tervezési feladatra való jogosultságát társaságunk felé előzetesen igazolnia kell. A csatlakozó vezeték és felhasználói berendezés érintésvédelme, villámvédelme, aktív korrózióvédelme és műszerezése tervezéséhez a jogosultság jele: V1, V2. 3.3. A tervvel szemben támasztott követelmények Tervdokumentáció készítése szükséges minden csatlakozó vezeték és felhasználói berendezés létesítéséhez, átalakításához, vagy bővítéséhez, megszüntetéséhez a továbbiakban: belső szereléshez. A csatlakozó és fogyasztói vezetéket úgy kell tervezni, hogy annak elhelyezése, üzemi nyomása, anyaga és mérete a gázfelhasználási célokat és a jelen technológiai utasítás előírásait kielégítse. Az olyan, legfeljebb nagyközép nyomású gázellátó rendszerek tervezése és kivitelezése során amelyek ipari vagy mezőgazdasági tevékenységet folytató létesítmények, illetve külön álló hőközpontok területén vannak, vagy a nagyobb mint 200 [Nm 3 /h] gázterhelésű kommunális fogyasztók hőközpontjához tartoznak, az MSZ 11425 szabványsorozat előírásait is figyelembe kell venni. A 19/2009 (I.30) Korm. Sz. rendelet 1. sz. mellékletét képező Gázelosztási Szabályzat szerint: a legfeljebb azonos hőterhelésű, Azonos funkciójú azonos működési elvű, és a készülékek osztályozása (MSZ CEN/TR 1749 szerint - 6. sz. fejezet) szerint azonos alcsoportba tartozó gázfogyasztó készülékek cseréje során tervdokumentáció készítése nem szükséges, de a légellátási és égéstermék elvezetési feltételek meglétét arra jogosult tervezővel felül kell vizsgáltatni, és erről szóló nyilatkozatát a készülék cseréhez mellékelni kell. Nem a gázfogyasztó készülékkel együtt tanúsított égéstermék elvezető berendezéssel rendelkező készülék esetén a meglévő égéstermék elvezető berendezés új gázfogyasztó készülékhez való alkalmasságának igazolásához a kéményseprő-ipari közszolgáltató műszaki felülvizsgálati jegyzőkönyvét az építtetőnek be kell szerezni. A készülék cserét végző szakember a területileg illetékes elosztói/forgalmazói engedélyest a cseréről köteles tájékoztatni. Meglévő csatlakozó vezeték és/vagy felhasználói berendezés terv köteles átalakítását (bővítését felújítását) e technológiai utasítás előírásai szerint kell végezni. Egyidejűleg vizsgálni kell az átalakítással/bővítéssel érintett fogyasztási hely már üzemelő és a tervezéssel érintett csatlakozó vezetékének és/vagy felhasználói berendezéseinek létesítéskor érvényben levő műszaki biztonsági előírásoknak való megfelelését mindazon vezetékekre és berendezésekre vonatkozóan, amelyek az Oldalszám:17/149

átalakítás/bővítés helyiségével légtér összeköttetésben vannak. Ellenőrizni kell, hogy a bővítmény nincs-e káros hatással a már üzemelő létesítmény biztonságos működésére. A légtérkapcsolatban lévő B típusú gázberendezések, egyéb fűtőberendezések (cserépkálya, vegyes tüzelésű kályha-kandalló), illetve külső térbe szellőző gépi elszívó berendezések együttes üzemét (légellátását, égéstermék elvezetését, káros hatásokat) a tervezőnek minden esetben vizsgálnia kell. Az ipari és mezőgazdasági célú gázfogyasztó készülékeket tartalmazó gázellátó rendszer esetében jelen előírásokon túlmenően Az ipari és mezőgazdasági gázfogyasztó készülékek megfelelőségének tanúsítási, illetve jóváhagyási rendjére és forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokról 13/2004. (II.13.) GKM rendelet előírásait is alkalmazni kell. A telephelyi vezetékekre a csatlakozó és a fogyasztói vezetékekre előírtakat kell alkalmazni. A,csatlakozó és fogyasztói vezetékek létesítésére, átalakítására, bővítésére, valamint a gázfogyasztó készülékek elhelyezésére vonatkozó terv az alábbi (3.3.1. - 3.3.4.) pontok szerinti tartalommal kell, hogy készüljön. A tervről megállapítható kell, hogy legyen minden olyan körülmény, amely a biztonságos létesítés és üzemelés tekintetében ezen technológiai utasításban elő van írva. A terv olyan részletes legyen, hogy arról a kivitelezésre vonatkozó minden részlet egyértelműen beazonosítható és meghatározható legyen (beépített szerelvények, gázfogyasztó készülékek, égéstermék elvezető rendszerek elemei tételesen stb.) 3.3.1. A tervezői nyilatkozat Írásos felelősségvállalás (több tervező esetén a tervezett részre vonatkozó), amely az alábbiakat tartalmazza: a) a létesítmény megnevezését, helyszínét, b) a terv tárgyára vonatkozó jogszabályok és a jelen technológiai utasítás vonatkozó előírásainak és társaságunk tervvel érintett technológiai utasításainak betartását, c) vagy eltérés esetén azok felsorolását, egyenértékűség igazolását, d) a tervnek tervezési célra vonatkozó megfelelőségét, e) a tervezett létesítmény biztonságos kivitelezhetőségét és az egészséget nem veszélyeztető módon történő üzemeltethetőségét, f) a tervező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az általa ismert közműveket és térszint alatti műtárgyakat a helyszínrajzon az adatszolgáltatásnak megfelelő pontossággal feltüntette, g) az érintett szakhatósági nyilatkozatokban előírtakat érvényesítette, h) a tervező eredeti aláírását és a kamarai azonosító számát a jogszabályban [104/2006. (IV. 28.) Kormány rendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól, 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről ] előírtaknak megfelelően. 3.3.2. A műszaki leírás a tervezés tárgyától függő részletességgel kell, hogy tartalmazza: a) a tervezési célt, az azt jellemző műszaki paramétereket, a szállított gáz jellemzőit, térfogat-vagy tömegáramát, azok mérési rendszerét, a távleolvasás feltételeit, a tervezési nyomásokat ésnyomásfokozatokat, üzemeltetési hőmérséklet határokat, b) a szállított gáz jellemzőit, c) térfogat-, vagy tömegáramát, d) a tervezési nyomásokat és nyomásfokozatokat, e) a kiválasztott és az elosztói engedélyes által meghatározott - nyomásszabályozó megfelelőségét a fellépő legnagyobb gázterhelésre, f) az üzemeltetési hőmérséklet határokat, g) a tervezett létesítmény helyszínét, a tervrajzokon nem ábrázolható részletek leírását, h) a tervezési határokat, i) a csatlakozó és fogyasztói vezetékek jellemző paramétereit, hidraulikai méretezését, Oldalszám:18/149

j) a felhasználói berendezés paramétereit, a gázfogyasztó készülékek azonosító adatait, gázterhelését és műszaki adatait, valamint ezek meghatározására vonatkozó számításokat, a gázfogyasztó készülékek beépítési feltételeit, k) a korlátozott élettartamú tartozékok felsorolását az élettartam megjelölésével, l) a gázfogyasztó készülékek légellátásának, égéstermék elvezetésének hő- és áramlástechnikai méretezését, az alkalmazott rendszer típusát, anyagát, osztályát m) a kivitelezésre vonatkozó előírásokat és szükség szerint a tervezett kötések (különös tekintettel a hegesztésre) technológiáját és rendjét, valamint az indokolt, tervmagyarázatokat, n) a munkavédelem és az egészségvédelem feltételeinek kielégítését, o) a biztonsági értékelés eredményét, p) a vonatkozó jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi koordinátor foglalkoztatásának szükségességét (amennyiben a beruházás építési napló vezetésére kötelezett.), a koordinátor feladatait az építőipari kivitelezési tevékenységgel összefüggésben, q) a kivitelezett gázrendszer korrózióvédelmét és állagmegóvását, az érintésvédelem megoldását, r) a robbanásveszélyes terek alakjának és méreteinek meghatározását, s) a tűzvédelmi követelményeket, valamint azok teljesítésére vonatkozó megoldásokat, t) a környezetvédelemi követelményeket, valamint azok teljesítésére vonatkozó megoldásokat, u) az elvégzendő nyomáspróbák, radiográfiai és szigetelés vizsgálatok száma és rendje, üzempróbák, próbaüzem és tesztek leírását, azok megfelelőségeinek kritériumait, v) a meglévő rendszerhez való csatlakozás körülményeit, műszaki megoldását (társaságunkkal történt előzetes egyeztetés alapján), w) az üzemelő rendszer átalakítását, ideiglenes vagy végleges üzemen kívül helyezését társaságunkkal történt előzetes egyeztetés alapján. x) Újonnan létesített almérős rendszereknél az almérő nem lehet az elszámolás alapja. Az almérőt minden esetében jelölni kell, pirosra kell festeni. y) térszint alatti gázvezetékek tisztításának módját és feltételeit. 3.3.3. Tervrajzok, számítások, szakvélemények A tervdokumentációnak a tervezés tárgyától függően a műszaki-biztonsági feltételek igazolása érdekében értelemszerűen az alábbi rajzdokumentációkat kell tartalmazni. a) Helyszínrajz, amely általában 1:500 méretarányban tartalmazza: - a gázellátással érintett ingatlan(ok) címét, helyrajzi számát, - a tervezés határát, meglévő rendszerhez történő csatlakozás pontját, - ha a terv az ellátandó ingatlanon kívül más ingatlan(oka)t is érint (átvezetés, szolgalom, védőtávolság) annak/azoknak helyrajzi számát, - az épületek, létesítmények körvonalrajzát, elhelyezkedésük méreteit, - a tervezett vezeték nyomvonalát, - méretét, anyagát, - a területen lévő közművek (víz, csatorna, villany, telekommunikáció) vezetékeinek az adatszolgáltatás pontosságának megfelelően feltüntetett elhelyezkedését, - a nyomásszabályozó (állomás), gázmérő helyét, - a vezeték nyomvonala közelében lévő fák helyét, - a földalatti ismert létesítmények (pince, akna stb.) helyét, - a védelem szükségességét, méretét, anyagát, műszaki megoldását, - az égéstermék kivezetés környezetében levő objektumokat, épületeket (az EN 13384-1, valamint az MSZ EN 12391-1:2008 ábrái) szabvány szerinti távolságokig. b) Alaprajzok, amelyek általában 1:50 méretarányban tartalmazzák: - a létesítmény gázszolgáltatással érintett és azzal kapcsolatban lévő (pl. légellátás) részeit, - a nyílászárók helyét, típusát és légzárási értékét (bővítés esetén a régi készülékekkel érintett helyiségekre, ha azoknak a légellátásban szerepük van), - az egyes helyiségek megnevezését, Oldalszám:19/149

- a vizes berendezési tárgyak (alakhű) helyét, - a beépítésre kerülő gázfogyasztó készülékek típusát, névleges hőterhelését, gázterhelését, - időszakosan nedves helyiségben elhelyezett gázfogyasztó készülék esetében annak villamos védettségét, - a csatlakozó vezeték és épületen kívüli fogyasztói vezeték (adott esetben az épületre szerelt vezeték) nyomvonalát, méretét anyagát, - a szerelvények (elzárók, anyagátmenet) helyét, típusát, méretét, - a nyomásszabályozó (állomás), gázmérő helyét típusát, méretét, teljesítmény adatait, - a légellátás, szellőzés légmennyiség adatait, szerkezeteit, típus, teljesítmény megjelöléssel, - a kémények helyét, méretét, - a hasadó, illetve hasadó-nyíló felületek helyét, méretét, - a gázérzékelők, beavatkozó szerkezetek elhelyezését, típusát, üzemi paramétereit, - a bontás, átalakítás esetén az elbontásra kerülő, a megmaradó és az új vezetékek, gázfogyasztó készülékek egyértelmű megjelölését, - és minden olyan adatot, ami a terv felülvizsgálatához szükséges (pl. gázmérő és gázfogyasztó készülék, elektromos berendezés, nyomásszabályozó és nyílászáró távolsága stb.) - az égéstermék kivezetés környezetében levő objektumokat, épületeket (az MSZ EN 13384-1:2002A2:2008, valamint az MSZ EN 15287-1:2007A1:2011 szabvány szerinti távolságokig. c) Függőleges csőterv, amely általában 1:50 méretarányban tartalmazza: - térszint alatt elhelyezett a csatlakozó és/vagy fogyasztói vezetékek takarási mélységét, - a szinteket és belmagasságukat, - a tervezett gázfogyasztó készülékeket és típus jelölésüket, - a nyomásszabályozó(állomás), gázmérő helyét típusát, méretét, teljesítményadatait, - a csővezetékek, szerelvények anyagát, méretét, kötésmódját, kapcsolását, - a gázfogyasztó készülékek, csővezetékek, égéstermék-elvezető szerkezetek szerelési magasságát, - az égéstermék-elvezető berendezések keresztmetszeti méretét, anyagát és hatásos magasságát, - az égéstermék elvezetés szerkezeteit, (tételesen azonosíthatóan), d) Részletrajzok az értelmezéshez szükséges méretarányban mindazon esetben, amikor nem minősített vagy gyártói nyilatkozattal rendelkező szerkezetek (pl. védőszekrény, függesztés, nyomásszabályozó állomás stb.) kerülnek beépítésre a legyártáshoz szükséges méretekkel. További részletrajzok (a terv tárgyától függően) szükség esetén: - villámvédelmi terv, - elektromos reteszelési terv, amennyiben a készülék üzemeltetéséhez ez előírt - légellátási-szellőzési terv, - az égéstermék-elvezetés terve, - a nyomásszabályozó(állomás) és gázmérő telepítési rajzai 3.3.4. Egyéb részek A tervhez csatolni kell: - a tervvel érintett területen található közművek üzemeltetőinek, - a meglévő kémény(ek) esetén a területileg illetékes kéményseprő-ipari közszolgáltató hozzájáruló nyilatkozatait abban az esetben, ha az nem a már meglévő épülethez tartozó égéstermék elvezető berendezésben kerül kialakításra - Amennyiben a terv véleményezéséhez szükséges, a tervfelülvizsgáló jogosult bekérni a tervezőtől a környezet-, természet-, műemlékvédelmi vagy egyéb szakhatósági engedélyeket, állásfoglalásokat is.. Oldalszám:20/149