TT 4000 Gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések, valamint telephelyi vezetékek létesítése, üzemeltetése

Átírás

1 /125 TT 4000 Gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések, valamint telephelyi vezetékek létesítése, üzemeltetése Dokumentum készítéséért felelős TIGÁZ-DSO Kft. Technológiai munkacsoport 14. sz. melléklet szerint Ellenőrző: TIGÁZ Zrt. A szervezés és folyamatmenedzsment képviseletében Deres Attila Elrendelő: TIGÁZ-DSO Kft. Ügyvezető Soós Gábor Kiadási időpont: Figyelem! Az érvényes dokumentum a TIGÁZ Csoport intranetes felületén található meg. Alkalmazás előtt ellenőrizze a kinyomtatott dokumentum érvényességét az intraneten található Dokumentumok listája alapján. A dokumentumban található információk a TIGÁZ Csoport tulajdonát képezik, melyek nem használhatók fel üzleti, vagy más célokra a Társaság elnöke, vagy a TIGÁZ Csoport integrált irányítási képviselőjének engedélye nélkül! A dokumentummal kapcsolatban be kell tartani a TIGÁZ Csoport adat- és titokvédelmi előírásait!

2 TARTALOMJEGYZÉK /125 I. MÓDOSÍTÁSOK AZ ELŐZŐ VERZIÓHOZ KÉPEST II. A DOKUMENTUM ÍRÓJA III. HIVATKOZÁSOK IV. SZAKMAI TARTALOM A dokumentum célja: Alkalmazási terület: Hatálytalanítás: Meghatározások: Technológiai utasítás: FEJEZET: TECHNOLÓGIAI UTASÍTÁS SZAKMAI ALKALMAZÁSI TERÜLETE FEJEZET: FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK TECHNOLÓGIAI UTASÍTÁS ÁLTALÁNOS FOGALOM MEGHATÁROZÁSAI PÉBÉGÁZ ELLÁTÁS TOVÁBBI FOGALOM MEGHATÁROZÁSAI FEJEZET: KÖVETELMÉNYEK ÁLTALÁNOS TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEK A tervező felelőssége A tervezői jogosultság követelményei A tervdokumentáció tartalmi követelményei A tervezői nyilatkozat A műszaki leírás tartalma Tervrajzok Egyéb részek Tervfelülvizsgálat Eltérés a felülvizsgált tervtől FÖLDGÁZ CSATLAKOZÓ VEZETÉKEK, FOGYASZTÓI VEZETÉKEK, VALAMINT TELEPHELYI VEZETÉKEK TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEI Csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték, valamint a telephelyi vezeték épületen kívüli nyomvonala Térszint alatti elhelyezés Védőtávolság Térszint feletti elhelyezés (légvezeték) Épületbe történő belépés csatlakozó, vagy fogyasztói vezetékkel A csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték, valamint a telephelyi vezetékek struktúrája Csatlakozó és / vagy fogyasztói vezeték, valamint a telephelyi vezetékek épületen belüli nyomvonala Általános előírások A csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték elhelyezése épületen belül A csatlakozó, fogyasztói, valamint a telephelyi vezetékek anyagai Csatlakozó és fogyasztói vezeték, valamint a telephelyi vezetékek létesítésének általános követelményei Vezeték kötései Oldható kötéseknél alkalmazható tömítések Csatlakozó és fogyasztói vezeték, valamint a telephelyi vezetékek rögzítése Csatlakozó és fogyasztói vezeték, valamint a telephelyi vezetékek eltakarása, takaró burkolatai A csatlakozó- és fogyasztói vezetékek, valamint a telephelyi vezetékek szakaszoló szerelvényei... 43

3 / Gáznyomás-szabályozók Házi nyomásszabályozók és egyedi nyomásszabályozó állomások Ipari nyomásszabályozó állomások Gázmérő-nyomásszabályozó és készülék-nyomásszabályozó elhelyezés Gázmérők A legfeljebb 100 [m3/h] névleges együttes gázterhelésű gázmérők elhelyezésének követelményei A 100 [m 3 /h]-nál nagyobb névleges gázterhelésű gázmérők elhelyezésének további követelményei Gázmérő nélküli fogyasztás Gázmérő kerülővezeték TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEI PÉBÉGÁZ ÜZEMŰ GÁZBERENDEZÉSEK ESETÉN FEJEZET: A GÁZFOGYASZTÓ KÉSZÜLÉKEK ELHELYEZÉSÉNEK TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEI ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A forgalomba hozás, felszerelés és üzembe helyezés feltétele A gázfogyasztó készülékek osztályozása Az égéstermék-elvezetés és égési levegőellátás szempontjából: A névleges hőterhelés szempontjából A GÁZFOGYASZTÓ KÉSZÜLÉKEK ELHELYEZÉSI FELTÉTELEI Általános elhelyezési feltételek A pébégáz üzemű gázfogyasztó készülékek külön előírásai Az égéstermék-elvezetés nélküli (nyílt égésterű), A típusú gázfogyasztó készülékek elhelyezése Általános előírások Tűzhelyek, főzők, sütők és egyéb burkolatlan égőjű égéstermék-elvezetés nélküli gázfogyasztó készülékek elhelyezése Égéstermék-elvezetés nélküli vízmelegítők elhelyezése Égéstermék-elvezetéssel rendelkező, a helyiség légterétől nem független (nyílt égésterű), B típusú, 140 [kw] alatti egység-hőterhelésű vagy 1400 [kw] alatti együttes hőterhelésű gázfogyasztó készülékek elhelyezése A készülékek elhelyezésére vonatkozó általános előírások Gázkályhák (konvektorok), fali fűtő- és vízmelegítő készülékek, kandallók további elhelyezési feltételei Központi fűtési fali és álló kazánok, vízmelegítők, gázüzemű léghevítők további elhelyezési feltételei Infravörös (világos és fekete) hősugárzók további elhelyezési feltételei Gáztüzelésű cserépkályha Átfolyó és tároló rendszerű vízmelegítők további elhelyezési feltételei A helyiség légterétől független égési levegő ellátású és égéstermékelvezetésű, C típusú 140 [kw] alatti egység-hőterhelésű vagy 1400 [kw] alatti együttes hőterhelésű gázfogyasztó készülékek elhelyezése Általános előírások C 11 típusú gázfogyasztó készülék elhelyezése C 12 és C 13 típusú gázfogyasztó készülék elhelyezése [kw]-nál nagyobb egység-, vagy (egy helyiségben) 1400 [kw]-nál nagyobb együttes hőterhelésű gázfogyasztó készülékek elhelyezése Általános előírások Villamos berendezések Szerelvényezési feltételek Tűzoltó felszerelés Gázkészülékek erősáramú villamos hálózatra csatlakoztatása Robbanás elleni védelem... 77

4 / A GÁZFOGYASZTÓ KÉSZÜLÉKEK LÉGELLÁTÁSA, HELYISÉGÉNEK SZELLŐZÉSE, AZ ÉGÉSTERMÉK ELVEZETÉSE A nyílt égésterű, A és B típusú gázfogyasztó készülékek helyiségének levegő-ellátásával kapcsolatos általános előírások Égéstermék elvezetés nélküli (nyílt égésterű), A típusú gázfogyasztó készülékek helyiségének levegő-ellátása, szellőzése Égéstermék elvezetéssel rendelkező, a helyiség légterétől nem független (nyílt égésterű), B típusú gázfogyasztó készülékek helyiségének levegőellátása, szellőzése A helyiség légterétől nem független (nyílt égésterű), B típusú gázfogyasztó készülék égéstermék-elvezetése A helyiség légterétől független égési levegő ellátású és égéstermékelvezetésű (zárt égésterű), C típusú gázfogyasztó készülékek égéstermékelvezetése Az égéstermék-elvezetés, illetve levegő bevezetés kialakításának általános feltételei A C típusú gázfogyasztó készülékek égéstermék-kivezetésének épület homlokzatán való elhelyezésére vonatkozó feltételek Gyűjtőkémény szabályozása FEJEZET: A CSATLAKOZÓ VEZETÉKEK ÉS FELHASZNÁLÓI BERENDEZÉSEK KIVITELEZÉSI KÖVETELMÉNYEI Általános kivitelezési követelmények A kivitelezővel szemben támasztott követelmények Felépítményi munkák Nem oldható kötések Oldható kötések Csatlakozó és fogyasztói vezeték, valamint a telephelyi vezetékek korrózióvédelme Villámvédelem Érintésvédelem Alépítményi munkák Az elkészült csatlakozó vezeték és/vagy felhasználói berendezés kivitelezést követő felülvizsgálata Nyomáspróba Szilárdsági nyomáspróba Tömörségi nyomáspróba Az acél hegesztett kötések vizsgálata és dokumentálása A polietilén hegesztett kötések vizsgálata A gázfogyasztó készülékek égéstermék-elvezetésének, illetve levegő bevezetésének vizsgálata A B típusú gázfogyasztó készülékek égéstermék elvezetésének vizsgálata A C típusú gázfogyasztó készülékek égéstermék elvezetésének és levegő bevezetésének vizsgálata Csatlakozó vezeték, felhasználói berendezés, valamint a telephelyi vezetékek átalakítása, bővítése, megszüntetése MŰSZAKI-BIZTONSÁGI ELLENŐRZÉS Műszaki-biztonsági ellenőrzés feltételei földgáz esetén A kivitelezés készre jelentése A sikeres műszaki-biztonsági ellenőrzés A műszaki-biztonsági ellenőrzés eltérése pébégáz esetén A műszaki-biztonsági ellenőrzés meghiúsulása ÜZEMBE HELYEZÉS

5 / Csatlakozó- és fogyasztói vezeték, valamint a telephelyi vezetékek gáz alá helyezése földgáz esetén Gáz alá helyezés pébégáz esetén Gázfogyasztó készülékek üzembe helyezése Gázfogyasztó készülék csak akkor helyezhető üzembe, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek: Nem szabad üzembe helyezni a gázfogyasztó készüléket, illetve meg kell tagadni annak üzembe helyezését, amennyiben: A gázfogyasztó készülék beüzemelőjének feladata A palackos vagy palackcsoportos pébégáz-ellátás üzembe helyezése CSATLAKOZÓ- FOGYASZTÓI- ÉS TELEPHELYI VEZETÉKEK FELHAGYÁSA, MEGSZÜNTETÉSE Általános előírások Üzemen kívül helyezés műszaki-biztonsági körülményei FEJEZET: AZ ÜZEMELTETÉS KÖVETELMÉNYEI ÜZEMELTETÉS KARBANTARTÁS Házi nyomásszabályozók ellenőrzése, és cseréje Házi nyomásszabályozók eseti ellenőrzése, és cseréje Házi nyomásszabályozók rendszeres ellenőrzése, és cseréje Gázmérők helyszíni ellenőrzése, és cseréje A gázmérő előtti elzárószerelvény ellenőrzése Gázmérő-nyomásszabályozó ellenőrzése, és cseréje A gázmérőkötés tömörségének ellenőrzése A gázmérő ellenőrzése, és cseréje Gázmérő csere, hőmérséklet korrektoros típusra Gázömlések, gázszivárgások elhárítása telekhatáron belüli csatlakozó és fogyasztói vezetéken, valamint a telephelyi vezetékben Általános előírások Üzemzavar elhárítás folyamata A vezeték gáztalanítása Földbefektetett csatlakozó-, alap-, és felszálló vezeték gázömléseinek elhárítása Szabadon szerelt csatlakozóvezeték, alap-, és felszálló vezeték gázömlésének elhárítása Víz által okozott üzemzavarok elhárítása Szilárd szennyeződések miatti üzemzavarok elhárítása Fagyás által okozott üzemzavarok Tömörség ellenőrzés, gáz visszaadása Gázfogyasztó készülékek hibaelhárítása IDŐSZAKOS FELÜLVIZSGÁLATOK A felhasználó által kezdeményezett, legalább 5 évenként esedékes műszakibiztonsági felülvizsgálat HATÓSÁGI IDŐSZAKOS FELÜLVIZSGÁLATOK EGYÉB FELÜLVIZSGÁLATOK FEJEZET: MUNKA- ÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSOK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK SZEMÉLYI FELTÉTELEK ÍRÁSOS ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT "VESZÉLYES" MUNKÁK Tűzveszélyes munka Hibaelhárítással kapcsolatos munka- és tűzvédelmi előírások HEGESZTÉS MUNKA- ÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI

6 / FEJEZET: KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK FEJEZET: MELLÉKLETEK

7 /125 I. Módosítások az előző verzióhoz képest. A jogszabályi és Társasági követelményeknek, a Társasági szervezeti változásoknak megfelelő aktualizálás. Részletesen a 13. sz. melléklet tartalmazza. II. A dokumentum írója. Dokumentum írója: Név: Török Sándor Társaság: TIGÁZ-DSO Kft. Munkakör: Központi műszaki munkatárs Szervezet: Hálózat üzemeltetés Technológiai csoport Elérhetőség: (52) III. Hivatkozások. Az utasításban hivatkozott normatív dokumentumok: évi XLV. törvény a Mérésügyről évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól évi LIII. törvény a természet védelméről évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről évi XXV. törvény a kémiai biztonságról évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról évi XL. törvény a földgázellátásról. 127/1991. (X. 9.) Korm. a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról. rendelet 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet. 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól. az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól a földgázellátásról szóló évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról. az építőipari kivitelezési tevékenységről (2009. okt.1.-ig indított ügyekben 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet) 192/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 27/1996. (X. 30.) BM rendelet az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról.

8 /125 3/2003. (I. 25.) BM GKM KvVM együttes rendelet 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 3/2003. (III. 11.) FMM ESZCSM együttes rendelet 11/2004. (II. 13.) GKM rendelet 12/2004. (II. 13.) GKM rendelet 13/2004. (II. 13.) GKM rendelet 122/2004. (X. 15.) GKM rendelet 143/2004. (XII. 22.) GKM rendelet 8/2006. (II. 27.) GKM rendelet 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet 8/2002. (II. 16.) GM rendelet 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet 27/2008 (XII. 3.) KvVM- EüM együttes rendelet 28/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet 19/2012. (VII. 20) NGM rendelet 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 15/1998. (IKK. 8.) IKIM közlemény MSZ 299:1982 MSZ 300:1982 MSZ 2364 MSZ 7041:2003 MSZ :1983 az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól. az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben lévő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről. a gázcsatlakozó vezetékekre és fogyasztói berendezésekre vonatkozó műszaki-biztonsági előírásokról, a rendelettel kiadott Gáz csatlakozó vezetékek és fogyasztói berendezések létesítési és üzemeltetési műszaki biztonsági szabályzata (GMBSZ) a földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakör betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról. az ipari és mezőgazdasági gázfogyasztó készülékek megfelelőségének tanúsítási, illetve jóváhagyási rendjére és forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokról. a villamosmű biztonsági övezetéről a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról. a mérőeszközökre vonatkozó egyedi előírásokról Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról. a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról. a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek vizsgálatáról és tanúsításáról. egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről. egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról. a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról. a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árszabások megállapításáról a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról. a műanyaghegesztők minősítési rendszeréről. Felső csatlakozótoldat membrános gázmérőhöz. Csatlakozóanya membrános gázmérőhöz. Épületek villamos berendezéseinek létesítése. Gázfogyasztó készülékek fogalommeghatározásai Körzeti gázellátó rendszerek. Fogyasztói és csatlakozóvezetékek.

9 /125 MSZ :1983 MSZ :1977 MSZ :1991 MSZ CEN/TR 1749:2012 MSZ EN 3-7:2004 A1:2008 MSZ EN 88-1:2011 MSZ EN 287-1:2012 MSZ EN 334 :2005A1:2009 MSZ EN 751 sorozat MSZ EN 1045:1999 MSZ EN 1057:2006 A1:2010 MSZ EN :1999 MSZ EN 1443:2003 MSZ EN 1555 sorozat MSZ EN 1594:2009 MSZ EN 1775:2008 MSZ EN 1776:2002 MSZ EN 10204:2005 MSZ EN :2009 MSZ EN 10220:2003 MSZ EN 10255: 2004A1:2007 MSZ EN :2004 MSZ :1977 MSZ EN :2002 MSZ EN :2002 Körzeti gázellátó rendszerek. Elosztóvezetékek védőtávolságai. Gáztömörség vizsgálata Kisnyomású csatlakozóvezetékek és fogyasztói berendezések. Épületek és épülethatároló szerkezetek hőtechnikai számításai. Hőtechnikai méretezés A gázkészülékeknek az égéstermék-elvezetés módja (típusok) szerinti európai osztályozási rendszere. Hordozható tűzoltó készülékek. Gázkészülékek nyomásszabályozói és kapcsolódó biztonsági berendezései. 1. rész: Nyomásszabályozók legfeljebb 50 kpa bemenő nyomásig. Hegesztők minősítése. Ömlesztő hegesztés. 1. rész: Acélok. Gáznyomás-szabályozók 100 bar bemenő oldali nyomásig. Az 1., 2., és 3. gázcsalád gázaival és forró vízzel érintkező fémes menetes kötések tömítőanyagai. Keményforrasztás. Folyósítószerek keményforrasztáshoz. Osztályba sorolás és műszaki szállítási feltételek. Réz és rézötvözetek. Varrat nélküli, körszelvényű rézcsövek vízhez és gázhoz, egészségügyi és fűtési alkalmazásra. Réz és rézötvözetek. Csővezeték-armatúra. 1. rész: Szerelvények rézcsőhöz kapillárisan lágy vagy kapillárisan kemény forrasztható véggel. Égéstermék elvezető berendezések. Általános követelmények. Műanyag csővezetékek éghető gázok szállítására. Polietilén csövek. Gázellátó rendszerek. 16 bar-nál nagyobb üzemi nyomású csővezetékek. Műszaki követelmények. Gázellátás. Fogyasztói gázvezetékek. Legnagyobb üzemi nyomás 5 bar. Műszaki előírások. Gázellátó rendszerek. Földgázmérő állomások. Műszaki követelmények. Fémtermékek. A vizsgálati bizonylatok típusai. Acélcsövek éghető közegek csővezetékeihez. Műszaki szállítási feltételek Varratnélküli és hegesztett acélcsövek. Méretek és hosszegységenkénti tömegek Hegesztésre és menetvágásra alkalmas ötvözetlen acélcsövek. Műszaki szállítási feltételek Hegesztett acélcsövek mechanikai és általános műszaki célra. Műszaki szállítási feltételek. 1. rész: Ötvözetlen és ötvözött acélcsövek Gáztömörség és vizsgálata. Kisnyomású csatlakozóvezetékek és fogyasztói berendezések. Gázellátó rendszerek. Legfeljebb 16 bar üzemi nyomású csővezetékek. 1. Rész: Általános műszaki előírások. Gázellátó rendszerek. Legfeljebb 16 bar üzemi nyomású csővezetékek. 2. rész: Polietilénre vonatkozó különleges műszaki előírások (MOP legfeljebb 10 bar-ig).

10 /125 MSZ EN :2002 MSZ EN 12207:2001 MSZ EN 12186:2002, MSZ EN 12186:2000/A1:2006 MSZ EN 12207:2001 MSZ EN 12279:2002, MSZ EN 12279:2000/A1:2006 MSZ EN 12327:2002 MSZ EN 12732:2002 MSZ EN :2002 A2:2008 MSZ EN :2003 A1:2009 MSZ EN 14291:2005 MSZ EN :2007 A1:2011 MSZ EN :2008 MSZ EN :2010 MSZ EN :2009 MSZ EN :2009 MSZ EN :2008 MSZ EN 60529:2001 MSZ EN :2011 MSZ EN :2006 MSZ EN :2011 MSZ EN :2011 MSZ EN ISO 14731:2007 MSZ EN ISO 17672:2010 MSZ EN ISO/IEC :2010 MSZ HD :2007 MSZ HD :2007 Gázellátó rendszerek. Legfeljebb 16 bar üzemi nyomású csővezetékek. 3. rész: Az acélra vonatkozó különleges műszaki előírások. Ajtók és ablakok. Légáteresztés. Osztályba sorolás. Gázellátó rendszerek. Gáznyomás szabályozó állomások gázellátáshoz és gázelosztáshoz. Műszaki követelmények. Ajtók és ablakok. Légáteresztés. Osztályba sorolás. Gázellátó rendszerek. Gáznyomás szabályozók a csatlakozóvezetékben. Műszaki követelmények. Gázellátó rendszerek. Nyomáspróba, üzembe helyezés és üzemen kívül helyezés. Műszaki követelmények. Gázellátó rendszerek. Acélcsövek hegesztése. Műszaki követelmények. Égéstermék-elvezető berendezések. Hő- és áramlástechnikai méretezési eljárás. 1. rész: Egy tüzelőberendezést kiszolgáló égéstermék-elvezető berendezések Égéstermék-elvezető berendezések. Hő- és áramlástechnikai méretezési eljárás. 2. rész: Égéstermék-elvezető berendezések több tüzelőberendezéshez. Habképző szivárgásjelző oldatok gázszerelésekhez. Égéstermék-elvezető berendezések. Égéstermék-elvezető berendezések tervezése, kivitelezése és üzembe helyezése. 1. rész: Nyitott égésterű tüzelőberendezések égéstermékelvezető berendezései. Égéstermék elvezető berendezések. Égéstermék-elvezető berendezések tervezése, kivitelezése és üzembe helyezése. 2. rész: Zárt égésterű tüzelőberendezések égéstermékelvezető berendezései. Robbanóképes közegek. 0. rész: Gyártmányok. Általános követelmények Robbanóképes közegek rész: Térségbesorolás. Robbanóképes gázközegek. Robbanóképes közegek. 14. rész: Villamos berendezések tervezése, kiválasztása és szerelése Robbanóképes közegek. 17. rész: Villamos berendezések felülvizsgálata és karbantartása Villamos gyártmányok burkolatai által nyújtott védettségi fokozatok. Villámvédelem. 1. rész: Általános alapelvek. Villámvédelem. 2. rész: Kockázatkezelés. Villámvédelem. 3. rész: Építmények fizikai károsodása és életveszély. Villámvédelem. 4. rész: Villamos és elektronikus rendszerek építményekben. Hegesztési felügyelet. Feladatok és felelősség. Keményforrasztás. Keményforraszok. Megfelelőségértékelés. A szállító megfelelőségi nyilatkozata. 1. rész: Általános követelmények. Kisfeszültségű villamos berendezések rész: Biztonság. Áramütés elleni védelem. Kisfeszültségű villamos berendezések rész: A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Földelőberendezések, védővezetők és védő egyenpotenciálra hozó vezetők

11 /125 MSZ HD :2007 pren /2000. MBH állásfoglalás 2201_07_DU_ _08_DU_01 TIGÁZ-DSO Kft. ÜKSZ Kisfeszültségű villamos berendezések rész: Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Helyiségek fürdőkáddal vagy zuhannyal. Présidomos végű szerelvények fémcsövekhez. TT 1000 Gázelosztó vezeték létesítése TT 2000 Gázelosztó hálózat üzemeltetése Üzletszabályzata A Magyar földgázrendszer üzemi és kereskedelmi szabályzat

12 /125 IV. Szakmai tartalom. 1. A dokumentum célja: Ez a technológia utasítás rendelkezik a vezetéken szolgáltatott földgáz csatlakozó vezetékeinek felhasználói berendezéseinek, valamint a telephelyi vezetékeinek tervezési, építési, üzembe helyezési, üzemeltetési és megszüntetési munkafolyamatai, munkahelyei, munkaeszközei tekintetében a műszaki, műszaki-biztonsági és a főbb munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelményekről. A TIGÁZ-DSO Kft. szolgáltatási területén az általánosan bevezetett minőségi követelmények elemét képezi a "Gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések, valamint telephelyi vezetékek létesítése, üzemeltetése" c. technológiai utasítás. Ez a technológiai utasítás egységes szerkezetben fogja össze a csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések, valamint telephelyi vezetékek létesítésével, üzemeltetésével kapcsolatos lényeges kérdéseket. Az utasítás célja a csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések, valamint telephelyi vezetékek létesítésével, üzemeltetésével kapcsolatos tudnivalók öszszefoglalása, mely nem mentesít a tervezői- kivitelezői felelősség alól. A technológiai utasításban foglalt műszaki biztonsági követelmények alóli eltérés esetén a tervező köteles igazolni, hogy az általa választott megoldás, a technológiai utasításban foglalt követelményekkel egyenértékű. Az eltérésre a minőségirányítási képviselő adhat engedélyt. Alkalmazás előtt győződjön meg az adott technológiai utasítás érvényességéről. 2. Alkalmazási terület: Ez a dokumentum a TIGÁZ-DSO Kft. minden szervezetére vonatkozik. Jelen utasítást a fent megjelölt társaság vezetője több érintett társaság esetén a társaságok vezetői közösen - hagyta jóvá, a dokumentum a társaság(ok) saját döntése alapján készült el. A TIGÁZ Csoport fent megjelölt tagjára vonatkozó alapdokumentumot (mellékletek, formanyomtatványok nélkül) a csoport fent megjelölt tagjai közösen készítették el, míg azon mellékleteket és formanyomtatványokat, melyek csak egy társaságra vonatkoznak, csak és kizárólag ezen érintett társaság készítette és hagyta jóvá saját hatáskörben. Az egyes társaságok saját döntésüket az előlap szignálásával fejezik ki. Az egyes társaságokra vonatkozó speciális szabályokat meghatározott kivételekkel - csak az adott társaság munkavállalói jogosultak megismerni. A dokumentum előírásai a Társaság teljes szolgáltatási területén kiterjednek továbbá mindazon természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiség nélküli társaságokra (tervező, kivitelező, létesítésben résztvevő stb.), amelyek jelen Technológiai utasítás követelményei hatálya alá tartozó vagy a követelményekhez kapcsolódó tevékenységet végeznek. 3. Hatálytalanítás: Jelen dokumentum hatálytalanítja a következő dokumentumot: 2201_10_DU_01_B_2011 TT 4000 Gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések, valamint telephelyi vezetékek létesítése, üzemeltetése 4. Meghatározások: Ezen ban alkalmazott szakkifejezések meghatározásait igazodva a 11/2004 (II. 13.) GKM rendelettel kiadott GMBSZ szerkezeti felépítéséhez a 2. fejezet tartalmazza.

13 / Technológiai utasítás: 1. FEJEZET: TECHNOLÓGIAI UTASÍTÁS SZAKMAI ALKALMAZÁSI TERÜLETE Jelen technológiai utasítás előírásait kell alkalmazni a vezetéken szolgáltatott földgáz csatlakozó vezetékeinek felhasználói berendezéseinek, valamint a telephelyi vezetékek tervezésére, építésére, üzembe helyezésére, üzemeltetésére és megszüntetésére, valamint minden olyan esetben, amikor az üzemeltetési vagy a létesítéskor érvényes feltételekben változás következik be, illetve az érintett helyiségek rendeltetése változik. Meglévő csatlakozó vezeték és/vagy felhasználói berendezés és/vagy telephelyi vezetékek tervköteles átalakítását (bővítését felújítását) ezen Utasítás előírásai szerint kell végezni. Egyidejűleg vizsgálni kell a már üzemelő csatlakozó vezeték és/vagy felhasználói berendezés és/vagy telephelyi vezetékek létesítéskor érvényben levő műszaki biztonsági előírásoknak való megfelelését, továbbá ellenőrizni kell, hogy a bővítmény nincs-e káros hatással a már üzemelő létesítmény biztonságos működésére. Az ipari és mezőgazdasági célú gázfogyasztó készülékeket tartalmazó gázellátó rendszer esetében jelen előírásokon túlmenően Az ipari és mezőgazdasági gázfogyasztó készülékek megfelelőségének tanúsítási, illetve jóváhagyási rendjére és forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokról 13/2004. (II.13.) GKM rendelet előírásait is alkalmazni kell. A telephelyi vezetékekre a csatlakozó és a fogyasztói vezetékekre előírtakat kell alkalmazni. Az utasításban foglalt egyes műszaki előírásoktól a vonatkozó jogszabály 1 értelmében, indokolt esetben el lehet térni, ha a tervező előzetesen igazolja, hogy a Szabályzat előírásai szerint elérhető műszaki biztonsági szintet más módon biztosította. A vitás ügyben a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal hoz döntést. Az utasításban előírtakat a hatályba lépést követően benyújtott tervek műszaki-biztonsági tervfelülvizsgálata, valamint a lejárt érvényességű terv ismételt felülvizsgálata során alkalmazni kell. A vonatkozó jogszabály 2 1. sz. mellékletét képező Gázelosztási Szabályzat 14.. (1) bekezdés szerint: a legfeljebb azonos teljesítményű, azonos működési elvű, és a készülékek osztályozása (4. sz. melléklet) szerint azonos alcsoportba tartozó gázfogyasztó készülékek cseréje során tervdokumentáció készítése nem szükséges, de a légellátási és égéstermék elvezetési feltételek meglétét arra jogosult szakembernek 3 ellenőrizni kell. Nem a gázfogyasztó készülékkel együtt tanúsított égéstermék elvezető berendezéssel rendelkező készülék esetén a meglévő égéstermék elvezető berendezés új gázfogyasztó készülékhez való alkalmasságának igazolásához a kéményseprő-ipari közszolgáltató műszaki felülvizsgálati jegyzőkönyvét az építtetőnek be kell szerezni. A készülék cserét végző szakember a területileg illetékes elosztói/forgalmazói engedélyest a cseréről köteles tájékoztatni. Gáz alá helyezést a 4. Üzembe helyezés pont betartásával kell végezni. A tervköteles bővítmény esetén, a meglévő rendszert is fel kell a terven tüntetni. A műszaki leírásnak tartalmazni kell a kialakult együttműködő rendszer biztonsági értékelésének eredményét. A TIGÁZ Zrt. TT 4000 A, B, és C 0, valamint a TIGÁZ-DSO Kft. A 0 kiadású, a 2201_10_DU_01_B_2011 és a 2201_10_DU_01_C_2011 technológiai utasításhoz kiadott kiegészítések érvényességük időpontjáig hatályban maradnak (pl. Hatósági engedélyek, hozzájárulások stb.). 1 11/2004. (II.13.) GKM rendelet a gázcsatlakozó vezetékekre és fogyasztói berendezésekre vonatkozó műszakibiztonsági előírásokról 2 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet a földgázellátásról szóló évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról 3 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról, 104/2006. (IV. 28.) Kormányrendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól, 12/2004 (II. 13.) GKM rendelet a földgáz ellátásban műszaki-biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról

14 /125 Hatályukat vesztik azok a házi nyomásszabályozó és gázmérő szekrény engedélyek, amelyekben a gázmérőkötése menetes ívekkel, idomokkal van kialakítva (pl. BIM-2006, G-4 /PF 2006/). Ezen technológiai utasítás hatályba lépését követő tervekben nem fogadhatók el. Új gázmérő hely menetes ívekkel, idomokkal nem alakítható ki! Mivel a Társaság Propán-Bután gázra vonatkozó engedélyesi tevékenységgel (vezetékes szolgáltatás, tartályban vagy palackban történő forgalmazás) nem foglalkozik, ezért a technológiai utasítás ezen tevékenység műszaki követelményeit nem részletezi. Ezen követelményeket a GMBSZ és az adott engedélyesi tevékenységgel foglalkozó Társaság követelményei tartalmazzák.

15 / FEJEZET: FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK 2.1. TECHNOLÓGIAI UTASÍTÁS ÁLTALÁNOS FOGALOM MEGHATÁROZÁSAI Almérő: olyan gázmérő, mely a joghatással járó elszámolási mérő által mért gázfogyasztások, vagy gázfogyasztó készülékek gázfogyasztásának egymás közötti megosztására szolgál. Alsó hőérték, fűtőérték: Az a hőmennyiség, amely meghatározott mennyiségű gáznak levegőben való elégetése során felszabadul, feltéve, hogy a p 1 nyomás amelyen a reakció végbemegy állandó, és az összes égéstermék ugyanarra a t 1 hőmérsékletre van hűtve, azaz a reagáló anyagok megadott hőmérsékletére; az összes termék gáz halmazállapotú. Áramlásbiztosító: a gázkészülék égéstermék-vezető részeinek az a szerkezeti eleme, amely a huzatnak és a visszaáramlásnak az égő működésére és az égésre gyakorolt hatását csökkenti. Áramláskorlátozó: olyan szerelvény, mely a gyártója által meghatározott térfogatáramú gázáramlást meghaladó mértékű áramlás esetén automatikusan zárja a gáz útját. Átfolyó rendszerű vízmelegítő: olyan gázfogyasztó készülék, amelyben a víz melegítése közvetlenül a kifolyástól függ. Átjáró: építményen átvezető, személyi közlekedésre szolgáló tér. Beépíthető gázfogyasztó készülék: szekrénybe, panelben kiképzett fülkébe, konyhai blokkba vagy hasonló helyre való beépítésre alkalmas készülék. Emiatt a készüléket nem feltétlen szükséges minden oldalról burkolattal ellátni. Belső fekvésű helyiség közvetlen természetes szellőzéssel és közvetlen természetes megvilágítással nem rendelkező helyiség. Beruházói műszaki ellenőr: az építtető megbízottja, aki megfelel 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól, 192/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről előírásainak. Biztonsági gyorszár: olyan segédenergia nélkül működő mechanikus biztonsági berendezés, amely önműködően megszünteti a gáz áramlását, ha az általa védett rendszerben nem megengedett nyomást észlel. Csak kézi beavatkozással nyitható. Az alsó határú gyorszár a beállított nyomástartomány alsó határán, a felső határú gyorszár a felső határán zár. Biztonsági lefúvató berendezés: olyan segédenergia nélkül működő szerelvény, amely, ha az általa védett rendszerben valamely beállított értéknél nagyobb nyomást észlel, akkor nyit, és a beállítottnál nagyobb nyomásnak megfelelő gáztömeget a külső térbe engedi mindaddig, amíg a védett rendszerben a nyomás a megengedett értékre nem csökken. Biztonságos használhatóság: biztonságosan használható az építmény vagy annak része, ha a rendeltetésszerű használókat nem veszélyezteti állékonysági, tűzvédelmi, egészségvédelmi vagy más szempontból nem megfelelő építményrész, szerkezet, berendezés, építési anyag. Burokcső: a gázvezeték mechanikai védelmét szolgálja, a külső behatásokkal szemben. A burokcsövet központosítva, de toktömítés és szaglócső nélkül kell megépíteni. A burokcső anyaga lehet acél, beton, műanyag. Csatlakozó vezeték: a felhasználási hely telekhatárától a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték. Csőtartó szerkezet (csőmegfogó szerkezet, komplett csőtartó): A csővezeték adott pontján annak térbeli helyzetét biztosító, azaz a csővezeték üzemszerű működéséből származó erőhatásokat felvevő szerkezet, amely szükség esetén biztosítja a csővezeték erőtanilag szükséges elmozdulási lehetőségét is.

16 /125 Csőtartó elem: Az átlagos igénybevételi feltételekre rendszeresen alkalmazott, szokványos környezeti feltételek között működő csőtartó szerkezethez alkatrészként felhasznált elem, amely építőkocka elvű felépítési lehetőséget biztosít. Differenciál presszosztát: (pl. a füstgáz nyomáskapcsoló) a gázfogyasztó készülékbe épített, a levegő-füstgáz áramkör biztonságos működésének ellenőrzésére szolgál. Két nyomás értéket olvas le. A két nyomásérték különbsége adja a kapcsolási nyomást. Ha a leolvasott nyomáskülönbség értéke nem megfelelő, a differenciál presszosztát a készülék üzemét megszakítja. Égés: olyan kémiai reakció, amelynek során az éghető gáz a levegő oxigénjével (exoterm) hőtermelő reakcióba lép. Égésbiztosító berendezés: olyan berendezés, amely a lángőr jelére a gáz hozzávezetést nyitva tartja, és azt az ellenőrzött láng hiánya esetén lezárja. Égéstermék: a tüzelőanyagok elégetésekor keletkező (gáznemű, folyékony vagy szilárd összetevőjű) termék. Égési levegő: az egységnyi gáztérfogat elégéséhez szükséges levegőmennyiség. Égéstermék elvezető berendezés: olyan héjból vagy héjakból álló szerkezet, amely egy vagy több járatot képez, és a gáztüzelő berendezésben keletkezett égésterméket a szabadba vezeti. Égő (gázégő): olyan berendezés, amely lehetővé teszi a gáz elégetését. Egyedi nyomásszabályozó állomás: a nem közterületen elhelyezett nagyobb, mint 40 [m 3 /h], de legfeljebb 200 [m 3 /h] térfogatáramnál, segédenergia nélkül működő fogyasztói nyomásszabályozó. Éghető gáz: az a gáz, amelyet a gázelosztásban alkalmaznak és amely a gázfogyasztó készülékben biztonságosan és gazdaságosan eltüzelhető. Olyan telített és telítetlen szénből és hidrogénből álló szerves vegyület, melyet magas égéshő jellemez és ezért fűtőanyagként való felhasználásra kiválóan alkalmas. Elosztási engedélyes (a továbbiakban engedélyes): az a természetes, vagy jogi személy, vagy jogi személyiségű Társaság, aki/amely a évi XL. törvény szerint a Magyar Energia Hivatal által kiadott érvényes engedéllyel rendelkezik. Előkert: az építési teleknek a közterület vagy a magánút felőli határvonala (homlokvonala), és az építési határvonal (előkerti határvonal), valamint az oldalkertje(i) által határolt része. Engedélyesi nyilatkozat (Szolgáltatói szakvélemény): a területileg illetékes engedélyes olyan nyilatkozata, mely szerint a csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés felülvizsgálatra benyújtott tervdokumentációját tervező felelősségének megtartása mellett, műszakibiztonsági szempontból kivitelezésre alkalmasnak nyilvánítja. EPH: egyen-potenciálra hozó vezetékrendszer; az a vezetékrendszer, amely a védővezetőt igénylő érintésvédelemmel ellátott gázfogyasztó készülékek testét, a házi fémhálózatokat, valamint az önállóan is számottevően földelt fémtárgyakat - közvetlenül vagy közvetve - villamosan hatásosan összeköti. Építési műszaki ellenőr: az építtető megbízottja, aki megfelel a vonatkozó rendelet 4 előírásainak, az építmény megvalósítása, az építési szerelési munka teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések, valamint az építésügyi hatóság, illetve az építmény létesítését engedélyező hatóság által jóváhagyott építészeti műszaki terv betartását /2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, ill. a 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról

17 /125 Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Az építményhez tartoznak annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges alapvető műszaki és technológiai berendezések is (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma). Építményszint: az építmény mindazon használati szintje, amelyen helyiség van. Nem építményszint a padlás, valamint az a tetőszint, amelyen a felvonógépházon vagy a lépcsőház felső szintjén kívül más helyiség nincs. Épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja. Építési munkaterület: az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének helye; ennek minősül a munkaszervezéssel összefüggő felvonulási, előkészítési, valamint a tevékenység végzéséhez szükséges építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére és az előkészítő technológiai munkafolyamatok elvégzésére szolgáló terület is. Építési szakmunka: szakirányú képesítéssel, jogszabály vagy szabvány alapján végezhető építési-szerelési munka. Építési-szerelési munka: az építési tevékenység végzésére irányuló szakági munka. Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából. Érintésvédelem: Az üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de meghibásodás esetén veszélyes feszültség alá kerülő vezetőrészek, okozta balesetek elleni védekezés. Erkély: az épület homlokzati síkjától kinyúló, konzolos, függesztett vagy pontszerűen alátámasztott kialakítású külső tartózkodó tér. Fagyhatár (mértékadó): a rendezett terepcsatlakozástól mért azon talajmélység, ahol a talaj nem hűl tartósan 0 C alá. Felelős műszaki vezető: aki az építési munkahelyen az építési-szerelési munkát irányítja. A felelős műszaki vezető felel: az építményfajtának, építési tevékenységnek megfelelő jogosultságának meglétéért, a szakmunka irányításáért, az építmény, építményrész jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek, illetve a jogszabályban meghatározott kivitelezési terveknek megfelelő megvalósításáért, továbbá az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért és a munkálatok végzésének szakszerűségéért. Felső hőérték, (égéshő): Az a hőmennyiség, amely meghatározott mennyiségű gáznak levegőben való elégetése során felszabadul, feltéve, hogy a p 1 nyomás amelyen a reakció végbemegy állandó, és az összes égéstermék ugyanarra a t 1 hőmérsékletre van hűtve, azaz a reagáló anyagok megadott hőmérsékletére; az összes termék gáz halmazállapotú, kivéve az égés során keletkezett vízgőzt, amely a t 1 hőmérsékleten kondenzálódva folyadék halmazállapotú. Felhagyás: a csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés végleges használaton kívül helyezése, elbontása, beleértve a pébégáz forgalmazói engedélyes által végzett pébé-tartály felállítási helyéről történő elbontást, elszállítását de legalább a felállítási helyén történő gázmentesítését és a telepítési helyszín helyreállítását is. Felhasználási hely: a felhasználó tulajdonában vagy használatában lévő ingatlan, ahol a felhasználói berendezés, a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó, a gázmérőhely vagy a fogyasztói főcsap van.

18 /125 Felhasználó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli Társaság, aki (amely) földgázt vagy vezetéken keresztül PB-gázt saját felhasználás céljára vásárol. Felhasználói berendezés: a fogyasztói vezeték, a gázfogyasztó készülék és a gázfelhasználó technológiák, valamint az azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok összessége. Fogyasztói főcsap: a gázmérőnél lévő, ennek hiányában a csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték közé beépített elzáró szerelvény, amely a csatlakozóvezeték tartozéka. Fogyasztói főelzáró: a telekhatáron vagy annak közelében létesített elzáró szerelvény, amely az elosztóvezeték tartozéka. Fogyasztói nyomásszabályozó: az a készülék, amely az elosztóvezetéken érkező gáz nyomását a fogyasztóval kötött szerződésben vagy szabványban meghatározott mértékre csökkenti, és közel állandó értéken tartja. Fogyasztói vezeték: az a vezetékszakasz tartozékaival együtt, amely a gázmérőtől ennek hiányában a fogyasztói főcsaptól a gázfogyasztó készülékig terjed. Fokozott védelem: a gázvezeték olyan védelmi berendezése, amely a vezeték meghibásodásakor a kiszivárgott gáz mennyiséget érzékeli, megakadályozza annak a védendő épülethez vagy műtárgyhoz jutását, az érzékelés hatására olyan jelet ad, amely automatikus lezárást vezérel a vezeték betáplálási oldalán, vagy azonnali kézi beavatkozást tesz lehetővé. Fokozott légzárás: a vonatkozó szabvány 5 szerint ebbe az osztályba sorolt nyílászáró, vagy az MSZ EN Lakó és közösségi épületek függőleges síkban beépített ablakai és erkélyajtói, műszaki követelmények szabvány szerint, a legalább L2 légzárású nyílászáró. Folyosó: önálló rendeltetési egységek, helyiségek megközelítésére, összekapcsolására szolgáló közös használatú közlekedő. Földgáz: olyan természetes éghető gáz, amely a földkéregben keletkezett, bányászati tevékenység során kerül a felszínre, valamint bármely, az e törvény szerint alkalmazott berendezésben környezetvédelmi és műszaki biztonsági szempontból megfelelő módon, biztonságosan felhasználható, ideértve a földgáz minőségű biogáz és biomasszából származó gázokat, valamint egyéb gázfajtákat is. Földgáz minőségű biogáz és biomasszából származó gázok, valamint egyéb gázfajták: olyan mesterségesen előállított gázok, amelyek külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett, környezetvédelmi és műszaki-biztonsági szempontból megfelelő módon az együttműködő földgázrendszerbe juttathatók (szállíthatók, eloszthatók és tárolhatók), a földgázzal keverhetők, és ez a keverék a földgázrendszerbe juttatáskor megfelel a földgáz szabványban meghatározott minőségi követelményeknek. Főégő: az az égő, amely a hőtechnikai feladatát végzi, és általában égőnek nevezik. Főhelyiség: az önálló rendeltetési egység rendeltetése szempontjából meghatározó (mellékhelyiségnek nem minősülő) helyiség. Fűtetlen tér: olyan, a gázmérő elhelyezésére műszaki-biztonsági és egyéb vonatkozó előírásnak megfelelő, építmény által, vagy annak viszonylatában meghatározott tér, amelyben nincs fűtőberendezés, valamint nincs légtér összeköttetésben olyan helyiséggel, amelyben van fűtőberendezés, illetve légtér összeköttetésben van szabad térrel. (Építmény: évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló rendelet szerint) Így fűtetlen térnek minősülnek: 5 MSZ EN 12207:2001 Ajtók és ablakok. Légáteresztés. Osztályba sorolás.

19 /125 - a szabadterek (kerítések, előkertek, építmények külső falai stb.) - azon terek, melyek a szabad térrel légtér összeköttetésben vannak (nyitott lépcsőházak, pincék stb.) - azon helyiségek, ahol a várható téli belső hőmérséklet 15 [ C] alatti (lépcsőház, mosókonyha, pince stb.) A hőmérséklet szempontból irányadó: MSZ :1991 Épületek és épülethatároló szerkezetek hőtechnikai számításai. Fűtött terű helyiség: olyan, a gázmérő elhelyezésére műszaki-biztonsági és egyéb vonatkozó előírásnak megfelelő tér, amelyben van (üzemképes) fűtőberendezés, valamint légtér összeköttetésben van olyan helyiséggel, amelyben van (üzemképes) fűtőberendezés, egyúttal a várható téli belső hőmérséklet 15 [ C] feletti. Garázs: funkcionálisan gépjármű tárolására szolgáló helyiség, és a használatbavételi engedélyen annak minősítették. Gázcsalád: hasonló tüzelési tulajdonságú, egy Wobbe-szám-tartomány révén egymáshoz kapcsolt éghető gázok csoportja. Gázellátó rendszer: a gázelosztó vezeték, csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés együttesen. Gázmérő hely: a fogyasztó részére telepített gázmérő(k) a hozzátartozó mérőcsatlakozás, kötésanyagokkal, a szekrény vagy fülke illetve helyiség együttese. Gázmérő csatlakozás: olyan szerelvénysor mely lehetővé teszi a gázmérő rendeltetés szerinti felszerelését. Gázérzékelő és beavatkozó készülék, vagy berendezés: a helyiség és/vagy létesítmény légterében éghető gáz (gőz) jelzésére és a védelmi rendszer beavatkozó szervének vezérlésére alkalmas készülék. Gázfogyasztó készülék: olyan készülék, amely éghető gázokkal működik. (A gáz szó ebben a tekintetben éghető gáz -t jelent, azaz minden 15 [ C] hőmérsékleten és 1 [bar] abszolút nyomáson gáznemű halmazállapotban lévő éghető gázt.) - A típusú (nyílt égésterű, égéstermék elvezetés nélküli) gázfogyasztó készülék: kéményhez, illetve az égésterméket a készülék felállítási helyiségéből a szabadba elvezető rendszerhez nem csatlakoztatható. (Sematikus ábrái: 4. sz. melléklet) - B típusú (nyílt égésterű, égéstermék elvezetéssel rendelkező) gázfogyasztó készülék: kéményhez vagy az égésterméket a készülék felállítási helyiségéből a szabadba elvezető rendszerhez való csatlakoztatásra alkalmas. Az égési levegőt a készülék a felállítási helységből nyeri. (Sematikus ábrái: 4. sz. melléklet) - C típusú (zárt égésterű) gázfogyasztó készülék: a felállítási helyiséggel szemben zárt égési körrel (légbevezetővel, tűztérrel, hőcserélővel és égéstermék elvezető terekkel) rendelkező készülék. (Sematikus ábrái: 4. sz. melléklet) Gázfogyasztó készülék csatlakozási nyomása (P c ): a gáz nyomása közvetlenül a gázfogyasztó készülék előtt. Gázhiány-biztosító: az a segédenergia nélkül működő mechanikus biztonsági záró szerelvény, amely valamely beállított értéknél záró nyomásnál - kisebb nyomás esetén önműködően zárja, korlátozza a gáz áramlását. Megfelelő nyomás esetén a nyitás automatikus, kézi beavatkozást nem igényel. Zárt helyzetben meghatározott, az automatikus nyitáshoz szükséges gáz térfogatáramot átengedi. Gázkonnektor: a fogyasztói vezeték olyan kapcsoló eleme, mely hajlékony csővel úgy kapcsolja össze a gázfogyasztó készüléket a fogyasztói vezeték rögzített szakaszával, hogy az egyszerű kézi mozdulattal szét- és összekapcsolást tesz lehetővé anélkül, hogy szétkapcsolás következtében a csőben lévő gáz a környezetbe kerülne.

20 /125 Gázmérő: az engedélyes és a fogyasztó között értékesített gázmennyiség joghatással járó elszámolásául szolgáló berendezés tartozékaival együtt. Gázmérő kerülő vezeték: a gázmérő belépő és kilépő oldalát összekötő és elzáró szerelvénnyel ellátott vezeték, amely csak az engedélyes feltételei szerint létesíthető és működtethető. Gázmérő nyomásszabályozó: a gázmérő elé, annak kötésébe szerelt nyomásszabályozó. Gáztechnikai normál állapot értékei száraz levegőre és gázra: a.) Nyomás: P n =1013,25 [mbar] b.) Hőmérséklet: T n =288,15 [K] (t n =15[ 0 C]) Gáznyomás-szabályozó: segédenergia nélkül működő készülék, amelynek feladata a rajta átáramló gáz nyomásának meghatározott értékre csökkentése és tűréshatárok között tartása a zavaró változóktól (bemenő-nyomás változásától és az elvétel változó térfogatáramától) függetlenül. Gáznyomás-szabályozó pontossága: a szabályozás minőségére utaló jellemző, a működési tartományon belül a pozitív vagy negatív szabályozási eltérés legnagyobb abszolút értékének az átlaga a névleges kimenő nyomás százalékában kifejezve. Gázszivárgás: a gáz csatlakozó vezetéken és/vagy fogyasztói berendezésen, szerelvényen, gázfogyasztó készüléken tömörtelenség, sérülés, esetleg a technológiai fegyelem megsértése következtében szivárgó gáz. Gázterhelés: az a gáztérfogat, amely a gázfogyasztó készülék folyamatos üzeme során időegység alatt a készülékbe áramlik ([m 3 /h]; [m 3 /s]). Gépjárműtároló: Nyitott: közvetlenül a szabadba nyíló, állandó keresztirányú szellőzésű, nyílásos homlokzatú, gépjárművek elhelyezésére szolgáló épület, épületrész, melyben a nyílások legalább két egymással szemben, 70 méternél nem távolabb lévő oldalán a határoló falak összes felületének legalább 1/3-át kitevő nagyságban helyezkednek el, és a használatbavételi engedélyen annak minősítették Zárt: gépjárművek elhelyezésére szolgáló épület, amely nem elégíti ki a nyitott gépjárműtárolóra leírt feltételeket és a használatbavételi engedélyen annak minősítették Gyújtó láng: (őrláng égő) a főégő meggyújtására szolgáló kis fogyasztású égő. Hajlékony vezeték: a fogyasztói vezeték azon szakasza, mely rendeltetésszerűen a gázfogyasztó készülék feszültség-, elcsavarodás mentes bekötésére szolgál. Harmatpont: az a hőmérséklet, melynél az égéstermékben lévő vízgőz-állandó nyomásontelítetté válik. Hasadó és hasadó-nyíló felületek: olyan felületek, amelyek az építmények, vagy az építményrészek (helyiségek) határoló szerkezeteiben a káros mértékű robbanási túlnyomás hatására tönkremennek, vagy megnyílnak, ezáltal lehetővé téve a nyomás elvezetését. Hasadó felületek: olyan felületek, amelyek tönkremenetelükkel lehetővé teszik a belső tér megnyitását a túlnyomás levezetése céljából. Hasadó-nyíló felületek: olyan felületek, amelyek megnyílással, elfordulással, billenéssel lehetővé teszik a túlnyomás levezetését, és megnyílási nyomásuk beállítható. Házi fémhálózat: épületen beüli, minden villamosan összefüggő jól vezető - minden olyan fémszerkezet, amelynek elemei egymáshoz fémesen kapcsolódnak - fémszerkezet, amelynek mérete függőleges irányban 5 [m]-nél nagyobb. Nem minősül házi fémhálózatnak a lépcső, a függőfolyosó- és az erkélykorlát, valamint a zászlótartó rúd abban az esetben sem, ha méretei az említett határértéket meghaladják. Házi fémhálózatnak kell tekinteni a víz, gáz, központi fűtés villamosan összefüggő jól vezető fémcsőhálózatát, vagy villamosan összefüggő jól vezető fém épületszerkezet.

21 /125 Házi nyomásszabályozó: nem közterületen elhelyezett, legfeljebb 16 [bar] bemenő nyomású és legfeljebb 40 [m 3 /h] térfogatáramú, segédenergia nélkül működő fogyasztói nyomásszabályozó. Helység: a rendeltetésének megfelelően épületszerkezettel minden irányból körülhatárolt, járófelülettel rendelkező tér, a beépítetlen tetőtér kivételével. Homlokzat: az építménynek a nézőpont felé eső legkülső pontjára illesztett függőleges felületre vetített terepcsatlakozása felett látható része. Hőre záró elem: olyan szerkezet, amely 95 [ C] feletti környezeti hőmérsékleten önműködően lezárja a gáz útját. Hőteljesítmény (névleges): a készülék gyártója által megadott névleges leadott teljesítmény [kw]. Hőterhelés: az az energiaáram, amely a gázfogyasztó készülék folyamatos üzeme során a készülékbe áramlik. [kw]. Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség: amelynek a használata folyamatosan két óra időtartamot meghaladó, vagy amelynél a használatok közötti szünet időtartama a két órát nem éri el. Ipari és mezőgazdasági gázfogyasztó készülék: ipari vagy mezőgazdasági eljárásokra tervezett berendezés, amelyben ipari vagy mezőgazdasági nyersanyag vagy félkész termék gáz eltüzeléséből keletkezett hőenergia és/vagy védőgáz hatásának van kitéve. A gázfogyasztó készülék magába foglalja a tüzelőanyag- és égéslevegő ellátó rendszer, a tűztérmunkatér, égéstermék elvezetés és az irányítástechnikai tartozékok összességét. Ipari nyomásszabályozó állomás: az olyan nyomásszabályozó állomás, amelyen átmenő gáz térfogatárama nagyobb, mint 200 [m 3 /h]. Jogi zár: a TIGÁZ-DSO Kft. saját hatáskörében alkalmazott, és nyilvántartott eszköz, amely a gázvezeték egyes elemeinek sértetlen állapotát hivatott tanúsítani. Ilyen eszközök pl. gázmérő felszerelésekor használatos csonkplomba (plombatok), biztonsági matrica, függőplomba szabálytalan gázvételezés esetén pl. a szankcionális főelzáró doboz, szankcionális csonkplomba (plombatok), szankcionális függőplomba. Karbantartás: a csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés eredeti állapotának és állagának fenntartását célzó, legalább a gyártói és tervezői előírásokon alapuló, kötelezően végzendő, tervszerű tevékenység. Kazánház: kazán funkciójú gázfogyasztó készülék elhelyezésére szolgáló helység, épület melyet a használatbavételi engedélyben annak minősítették. Kazán-létesítmény: olyan nyomástartó létesítmény, amely legalább egy - tüzeléssel vagy más módon fűtött, túlhevülési veszély lehetőségével üzemelő - nyomástartó berendezést tartalmaz és 110 [ C]-ot meghaladó hőmérsékletű (gőz, forró víz, vagy szerves anyag) hőhordozó közeg előállítására szolgál, függetlenül attól, hogy ez a berendezés erőműnek, távhőszolgáltató létesítménynek, vagy központi fűtő berendezésnek a része. Kémény (füstcsatorna): olyan szilikát alapanyagból, fémből, műanyagból vagy ezek együtteséből kialakított - jellemzően függőleges tengelyirányú - építménynek, épület- vagy épületgépész szerkezetnek minősülő, zártszelvényű, gravitációs vagy mesterséges áramlás elvén működő rendszer, amely alkalmas a tüzelőanyag elégetésével működő tüzelőberendezés (hőtermelő berendezés) füstgáza (égésterméke) elvezetésére. Kéménytartozék: a kéményhez csatlakozó vagy azzal egy szerkezetet alkotó olyan elem, amely a kémény ellenőrizhetőségét, tisztíthatóságát vagy biztonságos működését szolgálja, így különösen a koromzsák, a kondenzedény, a koromzsákajtó, a tisztítóajtó, a füstcsatorna, a bekötőnyílás, a füstsíp, a kéménytoldó, a szikrafogó, a kitorkollást módosító szerkezet. Kerítés a telek területét a közterülettől, a telek közhasználat céljára átadott területétől, illetve a szomszédos telkek területétől vagy a telek különböző rendeltetésű vagy használatú részeit térben elválasztó, lehatároló építmény.

22 /125 Készülék elzáró szerelvény: a fogyasztói vezetékbe, a gázfogyasztó készülék elé áramlási irányban a gázfogyasztó készülék rendeltetésszerű használatához szükséges szerelvények (a berendezés összes tüzelőanyag szabályozója előtt elhelyezkedő) elé beépített kézi működtetésű záró szerelvény, amellyel a berendezés tüzelőanyag ellátása elzárható. Készülék nyomásszabályozó: az a nemzeti szabványnak 6 megfelelő készülék, amely a fogyasztói vezetéken érkező gáz nyomását a gázégő csatlakozási nyomásértékére csökkenti. Készülék típusa: a gázfogyasztó készülék szabvány 7 szerinti típus besorolásának jelzése. Kibocsátó forrás: olyan pont vagy hely, amelyből éghető gáz szabadulhat ki a légkörbe úgy, hogy robbanóképes gáz-levegő keverék képződhet. Kivitelező: csatlakozóvezeték és fogyasztói berendezés megvalósítását végző, a vonatkozó jogszabályok szerint arra jogosult természetes vagy jogi személy. Kommunális fogyasztó: közcélokat szolgáló (oktatási, egészségügyi, közszolgáltatási, államigazgatási, önkormányzati stb.) intézmények. Kompakt nyomásszabályozó: olyan nyomásszabályozó, amely egy szerkezeti egységben tartalmazza a nyomásszabályozást és a biztonsági nyomáshatárolást biztosító funkcionális szerkezeti egységeket. Kondenzációs kazán: az a kazán, amelyben rendeltetésszerű üzemi körülmények között és meghatározott üzemi vízhőmérsékleten az égéstermék vízgőze részben lecsapódik e vízgőz kondenzációs hőjének fűtési célra való hasznosítására, és az, amely az MSZ 7041:2003 szabvány hatásfok-követelményeinek megfelel. Közvetlen természetes szellőzés: közvetlenül a szabadba nyíló nyílászárón vagy szellőzőkürtőn, szellőzőcsatornán keresztül történő gravitációs légcsere, a fokozott légzárású nyílászáró nem biztosít közvetlen természetes szellőzést. Lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki saját háztartása egy felhasználási helyet képező, lakás céljára használt lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs fogyasztása céljára vásárol földgázt földgáz vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így vásárolt földgázzal nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet. Ha a lakóépületben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát, a felhasználót úgy kell tekinteni, hogy saját háztartás céljára vételez és a vásárolt földgázzal nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet. Lakóépület: kizárólag, vagy túlnyomó részben lakást tartalmazó épület. Lakószoba: a lakás, szállás, üdülés céljáró szolgáló olyan helyiség, amelynek függetlenül elhelyezésétől hasznos alapterülete, belmagassága, közvetlen természetes megvilágítása, szellőzési, valamint fűtési lehetősége megfelel az építésügyi előírásoknak. Lángőr: Olyan berendezés, amely a lángérzékelő jelére nyitva tartja a gázellátást és kikapcsolja azt az őrzött láng kialvásakor. Leágazó vezeték: Az elosztó vezeték azon része, amelynek kezdőpontja az gázelosztó vezetéki leágazás, végpontja a fogyasztói hely telekhatára. Légakna: közel azonos légszennyezettségű helyiségek közvetlen természetes szellőzésére szolgáló, határfalakkal határolt, vagy a szomszédos építési telek beépítéséig a telekhatárhoz csatlakozó oldalán nyitott tér. Légcsere szám: helyiségre vonatkoztatott viszonyszám, amely a helyiségbe 1 [h] alatt bevitt szellőző levegő és a helyiség térfogatának hányadosa. Légterhelés - fajlagos légterhelés: az "A" vagy "B" típusú gázfogyasztó készülékek elhelyezésére szolgáló zárt helyiség jellemzésére szolgáló arányszám, amely a helyiségben elhe- 6 MSZ EN 88-1 Gázkészülékek nyomásszabályozói és kapcsolódó biztonsági berendezései. 1. rész: Nyomásszabályozók legfeljebb 50 kpa bemenő nyomásig. 7 MSZ CEN/TR 1749 A gázkészülékeknek az égéstermék-elvezetés módja (típusok) szerinti osztályozási rendszere

23 /125 lyezett - nevezett típusú - gázfogyasztó készülékek hőterhelésének [W; kw] és a helyiség térfogatának [m 3 ] hányadosaként áll elő. Egysége: [W/ m 3 ; kw/m 3 ]. Légtér összeköttetés: Két vagy több helyiség légtere akkor tekinthető összeköttetésben lévőnek, ha közöttük nyílás van és azon nincs fokozott légzárású, automatikusan záródó nyílászáró. Légudvar: helyiségek közvetlen természetes szellőzésére és megvilágítására szolgáló, épületszárnyakkal, határfalakkal körülhatárolt belső udvar, vagy a szomszédos építési telek beépítéséig a telekhatárhoz csatlakozó oldalán nyitott tér. Leválasztott csatlakozóvezeték vagy leválasztott fogyasztói berendezés: a vonatkozó szabvány 8 értelmében gáztere a gázellátó rendszer felé záróelemmel lezárt és gázt nem tartalmazhat. Megjegyzés: Záróelem a teletárcsa, vakkarima, kupak, dugó, csővég-lehegesztés. Lezárt csatlakozóvezeték vagy lezárt fogyasztói berendezés: a vonatkozó szabvány 9 értelmében gáztere a gázellátó rendszer felől lezárt zárószerelvénnyel elválasztott és üzemnyomású gázt tartalmazhat. Megkerülő vezeték: az a vezetékszakasz, amely lehetővé teszi a gázvezetékbe épített biztonsági feladatokat ellátó berendezések átmeneti kiiktatásával a gázfogyasztó készülék üzemeltetését. Megnyílási nyomás: az a nyomás, amelynél a hasadó-nyíló felület megnyílása megindul, illetve a hasadó-nyíló felület maradandó roncsolása bekövetkezik. Megvalósulási dokumentáció: az engedélyesi nyilatkozattal rendelkező tervdokumentáció olyan példánya, amely a csatlakozó vezeték és fogyasztói berendezés megvalósult állapotát tükrözi. Melléképítmény: a telek és a telken álló főépítmény (főépítmények) rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmény, így különösen: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, - épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény, kerti építmény, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, állat ól, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, gépkocsi és egyéb tároló, vagy ezek épülete valamint mosókonyha, nyárikonyha épülete. Mellékhelyiség: az önálló rendeltetési egység főhelyiségeinek rendeltetésszerű használatához szükséges vagy azt kiegészítő, általában közlekedő, tároló, tisztálkodó, üzemeltetési rendeltetésű (pl. fűtő-, épületgépészeti, hulladéktartály-tároló) helyiség, illemhely, teakonyha stb., továbbá a lakás- és üdülőegység főzőhelyisége. Membrános gázmérő: olyan gáztérfogat-mérő eszköz, amelyben az átáramló gáz térfogatát a gáz által elmozdított válaszfalakkal rendelkező mérőkamrák segítségével határozzák meg. Monitorszabályozó: biztonsági berendezésként használt, az aktív szabályozóval sorba kapcsolt második szabályozó, amely az aktív szabályozó meghibásodásakor átveszi a nyomásszabályozást egy, az aktív szabályozónál nagyobb beállított értéken. 8 MSZ :1977 Gáztömörség vizsgálata Kisnyomású csatlakozóvezetékek és fogyasztói berendezések. 9 MSZ :1977 Gáztömörség vizsgálata Kisnyomású csatlakozóvezetékek és fogyasztói berendezések.

24 /125 Műszaki-biztonsági ellenőrzés: az az eljárás, amelynek során az engedélyes képviselője vagy megbízottja (műszaki átvevője) a kivitelezett létesítményt, az engedélyesi nyilatkozattal rendelkező tervdokumentáció alapján műszaki-biztonsági szempontból minősíti. Névleges hőterhelés: a gyártó által a gázfogyasztó készülékre megadott névleges hőterhelés, [kw]. Nyílt égésterű gázfogyasztó készülék: az a készülék, amely közvetlenül nem csatlakozik olyan kéményhez vagy égéstermék-elvezető berendezéshez, amely a felszerelési helyiségből eltávolítja az égésterméket, vagy olyan égéstermék elvezető vezetékhez csatlakoztatható készülék, amely kivezeti az égésterméket abból a helyiségből, ahol azt felállították. Az égéslevegőt közvetlenül a felszerelési helyiségéből veszi. Nyomások: (ezen előírásban alkalmazott és megnevezett különböző nyomások megnevezései és értékei) - Normál (atmoszférikus) légköri nyomás (p n ): Magyarországon a légnyomás egységesen elfogadott abszolút értéke, mely a gázhalmazállapotú anyagok normál állapotának meghatározására szolgál [Pa, kpa, bar, mbar]. - Tervezési nyomás (DP): az a nyomásérték, amelyen a szilárdsági számítások alapulnak. Jelen előírásban megegyezik a szilárdságvizsgálati nyomás (STP) értékével [Pa, kpa, MPa, bar; mbar]. - Névleges nyomás (PN): a hivatkozási célokra megfelelően alkalmas kerek szám a nyomás számszerű jelölésére; ezen európai szabványokban jellemzően a karimákhoz használják [bar]. - Névleges üzemi nyomás (NOP): a gáz tervezési nyomása a tervezett üzemeltetési feltételekkel a gázfogyasztó készülékek csatlakozási pontjánál. - Csatlakozási nyomás (p c ): a gázfogyasztó készülék csatlakozásánál mérhető statikus nyomás és az atmoszférikus nyomás közötti különbség [mbar]. - Csatlakozási nyomás (p c ): a gáz nyomása közvetlenül a gázfogyasztó készülékekhez tartozó szerelvények előtt. - Üzemi nyomás (OP): a csővezetékben normális üzemszerű körülmények közt kialakuló nyomás [bar; mbar]. - Ideiglenes üzemi nyomás (TOP): az a nyomás, amelyen a rendszer a szabályozó berendezéssel ideiglenesen üzemelhet [bar; mbar]. - Legnagyobb rendellenes, vagy üzemzavari nyomás (MIP): a biztonsági berendezések által korlátozott legnagyobb nyomás, amely a csővezetéket rövid időre terhelheti [bar; mbar]. - Megengedett bemenő oldali nyomás (p bmax ): az a legnagyobb bemenő oldali nyomás, amelyen a nyomásszabályozó az előírt feltételekkel folyamatos üzemelésre alkalmas [bar; mbar]. - Bemenő-nyomás (p b ): a gáz nyomása a nyomásszabályozó bemenetén (bar). - Megengedett kimenőoldali nyomás (p kmax ): az a legnagyobb kimenőoldali nyomás, amelyen a nyomásszabályozó az előírt feltételekkel folyamatos üzemelésre alkalmas [bar; mbar]. - Kimenőnyomás, (p k ): a gáz nyomása a nyomásszabályozó kimenetén [bar; mbar]. - Legnagyobb üzemi nyomás (MOP): az a legnagyobb üzemi nyomás, amellyel a csővezeték szabályos üzemi feltételek között üzemeltethető [bar; mbar]. - Szilárdságvizsgálati nyomás, próbanyomás (STP): a csővezeték szilárdságvizsgálata során alkalmazott nyomás [bar; mbar]. - Tömörségvizsgálati nyomás (TTP): a csővezeték tömörségvizsgálata során alkalmazott nyomás [bar; mbar].

25 /125 Nyomásfokozatok: csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés vonatkozásában (2.-1. sz. táblázat) sz. táblázat A nyomásfokozat nyomástartománya Nyomásfokozat Kisnyomás Középnyomás Nagyközép nyomás Nagynyomás MOP 100 [mbar] 100 [mbar] < MOP 4 [bar] 4 [bar] < MOP 25 [bar] MOP >25 [bar] Nyomáspróba: - Szilárdsági nyomáspróba: olyan eljárás, amelynek során az ellenőrizni kívánt rendszert próbanyomás (STP) alá helyezik annak igazolására, hogy a létesítmény megfelel a belső túlnyomással szembeni mechanikai szilárdság követelményeinek. - Tömörségi próba olyan: eljárás, amellyel igazolható, hogy a csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték megfelel a tömörségi követelményeknek. Önálló rendeltetési egység: meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas helyiség vagy helyiségcsoport amelynek a szabadból vagy az épületen belüli közös közlekedőből nyíló önálló bejárata van. Összekötő elem: Építőelem vagy építőelemek a gázfogyasztó készülék égéstermék elvezető csonkja és az épület égéstermék-elvezető berendezésének összekötéséhez. Összeszellőztetés: két, egymással határos helyiség akkor tekinthető összeszellőztetettnek, ha a két helyiség közös elválasztó fala rendelkezik 2 [db], egyenként legalább 150 [cm 2 ] szabad felületű, el nem zárható, a két légteret összekötő szellőzőnyílással, amelyek közvetlenül a padló szinten és a mennyezet alatt, de egymástól legalább 1,8 [m] függőleges távolságban helyezkednek el. Összeszellőztetett a két helyiség akkor, ha közöttük olyan nyílás van, amely nincs zárható nyílászáróval ellátva. Próbanyomás: a gázellátó rendszer szilárdsági és tömörségi vizsgálatánál előírt nyomásérték. Rendeltetési ország (közvetlen): az az ország, amely számára a gázfogyasztó készüléket tanúsították és amelyet a gyártó közvetlen rendeltetési cél-országként megad. A gázfogyasztó készülék változtatás nélkül üzemeltethető. Rendeltetési ország (közvetett): az az ország, amelyhez a gázfogyasztó készüléket tanúsították, de a gázfogyasztó készülék csak a gyártó által előírt beavatkozást követően alkalmazható a cél-országban. Rendeltetésszerű használat: a csatlakozó vezeték, a fogyasztói berendezés műszaki leírásában, kezelési és karbantartási útmutatójában vagy termékismertetőjében feltüntetett minőségű gázzal és a megadott paraméterekkel jellemzett feltételeknek megfelelő használat. Reteszkapcsoló: (együttműködés gátló) olyan kapcsoló szerkezet, mely az egyik készülék üzeme idejére a másik készülék üzemét szünetelteti (pl. páraelszívó és a B típusú gázfogyasztó készülék együttes működésének megakadályozása). Reteszelt kikapcsolás: olyan biztonsági kikapcsolás, amelyet követő újraindulás csak kézi beavatkozással történhet. Robbanási határkoncentrációk: - Alsó robbanási határ (ARH): az éghető gáznak vagy gőznek azon koncentrációja levegőben, amely alatt a gázközeg nem robbanóképes.

26 /125 - Felső robbanási határ (FRH): az éghető gáznak vagy gőznek az a koncentrációja levegőben, amely fölött a gázközeg nem robbanóképes. Robbanásveszélyes térség: az a térség, amelyben robbanóképes gázközeg olyan mértékben van jelen, vagy várhatóan olyan mértékben fordul elő, hogy az a gyártmányok kialakításával, telepítésével és használatával kapcsolatosan különleges óvintézkedéseket igényel. Robbanásveszélyes zónák: a robbanásveszélyes térségek a robbanóképes gázközeg előfordulási gyakorisága és időtartama alapján zónákba sorolása a következő: - 0-s zóna: olyan térség, amelyben gáz-, gőz- vagy ködállapotú éghető anyag levegővel alkotott keverékéből álló robbanóképes közeg van folyamatosan vagy hosszú ideig, vagy gyakran jelen. - 1-es zóna: olyan térség, amelyben normál üzemben, várhatóan, esetenként gáz-, gőzvagy ködállapotú éghető anyag levegővel alkotott keverékéből álló robbanóképes közeg fordul elő. - 2-es zóna: olyan térség, amelyben, normál üzemben gáz-, gőz- vagy ködállapotú éghető anyag levegővel alkotott keverékéből álló robbanóképes közeg várhatóan nem fordul elő, de ha mégis előfordul, akkor csak rövid ideig marad fenn. Robbanóképes gázközeg: gáz- vagy gőzállapotú éghető anyag levegővel alkotott keveréke normál légköri viszonyok között, amelyben a gyújtást követően az égés végigterjed a teljes keverékre. Szabálytalan helyzet: a létesítéskor hatályos előírásoknak nem megfelelő műszaki állapot. Szakaszoló szerelvény: a csatlakozó, vagy fogyasztói vezetékbe épített olyan elzáró szerelvény, amely alkalmas arra, hogy - a gáz áramlási irányát tekintve - a vezeték egy, vagy több szakaszát a gáz betáplálástól elzárjon, illetve függetlenítsen. Szellőzés/szellőztetés: a helyiségben lévő levegő cseréje természetes (gravitációs) módon, vagy gépi eszközök, berendezések segítségével. Szellőző levegő: a gázfogyasztó készülék helyiségébe gravitációsan, vagy gépi úton beáramoltatott közvetlenül vagy közvetve szabadból származó - levegő. Szerelési távolság: a létesítés során az egyes gázberendezések és egyéb létesítmények között betartandó azon legkisebb függőleges vetületben mért - (palást) távolság, amelynek biztosítása a létesítmény üzemeltetése során elvégzendő javítási, karbantartási, üzemzavar elhárítási tevékenység biztonságos elvégzéséhez szükséges, és az érintett közművek, egyéb létesítmények üzemét nem befolyásolja. Szigetelő közdarab: a fém anyagú gázvezetékbe épített elektromos vezetőképességet megszakító szerkezeti elem. Technológiai célú gázfelhasználás: az olyan célú gázfelhasználás, amelynek során az elégetett gáz hője nem emberi tartózkodásra szolgáló helyiségek, létesítmények, terek, épületek fűtésére, használati melegvíz előállítására, vagy konyhai igények kielégítésére, hanem valamilyen gyártmány, produktum előállításához alapanyagként szolgál. Telekhatár: a gázszolgáltatással érintett ingatlannak az ingatlan-nyilvántartás szerinti határa. Telephelyi felhasználó: a telephelyi vezetéken földgázt vételező, a telephelyi szolgáltató által földgázzal ellátott felhasználó. Telephelyi szolgáltatás: a telephelyi vezeték üzemeltetése és a vezetékhez kapcsolódó telephelyi felhasználók ellátásának biztosítása. Telephelyi vezeték: az egybefüggő telephelyen belül lévő telephelyi felhasználók földgázellátását szolgáló vezeték. Tervező: az a személy, aki a csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés megvalósításához szükséges tervezési feladatokat elvégzi, a tervezői nyilatkozatot adja, és akinek külön

27 /125 jogszabály 10,11 alapján a tervezési feladatnak megfelelő szakirányú tervezési jogosultsága van. Tervezői jogosultság: személyhez fűződő jog, a tervkészítés joga, amit a Magyar Mérnöki Kamara hivatalos tervezői és szakértői névjegyzékében nyilvántartott személy szakterületi tervezői jogosultsága mértékéig gyakorolhat. Tervezői felelősség: A tervező azon törvényi kötelezettsége, mely szerint a kor technikai színvonalának, a tervezés időpontjában érvényes jogszabályoknak, előírásoknak, a szakma általánosan elfogadott szabályainak és a korszerű műszaki és biztonsági követelményeknek megfelelő, szakszerű tervdokumentációt tartozik készíteni. Tervezői nyilatkozat: a tervdokumentáció kötelező része, amelyben a tervező arról nyilatkozik, hogy a kiviteli tervdokumentációt a megrendelővel, az érdekelt szakhatóságokkal és közművekkel a tervezés folyamán egyeztette, és a tervezett műszaki megoldás megfelel a tervezési célnak, a vonatkozó jogszabályoknak, hatósági előírásoknak, a gyártói előírásoknak, szabványoknak, vagy attól történt eltérés esetén az egyenértékűséget számítással, vagy más módon igazolta. Tervfelülvizsgálat: a tervdokumentáció műszaki-biztonsági és kivitelezhetőségi szempontból történő felülvizsgálata. Tervdokumentáció: írásos és rajzos formátumú dokumentum, a tervező utasítása a kivitelező részére. Tervfelülvizsgáló: az engedélyes alkalmazásában álló, jogszabályban 12 előírt szakképesítéssel rendelkező személy, aki a tervfelülvizsgálatot végzi. Többszintes épület: amelyben a legfelső építményszint szintmagassága legfeljebb 13,65 [m]. Tömegtartózkodásra szolgáló építmény: olyan építmény, amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség van, vagy amelyen bármikor egyidejűleg 300 főnél több személy tartózkodása várható. Tömegtartózkodásra szolgáló helyiség: egyidejűleg 300 személynél nagyobb befogadóképességű helyiség. Tömör kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50[%]-nál nagyobb mértékben korlátozott. Új vagy felújított épület: az utasításban foglaltak betartása szempontjából, minden olyan épület vagy épületrész, amelynek építési engedélyét ezen utasítás hatályba lépése után adták ki. Üzemeltetés: a gáz csatlakozó vezeték és felhasználói berendezések, valamint a telephelyi vezetékek karbantartása, javítása és az ezeken végzett ellenőrzés és üzemzavar elhárítás. Üzemeltető: földgáz felhasználása esetén az a természetes, vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely az engedélyessel megkötött szerződés szerint a gázt használja. Üzemen kívül helyezés: a vonatkozó szabvány 13 értelmében a gázzal feltöltött csőhálózatot, állomásokat, berendezéseket és szerelvényeket üzemből kivonó és a rendszerről leválasztó tevékenység /2006. (IV. 28.) Kormányrendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól 11 12/2004. (II. 13.) GKM rendelet A földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakör betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról 12 12/2004. (II. 13.) GKM rendelet A földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakör betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról 13 MSZ EN 12327:2002 Gázellátó rendszerek. Nyomáspróba, üzembe helyezés és üzemen kívül helyezés. Műszaki követelmények.

28 /125 Üzemzavar: minden olyan körülmény, amely a gáz rendeltetésszerű és biztonságos használatát gátolja. Üzemzavar elhárítás: az üzemzavart kiváltó ok megszüntetése az arra jogosultsággal rendelkező szakember vagy szervezet által. Vegyes rendeltetésű épület: amelyben két vagy több egymástól eltérő rendeltetésű önálló rendeltetési egység van vagy létesül. Vezető tervező: több tervező közreműködését igénylő tervezési munkák összehangolásáért felelős vezető tervezői jogosultsággal rendelkező tervező. Védőcső: a gázvezeték mechanikai védelmére, vagy a vezetékből meghibásodás esetén kiáramló gáz összegyűjtésére és szabadba vezetésére szolgáló cső. Védőtávolság: a csatlakozó- vagy fogyasztói vezeték, felhasználói berendezés és a megközelített létesítmény, épületszerkezet vagy használati tárgyak között függőleges vetületben megengedhető legkisebb vízszintes távolság. Zárt égésterű gázfogyasztó készülék: olyan készülék, amelynek égésköre a készülék felállítási helyét képező tértől el van zárva. Zárt tér: a rendeltetésének megfelelően minden irányból körülzárt tér PÉBÉGÁZ ELLÁTÁS TOVÁBBI FOGALOM MEGHATÁROZÁSAI Mivel a Társaság Propán-Bután gázra vonatkozó engedélyesi tevékenységgel (vezetékes szolgáltatás, tartályosban vagy palackban történő forgalmazás) nem foglalkozik, ezért a technológiai utasítás ezen tevékenység műszaki követelményeit nem részletezi. Ezen fogalom meghatározásokat a GMBSZ és az adott engedélyesi tevékenységgel foglalkozó Társaság követelményei tartalmazzák.

29 / FEJEZET: KÖVETELMÉNYEK 3.1. ÁLTALÁNOS TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEK A gázenergia felhasználása az építmény biztonságát, állékonyságát és az egészséget nem veszélyeztetheti. Gázvezetéket, gázfogyasztó készüléket, gázfelhasználó technológiát, valamint ezek tartozékait (gázberendezés) építményben alkalmazni csak a vonatkozó jogszabályok, szabványok és ágazati előírások szerint szabad A tervező felelőssége A tervkészítés során a tervező felelősséggel tartozik: a) a tervezési cél műszaki megoldással való eléréséért, b) az építésügyi előírások betartásáért, c) a jelen utasításban előírtak betartásáért, d) a hivatkozott szabványok alkalmazásáért, e) az egészségvédelmi előírások betartásáért, f) a tűzvédelmi előírások betartásáért, g) a balesetelhárítási és a munkavédelmi, h) a környezetvédelmi követelmények kielégítéséért és betarthatóságáért, i) a tervdokumentáció előírt tartalmi követelményeinek teljesítéséért, j) a tervegyeztetés során tett nyilatkozatok, feltételek érvényre juttatásáért, k) a gazdaságossági szempontok érvényesítéséért, l) a tárggyal összefüggő jogszabályi és szakmai utasítások betartásáért A tervezői jogosultság követelményei A tervezői jogosultság megállapítása a vonatkozó kormányrendeletek 14 alapján a Magyar Mérnöki Kamara hatásköre. A tervezőnek az adott tervezési feladatra való jogosultságát az elosztói engedélyes területileg illetékes egysége felé előzetesen igazolnia kell A tervdokumentáció tartalmi követelményei A tervezés tárgya szerint, az alábbi pontokban foglalt dokumentáció A tervezői nyilatkozat Írásos felelősségvállalás (több tervező esetén a tervezett részre vonatkozó), amely az alábbiakat tartalmazza: a) a létesítmény megnevezését, helyszínét, b) a terv tárgyára vonatkozó jogszabályok és az elosztási engedélyes által műszaki biztonsági szempontok alapján felülvizsgált, tervvel érintett technológiai utasításainak betartását, c) a technológiai utasítástól való eltérés esetén, az eltérés indoklását és a választott megoldás egyenértékűségének igazolását, d) a tervnek tervezési célra vonatkozó megfelelőségét, e) a tervezett létesítmény biztonságos kivitelezhetőségét és az egészséget nem veszélyeztető módon történő üzemeltethetőségét, f) a tervező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az általa ismert közműveket és térszint alatti műtárgyakat a helyszínrajzon az adatszolgáltatásnak megfelelő pontossággal feltüntette, g) az érintett szakhatósági nyilatkozatokban előírtakat érvényesítette, h) a tervben szereplő gázfogyasztó készülék megfelel a gázkészülékek tanúsított típusa egyikének (típus megjelölés), /2006. (IV. 28.) Kormány rendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól, 192/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről

30 /125 i) A gázkészülék szerves részének minősülő beépítésre tervezett szerkezeti elemek kizárólag a készülék CE tanúsítása szerintiek, a gyártó által előírt tisztító és ellenőrző idomokat az installációs terv tartalmazza, j) Az égési levegő ellátó és égéstermék-elvezető szerkezeti elemek megfelelnek a gyártói előírásoknak (kivitel, hossz, áramlási ellenállás stb.), k) A gázkészülék minden részében a kondenzvíz elvezetéséről a gyári előírások szerint gondoskodott, jégdugót a kondenzvíz nem okoz, l) a tervező eredeti aláírását és a kamarai azonosító számát a jogszabályban 15 előírtaknak megfelelően A műszaki leírás tartalma a) a tervezési célt, a szállított gáz jellemzőit, és a mérés-elszámolás műszaki megoldását, b) a gázfogyasztó készülékek azonosító adatait, gázterhelését és műszaki adatait, c) a tervezési nyomásokat és nyomásfokozatokat, d) az üzemeltetési hőmérséklet határokat, e) a tervezett létesítmény helyszínét, a tervrajzokon nem ábrázolható részletek leírását, f) a tervezési határokat, g) a csatlakozó vezeték jellemző paramétereit, h) a felhasználói berendezés paramétereit, valamint ezek meghatározására vonatkozó számításokat, a gázfogyasztó készülékek beépítési feltételeit, i) a tervtől való bármi nemű eltérés, vagy a terv megváltoztatásának feltételeit, valamint a terv szerinti állapot későbbi megváltoztatására vonatkozó figyelmeztetéseket és feltételeket, j) a korlátozott élettartamú tartozékok felsorolását az élettartam megjelölésével (pl. hajlékony gázbekötőcső) k) a gázfogyasztó készülékek légellátásának, égéstermék elvezetésének hő- és áramlástechnikai méretezését, az alkalmazott elemek gyártó szerinti azonosító adatait, l) a kivitelezésre vonatkozó előírásokat és szükség szerint a tervezett kötések (különös tekintettel a hegesztésre) technológiáját és rendjét, valamint az indokolt tervmagyarázatokat, m) a munkavédelem és az egészségvédelem feltételeinek kielégítését, n) a biztonsági értékelés eredményét, o) a vonatkozó jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi koordinátor foglalkoztatásának szükségességét, a koordinátor feladatait az építőipari kivitelezési tevékenységgel összefüggésben, p) a kivitelezett gázrendszer korrózióvédelmét és állagmegóvását, az érintésvédelem megoldását, q) a robbanásveszélyes terek alakjának és méreteinek meghatározását, r) a tűzvédelmi követelményeket, valamint azok teljesítésére vonatkozó megoldásokat, s) a környezetvédelemi követelményeket, valamint azok teljesítésére vonatkozó megoldásokat, t) az elvégzendő nyomáspróbák, üzempróbák, próbaüzem és tesztek leírását, azok megfelelőségeinek kritériumait, u) a meglévő rendszerhez való csatlakozás körülményeit, műszaki megoldását (engedélyessel történt előzetes egyeztetés alapján), v) az üzemelő rendszer átalakítását, lezárása vagy üzemen kívül helyezését az engedélyessel történt előzetes egyeztetés alapján /2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, ill. a 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról)

31 / Tervrajzok A tervdokumentációnak a tervezés tárgyától függően a műszaki-biztonsági feltételek igazolása érdekében értelemszerűen az alábbi rajzdokumentációkat kell tartalmazni. a) Helyszínrajz, amely a szükséges méretarányban tartalmazza: a gázellátással érintett ingatlan(ok) címét, helyrajzi számát, a tervezés határát, meglévő rendszerhez történő csatlakozás pontját, ha a terv az ellátandó ingatlanon kívül más ingatlan(oka)t is érint (átvezetés, szolgalom, védőtávolság) annak/azoknak helyrajzi számát, az épületek, létesítmények körvonalrajzát, elhelyezkedésük méreteit, a tervezett vezeték nyomvonalát, méretét, anyagát, a területen lévő közművek (víz, csatorna, villany, telekommunikáció) vezetékeinek az adatszolgáltatás pontosságának megfelelően feltüntetett elhelyezkedését, a nyomásszabályozó (állomás), gázmérő helyét, a vezeték nyomvonala közelében lévő fák helyét, a föld alatti ismert létesítmények (pince, akna stb.) helyét, a védelem szükségességét, méretét, anyagát, műszaki megoldását. az égéstermék kivezetést a környezetében levő objektumokat, épületeket. b) Alaprajzok, amelyek általában 1:50 méretarányban tartalmazzák a gázzal ellátott épület (létesítmény) csatlakozó vezetékének és gázfogyasztó berendezésének elhelyezésével érintett és azzal kapcsolatban lévő részeit, ezen belül részletesen: a nyílászárók helyét, típusát és légzárási értékét, az egyes helyiségek megnevezését, a vizes berendezési tárgyak alak- és mérethű helyét, a beépítésre kerülő gázfogyasztó készülékek helyét, rendeltetését, az MSZ CEN/TR 1749 szabvány szerinti típusát, névleges hőterhelését, gázterhelését, fürdőkádat vagy zuhanyt tartalmazó helyiségben elhelyezett gázfogyasztó készülék esetében annak villamos védettségét, a csatlakozó vezeték, fogyasztói vezetékek, valamint a telephelyi vezetékek nyomvonalát, méretét, anyagát, a szerelvények (anyagátmenetek) helyét, típusát, méretét, a nyomásszabályozó (állomás), gázmérő helyét típusát, méretét, teljesítmény adatait, a légellátás, szellőzés légmennyiség adatait, szerkezeteit, típus, teljesítmény megjelöléssel, az égéstermék elvezetés szerkezeteit, az égéstermék elvezető berendezés helyét, méretét, a kitorkolás helyzetét a saját és a szomszédos épületekhez képest, a hasadó, illetve hasadó-nyíló felületek helyét, méretét, a gázérzékelők, beavatkozó szerkezetek elhelyezését, típusát, üzemi paramétereit, a bontás, átalakítás esetén az elbontásra kerülő, a megmaradó és az új vezetékek, gázfogyasztó készülékek egyértelmű megjelölését, és minden olyan adatot, ami a terv felülvizsgálatához szükséges (pl. gázmérő és gázfogyasztó készülék, elektromos berendezés, nyomásszabályozó és nyílászáró távolsága stb.). c) Függőleges csőterv, amely általában 1:50 méretarányban tartalmazza: a szinteket és belmagasságukat, térszint alatt elhelyezett csatlakozó és/vagy fogyasztói vezetékek, valamint a telephelyi vezetékek takarási mélységét, a tervezett gázfogyasztó készülékeket és típus jelölésüket,

32 /125 a nyomásszabályozó (állomás), gázmérő helyét típusát, méretét, teljesítményadatait, a csővezetékek, szerelvények anyagát, méretét, kötésmódját, kapcsolását, a gázfogyasztó készülékek, csővezetékek, égéstermék-elvezető szerkezetek szerelési és bekötési magasságát, az égéstermék-elvezető berendezések méretét, anyagát vagy azonosítását, és ha értelmezhető, a hatásos magasságát. d) Részletrajzok az értelmezéshez szükséges méretarányban mindazon esetben, amikor nem minősített vagy gyártói nyilatkozattal rendelkező szerkezetek (pl. védőszekrény, függesztés, nyomásszabályozó állomás stb.) kerülnek beépítésre a legyártáshoz szükséges méretekkel. További részletrajzok szükség esetén: villámvédelmi terv, elektromos reteszelési terv, légellátási-szellőzési terv, az égéstermék-elvezetés terve, a nyomásszabályozó(állomás) és gázmérő telepítési rajzai. e) Számítások A tervhez mellékelni kell mindazon számítást, amelyek a tervezés tárgyát képező felhasználói berendezés megfelelőségének bizonyítását szolgálják, pl.: - A felhasználói berendezés paramétereinek meghatározására vonatkozó számításokat. - A légellátás-szellőzés, égéstermék elvezetésre vonatkozó számításokat. - A műszaki jellemzők meghatározása érdekében végzett számításokat, valamint a műszaki biztonsági követelmények meglétének igazolására elvégzett számításokat, diagramokat. - Az egyes műszaki előírásoktól való eltérés esetén, a műszaki biztonsági szint biztosításának igazolására vonatkozó számításokat stb. f) Szakvélemények A tervhez mellékelni kell mindazon szakvéleményt, amelyek a tervezés tárgyát képező fogyasztói berendezés létesítéséhez szükségesek, pl.: építész vagy statikus írásos véleményét, környezetvédelmi szakvéleményt stb Egyéb részek A tervhez csatolni kell: a) a tervvel érintett területen található közművek üzemeltetőinek hozzájárulásait, b) a meglévő égéstermék elvezető berendezés(ek) esetén a területileg illetékes kéményseprő-ipari közszolgáltató hozzájáruló nyilatkozatait, a gázfogyasztó készülékkel együtt tanúsított égéstermék elvezető berendezések kivételével abban az esetben, ha az nem a már meglévő épülethez tartozó égéstermék elvezető berendezésben kerül kialakításra Tervfelülvizsgálat a) A csatlakozó vezeték, felhasználói berendezés valamint a telephelyi vezetékek kiviteli tervét a kivitelezés megkezdése előtt be kell nyújtani az engedélyeshez műszakibiztonsági szempontok szerinti felülvizsgálatra. 16 Az elosztói engedélyes a kiviteli terven kizárólag a gázellátás műszaki-biztonsági követelményeinek meglétét köteles ellenőrizni, amelyet a tervnek részletesen tartalmaznia kell. A csatlakozó vezeték, felhasználói berendezés, valamint a telephelyi vezetékek lé évi XL. törvény a földgázellátásról

33 /125 tesítéséhez szükséges hatósági engedélyek és polgári jogi hozzájárulások beszerzése, az abban előírtak betartása az ingatlantulajdonos, illetve a fogyasztó kötelessége. b) A tervfelülvizsgálat során figyelemmel kell lenni a Társaság által megjelölt gázszolgáltatási feltételekre (elosztó vezeték megléte, vagy szükségessége, az igényelt gáz térfogatáram biztosításának lehetősége és annak műszaki feltételei stb.), a gázszolgáltatás fennállására, a méretezés meglétére, műszaki-biztonsági követelmények teljesülésére és a tervnek a terven feltüntetett gázfogyasztó készülék CE tanúsítás szerinti kivitelére. c) A meglévő csatlakozó vezeték, felhasználói berendezés, valamint a telephelyi vezetékek bővítése, átalakítása esetén az elosztói engedélyes a tervfelülvizsgálat során, az üzembe helyezés feltételeként előírhatja, hogy a rendszeren teljes körű műszaki-biztonsági felülvizsgálatot végezzenek. d) A kivitelezést az engedélyes kivitelezésre alkalmas nyilatkozatának keltétől számított 2 éven belül szabad megkezdeni. Az engedélyesi nyilatkozat érvényessége meghosszabbítható, ha az ismételt benyújtáskor érvényes műszaki-biztonsági feltételeknek megfelel Eltérés a felülvizsgált tervtől A tervdokumentációtól eltérni a tervező írásos hozzájárulásával szabad. Amennyiben az eltérés műszaki-biztonsági feltételt is érint, a tervező köteles az engedélyestől ismételt tervfelülvizsgálatot is kérni. Nem szükséges a terv módosítása, illetve nem kell tervet készíteni, ha a tervezettől vagy meglévőtől eltérő típusú (gyártmányú), de azzal azonos jellegű és gázterhelésű, villamos védettségű gázfogyasztó készülék kerül felszerelésre, a tervező hozzájárulásával. Akkor sem szükséges a tervezőnek a tervet módosítania, ha a kivitelezés során a fogyasztói vezeték nyomvonalában következik be olyan változás, amely a műszaki-biztonsági feltételeket nem változtatja meg, de a megvalósítási terven a módosulást a kivitelezőnek át kell vezetnie FÖLDGÁZ CSATLAKOZÓ VEZETÉKEK, FOGYASZTÓI VEZETÉKEK, VALAMINT TELEPHELYI VEZETÉKEK TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEI a) Csatlakozó, fogyasztói vezetéket, valamint a telephelyi vezetékek úgy kell tervezni, hogy annak elhelyezése, üzemi nyomása, anyaga és mérete a gázfelhasználási célokat és a jelen utasítás előírásait kielégítse. b) A megengedett nyomásesést a csatlakozó és a fogyasztói vezetékek, valamint a telephelyi vezetékek hidraulikai méretezésénél a tervező vegye figyelembe. Erre vonatkozóan alapadatként az engedélyesnek kell megadnia a tervező részére a csatlakozó vezeték kezdőpontjára vonatkozó (és a tervező számításaiban alkalmazható) nyomást. A tervezőnek ennek alapján kell méretezni az általa tervezett csővezetékeket, és kell biztosítani a gázfogyasztó készülékekre megadott csatlakozási nyomást. (Csatlakozó- és fogyasztói vezetékekre a sz. táblázat szerint) sz. táblázat Gáz fajta Földgáz Névleges üzemi nyomás p n [mbar] Gázfogyasztó készülék a csatlakozó vezetékbe szerelt nyomásszabályozóval, vagy többlépcsős nyomáscsökkentéssel Csatlakozási gáznyomás p c [mbar] Kisnyomású elosztó vezetékről ellátott felhasználói berendezés Készülék nyomásszabályozóval szerelt gázfogyasztó készülék Legalább Legfeljebb Legalább Legfeljebb Legalább Legfeljebb c) Mértékadó gázterhelés A csatlakozó- és a fogyasztói vezeték, valamint a telephelyi vezetékek szakasz méretezés szempontjából mértékadó gázterhelésének megállapításához a fenti vezetékszakaszokról ellátott készülékek - jellegük szerinti - egyidejű fogyasztását összegezni kell.

34 /125 Az egyidejű fogyasztásokat az adott gázfogyasztó készülékek névleges gázterhelésének és a készülékek egyidejűségi tényezőjének szorzata adja. Az egyidejűségi tényező értékeit (f G ) lakóépületek esetében a felszerelt készülékek jellegétől függően a 10. sz. melléklet 1. sz. táblázata tartalmazza. Központi fűtési és melegvíz készítési célokat egyaránt szolgáló kombi készülékek esetében a nagyobb egyidejű teljesítményt kell a vezeték méretezésénél alapul venni. 30 [kw] névleges terhelés fölötti kazánok, vízmelegítők, kommunális vagy ipari berendezések egyidejűségi tényezőjét a várható használat alapján kell figyelembe venni. Ha ez előre nem határozható meg, akkor a figyelembe veendő egyidejűségi tényező 1,0. A beépített idomok (iránytörések, elágazások, szűkítések, szerelvények) áramlási ellenállását alaki ellenállás tényezőjük figyelembe vételével kell megállapítani. Egyéb adat hiányában a legfontosabb idomok alaki ellenállási tényezői (ξ) a 10. sz. melléklet 2. sz. táblázat szerint vehetők figyelembe. Az ipari, mezőgazdasági célú felhasználók csatlakozó és fogyasztói vezetékeit, valamint a telephelyi vezetékek úgy kell tervezni, hogy a cső anyagában lévő mechanikai feszültségek nem haladhatják meg a minimális folyási szilárdság (R t 0,5 ) és a tervezési tényező (f 0 ) szorzatát. A tervezési (biztonsági) tényező fém anyagú vezetékek esetén legfeljebb 0,67; polietilén vezetékek esetén az MSZ EN 1555 szabványsorozat alapján (szorzó tényezőként használva) legfeljebb 0,5, a szabvány szerinti képlet alkalmazása esetén értéke legalább 2,0 legyen. A gázfogyasztó készülékekre előírt csatlakozási nyomásnál nagyobb üzemi nyomás esetén készülék nyomásszabályozóval kell biztosítani a gázfogyasztó készülék csatlakozási gáznyomását. A gázvezetékek és szerelvények átmérője olyan legyen, hogy a gáz áramlási sebességéből adódó igénybevételek a hálózat élettartamát ne csökkentsék. A hőtágulástól eredő káros mechanikai feszültségektől megfelelő vonalvezetéssel vagy kompenzátorok beépítésével védve legyenek. A gázvezeték érintésvédelméről gondoskodni kell, mely a fogyasztó feladata. Új EPH rendszer kiépítését, vagy megfelelő EPH rendszerhez való csatlakozást csak a tevékenységre előírt szakképesítéssel rendelkező, jogosult személy végezheti. A fém vízcsövek, fém gázcsövek és egyéb éghető folyadékokat szállító csövek, kábellétrák nem alkalmazhatók egyenpotenciálra hozó vezetőként. Ezzel védőegyenpotenciálú összeköttetéseket az épület minden szintjén meg kell ismételni a védővezető és az idegen vezetőképes részek között (MSZ HD :2007, előzményszabvány MSZ :1995). A csatlakozó vezeték előtt legyen főelzáró szerelvény, melyet lehetőleg közterületen kell elhelyezni vagy a telekhatáron belül legfeljebb 0,6-1,0 [m]-re. A fogyasztó és az ellátandó ingatlan gázellátását a vonatkozó jogszabályok 17 szerint, elsősorban közvetlen közterületi csatlakozással kell megoldani (minden önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlant külön leágazó vezetékkel kell a gázelosztó vezetékről ellátni). Amennyiben az ellátandó ingatlan gázellátása közvetlenül közterületről nem oldható meg, és a gázellátás az idegen ingatlanon történő átvezetéssel akkor biztosítható, ha ez a megoldás műszaki-biztonsági szempontból elfogadható, az érdekelt felek erről a megoldásról előzetesen írásban megegyeztek. Az elosztói csatlakozási szerződést a Társaság nem köti meg, addig, amíg a felhasználó a csatlakozó vezeték idegen ingatlanon történő elhelyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulásokat részünkre át nem adta. A műszaki átadás évi XL. törvény a földgázellátásról, és a 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet a földgázellátásról szóló évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról.

35 /125 átvétel feltétele a telki szolgalmi jog ingatlan nyilvántartásba történt jogerős bejegyzés megléte. d) Lakó- és kommunális épületben csak kisnyomású gázvezeték lehet. e) Méretlen és mért gázvezeték párhuzamos vezetése esetén a méretlen gázvezeték kerüljön felülre Csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték, valamint a telephelyi vezeték épületen kívüli nyomvonala Azokban az esetekben mikor a felhasználási hely, illetve a védőtávolságokon belüli környezet változása pl. építészeti átalakítások (kerítés elbontása), tereprendezés (talajtakarás megváltozása), funkcióváltozás (parkoló létesítése) stb. valósul meg, a felhasználó, építtető, tervező, kivitelező a munkálatok megkezdése előtt egyeztetni köteles az elosztói engedélyessel a vonatkozó követelmények érvényesülése érdekében Térszint alatti elhelyezés A csatlakozó vezetéket és a fogyasztói vezeték épületen kívüli szakaszát lehetőleg a térszint alatt, vagy a pont szerint kell elhelyezni, kivéve a technológiai tartozékok csővezetékeit, valamint a felszín feletti kereszteződés eseteit. A fogyasztói főelzáró helyét az elosztási engedélyes meghatározza és megadja a tervezőnek. A csatlakozó vezeték, és a fogyasztói vezeték, valamint a telephelyi vezetékek telekhatár és épület, építmény közötti szakasza épületektől, közművektől és más objektumoktól olyan távolságra legyen (3.-2. sz. táblázat), amely lehetővé teszi az építéssel, az üzemeltetéssel és a karbantartással kapcsolatos biztonságos munkavégzést, valamint a munkák közben az állagmegóvást. A vezeték minden lehetséges esetben PE vezeték legyen, acél vezetéket az pont szerint passzív korrózióvédelemmel kell ellátni. A csatlakozó vezeték és a fogyasztói vezeték, valamint a telephelyi vezetékek telekhatár és az épületbe belépési helye közötti szakaszán a takarási mélysége legalább 80 [cm] legyen, ettől kisebb takarás egyedi tervezői megoldással az egyenértékűség igazolása mellett alakítható ki. A csatlakozó és fogyasztói vezeték, valamint a telephelyi vezetékek nyomvonalán a talajtömörség mértékét a tervező a várható igénybevétel alapján határozza meg. A gázvezeték az egyéb közműveket és térszint alatti műtárgyakat földgáz esetén lehetőleg felülről, pébégáz esetén lehetőleg alulról keresztezze. A túlnyomás alatt nem álló üreges közművek vagy műtárgyak alatt átvezetett gázvezetékeknek a védőtávolság határáig kiépített védelme legyen. A földbe fektetett vezetékbe épített elzáró szerelvény nyitásához, illetve záráshoz szükséges kezelőszerv csapszekrénybe felhozott kivitelű legyen. Az elzáró szerelvény helyét jelzőtáblával meg kell jelölni. Ha az elzáró szerelvény nyitásához, illetve záráshoz speciális eszköz szükséges, azt az elzáró szerelvény közelében, hozzáférhető helyen, de az illetéktelen behatástól védve kell elhelyezni. A földbe épített szerelvény védve legyen az adott beépítési helyen várható környezeti és korróziós hatásoktól. Iparvágányok keresztezése előtt (a gáz áramlási irányát tekintve) 5 és 50 [m] távolságon belül legyen elzáró szerelvény a vezetékbe beépítve a Vasúti Szabályzat szerint. A telephelyi, a csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték, felhasználói berendezések, védőtávolságain belül tervezett utólagos átalakítások (tereprendezési, építészeti, épületgépészeti, átalakítás) vagy rendeltetés (funkció) változás esetén az építtetőt, tervezőt, kivitelezőt egyeztetési kötelezettség terheli jelen előírások további érvényesítése érdekében.

36 / Védőtávolság A csatlakozó vezetéket és a fogyasztó vezeték térszint alatti szakaszát, az alábbi (3.-2. sz. táblázat) védőtávolság betartásával kell vezetni. Kivétel az épület fala, ha azt merőlegesen közelíti meg sz. táblázat Nyomásfokozat Épületektől Védőtávolságok [m] az MSZ és -3 szerint Üreges, túlnyomás nélküli közműtől, műtárgytól Erősáramú kábeltől, távfűtő vezetéktől Vízvezetéktől Ipari, nem villamos vágányoktól Kisnyomás 2 (1) 1 (0,5) 2 (1) Középnyomás 4 (2) 2 (1) 0,5 (0,2) 0,3 (0,1) 4(2) Nagyközép-nyomás 5 (2,5) 2 (1) 5 (2) Fák törzsétől A zárójeles távolságok az alkalmazni kívánt műszaki megoldással elérhető védelem mellett tervezhetők. A terv térjen ki a csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték, valamint a telephelyi vezetékek védőtávolságon belüli alábbi tilalmakra és korlátozásokra: a) a védőtávolságon belül nem szabad a vezeték műszaki állapotát veszélyeztető, ellenőrzését akadályozó tevékenységet (pl. földmunkát) végezni, illetve ilyen (pl. épületet, oszlopot stb.) létesítményt elhelyezni. b) épület alatt csatlakozó és fogyasztói vezeték, valamint a telephelyi vezetékek nem helyezhető el Térszint feletti elhelyezés (légvezeték) Telephelyi vezeték térszint feletti elhelyezését kerülni kell. Ha mégis ezt a megoldást kell választani, akkor a csatlakozó és/vagy fogyasztói vezetékek elhelyezési feltételeit kell betartani. Telephelyi vezeték épületen belül nem helyezhető el. A csatlakozó vezeték és/vagy fogyasztói vezeték elhelyezhető: a) épületek külső falain lévő csőtartó szerkezeten, b) falon belül burkolattal ellátva, vagy elvakolva csak jelen utasítás valamint a cső gyártójának előírásai szerinti kivitelben és csak kisnyomású vezeték lehet (3.-2. sz. ábra szerint). Az ilyen vezeték nyomvonalának azonosíthatóságát biztosítani kell. c) épületektől független csőtartó szerkezeten (lakóépületeknél kerülni kell), d) bakokon, amelyeken elhelyezett gázvezeték alsó alkotója a talajszinttől vagy a tetőszinttől legalább 0,4 [m], legfeljebb 1,2 [m] magasságban legyen (lakóépületeknél kerülni kell), e) olyan területeken, ahol személyek rendszeresen közlekednek, és a gázvezeték nyomvonala nem követi az épület falszerkezetét, vagy a gázfogyasztó készülék határvonalait, a gázvezeték alsó alkotója a padlószinttől (járószinttől) legalább 2,2 [m] magasságban legyen, f) járművekkel járható úttest feletti keresztezés esetén a cső alsó alkotója az úttest legmagasabb pontja felett legalább 5,5 [m]-re legyen, g) gázvezetékkel közös tartószerkezeten legfeljebb 380 [V] feszültségű villamos vezeték vagy legfeljebb 35 [kv] feszültségű páncélozott vagy acél védőcsőben lévő szigetelt villamos vezeték lehet, h) pályán mozgó szerkezetektől (kötélpályán, darupályán, futószalagon stb. mozgó tárgyak várható legközelebbi pontjától) a gázvezeték legközelebbi alkotója legalább 1 [m] távolságra legyen. i) A gázvezeték a sugárzó hőtől a szabványnak megfelelően védve legyen. Izzó vasat, vagy salakot szállító vasutakat a gázvezeték felülről a sínpártól legalább 10 [m] magasságban keresztezzen, és a vezeték alatt hőterelő lemez legyen. Az c) - h) pontok szerinti elhelyezési mód esetén csak acél vezeték alkalmazható. 2 (1)

37 /125 A gázvezeték és bármilyen megközelített létesítmény között a szereléshez és a karbantartáshoz szükséges távolság biztosított legyen. A gázvezeték és bármilyen megközelített létesítmény között a szereléshez és a karbantartáshoz szükséges távolság biztosított legyen. A gázvezeték a káros feszültségektől megfelelő vonalvezetéssel vagy kompenzátorok beépítésével védve legyen. A gázvezetéket a tartószerkezeteken úgy kell elhelyezni, hogy a különböző mozgások a gázvezeték felületét ne koptassák. A légvezetéket a vonatkozó szabvány előírásai szerint földelni kell. A létesítés körülményeitől függően a csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték épületen kívüli (szabadon szerelt) szakaszait a villámvédelmi rendszerbe be kell kötni. A gázvezeték és a tartószerkezet úgy legyen méretezve, hogy a hőtágulásból eredő mozgás a gázvezetéket ne károsítsa és az a káros mechanikai feszültségektől védve legyen. Réz és sajtolt kötésű rozsdamentes acélcső szabadon csak a teljes nyomvonalat végigkísérő (az épület részét képező mögöttes fal) védelem mellett szerelhető Épületbe történő belépés csatlakozó, vagy fogyasztói vezetékkel a) Épületbe térszint alatti bevezetésnél - nem fém csőanyag esetén a belépés előtt fém csőanyagra (3.-3. sz. táblázat) szükséges váltani [3.-1. a). és b) sz. ábra.]. a) alápincézett b) alápincézetlen sz. ábra Épületbe belépés kisnyomású csatlakozó vezetékkel b) Gondoskodni kell a fém anyagú vezetékek esetében a vezeték térszint alatti és feletti szakaszainak elektromos szétválasztásáról szigetelő közdarabbal. c) Az átvezetés védőcsöve olyan külső bevonatú legyen, amelynek anyaga a falazat anyagával egybeépülve víztömör kötést képez. d) Alápincézetlen épületbe térszint alatt csak a homlokzati fal belső felületéhez csatlakozó, járószintig nyitott szerelő aknán keresztül szabad belépni. e) Az épület alapfalán térszint alatti átvezetés előre gyártott, és tanúsított kivitelű legyen (12. sz. melléklet 1. sz. ábra, és 2. sz. ábra). f) Épületen belüli és (épületen kívüli) a földben lévő fém vezetékek villamos szétválasztásáról gondoskodni kell. g) A villamos szétválasztás a vezeték szabadon szerelt szakaszában legyen A csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték, valamint a telephelyi vezetékek struktúrája A vezeték sugaras hálózati elrendezésű legyen (ne legyen körvezeték). A térszint alatti vezeték nyomvonala: a) telekhatáron belül az épületre vonatkozó védőtávolságon belül arra merőleges, míg b) azon kívül az épület falával párhuzamos vagy arra merőleges legyen.

38 / Csatlakozó és / vagy fogyasztói vezeték, valamint a telephelyi vezetékek épületen belüli nyomvonala Általános előírások A vezetéket úgy kell kialakítani és méretezni, hogy a tervezett állandósult, üzemszerű állapotban a csatlakozási nyomás a gázfogyasztó készülék névleges üzemi nyomásának feleljen meg (3.-1. sz. táblázat). A vezeték nyomvonalát úgy kell megtervezni,- és védeni, hogy a vizsgálatok, a karbantartás, a gáz alá helyezés és az üzemzavar elhárítás biztonságosan elvégezhetők legyenek. A csatlakozó és fogyasztói vezetékek szerelésére és minősítésére, valamint kötéseire és korrózió védelmére ezen előírás 5. fejezete (A csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések kivitelezési követelményei) tartalmaz részletes szabályozást A csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték elhelyezése épületen belül A csatlakozó, és/vagy fogyasztói vezeték nyomvonala a lehető legrövidebb, a kötések száma a lehető legkevesebb legyen. A vezeték sugaras hálózati elrendezésű legyen (ne legyen körvezeték). A csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték lehet: a) az épület szerkezetein, falán, vagy attól független csőtartókon, b) falon belül burkolattal ellátva jelen utasítás, valamint a cső gyártójának előírásai szerinti kivitelben és csak kisnyomású vezeték lehet (3.-2. sz. ábra szerint). Az ilyen vezeték nyomvonalának azonosíthatóságát biztosítani kell. c) gázfogyasztó készülékek olyan szerkezetén, amelyek a gázvezetékre káros hőhatásoktól védettek, d) 0,8-nál nagyobb relatív fajsúlyú gázok vezetékeit jól szellőzött helyen szabadban szerelve kell elhelyezni, ha a padlócsatornába való szerelés elkerülhetetlen, akkor a csatornába fektetett vezetékeinél a csővezeték csatornáját homokkal kell feltölteni, vagy pedig a csatornába gázérzékelőket kell felszerelni, melyek gázszivárgás esetén vészjelzést adnak. Ha a gáz relatív sűrűsége 0,8-nál kisebb, megengedhető feltöltetlen csatornák létesítése is. A 0,8-nál nagyobb relatív fajsúlyú gázt szállító csővezetékeket talajszintnél mélyebb padozatú helyiségen (pince, alagsor) átvezetni csak a két végén szellőzőcsővel ellátott védőcső alkalmazásával lehet. e) A padlócsatorna jól szellőző legyen. Úgy kell kialakítani és helyezni, hogy abba üzemszerűen folyadék ne juthasson, az üzemzavar miatt bejutó folyadék pedig meghatározott helyre kifolyjon. A padlócsatorna-szakasz, amelyben fogyasztói vezeték van, legyen gáztömören elválasztott az olyan padlócsatorna-szakasztól, amelyben nincs gázvezeték. Üreges, túlnyomás nélküli közművezeték és erősáramú kábel a gázvezetéket tartalmazó padlócsatornában nem lehet, és azt csak védőcsőben keresztezheti. f) Fürdő illetve zuhanyozó helyiségekben (kivéve lakások fürdőszobáit) és a legalább 50 fő befogadására alkalmas helyiségben csak az a gázvezeték lehet, amely a gázt kizárólag a helyiségben lévő gázfogyasztó készülékhez továbbítja. A vezeték rögzítését és nyomvonalát úgy kell kialakítani, hogy abban káros mechanikai feszültség ne ébredjen. A fogyasztói vezeték korrózióvédelméről az üzembe helyezést követően folyamatosan gondoskodni kell. A csővezetékben alkalmazott mechanikai kötések a húzásnak ellenállóak legyenek. A padlón vagy a falon átmenő csővezetéket a legrövidebb úton, kötések nélküli elemi csőszálakból kell átvezetni. A fal- vagy padlóüregen keresztülvezető csővezetéket csőhüvelyben (védőcsőben) kell elhelyezni.

39 /125 Gondoskodni szükséges a csővezeték és a védőcső közötti gyűrűs tér egyik vagy mindkét oldali időtálló víz-tömör lezárásáról és a haszoncső védőcsőbe helyezése előtti korrózió elleni védelméről. A csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték nem helyezhető el: a) szellőző aknában, b) szellőzővezetékben, c) szellőző- és felvonógépházakban védelem nélkül, d) égéstermék elvezető berendezésben, e) égési levegő ellátó légjáratokban f) épület alatt földben, g) lakószobában, illetve hálóhelyiségben, kivéve a fogyasztói vezeték, h) hűtőtérben, illetve hűtőhelyiségben, i) az életvédelmi célú helyiségben az abban elhelyezett gázfogyasztó készülék gázellátását biztosító fogyasztói vezeték kivételével, j) A és B tűzveszélyességi osztályú helyiségekben (kivéve gázmérő helyiség), k) a villamos elosztói berendezések és alállomások helyiségeiben, l) olyan helyiségben, ahol a gázfogyasztó készülékek összes névleges hőterhelése nagyobb, mint 140 [kw], kivéve az azt ellátó, vagy a helyiség fűtését biztosító gázfogyasztó készülék fogyasztói vezetékét. m) A 400 [V]-nál nagyobb feszültségű erősáramú berendezést tartalmazó helyiségben, kivéve a helyiség fűtését szolgáló gázfogyasztó készülék gázellátása A csatlakozó, fogyasztói, valamint a telephelyi vezetékek anyagai A választható anyagokat a sz. táblázat tartalmazza. A csatlakozó és fogyasztói vezetékben oldható kötés csak a tartozékát képező szerelvények kötéseinél megengedett. A beépítésre kerülő csőanyagok, idomok, szerelvények, egyéb anyagok, termékek pl. tömítőanyagok, kondenzátumgyűjtők, csőkompenzátorok, szigetelő közdarabok gázipari felhasználásra alkalmazhatók legyenek, műszaki jellemzőik a várható igénybevételnek feleljenek meg. A gázvezetékbe épített anyagok, és a védelmi funkciót ellátó elemek (pl. védőszekrények) bizonylatolása feleljen meg vonatkozó rendelet 18 előírásainak, figyelembe véve a termékre vonatkozó műszaki specifikációkat. A csatlakozó és fogyasztói rendszer építésére általában, az alábbi csőanyagok, és hozzátartozó idomok, fittingek alkalmazhatók: - acélcső, - rézcső, - rozsdamentes acélcső, - Polietilén (PE) cső. a) Acél csőanyagok: a vezeték létesítéséhez felhasznált csőanyag feleljen meg a sz. táblázatban megadott csőanyagoknak, a felhasznált anyagoknak rendelkezniük kell a megfelelőséget igazoló bizonylattal, (gyártói megfelelőségi és szállítói megfelelőségi nyilatkozat), bontott csövet gázvezeték építéshez felhasználni nem szabad, nem használható fel olyan cső, amelynek felületét a tárolás során bekövetkezett korrózió szemcséssé tette. 18 3/2003. (I. 25.) BM GKM KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól, MSZ EN 10204:2005 Fémtermékek. A vizsgálati bizonylatok típusai., MSZ EN ISO/IEC : Megfelelőségértékelés. A szállító megfelelőségi nyilatkozata. 1. rész: Általános követelmények.

40 /125 Iránytörések DN 20-nál nem nagyobb átmérőjű csövek esetén hajlítással, de a cső hajlításakor annak keresztmetszete nem csökkenhet, és körkörössége nem torzulhat, DN 25 méretnél hajlítással, vagy forrcső ív behegesztésével, DN 25-nél nagyobb átmérők esetén bizonylatolt előre gyártott idomok behegesztésével történhet. b) Réz cső és csőidom anyagok: az alkalmazott csőanyag (présidomos vagy tokos kötésű forrasztott) feleljen meg a szabvány 19 előírásainak, a csőanyag keménységi fokozata szabadon szerelt vezetéknél kemény (R 290) vagy félkemény (R 250), rejtett szerelésnél lágy (R 220) fokozatú is lehet. Falvastagsága 22 [mm] csőátmérőig minimum 1,0 mm, 28 [mm] csőátmérőtől legalább 1,5 [mm], 54 [mm] csőátmérőtől 2 [mm], 89 [mm] csőátmérő felett 2,5 [mm] legyen. a tokos kötésű forrasztott vezeték szerelésénél felhasznált idomok a szabvány 20 előírásainak feleljenek meg, 18 x 1 [mm] átmérőig helyszínen készült csőhajlítás és tokos, valamint prés idomos csőkötés alkalmazható. c) Rozsdamentes cső és csőidom: Mind présfittinges, mind tompa illesztésű hegesztett kötéssel alkalmazható a megadott nyomáshatáron belül. d) Polietilén cső és csőidom: Kizárólag földbe fektetve, épületen kívül alkalmazható, valamint épület falához vagy gázmérőhöz történő felállás esetén acél anyagú védőcsőben szerelve. Szerelése, hegesztése a PE vezetékekre vonatkozó utasítás szerint történhet (MSZ EN 1555 Műanyag csővezetékek éghető gázok szállítására. Polietilén csövek. szabványsorozat). 19 MSZ EN 1057:2006A1:2010 Réz és rézötvözetek. Varrat nélküli, körszelvényű rézcsövek vízhez és gázhoz, egészségügyi és fűtési alkalmazásra 20 MSZ EN Réz és rézötvözetek. Csővezeték-armatúra. 1. rész: Szerelvények réz csőhöz kapillárisan lágy vagy kapillárisan kemény forrasztható véggel

41 /125 Anyagminőség Föld alatt Kisnyomás (MOP 0,1 [bar]) Szabadon szerelve Varratnélküli acélcső szigetelve (MSZ EN , MSZ EN 10255) Igen * Falhoronyban Elvakolva sz. táblázat Varratnélküli acélcső szigetelés nélkül (MSZ EN Nem Igen Igen*** Nem Nem Igen , MSZ EN 10255), korrózióvédelemmel Rozsdamentes acélcső présidomos kötéssel Igen (DVGW TS 233) Igen Igen*** Igen Igen*** Rozsdamentes acélcső hegesztett kötéssel Nem Igen Nem Nem Szigetelve** Nem Rézcső keményforrasztott kötéssel (MSZ EN 1057) Igen Igen Nem Nem Rézcső présidomos kötéssel (MSZ EN 1057) PE 80 SDR 17,6 cső (MSZ EN 1555) Nem PE 80 SDR 11 cső (MSZ EN 1555) P 6 bar Igen Nem Nem Nem Igen Nem Nem Nem Nem Nem PE 100 SDR 17,6 cső (MSZ EN 1555) P 8 bar PE 100 SDR 11 cső (MSZ EN 1555) P 1o bar (*) Alkalmazás lehetséges, de nem szokásos. (**) A présidomos, vagy keményforrasztott kötésű csatlakozó- és fogyasztói vezeték elvakolt szereléssel, csak akkor létesíthető, ha a vezeték elemei rendelkeznek a termékre vonatkozó - jogszabály által felhatalmazott, illetékes szervezet által kiadott engedéllyel, valamint a gyártó, ill. a forgalmazó magyar nyelvű, az elvakolás feltételeit szabályozó technológiai előírásával. (***) Csak ipari és mezőgazdasági létesítményeknél megengedett. Acélcső az MSZ EN Acélcsövek éghető közegek csővezetékeihez. Műszaki szállítási feltételek, vagy az MSZ EN Hegesztésre és menetvágásra alkalmas ötvözetlen acélcsövek. Műszaki szállítási feltételek. - szabványnak feleljen meg. Hegesztett kötéssel, hagyományos módon történő kivitelezés esetén hegesztett acélcsövek MSZ EN Varratnélküli és hegesztett acélcsövek. Méretek és hosszegységenkénti tömegek című szabvány szerinti méretűek és az MSZ EN Hegesztett acélcsövek mechanikai és általános műszaki célra - hegesztett acél szerinti 2. minőségi csoportúak legyenek. 16 [bar] üzemi nyomásnál nagyobb nyomású acélcsövekre az MSZ EN Gázellátó rendszerek. 16 [bar]-nál nagyobb üzemi nyomású csővezetékek. Műszaki követelmények - szabvány vonatkozik. Rozsdamentes acélcső: mind présfittinges, mind tompa illesztésű hegesztett kötéssel alkalmazható a megadott nyomáshatáron belül. Rézcső (forrasztható és sajtolható kötéssel): Kemény forrasztással történő kivitelezés esetén. MSZ EN 1057 szerinti minőségűek (Cu-DHP) és méretválasztékúak legyenek. A csövek minimális falvastagsága 1 [mm] legyen. Keménységi fokozat szabadon szerelt vezetéknél kemény (R 290) vagy félkemény (R 250), rejtett szerelésnél lágy (R 220) fokozatú is lehet. A rézcsőre vonatkozó követelmények szabványai: MSZ EN 1057 Réz és rézötvözetek. Varrat nélküli, kör szelvényű rézcsövek víz és gáz részére, egészségügyi és fűtési alkalmazásra, MSZ EN Réz és rézötvözetek. Csővezeték armatúra. 1. rész: Szerelvények rézcsőhöz kapillárisan lágy vagy kapillárisan kemény forrasztható véggel, pren Présidomos végű szerelvények fémcsövekhez. Polietilén cső: Kizárólag földbe fektetve, épületen kívül alkalmazható, valamint épület falához vagy gázmérőhöz történő felállás esetén acél anyagú védőcsőben szerelve. Szerelése, hegesztése a PE vezetékekre vonatkozó utasítás szerint történhet (MSZ EN 1555 Műanyag csővezetékek éghető gázok szállítására. Polietilén csövek. szabvány sorozat). A táblázatban nem szereplő anyagminőségű cső: akkor használható, ha annak magyarországi alkalmazását figyelemmel az elhelyezés körülményeire akkreditált intézet minősítette. Föld alatt Középnyomás (0,1<MOP 4 [bar]) Nagyközép nyomás (4[bar]<MOP 25[bar]) Szabadon szerelve Falhoronyban Föld alatt Szabadon Épületen Épületen Épületen Épületen szerelve kívül belül kívül belül Igen Igen * * Igen Igen*** Igen *

42 / Csatlakozó és fogyasztói vezeték, valamint a telephelyi vezetékek létesítésének általános követelményei A csatlakozó vezetékeket és felhasználói berendezést az engedélyes által felülvizsgált és műszaki biztonsági szempontból kivitelezésre alkalmasnak minősített tervdokumentáció alapján szabad létesíteni. Az ipari és mezőgazdasági célú gázfogyasztó készülékeket tartalmazó gázellátó rendszer esetében jelen előírásokon túlmenően a vonatkozó rendelet 21 előírásait is alkalmazni kell. Az ipari és mezőgazdasági célú gázfogyasztó készülékeket tartalmazó gázfogyasztó berendezést, valamint technológiákat a Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóságnak történt bejelentés után szabad létesíteni Vezeték kötései A csatlakozó- és fogyasztói vezetékek, valamint a telephelyi vezetékek csőkötéseinél hegesztett, vagy a vonatkozó jogszabály alapján feljogosított szervezet által tanúsított más kötéstechnológiát szabad alkalmazni. A csatlakozó- és fogyasztói vezetékek, valamint a telephelyi vezetékek csőkötéseinél acél- és PE csőanyag esetén hegesztett kötést, réz cső kötéseinél forrasztott, vagy présidomos, rozsdamentes acélcső esetén présidomos kötést szabad alkalmazni. Polietilén cső és fémcső átmenet történhet sajtolt, menetes, vagy hegeszthető PE-acél, forrasztható PE-réz, présidomos PE-réz átmeneti idommal. A préskötéses, vagy forrasztásos rendszer alkalmazása esetén, a kettő kötéstípus nem keverhető. A PE-fém cső átmeneti idom alkalmazása esetén a PE cső szabadon szerelt szakaszát acél védőcsőbe kell helyezni. Menetes, karimás, roppantó-gyűrűs, hollandi anyás kötések csak szerelvényekhez, idomokhoz, mérőelemekhez, szigetelő közdarabokhoz, műszerekhez és karimás csővég lezárásokhoz alkalmazhatók. A csővezetékben alkalmazott kötések a húzásnak ellenállóak legyenek. A csőkötésekre vonatkozóan (hegesztésnél) a tervezőnek a műszaki leírásban megadott technológiákkal kapcsolatos előírásait maradéktalanul be kell tartani. A különböző csőanyag átmenetek kialakítása az 5. fejezet d) Anyagváltás című pontja szerint történjen. A hegesztésnél a tervező műszaki leírásban megadott hegesztési technológiával kapcsolatos előírásait maradéktalanul be kell tartani. Földbe fektetett gázvezeték nem tartalmazhat menetes, présidomos, roppantógyűrűs, szerelhető (rézhüvelyes) kötéseket. A gázvezeték és a fogyasztó berendezés közé beépíthető hajlékony vezeték, melynek hossza legfeljebb 1,5 [m] lehet, névleges nyomása legalább a névleges üzemi nyomás kétszerese, de legalább 100 [kpa] legyen. A kötések kivitelezésére vonatkozóan az Utasítás 5. fejezete ad utasítást Oldható kötéseknél alkalmazható tömítések Oldható kötésekhez kizárólag a vonatkozó szabvány 22 előírásait kielégítő tömítések használhatók. Növényi eredetű (pl. kenderszál) tömítőanyagot alkalmazni nem szabad! 21 13/2004. (II. 13.) GKM rendelet Az ipari és mezőgazdasági gázfogyasztó készülékek megfelelőségének tanúsítási, illetve jóváhagyási rendjére és forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokról 22 MSZ EN 751 Az 1., 2., és 3. gázcsalád gázaival és forró vízzel érintkező fémes menetes kötések tömítőanyagai.

43 / Csatlakozó és fogyasztói vezeték, valamint a telephelyi vezetékek rögzítése A szabadon szerelt vezetéket csőbilinccsel kell rögzíteni legalább az alábbi helyeken: gázmérő csatlakozás mindkét (kiömlő) oldalán, gázmérő utáni függőleges szakasz felső pontján, gázfogyasztó készülékhez leágazó vezeték felső és alsó pontján. A bilincsezés ajánlott távolságait a 2. sz. melléklet tartalmazza Csatlakozó és fogyasztói vezeték, valamint a telephelyi vezetékek eltakarása, takaró burkolatai Az elvakolást csak műszaki-biztonsági ellenőrzés után szabad elvégezni. Rejtett vezeték elhelyezés a sz. ábra szerint fal csatornában, vagy falsíkon kívül, takaróburkolattal ellátva. A takaró burkolat anyaga lehet fa, műanyag vagy fém. Kialakítása (3.-2. sz. ábra) olyan legyen, hogy alatta a vezeték biztonsággal elférjen, illetve a hőtágulásból eredő méretváltozást ne akadályozza. Az elvakolt csővezeték iránytöréseinél villamos védődobozt kell elhelyezni a falban sz. ábra Csatlakozó és fogyasztói vezetékek burkolási lehetőségei. Ahol a vezeték mechanikai sérülésétől tartani lehet, ott annak védelméről gondoskodni szükséges. A csatlakozó és fogyasztói vezetékek szerelésére és minősítésére, valamint kötéseire és korrózió védelmére az 5. fejezet (A csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések létesítési követelményei) tartalmaz részletes szabályozást. Elvakolt csővezetés a 3-3. sz. táblázatban jelölt csőanyagok esetén, és a táblázatban megadott feltételek, valamint az alábbiak teljesülése esetén lehet: A vezeték nyomásfokozata kisnyomás. A vezeték elhelyezésére szolgáló horony kialakítása az épületfal külső síkján történik. A falhorony belső felszíne és a belső falsík közti távolság legalább 25 [cm]. Üreges falazat, vagy porózus téglából készült falazat esetén a falhornyot cementhabarccsal tömören ki kell vakolni. Az elvakolt vezetékszakaszon menetes kötés alkalmazása tilos. A csővezeték és elemeinek gyártója, ill. forgalmazója által kiadott, az elvakolás feltételeit szabályozó technológiai előírásának igazolt betartása A csatlakozó- és fogyasztói vezetékek, valamint a telephelyi vezetékek szakaszoló szerelvényei A telephelyi, a csatlakozó és a fogyasztói vezetékbe, valamint a telephelyi vezetékbe szakaszoló elzáró szerelvényt kell beépíteni a következő esetekben. a) Telephelyi vezetékbe a telephelyre történő becsatlakozás előtt - a telekhatár közelében elzáró szerelvényt (fogyasztói főelzáró) kell beépíteni, amely a gáz elosztó vezeték tartozéka. b) Telephelyi vezetékbe minden egyes telephelyi felhasználó csatlakozó vezetékébe épületen kívül (annak közelében) elzáró szerelvényt kell beépíteni.

44 /125 c) A csatlakozó vezeték és/vagy fogyasztói vezeték, valamint a telephelyi vezetékek épületbe belépési pontjánál vagy a belépési pont közelében hozzáférhető helyen. Ezt a feltételt a közép-, vagy nagyközép nyomású ellátás esetén a telekhatár közelében elhelyezett nyomásszabályozó elzáró szerelvénye is kielégíti (3.-3. sz. ábra), sz. ábra Telekhatáron, kerítésben elhelyezett házi nyomásszabályozó és gázmérő d) a telekhatártól távolabb elhelyezkedő épületeknél az épületbe csatlakozás előtt indokolt esetben a felhasználó számára könnyen hozzáférhető helyen -, ha azt biztonsági okok (a fogyasztói főelzáró épülettől való távolsága) ezt indokolttá teszik, sz. ábra A házi nyomásszabályozó védőtávolságainak e) akkor, ha épületen belül van a nyomásszabályozó (egyedi), az épületbe lépés előtt, az épületen kívül is kell egy elzáró szerelvényt beépíteni