TT 4000 Gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések, valamint telephelyi vezetékek létesítése, üzemeltetése

Átírás

1 /131 TT 4000 Gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések, valamint telephelyi vezetékek létesítése, üzemeltetése Dokumentum készítéséért felelős TIGÁZDSO Kft. Technológiai munkacsoport M13 melléklet szerint Ellenőrző: TIGÁZ Zrt. A szervezés és folyamatmenedzsment képviseletében vezető Elrendelő: TIGÁZDSO Kft. Ügyvezető ügyvezető Figyelem! Az érvényes dokumentum a TIGÁZ Csoport intranetes felületén található meg. Alkalmazás előtt ellenőrizze a kinyomtatott dokumentum érvényességét az intraneten található Dokumentumok listája alapján. A dokumentumban található információk a TIGÁZ Csoport tulajdonát képezik, melyek nem használhatók fel üzleti, vagy más célokra a Társaság elnöke, vagy a TIGÁZ Csoport minőségirányítási képviselőjének engedélye nélkül! A dokumentummal kapcsolatban be kell tartani a TIGÁZ Csoport adat és titokvédelmi előírásait! A dokumentum papír alapú jóváhagyása esetén a készítésért felelős, az ellenőrző és az elrendelő(k) aláírásukkal látják el a dokumentumot. Elektronikus rendszerben történő jóváhagyás esetén a készítésért felelős, az ellenőrző és az elrendelő(k) jóváhagyását az alkalmazott informatikai rendszer rögzíti és tanúsítja.

2 TARTALOMJEGYZÉK /131 I. MÓDOSÍTÁSOK AZ ELŐZŐ VERZIÓHOZ KÉPEST II. A DOKUMENTUM ÍRÓJA III. HIVATKOZÁSOK IV. SZAKMAI TARTALOM A dokumentum célja: Alkalmazási terület: Hatálytalanítás: Meghatározások: Technológiai utasítás: FEJEZET: TECHNOLÓGIAI UTASÍTÁS SZAKMAI ALKALMAZÁSI TERÜLETE FEJEZET: FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK TECHNOLÓGIAI UTASÍTÁS ÁLTALÁNOS FOGALOM MEGHATÁROZÁSAI PÉBÉGÁZ ELLÁTÁS TOVÁBBI FOGALOM MEGHATÁROZÁSAI FEJEZET: KÖVETELMÉNYEK ÁLTALÁNOS TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEK A tervkészítés során a tervező felelősséggel tartozik: A Technológiai utasítástól eltérő műszaki megoldások követelményei A tervdokumentáció tartalmi követelményei A tervezői nyilatkozat (több tervező esetében a tervezett részre vonatkozó) tartalmazza: A műszaki leírás tartalmazza A tervdokumentációnak a tervezés tárgyától függően a műszaki biztonsági feltételek igazolása érdekében értelemszerűen az alábbi rajzdokumentációkat kell tartalmaznia: A tervhez csatolni kell: Tervfelülvizsgálat A FÖLDGÁZ CSATLAKOZÓ VEZETÉKEK ÉS FOGYASZTÓI VEZETÉKEK TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEI A csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték épületen kívüli nyomvonala Térszint alatti elhelyezés Védőtávolság Térszint feletti elhelyezés (légvezeték) Épületbe történő belépés csatlakozó vagy fogyasztói vezetékkel A csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték struktúrája Csatlakozó és / vagy fogyasztói vezeték épületen belüli nyomvonala Általános előírások A csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték elhelyezése épületen belül Vezetékek kötései Oldható kötéseknél alkalmazható tömítések A csatlakozó és fogyasztói vezetékek, valamint a telephelyi vezetékek szakaszoló szerelvényei A szakaszoló elzáró szerelvény: Gáznyomásszabályozók Házi nyomásszabályozók és egyedi nyomásszabályozó állomások Ipari nyomásszabályozó állomások Gázmérőnyomásszabályozó és készüléknyomásszabályozó elhelyezés Gázmérők A legfeljebb 100 m 3 /h névleges együttes térfogatáramú membrános (lemezházas) gázmérők elhelyezésének követelményei... 65

3 / A 100 m 3 /hnál nagyobb névleges térfogatáramú membrános (lemezházas) gázmérők elhelyezésének további követelményei Gázmérő nélküli fogyasztás A nem membrános (nem lemezházas) gázmérők elhelyezése Gázmérő kerülővezeték TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEI PÉBÉGÁZ ÜZEMŰ GÁZBERENDEZÉSEK ESETÉN FEJEZET: A GÁZFOGYASZTÓ KÉSZÜLÉKEK ELHELYEZÉSÉNEK TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEI ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A forgalomba hozás, felszerelés és üzembe helyezés feltétele A gázfogyasztó készülékek osztályozása Az égéstermékelvezetés és égési levegőellátás szempontjából: A névleges hőterhelés szempontjából: Felhasználási terület szempontjából A GÁZFOGYASZTÓ KÉSZÜLÉKEK ELHELYEZÉSI FELTÉTELEI Általános elhelyezési feltételek Az égéstermékelvezetés nélküli (nyílt égésterű), A típusú gázfogyasztó készülékek elhelyezése Általános előírások Tűzhelyek, főzők, sütők és egyéb burkolatlan égőjű égéstermékelvezetés nélküli gázfogyasztó készülékek elhelyezése Égéstermékelvezetés nélküli vízmelegítők elhelyezése Égéstermékelvezetéssel rendelkező, a helyiség légterétől nem független (nyílt égésterű), B típusú, 140 kw alatti egységhőterhelésű vagy 1400 kw alatti együttes hőterhelésű gázfogyasztó készülékek elhelyezése A készülékek elhelyezésére vonatkozó általános előírások Gázkályhák (konvektorok), fűtő és vízmelegítő készülékek, kandallók további elhelyezési feltételei Központi fűtőkészülékek, vízmelegítők, gázüzemű léghevítők további elhelyezési feltételei a villamos csatlakozás tekintetében Infravörös (világos és fekete) hősugárzók további elhelyezési feltételei Gáztüzelésű cserépkályha Átfolyó és tároló rendszerű vízmelegítők további elhelyezési feltételei A helyiség légterétől független égési levegő ellátású és égéstermékelvezetésű, C típusú 140 kw alatti egységhőterhelésű vagy 1400 kw alatti együttes hőterhelésű gázfogyasztó készülékek elhelyezése Általános előírások C 11 típusú 7 kwnál nem nagyobb hőterhelésű gázfogyasztó készülék elhelyezése C 12 és C 13 típusú gázfogyasztó készülék elhelyezése kwnál nagyobb egység, vagy (egy helyiségben) 1400 kwnál nagyobb együttes hőterhelésű gázfogyasztó készülékek elhelyezése Általános előírások Villamos berendezések Szerelvényezési feltételek Biztonsági berendezések Tűzoltó felszerelés Gázkészülékek erősáramú villamos hálózatra csatlakoztatása Robbanás elleni védelem A GÁZFOGYASZTÓ KÉSZÜLÉKEK LÉGELLÁTÁSA, HELYISÉGÉNEK SZELLŐZÉSE, AZ ÉGÉSTERMÉK ELVEZETÉSE A nyílt égésterű, A vagy B típusú gázfogyasztó készülékek helyiségének levegőellátásával kapcsolatos általános előírások... 83

4 / Égéstermék elvezetés nélküli (nyílt égésterű), A típusú gázfogyasztó készülékek helyiségének levegőellátása, szellőzése Égéstermék elvezetéssel rendelkező, a helyiség légterétől nem független (nyílt égésterű), B típusú gázfogyasztó készülékek helyiségének levegőellátása, szellőzése A helyiség légterétől nem független B típusú gázfogyasztó készülékek égéstermékelvezetése A helyiség légterétől független égési levegő ellátású és égéstermékelvezetésű (zárt égésterű), C típusú gázfogyasztó készülékek égéstermékelvezetése Az égéstermékelvezetés, illetve levegő bevezetés kialakításának általános feltételei A 70 kwnál nem nagyobb hőterhelésű C típusú gázfogyasztó készülékek égéstermékkivezetésének épület homlokzatán (külső falán) való elhelyezésére vonatkozó feltételek Gyűjtő jellegű égéstermékelvezető berendezések FEJEZET: A CSATLAKOZÓ VEZETÉKEK ÉS FELHASZNÁLÓI BERENDEZÉSEK KIVITELEZÉSI KÖVETELMÉNYEI Általános kivitelezési követelmények A kivitelezővel szemben támasztott követelmények A kivitelező felelőssége Felépítményi munkák Nem oldható kötések Oldható kötések Csatlakozó és fogyasztói vezeték rögzítése Csatlakozó és fogyasztói vezeték eltakarása, takaró burkolatai Csatlakozó és fogyasztói vezeték korrózióvédelme Villámvédelem Érintésvédelem Alépítményi munkák Az elkészült csatlakozó vezeték és/vagy felhasználói berendezés kivitelezést követő felülvizsgálata Nyomáspróba Szilárdsági nyomáspróba Tömörségi nyomáspróba Az acél hegesztett kötések vizsgálata és dokumentálása A polietilén hegesztett kötések vizsgálata A gázfogyasztó készülékek égéstermékelvezetésének, illetve levegő bevezetésének vizsgálata A B típusú gázfogyasztó készülékek égéstermék elvezetésének vizsgálata A C típusú gázfogyasztó készülékek égéstermék elvezetésének és levegő bevezetésének vizsgálata Csatlakozó vezeték, felhasználói berendezés, valamint a telephelyi vezetékek átalakítása, bővítése, megszüntetése Egyszerűsített készülékcsere MŰSZAKIBIZTONSÁGI ELLENŐRZÉS Műszaki biztonsági ellenőrzés feltételei földgáz esetében A kivitelezés készre jelentése Sikeres a műszaki biztonsági ellenőrzés akkor, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek: A műszakibiztonsági ellenőrzés eltérése pébégáz esetén A műszakibiztonsági ellenőrzés meghiúsulása ÜZEMBE HELYEZÉS Csatlakozó és fogyasztói vezeték gáz alá helyezése földgáz esetében

5 / Gáz alá helyezés pébégáz esetén Gázfogyasztó készülékek üzembe helyezése Gázfogyasztó készülék csak akkor helyezhető üzembe, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek: Nem szabad üzembe helyezni a gázfogyasztó készüléket, illetve meg kell tagadni annak üzembe helyezését, amennyiben: A palackos vagy palackcsoportos pébégázellátás üzembe helyezése CSATLAKOZÓ FOGYASZTÓI ÉS TELEPHELYI VEZETÉKEK FELHAGYÁSA, MEGSZÜNTETÉSE Általános előírások Üzemen kívül helyezés műszaki biztonsági körülményei FEJEZET: AZ ÜZEMELTETÉS KÖVETELMÉNYEI ÜZEMELTETÉS KARBANTARTÁS Házi nyomásszabályozók ellenőrzése, és cseréje Házi nyomásszabályozók eseti ellenőrzése, és cseréje Házi nyomásszabályozók rendszeres ellenőrzése, és cseréje Gázmérők helyszíni ellenőrzése, és cseréje A gázmérő előtti elzárószerelvény ellenőrzése Gázmérőnyomásszabályozó ellenőrzése, és cseréje A gázmérőkötés tömörségének ellenőrzése A gázmérő ellenőrzése, és cseréje Gázmérő csere, hőmérséklet korrektoros típusra Gázömlések, gázszivárgások elhárítása telekhatáron belüli csatlakozó és fogyasztói vezetéken, valamint a telephelyi vezetékben Általános előírások Üzemzavar elhárítás folyamata A vezeték gázmentesítése Földbefektetett csatlakozó, alap, és felszálló vezeték gázömléseinek elhárítása Szabadon szerelt csatlakozóvezeték, alap, és felszálló vezeték gázömlésének elhárítása Víz által okozott üzemzavarok elhárítása Szilárd szennyeződések miatti üzemzavarok elhárítása Fagyás által okozott üzemzavarok Tömörség ellenőrzés, gáz visszaadása Gázfogyasztó készülékek hibaelhárítása IDŐSZAKOS FELÜLVIZSGÁLATOK A felhasználó által kezdeményezett műszakibiztonsági felülvizsgálat HATÓSÁGI IDŐSZAKOS FELÜLVIZSGÁLATOK EGYÉB FELÜLVIZSGÁLATOK FEJEZET: MUNKA ÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSOK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK SZEMÉLYI FELTÉTELEK ÍRÁSOS ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT "VESZÉLYES" MUNKÁK Tűzveszélyes munka Hibaelhárítással kapcsolatos munka és tűzvédelmi előírások HEGESZTÉS MUNKA ÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI FEJEZET: KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK FEJEZET: MELLÉKLETEK

6 /131 I. Módosítások az előző verzióhoz képest. A jogszabályok, szabványok, hatósági előírások, IIR követelményeinek érvényesítése, valamint az utasítás szerkesztésére kijelölt munkacsoport által megvitatott és jóváhagyott gázipari szakmai követelmények kerültek módosításra. A dokumentum követelményeiben végrehajtott módosításokat részletesen a M12 melléklet tartalmazza. II. A dokumentum írója. Dokumentum írója: Név: Török Sándor Társaság: TIGÁZDSO Kft. Munkakör: Központi műszaki munkatárs Szervezet: Hálózat üzemeltetés Technológiai csoport Elérhetőség: (52) III. Hivatkozások. Az utasításban hivatkozott normatív dokumentumok: évi XLV. törvény a mérésügyről évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól évi LIII. törvény a természet védelméről évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről évi XXV. törvény a kémiai biztonságról évi XL. törvény a földgázellátásról évi CLXXXV. törvény a hulladékról. 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról. 253/1997. (XII. 20.) az országos településrendezési és építési követelményekről Korm. rendelet 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 63/2012. (XII. 11.) BM rendelet 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet a földgázellátásról szóló évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról. az építőipari kivitelezési tevékenységről az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szoláltatásról. az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről az építési termékek építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól a kéményseprőipari közszolgáltatás ellátásának szakmai szabályairól az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról

7 /131 12/2004. (II. 13.) GKM rendelet 143/2004. (XII. 22.) GKM rendelet 79/2005. (X. 11.) GKM rendelet 80/2005. (X. 11.) GKM rendelet 8/2006. (II. 27.) GKM rendelet 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet 8/2002. (II. 16.) GM rendelet 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet 28/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet 27/2008 (XII. 3.) KvVM EüM együttes rendelet 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet 19/2012. (VII. 20) NGM rendelet 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet 11/2013. (III.21.) NGM rendelet 4/2002. (II. 20.). SzCsM EÜM együttes rendelet 4/2011. (I. 14.) VM rendelet MSZ 299:1982 MSZ 300:1982 MSZ 845:2012 MSZ 2364 MSZ :1995 MSZ 7041:2003 a földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakör betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról. a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról. a szénhidrogén szállítóvezetékek biztonsági követelményeiről és a Szénhidrogén Szállítóvezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről a gázelosztó vezetékek biztonsági követelményeiről és a Gázelosztó Vezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről a mérőeszközökre vonatkozó egyedi előírásokról Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról. a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról. a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek vizsgálatáról és tanúsításáról. egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről. egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról. a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árszabások megállapításáról a környezeti zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról. a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszakibiztonsági felülvizsgálatáról a villamosművek, valamint a termelői, magán és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről Felső csatlakozótoldat membrános gázmérőhöz. Csatlakozóanya membrános gázmérőhöz. Égéstermékelvezető berendezések tervezése, kivitelezése és ellenőrzése. Épületek villamos berendezéseinek létesítése. Legfeljebb 1000V névleges feszültségű erősáramú villamos berendezések létesítése. Földelőberendezések és védővezetők kiválasztása és szerelése. Gázfogyasztó készülékek fogalommeghatározásai

8 /131 MSZ 70482:1983 MSZ 70483:1983 MSZ 93842:1989 MSZ :1977 MSZ :1982 MSZ 12623:1985 MSZ 24140:2015 MSZ CEN/TR 1749:2012 MSZ CR 1752:2000 MSZ EN 37:2004 A1:2008 MSZ EN 881:2011 MSZ EN 161:2011 A32013 MSZ EN 2871:2012 MSZ EN 298:2012 MSZ EN 334 :2005A1:2009 MSZ EN 437:2003 A1:2009 MSZ EN 746 1:1997A1:2010 MSZ EN 7462:2010 MSZ EN 751 sorozat MSZ EN 1045:1999 MSZ EN 1057:2006 A1:2010 MSZ EN 12541:1999 MSZ EN 1443:2003 MSZ EN 15551:2011 MSZ EN 15552:2011 MSZ EN :2010A1:2013 MSZ EN 1594:2013 Körzeti gázellátó rendszerek. Fogyasztói és csatlakozóvezetékek. Körzeti gázellátó rendszerek. Elosztóvezetékek védőtávolságai. Ajtók és ablakok. Műszaki követelmények Gáztömörség vizsgálata Kisnyomású csatlakozóvezetékek és fogyasztói berendezések. Ipari gázellátó rendszerek. Gázvezetékek és szerelvények követelményei és vizsgálata. Gáz és olajtüzelésű berendezések kezelési osztályba sorolása. Épületek és épülethatároló szerkezetek hőtechnikai számításai. A gázkészülékeknek az égéstermékelvezetés módja (típusok) szerinti európai osztályozási rendszere. Épületek szellőztetése. Épületek belső környezetének tervezési alapjai. Hordozható tűzoltó készülékek.7. rész: Jellemzők, teljesítménykövetelmények és vizsgálati módszerek. Gázkészülékek nyomásszabályozói és kapcsolódó biztonsági berendezései. 1. rész: Nyomásszabályozók legfeljebb 50 kpa bemenő nyomásig. Gázégők és gázkészülékek autómatikus zárószelepei. Hegesztők minősítése. Ömlesztő hegesztés. 1. rész: Acélok. Gáznemű vagy folyékony tüzelőanyagok égőinek és égőszerkezeteinek autómatikus vezérlőrendszerei. Gáznyomásszabályozók 100 bar bemenő oldali nyomásig. Vizsgálógázok. Vizsgálónyomások. Készülékkategóriák. Ipari hőtechnikai berendezések. 1. rész: Ipari hőtechnikai berendezések általános biztonsági követelményei. Ipari hőtechnikai berendezések. 2. rész: Tüzelő és tüzelőanyagellátó rendszerek biztonsági követelményei. Az 1., 2., és 3. gázcsalád gázaival és forró vízzel érintkező fémes menetes kötések tömítőanyagai. Keményforrasztás. Folyósítószerek keményforrasztáshoz. Osztályba sorolás és műszaki szállítási feltételek. Réz és rézötvözetek. Varrat nélküli, körszelvényű rézcsövek vízhez és gázhoz, egészségügyi és fűtési alkalmazásra. Réz és rézötvözetek. Csővezetékarmatúra. 1. rész: Szerelvények rézcsőhöz kapillárisan lágy vagy kapillárisan kemény forrasztható véggel. Égéstermék elvezető berendezések. Általános követelmények. Műanyag csővezetékrendszerek éghető gázok szállítására. Polietilén (PE). 1. rész: Általános előírás. Műanyag csővezetékrendszerek éghető gázok szállítására. Polietilén (PE). 2. rész: Csövek. Műanyag csővezetékrendszerek éghető gázok szállítására. Polietilén (PE). 3. rész: Csőidomok. Gázinfrastruktúra. 16 barnál nagyobb üzemi nyomású csővezetékek. Műszaki követelmények.

9 /131 MSZ EN 1775:2008 MSZ EN 1776:2002 MSZ EN 10204:2005 MSZ EN 10220:2003 MSZ EN 10255: 2004A1:2007 MSZ EN :2004 MSZ EN :2013 MSZ EN :2013 MSZ EN :2002 MSZ EN 12186:2015 MSZ EN 12207:2001 MSZ EN 12279:2002, MSZ EN 12279:2000/A1:2006 MSZ EN 12327:2013 MSZ EN 12732:2013A1:2014 MSZ EN :2002 A2:2008 MSZ EN :2003 A1:2009 MSZ EN 14291:2005 MSZ EN :2007 A1:2011 MSZ EN :2008 MSZ EN :2013 MSZ EN :2009 MSZ EN :2014 MSZ EN :2014 MSZ EN 60529:2001 Gázellátás. Fogyasztói gázvezetékek. Legnagyobb üzemi nyomás 5 bar. Műszaki előírások. Gázellátó rendszerek. Földgázmérő állomások. Műszaki követelmények. Fémtermékek. A vizsgálati bizonylatok típusai. Varratnélküli és hegesztett acélcsövek. Méretek és hosszegységenkénti tömegek Hegesztésre és menetvágásra alkalmas ötvözetlen acélcsövek. Műszaki szállítási feltételek Hegesztett acélcsövek mechanikai és általános műszaki célra. Műszaki szállítási feltételek. 1. rész: Ötvözetlen és ötvözött acélcsövek Gázinfrastruktúra. Legfeljebb 16 bar üzemi nyomású csővezetékek. 1. Rész: Általános üzemeltetési követelmények. Gázinfrastruktúra. Legfeljebb 16 bar üzemi nyomású csővezetékek. 2. rész: A polietilén különleges üzemeltetési követelményei (MOP legfeljebb 10 bar ig). Gázellátó rendszerek. Legfeljebb 16 bar üzemi nyomású csővezetékek. 3. rész: Az acélra vonatkozó különleges műszaki előírások. Gázellátó rendszerek. Gáznyomás szabályozó állomások gázellátáshoz és gázelosztáshoz. Műszaki követelmények. Ajtók és ablakok. Légáteresztés. Osztályba sorolás. Gázellátó rendszerek. Gáznyomás szabályozók a csatlakozóvezetékben. Műszaki követelmények. Gázinfrastruktúra. Nyomáspróba, üzembe helyezés és üzemen kívül helyezési eljárások. Üzemeltetési követelmények. Gázellátó rendszerek. Acélcsövek hegesztése. Műszaki követelmények. Égéstermékelvezető berendezések. Hő és áramlástechnikai méretezési eljárás. 1. rész: Egy tüzelőberendezést kiszolgáló égéstermékelvezető berendezések Égéstermékelvezető berendezések. Hő és áramlástechnikai méretezési eljárás. 2. rész: Égéstermékelvezető berendezések több tüzelőberendezéshez. Habképző szivárgásjelző oldatok gázszerelésekhez. Égéstermékelvezető berendezések. Égéstermékelvezető berendezések tervezése, kivitelezése és üzembe helyezése. 1. rész: Nyitott égésterű tüzelőberendezések égéstermékelvezető berendezései. Égéstermék elvezető berendezések. Égéstermékelvezető berendezések tervezése, kivitelezése és üzembe helyezése. 2. rész: Zárt égésterű tüzelőberendezések égéstermékelvezető berendezései. Robbanóképes közegek. 0. rész: Gyártmányok. Általános követelmények Robbanóképes közegek rész: Térségbesorolás. Robbanóképes gázközegek. Robbanóképes közegek. 14. rész: Villamos berendezések tervezése, kiválasztása és szerelése Robbanóképes közegek. 17. rész: Villamos berendezések felülvizsgálata és karbantartása Villamos gyártmányok burkolatai által nyújtott védettségi

10 /131 MSZ EN :2011 MSZ EN :2012 MSZ EN :2011 MSZ EN :2011 MSZ EN ISO 3183:2013 MSZ EN ISO 14731:2007 MSZ EN ISO :2004 MSZ EN ISO :2004/A1:2008 MSZ EN ISO 17672:2010 MSZ EN ISO :2014 MSZ EN ISO/IEC :2010 MSZ HD :2007 MSZ HD :2012 MSZ HD :2007 MSZ HD :2007/A11:2012 pren DVGW TS /2000. MBH állásfoglalás 1001_01_DF 1002_01_DF 2201_07_DU_ _08_DU_01 TIGÁZDSO Kft. ÜKSZ fokozatok. Villámvédelem. 1. rész: Általános alapelvek. Villámvédelem. 2. rész: Kockázatkezelés. Villámvédelem. 3. rész: Építmények fizikai károsodása és életveszély. Villámvédelem. 4. rész: Villamos és elektronikus rendszerek építményekben. Kőolaj és földgázipar. Csővezetékes szállítórendszerek acél csővezetékei. Hegesztési felügyelet. Feladatok és felelősség. Fémek hegesztési utasítása és hegesztéstechnológiájának minősítése. A hegesztéstechnológia vizsgálata. 1. rész: Acélok ív és gázhegesztése, valamint nikkel ötvözetei ívhegesztése. Fémek hegesztési utasítása és hegesztéstechnológiájának minősítése. A hegesztéstechnológia vizsgálata. 1. rész: Acélok ív és gázhegesztése, valamint nikkel ötvözetei ívhegesztése. 1. módosítás. Keményforrasztás. Keményforraszok. Olajégők és olajtüzelésű berendezések biztonsági és szabályozó készülékei. Egyedi követelmények. 1. rész: Autómata és félautomata szelepek (ISO :2014) Megfelelőségértékelés. A szállító megfelelőségi nyilatkozata. 1. rész: Általános követelmények. Kisfeszültségű villamos berendezések rész: Biztonság. Áramütés elleni védelem. Kisfeszültségű villamos berendezések rész: A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Földelőberendezések, védővezetők és védő egyenpotenciálra hozó vezetők Kisfeszültségű villamos berendezések rész: Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Helyiségek fürdőkáddal vagy zuhannyal. Kisfeszültségű villamos berendezések rész: Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Helyiségek fürdőkáddal vagy zuhannyal. Présidomos végű szerelvények fémcsövekhez. Felhasználói rendszer ellenőrzése Szabálytalan gázvételezés kezelése TT 1000 Gázelosztó vezeték létesítése TT 2000 Gázelosztó hálózat üzemeltetése Üzletszabályzata A Magyar földgázrendszer üzemi és kereskedelmi szabályzat

11 /131 IV. Szakmai tartalom. 1. A dokumentum célja: Ez a technológia utasítás rendelkezik a vezetéken szolgáltatott földgáz csatlakozó vezetékeinek felhasználói berendezéseinek, valamint a telephelyi vezetékeinek tervezési, építési, üzembe helyezési, üzemeltetési és megszüntetési munkafolyamatai, munkahelyei, munkaeszközei tekintetében a műszaki, műszakibiztonsági és a főbb munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelményekről. A TIGÁZDSO Kft. szolgáltatási területén az általánosan bevezetett minőségi követelmények elemét képezi a "Gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések, valamint telephelyi vezetékek létesítése, üzemeltetése" c. technológiai utasítás. Ez a technológiai utasítás egységes szerkezetben fogja össze a csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések, valamint telephelyi vezetékek létesítésével, üzemeltetésével kapcsolatos lényeges kérdéseket. Az utasítás célja a csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések, valamint telephelyi vezetékek létesítésével, üzemeltetésével kapcsolatos tudnivalók öszszefoglalása, mely nem mentesít a tervezői kivitelezői felelősség alól. A technológiai utasításban foglalt műszaki biztonsági követelmények alóli eltérés esetén a tervező köteles igazolni, hogy az általa választott megoldás, a technológiai utasításban foglalt követelményekkel egyenértékű. Az eltérésre a minőségirányítási képviselő adhat engedélyt. Alkalmazás előtt győződjön meg az adott technológiai utasítás érvényességéről. 2. Alkalmazási terület: Ez a dokumentum a TIGÁZDSO Kft. minden szervezetére vonatkozik. Jelen utasítást a fent megjelölt társaság vezetője több érintett társaság esetén a társaságok vezetői közösen hagyta jóvá, a dokumentum a társaság(ok) saját döntése alapján készült el. A TIGÁZ Csoport fent megjelölt tagjára vonatkozó alapdokumentumot (mellékletek, formanyomtatványok nélkül) a csoport fent megjelölt tagjai közösen készítették el, míg azon mellékleteket és formanyomtatványokat, melyek csak egy társaságra vonatkoznak, csak és kizárólag ezen érintett társaság készítette és hagyta jóvá saját hatáskörben. Az egyes társaságok saját döntésüket az előlap szignálásával fejezik ki. Az egyes társaságokra vonatkozó speciális szabályokat meghatározott kivételekkel csak az adott társaság munkavállalói jogosultak megismerni. A dokumentum előírásai a Társaság teljes szolgáltatási területén kiterjednek továbbá mindazon természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiség nélküli társaságokra (tervező, kivitelező, létesítésben résztvevő stb.), amelyek jelen Technológiai utasítás követelményei hatálya alá tartozó vagy a követelményekhez kapcsolódó tevékenységet végeznek. 3. Hatálytalanítás: Jelen dokumentum hatálytalanítja a következő dokumentumot: 2201_10_DU_01_D_2014 TT 4000 Gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések, valamint telephelyi vezetékek létesítése, üzemeltetése 4. Meghatározások: Ezen ban alkalmazott szakkifejezések meghatározásait igazodva a 11/2013 (III. 21.) NGM rendelet mellékleteként kiadott GMBSZ szerkezeti felépítéséhez a 2. fejezet tartalmazza.

12 / Technológiai utasítás: 1. FEJEZET: TECHNOLÓGIAI UTASÍTÁS SZAKMAI ALKALMAZÁSI TERÜLETE Jelen technológiai utasítás előírásait kell alkalmazni a vezetéken szolgáltatott földgáz csatlakozó vezetékeinek felhasználói berendezéseinek, valamint a telephelyi vezetékek tervezésére, építésére, üzembe helyezésére, üzemeltetésére és megszüntetésére, valamint minden olyan esetben, amikor az üzemeltetési vagy a létesítéskor érvényes feltételekben változás következik be, illetve az érintett helyiségek rendeltetése változik. Meglévő csatlakozó vezeték és/vagy felhasználói berendezés és/vagy telephelyi vezetékek tervköteles átalakítását (bővítését felújítását) ezen Utasítás előírásai szerint kell végezni. Egyidejűleg vizsgálni kell a már üzemelő csatlakozó vezeték és/vagy felhasználói berendezés és/vagy telephelyi vezetékek létesítéskor érvényben levő műszaki biztonsági előírásoknak való megfelelését, továbbá ellenőrizni kell, hogy a bővítmény nincse káros hatással a már üzemelő létesítmény biztonságos működésére. Az utasításban foglalt egyes műszaki előírásoktól a 11/2013. (III.21.) NGM rendelet a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról értelmében, indokolt esetben el lehet térni, ha a tervező előzetesen igazolja, hogy jelen utasítás előírásai szerint elérhető műszaki biztonsági szintet más módon biztosította. A vitás ügyben a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal hoz döntést. Az utasításban előírtakat a hatályba lépést követően benyújtott tervek műszakibiztonsági tervfelülvizsgálata, valamint a lejárt érvényességű terv ismételt felülvizsgálata során alkalmazni kell. A csatlakozóvezeték, a telephelyi vezeték, a felhasználói berendezés kiviteli tervét a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről meghatározott, az építmények gépészeti tervezés szakterületre tervezési jogosultsággal rendelkező olyan tervező készítheti, aki a Magyar Mérnöki Kamara hivatalos tervezői névjegyzékében szerepel. A kivitelezési terv kivitelezésre való alkalmasságának megítélésére indított eljárás során a Hatóság részére benyújtott kérelemhez mellékelni kell a kiviteli tervet és a földgázelosztó elutasító nyilatkozatát. 11/2013. (III.21.) NGM rendelet a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról 6.. a értelmében egyszerűsített gázkészülék cserét a következők szerint lehet elvégezni: Meglévő gázfogyasztó készülék cseréje egyszerűsített eljárással az alábbi feltételek egyidejű fennállása esetén végezhető: a) az új készülék legfeljebb 36 kw hőterhelésű, b) az új készülék hőterhelése nem nagyobb a meglévő készülék hőterhelésénél, c) a készülékcsere nem jár a fogyasztói gázvezeték cseréjével, átalakításával, d) az új készülék besorolása: da) megegyezik a meglévő készülék besorolásával, a készülék elhelyezése a létesítéskor érvényes műszaki biztonsági feltételeknek változatlanul megfelel, továbbá kéménybe kötött készülék esetében az új gázfogyasztó készülék csak olyan egyedi, önálló égéstermék elvezető berendezésbe csatlakozik, ami megfelel az új gázfogyasztó készülék gyártója által előírt követelményeknek; a kéményseprőipari közszolgáltató megfelelő minősítésű nyilatkozata rendelkezésre áll arról az égéstermékelvezető rendszerről, amelyhez az új készülék csatlakozik, vagy db) ha az új készüléket kizárólag a készülék részeként tanúsított égéstermékelvezető és égési levegő hozzávezető rendszer elemeivel, a készülék gyártójának utasítása alapján szerelik, és a helyiséglevegőtől független üzemmódban helyezik üzembe. Az egyszerűsített gázkészülék cserét kizárólag az illetékes földgázelosztó, pébégáz fogyasztó készülékek esetében a pébégáz forgalmazó minőségirányítási rendszerében előírtak alapján feljogosított gázszerelő végezheti.

13 /131 A előző bekezdésben feljogosított gázszerelő rendelkezzen mestervizsgával és a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló rendelet szerinti műszaki biztonsági felülvizsgálói jogosultsággal. Az egyszerűsített gázkészülék cserét ezen technológiai utasítás 5.3. pontjában előírtak szerint kell elvégezni és az FN01 melléklet szerinti szerelési nyilatkozat és bejelentő bizonylat, a kéményseprőipari közszolgáltató megfelelő minősítésű nyilatkozata megküldésével kell a földgázelosztónak bejelenteni. A felhasználó, a csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték üzembe helyezését követően, a 70 kw együttes hőterhelést meghaladó gázfelhasználó technológia műszaki biztonsági használatbavételének, átalakításának műszaki biztonsági jóváhagyását kérelmezni köteles a Hatóságtól. A kérelemhez mellékelni kell a gázfelhasználó technológia műszaki leírást, a kiviteli tervet, az FN02 melléklet szerinti tervezői nyilatkozatot. A gázfelhasználó technológiák használatbavételét megelőzően a hatóság gázbiztonságtechnikai ellenőrzés alapján a (4) bekezdés szerinti kivétellel dönt a használatbavétel jóváhagyásáról. Nem szükséges az előző bekezdés szerinti biztonságtechnikai ellenőrzés, ha a gázfelhasználó technológiát, illetve az annak részét képező gázfogyasztó készüléket annak gyártója, forgalmazója vagy ezek megbízottja szereli össze vagy alakítja át és helyezi üzembe. A gázfelhasználó technológiák első és átalakítás utáni ismételt használatbavételét megelőzően a hatóság hivatalból vagy a felhasználó kérelmére elrendelheti egyszeri, legfeljebb hét hónapi időtartamra a próbaüzemeltetés lefolytatását is, melynek során el kell végezni a jóváhagyás megalapozásához szükséges melegüzemi biztonsági ellenőrzést. A földgázelosztó és a telephelyi szolgáltató a csatlakozó vezeték, a fogyasztói vezeték üzembe helyezéséről, átalakításáról, megszüntetéséről a Hatóságot tájékoztatja. Gáz alá helyezést a 4. Üzembe helyezés pont betartásával kell végezni. A tervköteles bővítmény esetén, a meglévő rendszert is fel kell a terven tüntetni. A műszaki leírásnak tartalmazni kell a kialakult együttműködő rendszer biztonsági értékelésének eredményét. Mivel a Társaság PropánBután gázra vonatkozó engedélyesi tevékenységgel (vezetékes szolgáltatás, tartályban vagy palackban történő forgalmazás) nem foglalkozik, ezért a technológiai utasítás ezen tevékenység műszaki követelményeit nem részletezi. Ezen követelményeket a GMBSZ és az adott engedélyesi tevékenységgel foglalkozó Társaság követelményei tartalmazzák.

14 / FEJEZET: FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK 2.1. TECHNOLÓGIAI UTASÍTÁS ÁLTALÁNOS FOGALOM MEGHATÁROZÁSAI Almérő: olyan gázmérő, amely a joghatással járó elszámolási mérő által mért gázfogyasztások vagy gázfogyasztó készülékek gázfogyasztásának egymás közötti megosztására szolgál. Alsó hőérték, fűtőérték: Az a hőmennyiség, amely meghatározott mennyiségű gáznak levegőben való elégetése során felszabadul, feltéve, hogy a p 1 nyomás amelyen a reakció végbemegy állandó, és az összes égéstermék ugyanarra a t 1 hőmérsékletre van hűtve, azaz a reagáló anyagok megadott hőmérsékletére; az összes termék gáz halmazállapotú. Áramlásbiztosító: a gázfogyasztó készülék égéstermékelvezető részeinek az a szerkezeti eleme, amely a huzatváltozásnak és a visszaáramlásnak az égő működésére és az égésre gyakorolt hatását csökkenti. Áramláskorlátozó: olyan szerelvény, amely a gyártója által meghatározott térfogatáramú gázáramlást meghaladó mértékű áramlás esetében automatikusan zárja a gáz útját. Átfolyó rendszerű vízmelegítő: olyan gázfogyasztó készülék, amelyben a víz melegítése közvetlenül a kifolyástól függ. Átjáró: építményen átvezető, személyi közlekedésre szolgáló tér. Azonos működési elvű gázkészülék: az MSZ CEN/TR 1749 A gázkészülékeknek az égéstermékelvezetés módja szerinti osztályozási rendszere szabványban megfogalmazott azonos ( A, B vagy C típusokon belül) indexbeli számokkal jelzett gázfogyasztó készülékek. Beépíthető gázfogyasztó készülék: szekrénybe, panelben kiképzett fülkébe, konyhai blokkba vagy hasonló helyre való beépítésre alkalmas készülék. Emiatt a készüléket nem feltétlen szükséges minden oldalról burkolattal ellátni. Belső fekvésű helyiség: homlokzati nyílászáró nélküli helyiség. Beruházói műszaki ellenőr: az építtető megbízottja, aki megfelel 266/2013. (VII. 11.) Korm. az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről előírásainak. Biztonsági értékelés: a csatlakozó vezeték és felhasználói berendezés üzemeltetése során várható károsodások meghatározása, figyelembe véve a környezetnek, a mechanikai igénybevételeknek és az üzemeltetési körülményeknek a csatlakozó vezetékre és felhasználói berendezésre (beleértve a fogyasztói vezetéket, gázfogyasztó készüléket és működéséhez szükséges tartozékokat, égéstermékelvezetőket, a kéményt, stb.) gyakorolt hatását. Biztonsági gyorszár: olyan segédenergia nélkül működő mechanikus biztonsági berendezés, amely önműködően megszünteti a gáz áramlását, ha az általa védett rendszerben nem megengedett nyomást észlel. Csak kézi beavatkozással nyitható. Az alsó zárási határú gyorszár a beállított nyomástartomány alsó határán, a felső zárási határú gyorszár a felső határán zár. Biztonsági lefúvató berendezés: olyan segédenergia nélkül működő szerelvény, amely ha az általa védett rendszerben valamely beállított értéknél nagyobb nyomást észlel, akkor nyit, és a beállítottnál nagyobb nyomásnak megfelelő gáztömeget a külső térbe engedi mindaddig, amíg a védett rendszerben a nyomás a megengedett értékre nem csökken. Biztonságos használhatóság: biztonságosan használható az építmény vagy annak része, ha a rendeltetésszerű használókat nem veszélyezteti állékonysági, tűzvédelmi, egészségvédelmi vagy más szempontból nem megfelelő építményrész, szerkezet, berendezés, építési anyag. Burokcső: a gázvezeték mechanikai védelmét szolgálja, a külső behatásokkal szemben. A burokcsövet központosítva, de toktömítés és szaglócső nélkül kell megépíteni. A burokcső anyaga lehet acél, beton, műanyag. Csatlakozó vezeték: a felhasználási hely telekhatárától a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték.

15 /131 Csőtartó szerkezet (csőmegfogó szerkezet, komplett csőtartó): A csővezeték adott pontján annak térbeli helyzetét biztosító, azaz a csővezeték üzemszerű működéséből származó erőhatásokat felvevő szerkezet, amely szükség esetén biztosítja a csővezeték erőtanilag szükséges elmozdulási lehetőségét is. Csőtartó elem: Az átlagos igénybevételi feltételekre rendszeresen alkalmazott, szokványos környezeti feltételek között működő csőtartó szerkezethez alkatrészként felhasznált elem, amely építőkocka elvű felépítési lehetőséget biztosít. Csúcsfedező gáz (PSG): a földgázfogyasztásban keletkező csúcsok letörésére alkalmazott, a szintetikus földgáz (SNG) és a vezetékes földgáz olyan arányú keveréke, amelynek tüzeléstechnikai jellemzői megközelítően megegyeznek a közszolgáltatású földgáz paramétereivel. Differenciál presszosztát: (pl. a füstgáz nyomáskapcsoló) a gázfogyasztó készülékbe épített, a levegőfüstgáz áramkör biztonságos működésének ellenőrzésére szolgál. Két nyomás értéket olvas le. A két nyomásérték különbsége adja a kapcsolási nyomást. Ha a leolvasott nyomáskülönbség értéke nem megfelelő, a differenciál presszosztát a készülék üzemét megszakítja. Égés: olyan kémiai reakció, amelynek során az éghető gáz a levegő oxigénjével (exoterm) hőtermelő reakcióba lép. Égésbiztosító: olyan berendezés, amely a lángőr jelére a gáz hozzávezetést nyitva tartja, és azt az ellenőrzött láng hiánya esetén lezárja. Égéstermék: a tüzelőanyagok elégetésekor keletkező (gáznemű, folyékony vagy szilárd öszszetevőjű) termék. Égési levegő: az egységnyi gáztérfogat elégéséhez szükséges levegőmennyiség. Égéstermék elvezető berendezés: olyan héjból vagy héjakból álló szerkezet, amely egy vagy több járatot képez, és a gáztüzelő berendezésben keletkezett égésterméket a szabadba vezeti. Égő (gázégő): olyan berendezés, amely lehetővé teszi a gáz elégetését. Egyedi nyomásszabályozó állomás: a nem közterületen elhelyezett nagyobb, mint 40 m 3 /h, de legfeljebb 200 m 3 /h térfogatáramnál, segédenergia nélkül működő fogyasztói nyomásszabályozó. Éghető gáz: az a gáz, amelyet a gázelosztásban alkalmaznak és amely a gázfogyasztó készülékben biztonságosan és gazdaságosan eltüzelhető. Olyan telített és telítetlen szénből és hidrogénből álló szerves vegyület, melyet magas égéshő jellemez és ezért fűtőanyagként való felhasználásra kiválóan alkalmas. Elosztási engedélyes (a továbbiakban engedélyes): az a természetes, vagy jogi személy, vagy jogi személyiségű Társaság, aki/amely a évi XL. törvény szerint a Magyar Energia Hivatal által kiadott érvényes engedéllyel rendelkezik. Előkert: az építési teleknek a közterület vagy a magánút felőli határvonala (homlokvonala), és az építési határvonal (előkerti határvonal), valamint az oldalkertje(i) által határolt része. Engedélyesi nyilatkozat (Szolgáltatói szakvélemény): a területileg illetékes engedélyes olyan nyilatkozata, mely szerint a csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés felülvizsgálatra benyújtott tervdokumentációját tervező felelősségének megtartása mellett, műszakibiztonsági szempontból kivitelezésre alkalmasnak nyilvánítja. EPH: egyenpotenciálra hozó vezetékrendszer; az a vezetékrendszer, amely a védővezetőt igénylő érintésvédelemmel ellátott gázfogyasztó készülékek testét, a házi fémhálózatokat, valamint az önállóan is számottevően földelt fémtárgyakat közvetlenül vagy közvetve villamosan hatásosan összeköti.

16 /131 Építési műszaki ellenőr: az építtető megbízottja, aki megfelel a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről rendelet előírásainak, az építmény megvalósítása, az építési szerelési munka teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések, valamint az építésügyi hatóság, illetve az építmény létesítését engedélyező hatóság által jóváhagyott építészeti műszaki terv betartását. Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Az építményhez tartoznak annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges alapvető műszaki és technológiai berendezések is (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma). Építményszint: az építmény mindazon használati szintje, amelyen helyiség van. Nem építményszint a padlás, valamint az a tetőszint, amelyen a felvonógépházon vagy a lépcsőház felső szintjén kívül más helyiség nincs. Épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja. Építési munkaterület: az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének helye; ennek minősül a munkaszervezéssel összefüggő felvonulási, előkészítési, valamint a tevékenység végzéséhez szükséges építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére és az előkészítő technológiai munkafolyamatok elvégzésére szolgáló terület is. Építési szakmunka: szakirányú képesítéssel, jogszabály vagy szabvány alapján végezhető építésiszerelési munka. Építésiszerelési munka: az építési tevékenység végzésére irányuló szakági munka. Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából. Érintésvédelem: Az üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de meghibásodás esetén veszélyes feszültség alá kerülő vezetőrészek, okozta balesetek elleni védekezés. Erkély: az épület homlokzati síkjától kinyúló, konzolos, függesztett vagy pontszerűen alátámasztott kialakítású külső tartózkodó tér. Fagyhatár (mértékadó): a rendezett terepcsatlakozástól mért azon talajmélység, ahol a talaj nem hűl tartósan 0 C alá. Felelős műszaki vezető: aki az építési munkahelyen az építésiszerelési munkát irányítja. A felelős műszaki vezető felel: az építményfajtának, építési tevékenységnek megfelelő jogosultságának meglétéért, a szakmunka irányításáért, az építmény, építményrész jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek, illetve a jogszabályban meghatározott kivitelezési terveknek megfelelő megvalósításáért, továbbá az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért és a munkálatok végzésének szakszerűségéért. Felhagyás: a csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés végleges használaton kívül helyezése, elbontása, beleértve a pébégáz forgalmazó által végzett pébétartály felállítási helyéről történő elbontást, elszállítását de legalább a felállítási helyén történő gázmentesítését és a telepítési helyszín helyreállítását is. Felhasználási hely: a felhasználó tulajdonában vagy használatában lévő ingatlan, ahol a felhasználói berendezés, a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó, a gázmérőhely vagy a fogyasztói főcsap van.

17 /131 Felhasználó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli Társaság, aki (amely) földgázt vagy vezetéken keresztül PBgázt saját felhasználás céljára vásárol. Felhasználói berendezés: a fogyasztói vezeték, a gázfogyasztó készülék és a gázfelhasználó technológiák, valamint az azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok összessége. Felső hőérték, (égéshő): Az a hőmennyiség, amely meghatározott mennyiségű gáznak levegőben való elégetése során felszabadul, feltéve, hogy a p 1 nyomás amelyen a reakció végbemegy állandó, és az összes égéstermék ugyanarra a t 1 hőmérsékletre van hűtve, azaz a reagáló anyagok megadott hőmérsékletére; az összes termék gáz halmazállapotú, kivéve az égés során keletkezett vízgőzt, amely a t 1 hőmérsékleten kondenzálódva folyadék halmazállapotú. Fogyasztói főcsap: a gázmérőnél lévő, ennek hiányában a csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték közé beépített elzáró szerelvény, amely a csatlakozóvezeték tartozéka. Fogyasztói főelzáró: a telekhatáron vagy annak közelében létesített elzáró szerelvény, amely az elosztóvezeték tartozéka. Fogyasztói nyomásszabályozó: az a készülék, amely az elosztóvezetéken érkező gáz nyomását a fogyasztóval kötött szerződésben vagy szabványban meghatározott mértékre csökkenti, és közel állandó értéken tartja. Fogyasztói vezeték: az a vezetékszakasz tartozékaival együtt, amely a gázmérőtől ennek hiányában a fogyasztói főcsaptól a gázfogyasztó készülékig terjed. Fokozott védelem: a gázvezeték olyan védelmi berendezése, amely a vezeték meghibásodásakor a kiszivárgott gáz mennyiséget érzékeli, megakadályozza annak a védendő épülethez vagy műtárgyhoz jutását, az érzékelés hatására olyan jelet ad, amely automatikus lezárást vezérel a vezeték betáplálási oldalán, vagy azonnali kézi beavatkozást tesz lehetővé. Fokozott légzárás: az MSZ EN 12207:2001 Ajtók és ablakok. Légáteresztés. Osztályba sorolás. szabvány szerint ebbe az osztályba sorolt nyílászáró, vagy az MSZ Ajtók és ablakok. Műszaki követelmények szabvány szerint, a legalább L2 légzárású nyílászáró. Folyosó: önálló rendeltetési egységek, helyiségek megközelítésére, összekapcsolására szolgáló közös használatú közlekedő. Földgáz: olyan természetes éghető gáz, amely a földkéregben keletkezett, bányászati tevékenység során kerül a felszínre, valamint bármely, az e törvény szerint alkalmazott berendezésben környezetvédelmi és műszaki biztonsági szempontból megfelelő módon, biztonságosan felhasználható, ideértve a földgáz minőségű biogáz és biomasszából származó gázokat, valamint egyéb gázfajtákat is. Földgázelosztó: az a természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely a Magyar Energia és Közmű Szabályozási Hivatal által kiadott hatályos engedéllyel rendelkezik. Földgázelosztói és pébégáz forgalmazói nyilatkozat: a területileg illetékes földgázelosztó vagy pébégáz forgalmazó olyan nyilatkozata, amely szerint a csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés felülvizsgálatra benyújtott tervdokumentációját tervező felelősségének megtartása mellett, műszaki biztonsági szempontból kivitelezésre alkalmasnak nyilvánítja. Földgáz minőségű biogáz és biomasszából származó gázok, valamint egyéb gázfajták: olyan mesterségesen előállított gázok, amelyek külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett, környezetvédelmi és műszakibiztonsági szempontból megfelelő módon az együttműködő földgázrendszerbe juttathatók (szállíthatók, eloszthatók és tárolhatók), a földgázzal keverhetők, és ez a keverék a földgázrendszerbe juttatáskor megfelel a földgáz szabványban meghatározott minőségi követelményeknek.

18 /131 Főégő: az az égő, amely a hőtechnikai feladatát végzi, és általában égőnek nevezik. Főhelyiség: az önálló rendeltetési egység rendeltetése szempontjából meghatározó (mellékhelyiségnek nem minősülő) helyiség. Fűtetlen tér: olyan, a gázmérő elhelyezésére műszakibiztonsági és egyéb vonatkozó előírásnak megfelelő, építmény által, vagy annak viszonylatában meghatározott tér, amelyben nincs fűtőberendezés, valamint nincs légtér összeköttetésben olyan helyiséggel, amelyben van fűtőberendezés, illetve légtér összeköttetésben van szabad térrel. (Építmény: évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló rendelet szerint) Így fűtetlen térnek minősülnek: a szabadterek (kerítések, előkertek, építmények külső falai stb.) azon terek, melyek a szabad térrel légtér összeköttetésben vannak (nyitott lépcsőházak, pincék stb.) azon helyiségek, ahol a várható téli belső hőmérséklet 15 [ C] alatti (lépcsőház, mosókonyha, pince stb.) A hőmérséklet szempontból irányadó: MSZ 24140:2015 Épületek és épülethatároló szerkezetek hőtechnikai számításai.. Fűtőérték: az a hőmennyiség, amely egységnyi mennyiségű gáznak levegőben való elégetése során felszabadul, feltéve, hogy a p1 nyomás amelyen a reakció végbemegy állandó, és az összes égéstermék ugyanarra a t1 hőmérsékletre van hűtve, azaz a reagáló anyagok megadott hőmérsékletére; az összes termék gáz halmazállapotú. Fűtött terű helyiség: olyan, a gázmérő elhelyezésére műszakibiztonsági és egyéb vonatkozó előírásnak megfelelő tér, amelyben van (üzemképes) fűtőberendezés, valamint légtér összeköttetésben van olyan helyiséggel, amelyben van (üzemképes) fűtőberendezés, egyúttal a várható téli belső hőmérséklet 15 [ C] feletti. Garázs: funkcionálisan gépjármű tárolására szolgáló helyiség, és a használatbavételi engedélyen annak minősítették. Gázcsalád: hasonló tüzelési tulajdonságú, egy Wobbeszámtartomány révén egymáshoz kapcsolt éghető gázok csoportja. Gázellátó rendszer: a gázelosztó vezeték, csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés együttesen. Gázégő (automatikus): automatikus gyújtással, lángőrzéssel, ellenőrző és szabályzókészülékkel ellátott égő, a gyújtás az égő be és kikapcsolása a kezelőszemélyzet beavatkozása nélkül megy végbe. Gázmérő hely: a fogyasztó részére telepített gázmérő(k) a hozzátartozó mérőcsatlakozás, kötésanyagokkal, a szekrény vagy fülke illetve helyiség együttese. Gázmérő csatlakozás: olyan szerelvénysor mely lehetővé teszi a gázmérő rendeltetés szerinti felszerelését. Gázérzékelő és beavatkozó készülék vagy berendezés: a helyiség és/vagy létesítmény légterében éghető gáz (gőz) jelzésére és a védelmi rendszer beavatkozó szervének vezérlésére alkalmas készülék. Gázfogyasztó készülék: földgázzal, valamint propán vagy bután gázzal, és ezek elegyeivel üzemeltetett készülék. a) A típusú gázfogyasztó készülék: amely kéményhez, illetve az égésterméket a készülék felállítási helyiségéből a szabadba elvezető rendszerhez nem csatlakoztatható MSZ CEN/TR 1749 A gázkészülékeknek az égéstermékelvezetés módja szerinti osztályozási rendszere.

19 /131 b) B típusú gázfogyasztó készülék: amely kéményhez vagy az égésterméket a készülék felállítási helyiségéből a szabadba elvezető berendezéshez való csatlakozásra alkalmas. E készülékek az égési levegőt közvetlenül a készülék felállítási helyiségéből nyerik MSZ CEN/TR 1749 A gázkészülékeknek az égéstermékelvezetés módja szerinti osztályozási rendszere. c) C típusú gázfogyasztó készülék: amelynek égési köre (légbevezetője, tűztere, hőcserélője, égéstermékelvezető tere) a készülék felállítási helyiségétől elzárt MSZ CEN/TR 1749 A gázkészülékeknek az égéstermékelvezetés módja szerinti osztályozási rendszere. Gázfogyasztó készülék csatlakozási nyomása (P c ): a gáz nyomása közvetlenül a gázfogyasztó készülék előtt. Gázhiánybiztosító: az a segédenergia nélkül működő mechanikus biztonsági záró szerelvény, amely valamely beállított értéknél záró nyomásnál kisebb nyomás esetén önműködően zárja, korlátozza a gáz áramlását. Megfelelő nyomás esetén a nyitás automatikus, kézi beavatkozást nem igényel. Zárt helyzetben meghatározott, az automatikus nyitáshoz szükséges gáz térfogatáramot átengedi. Gázkonnektor: a fogyasztói vezeték olyan kapcsoló eleme, mely hajlékony csővel úgy kapcsolja össze a gázfogyasztó készüléket a fogyasztói vezeték rögzített szakaszával, hogy az egyszerű kézi mozdulattal szét és összekapcsolást tesz lehetővé anélkül, hogy szétkapcsolás következtében a csőben lévő gáz a környezetbe kerülne. Gázmérő: olyan mérőeszköz, amelyet a rajta átáramló fűtőgáz mennyiségének (térfogatának vagy tömegének) mérésére, tárolására és kijelzésére terveztek. Gázmérő kerülő vezeték: a gázmérő belépő és kilépő oldalát összekötő és elzáró szerelvénynyel ellátott vezeték, amely csak az engedélyes feltételei szerint létesíthető és működtethető. Gázmérő nyomásszabályozó: a gázmérő elé, annak kötésébe szerelt nyomásszabályozó. Gáztechnikai normál állapot értékei száraz levegőre és gázra: a) Nyomás: P n = 1013,25 mbar, b) Hőmérséklet: T n = 288,15 K (t n = 15 C). Gáznyomásszabályozó: segédenergia nélkül működő készülék, amelynek feladata a rajta átáramló gáz nyomásának meghatározott értékre csökkentése és tűréshatárok között tartása a zavaró változóktól (bemenőnyomás változásától és az elvétel változó térfogatáramától) függetlenül. Gáznyomásszabályozó pontossága: a szabályozás minőségére utaló jellemző, a működési tartományon belül a pozitív vagy negatív szabályozási eltérés legnagyobb abszolút értékének az átlaga a névleges kimenő nyomás százalékában kifejezve. Gázszivárgás: a gáz csatlakozó vezetéken és/vagy felhasználói berendezésen, szerelvényen, gázfogyasztó készüléken tömörtelenség, sérülés, esetleg a technológiai fegyelem megsértése következtében szivárgó gáz. Gázterhelés: az a gáztérfogat, amely a gázfogyasztó készülék folyamatos üzeme során időegység alatt a készülékbe áramlik ([m 3 /h]; [m 3 /s]). Gépjárműtároló: Nyitott: közvetlenül a szabadba nyíló, állandó keresztirányú szellőzésű, nyílásos homlokzatú, gépjárművek elhelyezésére szolgáló épület, épületrész, melyben a nyílások legalább két egymással szemben, 70 méternél nem távolabb lévő oldalán a határoló falak összes felületének legalább 1/3át kitevő nagyságban helyezkednek el, és a használatbavételi engedélyen annak minősítették

20 /131 Zárt: gépjárművek elhelyezésére szolgáló épület, amely nem elégíti ki a nyitott gépjárműtárolóra leírt feltételeket és a használatbavételi engedélyen annak minősítették Gyújtó láng: (őrláng égő) a főégő meggyújtására szolgáló kis fogyasztású égő. Hajlékony vezeték: a gázfogyasztó készülék korlátozott elmozdíthatóságát a vezeték megbontása nélkül lehetővé tévő fogyasztói vezeték szakasz. Hajlítható vezeték: a fogyasztói vezeték azon szakasza, mely rendeltetésszerűen a gázfogyasztó készülék feszültség, elcsavarodásmentes bekötésére szolgál. Harmatpont: az a hőmérséklet, melynél az égéstermékben lévő vízgőzállandó nyomásontelítetté válik. Hasadó és hasadónyíló felületek: olyan felületek, amelyek az építmények vagy az építményrészek (helyiségek) határoló szerkezeteiben a káros mértékű robbanási túlnyomás hatására tönkremennek vagy megnyílnak, ezáltal lehetővé téve a nyomás elvezetését. Hasadó felületek: olyan felületek, amelyek tönkremenetelükkel lehetővé teszik a belső tér megnyitását a túlnyomás levezetése céljából. Hasadónyíló felületek: olyan felületek, amelyek megnyílással, elfordulással, billenéssel lehetővé teszik a túlnyomás levezetését, és megnyílási nyomásuk beállítható. Hatékony szellőztetés: ahol az adott térben a szellőzés biztosítja, hogy az éghető gázok, gőzök, porok koncentrációja ne érje el az alsó robbanási határérték 20%át. Házi fémhálózat: épületen belüli, minden villamosan összefüggő jól vezető minden olyan fémszerkezet, amelynek elemei egymáshoz fémesen kapcsolódnak fémszerkezet, amelynek mérete függőleges irányban 5 mnél nagyobb. Nem minősül házi fémhálózatnak a lépcső, a függőfolyosó és az erkélykorlát, valamint a zászlótartó rúd abban az esetben sem, ha méretei az említett határértéket meghaladják. Házi fémhálózatnak kell tekinteni a víz, gáz, központi fűtés villamosan összefüggő jól vezető fémcsőhálózatát vagy villamosan összefüggő jól vezető fém épületszerkezet. Házi nyomásszabályozó: nem közterületen elhelyezett, legfeljebb 16 bar bemenő nyomású és legfeljebb 40 m 3 /h térfogatáramú, segédenergia nélkül működő fogyasztói nyomásszabályozó. Helyiség: rendeltetésének megfelelően épületszerkezettel minden irányból körülhatárolt zárt tér. Homlokzat: az építménynek a nézőpont felé eső legkülső pontjára illesztett függőleges felületre vetített terepcsatlakozása felett látható része. Hőre záró elem: olyan szerkezet, amely 95 C feletti környezeti hőmérsékleten önműködően lezárja a gáz útját. Hőteljesítmény (névleges): a készülék gyártója által megadott névleges leadott teljesítmény [kw]. Hőterhelés: az az energiaáram, amely a gázfogyasztó készülék folyamatos üzeme során a készülékbe áramlik [kw]. Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség: amelynek használata folyamatosan két óra időtartamot meghaladó vagy amelynél a használatok közötti szünet időtartama a két órát nem éri el (például lakószoba, nevelőoktató helyiség, étterem). Ipari és mezőgazdasági gázfogyasztó készülék: ipari vagy mezőgazdasági eljárásokra tervezett berendezés, amelyben ipari vagy mezőgazdasági nyersanyag vagy félkész termék gáz eltüzeléséből keletkezett hőenergia és/vagy védőgáz hatásának van kitéve. A gázfogyasztó készülék magába foglalja a tüzelőanyag és égéslevegő ellátó rendszer, a tűztérmunkatér, égéstermék elvezetés és az irányítástechnikai tartozékok összességét.

21 /131 Ipari nyomásszabályozó állomás: az olyan nyomásszabályozó állomás, amelynek gáz térfogatárama nagyobb, mint 200 m 3 /h. Javítás: a létesítéskor hatályos jogszabály szerint átvett és üzembe helyezett csatlakozó vezetéken felhasználói berendezésen végzett nem tervköteles tevékenység, melynek célja az eredeti állapot helyreállítása. Jogi zár: a TIGÁZDSO Kft. saját hatáskörében alkalmazott, és nyilvántartott eszköz, amely a gázvezeték egyes elemeinek sértetlen állapotát hivatott tanúsítani. Ilyen eszközök pl. gázmérő felszerelésekor használatos csonkplomba (plombatok), biztonsági matrica, függőplomba szabálytalan gázvételezés esetén pl. a szankcionális főelzáró doboz, szankcionális csonkplomba (plombatok), szankcionális függőplomba. Karbantartás: a csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés eredeti állapotának és állagának fenntartását célzó, legalább a gyártói és tervezői előírásokon alapuló, ajánlottan vagy kötelezően végzendő, tervszerű tevékenység. Kazánház: kazán funkciójú gázfogyasztó készülék elhelyezésére szolgáló helység, épület melyet a használatbavételi engedélyben annak minősítették. Kazánlétesítmény: olyan nyomástartó létesítmény, amely legalább egy tüzeléssel vagy más módon fűtött, túlhevülési veszély lehetőségével üzemelő nyomástartó berendezést tartalmaz és 110 [ C]ot meghaladó hőmérsékletű (gőz, forró víz, vagy szerves anyag) hőhordozó közeg előállítására szolgál, függetlenül attól, hogy ez a berendezés erőműnek, távhőszolgáltató létesítménynek, vagy központi fűtő berendezésnek a része. Kémény (füstcsatorna): olyan szilikát alapanyagból, fémből, műanyagból vagy ezek együtteséből kialakított jellemzően függőleges tengelyirányú építménynek, épület vagy épületgépész szerkezetnek minősülő, zártszelvényű, gravitációs vagy mesterséges áramlás elvén működő rendszer, amely alkalmas a tüzelőanyag elégetésével működő tüzelőberendezés (hőtermelő berendezés) füstgáza (égésterméke) elvezetésére. Kéménytartozék: a kéményhez csatlakozó vagy azzal egy szerkezetet alkotó olyan elem, amely a kémény ellenőrizhetőségét, tisztíthatóságát vagy biztonságos működését szolgálja, így különösen a koromzsák, a kondenzedény, a koromzsákajtó, a tisztítóajtó, a füstcsatorna, a bekötőnyílás, a füstsíp, a kéménytoldó, a szikrafogó, a kitorkollást módosító szerkezet. Kerítés a telek területét a közterülettől, a telek közhasználat céljára átadott területétől, illetve a szomszédos telkek területétől vagy a telek különböző rendeltetésű vagy használatú részeit térben elválasztó, lehatároló építmény. Kerülő vezeték: az a vezetékszakasz, amely lehetővé teszi a gázvezetékbe épített biztonsági feladatokat ellátó berendezések átmeneti kiiktatásával a gázfogyasztó készülék üzemeltetését. Készülék elzáró szerelvény: a fogyasztói vezetékbe, a gázfogyasztó készülék elé áramlási irányban a gázfogyasztó készülék rendeltetésszerű használatához szükséges szerelvények (a berendezés összes tüzelőanyag szabályozója előtt elhelyezkedő) elé beépített kézi működtetésű záró szerelvény, amellyel a berendezés tüzelőanyag ellátása elzárható. Készülék típusa: az MSZ CEN/TR 1749 A gázkészülékeknek az égéstermékelvezetés módja (típusok) szerinti osztályozási rendszere szerinti típus besorolásának jelzése. Készülék nyomásszabályozó: az MSZ EN 88 Nyomásszabályozó gázfogyasztó készülékekhez 200 mbar bemenő nyomásig nemzeti szabványnak megfelelő készülék, amely a fogyasztói vezetéken érkező gáz nyomását a gázégő csatlakozási nyomásértékére csökkenti. Kibocsátó forrás: olyan pont vagy hely, amelyből éghető gáz szabadulhat ki a légkörbe úgy, hogy robbanóképes gázlevegő keverék képződhet. Kivitelező: csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés megvalósítását végző, a vonatkozó jogszabályok szerint arra jogosult természetes vagy jogi személy.

22 /131 Kommunális fogyasztó: közcélokat szolgáló (oktatási, egészségügyi, közszolgáltatási, államigazgatási, önkormányzati, stb.) intézmények. Kompakt nyomásszabályozó: olyan nyomásszabályozó, amely egy szerkezeti egységben tartalmazza a nyomásszabályozást és a biztonsági nyomáshatárolást biztosító funkcionális szerkezeti egységeket. Kondenzációs készülék: az a gázfogyasztó készülék (kazán), amelyben rendeltetésszerű üzemi körülmények között az égéstermék vízgőze részben lecsapódik e vízgőz kondenzációs hőjének hasznosítására. Közvetlen természetes szellőzés: közvetlenül a szabadba nyíló nyílászárón vagy szellőzőkürtőn, szellőzőcsatornán keresztül történő gravitációs légcsere, a fokozott légzárású nyílászáró nem biztosít közvetlen természetes szellőzést. Lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki saját háztartása egy felhasználási helyet képező, lakás céljára használt lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs fogyasztása céljára vásárol földgázt földgáz vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így vásárolt földgázzal nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet. Ha a lakóépületben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát, a felhasználót úgy kell tekinteni, hogy saját háztartás céljára vételez és a vásárolt földgázzal nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet. Lakóépület: kizárólag, vagy túlnyomó részben lakást tartalmazó épület. Lakószoba: a lakás, szállás, üdülés céljáró szolgáló olyan helyiség, amelynek függetlenül elhelyezésétől hasznos alapterülete, belmagassága, közvetlen természetes megvilágítása, szellőzési, valamint fűtési lehetősége megfelel az építésügyi előírásoknak. Lángőr: az a szerkezet, amely a láng meglétét érzékeli és jelzi. Leágazó vezeték: Az elosztó vezeték azon része, amelynek kezdőpontja az gázelosztó vezetéki leágazás, végpontja a fogyasztói hely telekhatára. Légakna: közel azonos légszennyezettségű helyiségek közvetlen természetes szellőzésére szolgáló, határfalakkal határolt, vagy a szomszédos építési telek beépítéséig a telekhatárhoz csatlakozó oldalán nyitott tér. Légcsere szám: helyiségre vonatkoztatott viszonyszám, amely a helyiségbe 1 óra alatt bevitt szellőző levegő és a helyiség térfogatának hányadosa. Légterhelés fajlagos légterhelés: az "A" vagy "B" típusú gázfogyasztó készülékek elhelyezésére szolgáló zárt helyiség jellemzésére szolgáló arányszám, amely a helyiségben elhelyezett nevezett típusú gázfogyasztó készülékek hőterhelésének [W; kw] és a helyiség térfogatának [m 3 ] hányadosaként áll elő. Egysége: [W/ m 3 ; kw/m 3 ]. Légtér összeköttetés: két vagy több helyiség légtere akkor tekinthető összeköttetésben lévőnek, ha közöttük nyílás van és azon nincs az MSZ EN Ajtók és ablakok. Légáteresztés. Osztályba sorolás. 4. osztály szerinti minősítésű fokozott légzárású, automatikusan záródó nyílászáró. Légudvar: helyiségek közvetlen természetes szellőzésére és megvilágítására szolgáló, épületszárnyakkal, határfalakkal körülhatárolt belső udvar, vagy a szomszédos építési telek beépítéséig a telekhatárhoz csatlakozó oldalán nyitott tér. Leválasztott csatlakozóvezeték vagy leválasztott fogyasztói berendezés: az MSZ :1977 Gáztömörség vizsgálata Kisnyomású csatlakozóvezetékek és fogyasztói berendezések. szabvány értelmében gáztere a gázellátó rendszer felé záróelemmel lezárt és gázt nem tartalmazhat. Megjegyzés: Záróelem a teletárcsa, vakkarima, kupak, dugó, csővéglehegesztés. Lezárt csatlakozóvezeték vagy lezárt fogyasztói berendezés: az MSZ :1977 Gáztömörség vizsgálata Kisnyomású csatlakozóvezetékek és fogyasztói berendezések. szab

23 /131 vány értelmében gáztere a gázellátó rendszer felől lezárt zárószerelvénnyel elválasztott és üzemnyomású gázt tartalmazhat. Megkerülő vezeték: az a vezetékszakasz, amely lehetővé teszi a gázvezetékbe épített biztonsági feladatokat ellátó berendezések átmeneti kiiktatásával a gázfogyasztó készülék üzemeltetését. Megnyílási nyomás: az a nyomás, amelynél a hasadónyíló felület megnyílása megindul, illetve a hasadónyíló felület maradandó roncsolása bekövetkezik. Megvalósulási dokumentáció: a földgázelosztói vagy a pébégáz forgalmazói nyilatkozattal rendelkező tervdokumentáció olyan példánya, amely a csatlakozó vezeték és felhasználói berendezés megvalósult állapotát tükrözi. Melléképítmény: az építési telek, illetve azon álló épületek rendeltetésszerű használatához, működtetéséhez szükséges építmény, különösen a) a közműbecsatlakozási műtárgy, b) a közműpótló műtárgy, c) a hulladéktartálytároló, d) az önálló épülettől különálló kirakatszekrény, e) a kerti építmény, f) a háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, g) az állat ól, állatkifutó, h) a trágyatároló, komposztáló, i) a siló, ömlesztett anyag, folyadék és gáztároló, j) a szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop. Mellékhelyiség: az önálló rendeltetési egység főhelyiségeinek rendeltetésszerű használatához szükséges vagy azt kiegészítő, általában közlekedő, tároló, tisztálkodó, üzemeltetési rendeltetésű (például fűtő, épületgépészeti, hulladéktartálytároló) helyiség, illemhely, teakonyha, továbbá a lakás és üdülőegység főzőhelyisége. Membrános gázmérő: olyan gáztérfogatmérő eszköz, amelyben az átáramló gáz térfogatát a gáz által elmozdított válaszfalakkal rendelkező mérőkamrák segítségével határozzák meg. Monitorszabályozó: biztonsági berendezésként használt, az aktív szabályozóval sorba kapcsolt második szabályozó, amely az aktív szabályozó meghibásodásakor átveszi a nyomásszabályozást egy, az aktív szabályozónál nagyobb beállított értéken. Műszaki biztonsági ellenőrzés: az az eljárás, amelynek során a földgázelosztó vagy a pébégáz forgalmazó képviselője vagy megbízottja (műszaki átvevője) a kivitelezett létesítményt a kivitelezésre való alkalmassági nyilatkozattal rendelkező tervdokumentáció alapján műszaki biztonsági szempontból minősíti. Műszaki biztonsági felülvizsgálat: a meglévő és üzembe helyezett csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések megfelelőségének időszakos felülvizsgálata. Névleges hőterhelés: a gyártó által a gázfogyasztó készülékre megadott névleges hőterhelés [kw]. Nyílt égésterű gázfogyasztó készülék: az a készülék, amely közvetlenül nem csatlakozik olyan kéményhez vagy égéstermékelvezető berendezéshez, amely a felszerelési helyiségből eltávolítja az égésterméket, vagy olyan égéstermék elvezető vezetékhez csatlakoztatható készülék, amely kivezeti az égésterméket abból a helyiségből, ahol azt felállították. Az égéslevegőt közvetlenül a felszerelési helyiségéből veszi.

24 /131 Nyomások (ezen előírásban alkalmazott és megnevezett különböző nyomások megnevezései és értékei) a) Normál (atmoszférikus) légköri nyomás (p n ): Magyarországon a légnyomás egységesen elfogadott abszolút értéke, mely a gázhalmazállapotú anyagok normál állapotának meghatározására szolgál [Pa, kpa,]. b) Tervezési nyomás (DP): az a nyomásérték, amelyen a szilárdsági számítások alapulnak. Jelen előírásban megegyezik a szilárdságvizsgálati nyomás (STP) értékével ([Pa], [kpa], [MPa], [bar]; [mbar]). c) Névleges nyomás (PN): a hivatkozási célokra megfelelően alkalmas kerek szám a nyomás számszerű jelölésére; ezen európai szabványokban jellemzően a karimákhoz használják [bar]. d) Névleges csatlakozási nyomás (p n ): az a csatlakozási nyomás, amelyre a gázfogyasztó készülék tüzeléstechnikai jellemzői vonatkoznak. e) Csatlakozási nyomás (p c ): a gázfogyasztó készülék csatlakozásánál mérhető statikus nyomás és az atmoszférikus nyomás közötti különbség [mbar]. f) Üzemi nyomás (OP): a csővezetékben normális üzemszerű körülmények közt kialakuló nyomás [bar; mbar]. g) Ideiglenes üzemi nyomás (TOP): az a nyomás, amelyen a rendszer a szabályozó berendezéssel ideiglenesen üzemelhet ([bar]; [mbar]). h) Legnagyobb rendellenes vagy üzemzavari nyomás (MIP): a biztonsági berendezések által korlátozott legnagyobb nyomás, amely a csővezetéket rövid időre terhelheti ([bar]; [mbar]). i) Megengedett bemenő oldali nyomás (p bmax ): az a legnagyobb bemenő oldali nyomás, amelyen a nyomásszabályozó az előírt feltételekkel folyamatos üzemelésre alkalmas ([bar]; [mbar]). j) Bemenőnyomás (p b ): a gáz nyomása a nyomásszabályozó bemenetén ([bar]). k) Megengedett kimenőoldali nyomás (p kmax ): az a legnagyobb kimenőoldali nyomás, amelyen a nyomásszabályozó az előírt feltételekkel folyamatos üzemelésre alkalmas ([bar]; [mbar]). l) Kimenőnyomás (p k ): a gáz nyomása a nyomásszabályozó kimenetén ([bar]; [mbar]). m) Legnagyobb üzemi nyomás (MOP): az a legnagyobb üzemi nyomás, amellyel a csővezeték szabályos üzemi feltételek között üzemeltethető ([bar]; [mbar]). n) Szilárdságvizsgálati nyomás, próbanyomás (STP): a csővezeték szilárdságvizsgálata során alkalmazott nyomás ([bar]; [mbar]). o) Tömörségvizsgálati nyomás (TTP): a csővezeték tömörségvizsgálata során alkalmazott nyomás ([bar]; [mbar]). Nyomásfokozatok: csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés vonatkozásában (2.1. sz. táblázat).

25 / sz. táblázat Nyomásfokozat Kisnyomás Középnyomás Nagyközép nyomás Nagynyomás A nyomásfokozat nyomástartománya MOP 100 mbar 100 mbar < MOP 4 bar 4 bar < MOP 25 bar MOP >25 bar Nyomáspróba: a) szilárdsági nyomáspróba olyan eljárás, amelynek során az ellenőrizni kívánt csatlakozó vezetéket és vagy felhasználói berendezést próbanyomás (STP) alá helyezik annak igazolására, hogy a létesítmény megfelel a belső túlnyomással szemben előírt mechanikai szilárdság követelményeinek, b) tömörségi próba olyan eljárás, amellyel igazolható, hogy a csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték megfelel a tömörségi követelményeknek. Önálló rendeltetési egység: meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas helyiség vagy helyiségcsoport, amelynek a szabadból vagy az épületen belül közlekedőből nyíló önálló bejárata van. Összekötő elem: építőelem vagy építőelemek a gázfogyasztó készülék égéstermék elvezető csonkja és az épület égéstermékelvezető berendezésének összekötéséhez. Összeszellőztetés: két, egymással határos helyiség akkor tekinthető összeszellőztetettnek, ha a két helyiség közös elválasztó fala rendelkezik 2 db, egyenként legalább 150 cm 2 szabad felületű, el nem zárható, a két légteret összekötő szellőzőnyílással, amelyek közvetlenül a padló szinten és a mennyezet alatt, de egymástól legalább 1,8 m függőleges távolságban helyezkednek el. Összeszellőztetett a két helyiség akkor, ha közöttük olyan nyílás van, amely nincs zárható nyílászáróval ellátva. Pébégáz forgalmazó: az a jogi személyiségű gazdasági társaság, amely a cseppfolyós propán, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásának szabályairól és hatósági felügyeletéről szóló 94/2003. (XII. 18.) GKM rendeletben előírt feltételeknek megfelel és az illetékes bányakapitányságtól a pébégáz forgalmazására engedélyt kapott. Próbanyomás: a gázellátó rendszer szilárdsági és tömörségi vizsgálatánál előírt nyomásérték. Rendeltetési ország (közvetlen): az az ország, amely számára a gázfogyasztó készüléket tanúsították, és amelyet a gyártó közvetlen rendeltetési célországként megad, és ott a gázfogyasztó készülék átalakítás nélkül üzemeltethető. Rendeltetési ország (közvetett): az az ország, amelyhez a gázfogyasztó készüléket tanúsították, de a gázfogyasztó készülék csak a gyártó által előírt beavatkozást követően alkalmazható a célországban. Rendeltetésszerű használat: a csatlakozó vezeték, a felhasználói berendezés műszaki leírásában, kezelési és karbantartási útmutatójában vagy termékismertetőjében feltüntetett minőségű gázzal és a megadott paraméterekkel jellemzett feltételeknek megfelelő használat. Reteszkapcsoló: (együttműködés gátló) olyan kapcsoló szerkezet, mely az egyik készülék üzeme idejére a másik készülék üzemét szünetelteti (pl. páraelszívó és a B típusú gázfogyasztó készülék együttes működésének megakadályozása).

26 /131 Reteszelt kikapcsolás: olyan biztonsági kikapcsolás, amelyet követő újraindulás csak kézi beavatkozással történhet. Robbanási határkoncentrációk: a) Alsó robbanási határ (ARH): az éghető gáznak vagy gőznek az a koncentrációja a levegőben, amely alatt a keverék nem robbanóképes. b) Felső robbanási határ (FRH): az éghető gáznak vagy gőznek az a koncentrációja a levegőben, amely fölött a keverék nem robbanóképes. Robbanásveszélyes térség: az a térség, amelyben robbanóképes gázközeg olyan mértékben van jelen, vagy várhatóan olyan mértékben fordul elő, hogy az a gyártmányok kialakításával, telepítésével és használatával kapcsolatosan különleges óvintézkedéseket igényel. Robbanásveszélyes zónák: a robbanásveszélyes térségek a robbanóképes gázközeg előfordulási gyakorisága és időtartama alapján zónákba sorolása a következő: a) 0s zóna: olyan térség, amelyben gáz, gőz vagy ködállapotú éghető anyag levegővel alkotott keverékéből álló robbanóképes gázközeg van folyamatosan vagy hosszú ideig vagy gyakran jelen. b) 1es zóna: olyan térség, amelyben normál üzemben várhatóan esetenként gáz, gőzvagy ködállapotú éghető anyag levegővel alkotott keverékéből álló robbanóképes közeg fordul elő. c) 2es zóna: olyan térség, amelyben, normál üzemben gáz, gőz vagy ködállapotú éghető anyag levegővel alkotott keverékéből álló robbanóképes közeg várhatóan nem fordul elő, de ha mégis előfordul, akkor csak rövid ideig marad fenn. Robbanóképes gázközeg: gáz vagy gőzállapotú éghető anyag levegővel alkotott keveréke normál légköri viszonyok között, amelyben a gyújtást követően az égés végigterjed a teljes keverékre. Szabadtér: helyiségnek nem minősülő térség beleértve a nyitott, részben fedett tereket, ahol termelést, raktározást vagy ezekhez kapcsolódó tevékenységet végeznek. Szabálytalan helyzet: a létesítéskor hatályos előírásoknak nem megfelelő műszaki állapot. Szakaszoló szerelvény: a csatlakozó vagy fogyasztói vezetékbe épített olyan elzáró szerelvény, amely alkalmas arra, hogy a gáz áramlási irányát tekintve a vezeték egy vagy több szakaszát a gáz betáplálástól elzárjon, illetve függetlenítsen. Szellőzés/szellőztetés: a helyiségben lévő levegő cseréje természetes (gravitációs) módon vagy gépi eszközök, berendezések segítségével. Szellőző levegő: a gázfogyasztó készülék helyiségébe gravitációsan vagy gépi úton beáramoltatott közvetlenül vagy közvetve szabadból származó levegő. Szerelési távolság: a létesítés során az egyes gázberendezések és egyéb létesítmények között betartandó azon legkisebb függőleges vetületben mért (palást) távolság, amelynek biztosítása a létesítmény üzemeltetése során elvégzendő javítási, karbantartási, üzemzavarelhárítási tevékenység biztonságos elvégzéséhez szükséges, és az érintett közművek, egyéb létesítmények üzemét nem befolyásolja. Szigetelő közdarab: a fém anyagú gázvezetékbe épített elektromos vezetőképességet megszakító szerkezeti elem. Szintetikus földgáz (SNG): propánból vagy propánbután keverékből levegő hozzákeverésével előállított gázkeverék, amelynek az energiatartalma a keverési arány változtatásával meghatározott értékek között tetszés szerint beállítható. Technológiai célú gázfelhasználás: az olyan célú gázfelhasználás, amelynek során az elégetett gáz hője nem emberi tartózkodásra szolgáló helyiségek, létesítmények, terek, épületek

27 /131 fűtésére, használati melegvíz előállítására vagy konyhai igények kielégítésére, hanem valamilyen gyártmány, produktum előállításához alapanyagként szolgál. Telekhatár: a gázszolgáltatással érintett ingatlannak az ingatlannyilvántartás szerinti határa. Telephelyi felhasználó: a telephelyi vezetéken földgázt vételező, a telephelyi szolgáltató által földgázzal ellátott felhasználó. Telephelyi szolgáltatás: a telephelyi vezeték üzemeltetése és a vezetékhez kapcsolódó telephelyi felhasználók ellátásának biztosítása. Telephelyi vezeték: az egybefüggő telephelyen belül lévő telephelyi felhasználók földgázellátását szolgáló vezeték. Tervező: az a személy, aki a csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés megvalósításához szükséges tervezési feladatokat elvégzi, a tervezői nyilatkozatot adja, és aki a tervezési feladatnak megfelelő szakirányú tervezési jogosultsággal rendelkezik. Tervezői jogosultság: személyhez fűződő jog, a tervkészítés joga, amit a Magyar Mérnöki Kamara hivatalos tervezői és szakértői névjegyzékében nyilvántartott személy szakterületi tervezői jogosultsága mértékéig gyakorolhat. Tervezői felelősség: a tervező azon törvényi kötelezettsége, mely szerint a kor technikai színvonalának, a tervezés időpontjában hatályos jogszabályoknak, előírásoknak, a szakma általánosan elfogadott szabályainak és a korszerű műszaki és biztonsági követelményeknek megfelelő, szakszerű tervdokumentációt tartozik készíteni. Tervezői nyilatkozat: a tervdokumentáció kötelező része, amelyben a tervező arról nyilatkozik, hogy a kiviteli tervdokumentációt a megrendelővel, az érdekelt szakhatóságokkal és közművekkel a tervezés folyamán egyeztette, és a tervezett műszaki megoldás megfelel a tervezési célnak, a vonatkozó jogszabályoknak, hatósági előírásoknak, a gyártói előírásoknak, szabványoknak, vagy attól történt eltérés esetén az egyenértékűséget számítással vagy más módon igazolta. Tervfelülvizsgálat: a tervdokumentáció műszaki biztonsági szempontból történő felülvizsgálata. Tervdokumentáció: írásos és rajzos formátumú dokumentum, a tervező utasítása a kivitelező részére. Tervfelülvizsgáló: a földgázelosztó vagy a pébégáz forgalmazó alkalmazásában álló, jogszabályban [a földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakör betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról szóló 12/2004. (II. 13.) GKM rendelet] előírt szakképesítéssel rendelkező személy, aki a tervfelülvizsgálatot végzi. Többszintes épület: amelyben a legfelső építményszint szintmagassága legfeljebb 13,65 m. Tömegtartózkodásra szolgáló építmény: amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség van, vagy amelyen (például híd, kilátó) bármikor egyidejűleg 300 főnél több személy tartózkodása várható. Tömegtartózkodásra szolgáló helyiség: egyidejűleg 300 személynél nagyobb befogadó képességű helyiség. Tömör kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50[%]nál nagyobb mértékben korlátozott. Tűzveszélyességi osztály: veszélyességi övezetek, helyiségek, helyiségcsoportok (tűzszakaszok), épületek, műtárgyak, létesítmények besorolására meghatározott kategória a bennük folytatott tevékenység során előállított, feldolgozott, használt vagy tárolt anyagok jellemzői, valamint az alkalmazott technológiai folyamat tűzveszélyessége, egyes esetekben (lakó és közösségi épületek) a rendeltetés alapján.

28 /131 Tűzveszélyes tevékenység: az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel vagy nyílt lánggal, továbbá gyújtóforrásként számba vehető izzással, parázzsal, szikrázással jár. Új vagy felújított épület: az utasításban foglaltak betartása szempontjából, minden olyan épület vagy épületrész, amelynek építési engedélyét ezen utasítás hatályba lépése után adták ki. Üzemeltetés: a gáz csatlakozó vezeték és felhasználói berendezések, valamint a telephelyi vezetékek karbantartása, javítása és az ezeken végzett ellenőrzés és üzemzavar elhárítás. Üzemeltető: földgáz felhasználása esetén az a természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely a földgázelosztóval vagy a pébégáz forgalmazóval megkötött szerződés szerint a gázt használja. Üzemen kívül helyezés: az MSZ EN 12327:2013 Gázinfrastruktúra. Nyomáspróba, üzembe helyezés és üzemen kívül helyezés. Műszaki követelmények. szabvány értelmében a gázzal feltöltött csőhálózatot, állomásokat, berendezéseket és szerelvényeket üzemből kivonó és a rendszerről leválasztó tevékenység. Üzemzavar: minden olyan körülmény, amely a gáz rendeltetésszerű és biztonságos használatát gátolja. Üzemzavarelhárítás: az üzemzavart kiváltó ok megszüntetése az arra jogosultsággal rendelkező szakember vagy szervezet által. Vegyes rendeltetésű épület: amelyben két vagy több egymástól eltérő rendeltetésű önálló rendeltetési egység van vagy létesül. Vezető tervező: több tervező közreműködését igénylő tervezési munkák összehangolásáért felelős vezető tervezői jogosultsággal rendelkező tervező. Védőcső: a gázvezeték mechanikai védelmére, vagy a vezetékből meghibásodás esetében kiáramló gáz összegyűjtésére és szabadba vezetésére szolgáló cső. Védőtávolság: a csatlakozó vagy fogyasztói vezeték, felhasználói berendezés és a megközelített létesítmény, épületszerkezet vagy használati tárgyak között függőleges vetületben megengedhető legkisebb vízszintes távolság. Veszélyességi övezet: helyiségben vagy szabadtéren lévő anyagnak, gépnek, berendezésnek tűzvédelmi szempontból önállóan értékelendő környezete, térrésze. A veszélyességi övezet kiterjedését éghető gáz, gőz, köd, por esetén a (normál üzem figyelembevételével) vonatkozó műszaki követelmény szerint (ide tartoznak a 0ás, 1es és 2es, valamint a 20as, 21es és 22es zónák függőleges vetületeinek összesített területe), minden más esetben az anyag, gép, berendezés és a kapcsolódó technológiai terület alapján kell megállapítani. Zárt égésterű gázfogyasztó készülék: olyan készülék, amelynek égésköre a készülék felállítási helyét képező tértől el van zárva. Zárt tér: a rendeltetésének megfelelően minden irányból körülzárt tér PÉBÉGÁZ ELLÁTÁS TOVÁBBI FOGALOM MEGHATÁROZÁSAI Mivel a Társaság PropánBután gázra vonatkozó engedélyesi tevékenységgel (vezetékes szolgáltatás, tartályosban vagy palackban történő forgalmazás) nem foglalkozik, ezért a technológiai utasítás ezen tevékenység műszaki követelményeit nem részletezi. Ezen fogalom meghatározásokat a GMBSZ és az adott engedélyesi tevékenységgel foglalkozó Társaság követelményei tartalmazzák.

29 / FEJEZET: KÖVETELMÉNYEK 3.1. ÁLTALÁNOS TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEK A gázenergia felhasználása az építmény biztonságát, állékonyságát és az egészséget nem veszélyeztetheti. Gázvezetéket, gázfogyasztó készüléket, gázfelhasználó technológiát, valamint ezek tartozékait (gázberendezés) építményben alkalmazni csak a vonatkozó jogszabályok, szabványok és ágazati előírások szerint szabad A tervkészítés során a tervező felelősséggel tartozik: a) a tervezési cél műszaki megoldással való eléréséért, b) a műszaki biztonsági szempontok érvényesítéséért, c) a jogszabályokban előírtak betartásáért, d) a hivatkozott szabványok alkalmazásáért, e) az egészségvédelmi előírások betartásáért, f) a tűzvédelmi előírások betartásáért, g) a balesetelhárítási és a munkavédelmi előírások betartásáért, h) a környezetvédelmi követelmények kielégítéséért és betarthatóságáért, i) a tervdokumentáció előírt tartalmi követelményeinek teljesítéséért, j) a tervegyeztetés során tett nyilatkozatok, feltételek érvényre juttatásáért, k) a földgázelosztó vagy pébégáz forgalmazó által a tervegyeztetés során kötelezően megadott szerelvényezés (gázmérő és nyomásszabályozó típusai, fogyasztói főelzáró helye és típusa) alkalmazásáért, l) a gazdaságossági szempontok érvényesítéséért, m) azért, hogy a gáz csatlakozóvezetékek kialakítása ne rombolja az építmény, különös tekintettel a műemléki védettség alatt álló épületek homlokzati megjelenítését. n) a tárggyal összefüggő jogszabályi és szakmai utasítások betartásáért A Technológiai utasítástól eltérő műszaki megoldások követelményei Az e Technológiai utasításban szereplő műszaki megoldásoktól a 11/2013 NGM rendelet a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról foglaltak szerint el lehet térni, ha a Technológiai utasításban alapvető műszaki biztonsági követelményei igazoltan teljesülnek Az e Technológiai utasításban alapvető műszaki biztonsági követelményeinek teljesülését 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szerint jogosult tervező vagy szakértő igazolhatja. A földgázelosztó vagy a pébégáz forgalmazó az adott tervezési feladatra való jogosultság igazolását előzetesen kérheti a tervezőtől. a) E Technológiai utasítástól eltérő rendelkezése hiányában az alábbi tervezői kategóriába tartozó tervezők tervei fogadhatóak el a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések tervezésénél: aa) építmények gépészeti tervezési szakterület [G], b) A tervezési költségek csökkentése érdekében elfogadható további jogosultságokat a Magyar Mérnöki Kamara határozza meg Az igazolás tartalmazza: a) az eltérő műszaki megoldás dokumentációját, b) a műszaki megoldás alkalmazásával kapcsolatos számításokat, kísérleti eredményeket, c) a Technológiai utasítás vonatkozó előírására való hivatkozást, d) az alapvető műszaki biztonsági követelmény teljesülésére tett intézkedéseket, e) a tervező vagy szakértő jogosultságának igazolását Az alapvető műszaki biztonsági követelményeket teljesítettnek kell tekinteni, ha a tervezett műszaki megoldásra nemzeti szabvány vonatkozik és az teljesül.

30 / A tervdokumentáció tartalmi követelményei A tervezői nyilatkozat (több tervező esetében a tervezett részre vonatkozó) tartalmazza: a) a létesítmény megnevezését, helyszínét, b) a terv tárgyára vonatkozó jogszabályok előírásainak és a földgázelosztó vagy a pébégáz forgalmazó által műszaki biztonsági szempontok alapján felülvizsgált tervvel érintett technológiai utasításainak betartását, c) a Technológiai utasítástól való eltérés esetén az eltérés indokolását és a választott megoldás egyenértékűségének igazolásait (mérési eredmények, szakértői nyilatkozatok, stb.), d) a tervnek tervezési célra való megfelelőségét, e) a tervezett létesítmény biztonságos kivitelezhetőségét és az egészséget nem veszélyeztető módon történő üzemeltethetőségét, f) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a közműveket és térszint alatti műtárgyakat a helyszínrajzon az adatszolgáltatásnak megfelelő pontossággal feltüntette, g) az érintett szakhatósági nyilatkozatokban előírtakat érvényesítette, h) a tervben szereplő, illetve a betervezett gázfogyasztó készülékek a Magyarországra érvényes tanúsítványokkal, illetve a gyártó megfelelőségi nyilatkozatával rendelkeznek, és azok megfelelnek a gázkészülékek tanúsított típusa egyikének a típus megjelölésével, i) a gázkészülék tartozékának minősülő, beépítésre tervezett szerkezeti elemek kizárólag a készülék CE tanúsítása szerintiek, a gyártó által előírt tisztító és ellenőrző idomokat a kiviteli terv tartalmazza, j) az égési levegő ellátó és égéstermékelvezető szerkezeti elemek megfelelnek a gyártói előírásoknak (kivitel, hossz, áramlási ellenállás stb.), k) a gázkészülék minden részében a kondenzvíz elvezetéséről a gyári előírások szerint gondoskodott, jégdugót a kondenzvíz nem okoz, l) a tervező eredeti aláírását és a kamarai azonosító számát a jogszabályban [191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről] előírtaknak megfelelően A műszaki leírás tartalmazza a) a tervezési célt, b) a szállított gáz jellemzőit, c) a méréselszámolás műszaki megoldását, d) a gázfogyasztó készülékek azonosító adatait, gázterhelését és műszaki adatait, e) a gáztüzelő berendezések MSZ 12623:1985 Gáz és olajtüzelésű berendezések kezelési osztályba sorolása szabvány szerinti kezelési osztályba sorolását, f) a tervezési nyomásokat és nyomásfokozatokat, g) az üzemeltetési hőmérséklet határokat, h) a tervezett létesítmény helyszínét, a tervrajzokon nem ábrázolható részletek leírását, i) a tervezési határokat, j) a csatlakozóvezeték jellemző paramétereit, k) a felhasználói berendezés paramétereit, valamint ezek meghatározására vonatkozó számításokat, l) a gázfogyasztó készülékek beépítési feltételeit, m) a tervtől való bármely eltérés vagy a terv megváltoztatásának feltételeit, valamint a terv szerinti állapot későbbi megváltoztatására vonatkozó figyelmeztetéseket és feltételeket, n) a korlátozott élettartamú tartozékok felsorolását az élettartam megjelölésével, o) a gázfogyasztó készülékek légellátásának, égéstermékelvezetésének hő és áramlástechnikai méretezését, az alkalmazott elemek gyártó szerinti azonosító adatait, együttműködést a meglévő rendszerrel, p) a kivitelezésre vonatkozó előírásokat és szükség szerint a tervezett kötések (különös tekintettel a hegesztésre) technológiáját és rendjét, valamint az indokolt tervmagyarázatokat,

31 /131 q) a munkavédelem és az egészségvédelem feltételeinek kielégítését, r) a biztonsági értékelés eredményét, s) a vonatkozó jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi koordinátor foglalkoztatásának szükségességét, a koordinátor feladatait az építőipari kivitelezési tevékenységgel összefüggésben, t) a kivitelezett csatlakozó vezeték és felhasználói berendezés korrózióvédelmét és állagmegóvását, u) az érintésvédelem megoldását, v) a robbanásveszélyes terek alakjának és méreteinek meghatározását, w) a tűzvédelmi követelményeket, azok teljesítésére vonatkozó megoldásokat, x) a környezetvédelmi követelményeket, azok teljesítésére vonatkozó megoldásokat, y) az elvégzendő nyomáspróbák, üzempróbák, próbaüzem és tesztek leírását, azok megfelelőségeinek kritériumait, z) a meglévő rendszerhez való csatlakozás körülményeit, műszaki megoldását az engedélyessel történt előzetes egyeztetés alapján, z1) az üzemelő rendszer átalakítását, ideiglenes vagy végleges üzemen kívül helyezését az engedélyessel történt előzetes egyeztetés alapján, z2) a külső térbe mesterséges kifújással rendelkező berendezéseket, depressziót létrehozó eszközöket, légkezelőket A tervdokumentációnak a tervezés tárgyától függően a műszaki biztonsági feltételek igazolása érdekében értelemszerűen az alábbi rajzdokumentációkat kell tartalmaznia: a) Helyszínrajz, amely a szükséges méretarányban tartalmazza: aa) a gázellátással érintett ingatlan (ingatlanok) címét, helyrajzi számát, ab) a tervezés határát, meglévő rendszerhez történő csatlakozás pontját, ac) ha a terv az ellátandó ingatlanon kívül más ingatlant (ingatlanokat) is érint (átvezetés, szolgalom, védőtávolság), annak/azoknak helyrajzi számát, ad) az épületek, létesítmények körvonalrajzát, elhelyezkedésük méreteit, ae) a tervezett vezeték nyomvonalát, méretét, anyagát, af) a területen lévő közművek (víz, csatorna, villany, telekommunikáció) vezetékeinek az adatszolgáltatás pontosságának megfelelően feltüntetett elhelyezkedését, ag) a nyomásszabályozó (állomás), gázmérő helyét, ah) a vezeték védőtávolságán belül lévő fák helyét, ai) a földalatti ismert létesítmények (pince, akna stb.) helyét, aj) a védelem szükségességét, méretét, anyagát, műszaki megoldását, ak) az égéstermék kivezetést, a környezetében lévő objektumokat, épületeket. b) Alaprajzok, amelyek általában 1:50 méretarányban tartalmazzák a gázzal ellátott épület (létesítmény) csatlakozó vezetékének és felhasználói berendezésének elhelyezésével érintett és azzal kapcsolatban lévő részeit, ezen belül részletesen: ba) a nyílászárók helyét, típusát és légzárási értékét, bb) az egyes helyiségek megnevezését, bc) a vizes berendezési tárgyak alak és mérethű helyét, bd) a meglevő és beépítésre kerülő gázfogyasztó készülékek helyét, rendeltetését, az MSZ/CEN/TR 1749 A gázkészülékeknek az égéstermékelvezetés módja szerinti osztályozási rendszere szabvány szerinti típusát, névleges hőterhelését, gázterhelését, be) fürdőkádat vagy zuhanyt tartalmazó helyiségben elhelyezett gázfogyasztó készülék esetében annak villamos védettségét, bf) a meglévő és tervezett csatlakozó vezeték és a fogyasztói vezetékek (adott esetben az épületre szerelt telephelyi vezeték) nyomvonalát, méretét, anyagát, bg) a szerelvények (anyagátmenetek) helyét, típusát, méretét, bh) a nyomásszabályozó (állomás), gázmérő helyét, típusát, méretét, teljesítmény adatait, bi) a légellátás, szellőzés légmennyiség adatait, szerkezeteit, típus, teljesítmény megjelöléssel, bj) az égéstermékelvezetés szerkezeteit,

32 /131 cg) bk) az égéstermékelvezető berendezés helyét, méretét, a kitorkolás helyzetét a saját és a szomszédos épületekhez képest, bl) a hasadó, illetve hasadónyíló felületek helyét, méretét, bm) a gázérzékelők, beavatkozó szerkezetek elhelyezését, típusát, üzemi paramétereit, bn) a bontás, átalakítás esetében az elbontásra kerülő, a megmaradó és az új vezetékek, gázfogyasztó készülékek egyértelmű megjelölését, és bo) minden olyan adatot, ami a terv felülvizsgálatához szükséges (pl. gázmérő és gázfogyasztó készülék, elektromos berendezés, nyomásszabályozó és nyílászáró távolsága stb.). c) Függőleges csőterv, amely általában 1:50 méretarányban tartalmazza: ca) a szinteket és belmagasságukat, cb) térszint alatt elhelyezett csatlakozó és/vagy fogyasztói vezetékek, valamint a telephelyi vezetékek takarási mélységét, cc) a tervezett gázfogyasztó készülékeket és típus jelölésüket, cd) a nyomásszabályozó(állomás), gázmérő/mérési rendszer helyét típusát, méretét, teljesítményadatait, ce) a csővezetékek, szerelvények anyagát, méretét, kötésmódját, kapcsolását, cf) a gázfogyasztó készülékek, csővezetékek, égéstermékelvezető szerkezetek szerelési és bekötési magasságát, az égéstermék elvezető berendezések méretét, anyagát vagy azonosítását, és ha értelmezhető, a hatásos magasságát. d) Részletrajzok az értelmezéshez szükséges méretarányban mindazon esetben, amikor nem minősített vagy gyártói nyilatkozattal rendelkező szerkezetek (pl. védőszekrény, függesztés, nyomásszabályozó állomás stb.) kerülnek beépítésre a legyártáshoz szükséges méretekkel. További részletrajzok szükség esetén: da) villámvédelmi terv, db) elektromos reteszelési terv, dc) légellátásiszellőzési terv, dd) az égéstermékelvezetés terve, de) a nyomásszabályozó(állomás) és gázmérő telepítési rajzai. e) Számítások A tervhez mellékelni kell mindazon számítást, amelyek a tervezés tárgyát képező felhasználói berendezés megfelelőségének bizonyítását szolgálják, pl.: ea) A felhasználói berendezés paramétereinek meghatározására vonatkozó számításokat. eb) A légellátásszellőzés, égéstermék elvezetésre vonatkozó számításokat. ec) A műszaki jellemzők meghatározása érdekében végzett számításokat, valamint a műszaki biztonsági követelmények meglétének igazolására elvégzett számításokat, diagramokat. ed) Az egyes műszaki előírásoktól való eltérés esetén, a műszaki biztonsági szint biztosításának igazolására vonatkozó számításokat stb. f) Szakvélemények A tervhez mellékelni kell mindazon szakvéleményt, amelyek a tervezés tárgyát képező fogyasztói berendezés létesítéséhez szükségesek, pl.: építész vagy statikus írásos véleményét, környezetvédelmi szakvéleményt stb A tervhez csatolni kell: a) a tervvel érintett területen található közművek üzemeltetőinek nyilatkozatait, b) a meglévő égéstermék elvezető berendezés (berendezések) esetében a területileg illetékes kéményseprőipari közszolgáltató nyilatkozatát, a gázfogyasztó készülékkel együtt tanúsított égéstermék elvezető berendezések kivételével abban az esetben, ha az nem a már meglévő épülethez tartozó égéstermék elvezető berendezésben került kialakításra.

33 / Tervfelülvizsgálat a) A csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés kiviteli tervét a kivitelezés megkezdése előtt be kell nyújtani a földgázelosztóhoz, illetve pébégáz forgalmazóhoz műszaki biztonsági szempontok szerinti felülvizsgálatra. A kivitelezést a földgázelosztó vagy a pébégáz forgalmazó kivitelezésre alkalmas nyilatkozatának keltétől számított 2 éven belül sikeres műszaki biztonsági ellenőrzéssel be kell fejezni. Az elosztói engedélyes a kiviteli terven kizárólag a gázellátás műszakibiztonsági követelményeinek meglétét köteles ellenőrizni, amelyet a tervnek részletesen tartalmaznia kell. A csatlakozó vezeték, felhasználói berendezés, valamint a telephelyi vezetékek létesítéséhez szükséges hatósági engedélyek és polgári jogi hozzájárulások beszerzése, az abban előírtak betartása az ingatlantulajdonos, illetve a fogyasztó kötelessége. b) A kivitelezhetőségre vonatkozó nyilatkozat érvényessége meghosszabbítható, ha az ismételt benyújtáskor érvényes műszaki biztonsági feltételeknek megfelel. c) A tervfelülvizsgálat során figyelemmel kell lenni a Társaság által megjelölt gázszolgáltatási feltételekre (elosztó vezeték megléte, vagy szükségessége, az igényelt gáz térfogatáram biztosításának lehetősége és annak műszaki feltételei stb.), a gázszolgáltatás fennállására, a méretezés meglétére, műszakibiztonsági követelmények teljesülésére és a tervnek a terven feltüntetett gázfogyasztó készülék CE tanúsítás szerinti kivitelére. d) A meglévő csatlakozó vezeték, felhasználói berendezés, valamint a telephelyi vezetékek bővítése, átalakítása esetén az elosztói engedélyes a tervfelülvizsgálat során, az üzembe helyezés feltételeként előírhatja, hogy a rendszeren teljes körű műszakibiztonsági felülvizsgálatot végezzenek Ha a földgázelosztó vagy a pébégáz forgalmazó által felülvizsgált és kivitelezésre alkalmasnak minősített tervtől eltérés válik szükségessé, akkor a tervet módosítani kell. A tervet a tervező módosíthatja. Ha a módosítás nem érint műszaki biztonsági feltételeket, a tervező az elvégzett módosítást dátummal látja el és aláírja. Minden más esetben a módosított tervet újra be kell nyújtani a földgázelosztóhoz vagy a pébégáz forgalmazóhoz műszaki biztonsági felülvizsgálatra A tervdokumentációtól eltérni a tervező írásos hozzájárulásával szabad. Amennyiben az eltérés műszaki biztonsági feltételt is érint, a tervező köteles a földgázelosztótól vagy a pébégáz forgalmazótól ismételt tervfelülvizsgálatot is kérni. Az eltérések műszaki biztonsági szempontok szerint indokolt eseteit táblázatosan a M01 melléklet tartalmazza. Nem szükséges a terv módosítása, illetve nem kell tervet készíteni, ha a tervezettől vagy meglévőtől eltérő típusú (gyártmányú), de azzal azonos jellegű és gázterhelésű, villamos védettségű gázfogyasztó készülék kerül felszerelésre, a tervező hozzájárulásával. Akkor sem szükséges a tervezőnek a tervet módosítania, ha a kivitelezés során a fogyasztói vezeték nyomvonalában következik be olyan változás, amely a műszakibiztonsági feltételeket nem változtatja meg, de a megvalósítási terven a módosulást a kivitelezőnek át kell vezetnie A szintetikus földgáz (SNG) közvetlen tüzeléstechnikai alkalmazása esetén a pébégázellátásban alkalmazott műszaki biztonsági előírásokat (Technológiai utasítás 3.3. pontja) kell betartani, mivel a szintetikus földgáz relatív sűrűsége minden esetben 1nél nagyobb; a csúcsfedező gáz (PSG) tüzeléstechnikai alkalmazása esetén, ha a földgáz keverési aránya legalább 70%, akkor a vezetékes földgázszolgáltatásban alkalmazott műszaki biztonsági előírásokat (Technológiai utasítás 3.2. pontja) betartani, mivel a csúcsfedező gáz relatív sűrűsége kellő biztonsággal 1nél kisebb; ha a csúcsfedező gázban a bekevert földgáz aránya 70%nál kisebb, akkor a pébégázellátásban alkalmazott műszaki biztonsági előírásokat (Technológiai utasítás 3.3. pontja) kell betartani, mivel a csúcsfedező gáz relatív sűrűsége kellő biztonsággal nem lesz 1nél kisebb. A szintetikus földgáz (SNG) vagy a csúcsfedező gáz (PSG) tüzeléstechnikai alkalmazása esetén 11/2013 NGM rendelet a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról követelményeit kell betartani.

34 / A FÖLDGÁZ CSATLAKOZÓ VEZETÉKEK ÉS FOGYASZTÓI VEZETÉKEK TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEI Csatlakozó és fogyasztói vezetéket úgy kell tervezni, hogy annak elhelyezése, üzemi nyomása, anyaga és mérete a gázfelhasználási célokat és a Technológiai utasítás előírásait kielégítse. A megengedett nyomásesést a csatlakozó és a fogyasztói gázvezetékek hidraulikai méretezésénél a tervező vegye figyelembe. Erre vonatkozóan alapadatként a földgázelosztónak kell megadnia a tervező részére a csatlakozó vezeték kezdőpontjára vonatkozó, és a tervező számításaiban alkalmazandó nyomás értékét, melynek figyelembevételével kell a tervezőnek méretezni az általa tervezett csővezetékeket, és kell biztosítani a gázfogyasztó készülékekre megadott csatlakozási nyomást. (Csatlakozó és fogyasztói vezetékekre a 3.1. sz. táblázat szerint) 3.1. sz. táblázat Gáz fajta Földgáz Névleges üzemi nyomás p n [mbar] Gázfogyasztó készülék a csatlakozó vezetékbe szerelt nyomásszabályozóval, vagy többlépcsős nyomáscsökkentéssel Csatlakozási gáznyomás p c [mbar] Készüléknyomásszabályozó nélkül Kisnyomású elosztó vezetékről ellátott felhasználói berendezés Készülék nyomásszabályozóval szerelt gázfogyasztó készülék Legalább Legfeljebb Legalább Legfeljebb Legalább Legfeljebb Mértékadó gázterhelés A csatlakozó és a fogyasztói vezeték szakasz méretezés szempontjából mértékadó gázterhelésének megállapításához a fenti vezetékszakaszokról ellátott készülékek jellegük szerinti egyidejű fogyasztását összegezni kell. Az egyidejű fogyasztásokat az adott gázfogyasztó készülékek névleges gázterhelésének és a készülékek egyidejűségi tényezőjének szorzata adja. Az egyidejűségi tényező értékeit (f G ) lakóépületek esetében a felszerelt készülékek jellegétől függően a M02 melléklet 1. sz. táblázata tartalmazza. Központi fűtési és melegvíz készítési célokat egyaránt szolgáló kombi készülékek esetében a nagyobb egyidejű teljesítményt kell a vezeték méretezésénél alapul venni. 30 kw névleges terhelés fölötti kazánok, vízmelegítők, kommunális vagy ipari berendezések egyidejűségi tényezőjét a várható használat alapján kell figyelembe venni. Ha ez előre nem határozható meg, akkor a figyelembe veendő egyidejűségi tényező 1,0. A beépített idomok (iránytörések, elágazások, szűkítések, szerelvények) áramlási ellenállását alaki ellenállás tényezőjük figyelembevételével kell megállapítani. Egyéb adat hiányában a legfontosabb idomok alaki ellenállási tényezői (ξ) a M02 melléklet 2. sz. táblázata szerint vehetők figyelembe. Az ipari, mezőgazdasági célú felhasználók csatlakozó és fogyasztói vezetékeit úgy kell tervezni, hogy a cső anyagában lévő mechanikai feszültségek nem haladhatják meg a minimális folyási szilárdság (R t0,5 ) és a tervezési tényező (f 0 ) szorzatát. A tervezési (biztonsági) tényező fém anyagú vezetékek esetén legfeljebb 0,67, polietilén vezetékek esetén az MSZ EN 1555 Műanyag csővezetékrendszerek éghető gázok szállítására. szabványsorozat alapján (szorzó tényezőként használva) legfeljebb 0,5, a szabvány szerinti képlet alkalmazása esetén értéke legalább 2,0 legyen. A gázfogyasztó készülékekre előírt csatlakozási nyomásnál nagyobb üzemi nyomás esetében készülék nyomásszabályozóval kell biztosítani a gázfogyasztó készülék csatlakozási gáznyomását. A gázvezetékek és szerelvények átmérője olyan legyen, hogy a gáz áramlási sebességéből adódó igénybevételek a hálózat élettartamát ne csökkentsék. A hőtágulástól eredő káros mechanikai feszültségektől megfelelő vonalvezetéssel vagy kompenzátorok beépítésével védve legyenek. A gázvezeték érintésvédelméről gondoskodni kell, mely a fogyasztó feladata. Új EPH rendszer kiépítését, vagy megfelelő EPH rendszerhez való csatlakozást csak a tevékenységre előírt szakképesítéssel rendelkező, jogosult személy végezheti. A fém vízcsövek, fém gázcsövek és

35 /131 egyéb éghető folyadékokat szállító csövek, kábellétrák nem alkalmazhatók egyenpotenciálra hozó vezetőként. Ezzel védőegyenpotenciálú összeköttetéseket az épület minden szintjén meg kell ismételni a védővezető és az idegen vezetőképes részek között (MSZ HD , előzményszabvány MSZ ). A csatlakozó vezeték előtt legyen főelzáró szerelvény, melyet lehetőleg közterületen kell elhelyezni vagy a telekhatáron belül legfeljebb 0,6 1,0 [m]re. A fogyasztó és az ellátandó ingatlan gázellátását a évi XL. törvény a földgázellátásról, és a 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet a földgázellátásról szóló évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról. jogszabályok szerint, elsősorban közvetlen közterületi csatlakozással kell megoldani (minden önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlant külön leágazó vezetékkel kell a gázelosztó vezetékről ellátni). Amennyiben az ellátandó ingatlan gázellátása közvetlenül közterületről nem oldható meg, és a gázellátás az idegen ingatlanon történő átvezetéssel akkor biztosítható, ha ez a megoldás műszakibiztonsági szempontból elfogadható, az érdekelt felek erről a megoldásról előzetesen írásban megegyeztek. Az elosztói csatlakozási szerződést a Társaság nem köti meg, addig, amíg a felhasználó a csatlakozó vezeték idegen ingatlanon történő elhelyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulásokat részünkre át nem adta. A műszaki átadásátvétel feltétele a telki szolgalmi jog ingatlan nyilvántartásba történt jogerős bejegyzés megléte. a) Lakó és kommunális épületben csak kisnyomású gázvezeték lehet. b) Méretlen és mért gázvezeték párhuzamos vezetése esetén a méretlen gázvezeték kerüljön felülre A csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték épületen kívüli nyomvonala Azokban az esetekben mikor a felhasználási hely, illetve a védőtávolságokon belüli környezet változása pl. építészeti átalakítások (kerítés elbontása), tereprendezés (talajtakarás megváltozása), funkcióváltozás (parkoló létesítése) stb. valósul meg, a felhasználó, építtető, tervező, kivitelező a munkálatok megkezdése előtt egyeztetni köteles az elosztói engedélyessel a vonatkozó követelmények érvényesülése érdekében Térszint alatti elhelyezés A csatlakozó vezetéket és a fogyasztói vezeték épületen kívüli szakaszát lehetőleg a térszint alatt vagy a pont szerint kell elhelyezni, kivéve a technológiai tartozékok csővezetékeit, valamint a felszín feletti kereszteződés eseteit. A fogyasztói főelzáró helyét a földgázelosztó határozza meg és adja meg a tervezőnek. A csatlakozó vezeték, és a fogyasztói vezeték telekhatár és épület, építmény közötti szakasza épületektől, közművektől és más objektumoktól olyan védőtávolságra legyen (3.2. sz. táblázat), amely lehetővé teszi az építéssel, az üzemeltetéssel és a karbantartással kapcsolatos biztonságos munkavégzést, valamint a munkák közben az állagmegóvást. A vezeték minden lehetséges esetben PE vezeték legyen, acél vezetéket az pont szerint passzív korrózióvédelemmel kell ellátni. A csatlakozó vezeték és a fogyasztói vezeték telekhatár és az épületbe belépési helye közötti szakaszán a takarási mélysége legalább 80 cm legyen, ennél kisebb takarás egyedi tervezői megoldással az egyenértékűség igazolása mellett alakítható ki, amelyet a tervező a földgázelosztóval egyeztetni köteles. A csatlakozó és fogyasztói vezeték nyomvonalán a talajtömörség mértékét a tervező a várható igénybevétel alapján határozza meg. A gázvezeték az egyéb közműveket és térszint alatti műtárgyakat földgáz esetében lehetőleg felülről, pébégáz esetében lehetőleg alulról keresztezze. A túlnyomás alatt nem álló üreges közművek vagy műtárgyak alatt átvezetett gázvezetékeknek a védőtávolság határáig védelme legyen. A földbe fektetett vezetékbe épített elzáró szerelvény nyitásához, illetve záráshoz szükséges kezelőszár csapszekrénybe felhozott kivitelű legyen. Az elzáró szerelvény helyét jelzőtáblával meg kell jelölni.

36 /131 Ha az elzáró szerelvény nyitásához, illetve záráshoz speciális eszköz szükséges, azt az elzáró szerelvény közelében, hozzáférhető helyen, de az illetéktelen behatástól védve kell elhelyezni. A földbe épített szerelvény védve legyen az adott beépítési helyen várható környezeti és korróziós hatásoktól. Iparvágányok keresztezése előtt (a gáz áramlási irányát tekintve) 5 és 50 m távolságon belül legyen elzáró szerelvény a vezetékbe beépítve az Országos Vasúti Szabályzat szerint. A csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték, felhasználói berendezések védőtávolságain belül tervezett utólagos átalakítások (tereprendezési, építészeti, épületgépészeti, átalakítás) vagy rendeltetés (funkció) változás esetén az építtetőt, tervezőt, kivitelezőt egyeztetési kötelezettség terheli jelen előírások további érvényesítése érdekében. Telephelyi vezeték épületen belül nem helyezhető el Védőtávolság A csatlakozó vezetéket és a fogyasztó vezeték térszint alatti szakaszát, az alábbi (3.2. sz. táblázat) védőtávolság betartásával kell vezetni, kivétel az épület fala, ha azt merőlegesen közelíti meg sz. táblázat Védőtávolságok [m] az MSZ és 3 szerint Épületektől Üreges, túlnyomás nélküli közműtől, műtárgytól Erősáramú kábeltől, távfűtő vezetéktől Nyomásfokozat Vízvezetéktől Ipari, nem villamos vágányok űrszelvényétől Fák törzsétől Kisnyomás 2 (1) 1 (0,5) 2 (1) 2 (1) Középnyomás 4 (2) 2 (1) 4 (2) 0,5 (0,2) 0,3 (0,1) Nagyközépnyomás 5 (2,5) 2 (1) 5 (2) Vezeték névlegesátmérője függvényében A védőtávolság mértéke a tervezési tényező (f Üzemi nyomás 0 ) (MOP) (DN) [m] [mm] [bar] f 0 0,72 f 0 0,59 f 0 0,5 DN < DN < DN MOP < DN DN > A zárójeles távolságok az alkalmazni kívánt műszaki megoldással elérhető védelem mellett tervezhetők. A terv térjen ki a csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték védőtávolságon belüli alábbi tilalmakra és korlátozásokra: a) a védőtávolságon belül (3.2. sz. táblázat) nem szabad a vezeték műszaki állapotát veszélyeztető, ellenőrzését akadályozó tevékenységet (pl. földmunkát) végezni, illetve ilyen (pl. épületet, oszlopot stb.) létesítményt elhelyezni, b) épület alatt csatlakozó és fogyasztói vezeték nem helyezhető el. A védőtávolságon belül az üzemeltetéshez, karbantartáshoz és javításhoz szükséges létesítmények, anyagok ideiglenesen elhelyezhetők, tevékenységek folytathatók Térszint feletti elhelyezés (légvezeték) Telephelyi vezeték térszint feletti elhelyezését kerülni kell. Ha mégis ezt a megoldást kell választani, akkor a csatlakozó és/vagy fogyasztói vezetékek elhelyezési feltételeit kell betartani. Telephelyi vezeték épületen belül nem helyezhető el.

37 /131 A csatlakozó vezeték és/vagy fogyasztói vezeték műszaki szükségességből elhelyezhető: a) épületektől független csőtartó szerkezeten (lakóépületeknél kerülni kell), b) épületek külső falain lévő csőtartókon, c) bakokon, amelyeken elhelyezett gázvezeték alsó alkotója a talajszinttől vagy a tetőszinttől legalább 0,4 m, legfeljebb 1,2 m magasságban legyen (lakóépületeknél kerülni kell), d) olyan területeken, ahol személyek rendszeresen közlekednek, és a gázvezeték nyomvonala nem követi az épület falszerkezetét, vagy a gázfogyasztó készülék határvonalait, a gázvezeték alsó alkotója a padlószinttől (járószinttől) legalább 2,2 m magasságban legyen, e) járművekkel járható úttest feletti keresztezés esetében a cső alsó alkotója az úttest legmagasabb pontja felett legalább 5,5 mre legyen, f) gázvezetékkel közös tartószerkezeten legfeljebb 0,4 kv feszültségű villamos vezeték vagy legfeljebb 35 kv feszültségű páncélozott vagy acél védőcsőben lévő szigetelt villamos vezeték lehet, g) pályán mozgó szerkezetektől (kötélpályán, darupályán, futószalagon, stb. mozgó tárgyak várható legközelebbi pontjától) a gázvezeték legközelebbi alkotója legalább 1 m távolságra legyen, h) a gázvezeték a sugárzó hőtől az MSZ :1982 Ipari gázellátó rendszerek. Gázvezetékek és szerelvények követelményei és vizsgálata. szabványnak vagy azzal egyenértékű műszaki megoldással megfelelően védve legyen; izzó vasat vagy salakot szállító vasutakat a gázvezeték felülről a sínpártól legalább 10 m magasságban keresztezzen, és a vezeték alatt hőterelő lemez legyen. i) falon belül burkolattal ellátva, vagy elvakolva csak jelen utasítás valamint a cső gyártójának előírásai szerinti kivitelben és csak kisnyomású vezeték lehet (5.1. sz. ábra szerint). Az ilyen vezeték nyomvonalának azonosíthatóságát biztosítani kell. Az c) h) pontok szerinti elhelyezési mód esetén csak acél vezeték alkalmazható. A gázvezeték és bármilyen megközelített létesítmény között a szereléshez és a karbantartáshoz szükséges távolság biztosított legyen. A gázvezeték és bármilyen megközelített létesítmény között a szereléshez és a karbantartáshoz szükséges távolság biztosított legyen. Telephelyi vezeték térszint feletti elhelyezését kerülni kell. Ha mégis ezt a megoldást kell választani, akkor a csatlakozó és/vagy fogyasztói vezetékek elhelyezési feltételeit kell betartani. Telephelyi vezeték épületen belül nem helyezhető el. A gázvezeték a káros feszültségektől megfelelő vonalvezetéssel vagy kompenzátorok beépítésével védve legyen. A gázvezetéket a tartószerkezeteken úgy kell elhelyezni, hogy a különböző mozgások a gázvezeték felületét ne koptassák. Tartószerkezeteit méretezni kell. A légvezetéket az MSZ 2364 Épületek villamos berendezéseinek létesítése szabvány előírásai szerint vagy azzal egyenértékű műszaki megoldással földelni kell. A létesítés körülményeitől függően a csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték épületen kívüli (szabadon szerelt) szakaszait a villámvédelmi rendszerbe be kell kötni az MSZ EN Épületek villámvédelme szabványban foglaltak szerint vagy azzal egyenértékű műszaki megoldással. A gázvezeték és a tartószerkezet úgy legyen méretezve, hogy a hőtágulásból eredő mozgás a gázvezetéket ne károsítsa és az a káros mechanikai feszültségektől védve legyen. Réz és sajtolt kötésű rozsdamentes acélcső szabadon csak a teljes nyomvonalat végigkísérő (az épület részét képező mögöttes fal) védelem mellett szerelhető Épületbe történő belépés csatlakozó vagy fogyasztói vezetékkel a) Épületbe térszint alatti bevezetésnél nem fém csőanyag esetében a belépés előtt fém csőanyagra (3.3. sz. táblázat) szükséges váltani [3.1. a) és 3.1. b) sz. ábra.].

38 / a) sz. ábra Épületbe belépés kisnyomású csatlakozó vezetékkel (alápincézett) 3.1. b) sz. ábra Épületbe belépés kisnyomású csatlakozó vezetékkel (alápincézetlen) b) Gondoskodni kell a fém anyagú vezetékek esetében a vezeték térszint alatti és feletti szakaszainak elektromos szétválasztásáról szigetelő közdarabbal. c) Az átvezetés (védőcsöve) olyan külső bevonatú legyen, amelynek anyaga a falazat anyagával egybeépülve víztömör kötést képez. d) Alápincézetlen épületbe térszint alatt csak a homlokzati fal belső felületéhez csatlakozó, járószintig nyitott szerelő aknán keresztül szabad belépni. e) Az épületbe belépő csatlakozó vagy fogyasztói vezeték tervezési nyomása lakóépületeknél legfeljebb 4 bar lehet.

39 /131 f) Az épület alapfalán térszint alatti átvezetés előre gyártott, és tanúsított kivitelű legyen (M10 melléklet 1. sz. ábra, és 2. sz. ábra). g) A villamos szétválasztás a vezeték szabadon szerelt szakaszában legyen. h) Épületen belüli és (épületen kívüli) a földben lévő fém vezetékek villamos szétválasztásáról gondoskodni kell A csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték struktúrája A vezeték sugaras hálózati elrendezésű legyen (ne legyen körvezeték). A térszint alatti vezeték nyomvonala: a) telekhatáron belül az épületre vonatkozó védőtávolságon belül arra merőleges, b) azon kívül az épület falával párhuzamos vagy arra merőleges legyen Csatlakozó és / vagy fogyasztói vezeték épületen belüli nyomvonala Általános előírások A vezetéket úgy kell kialakítani és méretezni, hogy a tervezett állandósult, üzemszerű állapotban a csatlakozási nyomás a gázfogyasztó készülék névleges üzemi nyomásának feleljen meg (3.1. sz. táblázat). A vezeték nyomvonalát úgy kell megtervezni, és védeni, hogy a vizsgálatok, a karbantartás, a gáz alá helyezés és az üzemzavarelhárítás biztonságosan elvégezhetőek legyenek. A csatlakozó és fogyasztói vezetékek szerelésére és minősítésére, valamint kötéseire és korrózió védelmére ezen előírás 5. fejezete (A csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések kivitelezési követelményei) tartalmaz részletes szabályozást A csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték elhelyezése épületen belül A csatlakozó, és/vagy fogyasztói vezeték nyomvonala a lehető legrövidebb, a kötések száma a lehető legkevesebb legyen. A vezeték sugaras hálózati elrendezésű legyen (ne legyen körvezeték). A csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték lehet: a) az épület szerkezetein, falán bilincsezve vagy attól független csőtartókon; b) falon belül burkolattal ellátva vagy elvakolva csak a földgázelosztó, valamint a cső gyártójának előírásai szerinti kivitelben és csak kisnyomású vezeték lehet (5.1. sz. ábra szerint); az ilyen vezeték nyomvonalának azonosíthatóságát biztosítani kell; c) gázfogyasztó készülékek olyan szerkezetén, amelyek a gázvezetékre káros hőhatásoktól védettek. A 0,8nál nagyobb relatív sűrűségű gázok vezetékeit jól szellőzött helyen szabadban szerelve kell elhelyezni. Ha a padlócsatornába való szerelés elkerülhetetlen, akkor a csatornába fektetett vezetékeinél a csővezeték csatornáját homokkal kell feltölteni, vagy pedig a csatornába gázérzékelőket kell felszerelni, melyek gázszivárgás esetében vészjelzést adnak. Ha a gáz relatív sűrűsége 0,8nál kisebb, megengedhető feltöltetlen csatornák létesítése is. A 0,8nál nagyobb relatív sűrűségű gázt szállító csővezetékeket talajszintnél mélyebb padozatú helyiségen (pince, alagsor) átvezetni csak a két végén szellőzőcsővel ellátott védőcső alkalmazásával lehet. A padlócsatorna jól szellőző legyen. Úgy kell kialakítani és helyezni, hogy abba üzemszerűen folyadék ne juthasson, az üzemzavar miatt bejutó folyadék pedig meghatározott helyre kifolyjon. A padlócsatornaszakasz, amelyben fogyasztói vezeték van, legyen gáztömören elválasztott az olyan padlócsatornaszakasztól, amelyben nincs gázvezeték. Üreges, túlnyomás nélküli közművezeték és erősáramú kábel a gázvezetéket tartalmazó padlócsatornában nem lehet, és azt csak védőcsőben keresztezheti. Fürdő illetve zuhanyozó helyiségekben (kivéve lakások fürdőszobáit) és a legalább 50 fő befogadására alkalmas helyiségben csak az a gázvezeték lehet, amely a gázt kizárólag a helyiségben lévő gázfogyasztó készülékhez továbbítja. A vezeték rögzítését és nyomvonalát úgy kell kialakítani, hogy abban káros mechanikai feszültség ne ébredjen.

40 /131 A fogyasztói vezeték korrózióvédelméről az üzembe helyezést követően folyamatosan gondoskodni kell. A csővezetékben alkalmazott mechanikai kötéseknek a húzásnak, hajlításnak ellenállónak kell lenni. A padlón vagy a falon átmenő csővezetéket a legrövidebb úton, kötések nélküli elemi csőszálakból kell átvezetni. A fal vagy padlóüregen keresztülvezető csővezetéket csőhüvelyben (védőcsőben) kell elhelyezni. Gondoskodni szükséges a csővezeték és a védőcső közötti gyűrűs tér egyik vagy mindkét oldali időtálló víztömör lezárásáról és a vezetéket a védőcsőbe helyezése előtt passzív korrózióvédelemmel kell ellátni. A szigetelés megfelelőségét arra alkalmas módszerrel vizsgálni, megfelelőségét jegyzőkönyvben dokumentálni szükséges. A vezeték nem helyezhető el: a) szellőző aknában, b) szellőzővezetékben, c) szellőző gépházakban, ha a helyiségből történik a légbeszívás, d) felvonógépházakban védelem nélkül, e) égéstermék elvezető berendezésben, f) égési levegő ellátó légjáratokban, g) épület alatt földben, h) lakószobában, illetve hálóhelyiségben, kivéve a fogyasztói vezeték, i) hűtőtérben, illetve hűtőhelyiségben, j) az életvédelmi célú helyiségben, az abban elhelyezett gázfogyasztó készülék gázellátását biztosító fogyasztói vezeték kivételével, k) az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról rendelet elődjei szerint A és B tűzveszélyességi osztályú besorolással rendelkező helyiségekben (kivéve gázmérő helyiség), l) olyan övezetben, helyiségben, szabad téren ahol az alábbiakban felsorolt anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulhatnak elő: a kémiai biztonságról szóló törvény szerint robbanó, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes, kismértékben tűzveszélyes anyag és keverék, az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 C alatt van vagy nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 C, vagy üzemi hőmérséklete nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 Ckal csökkentett értéke, az éghető gáz, gőz, köd, az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez. (kivéve gázmérő helyiség) k) a villamos elosztói berendezések és alállomások helyiségeiben, l) olyan helyiségben, ahol a gázfogyasztó készülékek összes névleges hőterhelése nagyobb, mint 140 kw, kivéve az azt ellátó vagy a helyiség fűtését biztosító gázfogyasztó készülék fogyasztói vezetékét, m) a 0,4 kvnál nagyobb feszültségű erősáramú berendezést tartalmazó helyiségben, kivéve a helyiség fűtését szolgáló gázfogyasztó készülék gázellátása A csatlakozó és a fogyasztói vezetékek elhelyezési és anyagválasztási lehetőségeit (a választható anyagokat) a 3.3. sz. táblázat tartalmazza. A csatlakozó és fogyasztói vezetékben oldható kötés csak a vezeték tartozékát képező szerelvények, gázfogyasztó készülékek kötéseinél megengedett. A beépítésre kerülő csőanyagok, idomok, szerelvények, egyéb anyagok, termékek pl. tömítőanyagok, kondenzátumgyűjtők, csőkompenzátorok, szigetelő közdarabok gázipari felhasználásra alkalmazhatók legyenek, műszaki jellemzőik a várható igénybevételnek feleljenek meg. A gázvezetékbe épített anyagok, és a védelmi funkciót ellátó elemek (pl. védőszekrények) bizonylatolása feleljen meg a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet az építési termékek építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól, MSZ EN 10204:2005 Fémtermékek. A vizsgálati bizonylatok típusai.,

41 /131 MSZ EN ISO/IEC : Megfelelőségértékelés. A szállító megfelelőségi nyilatkozata. 1. rész: Általános követelmények. előírásainak, figyelembe véve a termékre vonatkozó műszaki specifikációkat. A csatlakozó és fogyasztói rendszer építésére általában, az alábbi csőanyagok, és hozzátartozó idomok, fittingek alkalmazhatók: acélcső, rézcső, rozsdamentes acélcső, Polietilén (PE) cső. a) Acél csőanyagok: aa) a vezeték létesítéséhez felhasznált csőanyag feleljen meg a 3.3. sz. táblázatban megadott csőanyagoknak, ab) a felhasznált anyagoknak rendelkezniük kell a megfelelőséget igazoló bizonylattal (gyártói megfelelőségi és szállítói megfelelőségi nyilatkozat), ac) bontott csövet gázvezeték építéshez felhasználni nem szabad, ad) nem használható fel olyan cső, amelynek felületét a tárolás során bekövetkezett korrózió szemcséssé tette. Iránytörések: ae) DN 20nál nem nagyobb átmérőjű csövek esetében hajlítással, de a cső hajlításakor annak keresztmetszete nem csökkenhet, és körkörössége nem torzulhat, af) DN 25 méretnél hajlítással vagy forrcső ív behegesztésével, ag) DN 25nél nagyobb átmérők esetében bizonylatolt előre gyártott idomok (forrcső ívek) behegesztésével történhet. b) Rézcső és csőidom anyagok: ba) az alkalmazott csőanyag (présidomos vagy tokos kötésű forrasztott) feleljen meg az MSZ EN 1057:2006A1:2010 Réz és rézötvözetek. Varrat nélküli, körszelvényű rézcsövek vízhez és gázhoz, egészségügyi és fűtési alkalmazásra szabvány előírásainak vagy azzal egyenértékű műszaki megoldásnak, bb) a csőanyag keménységi fokozata szabadon szerelt vezetéknél kemény (R 290) vagy félkemény (R 250), rejtett szerelésnél lágy (R 220) fokozatú is lehet. Falvastagsága 28 mm csőátmérőig legalább 1,0 mm, 28 mmnél nagyobb és legfeljebb 42 mm csőátmérő esetében legalább 1,2 mm, 42 mmnél nagyobb és legfeljebb 89 mm csőátmérő esetében legalább 2 mm, 89 mm csőátmérő felett 108 mm csőátmérővel bezárólag legalább 2,5 mm legyen, bc) a tokos kötésű forrasztott vezeték szerelésénél felhasznált idomok az MSZ EN Réz és rézötvözetek. Csővezeték armatúra. 1. rész: Szerelvények rézcsőhöz kapillárisan lágy vagy kapillárisan kemény forrasztható véggel. szabvány előírásainak vagy azzal egyenértékű műszaki megoldásnak feleljenek meg, bd) 28x1 m átmérőig helyszínen készült gépi csőhajlítás alkalmazható. c) Rozsdamentes cső és csőidom: mind présfittinges, mind tompa illesztésű hegesztett kötéssel alkalmazható a megadott nyomáshatáron belül. d) Polietilén cső és csőidom: Kizárólag földbe fektetve, épületen kívül alkalmazható, talajszint fölé vezetése (például gázmérőhöz történő felállás esetén) acél anyagú védőcsőben szerelve megengedett. Szerelése, hegesztése a PE vezetékekre vonatkozó utasítás MSZ EN 1555 Műanyag csővezetékek éghető gázok szállítására. Polietilén csövek. Szabványsorozat szerint történhet.

42 /131 Anyagminőség Acélcső szigetelve [MSZ EN ISO 3183, MSZ EN 10255] Acélcső szigetelés nélkül [MSZ EN ISO 3183, MSZ EN 10255], korrózióvédelemmel Rozsdamentes acélcső présidomos kötéssel [DVGW TS 233] Rozsdamentes acélcső hegesztett kötéssel Rézcső keményforrasztott kötéssel [MSZ EN 1057:2006A1:2010] Rézcső présidomos kötéssel [MSZ EN 1057:2006A1:2010] PE 80 SDR 17,6 cső [MSZ EN 1555] PE 80 SDR 11 cső [MSZ EN 1555] PE 100 SDR 17,6 cső [MSZ EN 1555] PE 100 SDR 11 cső [MSZ EN 1555] * Alkalmazás lehetséges, de nem szokásos 3.3.a) sz. táblázat Kisnyomás (MOP 0,1 bar) Föld alatt Szabadon Falhoronyban Elvakolva szerelve Igen * Nem Igen Igen Igen Nem Igen (szigetelve) Igen Nem Nem Nem Anyagminőség Acélcső szigetelve [MSZ EN ISO 3183, MSZ EN 10255] Acélcső szigetelés nélkül [MSZ EN ISO 3183, MSZ EN10255], korrózióvédelemmel Rozsdamentes acélcső présidomos kötéssel [DVGW TS 233] Rozsdamentes acélcső hegesztett kötéssel Rézcső keményforrasztott kötéssel [MSZ EN 3.3.b) sz. táblázat Középnyomás (0,1 < MOP 4 bar) Szabadon szerelve Falhoronyban Föld Épületen Épületen Épületen Épületen alatt kívül belül kívül belül Igen * * Igen Igen Nem Igen Igen Nem Nem Igen Igen Igen Igen 1057:2006A1:2010] Igen Nem Nem Nem Rézcső présidomos kötéssel [MSZ EN 1057:2006A1:2010] PE 80 SDR 17,6 cső [MSZ EN 1555] PE 80 SDR 11 cső [MSZ EN 1555] PE 100 SDR 17,6 cső [MSZ EN 1555] PE 100 SDR 11 cső [MSZ EN 1555] * Alkalmazás lehetséges, de nem szokásos Igen Nem Nem Nem Nem

43 / c) sz. táblázat Nagyközép nyomás (4 bar < MOP 25 bar) Anyagminőség Szabadon Föld szerelve alatt Acélcső szigetelve [MSZ EN ISO 3183, MSZ EN 10255] Igen * Acélcső szigetelés nélkül [MSZ EN ISO 3183, MSZ EN 10255], korrózióvédelemmel Igen Rozsdamentes acélcső présidomos kötéssel [DVGW TS 233] Nem Rozsdamentes acélcső hegesztett kötéssel Nem Rézcső keményforrasztott kötéssel [MSZ EN 1057:2006A1:2010] Rézcső présidomos kötéssel [MSZ EN 1057:2006A1:2010] PE 80 SDR 17,6 cső [MSZ EN 1555] Nem PE 80 SDR 11 cső [MSZ EN 1555] P 6 bar PE 100 SDR 17,6 cső [MSZ EN 1555] P 8 bar Nem PE 100 SDR 11 cső [MSZ EN 1555] P 10 bar * Alkalmazás lehetséges, de nem szokásos e) Acélcső az MSZ EN ISO 3183 Kőolaj és földgázipar. Csővezetékes szállítórendszerek acél csővezetékei. vagy az MSZ EN Hegesztésre és menetvágásra alkalmas ötvözetlen acélcsövek. Műszaki szállítási feltételek. szabványnak vagy azzal egyenértékű műszaki feltételnek feleljen meg. Hegesztett kötéssel, hagyományos módon történő kivitelezés esetén hegesztett acélcsövek MSZ EN Varratnélküli és hegesztett acélcsövek. Méretek és hosszegységenkénti tömegek szabvány szerinti méretűek és az MSZ EN Hegesztett acélcsövek mechanikai és általános műszaki célra hegesztett acél szerinti 2. minőségi csoportúak, vagy azzal egyenértékű műszaki méretűek és minőségűek legyenek. 16 bar üzemi nyomásnál nagyobb nyomású acélcsövekre az MSZ EN 1594 Gázinfrastruktúra. 16 barnál nagyobb üzemi nyomású csővezetékek. Műszaki követelmények szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki követelmény vonatkozik. Rozsdamentes acélcső: mind présfittinges, mind tompa illesztésű hegesztett kötéssel alkalmazható a megadott nyomáshatáron belül. f) Rézcső (forrasztható és sajtolható kötéssel): Kemény forrasztással történő kivitelezés esetén; MSZ EN 1057:2006A1:2010 Réz és rézötvözetek. Varrat nélküli, körszelvényű rézcsövek vízhez és gázhoz, egészségügyi és fűtési alkalmazásra szerinti minőségűek (CuDHP) és méretválasztékúak legyenek. A csövek minimális falvastagsága 1 mm legyen. Keménységi fokozat szabadon szerelt vezetéknél kemény (R 290) vagy félkemény (R 250), rejtett szerelésnél lágy (R 220) fokozatú is lehet. A rézcsőre vonatkozó követelmények szabványai: MSZ EN 1057:2006A1:2010 Réz és rézötvözetek. Varrat nélküli, kör szelvényű rézcsövek víz és gáz részére, egészségügyi és fűtési alkalmazásra. MSZ EN Réz és rézötvözetek. Csővezeték armatúra. 1. rész: Szerelvények rézcsőhöz kapillárisan lágy vagy kapillárisan kemény forrasztható véggel. pren Présidomos végű szerelvények fémcsövekhez. g) Polietilén cső: Kizárólag földbe fektetve, épületen kívül alkalmazható, valamint épület falához vagy gázmérőhöz történő felállás esetén acél anyagú védőcsőben szerelve. Szerelése, hegesztése a PE vezetékekre vonatkozó utasítás MSZ EN 1555 Műanyag csővezetékek éghető gázok szállítására. Polietilén csövek. Szabványsorozat szerint történhet. h) A táblázatban nem szereplő anyagminőségű cső: akkor használható, ha annak magyarországi alkalmazását figyelemmel az elhelyezés körülményeire akkreditált intézet minősítette.

44 / A csatlakozó vezetékeket és felhasználói berendezést a földgázelosztó által felülvizsgált és műszaki biztonsági szempontból kivitelezésre alkalmasnak minősített tervdokumentáció alapján szabad létesíteni. Az ipari és mezőgazdasági célú gázfogyasztó készülékeket tartalmazó gázellátó rendszer esetében jelen előírásokon túlmenően a 11/2013. (III.21.) NGM rendelet a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról előírásait is alkalmazni kell. Az ipari és mezőgazdasági célú gázfogyasztó készülékeket tartalmazó gázfogyasztó berendezést, valamint technológiákat a Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóságnak történt bejelentés után szabad létesíteni Vezetékek kötései A csatlakozó és fogyasztói vezetékek csőkötéseinél hegesztett vagy a vonatkozó jogszabály alapján feljogosított szervezet által tanúsított más kötéstechnológiát szabad alkalmazni. A csatlakozó és fogyasztói vezetékek, valamint a telephelyi vezetékek csőkötéseinél acél és PE csőanyag esetén hegesztett kötést, réz cső kötéseinél forrasztott, vagy présidomos, rozsdamentes acélcső esetén présidomos kötést szabad alkalmazni. Polietilén cső és fémcső átmenet történhet sajtolt, menetes, vagy hegeszthető PEacél, forrasztható PEréz, présidomos PEréz átmeneti idommal. A préskötéses, vagy forrasztásos rendszer alkalmazása esetén, a kettő kötéstípus nem keverhető. A PEfém cső átmeneti idom alkalmazása esetén a PE cső szabadon szerelt szakaszát acél védőcsőbe kell helyezni. Menetes, karimás, roppantógyűrűs, hollandi anyás kötések csak szerelvényekhez, idomokhoz, mérőelemekhez, szigetelő közdarabokhoz, műszerekhez és karimás csővég lezárásokhoz alkalmazhatóak. A csővezetékben alkalmazott kötések a húzásnak ellenállóak legyenek. A csőkötésekre vonatkozóan (hegesztésnél) a tervezőnek a műszaki leírásban megadott technológiákkal kapcsolatos előírásait maradéktalanul be kell tartani. A különböző csőanyag átmenetek kialakítása az 5. fejezet d) Anyagváltás című pontja szerint történjen. A hegesztésnél a tervező műszaki leírásban megadott hegesztési technológiával kapcsolatos előírásait maradéktalanul be kell tartani. Földbe fektetett gázvezeték nem tartalmazhat menetes, présidomos, roppantógyűrűs, szerelhető (rézhüvelyes) kötéseket. A gázvezeték és a fogyasztó berendezés közé beépíthető hajlékony vezeték, melynek hossza legfeljebb 1,5 [m] lehet, névleges nyomása legalább a névleges üzemi nyomás kétszerese, de legalább 100 [kpa] legyen. A kötések kivitelezésére vonatkozóan az Utasítás 5. fejezete ad utasítást Oldható kötéseknél alkalmazható tömítések Oldható kötésekhez kizárólag az MSZ EN 751 Az 1., 2., és 3. gázcsalád gázaival és forró vízzel érintkező fémes menetes kötések tömítőanyagai. előírásait kielégítő tömítések használhatók. Növényi eredetű (pl. kenderszál) tömítőanyagot alkalmazni nem szabad! A csatlakozó és fogyasztói vezetékek, valamint a telephelyi vezetékek szakaszoló szerelvényei A telephelyi, a csatlakozó és a fogyasztói vezetékbe, valamint a telephelyi vezetékbe szakaszoló elzáró szerelvényt kell beépíteni a következő esetekben. a) Telephelyi vezetékbe a telephelyre történő becsatlakozás előtt a telekhatár közelében elzáró szerelvényt (fogyasztói főelzáró) kell beépíteni, amely a gázelosztó vezeték tartozéka.

45 /131 b) Telephelyi vezetékbe minden egyes telephelyi felhasználó csatlakozó vezetékébe épületen kívül (annak közelében) elzáró szerelvényt kell beépíteni Elzáró szerelvényt a csatlakozó vezeték és/vagy fogyasztói vezeték épületbe belépési pontjánál vagy a belépési pont közelében hozzáférhető helyen kell beépíteni Ezt a feltételt a közép vagy nagyközép nyomású ellátás esetén a telekhatár közelében elhelyezett nyomásszabályozó elzáró szerelvénye is kielégíti (ld sz. ábra) sz. ábra Telekhatáron, kerítésben elhelyezett házi nyomásszabályozó és gázmérő A telekhatártól távolabb elhelyezkedő épületeknél az épületbe csatlakozás előtt indokolt esetben a felhasználó számára könnyen hozzáférhető helyen, ha azt biztonsági okok (a fogyasztói főelzáró épülettől való távolsága) indokolttá teszik Ha épületen belül van a nyomásszabályozó, akkor az épületbe belépés előtt, az épületen kívül is kell egy elzáró szerelvényt beépíteni (ld sz. ábra) A több felhasználói helyet kiszolgáló csatlakozó és/vagy fogyasztói vezetékek leágazásánál szakaszolási hely (vagy ún. strang) elzáró, továbbá a földgázelosztó által megjelölt helyeken. A szakaszoló szerelvényeknek mindig hozzáférhetőeknek kell lenni: az elosztói engedélyes, és telekhatáron belüli elhelyezés esetén indokolt esetben a fogyasztó számára is A szakaszoló szerelvények illetéktelenek által történő használatának megakadályozására szükség szerint intézkedéseket kell tenni A szakaszoló elzáró szerelvény: a) kézi vagy gépi, de kézzel is működtethető legyen, b) zárási szöge lakossági felhasználó esetében 90 legyen, c) nyitott és zárt állapota egyszerűen, rátekintéssel megállapítható, d) kezelése egyszerű és biztonságos legyen, e) mindig működőképesnek és kezelhetőnek kell lennie, f) helyét és zárási funkcióját időt álló táblával kell jelölni (kivéve a lakossági fogyasztónál). A gázkonnektor készülékelzárószerelvényként alkalmazható (41. sz. ábra).

46 /131 Éghető anyagú falszerkezetű épület esetén az épület belépési pontjánál hőre záródó elzárószerelvény beépítése szükséges. A gázfogyasztó készülék előtt lévő zárószerelvényt úgy kell beépíteni, hogy hozzáférhető legyen, és bármikor biztosítsa az azonnali lezárás lehetőségét. A gázfogyasztó készülék és az előtte lévő zárószerelvény között oldható csőkötés legyen, ezzel leválasztható a gázvezetékről. Éghető anyagú hajlékony kötőelem alkalmazása esetén hő hatására záródó szerelvényt (termikus biztonsági szelepet) kell a gázfogyasztó készülék elzáró szerelvénye előtt beépíteni (42. sz. ábra) Készülék elzáró szerelvényként automatikus biztonsági záró szerelvény is megfelel, ha a beépítés helyén az automatikus zárást biztosító szerkezet hibája esetén kézzel működtetve is gáztömören zárható Gáznyomásszabályozók A Technológiai utasítás alkalmazásában a nyomásszabályozók névleges térfogatáram és bemenő nyomás alapján a következők szerint osztályozandók (3.4. sz. táblázat): a) házi nyomásszabályozó, amelyeknek névleges térfogatárama legfeljebb 40 m 3 /h, bemenő nyomása legfeljebb 16 bar, b) egyedi nyomásszabályozó állomás, amelynek névleges térfogatárama nagyobb, mint 40 m 3 /h, de legfeljebb 200 m 3 /h, bemenő nyomása kisebb, mint 100 bar, c) ipari nyomásszabályozó állomás, amelynek névleges térfogatárama nagyobb, mint 200 m 3 /h, és bemenő nyomása kisebb, mint 100 bar sz. táblázat Névleges térfogatáram szerint Q [m 3 /h] Q < Q 200 Nyomás szerint [MOP] P b max 4 bar 4 bar < P b max 16 MSZ EN Q 650 MSZ EN az A. melléklet 1., 2. és 3. beépítési változatok esetén 200 < Q MSZ EN bar MSZ EN és MSZ EN 334:2005A1:2009 MSZ EN és MSZ EN 334:2005A1: Házi nyomásszabályozók és egyedi nyomásszabályozó állomások A nyomásszabályozók elhelyezése 16 bar < P b max 100 bar MSZ EN és MSZ EN 334:2005A1:2009 A vonatkozó szabvány a nyomásszabályozók elhelyezésére a 3.5. sz. ábra szerinti sémákat írja elő sz. ábra Nyomásszabályozó elhelyezések az MSZ EN szabvány szerint

47 /131 A házi nyomásszabályozók beépítése során a TIGÁZDSO Kft.nél elfogadott szerelvények alkalmazhatók. Nyomásszabályozó előtt elzárószerelvény és gázszűrő legyen beépítve. Megkerülő vezetéket kiépíteni TILOS! A házi nyomásszabályozóknak kalibráltaknak kell lenniük. A középnyomású nyomásszabályozó kétfokozatú legyen, ha az utána következő gázmérő(k) épületen belül van(nak) elhelyezve. Új létesítés esetén házi nyomásszabályozóként alkalmazható maximum 50 [m 3 /h] névleges térfogatáramú nyomásszabályozó (pl.: Village Flow 50). Ezen esetben a tervezőnek számítással kell igazolnia, hogy a gázfelhasználásból eredő, nyomásszabályozón átáramló földgáz maximális térfogatárama nem haladja meg a 40 [m 3 /h]t. A nyomásszabályozónak ebben az esetben kétfokozatúnak kell lennie. A Társaság működési területén gázmérőket elsősorban telekhatáron vagy annak közelében, úgy kell elhelyezni, hogy azok mechanikai védelme, szerelése, leolvasása és ellenőrzése, a mérőhelyek karbantartása, valamint a mérő fotózása biztosított legyen. Ezen elhelyezési mód miatt, házi nyomásszabályozó és a gázmérő elhelyezés feltételei együtt kerültek meghatározásra. A gázmérők elhelyezésének egyéb követelményeit a pont részletezi. Házi nyomásszabályozó lakó és kommunális épületben nem helyezhető el. A házi nyomásszabályozók védelmének, állagmegóvásának biztosítása a felhasználó kötelezettsége Összhangban az MSZ EN Gázellátó rendszerek. Gáznyomásszabályozók a csatlakozóvezetékben. Műszaki követelmények. szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás előírásaival, épületen kívül a nyomásszabályozó elhelyezhető: a) telekhatáron kerítésben (ld sz. ábra) M06 melléklet 1. sz. ábra, 9. sz. ábra szerint, b) telekhatáron belül, lehetőleg annak közelében (M05 melléklet 3. sz. ábra, 16. sz. ábra), Az előkerti nyomásszabályozót és gázmérőt megfelelő szilárdságú tartószerkezetre kell telepíteni, mely egyúttal biztosítja a gázvezeték rögzítését is. Az előkerti nyomásszabályozó és az ellátandó épület között fali felállásig tartó földalatti PE vezetéket egy darabból kell építeni, hegesztést nem tartalmazhat (M05 melléklet 17. sz. ábra, 18. sz. ábra). c) épület falán vagy falába süllyesztve, Épület külső falsíkon, vagy az épület falába süllyesztve elhelyezett házi nyomásszabályozó tervezési nyomása lakóépületeknél legfeljebb 4 [bar] lehet. Házi nyomásszabályozó nem helyezhető el épületen belül. A telepítés egyéb követelményeit is biztosítani kell, pl. úttesttől, nyílászáróktól stb. való távolság (lásd a 36. sz. ábrát, 34. sz. ábrát és az M05 melléklet 8. sz. ábrát). Telekhatáron épült létesítmény esetén a nyomásszabályozó védőszekrénye (szekrény) a falba teljesen besüllyeszthető kialakítású legyen. A szekrény csak akkor helyezhető el falba süllyesztve, amennyiben a megmaradó fal megfelelő szilárdságú, a szekrény elhelyezése az épület állékonyságát nem veszélyezteti. A falba süllyesztett szekrények esetén a kialakított falmélyedést cementhabarccsal kell bevakolni, vagy a fal felőli oldalon teljesen zárt szekrényt kell kialakítani. A PE fali felállás nyitott falhoronyba, falcsatornába szerelhető (43. sz. ábra). A házi nyomásszabályozó külső határoló felülete és az épületek nyílászárói, illetve nyílásai között vízszintes vetületben legalább 1 [m] védőtávolság legyen (34. sz. ábra). A házi nyomásszabályozó (gázmérő) szekrénye elhelyezhető a legalább 3 [m] széles kapualj oldalfalán (36. sz. ábra). Gépjármű behajtására alkalmas helyen csak teljesen falba süllyesztve, vagy ütközés elleni, járulékos mechanikai védelem kiépítésével helyezhető el. Mindkét oldalon zárt kapualjban a szabályozó csak a biztonsági lefúvatót kiszellőztető vezetékkel szerelhető fel. d) kapualjban (legfeljebb középnyomású ld sz. ábra), Kapualjban elhelyezett házi nyomásszabályozó tervezési nyomása lakóépületeknél legfeljebb 4 [bar] lehet. Házi nyomásszabályozó nem helyezhető el épületen belül.

48 /131 A telepítés egyéb követelményeit is biztosítani kell, pl. úttesttől, nyílászáróktól stb. való távolság (lásd a 36. sz. ábrát, 34. sz. ábrát és az M05 melléklet 8. sz. ábrát). A nyomásszabályozó védőszekrénye (szekrény) a falba teljesen besüllyeszthető kialakítású is lehet. A szekrény csak akkor helyezhető el falba süllyesztve, amennyiben a megmaradó fal megfelelő szilárdságú, a szekrény elhelyezése az épület állékonyságát nem veszélyezteti. A falba süllyesztett szekrények esetén a kialakított falmélyedést cementhabarccsal kell bevakolni, vagy a fal felőli oldalon teljesen zárt szekrényt kell kialakítani. A PE fali felállás nyitott falhoronyba, falcsatornába szerelhető (43. sz. ábra). A házi nyomásszabályozó külső határoló felülete és az épületek nyílászárói, illetve nyílásai között vízszintes vetületben legalább 1 [m] védőtávolság legyen (34. sz. ábra). A házi nyomásszabályozó (gázmérő) szekrénye elhelyezhető a legalább 3 [m] széles kapualj oldalfalán (36. sz. ábra). Gépjármű behajtására alkalmas helyen csak teljesen falba süllyesztve, vagy ütközés elleni, járulékos mechanikai védelem kiépítésével helyezhető el. Mindkét oldalon zárt kapualjban a szabályozó csak a biztonsági lefúvatót kiszellőztető vezetékkel szerelhető fel. e) épületen belül legfeljebb középnyomású (külön feltételekkel ld. a 3.4. sz. ábra szerint), f) épület lapos tetején, g) épületen kívül földbe süllyesztve Kerülni kell a térszint alatti elhelyezést. Földbe süllyesztett nyomásszabályozó nem létesíthető olyan helyen, ahol a funkciónak megfelelő szokványos területhasználat (pld. gépkocsi parkírozás) vagy egyéb körülmények a nyomásszabályozó eseti, hosszabb idejű vagy végleges eltakarását, lefedését okozza vagy okozhatja illetve a nyomásszabályozóhoz való mindenkori hozzáférést gátolja. Amennyiben földbe süllyesztett nyomásszabályozó kerül megtervezésre, a tervező minden esetben köteles a döntést megindokolni. A földbe süllyesztett nyomásszabályozó legalább 20 cm el legyen a környező terepszinthez képest kiemelve Magánterületeken a felhasználói rendszerbe telepített földbe süllyesztett nyomásszabályozó zavartalan hozzáférésének biztosítása a felhasználó felelőssége. Telepíthető telekhatáron belül és közterületen is, az alábbi 1. vagy 2. pont szerinti védelmi móddal: Amennyiben a földbe süllyesztett nyomásszabályozó állomás a gázelosztó vezeték részeként (közterületi telepítés) kerül beépítésre, annak telepítése a gázelosztó vezeték illetékes bányakapitányság által kiadott létesítési engedélye alapján történhet (2586/2000. MBH állásfoglalás). 1. A nyomásszabályozó állomást úgy kell elhelyezni, hogy fölötte tartós vízelöntés ne keletkezhessen, ennek érdekében a telepítés helyének domborzati viszonyait is figyelembe kell venni. Nem telepíthető árvízveszélynek kitett helyeken, illetve ahol felszíni vizek (hóolvadás, csapadékvíz) tartós megjelenése előfordul a talajvíz viszonyok miatt. A beépítés helye nem lehet továbbá a környező terepszinthez viszonyított mélyponton. Ezen feltételek vizsgálatát a tervező köteles elvégezni, és a tervdokumentációban a megfelelőségről nyilatkozni. 2. Amennyiben a domborzati védelem nem biztosítható, akkor a fogyasztói rendszerbe a fogyasztó költségére, gázmérőszabályozót is be kell építeni (pl. a KMS125A típusú gázmérőnyomásszabályozó, gázhiány biztosító nélküli szerelvényezéssel). A tervjóváhagyás feltétele, hogy a fogyasztó a többlet költséget nyilatkozatban vállalja. Ha gázmérőszabályozót építenek be, akkor a földbe süllyesztett házi nyomásszabályozó kimenő nyomásának beállított értéke 33 mbar legyen. Ebben az esetben a 25 mbaros készülék csatlakozási nyomást (p c ) a gázmérőszabályozó biztosítja.

49 / sz. ábra Kapualjban elhelyezett középnyomású házi nyomásszabályozó Járművekkel járható úttest nyomásszabályozóhoz közelebb eső szélétől a védőtávolság 3 [m]. A 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet a villamosművek, valamint a termelői, magánés közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről értelmében szabadtéri elhelyezésű, tartószerkezeten elhelyezett átalakító és kapcsoló berendezés biztonsági övezete a berendezés kerítésétől, kerítés hiányában az elhelyezésére szolgáló terület szélétől vízszintesen: 35 kv névleges feszültségig 5 [m], kv névleges feszültség között 10 [m], 500 kv névleges feszültség felett 15 [m], távolságban levő függőleges síkokig terjed Általános elhelyezési feltételek a) Valamennyi nyomásszabályozónak, ami nem épületen belül kerül elhelyezésre, mechanikai és csapadék elleni védelemmel kell rendelkeznie (védőszekrény, védődoboz). Az épületben elhelyezett nyomásszabályozók mechanikai védelméről akkor kell gondoskodni, ha azok közlekedési útvonalba esnek vagy egyéb mechanikai károsodásnak vannak kitéve. b) Egy helyrajzi számú közös telken lévő felhasználók gázellátását egy csatlakozási ponton keresztül (egy fogyasztói főelzáró), lehetőleg egy nyomásszabályozóról kell megvalósítani (ld sz. ábra). Egy helyrajzi számú közös telken lévő lakossági fogyasztóknak lehet egy közös házi nyomásszabályozója, az alábbi feltételek egyszerre teljesülnek: a házi nyomásszabályozó primer oldali vezetékébe közterületen egy fogyasztói főelzáró szerelvény, és minden fogyasztó előtt további egyegy külön elzáró szerelvény van, a nyomásszabályozó létesítési helyéről az elosztói engedélyes az előzetes tervezői egyeztetés alkalmával megállapodott, a gázmérés fogyasztási helyenként, és az egyes ingatlanokat ellátó csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték tulajdoni határai szerződésben rendezettek, a nyomásszabályozó maximális névleges térfogatárama nagyobb, mint a felhasználásból várható maximális térfogatáram és ezt a tervező számítással igazolja. c) Az épületen belül elhelyezett házi nyomásszabályozó biztonsági membránnal rendelkezzen, vagy kétfokozatú legyen és a membrántér a szabadba legyen kiszellőztetve a 3.4. sz.

50 /131 ábrán látható változatoknak megfelelően. Közvetlenül az épületbe belépés helyén az épületen belül hőre záró elzáró szerelvényt kell beépíteni. Az épületen belül az előzőek szerinti feltételekkel elhelyezett nyomásszabályozó és kapcsolódó gépészeti berendezéseinek telepítése során a külső elhelyezésű nyomásszabályozók nyílászárókhoz rendelt védőtávolságait nem kell alkalmazni. A nyomásszabályozó épületen belül történő elhelyezésénél a legfeljebb 100 m 3 /h névleges együttes névleges térfogatáramú membrános gázmérők elhelyezésének követelményei szerinti feltételeket kell megtartani. A nyomásszabályozó elhelyezését a földgázelosztó további feltételekhez kötheti. a) Épületen kívül közép vagy nagyközép nyomású házi nyomásszabályozó b) Épületen belül középnyomású házi nyomásszabályozó 3.4. sz. ábra A házi nyomásszabályozó védőtávolságainak és a lefúvató elhelyezésének

51 /131 a) A házi nyomásszabályozók és a gázmérők védőszekrényeinek követelményei: A házi nyomásszabályozó, és gázmérő szekrénye kereskedelmi forgalomban kapható, nem éghető anyagú, mechanikai hatás elleni védelmet biztosító legyen. A Társaság működési területén azon házi nyomásszabályozó, és gázmérő szekrények építhetők be a felhasználói rendszerekbe, melyek gyártói a TIGÁZDSO Kft. részére nyilatkoznak jelen technológiai utasításnak történő megfelelésről típusváltozatonként, valamint ezen nyilatkozatot a termékhez, mint a dokumentáció része csatolva van. A gázmérő elhelyezésére is szolgáló szekrény rendelkezzen olyan leolvasó ablakkal (nyílással), amely lehetővé teszi a gázmérő leolvasását a szekrény nyitása nélkül. Jelen technológia módosítás kiadása előtt engedélyezett szekrény típusok, Gázgép KT2, KSZL1, HGR.., DÉLÁSZTISZAGÁZ 2000 stb. típus, akkor építhetők be, ha a gyártó ellátta azokat gázmérő leolvasó ablakkal (nyílással). A menetes kötésű (pl. KBs, BBs könyök) idomokkal engedélyezett házi nyomásszabályozó és gázmérő szekrényekre vonatkozó engedélyek ezen utasítás kiadásakor hatályát vesztik (visszavonás az 1. fejezetben). A védőszekrény felső kivezetésű nem lehet. Előkerti alépítmény (tartószerkezet) kialakításának főbb követelményei: 1. Tartóoszlop 20x30x2 [mm]es zártszelvénnyel egyenértékű, vagy erősebb szilárdsági paraméterekkel rendelkezzen. 2. Tartóoszlop korróziós hatásokkal szembeni védelme galvanizálással készüljön. 3. Tartóoszlop megtámasztása fagyhatár alatti legyen (0,8 [m]) és szekrény típustól függően készülhet támasztó talppal, támasztó vasalattal, illetve betonozással. Támasztó talp mérete legalább 150x150 [mm]. 4. Ki és belépő oldali védőcsövek együttes mozgásának biztosítása összekötésükkel legyen garantált. 5. PE cső felvezetési szakasza mindkét oldalon védőcsőbe kerüljön, amelynek ki és belépő csővége sorjázott legyen. 6. Védőcső varratnélküli acélcsőből készül, felső vége a védőszekrényen belülre, alsó vége 300 [mm]re a talajfelszín alá nyúljon. 7. Mindkét védőcső felső végére, a PEacél összekötő részére, saját anyagából, tágítással fészek készüljön. D20as PE csőnél az 1"os védőcső végére központosító védőkarmantyút kell elhelyezni (M05 melléklet 15. sz. ábra). Fészekben a PEacél összekötő lazán (0,51,5 [mm]es hézaggal) illeszthető legyen. 8. Mindkét védőcső talajszint alatti végéhez minimum [mm] hosszú, perforálatlan PVC, vagy PE dréncső csatlakozzon, a védőcsőre húzva, 50 [mm] nyúljon a talajszint fölé (M05 melléklet 17. sz. ábra, 18. sz. ábra). 9. Főelzáró szerelési magassága 0,41,2 [m] között legyen. 10. A felépítmény szerelhető, stabil csatlakoztatására előkészített legyen. Előkerti felépítmény (szerelőlap szekrény) kialakításának főbb követelményei: 1. Szerelőlap minden esetben fémlemezből készüljön, a szerelvények stabil tartására legyen alkalmas. 2. Acéllemez szekrény korrózióvédelme alapozás után két réteg zománcfestéssel, vagy porszórással legyen biztosított. Műanyag burkolat [C ] hőmérséklettartományban legyen alkalmas. Kizárólag UVálló műanyag alkalmazható. (UVállóság típusvizsgálati tanúsítványa bármikor ellenőrizhető legyen.) 3. Szekrény alján lévő nyíláson az 1"os gömbcsap átférjen (csapfogantyú leszerelésével). 4. Méretpontos kötéskialakítással (± 1 [mm]) a nyomásszabályozó és a gázmérő (ha van), továbbá a gázvezetéki csővégek feszültségmentes csatlakoztathatósága legyen garantált. 5. Összekötő gázcsövek (fejcsövek) hegesztéseit jogosult hegesztő végezze, korrózióvédelme legyen garantált (pl.: horganyozással).

52 / Oldható kötés, C5/4"os hollandi anya legyen beépítve nyomásszabályozó elé és után, valamint a gázmérő kötés mindkét ágába. Az csatlakozó anyának az MSZ 300:1982 Csatlakozóanya membrános gázmérőhöz. szabvány szerintinek kell lenni, a csatlakozótoldat méretei az MSZ 299:1982 Felső csatlakozótoldat membrános gázmérőhöz. szabvány 1. Méretek pontjában meghatározott méretkövetelményeknek kell megfelelnie. Több oldható kötést az állomás ne tartalmazzon, kivéve az egyedi engedélyezésű, ill. a mért oldalon még egy hollander kötéssel engedélyezett típust (KT2, KSZL 1 stb. szekrények 38 sz. ábra), és a 110 [mm]ről átalakított gázmérőkötéseket. Az állomások minden hollander kötését plombázni kell. Beszerelhető BB menetes gömbcsap mérete kötött: DN 15 (L=60 mm), DN 25 (L=90 mm) Nyomásszabályozó kötéshossza L=166 [mm] Gázmérő csonktávolság: k=250 [mm] Nyomásszabályozó és gázmérő csatlakoztatásához beépített csatlakozótoldat a bemenő ágon lehet menetes végű. 7. Nyomásmérő csonkot csak az elosztói engedélyes által előírt helyeken, és csak a gázmérő utáni szakaszba szabad beépíteni. 8. Gázmérő elhelyezésére alkalmas szekrények esetén, a mérő szerelhetősége biztosított legyen, gázmérő leolvasása ablakkal (nyílással), műanyag nézőkével legyen biztosított. 9. Gázvezeték és a burkolat között közvetlen kapcsolat nem lehet. 10. Burkolat kézzel, vagy egységesített kulccsal legyen nyithatózárható. 11. Szekrény átszellőzése ajtó körüli illesztési hézaggal, vagy perforációval biztosított legyen. 12. Szerelőlap és annak alépítményhez rögzítése merev kialakítású legyen sz. ábra Egy helyrajzi számú telken lévő lakóépületek gázellátása Középnyomású házi nyomásszabályozók elhelyezése a) Házi nyomásszabályozó kapualjban és nem huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségben elhelyezve legfeljebb középnyomású lehet. A helyiség, amelyben a szabályozót felszerelik, a földszinten vagy alagsorban legyen. Épületen belüli határoló falszerkezet legalább A1 tűzvédelmi osztályú, EI 90 tűzállóságú teljesítményű legyen. Szellőző az épület más helyiségei felé nem alakítható ki. b) A középnyomású házi nyomásszabályozó külső határoló felülete és az épületek nyílászárói, illetve nyílásai (beleértve az ingatlan légellátását biztosító valamennyi nyílást is) között vízszintes vetületben a gyorszár és biztonsági lefúvató zárási, illetve nyitási nyomás beállítási sorrendjétől függően a MSZ EN Gázellátó rendszerek. Gáznyomás

53 /131 szabályozók a csatlakozóvezetékben. Műszaki követelmények. szabványban vagy azzal egyenértékű műszaki megoldásban meghatározott védőtávolságokat kell betartani (ld sz. ábra). Nem vonatkozik ez az előírás az épületben elhelyezett nyomásszabályozó állomás gépészeti berendezéseit tartalmazó közös használatú helyiségre és különálló helyiség épületen belüli határoló felületeire. c) A középnyomású nyomásszabályozó kétfokozatú legyen, ha az utána következő gázmérő (gázmérők) épületen belül vannak elhelyezve Nagyközép nyomású házi nyomásszabályozók és egyedi nyomásszabályozó állomások elhelyezése a) Abban az esetben, ha a nyomásszabályozó elhelyezése az MSZ EN Gázellátó rendszerek. Gáznyomásszabályozók a csatlakozóvezetékben. Műszaki követelmények. szabvány A. melléklet 2. és 3. számú beépítési módozata szerint történik, akkor a válaszfalakat és cső, valamint kábel csatornákat (amelyek kapcsolatban vannak a szabályozó elhelyezésére szolgáló zárt szekrénnyel, különválasztott helyiséggel) oly módon kell leszigetelni, hogy az esetleges gázszivárgás más térséget ne veszélyeztessen. b) Az MSZ EN Gázellátó rendszerek. Gáznyomásszabályozók a csatlakozóvezetékben. Műszaki követelmények. szabvány A. melléklet 2. és 3. számú beépítési módozata szerinti elhelyezés esetén a szabályozót befoglaló szekrény vagy térrész az épület többi részétől az épület szintszámának és tűzállósági fokozatának megfelelő falszerkezettel, födémmel legyen leválasztva. Az alkalmazott álmennyezet csak A1 tűzvédelmi osztályú lehet. c) A nyomásszabályozó elhelyezésére szolgáló helyiség bejárati ajtója a szabad felé kifelé nyíljon, nyitott állapotban rögzíthető legyen, és alkalmas legyen zárt állapotban az illetéktelenek távoltartására. Az ajtó belülről kulcs nélkül nyitható legyen. Az előtte lévő nyílt tér felé vezető utakat mindig szabadon kell hagyni. Az ajtó (ajtók) és szellőző nyílások a nyitható ablakoktól, ajtóktól, valamint egyéb épületek nyílásaitól biztonságos távolságra legyenek. Más zárt tér felé nem lehet nyílásuk. d) A nyomásszabályozó háza (szekrénye) a szabadlevegő felé közvetlenül kiszellőztetett legyen. A szellőzőnyílásokat eltakarás elől védeni kell, erre kihelyezett jelzőtáblával is fel kell hívni a figyelmet. Az MSZ EN Gázellátó rendszerek. Gáznyomásszabályozók a csatlakozóvezetékben. Műszaki követelmények. szabvány A. melléklet 2. sz. beépítési módozata esetén a szabályozó helyiségének padozata antisztatikus és szikrát nem adó burkolatú legyen. e) Az MSZ EN Gázellátó rendszerek. Gáznyomásszabályozók a csatlakozóvezetékben. Műszaki követelmények. szabvány A. melléklet 5. sz. módozata szerinti beépítésénél, ahol nem lehetséges a közúti forgalom előli elzárás, az akna fedlap a terhelésnek feleljen meg. A víz behatolását meg kell akadályozni. f) Egyedi nyomásszabályozó állomások különálló, nem emberi tartózkodásra szolgáló helyiségben is elhelyezhetőek. g) Egyedi nyomásszabályozó állomás épület lapos tetején történő elhelyezés esetében a tetőszerkezet megfelelő szilárdságú legyen. A belépő oldali gázvezetékben épületen kívül, térszinten, kezelési magasságban szakaszoló szerelvényt kell beépíteni. A nyomásszabályozó állomás villámvédelmét az MSZ EN Épületek villámvédelme szabvány szerint vagy azzal egyenértékű műszaki megoldással kell biztosítani. A villámvédelmet csak az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásai szerint jogosult tervező tervezheti meg Házi nyomásszabályozók és egyedi nyomásszabályozó állomások gépészeti követelményei Valamennyi nyomásszabályozó legalább a következő szerelvényeket tartalmazza (a gáz áramlási irányában felsorolva): a) elzáró szerelvény (ha épületen belül van a szabályozó, akkor épületen kívül is legyen elzáró szerelvénye), b) szűrő,

54 /131 c) automatikus működésű biztonsági gyorszár (100 mbarnál nem nagyobb bemenő nyomású szabályozó általában készülékszabályozó esetében túlnyomás elleni védelemre nincs szükség), d) nyomásszabályozó készülék (monitor szabályozás esetében egy darab hibára nyitva maradó és egy darab hibára záró), e) biztonsági lefúvató (kivéve a monitorszabályozást). A gyorszárral és lefúvatóval egy készülékbe szerelt (kompakt) házi nyomásszabályozókhoz kerülővezetéket nem szabad létesíteni. Az egyedi nyomásszabályozó állomások bemenő és szabályozott oldali (elmenő) csőszakaszába a szabályozott gáznyomást mérő műszert kell beépíteni. Az egyedi nyomásszabályozó állomás szabályozott oldali szerelvényeit követően (a gáz áramlási iránya szerint) elzáró szerelvényt is be kell építeni. Egyedi nyomásszabályozók esetében kerülő vezeték csak az MSZ EN Gázellátó rendszerek. Gáznyomás szabályozó állomások gázellátáshoz és gázelosztáshoz. Műszaki követelmények. szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás szerinti, 16 barnál nagyobb bemenő nyomású szabályozóknál alkalmazható Házi nyomásszabályozók és egyedi nyomásszabályozó állomások kibocsátási forrásainak zónabesorolása Középnyomású házi nyomásszabályozók és egyedi nyomásszabályozó állomások esetében robbanásveszélyes övezetet nem értelmezünk, helyette a 3.4. sz. ábra szerinti távolságokat védőtávolságokként kell értelmezni és ezen távolságokon belüli térrészben nem kell az MSZ EN Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. A robbanásveszélyes térségek besorolása. szabvány szerinti feltételeket biztosítani. A nagyközép nyomású házi nyomásszabályozó és egyedi nyomásszabályozó állomás szekrényének, helyiségének belső tere robbanásveszélyes (RB) 2es zónába tartozik az MSZ EN Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. A robbanásveszélyes térségek besorolása. szabvány szerint. Az (RB) 2es zóna a szabályozót tartalmazó védőszekrény határoló felületétől vízszintesen minden irányban és függőlegesen lefelé mérve 1 m, függőlegesen felfelé 1,5 mig terjed ki (ld sz. ábra). Ezen övezeten belül nem lehet nyílászáró vagy olyan elektromos berendezés, gyújtóforrás, amely nem elégíti ki az MSZ Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. Villamos berendezések létesítése robbanásveszélyes térségekben. szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás és a vonatkozó jogszabályok [275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet az építési termékek építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól; 3/2003. (III. 11.) FMMESzCsM együttes rendelet a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben lévő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről.; 8/2002. (II. 16.) GM rendelet a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek vizsgálatáról és tanúsításáról.] előírásait. Amennyiben a biztonsági szerelvények működési sorrendje: biztonsági lefúvató, majd gyorszár, abban az esetben a zóna kiterjedésének méreteit a tervezőnek egyedileg kell meghatározni. Az épületen belül elhelyezett legfeljebb középnyomású, alsó és felső nyomáshatárolással, és biztonsági lefúvatóval ellátott nyomásszabályozó lefúvató csonkját csővezetéken ki kell vezetni a szabadtér olyan részére, ahol a csővégződés vízszintesen és lefelé mért 1 mes, valamint függőlegesen felfelé mért 1,5 mes körzetében nyílászáró, vagy nem RB védettségű villamos berendezés nincs, és a szabad kiszellőzésnek nincs akadálya. A védőmembránnal rendelkező házi nyomásszabályozó lefúvató vezetékét nem szükséges kivezetni Gondoskodni kell a fémesen kapcsolódó szerelvények, csővezetékek egyenpotenciálra hozásáról.

55 / Ipari nyomásszabályozó állomások Általános követelmények Ezeket a nyomásszabályozó állomásokat a vonatkozó szabványok [MSZ EN Gázellátó rendszerek. Gáznyomásszabályozó állomások gázellátáshoz és gázelosztáshoz. Műszaki követelmények. MSZ EN Gázellátó rendszerek. Gáznyomás szabályozók a csatlakozóvezetékben. Műszaki követelmények. MSZ EN Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. A robbanásveszélyes térségek besorolása. MSZ EN Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. Villamos berendezések létesítése robbanásveszélyes térségekben.], vagy azzal egyenértékű műszaki megoldások előírásainak betartásával kell tervezni, gyártani, telepíteni és üzemeltetni. A tervezéskor meg kell határozni: a) a szabályozó állomás elhelyezési feltételeit, b) az állomás elrendezését, c) a helyszín biztonsági követelményeit, d) a környezeti és közeg hőmérséklet határokat A helyszín kialakítása A nyomásszabályozó állomás gépészeti berendezéseinek elhelyezésére szolgáló létesítmény (épület, lemezszekrény, akna, fél szabadtér, süllyesztett kivitel) feleljen meg az MSZ EN Gázellátó rendszerek. Gáznyomásszabályozó állomások gázellátáshoz és gázelosztáshoz. Műszaki követelmények. szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás előírásainak. A gáznyomásszabályozó állomást úgy kell kialakítani, hogy oda illetéktelen személyek ne léphessenek be, azt a létesítményen kívülről származó veszélyes hatások ne érhessék. A dohányzást és egyéb gyújtóforrás használatát jól látható jelöléssel meg kell tiltani. A vészhelyzetben hívható telefonszámot tartalmazó táblát jól látható helyen kell elhelyezni. A létesítés helyszíne legyen elegendően nagy a berendezések elhelyezéséhez, valamint a karbantartási munkák végzéséhez, a vészhelyzetben szükséges anyagok elhelyezéséhez. Szilárd burkolattal ellátott megközelítési útvonalat kell biztosítani a létesítmény megközelítésére, és a létesítményen belül a karbantartáshoz. Meg kell határozni a vészkijáratok kialakításának szükségességét és indokoltságát. A létesítmény határait, a veszélyes terület nagyságát a Technológiai utasítás Ipari nyomásszabályozó állomások robbanásveszélyes zónáinak meghatározása pontja és a FN03 melléklet szerint kell meghatározni. Az ipari nyomásszabályozó állomások berendezései vagy annak részei elhelyezhetők szabad térben, tető alatt vagy zárt térben. A zárt téri létesítmények a következő kategóriákba sorolhatóak: a) önálló épületben elhelyezett állomás, b) szekrényben elhelyezett állomás, c) más célra szolgáló épület egy részében, vagy más célra szolgáló épületen belül elhelyezett állomás, d) föld alatt elhelyezett állomás. A 4 barnál nagyobb MOP esetén az állomás számára külön elkülönített teret kell kialakítani. A nyomásszabályozó elhelyezésére szolgáló helyiség bejárati ajtója a szabad felé kifelé nyíljon, nyitott állapotban rögzíthető legyen és alkalmas legyen zárt állapotban az illetéktelenek távoltartására. Az ajtó belülről kulcs nélkül nyitható legyen. Az előtte lévő nyílt tér felé vezető utakat mindig szabadon kell hagyni. Az ajtó (ajtók) és szellőző nyílások a nyitható ablakoktól, ajtóktól, valamint egyéb épületek nyílásaitól biztonságos távolságra legyenek. Más zárt tér felé nem lehet nyílásuk. A szabályozó helyiségének padozata antisztatikus és szikrát nem adó burkolatú legyen. A szabályozó helyiség fűtésére kizárólag indokolt esetben, és csak olyan fűtőberendezés alkalmazható, amelynek az égési tere el van zárva a szabályozó helyiség légterétől és felületi hőmérséklete legfeljebb 350 C hőmérsékletet nem lépi túl.

56 /131 Aknában elhelyezett nyomásszabályozó állomások szellőzőnyílásait egymással szemközti sarkokon kell elhelyezni és az egyik szellőzőjáratot kéményszerűen kell kialakítani. Aknába telepített nyomásszabályozó esetében az akna alján szívó zsompot kell kialakítani Gépészeti követelmények A nyomásszabályozó állomás kialakítása olyan legyen, hogy: a) a tervezett körülmények között biztosítsa a tervezett üzemviteli feltételeket; b) a gázgépészeti szerelvények a gáz áramlási irányát tekintve a következők legyenek: elzáró szerelvény, gázszűrő, nyomásszabályozó, gyorszáró szelep, biztonsági lefúvató, elzáró szerelvény; c) védje meg a csatlakozó vezetéket és felhasználói berendezést a káros túlnyomásoktól; d) legyen az állomáson kívül (belépő és kilépő oldalon) szakaszoló szerelvény; e) a kilépő oldali elzáró szerelvény előtt a monitor szabályozó kivételével legyen beépített biztonsági szelep és kézi lefúvató vezeték; f) mind a belépő oldalon, mind a szabályozott oldalon nyomásmérő és nyomásregisztráló műszer legyen felszerelve Nyomáshatároló rendszerek A nyomásszabályozó állomást a szabályozott (kimenő) oldali nyomás beállított értéken való tartása céljából nyomáshatároló biztonsági rendszerrel kell felszerelni a következő esetekben: a) Nincs szükség biztonsági rendszerre, ha a MOP bemenő oldali MIP kimenő oldali vagy MOP bemenő oldali 100 mbar, b) Önálló nyomáshatároló rendszert kell alkalmazni, ha MOP bemenő oldali > MIP kimenő oldali, c) Önálló nyomáshatároló rendszert, és második berendezést kell alkalmazni, ha MOP bemenő oldali MOP kimenő oldali > 16 bar és MOP bemenő oldali > STP kimenő oldali Zajszabályozás, zajszint A nyomásszabályozó állomást úgy kell kialakítani, hogy az feleljen meg a vonatkozó rendeletnek [27/2008. (XII. 3.) KvVMEüM együttes rendelet a környezeti zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról] is Szellőzés A zárt térben épületben, lemezszekrényben, föld alatt (földalatti elhelyezéshez a földgázelosztó külön engedélye szükséges) elhelyezett gáznyomás szabályozó állomás helyiségét nyílásokon keresztül közvetlenül a nyílt légtér felé szellőztetni kell. A szellőzőnyílások teljes szabad keresztmetszete legalább akkora legyen, mint a padló felület 1%a. A hatásos szellőzés érdekében alsó és felső szellőzőket kell beépíteni lehetőség szerint a helyiség egymással szemközti szabaddal határos falába. Az aknában (föld alatt) elhelyezett nyomásszabályozó állomások szellőzőnyílásait vagy az egymással szembeni sarkokon, vagy a kiemelt akna fedlap szegélyét kísérő körbefutó réssel vagy szellőző vezetékkel kell biztosítani. A szellőzést úgy kell méretezni, hogy az legalább a helyiség térfogatának óránkénti ötszöröse legyen Szellőzővezetékek kialakítása A szellőző vezetéket úgy kell kialakítani, hogy annak szabadtéri végződése csapadéktól védve legyen. A meghatározott célú szellőzővezetékeket és a nyomásmentesítő vezetékeket nem szabad egy fejcsőben egyesíteni a lefúvató vezetékekkel Az állomások villamos berendezésével szemben támasztott követelmények Nyomásszabályozó állomás területén belül elhelyezett villamos berendezések legalább a 2 es zónának megfelelő védelemmel rendelkezzenek, robbanásveszélyes zónáikat a Technológiai utasítás Ipari nyomásszabályozó állomások robbanásveszélyes zónáinak meghatározása pontja és a 7.2. szakasz szerint kell meghatározni. Az alkalmazni kívánt villamos gyártmányokat az MSZ EN Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. 14. rész: Vil

57 /131 lamos berendezések létesítése robbanásveszélyes térségekben (a bányák kivételével) szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás szerint kell megválasztani Villám és érintésvédelem A kiviteli tervdokumentációban külön tervfejezetben kell meghatározni az alábbiakat: a) a villámvédelem megoldását [Országos Tűzvédelmi Szabályzat; MSZ EN Épületek villámvédelme], amelyet csak arra jogosultsággal rendelkező tervező tervezhet; b) az érintésvédelem megoldását [MSZ 2364 Épületek villamos berendezéseinek létesítése] kábelek és villamos vezetékek túlfeszültség elleni védelmét; c) elektronikus készülékek esetében a túlfeszültség elleni finomvédelmi egységekkel történő kiegészítést; d) a villamosan vezető részegységek villamos összekötését és a földelő vezetékhez történő csatlakoztatását; e) a villamos energiaforrás földelése, a műszerek földelése és a katódos védelem rendszere közötti kölcsönhatás kizárását Az állomások tűzvédelme Az állomás tűzvédelmét a vonatkozó előírások [Országos Tűzvédelmi Szabályzat; MSZ EN 1775 Gázellátás. Fogyasztói gázvezetékek. Legnagyobb üzemi nyomás 5 bar. Műszaki előírások.] szerint kell kialakítani Katódos védelem és villamos szigetelés A csővezetékek katódos védelme esetén gondoskodni kell a nyomásszabályozó állomás bemenő és kimenőoldali csővezetékeinek villamos leválasztásáról Egyesített gáznyomás szabályozó és mérő állomások Az egyesített nyomásszabályozó és mérőállomásokra az MSZ EN 1776 Gázellátó rendszerek. Földgáz mérő állomások. Műszaki követelmények. szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás szerinti kiegészítő követelményeket kell alkalmazni. A tervező a gázmérő csatlakozását, teljesítményét és típusát, valamint a nyomásszabályozó típusát és annak üzemvitel szempontjából szükséges szerelvényezését, illetve védelmét a csatlakozó vezeték üzembe helyezési munkáinak feltételeit a földgázelosztóval vagy a pébégáz forgalmazóval előzetesen egyeztetni köteles Ipari nyomásszabályozó állomások robbanásveszélyes zónáinak meghatározása A tervezőnek a nyomásszabályozó állomások tervezésekor az MSZ EN Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. A robbanásveszélyes térségek besorolása. szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki előírás alapján olyan műszaki megoldást kell alkalmazni, hogy normál üzemben robbanóképes légtér ne alakulhasson ki. E szabvány nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a robbanásveszélyt üzemzavar (például csővezeték törése) okozza. A nyomásszabályozó állomás normál üzemi körülmények között zárt rendszert képez. Környezetét nem veszélyezteti. A nyomásszabályozó állomás biztonsági gyorszárának felső zárási nyomását és a biztonsági lefúvató nyitási nyomását úgy kell megtervezni és az üzembe helyezéskor beállítani, hogy a megengedett felső érték elérésekor először a gyorszár zárjon, majd a beállított nyitónyomás esetén nyisson a lefúvató szelep. A biztonsági lefúvató vezetékek átmérője legfeljebb DN 50 (2 ) legyen. A felsorolt feltételektől eltérő kivitelű nyomásszabályozó állomások robbanásveszélyes zónáit egyedileg kell meghatározni A kibocsátó források elhelyezkedésük alapján zárt téri vagy szabad téri csoportba sorolandók.

58 / Zárt térben található kibocsátó források zónabesorolása Normál üzemben a nyomásszabályozó állomás gépészeti berendezésein gázszivárgás vagy gázkibocsátás nem fordulhat elő. Zárt téri kibocsátó források a szekrény belsejében lévő oldható csőkötések és impulzuscső szerelvények lehetnek. Kibocsátás mértéke és fokozata: a) Folyamatos fokozatú kibocsátás: Folyamatos vagy várhatóan hosszú időtartamig tartó kibocsátás. b) Elsőrendű fokozatú kibocsátás: Olyan kibocsátás, amely normál üzemben várhatóan rendszeresen vagy esetenként előfordul. c) Másodrendű fokozatú kibocsátás: Olyan kibocsátás, amely normál üzemben várhatóan nem fordul elő, ha előfordul, akkor valószínűleg ritkán és rövid időtartamban. Az oldható csőkötések és impulzuscső szerelvények normál üzemben nem szivárognak, nem bocsátanak ki gázt. A levegőbe csak szűrőbetét cserénél vagy gáz alatti munkavégzés esetén kerülhet gáz, ennek veszélyességi zónáit és a munkavégzés körülményeit a karbantartási technológiában kell szabályozni. A nyomásszabályozó állomás belsejében lévő kibocsátó források fokozata másodrendű, mert normál üzemben várhatóan nem fordul elő kibocsátás, ha előfordul, akkor valószínűleg ritkán és rövid időtartamra A szellőzés fokozatai A szellőzés fokozata közepes, mert szabályozza a koncentrációt olyan stabil állapotot biztosítva, amelyben a koncentráció és zónahatáron kívül folyamatos kibocsátás esetében is az ARH 20%a alatt van, és ahol a kibocsátás megszűnése után nem marad fenn jelentős mennyiségű robbanóképes gázközeg A szellőzés típusa természetes szellőzés. a) Szellőző felületek nagysága a zárt tér alapterületének legalább 1%a legyen. b) A szellőzők úgy helyezkedjenek el, hogy a zárt tér teljes mértékű átszellőzését biztosítani tudják. c) A teljes szellőző keresztmetszet felét kitevő szellőző felület a zárt tér alsó szintjén, míg a másik felét a zárt tér felső szintjén kell elhelyezni. d) A szellőzőnyílásokat nem hagyhatja el az ARH 20%nál magasabb koncentrációjú gázközeg normál üzemben A szellőzés üzembiztonsága A szellőzés üzembiztonsága jó, mert a szellőzés gyakorlatilag folyamatos. Földalatti aknába telepített nyomásszabályozó állomás esetében a nyitható akna fedlapja és az akna pereme között körbefutó rést vagy szellőzővezetéket kell kialakítani a szellőzés biztosítására. Földbe süllyesztett kombinált gáznyomásszabályozó állomás esetében a szellőzés megfelelőségét a tervezőnek számítással kell igazolnia A nyomásszabályozó állomások elárasztási zóna típusa A zóna típusa: 2 es, mely olyan térség, amelyben normál üzemben robbanóképes gázközeg várhatóan nem fordul elő, és ha mégis előfordul, akkor várhatóan csak ritkán és csak rövid ideig marad fenn. A gyártói karbantartási utasításokban meghatározott karbantartási ciklusok közötti időtartamban és normál üzemi körülmények között a tömörség alapkövetelmény Az elárasztási zóna kiterjedése A gépészeti berendezéseket magában foglaló zárt de természetes szellőzéssel rendelkező légtér teljes térfogata az elárasztási zóna. A megfelelő közepes szellőzés mellett a zárt teret 2es zónába kell sorolni. A szellőzőnyílások környezetében robbanásveszélyes zóna nem értelmezhető.

59 /131 Csak gáz kiáramlással járó üzemzavar vagy karbantartás esetében értelmezhető a fennmaradási idő Az állomások szabadtéri környezetének besorolása a) Kibocsátó források Normál üzemben a nyílt térben lévő szerelvények és kötéseik gáztömörek, ezért a körülöttük lévő térben robbanóképes gázközeg várhatóan nem fordulhat elő. A körülöttük levő térség nem robbanásveszélyes térség. Üzemzavari állapotnak (nem normál üzemi körülménynek) kell tekinteni a lefúvató működését. Szabadtéri kibocsátó forrásnak kell tekinteni a nyomásszabályozó állomás lefúvató vezetékének a szabad térbe kivezetett végét. b) Az elárasztási zóna kiterjedése A zóna kiterjedését és méretét a 3.5. sz. táblázatban megadott kibocsátási mértékek szerint kell meghatározni. A zóna méretek értelmezése a 3.6. sz. ábrán látható. Amennyiben a lefúvató kibocsátási értékei nem egyeznek a táblázat gázkibocsátási értékeivel, úgy a hozzá legközelebb eső eggyel nagyobb gázkibocsátási értéket és az ehhez tartozó zónaméreteket kell alkalmazni. A lefúvatón kibocsátott gáz tömegáram és a lefúvató cső méretének függvényében a robbanásveszélyes zóna méretei:

60 /131 Lefúvató vezeték körüli robbanásveszélyes zóna méretei Lefúvató cső átmérője a kilépési Biztonsági lefúvató max. helynél gázkibocsátása [kg/s] DN 25 DN 32 DN 40 DN 50 Henger alakú zónarész sugara: R [m] 3.5. sz. táblázat Henger alakú zónarész magassága: H [m] 0,005 1,8 2,2 2,5 3 7,2 0,01 1,8 2,2 2,5 3 9,1 0,02 1,8 2,1 2,5 3 11,4 0,04 2,3 2,3 2,4 3 14,4 0,08 2,8 2,8 2,8 2,9 18,1 Kibocsátási pont alatti zónarész sugara: r [m] 1 1 1,2 1,4 1, sz. ábra A nyomásszabályozó állomás lefúvató csöve körül kialakuló robbanásveszélyes zóna méretei 3.7. sz. ábra A lefúvató vezeték végződésének alakja A zónaméretek és a lefúvatás jellege akkor megfelelő, ha a lefúvató vezeték végén nincs olyan szerelvény elhelyezve, amely a függőlegesen felfelé irányuló kiáramlást akadályozná. A kiáramlási pont magassága a környező térszinttől legalább 3 m magasan legyen. A lefúvató vezeték végződésének kialakítása a 3.7. sz. ábra szerinti legyen. c) Nyomásszabályozó állomás besoroláshoz szükséges dokumentáció Nyomásszabályozó állomás robbanásveszélyes térségének meghatározását és besorolását olyan személy végezheti, aki ismeri az éghető anyagok, a technológiai folyamat és a berendezések tulajdonságait.

61 /131 Szükség szerint konzultálnia kell biztonságtechnikai, villamos és más műszaki szakemberrel. A besorolást a tervdokumentációnak kell tartalmaznia. A térségbesorolási folyamat során a lépéseket megfelelően dokumentálni kell. Ki kell tölteni az alábbi adatlapokat: a) éghető anyagok jegyzéke és tulajdonságai (3.6. sz. táblázat), b) kibocsátó források jegyzéke. A térségbesorolási dokumentumnak tartalmaznia kell az alaprajzokat és homlokzatrajzokat, melyek mutatják a zónák típusát és kiterjedését. A robbanásveszélyes zónák kiterjedésére az alábbi szimbólumokat kell alkalmazni: "0"ás zóna "1"es zóna "2"es zóna

62 /131 A nyomásszabályozó állomások robbanásveszélyes zónáinak meghatározása a.) A nyomásszabályozó állomás azonosítása:...helység,...utca/tér...szám Nyomásviszony:... [bar]/...[bar] Típus jele:... Névleges térfogatáram:...[m 3 /h] b.) Szellőzés A szabályozó helyiségének, szekrényének alapterülete...[m 2 ] Alsó szellőzők együttes felülete:...[m 2 ] Felső szellőzők együttes felülete:...[m 2 ] Összes szellőző felület / helyiség alapterület x 100=...[%] c.) Lefúvató típusa, mérete:...,...[mm] Nyitási nyomása:... [mbar ; bar] Legnagyobb gázkibocsátása:... [kg/s] Lefúvató cső mérete: DN....[mm] d.) Lefúvató cső kibocsátási magassága a térszinttől:...[m] R =...[m] H =...[m] h r 1 =...[m] h =....[m] 3.6. sz. táblázat Földgáz (metán) Összetétel Éghető anyag Relatív sűrűség Megnevezés Lobbanáspont Sűrűség ARH [%] Gyulladási hőmérséklet [kg/m 3 ] CH 4 < 0 C 0, ,6 > 300 C Dátum:...,...év... hónap...napján A besorolást végezte:... aláírás

63 /131 Egyenpotenciálra kapcsolás Gondoskodni kell a fémesen kapcsolódó szerelvények, csővezetékek egyenpotenciálra hozásáról A nyomásszabályozó állomás elhelyezésére szolgáló létesítmény A nyomásszabályozó állomás gépészeti berendezéseinek elhelyezésére szolgáló létesítmény (épület, lemezszekrény, akna, fél szabadtér, süllyesztett kivitel) feleljen meg a MSZ EN Gázellátó rendszerek. Gáznyomásszabályozó állomások gázellátáshoz és gázelosztáshoz. Műszaki követelmények szabvány előírásainak Gázmérőnyomásszabályozó és készüléknyomásszabályozó elhelyezés a) Gázmérő nyomásszabályozó Beépítésük akkor szükséges, ha a gázmérő előtti gáznyomás, a gázmérő és a fogyasztói rendszer megfelelő működése, a beépített gázfogyasztó készülékek és a gázmérő megengedett nyomásviszonya indokolttá teszi. Emelt nyomású (100 [mbar]) rendszernél, ahol a fogyasztói gázellátó rendszer 25 [mbar] névleges nyomású üzemeltetésre tervezett alkalmazandó a gázmérőnyomásszabályozó. Beépítése a gázmérő előtti főcsap és a gázmérő belépő csonkja közé történik. Csatlakozó mérete a jelenleg használatos gázmérőkötésekhez alkalmazkodik. Beépítése változó belépő oldali (primeroldali) gáznyomás esetén biztosítja a fogyasztói rendszer stabil, állandó beállított nyomásértékeit. Gázhiánybiztosítóval és a biztonsági membránnal szerelve készül. Ez esetben membránteréhez kapcsolódó lefúvató vezeték kiépítés nem szükséges. b) Készüléknyomásszabályozó Beépíthető közvetlenül gázfogyasztó készülék elé vagy a fogyasztói vezetékbe gázkészülék csoportok ellátására. Készüléknyomásszabályozó beépítése eltérő nyomással üzemelő gázfelhasználó rendszernél, pl. az emelt kisnyomásún 100 [mbar]os rendszereknél alkalmazható, a beépítendő készülék állandó értékű gáznyomásának biztosítására. Kivitele szerint menetes és karimás csatlakozással készül. Menetes kialakítás esetén a szabályozó cserélhetőségét biztosítani kell. Csak biztonsági membránnal rendelkező készüléknyomásszabályozó építhető be Gázmérők Általános követelmények: a) A földgázellátásról szóló évi XL. törvény és a végrehajtására kiadott 19/2009. (I. 30.) Kormányrendelet, valamint a TIGÁZDSO Kft. Üzletszabályzata szerint a gázszolgáltatás feltétele az egyetemes szolgáltatói szerződés megkötése. b) Mérés, elszámolás, díjfizetés: A szállítói, illetve az elosztói engedélyes a közüzemi fogyasztónak leszállított földgáz mennyiségének és teljesítményének méréséről az átalánydíjas fogyasztók kivételével a fogyasztási jellegnek megfelelő, a mérésügyről szóló évi XLV. törvény szerint hiteles gázmérővel vagy mérési rendszerrel gondoskodik. E méréseket, valamint a gázmérővel kapcsolatos egyéb szükséges teendőket a szállítói, illetve az elosztói engedélyes egyéb megállapodás hiányában a saját költségén köteles elvégezni. A fogyasztás díját a külön jogszabályban foglalt rendelkezések alapján kell megállapítani és elszámolni. c) Az átalánydíjas (mérő nélküli) fogyasztás Mérő nélküli fogyasztás esetén a csatlakozó vagy a fogyasztói vezetékbe a telekhatáron, ill. az épületen kívül a fogyasztói főelzárótól függetlenül az épületbe, lakásba, bérleménybe történő belépés előtt (közös, hozzáférhető helyiségben) további, jogi zárral zárható elzáró szerelvényt is be kell építeni (M05 melléklet 1. sz. ábra).

64 /131 Ha gázmérős fogyasztó részére is készül leágazás, akkor az elzárót a leágazás utáni pontra kell tenni. d) A gázszolgáltatás teljesítésének helye, a mérési, elszámolási pont az elosztórendszeren, az elosztó vezetékhez csatlakozó közüzemi fogyasztó földgázellátásához létesített mérési rendszer(ek) kilépő csonkja(i), illetve az átalánydíjas fogyasztók esetében a fogyasztási hely (fogyasztói főcsap). e) Csak a mérésügyi rendelkezéseknek (1991. évi XLV. törvény és a végrehajtására hozott 127/1991. (X.9.) Korm. rend.) megfelelően hitelesített és rendszerengedéllyel rendelkező gázmérő típusok alkalmazhatók. A gázmérők és az átszámító egységek feleljenek meg a mérőeszközökre vonatkozó egyedi előírásokról szóló 8/2006. (II. 27.) GKM rendelet előírásainak. A mérésügyi hatóság a hitelesség tanúsítására hitelesítési bélyegzést használ. f) A gázmérő névleges teljesítmény szempontjából történő kiválasztása során a gázigény bejelentésben, a kiviteli tervben szereplő igényelt teljesítmény, azaz a fogyasztási helyre beépíteni kívánt pl.: a tervben szereplő gázkészülékek névleges teljesítményének egyidejűségi tényezővel számított összegének megfelelően kell kiválasztani a gyártási méretsorozatnak megfelelő típusú és teljesítményű gázmérőt. A 20 m 3 /h feletti gázigények esetén, az alkalmazandó egyidejűségi tényezőt egyedileg kell meghatározni, figyelembe véve a földgáz közüzemi díjainak megállapításáról szóló 28/2009. (VI. 25.) KHEM rendeletet, valamint a MEH vonatkozó állásfoglalását. Forgódugattyús, turbinás gázmérők kiválasztásához útmutatót tartalmaz az MSZ EN 1776:2002 Gázellátó rendszerek. Földgázmérő állomások. Műszaki követelmények szabvány BC. melléklete. 28/2009. (VI. 25.) KHEM rendeletet 5. sz. melléklete és ugyanezen követelményt tartalmazó MEH levél szerint, az újonnan beépíthető gázmérők: Méretsor Névleges teljesítmény [m 3 /h] Beépített berendezések névleges teljesítményösszegei [m 3 /h] (Magyar Energia Hivatal N67/2000 ikt. sz. levele szerint) a) G ,334,0 G ,155,3 G ,485,0 G ,1136,0* b) G ,1 *(Megjegyzés: a felső határ kiszámításakor a következő fokozatból levonásra került annak 15 [%]a.) g) A gázmérő környezeti hőmérsékleti viszonyait vizsgálni kell, és ahol a téli hőmérséklet várhatóan 15 [ C] alatti (MSZ 24140:2015 Épületek és épülethatároló szerkezetek hőtechnikai számításai.), hőmérsékletkorrektorral rendelkező gázmérőket kell elhelyezni. A környezeti hőmérsékleti viszonyok alapján, fűtetlen térben hőmérséklet korrektoros gázmérőt, fűtött terű helyiségekben normál gázmérőt kell elhelyezni. h) A TIGÁZDSO Kft. a szabálytalan gázvételezés megelőzése és észlelése céljából a szerelési tevékenység során a gázmérőt jogi zárral (plombával) biztosítja (pl. gázmérő mindkét oldali csatlakozó csonk hollandi csavarzatára csonkplombát kell elhelyezni, ezen túlmenően az állomás minden hollander kötését plombázni kell, a mért oldalon lévőt is). A gázmérő ideiglenes leszerelése esetén, a gázmérőhely mindkét csonkját gáztömören le kell zárni, a gázmérőhelyen minden csonkot jogi zárral is el kell látni, plombálni (nem vonatkozik az azonnali gázmérő cserére).

65 /131 A felhasználó szankcionális okból történő kizárása esetén, a gázmérő helyre jogi zárakat kell elhelyezni. A jogi zár, a kizárás módjától függően lehet pl. szankcionális főelzáró doboz, vagy szankcionális csonkplomba plusz teletömítés elhelyezése. i) Fűtetlennek minősülő térben, az új gázmérő beépítésekor, vagy hitelesítési, meghibásodási csere esetén hőmérséklet korrektoros gázmérőt kell beépíteni, vagy korrektorral kell a gázmérőt ellátni. j) A 100 [m 3 /h]nál nagyobb névleges teljesítményű gázmérők elhelyezésekor a földgázelosztói és szállítói engedélyesek kötelesek olyan mérési távfelügyeleti rendszert kiépíteni és működtetni, amely alkalmas a rendszerükön lévő, 100 [m 3 /h] feletti fogyasztásmérővel rendelkező felhasználók adatátviteli berendezései által előállított adatok továbbítására, fogadására és feldolgozására, a 100 [m 3 /h] értéket meghaladó kapacitást lekötő felhasználókatkat távleolvasásra és az ÜKSZben meghatározott adatok ott előírt gyakoriságú előállítására alkalmas fogyasztásmérő és adatátviteli berendezéssel ellátni. k) A mellékmérőre és az almérőre is a gázmérők elhelyezésére vonatkozó műszakibiztonsági előírások érvényesek. Almérő a felhasználók költségére, elosztói engedélyes előzetes hozzájárulásával létesíthető. l) Amennyiben a gázmérő védőszekrényben kerül elhelyezésre, ennek követelményeit a pont részletezi. m) Forgódugattyús gázmérő esetén a mérő feszültségmentes beépítésének biztosítására csőkompenzátort kell beépíteni. A csőkompenzátor nem lehet éghető anyagú, nyomásfokozata feleljen meg a rendszer nyomásfokozatának, gyártói tanúsítási bizonylata feleljen meg az MSZ EN 10204:2005 Fémtermékek. A vizsgálati bizonylatok típusai című szabvány 4. Tételes ellenőrzésen alapuló vizsgálati bizonylatok pontban meghatározott 3.1. típus nak A legfeljebb 100 m 3 /h névleges együttes térfogatáramú membrános (lemezházas) gázmérők elhelyezésének követelményei A gázmérő elé (mérőkötésébe) elzáró szerelvény beépítése kötelező. Ha a házi nyomásszabályozó és a legfeljebb 6 m 3 /h névleges térfogatáramú gázmérő közvetlenül, együtt kerül elhelyezésre, akkor elegendő a nyomásszabályozó előtt közvetlenül elhelyezett elzáró szerelvény (3.8. sz. ábra).

66 / Általános követelmények 3.8. sz. ábra A házi nyomásszabályozó és a gázmérő együttes szerelése a) A 100 [m 3 /h] összes névleges gázterhelésnél kisebb gázmérő(k) elhelyezésére szolgáló helyiségeire a helyiség tulajdonosa által megbízott tervezőnek az MSZ EN :2009 szabvány szerinti zónabesorolást kell készíteni, MSZ EN 1776 Gázellátó rendszerek. Földgázmérő állomások. Műszaki követelmények MSZ EN Gázellátó rendszerek. Gáznyomásszabályozó állomások gázellátáshoz és gázelosztáshoz. Műszaki követelmények szabványokban foglaltak szerint kell kialakítani. b) Meglévő, lakóépületben elhelyezett gázmérő helyiségét nem szabad összeszellőztetni alvásra szolgáló helyiséggel. Gázmérő lakószobában nem helyezhető el. Ez az állapot a későbbiek során sem változtatható meg. Lakószobát gázmérővel ellátott helyiséggel összeszellőztetni nem szabad. c) Fürdőszobába, WCbe, garázsba, gépkocsi tárolóba,140 kwnál nagyobb összes hőterhelésű gázfogyasztó készülékek helyiségébe, 0,4 kvnál nagyobb feszültségű villamos berendezéseket tartalmazó helyiségbe, gázmérő nem szerelhető d) Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról rendelet elődjei szerint A vagy B tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségbe (kivéve gázmérő helyiség), gázmérő nem szerelhető. e) olyan övezetben, helyiségben, szabad téren ahol az alábbiakban felsorolt anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulhatnak elő: a kémiai biztonságról szóló törvény szerint robbanó, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes, kismértékben tűzveszélyes anyag és keverék, az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 C alatt van vagy nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 C, vagy üzemi hőmérséklete nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 Ckal csökkentett értéke, az éghető gáz, gőz, köd, az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez. (kivéve gázmérő helyiség) gázmérő nem szerelhető. f) A gázmérő és a legközelebbi gázfogyasztó készülék közötti vízszintes vetületben mért távolság legalább 1 m legyen. Ez a távolság beépített szigetelőfal esetén 0,5 mig csökkenthető.

67 /131 g) A gázmérő legközelebbi éle az égéstermék elvezető berendezés összekötő eleme és füstcső, melegvíz vagy gőz (fűtési) vezeték legközelebbi alkotója közötti távolság legalább 0,5 m legyen. h) Gázmérő könnyen éghető falszerkezetre, éghető vagy hőre lágyuló burkolatú falra nem szerelhető. i) Gázmérőt szabadban, külső falon csak megfelelő mechanikai és káros hőhatás elleni védelem biztosításával szabad szerelni. Épületen kívül, és közös használatú terekben elhelyezett gázmérők (gázmérőhely) mechanikai védelméről gondoskodni kell. Fűtetlennek minősülő térben be kell tartani a fenti Gázmérők, Általános előírások g.) pont előírásait is. A gázmérők szekrényének követelményeit ezen, 3. fejezet Követelmények A házi nyomásszabályozó (gázmérők) elhelyezésének feltételei. pontja tartalmazza. j) 6 m 3 /h névleges térfogatáramnál nagyobb gázmérő mindkét (belépő és kilépő) oldalán legyen elzáró szerelvény. k) Középnyomású nyomásszabályozóról ellátott membrános (lemezházas) gázmérő épületen belül csak akkor helyezhető el, ha a nyomásszabályozó kétfokozatú vagy védőmembrános. l) Nagyközép nyomású nyomásszabályozóról ellátott membrános (lemezházas) gázmérő épületben nem helyezhető el. m) Felülről lefelé szerelt, úgynevezett "visszaejtett" gázmérő csatlakozást csak egy szinten belül szabad készíteni. Indokolt esetben az elosztói engedélyes hozzájárulásával ettől el lehet térni (annak érdekében, hogy a létesítmény térszint alatt elhelyezett csatlakozó vezetéke minél rövidebb legyen, és azt épületen belül szabadon szerelt vezetékkel lehessen helyettesíteni, a visszaejtett gázmérő csatlakozás alkalmazása megengedhető). n) A mért és méretlen vezeték egymás mellett általában nem haladhat; ellenkező esetben megkülönböztető jelzést kell alkalmazni Gázmérők elhelyezése épületen kívül Gázmérőt szabadban külső falon megfelelő mechanikai védelem biztosításával szabad szerelni. Ha a gázmérőt külső falra, lépcsőházba, közös használatú térbe szerelik fel, akkor azt zárható ajtójú fülkében vagy szekrényben kell elhelyezni Membrános (lemezházas) gázmérők elhelyezése pincében, alagsorban Pincében, alagsorban gázmérő akkor helyezhető el, ha a Technológiai utasítás vonatkozó pontjainak betartásán kívül az alábbi feltételek is teljesülnek: a) a pince vagy annak a gázmérő elhelyezésére szolgáló helyisége vagy fülkéje nem korrózióveszélyes, b) a pince talajvíz ellen szigeteléssel és szilárd padlóburkolattal rendelkezik, c) a pince belmagassága, illetve űrszelvénye legalább 1,7 x 0,8 m, d) a pince átszellőzése biztosított. e) a pince vakolt Több szinten át egymással összefüggő belső légteret képező helyiségben (több szintes lakások előszobája, belépője, közületek önálló belső feljárója, stb.) gázmérő a földgázelosztó hozzájárulásával helyezhető el. Lépcsőházban szintenként a gázmérő az előírások szerinti szellőzőnyílásokkal rendelkező fülkében vagy szekrényben elhelyezhető Membrános (lemezházas) gázmérők csoportos szerelése A gázmérők csoportos szerelése (vagy a bérleményből való kihelyezése) megengedhető, ha a következő feltételek teljesíthetőek: a) csak az épület közös használatú terében lehetnek, ha oda a bejutás a nap bármely szakában biztosítható, b) együttes vagy különkülön, kulccsal zárható szekrénybe kerülnek, c) ha a mérő nem a fogyasztási hely bejárata mellett, vagy azzal nem azonos szinten (emeleten) van, akkor a fogyasztói vezetéket a fogyasztási helyen belül az oda való belépés he

68 /131 lyén (lehetőleg a gázfogyasztó készülék helyiségén kívül) elzáróval kell ellátni, amelynek magassága azonos a gázmérő csatlakozás magasságával; az elzárót mechanikai sérüléstől és illetéktelen beavatkozástól megfelelően védeni kell, d) ha a gázmérő (gázmérők) lépcsőházban vagy azzal légtér összeköttetésben lévő folyosón, közös helyiségben kerül (kerülnek) elhelyezésre, akkor a lépcsőház felső szintje nyitható nyílászáróval rendelkezzen. Gázmérők elhelyezésének további követelményei Új gázmérő szerelés Gázmérő lakóépületben nem helyezhető el. A lakossági fogyasztók gázmérő kötéseit 250 [mm] csonktávolságúra kell tervezni. Gázmérőként hőmérséklet korrektoros gázmérőt kell alkalmazni, kivéve a fűtött térnek minősülő, közös használatú térben, vagy gázmérő helyiségben felszerelt gázmérőket. Nem kisnyomású gázelosztó vezeték esetén a nyomásszabályozót és a gázmérőt ezen, 3. fejezet Követelmények A házi nyomásszabályozó (gázmérők) elhelyezésének feltételei. pont szerinti előírásoknak megfelelő szekrényben, lehetőleg egyegységben kell elhelyezni. Fogyasztói főelzáró szerelvény, valamint a gázmérő előtti elzárószerelvény (fogyasztói főcsap) zártházas kivitelű legyen. A gázmérők mérőkötéseit úgy kell kialakítani, hogy a mérő csonkjaiban a megengedettnél nagyobb mechanikai feszültségek ne keletkezhessenek. Ennek érdekében a mérőhelyek előregyártott kivitelűek legyenek. Tervezni és elhelyezni csak TIGÁZDSO Kft által engedélyezett típusú gázmérő és nyomásszabályozó szekrényeket szabad. Követelményeket a 3. fejezet pont tartalmazza. a./ gázmérő (házi nyomásszabályozó) elhelyezése kerítésben: kerítésbe süllyesztett szekrényben szerelve, hogy a gázmérő a szekrény nyílásán keresztül leolvasható legyen (M05 melléklet 9. sz. ábra), közvetlenül kerítés mögött, az előkertben szerelve, úgy, hogy csak a szekrény nyitásához elegendő méretű hely legyen biztosítva, kb. 0,60 1,0 [m]. Ebben az esetben a kerítés nem lehet tömör, hogy a gázmérő a szekrény nyílásán keresztül leolvasható legyen (M05 melléklet 3. sz. ábra). b./ gázmérő (házi nyomásszabályozó) elhelyezése homlokzaton: nyitott kapualjban (dufartban), falba süllyesztve, falra szerelve (M05 melléklet 8. sz. ábra), utcafronton homlokzatba süllyesztve, leolvashatóan (M05 melléklet 8. sz., 7. sz. ábra) c./ gázmérő elhelyezése többszintes épületben: közös használatú belső terekben, gázmérő helyiségekben, nyitott kapualjban (dufartban) csoportosan, falba süllyesztve, falra szerelve. A többszintes épületek főelzáróját közterületen kell elhelyezni földben, vagy pl. M05 melléklet 1. sz. ábra, M05 melléklet 2. sz. ábra szerint falon, ill. falba süllyesztve. Több szinten át egymással összefüggő belső légteret képező helyiségben (több szintes épületek belépője, önálló belső feljárója, lépcsőház stb.) a gázmérők szintenként, az előírások szerinti fülkében vagy zárható szekrényben elhelyezhetők, ha a bejutás a nap bármely szakában megoldható, és az esetleg szivárgó gáz szellőzés útján történő elvezetését biztosítják. Ha a belső feljáró, lépcsőház stb. nem fűtött (lásd a fogalmaknál és a 3. fejezet pontban), akkor hőmérséklet korrektoros gázmérőt kell felszerelni. Ha a gázmérő nem a lakás bejárata mellett, vagy azzal nem azonos szinten (emeleten) van, akkor a fogyasztói vezetéket a belépés helyén (lehetőleg a gázfogyasztó berendezése helyi

69 /131 ségén kívül) elzáróval kell ellátni, amelynek magassága azonos a gázmérő csatlakozás magasságával. Az elzárót mechanikai sérüléstől és illetéktelen beavatkozástól megfelelően védeni kell Gázmérő csere A gázmérők cseréjét a 6. fejezet 6.2. Karbantartás című pont pontjában előírtak figyelembevételével kell elvégezni A 100 m 3 /hnál nagyobb névleges térfogatáramú membrános (lemezházas) gázmérők elhelyezésének további követelményei Gázmérő gázfogyasztó készülékkel azonos helyiségben az ipari fogyasztók szekunder mérésre alkalmazott turbinás és mérőperemes gázmérőinek kivételével nem helyezhető el. a) Egy helyen (helyiségben) telepített, 100 m 3 /h összes névleges térfogatáramúnál nagyobb gázmérő (gázmérők) elhelyezésére külön gázmérő helyiséget kell létesíteni. b) A gázmérők helyiségeire a helyiség tulajdonosa által megbízott tervezőnek az MSZ EN :2009 szabvány szerinti zónabesorolást kell készíteni és MSZ EN 1776 Gázellátó rendszerek. Földgázmérő állomások. Műszaki követelmények MSZ EN Gázellátó rendszerek. Gáznyomásszabályozó állomások gázellátáshoz és gázelosztáshoz. Műszaki követelmények szabványokban foglaltak szerint kell kialakítani. c) A külön gázmérőhelyiséget épületben külső fal mentén, a földgázelosztó és a létesítmény kezelője által egyaránt bármikor könnyen megközelíthető helyen, lehetőleg földszinten kell létesíteni. d) Bejárata szabadból vagy az épület közös, jól szellőzött és mindenkor megközelíthető teréből nyíljon. e) A mérőhelyiség bejáratához tűz vagy robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó biztonsági jelet kell elhelyezni és 1 db 55A és 233B, valamint C oltási teljesítményű tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. f) A külön gázmérőhelyiséget szabaddal össze kell szellőztetni úgy, hogy az alsófelső szellőző együttes szabad keresztmetszete a gázmérő helyiség alapterületének 1%át érje el. A szellőző alsó éle a külső szinttől legalább 300 mmrel magasabb legyen. A szellőzők más nyílászáróktól legalább 1 mre legyenek. A szellőzőt mechanikai védelemmel legfeljebb 15 mm résszélességű, vagy lyukbőségű ráccsal, huzalhálóval vagy fix zsaluval kell ellátni. g) Gázmérőhelyiség szellőztetésére szükség esetén csak önálló szellőzőkürtöt, szellőzőcsatornát szabad alkalmazni. h) A gázmérőhelyiség határoló falai és nyílászárói az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerintiek legyenek. Szikrát adó vagy elektrosztatikus feltöltődést okozó padlóburkolatot nem szabad alkalmazni. A létesítmény villámvédelmét, amennyiben szükséges a hivatkozott 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint csak arra jogosult tervező tervezheti. i) Fűtése közvetett lehet. Közvetlen fűtésre csak robbanásbiztos kivitelű zárt égésterű gázkályha használható, amelynek felületi hőmérséklete a 300 Cot nem haladja meg és gyújtószerkezete a helyiségen kívül van. j) A gázmérőhelyiséget nem szabad 140 kw egység és 1400 kw összteljesítmény feletti hőtermelő berendezéssel egymásba nyílóan létesíteni. k) Ha a gázellátás külön nyomásszabályozó egységről történik és a gázmérőhelyiség a primer oldali (közműre vagy távvezetékre csatlakozó) nyomásszabályozókra előírt védőtávolságnál a szabályozó állomáshoz közelebb vagy azzal együtt kerül telepítésre; akkor az adott nyomásszabályozó vagy fogadó állomásra érvényes előírások vonatkoznak a gázmérő helyiségre is. l) Gázmérő helyiségében tűzveszélyes tevékenység csak a gázmérő (gázmérők) és szerelvényezéseik teljes nyomás és gázmentesítését követően végezhető, az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzésére vonatkozó az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban rögzített szabályoknak megfelelően.

70 /131 m) Villamos berendezéseit a vonatkozó MSZ EN Robbanóképes közegek. 14. rész: Villamos berendezések tervezése, kiválasztása és szerelése. szabvány előírásainak megfelelően kell szerelni Gázmérő nélküli fogyasztás Létesítés és műszaki biztonsági feltételek Mérő nélküli fogyasztás esetében a csatlakozó vagy a fogyasztói vezetékbe a telekhatáron vagy az épületen kívül a fogyasztói főelzárótól függetlenül az épületbe, lakásba, bérleménybe történő belépés előtt (közös, hozzáférhető helyiségben) további, jogi zárral zárható elzáró szerelvényt is be kell építeni [ld. M05 melléklet 1. sz. ábra] A nem membrános (nem lemezházas) gázmérők elhelyezése Amennyiben a gázmérő nyomásszabályozóval együtt egy helyiségben, térben van szerelve, úgy a helyiség tulajdonosa által megbízott tervezőnek el kell végezni az MSZ EN :2009 szabvány szerinti zónabesorolást. A zónabesorolást a tervezőnek a Ipari nyomásszabályozó állomások robbanásveszélyes zónáinak meghatározása pontban foglaltak szerint kell elvégezni. Minden más esetben (azaz a nyomásszabályozó nincs egy helyiségben vagy térben a gázmérővel) a gázmérő helyiségét (elhelyezési terét) a tervező az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról rendelet szerinti robbanásveszélyes anyag jelenléte miatt az előbb említett rendelet követelményeinek megfelelően mérlegelje a kockázati egység, és a kockázati osztály meghatározásának szükségességét. A villámvédelem biztosításának szükségessége esetén annak terveit csak ilyen feladatra jogosult szaktervező készítheti el. Gázmérő helyiségében tűzveszélyes tevékenység csak a gázmérő (gázmérők) és szerelvényezéseik teljes nyomás és gázmentesítését követően végezhető az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzésére vonatkozó 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról rendeletben szabályoknak megfelelően. A gázmérő üzemeltetője, kezelője a gázmérővel, mérési rendszerrel kapcsolatos üzemeltetési és karbantartási munkákat a földgázelosztóval ellenőriztetett műveleti utasítás szerint kell, hogy végezze Gázmérő kerülővezeték Gázmérő kerülő vezeték nem építhető ki. A meglévő gázmérő kerülővezetéket meg kell szüntetni, el kell bontani. A gázszolgáltatás folyamatos (üzemszünet nélküli) érdekében, a méretlen gázmérő kerülő vezeték helyett, a felhasználó kérésére és költségére másik, komplett, hiteles gázmérővel ellátott gázmérő ág létesíthető TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEI PÉBÉGÁZ ÜZEMŰ GÁZBERENDEZÉSEK ESETÉN Mivel a Társaság PropánBután gázra vonatkozó engedélyesi tevékenységgel (vezetékes szolgáltatás, tartályosban vagy palackban történő forgalmazás) nem foglalkozik, ezért a technológiai utasítás ezen tevékenység műszaki követelményeit nem részletezi. Ezen követelményeket a GMBSZ és az adott engedélyesi tevékenységgel foglalkozó Társaság követelményei tartalmazzák.

71 / FEJEZET: A GÁZFOGYASZTÓ KÉSZÜLÉKEK ELHELYEZÉSÉNEK TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEI 4.1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A forgalomba hozás, felszerelés és üzembe helyezés feltétele Csak a gyártó megfelelőségi nyilatkozatával ellátott gázkészülék hozható forgalomba. A 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet Az egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról hatálya alá tartozó gázfogyasztó készülék Magyarországon csak akkor hozható forgalomba, ha a megfelelőségi tanúsítványában közvetlen vagy közvetett rendeltetési országként Magyarország (HU) is nevesített. Az előző bekezdés előírásait kell alkalmazni az ismételten üzembe helyezésre kerülő használt vagy felújított, és/vagy magánforgalomban behozott gázfogyasztó készülékekre is. A készülék vagy részegység forgalomba hozatalához: a) magyar nyelvű gyártói utasítást és használatikezelési útmutatót kell mellékelni; b) a készüléken vagy részegységen, illetve ezek csomagolásán magyar nyelvű figyelmeztető feliratokat kell elhelyezni. A gyártói utasításnak az elhelyezésre, a szerelésre, a szabályozásra és karbantartásra vonatkozó összes olyan útmutatást tartalmaznia kell, amely az üzembe helyezést és a készülék biztonságos használatát lehetővé teszi, így különösen fel kell tüntetni: a) az alkalmazandó gázfajtát; b) a csatlakozási nyomást; c) a gázkészülék égéstermék elvezetési módja szerinti típusait; d) az égési levegővel való ellátást biztosító berendezés nélküli készülék esetében az el nem égett gázt tartalmazó veszélyes koncentráció kialakulásának megakadályozásához szükséges légellátást; e) az égéstermék eltávozására vonatkozó követelményeket; f) a légbefúvásos gázégőknek és a hozzájuk tartozó hőcserélőknek a gyártó által ajánlott kombinációit, az összeépítés azon feltételeit, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a készülékek használata során az előírt követelmények teljesüljenek. A használatikezelési útmutatónak a biztonságos használat szempontjából szükséges és a használati lehetőségek esetleges korlátait feltüntető információkat tartalmaznia kell. A figyelmeztető feliratoknak egyértelmű adatokat kell tartalmazniuk a gáz fajtájáról, a csatlakozási nyomásról, a használati lehetőségek esetleges korlátairól, így különösen a működéshez szükséges légellátásról. Az adattáblának tartalmaznia kell a gázfogyasztó készülék megvalósított kivitelnek megfelelő, MSZ CEN/TR 1749 [A gázkészülékeknek az égéstermékelvezetés módja szerinti osztályozási rendszere] szabvány szerinti típusjelét. Amennyiben az adattáblán a gázfogyasztó készülék helyszíni összeszerelésének több lehetséges típusát tüntették fel, akkor ezek közül a helyszínen megvalósított típust egyértelműen jelölni kell A gázfogyasztó készülékek osztályozása Az égéstermékelvezetés és égési levegőellátás szempontjából: a) Égéstermékelvezetés nélküli (nyílt égésterű), A típusú gázfogyasztó készülék, amely kéményhez, illetve az égésterméket a készülék felállítási helyiségéből a szabadba elvezető rendszerhez nem csatlakoztatható. b) Égéstermékelvezetéssel rendelkező, de a helyiség légterétől nem független égési levegő ellátású (nyílt égésterű), B típusú gázfogyasztó készülék, amely kéményhez vagy olyan saját elemmel rendelkezik, amelyet arra terveztek, hogy a készülék égésterméke ezen keresztül közvetlenül a szabadba távozzon. E készülékek az égési levegőt közvetlenül a készülék felállítási helyiségéből nyerik. c) C típusú gázfogyasztó készülék, amelynek égési köre (légbevezetője, tűztere, hőcserélője, égéstermékelvezető tere) a készülék felállítási helyiségétől elzárt.

72 / A névleges hőterhelés szempontjából: a) legfeljebb 140 kw (egység) hőterhelésű gázfogyasztó készülékek, azaz aa) legfeljebb 36 kw egységhőterhelésű gázfogyasztó készülékek, ab) 36 kwnál nagyobb, de legfeljebb 70 kw egységhőterhelésű gázfogyasztó készülékek, ac) 70 kwnál nagyobb, de legfeljebb 140 kw egységhőterhelésű gázfogyasztó készülékek; b) 140 kwnál nagyobb (egység) hőterhelésű gázfogyasztó készülékek Felhasználási terület szempontjából a) lakossági és kommunális célú felhasználás, b) ipari, technológiai vagy mezőgazdasági célú felhasználás A szintetikus földgáz (SNG) közvetlen tüzeléstechnikai alkalmazása esetén a vezetékes földgázszolgáltatásban alkalmazott műszaki biztonsági előírásokon (Technológiai utasítás szakasza) túlmenően a pébégázellátásban alkalmazott műszaki biztonsági előírásokat (Technológiai utasítás szakasza) is be kell tartani, mivel a szintetikus földgáz relatív sűrűsége minden esetben 1nél nagyobb. A csúcsfedező gáz (PSG) tüzeléstechnikai alkalmazása esetén, ha a földgáz keverési aránya legalább 70%, akkor a vezetékes földgázszolgáltatásban alkalmazott műszaki biztonsági előírásokat (Technológiai utasítás szakasza) be kell tartani, mivel a csúcsfedező gáz relatív sűrűsége kellő biztonsággal 1nél kisebb. Ha a csúcsfedező gázban a bekevert földgáz aránya 70%nál kisebb, akkor a vezetékes földgázszolgáltatásban alkalmazott műszaki biztonsági előírásokon (Technológiai utasítás szakasza) túlmenően a pébégázellátásban alkalmazott műszaki biztonsági előírásokat (Technológiai utasítás szakasza) is be kell tartani, mivel a csúcsfedező gáz relatív sűrűsége kellő biztonsággal nem lesz 1nél kisebb A GÁZFOGYASZTÓ KÉSZÜLÉKEK ELHELYEZÉSI FELTÉTELEI Általános elhelyezési feltételek A gázfogyasztó készülék felállítási, felszerelési helyét a gyártó által megadott módon úgy kell megválasztani, hogy a gázfogyasztó készülék hozzáférhető, üzembiztosan kezelhető, javítható legyen, továbbá: a) lakossági célú felhasználás esetében a gázfogyasztó készülék üzembiztos kezelhetőségét és a készülék elzáró szerelvény elzárhatóságát közvetlen eléréssel (segédeszköz nélkül) kell biztosítani. Rejtett szerelés esetében (például zárható fali fülke) a gázfogyasztó készülék működését közvetlen eléréssel lehessen ellenőrizni (például távvezérlő vagy más egyéb távfelügyeleti rendszer); b) nevelésioktatási építményeknek a 018 éves gyermekek, tanulók tartózkodására szolgáló helyiségében, terében gázfogyasztó készülék és kapcsolója, automatikája csak úgy alkalmazható, ha ahhoz a gyermekek, tanulók nem férnek hozzá; c) technológiai és ipari vagy mezőgazdasági célú felhasználás esetében a gázfogyasztó készülék üzembiztos kezelését közvetett elérhetőséggel is lehet biztosítani, ha a gázfogyasztó készülék működését ellenőrizni lehet közvetlenül, távvezérlő vagy más egyéb távfelügyeleti rendszer segítségével; ez esetben a készülék elzáró szerelvény elzárhatóságát közvetlen eléréssel kell biztosítani; d) környezetét a fejlődő hő ne veszélyeztesse; e) a Technológiai utasítás 4. fejezet 4.3. szakaszának megfelelő légellátásszellőzés és égéstermékelvezetés biztosítható legyen; f) a gázfogyasztó készülék elhelyezése és villamos csatlakozása feleljen meg az épületek villamos berendezéseinek létesítésére vonatkozó előírásoknak [MSZ 2364 Épületek villamos berendezéseinek létesítése. MSZ HD Kisfeszültségű villamos berendezések rész: Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Helyiségek fürdőkáddal vagy zuhannyal. MSZ HD Kisfeszültségű villamos berendezések rész: Biztonság. Áramütés elleni védelem. MSZ EN Villamos gyártmányok burkolatai által nyújtott védettségi fokozatok (IEC 529)];

73 /131 g) az elhelyezésre és alkalmazásra vonatkozó gyártói műszaki biztonsági előírások betarthatók legyenek; h) új létesítés esetén gázfogyasztó készülék kád fölé nem telepíthető. i) gázfogyasztó készülékek egymás fölé nem szerelehetők! Különféle magasságban szerelt gázkészülékek elhelyezése olyan legyen, hogy vízszintes vetületük legfeljebb egymás mellé kerüljön. Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról rendelet elődjei szerint A vagy B tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben, helyiségben gázfogyasztó készülék nem szerelhető fel. C típusú oldalfali kivezetésű gázfogyasztó készülék égéstermék kivezetése csak olyan falon lehet, amelyen nincs az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról rendelet elődjei szerint A vagy B tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségnek nyílászárója. A tervezőnek a gázfogyasztó készülék elhelyezésé szolgáló helyiség esetében mérlegelnie kell az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról rendelet szerinti robbanásveszélyes anyag jelenléte miatt az előbb említett rendelet szerinti kockázati egység, és kockázati osztály meghatározásának szükségességét. Ennek megfelelően mérlegelnie kell az adott helyiségbe ezen követelmény szerint adott gázfogyasztó készülék elhelyezhetőségét. Gépkocsi tárolóban csak C típusú gázkészüléket szabad felállítani. A garázsokban elhelyezett zárt égésterű gázfogyasztó készülék esetében a gázfogyasztó készüléket mechanikus sérülések elkerülésére kielégítő védelemmel (például kengyellel vagy ütközővel) kell ellátni. Gépkocsi tárolóban elhelyezett gázfogyasztó készülékek elé hőre záró szelepet kell beépíteni. Minden gázfogyasztó készülék előtt, ha erről a gyártó másként nem nyilatkozik, a kezelési irányból legalább 0,8 m szabad közlekedési, mozgási, kezelési lehetőség legyen. A gázfogyasztó készülék csatlakozásába (kötésébe) kézi elzárót kell beépíteni. A kézi elzárókat minden esetben közvetlenül hozzáférhetően, a készülékkel azonos helyiségben, kezelhető magasságban (max. 1,6 m) kell elhelyezni. Magasban elhelyezett készülékekre is alkalmazni kell ezt az előírást. Kézi elzáróként gázkonnektor is alkalmazható. Ld sz. ábra. Nem helyhez rögzített gázfogyasztó készülékeknél (tűzhely, szárító, ipari laboratóriumi készülékek) kézi elzáróként gázkonnektor is alkalmazható. (4.1. sz. ábra) sz. ábra Példa gázkonnektor alkalmazására

74 /131 A gázfogyasztó készülék mechanikai feszültségektől mentesen csatlakozzon a fogyasztói vezetékhez. E célból a készülék elzáró és a készülék közé szabad hajlékonyfém csatlakozóelemet beépíteni. A hajlékony vezeték hossza legfeljebb 1,5 m lehet. Toldás több darabból nem megengedett. Szabadban alkalmazott, elhelyezett mobil vagy elmozdítható gázkészülékeknél 1,5 mnél nagyobb hosszúságú mechanikai sérülés ellen védett flexibilis tömlő hajlékony vezeték is megengedett, de a hossza a 6 mt nem haladhatja meg. Éghető anyagú hajlékony vezeték alkalmazása esetén hőhatásra záró szerelvényt kell a gázfogyasztó készülék elzáró és a készülék közé beépíteni (ld sz. ábra) sz. ábra Példa gázfogyasztó készülék elzáró elhelyezésére A Társaság működési területén olyan hajlékony vezetékek alkalmazhatók, amelyek rendelkeznek érvényes, magyar nyelvű Hatósági engedéllyel. A rugalmas fém gázbekötő cső (pl. EUROGAS INOX bordáscső), csak helyhez kötött gázfogyasztó készülékekhez alkalmazható. A gyártó részéről vállalt élettartamot a mellékelt megfelelőségi tanúsítványon a gyártónak, forgalmazónak fel kell tüntetni. A gyártó által vállalt élettartam lejártával a szerelvényt ki kell cserélni. Hosszmérete a szükséges legkisebb legyen. A hajlékony vezetéken, illetve csatlakozásán legalább az alábbiakat fel kell tüntetni: gyártó azonosító jelét, gyártmány típusnevét, csatlakozóméretet, névleges nyomás értékét, gázipari alkalmasságot. Falra szerelt gázfogyasztó készülék esetében a súlyának megfelelő rögzítéséről és szükség szerinti alátámasztásáról gondoskodni kell. A gázfogyasztó készülék elhelyezésére vonatkozóan a gyártó beépítésre vonatkozó előírásait is be kell tartani A pébégáz üzemű gázfogyasztó készülékek külön előírásai Mivel a Társaság PropánBután gázra vonatkozó engedélyesi tevékenységgel (vezetékes szolgáltatás, tartályosban vagy palackban történő forgalmazás) nem foglalkozik, ezért a technológiai utasítás ezen tevékenység műszaki követelményeit nem részletezi. Ezen követelményeket a GMBSZ és az adott engedélyesi tevékenységgel foglalkozó Társaság követelményei tartalmazzák.

75 / Az égéstermékelvezetés nélküli (nyílt égésterű), A típusú gázfogyasztó készülékek elhelyezése Általános előírások Átfolyó rendszerű, égéstermékelvezetés nélküli vízmelegítő vagy közvetlen kifolyásra, vagy csak azonos helyiségben lévő egy csapolóra, és csak időszakos melegvízvételi célra (például kézmosás, mosogatás) alkalmazható. Égéstermékelvezetés nélküli ( A típusú) gázfogyasztó készülékek nem helyezhetőek el az alábbi helyiségekben és a gázfogyasztó készülékek működéséhez szükséges légtérbővítés (szellőzőnyílás) sem nyílhat az alábbi helyiségekre: a) épületek huzamos tartózkodásra szolgáló és az azokkal légtér összeköttetésben lévő helyiségek, b) testnevelés, sportolás céljára szolgáló helyiség, c) nevelési, oktatási építmények legfeljebb 18 éves gyermekek, tanulók tartózkodására szolgáló helyiségei, a taneszköznek minősülő, valamint az épület ellátására szolgáló konyhai gázfogyasztó készülékek kivételével, d) közvetlen természetes szellőzés nélküli helyiségek, e) Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról rendelet elődjei szerint A vagy B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek, f) alvás céljára szolgáló helyiség (nappali helyiség, vagy nappalival közös légteret képező étkezőkonyha nem számít alvás céljára szolgáló helyiségnek). g) Minden olyan helyiségbe, ahol a tervező az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról rendelet szerinti robbanásveszélyes anyag jelenléte miatt az előbb említett rendelet alapján meghatározott kockázati egység, és kockázati osztály biztonságtechnikailag nem teszi lehetővé. Kivételt képez a konyhában, vagy konyha étkező nappali rendeltetésű helyiségben elhelyezett tűzhely, ha: a) gázfogyasztó készülék égésbiztosítóval rendelkezik, b) a helyiségben külső térbe szellőző gépi elszívó berendezés üzemel és a helyiség légellátása a pont szerinti, továbbá c) a tervező nyilatkozik arról, hogy a gépi elszívás a konyhával légtér összeköttetésben lévő B típusú gázfogyasztó készülék vagy egyéb tüzelőberendezés égéstermék elvezetésére nincs káros hatással (a megtett intézkedés módját igazolja). Kivételt képez továbbá: a) ha a tűzhelyet és/vagy vízmelegítőt az időszakos használatú létesítmények vagy melléképítmények szabad légtérrel összeszellőztetett helyiségében helyezik el; b) ha az égéstermék elvezetés nélküli gázfogyasztó készülék az alkalmazott technológia része (nagykonyha, műhely, laboratórium, mezőgazdasági állattartó épület, stb.) és a helyiségben külső térbe szellőző gépi elszívó berendezés üzemel és a helyiség levegőutánpótlása közvetlenül a szabadból biztosított. Ez esetben a gázfogyasztó készülékek üzemeltetését reteszelni kell a gépi elszívás működéséhez. A pont rendelkezéseit a felhasználói berendezések átalakítása, bővítése során is alkalmazni kell Tűzhelyek, főzők, sütők és egyéb burkolatlan égőjű égéstermékelvezetés nélküli gázfogyasztó készülékek elhelyezése a) Minden égéstermék elvezetés nélküli és burkolatlan égőjű gázfogyasztó készüléket úgy kell elhelyezni, hogy ne kerüljön a környezetében kialakuló légáramlás fő irányába. Ilyen gázfogyasztó készüléket 1,2 mnél kisebb mellvédmagasságú ablak alá vagy 1,2 m magasság alatt is nyitható ablak alá szerelni nem szabad. Az éghető anyagú bútor és a gázfogyasztó készülék között olyan távolságot kell biztosítani, hogy az éghető anyag felületén a hő a gázfogyasztó készülék legnagyobb hőterhelésű üzeme esetén se okozzon károsodást. Ez a távolság 0,5 mnél kisebb nem lehet. Ha ez nem biztosítható, akkor:

76 /131 aa) a gázfogyasztó készülék (égő) magasságát meg nem haladó magasságú bútor esetében a gázfogyasztó készülék magasságáig; ab) a gázfogyasztó készülék (égő) magasságát meghaladó magasságú bútor esetében a gázfogyasztó készülék fölött legalább 0,5 m magasságig (a gázfogyasztó készülékhez képest 0,5 mnél nem magasabb bútor esetében a bútor magasságáig) hő ellen védő lemezt kell felszerelni. ac) beépíthető (modul) kivitelű és gyárilag hőszigetelt nem oldalsó égéstermék kivezetésű tűzhely bútor mellé közvetlenül is elhelyezhető, ha a gyártó előírásai ezt megengedik. A bútor magassága a tűzhely magasságát nem haladhatja meg. b) Beépíthető (modul) kivitelű és gyárilag hőszigetelt nem oldalsó égéstermék kivezetésű tűzhely bútor mellé közvetlenül is elhelyezhető, ha a gyártó előírásai ezt megengedik. A bútor magassága a tűzhely magasságát nem haladhatja meg. c) Az a) és b) pont előírásait minden nyitott égőjű gázfogyasztó készülékre burkolatlan égőjű fali fűtő, laboratóriumi égő, orvosi vagy laboratóriumi hevítő, fodrászati hevítő, vendéglátóiipari gázfogyasztó készülék, stb. alkalmazni kell. Laboratóriumi, lángőrzés nélküli (például Bunsenégő) gázfogyasztó készülékek esetében a fogyasztói vezetékbe a laboratóriumon kívül közös elzáró szerelvényt kell beépíteni, amelyet indokolt esetben (iskola, tanintézet vagy idegen által is látogatott helyen, például egészségügyi intézet) illetéktelenek elől elzárva, védőszekrényben kell elhelyezni. Az üzemeltetőnek ennek kezelésére alkalmazottai közül kijelölt személyt kell megbíznia Égéstermékelvezetés nélküli vízmelegítők elhelyezése Átfolyó rendszerű, égéstermékelvezetés nélküli vízmelegítő vagy közvetlen kifolyásra, vagy csak azonos helyiségben lévő egy csapolóra, és csak időszakos melegvízvételi célra (pl. kézmosás, mosogatás) alkalmazható. Az ilyen gázfogyasztó készülék fülkében vagy szekrényben nem helyezhető el. 10,5 [kw] hőterhelésűnél nem nagyobb, égéstermékelvezetés nélküli, átfolyó rendszerű vízmelegítő a pont első bekezdésében foglaltak figyelembe vételével csak a szabad légtérrel közvetlenül összeszellőztetett helyiségeiben helyezhető el. Tároló rendszerű, égéstermékelvezetés nélküli vízmelegítő elhelyezésére szolgáló helyiség térfogata legalább a gyártó által megadott legyen, de legalább 12 [m 3 ] térfogatú legyen. A helyiség légellátása elégítse ki ezen fejezet pont előírásait. Tároló rendszerű, égéstermékelvezetés nélküli vízmelegítőt a pont első bekezdés előírásainak megfelelően huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségben és azzal légtérösszeköttetésben lévő helyiségben nem szabad elhelyezni. Tároló rendszerű, égéstermékelvezetés nélküli vízmelegítő szekrényben vagy fülkében nem helyezhető el, a vízmelegítő felső alkotója és a mennyezet között min. 0,2 [m] szabad távolság legyen Égéstermékelvezetéssel rendelkező, a helyiség légterétől nem független (nyílt égésterű), B típusú, 140 kw alatti egységhőterhelésű vagy 1400 kw alatti együttes hőterhelésű gázfogyasztó készülékek elhelyezése A készülékek elhelyezésére vonatkozó általános előírások A Technológiai utasítás hatálybalépését követően új felhasználói berendezés létesítése esetén, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségekben és az azokkal légtérösszeköttetésben lévő helyiségekben B típusú fűtő és vízmelegítő gázfogyasztó készülék nem helyezhető el. Kivételt képez, ha a gázfogyasztó készülék az alkalmazott technológia része (nagykonyha, műhely, laboratórium, mezőgazdasági állattartó épület, stb.), és a felállítási helyiségben túlnyomásos vagy kiegyenlített szellőzés üzemel. Ez esetben a gázfogyasztó készülékek üzemelését reteszelni kell a gépi szellőztetés működéséhez. Nem huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségekben és az azokkal légtérösszeköttetésben lévő helyiségekben B típusú gázfogyasztó készülék az alábbi feltételekkel helyezhető el: a) az elhelyezési helyiség nem lehet belső terű,

77 /131 b) a készülék felállítási helyisége nem lehet légtér összeköttetésben az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról rendelet elődjei szerint A vagy B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekkel, c) Minden olyan helyiséggel, ahol a tervező az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról rendelet szerinti robbanásveszélyes anyag jelenléte miatt az előbb említett rendelet alapján meghatározott kockázati egység, és kockázati osztály biztonságtechnikailag nem teszi lehetővé. d) B 11, B 21, B 41 és B 51 típusú természetes huzattal működő gázfogyasztó készülék az egyidejű üzemelést kizáró reteszelési feltételek teljesülése mellett helyezhető el olyan helyiségben, ahol vagy a vele légtér összeköttetésben lévő helyiségben: da) vegyes tüzelésű nyílt égésterű kéménybe kötött hőtermelő berendezés, db) elszívó ventilátor, dc) ventilátoros B típusú gázfogyasztó készülék vagy más tüzelőanyagú nyílt égésterű ventilátoros kéménybe kötött hőtermelő berendezés egyidejűleg üzemel, kivéve, ha az egyidejűleg üzemeltetett készülékek együttes levegőellátása igazolt módon biztosított. Az együtt üzemelés megakadályozására, ha a gázfogyasztó készülék arra alkalmas, minősített, automatikus működésű biztonsági kikapcsoló mint reteszfeltétel, a gázfogyasztó készülék leállítására alkalmazható. A biztonsági kikapcsoló megfelelő és biztonságos működését a gázfogyasztó készülék gyártója által feljogosított szakszerviznek igazolnia kell. Már üzemelő, a helyiség légterétől nem független üzemű B típusú gázfogyasztó készülék helyére lakó épületek, lakások és kommunális épületek huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségeiben és az azokkal légtérösszeköttetésben lévő mellékhelyiségeiben B típusú gázfogyasztó készülék kizárólag az 5.3. pont szerinti egyszerűsített készülékcserével építhető be. A B típusú gázfogyasztó készülékek légellátását az 5.3. pont szerinti egyszerűsített készülékcserék kivételével a pont szerint kell megtervezni Gázkályhák (konvektorok), fűtő és vízmelegítő készülékek, kandallók további elhelyezési feltételei a) Gázkályhát, fűtő és vízmelegítő készüléket, kandallót, valamint a hővédő burkolattal nem rendelkező egyéb gázfogyasztó készüléket ha a gyártó előírása nem határozza meg a bútortól, éghető tárgyaktól olyan távolságra kell elhelyezni, hogy a bútor, éghető tárgyakban károsodást, gyújtási veszélyt ne okozzon. Ez a távolság 0,5 mnél kisebb nem lehet. Kisebb távolság esetén járulékos hő elleni védelmet kell alkalmazni. b) Oldalirányból kezelhető vagy szerelhető gázfogyasztó készülék falsarokba való elhelyezése esetén a falsíktól a gyártó által előírt, a biztonságos kezeléshez szükséges távolságot, de legalább 0,2 [m]t kell tartani. c) Ha a gyártó előírása másként nem határozza meg, a fűtőkészülék és WC, pissoir vagy bidé közelebbi élei közötti távolság legalább 0,5 m legyen. A fali fűtőkészülék gáz csatlakozási magassága, illetve alsó élének magassága a padlószint felett 0,21,0 m között lehet. Sugárzóbetétes vagy burkolatlan égőjű fali fűtőkészülék alsó éle 0,5 mnél nem lehet magasabban. d) A gázfogyasztó készülékek fülkében vagy szekrényben a gyártóműi előírásoknak megfelelően helyezhetők el. Tömör, nem hálóval vagy ráccsal kialakított ajtószerkezet esetében a fülkére, vagy szekrényre legalább egyenként 400 cm 2 szabad felületű alsófelső szellőzőnyílást kell készíteni Központi fűtőkészülékek, vízmelegítők, gázüzemű léghevítők további elhelyezési feltételei a villamos csatlakozás tekintetében Mindazon gázfogyasztó készülékek elhelyezésekor, amelyek villamos hálózati csatlakozással rendelkeznek, figyelembe kell venni az alábbi feltételeket: a) Vizes berendezés fölé vagy annak környezetében a vonatkozó szabványok [MSZ HD Kisfeszültségű villamos berendezések rész: Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Helyiségek fürdőkáddal vagy zuhannyal. MSZ HD Kisfeszültségű villamos berendezések rész: Biztonság. Áramütés elleni védelem. MSZ EN Villamos gyártmányok burkolatai által nyújtott

78 /131 védettségi fokozatok (IEC 529:1989)] vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás szerinti villamos védettségű gázfogyasztó készülék szerelhető. b) Gázfogyasztó készülék csak abban az esetben szerelhető kádhoz, zuhanyzóhoz 60 cmnél kisebb vízszintes távolságban, ha a villamos részeinek IP védettsége a vonatkozó szabványok [MSZ HD Kisfeszültségű villamos berendezések rész_ Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Helyiségek fürdőkáddal vagy zuhannyal. MSZ HD Kisfeszültségű villamos berendezések rész: Biztonság. Áramütés elleni védelem. MSZ EN Villamos gyártmányok burkolatai által nyújtott védettségi fokozatok (IEC 529:1989)] vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás szerinti. A készülék áramkörét legfeljebb 30 ma névleges kioldóáramú áramvédőkapcsolóval (RCDvel) kell védeni. A lakások fürdőszobáit a villamos berendezések elhelyezése szempontjából a következő négy sávra kell osztani: 0.sáv: a fürdőkád vagy zuhanytálca belseje, 1.sáv: a fürdőkádat vagy zuhanyzótálcát körülvevő függőleges síkokkal, tálca nélküli zuhanyzó esetén a zuhanyrózsától 0,6 [m]re levő függőleges felülettel, a padlóval és a mennyezettel határolt térrész, beleértve a határoló falak és a mennyezet belső oldalát is. 2.sáv: az 1. sáv külső, függőleges határoló síkjaival (felületeivel) és ezzel párhuzamos, ettől 0,6 [m]re kifelé lévő síkokkal (felülettel), a padlóval és a padlószinttől 2,25 [m] magasságban lévő, vízszintes síkokkal határolt térrész. c) A gázfogyasztó készülékek fülkében, vagy szekrényben a gyártóműi előírásoknak megfelelően helyezhetők el. Tömör, nem hálóval vagy ráccsal kialakított ajtószerkezet esetén a fülkére, vagy szekrényre legalább egyenként 400 [cm 2 ] szabad felületű alsófelső szellőzőnyílást kell készíteni. d) Fali kazánok, kombi készülékek alsó éle a padló szint felett 0,41,4 [m]re lehet Infravörös (világos és fekete) hősugárzók további elhelyezési feltételei a) Az infravörös sugárzókat a Technológiai utasítás és a gyártómű előírásainak megfelelően kell telepíteni, és az égéstermékelvezetésre a típus besorolás szerinti szabályokat kell alkalmazni. b) A gázfogyasztó készülék bekötésénél a hőtágulás okozta mozgás felvételéről, illetve mechanikai feszültség kialakulásának elkerüléséről gondoskodni kell. Hajlékony éghető anyagú vezeték alkalmazása esetén a készülék elzáró elé hőre záró szerelvényt is be kell építeni Gáztüzelésű cserépkályha Gáztüzelésű cserépkályha létesítésére vagy meglévő cserépkályha gáztüzelésre átalakítására vonatkozóan a 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet az egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról foglaltak az irányadók. Új gáztüzelésű cserépkályhát létesíteni, vagy meglévő cserépkályhát gáztüzelésűre átalakítani TILOS! Átfolyó és tároló rendszerű vízmelegítők további elhelyezési feltételei a) Az átfolyó rendszerű és falra rögzített tároló rendszerű vízmelegítők alsó élének magassága a padlószint felett 0,81,4 [m] lehet, indokolt esetben 0,41,4 [m] között elhelyezhető. b) A gázfogyasztó készüléket fülkében, vagy szekrényben a gyártóművi előírásoknak megfelelően helyezhetők el. Tömör, nem hálóval vagy ráccsal kialakított ajtószerkezet esetén a fülkére vagy szekrényre legalább 400 [cm 2 ]es alsófelső szellőzőnyílást kell készíteni. c) Erősáramú kisfeszültségű részeket (ventilátor, gyújtás) tartalmazó vízmelegítő vizes berendezés pl. kád, mosogató fölött, vagy annak környezetében csak a víz ellen megfelelő IP villamos védettség esetén helyezhető el. A készülék elhelyezésére vonatkozó villamos védelmi feltételek megegyeznek a c) pontban ismertetettekkel.

79 / A helyiség légterétől független égési levegő ellátású és égéstermékelvezetésű, C típusú 140 kw alatti egységhőterhelésű vagy 1400 kw alatti együttes hőterhelésű gázfogyasztó készülékek elhelyezése Általános előírások A készülékek elhelyezésénél a pont általános előírásain túl a pont előírásait is be kell tartani. Az égéstermék kivezetések szempontjából a készülékek elhelyezésénél az MSZ EN [Égéstermék elvezető berendezések. Égéstermékelvezető berendezések tervezése, kivitelezése és ütembe helyezése. 2. rész: Zárt égésterű tüzelőberendezések égéstermékelvezető berendezései.] szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás szerint kell eljárni. A gázfogyasztó készülék fülkében vagy szekrényben a gyártóművi előírásoknak megfelelően helyezhető el. Az ipari vagy mezőgazdasági célú és a pontban nem szabályozott C típusú gázfogyasztó készülékek elhelyezése a gyártóművi és a Technológiai utasítás általános előírásai szerint történjen. A 70 kwnál nagyobb, de 140 kwnál nem nagyobb hőterhelésű gázfogyasztó készülékek égéstermék elvezetésének megoldásaira az MSZ EN [Égéstermék elvezető berendezések. Égéstermékelvezető berendezések tervezése, kivitelezése és üzembe helyezése. 2. rész: Zárt égésterű tüzelőberendezések égéstermékelvezető berendezései] szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás előírásait kell alkalmazni. A legfeljebb 70 kw egységhőterhelésű kondenzációs gázfogyasztó készülékekben és/vagy az égéstermék elvezető rendszerükben keletkező kondenzátum amennyiben a közcsatornaszolgáltató mást nem ír elő vízzáron keresztül semlegesítés nélkül a közcsatornába vezethető. A 70 kw feletti hőterhelésű gázfogyasztó készülékek esetében a semlegesítés szükségességét a közcsatornaszolgáltatóval egyeztetni kell. Homlokzati égéstermék kivezetés nem létesíthető: gyalogos és gépkocsival használt átjárókban, aluljárókban, áthajtókban, 50 [m 2 ]nél kisebb szabad légtér keresztmetszetű légudvarban, bevilágító aknában, zárt, át nem szellőző kis alapterületű belső udvarban, verandán, beépített loggián, tornácon, padláson, ki nem szellőző zugokban, C 11 típusú 7 kwnál nem nagyobb hőterhelésű gázfogyasztó készülék elhelyezése A gázfogyasztó készülékek (konvektorok) falhüvelyének beépítésére lehetőleg nem teherviselő falszerkezetet kell választani. A pontba tartozó gázfogyasztó készülékek falhüvelyét csak olyan vastagságú falba szabad beépíteni, amely a gyártó által meghatározott beépítési feltételeknek megfelel. A mellvédmagasság a gázfogyasztó készülék felső szintjét legalább 0,05 mrel haladja meg. A gázfogyasztó készüléket úgy kell elhelyezni, hogy a környezetében lévő berendezési tárgyakat káros hőhatás (gyulladási veszély) ne érje. Éghető vagy éghető burkolatú falszerkezetre a gázfogyasztó készüléket felszerelni nem szabad, kivéve, ha a mellvédet, illetve a gázfogyasztó készülék méreteit legalább 0,1 mrel meghaladó felületű falat nem éghető falszerkezettel kiváltják, vagy ha a gyártó előírása ettől kifejezetten eltér. Épületek utólagos homlokzat szigetelése esetén biztosítani kell a légellátás és égéstermék elvezetés feltételeit a Technológiai utasítás szerint C 12 és C 13 típusú gázfogyasztó készülék elhelyezése Az égéstermék kivezetések szempontjából a készülékek elhelyezésénél a M08 melléklet szerint kell eljárni.

80 /131 A gázfogyasztó készülék fürdőkád felett csak a lefolyó felőli oldalon szerelhető fel. Sarok kád esetén a kád felett a szükséges IP védelmet kielégítő készülék a víz csaptelep fölé helyezhető el ( pont szerinti feltételek). A gázfogyasztó készülék fülkében, vagy szekrényben a gyártóműi előírásoknak megfelelően helyezhető el és a gyártóművi ajánlás, vagy előírás szerint telepíthetők. Az ipari és mezőgazdasági célú 11/2013. (III.21.) NGM rendelet a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról és a pontban nem szabályozott C típusú gázfogyasztó készülékek elhelyezése a gyártóművi és a technológiai utasítás általános előírásai szerint történjen kwnál nagyobb egység, vagy (egy helyiségben) 1400 kwnál nagyobb együttes hőterhelésű gázfogyasztó készülékek elhelyezése Általános előírások a) A gázfogyasztó készülék helyiségét a hozzá technológiailag nem kapcsolódó terektől tűzgátló szerkezetekkel kell határolni. b) Az 1400 kwnál nagyobb együttes hőterhelésű készülék (készülékek) helyiségében vészkijáratot is ki kell alakítani az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról rendelet szerint. c) A gázfogyasztó készülék helyiségét ha más helyszíni körülmények szigorúbb besorolást nem tesznek szükségessé az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról rendelet szerinti robbanásveszélyes anyag jelenléte miatt a tervező által az előbb említett rendelet alapján meghatározott kockázati egység, és kockázati osztályba kell sorolni amennyiben ezt a tervező szükségesnek tartja. d) A kondenzációs készülékekben és/vagy az égéstermék elvezető rendszerükben keletkező kondenzátum semlegesítéséről a közcsatorna szolgáltatóval történt egyeztetésnek megfelelően kell gondoskodni. e) A gázfogyasztó készülék helyiségének szellőző berendezése tűzszakasz határt nem módosíthat Villamos berendezések a) Gázkészülékkel azonos légtérben lévő villamos berendezések e helyiségen kívülről legyenek lekapcsolhatóak. b) A gázérzékelővel vezérelt önműködő leválasztás esetében a főkapcsolótól független részleválasztó kapcsolót kell létesíteni. A részleválasztás terjedjen ki az ellenőrzött légtérben lévő valamennyi villamos berendezésre, kivéve: a vészszellőző berendezést, minden olyan villamos berendezést (például biztonsági világítás), amelynek önműködő leválasztását technológiai vagy biztonsági okok nem teszik lehetővé, az ellenőrzött légtérben elhelyezett, robbanás biztos kivitelű villamos berendezést. c) Minden, a helyiségben levő a részleválasztás után is feszültség alatt maradó villamos berendezés robbanás biztos védelme feleljen meg az MSZ EN [Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegben. Villamos berendezések létesítése robbanásveszélyes térségekben.] szabványnak vagy azzal egyenértékű műszaki megoldásnak Szerelvényezési feltételek a) A csatlakozó és/vagy fogyasztói vezetékbe a gázfogyasztó készülék helyiségén kívül közvetlenül az ajtó mellett kézi működtetésű elzárót kell beépíteni, amely a gázfogyasztó készülékhez tartozó valamennyi záró és egyéb szerelvény előtt legyen. A gázfogyasztó készülék helyiségének ajtaján az elzáró szerelvényt jelzőtáblával jelölni kell. b) A helyiségben elhelyezett, a gázfogyasztó készülék kiszolgálására hivatott nyomásszabályozó a készülék nyomásszabályozók kivételével membránjának a légtérrel összeköttetésben lévő terét el nem zárható szellőzővezetéken át a szabadba kell szellőztetni. A szel

81 /131 lőzőcső végződése a nyílászáróktól legalább 1 mre legyen és a 3.4. sz. ábra szerint legyen kialakítva. A szellőzőcső végét víz elleni védelemmel és DN 25 átmérő feletti méret esetén visszalobbanásgátlóval kell ellátni. c) A gázvezeték végpontjain és a jelentősebb szakaszait elzáró (szakaszoló) szerelvények előtt szellőztető (kilevegőztető) vezetéket kell beépíteni. d) Az ipari és mezőgazdasági gázkészülékek kialakítása, szerelvényezettsége feleljen meg az MSZ EN ISO [Olajégők és olajtüzelésű berendezések biztonsági és szabályozó készülékei. Egyedi követelmények. 1. rész: Autómata és félautomata szelepek (ISO :2014)], az MSZ EN 298 [Ventilátoros vagy atmoszférikus gázégők és gázkészülékek automatikus égésellenőrző rendszerei], az MSZ EN 7461:1997A1:2010 [Ipari hőtechnikai berendezések. 1. rész: Tüzelő és tüzelőanyag ellátó rendszerek biztonsági követelményei.] és az MSZ EN 7462:2010 [Ipari hőtechnikai berendezések. 2. rész: Tüzelő és tüzelőanyagellátó rendszerek biztonsági követelményei] szabványok vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás előírásainak Biztonsági berendezések Minden gázégő vagy együttműködő égőcsoport elé az MSZ EN 161 [Automatikus elzáró szerelvények gázégőkhöz és gázkészülékekhez] szabványnak vagy azzal egyenértékű műszaki megoldásnak megfelelő, automatikus biztonsági záró szerelvényt kell beépíteni (ez a záró szerelvény nem helyettesíti a készülék elzárót). a) A szerelvények darabszámát és minőségi osztályát a 4.1. táblázat tartalmazza (például 2xA: két db A osztályú szerelvény) a hőterhelés függvényében. b) Az MSZ EN ISO [Olajégők és olajtüzelésű berendezések biztonsági és szabályozó készülékei. Egyedi követelmények. 1. rész: Autómata és félautomata szelepek (ISO :2014)] szabvány hatálya alá nem tartozó szerelvény használatakor is teljesíteni kell e szabvány biztonsági szintjét. c) Az automatikus biztonsági záró és a szabályozószerelvények működtetése egymástól független legyen. d) Folyékony fázisú propánbután vezeték automatikus záró szerelvénye az MSZ EN ISO [Olajégők és olajtüzelésű berendezések biztonsági és szabályozó készülékei. Egyedi követelmények. 1. rész: Autómata és félautomata szelepek (ISO :2014)] szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás szerinti legyen. e) A külső és belső tömörség vizsgálatára a gyártómű előírásait kell figyelembe venni. f) A záró szerelvények darabszámát a 4.1. táblázatból kell meghatározni. g) Az együttműködő gázégőcsoport közös záró szerelvényeit az együttes hőterhelés alapján kell kiválasztani. h) Az automatikus záró szerelvény biztonsági kikapcsoláskor zárjon, a zárás reteszelt kikapcsolás legyen. Indokolt esetben a reteszelt kikapcsolás kézi oldása speciális eszköz használatával történhet. i) Az automatikus záró szerelvény a készülék rendszerétől függően az egyes égőket vagy égőcsoportokat vagy az egész gázbetáplálást zárja le táblázat Hőterhelés Előszellőztetéssel Előszellőztetés nélkül [kw] főláng gyújtóláng Gyújtóláng főláng Gyújtóláng Gyújtóláng 10% 10% 10% 10% 70 2xB *) B 2xB 2 x A vagy A **) 2xA 2xBVP >70 2xA 2xA 2xA 2xAVP 2xA 2xA 1200 > x A VP 2xA 2xA 2xAVP 2xA 2xA VP = szelep (tömörség) ellenőrző *) A 3. gázcsalád [MSZ EN 437 Vizsgálógázok, vizsgálónyomások, készülékkategóriák] gázaira: 2 db, B osztályú szelep szükséges

82 /131 **) A 3. gázcsalád gázaira 2 db A osztályú szelep szükséges Ipari és mezőgazdasági berendezéseknél gázoldali kötésbe 140 kw hőterhelésig kényszerlevegős gázégőnél elegendő 2 db B osztályú elzáró szerelvény, atmoszférikus gázégőnél pedig 2 db C osztályú elzáró szerelvény beépítése az MSZ EN 7462:2010 [Ipari hőtechnikai berendezések. 2. rész: Tüzelő és tüzelőanyagellátó rendszerek biztonsági követelményei] szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás szerint A gázvezeték végpontjain és a jelentősebb szakaszait elzáró (szakaszoló) szerelvények előtt szellőztető (kilevegőztető) vezetéket kell beépíteni. A szellőzőcső végződése nyílászáróktól legalább 1 mre legyen és a 3.4. sz. ábra szerint legyen kialakítva). A szellőzőcső végét víz elleni védelemmel és DN 25 átmérő feletti méret esetén visszalobbanásgátlóval kell ellátni Tűzoltó felszerelés A gázfogyasztó készülék helyiségénél a helyiségből és a helyiségen kívülről jól megközelíthető helyen az Országos Tűzvédelmi Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában az MSZ EN 37: 2004 A1:2008 [Hordozható tűzoltó készülékek. 7. rész: Jellemzők, teljesítménykövetelmények és vizsgálati módszerek.] szabvány szerinti, ABC tűzosztályú tüzek oltására alkalmas porral oltó tűzoltó készülékeket kell készenlétben tartani. A szükséges tűzoltó készülékek az alábbiak: a) 233 kw összhőteljesítmény alatt külön a gázfogyasztó készülékhez nem szükséges; b) kw összhőteljesítményhez 1 db 55 A, és 233 B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas; c) kw összhőteljesítményhez 2 db 55 A, és 233 B; vizsgálati egységtűz oltására alkalmas; d) kw összhőteljesítményhez 4 db 55 A, és 233 B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas; e) 5800 kw összhőteljesítményen felül 1 db 50 kgos porral oltó és 4 db 55 A, és 233 B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas Gázkészülékek erősáramú villamos hálózatra csatlakoztatása a) Olyan gázkészülék, amelynek villamos hálózati csatlakoztatása van, és áram felvétele nem éri el a 30 A áramerősséget, a villamos hálózatnak csak olyan részéről táplálható, amelyet testzárlat esetében (a tápláló áramkörbe, a tápláló elosztóba vagy az azt megelőző táplálásba iktatott) 30 ma érzékenységű vagy ennél érzékenyebb áramvédőkapcsoló önműködően lekapcsol. b) Olyan gázkészüléknél, amelynek villamos hálózati csatlakoztatása van, a gázkészülék közelében az áramkörbe iktatott hárompólusú (2sf) megszakítóval vagy dugós csatlakoztatóval biztosítani kell a villamos hálózatról való leválasztás lehetőségét. c) Olyan gázkészüléknek, amelynek villamos hálózati csatlakoztatása van, a testet csak szerszámmal bontható módon össze kell kötni a villamos hálózat érintésvédelmi védővezetőjével. Ha a villamos csatlakoztatás dugós csatlakozóval van megoldva, akkor ez az összekötés a dugós csatlakozó védőérintkezőjével legyen megoldott. d) Olyan gázkészüléket, amelynek villamos hálózati csatlakoztatása van, csak olyan helyen szabad felszerelni, ahol a gázcső hálózat be van kötve az épület egyenpotenciálra hozó (EPH) hálózatba. Épületen belül új gázcsőhálózat esetében ellenőrizni kell az EPH csomópontot, illetve a gázcsőhálózatnak ezzel való összekötését. Gázkészüléknek meglévő csőhálózatra való csatlakoztatása esetén azonban ennek ellenőrzése elhagyható Robbanás elleni védelem a) A legalább 140 kw egység vagy (egy helyiségben) legalább 1400 kw együttes hőterhelésű gázfogyasztó készülék (készülékek) helyiségében ha a fajlagos légtérterhelés 1100 W/m 3 felett van az esetleges robbanási helyzet kialakulásától, illetve hatásaitól

83 /131 védelemmel kell gondoskodni. Ez lehet gázkoncentráció érzékelő és beavatkozó készülék és azzal vezérelt vészszellőztető berendezés vagy hasadónyíló, illetve hasadó felület. b) A gázkoncentrációérzékelő és beavatkozó készülék ba) a használt gáz alsó robbanási határértékének (ARH) 20 %án hallható és látható módon adjon jelzést, és egyidejűleg indítsa el a vészszellőztető berendezést, bb) a gáz alsó robbanási határértékének (ARH) 40 %án szüntesse meg a teljes berendezés gázellátását és az esetleges egyéb tüzelést, valamint hajtsa végre a helyiség villamos szempontból gyújtóforrásként számításba vehető berendezéseinek leválasztását, kivéve a vészszellőzést és vészvilágítást, bc) a vészszellőzés óránként legalább tízszeres befúvásos légcserét biztosítson. A vészszellőző berendezés szerkezetileg és működés szempontjából független legyen a helyiség szellőző rendszerétől. bd) A vészszellőző és vészvilágító berendezések robbanásbiztos kivitelűek legyenek. c) Állandó felügyelettel üzemelő, technológiai, ipari, mezőgazdasági célú gázfogyasztó készülékek esetében az alsó robbanási határérték 40 tf %ához tartozó funkciók végrehajtása nem kötelező akkor, ha az a technológiai folyamatban zavart okozhat, egyéb veszélyhelyzetet idézhet elő. d) 1400 kwnál kisebb együttes hőterhelésű gázfogyasztó készülékek helyiségében elfogadható, ha a gázérzékelő csak egy jelzőhatárral működik, és ha ennél a jelzőhatárnál egyesíti magában az alsó robbanási határérték 20 és 40 tf %ához tartozó funkciók elvégzését. e) A hasadó vagy hasadónyíló felület méretezését, anyag megválasztását, a lefúvás környezetének védelmét az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint kell kialakítani. Tájékoztatásul a felület nagyságának meghatározására szolgáló összefüggéseket a M09 melléklet tartalmazza. f) Nem lehet eltekinteni a hasadó vagy hasadónyíló felület alkalmazásától: fa) iskola, óvodabölcsőde, kórház, színház, filmszínház, áruház és más, tömegek befogadására alkalmas épületekben; az ilyen jellegű intézmények területén lévő, a gázkészülékek elhelyezésére alkalmas helyiségekre a korlátozás nem vonatkozik; és fb) a vegyes rendeltetésű épületben, ha a tömegtartózkodási célú helyiségek alapterülete az épület szintenkénti összes alapterületének 40%át meghaladja, vagy ha az előző tömegtartózkodási célú helyiségek közvetlenül a tüzelőberendezés helyisége felett vagy mellett vannak; fc) ha a helyiségben gáztüzelésű és szilárd tüzelésű berendezések együtt üzemelnek (ez esetben csak és kizárólag hasadónyíló felület alkalmazható a robbanási túlnyomás levezetésére). g) A 140 [kw] egység vagy 1400 [kw] összteljesítményű gázfogyasztó berendezés helyiségében ha a fajlagos légtérterhelés 1100 [W/m 3 ] felett van a keletkező esetleges robbanás túlnyomásának levezetéséről a szabadtérrel határos a falakon vagy a födémen kialakított hasadónyíló felület létesítésével kell gondoskodni. A hasadónyíló felület kialakítása a vonatkozó követelmények szerint. h) 2000 [m 3 ] légtérfogat feletti legalább két oldalról szabadon álló, szabadba nyíló bejáratokkal, mennyezeten vagy közvetlen a mennyezet alatt az oldalfalon elhelyezett szellőzőnyílásokkal rendelkező egyszintes csarnokjellegű helyiségben ha a helyiség fajlagos légtérterhelése 2800 [W/m 2 ] alatt van, el lehet tekinteni a hasadónyíló felület kialakítása alól, ha a fajlagos légtérterhelés 1100 [W/m 2 ] alatt van, akkor a hasadónyíló felület mellett az ötszörös mesterséges szellőztetés nem szükséges A GÁZFOGYASZTÓ KÉSZÜLÉKEK LÉGELLÁTÁSA, HELYISÉGÉNEK SZELLŐZÉSE, AZ ÉGÉSTERMÉK ELVEZETÉSE A nyílt égésterű, A vagy B típusú gázfogyasztó készülékek helyiségének levegőellátásával kapcsolatos általános előírások A helyiség légterével közvetlen kapcsolatban lévő (nyitott) égésterű gázfogyasztó készülékek biztonságos, egészségügyi és energetikai szempontból kifogástalan üzeme érdekében biztosítani kell a gázfogyasztó készülék helyiségének szellőzőlevegőellátását. A szükséges szellőző

84 /131 levegőtérfogatáramot és a bejutását biztosító nyomás feltételeket meg kell tervezni. A légellátás, szellőzés, a gázfogyasztó készülékek elhelyezésének tervezésénél figyelembe kell venni a helyiségben már meglévő más tüzelőanyaggal, akár csak ideiglenesen üzemelő tüzelőberendezések működését, kialakítását, légellátási megoldását, igényeit. Az A és a legfeljebb 140 kw egység és/vagy 1400 kw együttes hőterhelésű, B típusú gázfogyasztó készülékek üzeméhez szükséges szellőzőlevegőtérfogatáramot a következő módok valamelyikén kell a gázfogyasztó készülék helyiségébe juttatni: a) a gázfogyasztó készülék helyiségének külső határoló szerkezetén elhelyezett levegőbevezető szerkezetekkel, amelyek a jelleggörbéjük alapján a tervező által kiválasztott szerkezetek legyenek; b) a közvetlenül szomszédos helyiségen keresztül, ha annak külső határoló szerkezetén a tervező által kiválasztott levegőbevezető szerkezetek vannak, és ezt a szomszédos helyiséget a gázfogyasztó készülék helyiségével összeszellőztetik; a gázfogyasztó készülék helyiségében az összeszellőztető nyílások eltakarásának tilalmát jelezni kell a fogyasztó részére; ezt a tilalmat a tervben is elő kell írni; c) a szabadból nyíló légcsatornával, amelyen keresztül a tervezett szellőzőlevegő térfogatáram gravitációs vagy ventilátorral létrehozott nyomáskülönbség hatására a gázfogyasztó készülék helyiségébe áramlik; a légcsatorna szabadba nyíló végén el nem zárható zsalu, huzalháló vagy rács legyen. Ha a szellőzőlevegő útvonalán a légcsatornában szabályozó vagy zárószerkezet van, akkor biztosítani kell, hogy a gázfogyasztó készülék csak a szerkezet teljesen nyitott állapotában üzemeljen. Ha a szellőző levegő beáramlását ventilátor hozza létre, akkor annak üzemét a gázfogyasztó készülék üzemével reteszelni kell. A légcsatornába a tervező általi kiválasztott hővisszanyerő elem beépítése megengedett, ez energetikai szempontból kedvező lehet. A 140 kwnál nagyobb egység, vagy (egy helyiségben) 1400 kwnál nagyobb együttes hőterhelésű gázfogyasztó készülékek szellőző levegőjének be és kivezetésére a szabadból nyíló, illetve a szabadba vezető, nem éghető anyagú csatornát vagy nyílást kell kialakítani, amelynek szabadba nyíló végén el nem zárható zsalu, huzalháló vagy rács legyen. d) Ha a szellőzőlevegő útvonalán a légcsatornában szabályozó vagy zárószerkezet van, akkor biztosítani kell, hogy a gázfogyasztó készülék csak a szerkezet teljesen nyitott állapotában legyen üzemeltethető. e) A fogyasztói vezetékben elhelyezett automatikus záró szerelvény zárt állapotban legyen, ha a szellőző berendezés nem üzemel Égéstermék elvezetés nélküli (nyílt égésterű), A típusú gázfogyasztó készülékek helyiségének levegőellátása, szellőzése Az A típusú gázfogyasztó készülékek biztonságtechnikai és egészségügyi szempontból kifogástalan üzemének biztosítása céljából gondoskodni kell a helyiség olyan légcseréjéről, ami az égéstermék és a használat során keletkezett egyéb szennyezőanyagok koncentrációját az egészségügyi követelményeknek megfelelően korlátozza. A feltételt teljesítő szellőzőlevegőtérfogatáram meghatározása végezhető közelítő módszerrel, fajlagos értékek alapján, vagy számítással, a gázfogyasztó készülék, mint szennyező forrás kibocsátásának és a megengedett belső szennyezőanyagkoncentrációnak a figyelembevételével. A szellőzőlevegőtérfogatáram meghatározása fajlagos érték alapján A szellőzőlevegő térfogatárama a gázfogyasztó készülék egyidejű hőterhelésére vonatkoztatva legalább 12 m 3 /h/kw legyen. A lakossági fogyasztónál felszerelt gázfogyasztó készülék egyidejű hőterhelését [kw] az adattábla szerinti névleges hőterhelés [kw] és az alábbi egyidejűségi tényezők szorzataként kell kiszámítani: a) 2nél több főzőhelyet tartalmazó tűzhely: 0,5 b) 12 főzőhelyes gázfőző: 0,65

85 /131 c) egyéb gázfogyasztó készülék: 1,0 d) nem lakossági felhasználó készülékeknél az egyidejűségi tényező: 1,0 A szellőzőlevegőtérfogatáram meghatározása számítással Ha a tervező a szellőzőlevegőtérfogatáram pontosabb értékét számítással határozza meg, a számítást a tervdokumentációhoz kell csatolni. A szellőzőlevegőtérfogatáram pontosabb értékét a tervező számítással is meghatározhatja, amelynek eredményét a tervdokumentációhoz csatolja. A szellőzőlevegőtérfogatáram megtervezésénél két szennyezőanyagfajta vehető figyelembe: a gázfogyasztó készülék széndioxid és nitrogénoxid kibocsátása. A szellőzőlevegőtérfogatáram a belső terekre vonatkozó MSZ CR 1752 Épületek szellőztetése. Épületek belső környezetének tervezési alapjai szabvány 3.7. pontja szerinti összefüggésekkel számítható ki. Eszerint az egészségügyi szempontból szükséges szellőzőlevegőtérfogatáram:. G 1 V szell ki, meg ko v, [m 3 /h] Az összefüggésben: G a keletkező szennyezőanyag forráserőssége, amely a gázfogyasztó készülék gázterhelésével a következők szerint számítható: 3600 G k Vét, elm e Q H H Ahol k a, [mg/h] a gázfogyasztó készülék szennyezőanyagkibocsátása, a készülék gyártójának adatszolgáltatása szerint, [mg/m 3 ]; V ét,elm elméleti égésterméktérfogat= 8,5 [m 3 földgáz], =1hez tartozó égéstermék mennyiség [m 3 /m 3 gáz]; e egyidejűségi tényező, a 4. fejezet pont szerint; Q H a gázfogyasztó készülék névleges hőterhelése, a készülék adattáblája szerint, [kw]; H a a gáz fűtőértéke, [kj/m 3 ] (H a =34000 [kj/m 3 ] a földgáz fűtőértéke gáztechnikai normál állapotban); k i,meg a szennyezőanyagra vonatkozó egészségügyi határérték [mg/m 3 ]; k o a külső levegő szennyezőanyagkoncentrációja [mg/m 3 ]; v a szellőzés hatékonyságát jellemző tényező, esetünkben értéke: 1 (részletesen lásd MSZ CR 1752 Épületek szellőztetése. Épületek belső környezetének tervezési alapjai). Egyéb adatszolgáltatás vagy részletszámítások híján a számításhoz felvehető értékek: A gázfogyasztó készülék szennyezőanyagkibocsátása, k Széndioxid (CO 2 ): 240 [g/m 3 ]= [mg/m 3 ] Nitrogénoxidok: 2500 [ g/m 3 ]= 2,5 [mg/m 3 ] V ét,elm 8,5 [m 3 /m 3 gáz] (H jelű földgázra) H a [kj/m 3 ] (H jelű földgázra, gáztechnikai normál állapotban) k imeg Széndioxid (CO 2 ): [mg/m 3 ](Közelítőleg a MAKérték (5000 ppm)) Nitrogénoxidok: 200 [ g/m 3 ] = 0,200 [mg/m 3 ] (4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről 1. számú melléklete) A külső levegő szennyezőanyagkoncentrációja, k o Széndioxid Nitrogénoxid Jó külső levegőminőség: 700 [mg/m 3 ] 0,02 [mg/m 3 ] Városi, gyenge levegőminőség 800 [mg/m 3 ] 0,08 [mg/m 3 ]

86 / Égéstermék elvezetéssel rendelkező, a helyiség légterétől nem független (nyílt égésterű), B típusú gázfogyasztó készülékek helyiségének levegőellátása, szellőzése. E gázfogyasztó készülékek biztonságtechnikai és egészségügyi szempontból kifogástalan üzemének biztosítása céljából gondoskodni kell: a) áramlásbiztosítóval rendelkező gázfogyasztó készülékeknél az égéshez szükséges levegő (az égési levegő), valamint az áramlásbiztosítón keresztül a helyiségből kiáramló levegő pótlásáról, b) áramlásbiztosítóval nem rendelkező készülékeknél legalább az égéshez szükséges levegő (az égési levegő) pótlásáról. Az égési levegőt és az áramlásbiztosítóval rendelkező gázfogyasztó készülékek esetében a szellőzőlevegőtérfogatáram összetevőit számítással kell meghatározni. A szellőzőlevegő térfogatáramot az égéstermékelvezető berendezésnek a MSZ EN Égéstermékelvezető berendezések. Hő és áramlástechnikai méretezési eljárás. 1. rész: Egy tüzelőberendezést kiszolgáló égéstermékelvezető berendezések. szabvány nyomás és hőmérsékletfeltételei szerint elvégzett méretezése során kapott részeredmények segítségével kell meghatározni. Áramlásbiztosítóval rendelkező gázfogyasztó készülék helyiségének szellőzőlevegő térfogatárama: V szell,min Vé, lev Vh, lev ahol az égésilevegő térfogatárama [m 3 /h], V é, lev V h, lev [m 3 /h], az égéstermékáramlásbiztosítóba beszívott helyiséglevegő (hígítólevegő) térfogatáram [m 3 /h]. A gázfogyasztó készülék rendeltetésszerű üzeméhez szükséges égésilevegőtérfogatáram: Q V é,lev V lev,elm [m 3 /h] H ahol V a gázösszetételből számított elméleti égésilevegőigény [m 3 /m 3 gáz] lev,elm (V lev,elm = 9,5 [m 3 ] levegő/...[m 3 ] földgáz). a légellátási (légfelesleg) tényező (atmoszférikus gázfogyasztó készülékeknél =1,4, egyébként 1,21,4). Q a készülék hőterhelése [kw], H a a gáz fűtőértéke kj/m 3 (H a =34000 [kj/m 3 ] a földgáz fűtőértéke gáztechnikai normál állapotban). A hígítólevegő térfogatáram meghatározása Az áramlásbiztosítón keresztül a helyiségből távozó hígítólevegő térfogatáramot a kéményméretezés eredményei alapján kell meghatározni. Az égéstermékáramlásbiztosítón keresztül távozó hígítólevegő térfogatáram, legalább a hígítatlan égéstermék térfogatáram 30 [%]a legyen, azaz, V Q H [m 3 /h] H h, lev 0,3 [ Vét,elm ( 1) Vlev,elm] Ahol: V az égéstermék térfogatárama [m 3 /m 3 gáz] (8,5 [m 3 ] levegő/..[m 3 ] H jelű ét,elm földgáz, = 1nél). a a

87 /131 V lev,elm a gázösszetételből számított elméleti égésilevegőigény [m 3 /m 3 gáz] (V lev,elm =9,5 [m 3 ] levegő/.. [m 3 ] földgáz). a légellátási (légfelesleg) tényező (atmoszférikus gázkészülékeknél =1,4, egyébként 1,21,4). Q H a készülék hőterhelése [kw], H a a gáz fűtőértéke kj/m 3 Alapvető tervezési feladatok: Meg kell határozni a helyiséglégteret. Ki kell számolni a szellőző levegő térfogatáramát V szell, [m 3 /h] Meg kell tervezni a V szell, [m 3 /h] beáramlását biztosító nyomáskülönbség létrehozásának módját, ill. ki kell választani a levegő bevezetésére alkalmas légbevezető elemeket. A légbevezető elemek tervezéséhez szükséges nyomáskülönbségtérfogatáram jelleggörbével (ezt csatolni szükséges). A friss levegő helyiségbe juttatását úgy kell megvalósítani, hogy teljes áramlás alakuljon ki. A légbevezető elemek méretezése, kiválasztása a legkedvezőtlenebb viszonyokat figyelembe véve történjen (minimális páratartalom, minimális nyomáskülönbség, minimális léghozam, fokozott légzárású nyílászárók). A szellőzőlevegőtérfogatáramot az égéstermékelvezető berendezésnek az MSZ EN :2003A1:2009 Égéstermék elvehető berendezések. Hő, és áramlástechnikai méretezés. 2. rész: Égéstermékelvezető berendezések több tüzelőberendezéshez. szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás nyomás és hőmérsékletfeltételei szerint elvégzett méretezése során kapott részeredmények segítségével kell meghatározni. A méretezés során égéstermékáramlásbiztosító utáni összes tömegáram nagysága ne legyen kevesebb, mint a készülékre számított elméleti égésterméktömegáram kétszerese, ha a készülék gyártója nem ír elő ennél nagyobb értéket. Áramlásbiztosítóval rendelkező gázfogyasztó készülékek esetében a szellőzőlevegőnek a helyiségbe való beáramlásához szükséges nyomáskülönbséget lehetőleg a kémény huzatának kell biztosítania. A rendelkezésre álló nyomást tervezőnek a kéményhuzat számításával a legrosszabb, nyári üzem esetére vonatkozóan kell meghatározni. Amennyiben a szükséges szellőzőlevegőtérfogatáram bejuttatását a légbevezető elemeken keresztül a kémény természetes huzatával nem lehet megoldani, akkor: a) vagy a szabadból befúvó (túlnyomásos) szellőzést kell létesíteni, amelynek üzeme a gázfogyasztó készülék üzemével reteszelt, b) vagy szívott rendszerű égéstermékelvezetést kell létesíteni, a szükséges szellőzőlevegőtérfogatáramhoz alkalmas bevezetéssel. A tervező a B típusú készülék légellátásának tervezésénél köteles minden, az égéstermék elvezetés üzemét befolyásoló berendezést és üzemeltetési körülményt figyelembe venni. A tervező a tervben hívja fel a felhasználó figyelmét a légellátási feltételek mindenkori biztosítására. B típusú gázfogyasztó készülék 8 [m 3 ]nél kisebb térfogatú helyiségbe nem telepíthető. Abban az esetben, ha a B típusú gázfogyasztó készülék helyiségében A típusú gázfogyasztó készülék is üzemel, a tervezés során annak légellátásával és füstgázelvezetésével is számolni kell. Ha a készülék elhelyezésére szolgáló helyiségben, vagy vele légtér összeköttetésben lévő helyiségben elszívó (depressziós) szellőzés létesül, az nem csökkentheti a B típusú gázfogyasztó készülék(ek) égéstermékelvezető berendezésének huzatát. A B típusú gázfogyasztó ké

88 /131 szülék(ek), és a mesterséges szellőzőberendezés reteszelt üzemét biztosítani kell (a szellőztető rendszer beindulásával egyidejűleg a kéménybe kötött gázkészülék reteszelten leáll) A helyiség légterétől nem független B típusú gázfogyasztó készülékek égéstermékelvezetése A gázfogyasztó készülékek égéstermékét minden lehetséges esetben a szabadba, a tetőhéjazat fölé kell kivezetni. Az égéstermékelvezető berendezés, az égési levegő hozzávezetés, az összekötő elem és a gázfogyasztó készülék együttesét a MSZ EN : 2002 A2:2008 Égéstermékelvezető berendezések. Hő és áramlástechnikai méretezési eljárás. 1. rész: Egy tüzelőberendezést kiszolgáló égéstermékelvezető berendezések. MSZ EN : 2003 A1:2009 Égéstermékelvezető berendezések. Hő és áramlástechnikai méretezési eljárások. 2. rész: Égéstermékelvezető berendezések több tüzelőberendezéshez szabványok és előírások szerint tervezni és méretezni kell. Égéstermék elvezetésre betervezni, illetve beépíteni csak a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet az építési termékek építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól előírás szerint minősített égéstermék elvezető szerkezetet szabad. Az égéstermék elvezető feleljen meg a vonatkozó szabvány MSZ EN 1443 Égéstermék elvezető berendezések. Általános követelmények. előírásainak. Az épület égéstermékelvezető berendezése, az égési levegő hozzávezetés, az összekötő elem MSZ EN 1443 Égéstermék elvezető berendezések. Általános követelmények. és a gázfogyasztó készülék együttesét az MSZ EN :2002A2:2008 Égéstermék elvezető berendezések. Hő, és áramlástechnikai méretezés. 1. rész: Egy tüzelőberendezést kiszolgáló égéstermékelvezető berendezések és az MSZ EN :2003A1:2009 Égéstermék elvezető berendezések. Hő, és áramlástechnikai méretezés. 2. rész: Égéstermékelvezető berendezések több tüzelőberendezéshez; szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás szerint tervezni és méretezni kell. Égéstermék elvezetésre betervezni, illetve beépíteni csak a vonatkozó előírás [275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet az építési termékek építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól ] szerint minősített égéstermék elvezető szerkezetet szabad. Az épület égéstermék elvezetője feleljen meg az MSZ EN 1443 Égéstermék elvezető berendezések. Általános követelmények. szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás előírásainak (B 1, B 2, B 3 típusú készülékek). A gázfogyasztó készülékkel együtt tanúsított (szerves részének minősülő) égéstermék elvezető, és égési levegő ellátó elemek a gyártó előírásainak feleljenek meg (B 3 típusú készülék). Az égéstermék elvezető maximális hossza a gyártó előírása szerinti legyen. Az égési levegő hozzávezetést méretezni kell. Az égéstermékelvezető berendezés átjárható, könnyen és biztonságosan tisztítható, megfelelő gáztömörségű, illetve a szabad keresztmetszete teljes hosszában ellenőrizhető legyen. Az ellenőrzéshez biztosítani kell a szükséges tisztítóellenőrző és mérőnyílásokat, valamint a kitorkollás biztonságos megközelíthetőségét. Az összekötő elem feleljen meg a vonatkozó műszaki, biztonsági és minőségi követelményeknek, az adott üzemmódra alkalmas, szükség szerint kiszerelhető, bontható, javítható, ellenőrizhető és tisztítható legyen. Merev vagy hajlékony fém béléscsővel bélelt épített vagy fémből készült szerelt, a gázfogyasztó készülékkel együtt tanúsított hajlékony vagy merev fém béléssel rendelkező, illetve rendszer jellegű égéstermék elvezető berendezés kitorkollásának tető feletti elhelyezkedése az MSZ EN Égéstermékelvezető berendezések. Égéstermékelvezető berendezések tervezése, kivitelezése és üzembe helyezése. 1. rész: Nyitott égésterű tüzelőberendezések égéstermékelvezető berendezései. szabvány szerinti legyen. A kitorkollás elhelyezésekor a szélhatást is figyelembe kell venni a vonatkozó MSZ 845 Égéstermékelvezető berendezések tervezése, kivitelezése és ellenőrzése szabvány pontja vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás szerint. Az égéstermékelvezetésnek e technológiai utasítás előírásain túl meg kell felelnie az érvényben lévő építésügyi 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet az országos településrendezési

89 /131 és építési követelményekről, és a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szoláltatásról. és környezetvédelmi előírásoknak is. Az épület égéstermék elvezetőjét igénybe vevő gázkészülékek esetében az új gázfogyasztó készülékek felszerelését megelőzően, vagy meglévő készülékek cseréje esetén a tervezőnek be kell szerezni a kéményseprőipari közszolgáltató égéstermékelvezető berendezésre vonatkozó, érvényességi időn belüli nyilatkozatát A helyiség légterétől független égési levegő ellátású és égéstermékelvezetésű (zárt égésterű), C típusú gázfogyasztó készülékek égéstermékelvezetése Az égéstermékelvezetésnek e technológiai utasítás előírásain túl meg kell felelnie az érvényben lévő építésügyi 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről, és a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szoláltatásról.és környezetvédelmi előírásoknak is Az égéstermékelvezetés, illetve levegő bevezetés kialakításának általános feltételei A C 1, C 3, C 4, C 5, C 7, C 8 és C 9 típusú gázkészülékek égési levegő ellátása és égéstermék elvezetése, valamint a C 1 kategóriájú gázkészülékeknél a szélfogó egységek és az égéstermék elvezető felületek kiömlő nyílásának védőberendezései a készülék alkotórészét képezik. Ezekhez csak a gyártó által szállított eredeti alkatrészeket szabad felhasználni, és azokat a gyártó beépítési utasításai alapján kell beszerelni. A helyiség légterétől független (zárt) égésterű gázfogyasztó készülékek égéstermékét minden lehetséges esetben a tetőhéjazat fölé kell kivezetni. Homlokzati égéstermék kivezetéses készülék csak a M08 melléklet feltételei mellett szerelhető fel. Az égéstermék elvezető berendezés kitorkollásának tető feletti elhelyezkedése koncentrikus égéstermék elvezetővel és levegő bevezetővel rendelkező kényszer áramoltatású (turbós) gázkészülékeknél az M07 melléklet, továbbá a M08 melléklet mutatja. Az égéstermékelvezető berendezés, az égési levegő hozzávezetés, az összekötő elem és a gázfogyasztó készülék együttesét az MSZ EN :2002A2:2008 Égéstermék elvezető berendezések. Hő, és áramlástechnikai méretezés. 1. rész: Egy tüzelőberendezést kiszolgáló égéstermékelvezető berendezések és az MSZ EN :2003A1:2009 Égéstermék elvezető berendezések. Hő, és áramlástechnikai méretezés. 2. rész: Égéstermékelvezető berendezések több tüzelőberendezéshez. szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás szerint tervezni és méretezni kell, illetve a gyártó előírásai szerint kell kiválasztani. Égéstermék elvezetésre és égési levegő hozzávezetésre betervezni, illetve beépíteni csak a vonatkozó előírás [275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet az építési termékek építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól; 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról] szerint minősített szerkezetet szabad. Az égéstermék elvezető berendezés kitorkollásának tető feletti elhelyezkedése az MSZ EN Égéstermék elvezető berendezések. Égéstermékelvezető berendezések tervezése, kivitelezése és üzembe helyezése. 2. rész: Zárt égésterű tüzelőberendezések égéstermékelvezető berendezései szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás szerinti legyen. A C 4 és C 8 típusú gázkészülékek égéstermék elvezetése és égési levegő ellátása részben a készülékhez tartozó égési levegő ellátó és égéstermék elvezető berendezéseken keresztül, részben az épület égéstermék elvezető berendezésén és épületszerkezetnek minősülő égési levegő ellátó berendezésen keresztül történik, ezért a készülék résznek minősülő szerkezeti elemek tekintetében a gyártó beépítési utasításai alapján, továbbá az épületszerkezetnek minősülő égéstermék elvezetők esetében az építési engedély előírásainak megfelelően kell kialakítani. Az épület égéstermék elvezetőjének használatba vétele a B típusú készülékeknél leírtak szerint a kéményseprőipari közszolgáltató közreműködésével történik.

90 /131 A C 6 típusú gázkészülékek égéstermék elvezetését az MSZ CEN/TR 1749[A gázkészülékeknek az égéstermékelvezetés módja szerinti osztályozási rendszere szabványban szereplő, bármelyik C típusú kialakításra megadott elrendezésben a készülék és az égéstermék rendszer gyártójának előírásai, valamint az építési engedély előírásai alapján kell kialakítani. A létesítéshez be kell szerezni a kéményseprőipari közszolgáltató nyilatkozatát. Az égési levegőellátás és az égéstermék elvezetés méretezése a terv részét képezi. A gázfogyasztó készülék égéstermékelvezető, illetve égési levegő bevezető csövének elhelyezésénél sem vízszintes, sem függőleges irányban statikai teherviselő szerkezet (vasbeton gerenda, koszorú stb.) nem törhető át és nem sérthető meg. Monolit vasalt födém áttörése esetén az áttörés megkezdése előtt építész vagy statikus írásos szakvéleményét kell kikérni. A homlokzati égéstermék elvezetés kialakításához szükséges statikai szakvélemény, és a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról. rendelet szerinti előírt esetekben az építési engedély beszerzése a tulajdonos, ill. beruházó feladata. Ha az égéstermékkitorkollások az alattuk lévő tereptől vagy járófelülettől legfeljebb 2,0 [m]re vannak, el kell látni őket nem éghető anyagból készült, ütésálló védőszerkezettel. Ha a kitorkollások járművek számára szolgáló felületre néznek, és mechanikus sérülésnek lehetnek kitéve, ennek megfelelő kiegészítő védelmet kell biztosítani A 70 kwnál nem nagyobb hőterhelésű C típusú gázfogyasztó készülékek égéstermékkivezetésének épület homlokzatán (külső falán) való elhelyezésére vonatkozó feltételek A helyiség légterétől független (zárt) égésterű gázfogyasztó készülékek égéstermékének homlokzati (külső fali) kivezetése az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály figyelembevételével az MSZ EN Égéstermék elvezető berendezések. Égéstermékelvezető berendezések tervezése, kivitelezése és üzembe helyezése. 2. rész: Zárt égésterű tüzelőberendezések égéstermékelvezető berendezései. szabványnak vagy azzal egyenértékű műszaki megoldásnak megfelelően létesíthető Gyűjtő jellegű égéstermékelvezető berendezések a) Az új, több építményszintről igénybe vett, gyűjtő jellegű égéstermékelvezető berendezések csak zárt rendszerűek lehetnek, amelyekre csak C típusú gázfogyasztó készülékek csatlakoztathatók. Az égéstermékelvezető és a levegő bevezető járatot valamennyi rá csatlakozó készülék figyelembevételével tervezni és méretezni kell. b) Meglévő, több építményszintről igénybe vett, gyűjtő jellegű, nyitott rendszerű égéstermékelvezető berendezés Készülék cserét elvégezni csak a területileg illetékes kéményseprőipari közszolgáltató helyszíni vizsgálata alapján kiadott nyilatkozatában meghatározott feltételek teljesítése után, az 5.3. pont szerint szabad. c) Az új, azonos építményszintről igénybe vett, kaszkád elrendezésű égéstermékelvezető berendezés kialakítása nyitott és zárt rendszerű egyaránt lehet. Az égéstermékelvezető berendezés csak túlnyomásos kivitelű lehet. Minden készüléknél az égéstermék visszaáramlását megakadályozó szerkezetet kell alkalmazni. Az égéstermékelvezető és a levegő bevezető járatot valamennyi rácsatlakozó készülék figyelembevételével tervezni és méretezni kell.

91 / FEJEZET: A CSATLAKOZÓ VEZETÉKEK ÉS FELHASZNÁLÓI BERENDEZÉSEK KIVITELEZÉSI KÖVETELMÉNYEI 5.1. Általános kivitelezési követelmények A kivitelezés megkezdésének feltételei Csatlakozó vezetéket és felhasználói berendezést az engedélyes által felülvizsgált és műszaki biztonsági szempontból kivitelezésre alkalmasnak minősített tervdokumentáció alapján szabad létesíteni. Az ipari és mezőgazdasági célú gázfogyasztó készülékeket tartalmazó gázellátó rendszer esetében jelen előírásokon túlmenően a 11/2013. (III.21.) NGM rendelet a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról rendelet előírásait is alkalmazni kell. Az ipari és mezőgazdasági célú gázfogyasztó készülékeket tartalmazó gázfogyasztó berendezést, valamint technológiákat a területi műszaki biztonsági felügyelőségnek történt bejelentés után szabad létesíteni. Kivitelezni csak kivitelezői jogosultság birtokában szabad. A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről meghatározott esetekben a kivitelezőnek építési naplót kell vezetnie. A kivitelezést az elosztói engedélyes által műszaki biztonsági szempontokból felülvizsgált és kivitelezésre alkalmasnak minősített tervdokumentáció alapján kell végezni. A felülvizsgált tervtől műszakibiztonsági kérdést is érintő esetben eltérni csak a tervező és az elosztói engedélyes előzetes hozzájárulásával, és az ismételt tervfelülvizsgálatot követően szabad A kivitelezővel szemben támasztott követelmények Kivitelezni csak kivitelezői jogosultság birtokában szabad. Jogszabályban [191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről] meghatározott esetekben a kivitelezőnek építési naplót kell vezetnie. A kivitelezést a földgázelosztó által műszaki biztonsági szempontokból felülvizsgált és kivitelezésre alkalmasnak minősített tervdokumentáció alapján kell végezni. Kivételt képez az 5.3. pont szerinti egyszerűsített készülékcsere, amelyet a területileg illetékes földgázelosztóval vagy pébégáz fogyasztó készülék esetében a pébégáz forgalmazóval előzetesen létrejött megállapodás alapján feljogosított, a gázszerelők közhitelű hatósági nyilvántartásában [30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról] is szereplő gázszerelő végezhet. Meglévő csatlakozóvezetékre, fogyasztói vezetékre vagy telephelyi vezetékre történő szintetikus földgáz (SNG) vagy csúcsfedező gáz (PSG) csatlakoztatás létesítéséhez a földgázelosztó hozzájárulása szükséges. A felülvizsgált tervtől eltérni csak a tervező dokumentált engedélyével szabad. Amennyiben a tervtől való eltérés műszaki biztonsági kérdést is érint, úgy a tervező által módosított terv szerinti munka a földgázelosztó vagy a pébégáz forgalmazó előzetes hozzájárulásával, és az ismételt tervfelülvizsgálatot követően kivitelezhető (ld. a pont alatt). A szerelési munkák elvégzésére a gázszerelők közhitelű hatósági nyilvántartásában [30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról] szereplő gázszerelő jogosult. Ez nem zárja ki, és nem helyettesíti a hegesztővel szemben támasztott minősítési követelmények teljesülését, ha a kivitelezési munka ezt ezen előírás pontja szerint szükségessé teszi, továbbá ha a létesítésre vonatkozó előírások további követelmények teljesülését is megköveteli.

92 / A kivitelező felelőssége A kivitelező köteles a tőle elvárható legmagasabb szakmai színvonalon a vonatkozó jogszabályokban előírtak betartásával, valamint a felhasználó jogos igényeinek figyelembevételével végezni munkáját. A kivitelező a gázszerelési és gázfogyasztó készülékcsere munkáját csak az arra vonatkozó jogosultságok birtokában végezheti. Azok hiányában végzett munka jogszerűtlen munkavégzésnek minősül, amelyért a kivitelező felelősséggel tartozik. A kivitelező köteles a szerelési munkát az egyszerűsített készülékcsere esetének kivételével a földgázelosztó vagy a pébégáz forgalmazó által kivitelezésre alkalmasnak minősített kiviteli terv szerint elvégezni. Attól kizárólag a tervező előzetesen dokumentált hozzájárulásával térhet el. Az a gázszerelő, aki az egyszerűsített készülékcserét külön, a készülék cserére vonatkozó külön megállapodás szerint végzi, a készülékcserével járó munkája mellett (a kiviteli terv hiányára tekintettel) felelős: a) az új gázfogyasztó készüléknek a meglévő fűtési és/vagy használati melegvíz rendszerhez, valamint az égéstermék elvezető berendezéshez való szakszerű illesztéséért [amennyiben végzettsége és szakképesítése szerint szükséges és indokolt, arra jogosult tervező/szakértő [266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről] bevonásáért]; b) a kivitelezéshez és az üzemeltetéshez szükséges engedélyek, nyilatkozatok, tanúsítványok és egyéb dokumentumok meglétének ellenőrzéséért; c) a felhasználó biztonságos üzemeltetéssel kapcsolatos kötelezettségeiről történő szakszerű tájékoztatásáért; d) a kivitelezési munka műszaki biztonsági ellenőrzéséért (a területileg illetékes földgázelosztó illetve pébégáz készülékek esetében a pébégáz forgalmazó feljogosítása alapján); e) a megtörtént gázkészülék cseréről a FN01 melléklet szerint szerelési nyilatkozat és bejelentő lap kiállításáért, továbbá a földgázelosztóhoz vagy pébégáz forgalmazóhoz a munka elvégzését követő 2 napon belül történő dokumentált átadásáért; f) a gázfogyasztó készülékbe, annak tartozékaiba beépített szerelvények, tartozékok és a gázfogyasztó készülék megfelelőségét igazoló dokumentumok másolatainak amelyeknek egy példányát a készülék üzemeltetőjének ad át 10 évig történő megőrzéséért Felépítményi munkák Nem oldható kötések A csatlakozó és fogyasztói vezetékek csőkötéseinél nem oldható kötéseket kell alkalmazni. Oldható kötések csak szerelvényekhez, idomokhoz, mérőelemekhez, szigetelő közdarabokhoz, készülék bekötésekhez, műszerekhez és csővég lezárásokhoz alkalmazhatók. Amennyiben a kivitelezés során a cső anyaga, mérete vagy a szerelési körülmények megváltoznak, vagy azokat módosítani kell, a szerelési technológia előírásaira vonatkozóan a tervező által új technológiai követelményrendszer megadása szükséges, és a munkálatokat ennek megfelelően szabad folytatni. Szabadon szerelt vezeték Föld felett csak acél, vagy réz gázvezeték létesíthető. Kivétel a legfeljebb DN 63 méretű polietilén cső, ha acél védőcsőben van elhelyezve és a föld feletti része nem hosszabb, mint 1,5 [m]. A vezeték rögzítését és nyomvonalát úgy kell kialakítani, hogy abban mechanikai feszültség ne ébredjen. Gázvezetéket a veszélyeztetett helyeken mechanikai sérüléstől és a hőmérsékletváltozásból adódó káros feszültségektől védeni kell. A gázvezeték ne rontsa az épület szerkezetét, a mechanikai stabilitást, tűzállóságot, hőszigetelést és hangszigetelést.

93 /131 Csatlakozó és fogyasztói vezetéket rendszerint falon kívül, a falhoz és a födémhez képest merőlegesen vagy párhuzamosan kell szerelni. Elállása a falfelülettől egyenletes, maximum 1,5 D távolságra legyen, ügyelve arra, hogy a vezetékkel vízszintes síkban, a falban más vezeték nem lehet. Alacsony vonalvezetés csak olyan szakaszokon engedhető meg, ahol a vezetéket nem lehet magasan szerelve elhelyezni. Ez esetben a vezeték magassága épületen kívül a talajszinttől, belül a padlószinttől legalább 0,3 [m] legyen. Épületen belüli csőszakaszt falsíkon szerelve, a mennyezet alatt, padlósíktól legalább 2,20 [m] magasságban, a mennyezettől minimum 0,2 [m]re kell vezetni. Szabadon szerelt gázvezetéket a hőtágulás figyelembevétel csőbilinccsel, esetenként függesztéssel kell rögzíteni, a M03 melléklet szerint. Az acél gázvezetéket a bilincsek alatt festeni, állandó nedvességnek kitett helyen (pl. pince) szigetelni kell. A gázvezeték, és a vele párhuzamosan szerelt fűtési vezeték alatt és attól legalább 10 [cm]re vezethető. A gázvezetéket úgy kell építeni, hogy párhuzamos vezetés esetén, szabadon szerelt elektromos vezetéktől, csőbilincs a falban lévő elektromos vezetéktől 10 [cm] távolságra legyen. A megadott távolságok érintőlegesen értendőek. Ha a gázvezeték az előbb felsorolt vagy egyéb vezetéseket keresztezi, akkor mindig a gázvezetéknek kell kívül kerülnie, és a szerelési távolság 1,5 D méretnél kisebb nem lehet. Szabadonálló lefolyócsatornát nyitott, kivakolt falhoronyba szerelve kell kerülni. Ha a gázvezeték fűtési vagy robbanásveszélyes közeget szállító vezetéket, valamint erősáramú kábelt keresztez, akkor mindig a gázvezetéknek kell kívülről kerülni, és a szerelés távolsága 1,5 Dnél kisebb nem lehet. Gázvezeték más vezeték rögzítésére, vagy szerkezeti célokra nem használható fel. Egymás mellett elhelyezett gázvezetékek (és egyéb vezetékek) egyértelmű megkülönböztető jelölését, a nem lakás célját szolgáló helyiségekben sárga színjelöléssel kell biztosítani. Szabadon szerelt vezeték rögzítése A csőbilincsek (csőtartó szerkezetek) nem éghető anyagúak és megfelelő szilárdságúak legyenek. Erre a célra nem használhatók éghető műanyag bilincsek. Acél tartóbilincs és a rézcső között gumi vagy műanyag szigetelést kell alkalmazni. Padlócsatorna, faláttörés, átvezetés szerelési előírásai A padlócsatorna jól szellőző legyen, abba üzemszerűen folyadék ne juthasson, az üzemzavar miatt bejutó folyadék pedig meghatározott helyre kifolyjon. A padlócsatornaszakasz, amelyben fogyasztói vezeték van, legyen gáztömören elválasztott az olyan padlócsatornaszakasztól, amelyben nincs gázvezeték. Üreges, túlnyomás nélküli közművezeték és erősáramú kábel a gázvezetéket tartalmazó padlócsatornában nem lehet, és azt csak védőcsőben keresztezheti. A gázvezeték korrózióvédelméről az üzembe helyezést követően folyamatosan gondoskodni kell. A padlón vagy a falon átmenő csővezetéket a legrövidebb úton kell átvezetni. Falon és födémen történő átvezetésnél a csőkötés az átvezetésen kívül készíthető el (M10 melléklet 2. sz. ábra). A gázvezeték falon történő átvezetésénél 50 [cm] falszélesség felett csőhüvelyt kell elhelyezni, melynek belső mérete az átvezetett gázvezeték külső átmérője 10 mm. A falon történő átvezetésnél a gázvezeték fokozott korrózióvédelmét biztosítani kell. A gázvezeték födémen való átvezetésnél burokcső, illetve padlóhüvely beépítése szükséges, melynek minimális átmérője az átvezetett csővezeték 20 [mm] (M05 melléklet 10. sz. ábra). Gondoskodni szükséges a csővezeték és a burokcső közötti gyűrűs tér egyik vagy mindkét oldali, időtálló, víztömör lezárásáról.

94 /131 Felszállóvezetéket tartalmazó szerelőakna legyen szintenként elválasztva és alsófelső szintű szellőzőnyílásokkal ellátva. Villamos vezetéket ne tartalmazzon, a benne levő fűtési vezeték pedig jól szigetelt legyen. Gázvezetéket álmennyezeten, üreges falszerkezeten, legfeljebb 6 méter hosszan, külső határoló felületein legalább 5050 [mm]rel túlnyúló burokcsőben lehet átvezetni. A burokcsőbe helyezett vezetéken sem hajlítás, sem elágazás vagy idomdarab nem alkalmazható. a) Acél anyagú csatlakozó és fogyasztói vezetékek szerelése Szerelés hegesztett kötéssel Csőanyagok A vezeték létesítéséhez felhasznált csőanyag feleljen meg a 33 sz. táblázatában megadott csőanyagoknak. A felhasznált anyagoknak rendelkezniük kell a megfelelő minőségre vonatkozó bizonyítvánnyal. Bontott csövet gázvezeték építéshez felhasználni nem szabad. Nem használható fel olyan cső, amelynek felületét a tárolás során bekövetkezett korrózió szemcséssé tette. Iránytörés DN 20nál nem nagyobb átmérőjű csövek esetén hajlítással, de a cső hajlításakor annak keresztmetszete nem csökkenhet és körkörössége nem torzulhat, DN 25 méretnél hajlítással, indokolt esetben forrcső ív behegesztésével, DN 25nél nagyobb átmérők esetén forrcső ív behegesztésével történhet. Sajtolt csőidomot (csőszűkítő, húzott "T" idom) akkor kell alkalmazni, ha az idom nagyobb átmérője meghaladja a DN 100 méretet. Hegesztési eljárás (technológia) 4,5 mm falvastagságnál nem nagyobb falvastagságú csöveket és csőidomokat tompa illesztéses lánghegesztési eljárással is szabad hegeszteni. A 4,5 mmnél nagyobb falvastagságú csöveket és csőidomok bevont elektródás az üzemi hőmérsékletnek megfelelő hideg ütőmunkára bizonylatolt elektródával kézi ívhegesztéssel kell hegeszteni. Mindazon acél vezetékeknél, ahol minősített hegesztő végezhet csak hegesztést, azt az MSZ EN ISO :2004/A Fémek hegesztési utasítása és hegesztéstechnológiájának minősítése. A hegesztéstechnológia vizsgálata. 1. rész: Acélok ív és gázhegesztése, valamint nikkel és ötvözetei ívhegesztése. 1. módosítás (ISO :20041Amd 1:2008). szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás szerinti eljárásvizsgálattal igazolt hegesztési utasításnak (WPS) megfelelően kell végezni. Technikai feltételek Hegesztett kötések készítésére olyan eszközök használhatók, amelyek megfelelnek az acélhegesztő eszközök időszakos felülvizsgálatára vonatkozó előírásoknak [143/2004. (XII. 22.) GKM rendelet a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról]. A hegesztésnél alkalmazott berendezések, gépek, készülékek, szerszámok, segédeszközök, védőeszközök (a továbbiakban együtt: berendezések) feleljenek meg 143/2004. (XII. 22.) GKM rendelet a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról előírt követelményeknek. Személyi feltételek Ezen előírás hatálya alá tartozó, DN 25nél nagyobb méretű nagyközép nyomású, DN 50nél nagyobb méretű közép és a DN 100nál nagyobb méretű kisnyomású csatlakozó és fogyasztói vezeték hegesztésére csak a minősített ív, és/vagy lánghegesztő jogosult. Ez esetben a hegesztés kivitelezőjének rendelkeznie kell az MSZ EN ISO Hegesztési felügyelet. Feladatok és felelősség. szabvány szerinti követelményeket kielégítő hegesztési koordinációs személyzettel (hegesztési felelőssel, hegesztő műszaki szakemberrel) és az MSZ EN 2871 Hegesztők minősítése. Ömlesztő hegesztés. Acélok szabvány előírásai sze

95 /131 rint minősített hegesztőkkel. Minden más esetben a gázszerelők közhitelű hatósági nyilvántartásában [30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról] szereplő gázszerelő is jogosult a csatlakozó és fogyasztói vezeték kivitelezésére. Szerelés présidomos kötéssel Présidomos kötéshez a technológiára alkalmas, tanúsítással rendelkező, rozsdamentes acélcsövek és idomok használhatók fel. A szerelésnél csak a felhasznált anyaghoz (márkához) előírt préspofa használható. A technológia rendszergazdája a szerelési jogosultságot vizsgához kötheti. A Társaság működési területén azon présidomok (rendszerek) alkalmazhatók, amelyek rendelkeznek érvényes, a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal, Műszaki Biztonsági Felügyelőség (MMBH, MBF) Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, Műszaki Felügyeleti Igazgatóság (MKEH), ill. az MBVTI által kiadott magyar nyelvű Hatósági engedéllyel, és a gyártó, forgalmazó az engedélyt a Társasághoz regisztrálásra benyújtotta. Présidomos réz, illetve rozsdamentes anyagú csatlakozó és fogyasztói vezetéket az szerelhet, aki az adott technológiára vonatkozó tanfolyamot elvégezte, és arról tanúsítványnyal rendelkezik. A sikeres vizsgáról szóló érvényes tanúsítványt a műszaki ellenőr ellenőrzi, a másolatot a felhasználói tasakba el kell helyezni. A préskötés kialakítása (M05 melléklet 19. sz. ábra). b) Rézanyagú csatlakozó és fogyasztói vezeték szerelése Rézanyagú csatlakozó és fogyasztói vezetéket az szerelhet, aki az adott technológiára vonatkozó tanfolyamot elvégezte, és arról tanúsítvánnyal rendelkezik. Beépítése kisnyomáson (25 [mbar]) DN15nél (18x1,0), emelt kisnyomáson (100 [mbar]) DN10nél (12x1) kisebb átmérővel nem megengedett. Rézcső hegesztése bármilyen formában tilos! Szerelés forrasztott kötéssel Csőés csőidom anyag az alkalmazott csőanyag feleljen meg a MSZ EN 1057 Réz és rézötvözetek. Varrat nélküli, körszelvényű rézcsövek víz és gáz részére, egészségügyi és fűtési alkalmazásra szabvány előírásainak, a csőanyag keménységi fokozata szabadon szerelt vezetéknél kemény (R 290) vagy félkemény (R 250), rejtett szerelésnél lehetőleg lágy (R 220) fokozatú is lehet. Falvastagsága 22 [mm] csőátmérőig minimum 1,0 mm, 28 [mm] csőátmérőtől legalább 1,5 [mm] legyen. a vezeték szerelésénél felhasznált idomok a MSZ EN Réz és rézötvözetek. Csővezeték armatúra. 1. rész: Szerelvények rézcsőhöz kapillárisan lágy vagy kapillárisan kemény forrasztható véggel szabvány előírásainak feleljenek meg, 18 x 1 [mm] átmérőig helyszínen készült csőhajlítás és tokos csőkötés alkalmazható. Forrasztási eljárás (technológia) Az alkalmazott forraszanyag feleljen meg az MSZ EN ISO 17672:2010 Keményforrasztás. Keményforraszok. szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás előírásainak és legalább 450 C olvadáspontú legyen, amely felhasználásánál a gyártó előírásait be kell tartani. Csak a forraszanyaghoz előírt, az MSZ EN 1045 Keményforrasztás. Folyósítószerek keményforrasztáshoz Osztályba sorolás és műszaki szállítási feltételek. szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás szerinti folyósító szert szabad használni. A gázszereléshez felhasznált forraszanyag és folyósítószer megnevezését a Szerelési nyilatkozat ban dokumentálni kell.

96 /131 Szerelés présidomos kötéssel Csak az MSZ EN ISO :2004/A1:2008 Fémek hegesztési utasítása és hegesztéstechnológiájának minősítése. A hegesztéstechnológia vizsgálata. 1. rész: Acélok ív és gázhegesztése, valamint nikkel és ötvözetei ívhegesztése. 1. módosítás (ISO :2004/Amd 1:2008). szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás előírásainak megfelelő kemény vagy félkemény (illetve rejtett szerelésnél lágy fokozatú is) rézcső alkalmazható. Az alkalmazott cső falvastagsága a pont b) alpontjában megadott lehet. A vezeték szerelésénél felhasznált idomok a pren Présidomos végű szerelvények fémcsövekhez szabvány előírásainak feleljenek meg. A szerelésnél csak a felhasznált anyaghoz előírt préspofa használható. Szerelésre vonatkozó általános előírások A rézcső és a csatlakozási pont (pl. gázmérő, PEréz tágulóhüvelyes fali felállás) közötti átmenetet sárgarézből vagy vörösöntvényből készült csatlakozóval kell biztosítani. Rézcsöves szerelés esetén a gázmérőkötést szerelőlapos megoldással kell kialakítani. A présidommal létrehozott csőkötési technológia során a vörösréz anyagú cső és a présidom (fitting) között speciális szerszámmal, hidegpréseléssel hozható létre az oldhatatlan, húzásbiztos kötés. A kötés gáztömörségét gumi tömítőgyűrű biztosítja. Menetes kötés csak a készülék előtti elzárónál, acélréz átmeneti idomnál, műanyag fali felállásnál, gázmérőnél, nyomásszabályozónál alkalmazható. Munkakezdés előtt a présgép és préspofák kifogástalan állapotát meg kell vizsgálni. A szerszámot annak forgalmazója által megjelölt időpontonként és szervezettel felül kell vizsgáltatni és a vizsgálatról jegyzőkönyvet kell kiállítani. A préskötés kialakítása (M05 melléklet 19. sz. ábra) A rézcsövet és présidomot könnyű csavaró mozdulattal ütközésig össze kell nyomni. A betolási mélységet be kell jelölni. Két idom között a legkisebb távolság a préselési technológia, illetve a gyártó, vagy a forgalmazó határozza meg. Hajlított csőív esetében a hajlítás és a fitting közötti távolság min. 50 [mm] legyen. A megfelelő préspofát be kell helyezni a présgépbe, a rögzítő csapszeget ütközésig kell benyomni. A présgép és préspofák kifogástalan állapotáról, működőképességéről meg kell győződni. A préspofát ki kell nyitni, merőlegesen az idomra kell helyezni, és el kell indítani a préselést (a vezérlése automatikus, a folyamatba nem lehet beavatkozni). A folyamat végén a préspofáknak teljesen össze kell csukódnia. Préselés után a préspofák nyithatók. A préselést szükség esetén a vészleállítóval meg lehet szakítani. Ebben az esetben, ill. a préselési folyamat közbeni hálózati áramkimaradáskor a préselt kötést ki kell vágni és új kötést kell kialakítani az előzőekben leírt módon. A teljes vezetékrendszer préselési műveletei után valamennyi préselt kötést ellenőrizni kell, hogy a préselés valamennyinél megtörténte. Utólagos bővítés Réz anyagú fogyasztói vezetékhálózat utólagos bővítése megfelelő idom (Tidom) beépítésével végezhető el. Acél vezeték bővítése réz anyagú vezetékkel vörösöntvény átmeneti idommal lehetséges. anyagváltás a d). pont szerint. Utólagos bővítés esetén a hálózat méretezését újra el kell végezni. PE anyagú vezetékhez csatlakozni menetes PEacél összekötő és préstoldatos vörösöntvény idom alkalmazásával lehet.

97 /131 Gázkészülékek bekötése A készülék bekötésénél arra kell törekedni, hogy a menetes kötések száma minél kevesebb legyen. A készüléket a csatlakozásnak megfelelő méretű gömbcsap és egy menetes közdarab közbeiktatásával kell bekötni. Nyomáspróba A vezetékrendszer és a készülékek nyomáspróbáját az 5. fejezet pontja szerint kell elvégezni. c) PE anyagú csatlakozó és fogyasztói vezeték szerelése A cső és csőidom anyaga feleljen meg a 3.3. a), b), c) sz. táblázathoz tartozóan megadott szabványnak. Csak az MSZ EN 1555 Műanyag csővezetékek éghető gázok szállítására. Polietilén csövek szabványsorozatban, vagy azzal egyenértékű műszaki megoldásban megadott tárolási időn belül használhatók fel a csövek és csőidomok. Présidomos kötéshez a technológiára alkalmas, tanúsítással rendelkező, polietilén csövek és vörösöntvény idomok használhatók fel. A szerelésnél csak a felhasznált anyaghoz (márkához) előírt préspofa használható. A technológia rendszergazdája a szerelési jogosultságot vizsgához kötheti. Hegesztési eljárást az 5.1. sz. táblázat szerint kell megválasztani sz. táblázat Hegesztési eljárások Tokos Nyereg Nyereg idom Nyereg idom nyakmérete PE cső mérete nyakmérete Tompa Kézi szerszámmal hefittinges DN Elektro DN Tompa CNC Kézi Gépi gesztés DN 20; 32;40;50 20x3 32x3 40 SDR SDR SDR 17,6 SDR SDR 17,6 SDR SDR 17,6 SDR SDR 17,6 SDR SDR 17,6 SDR SDR 17,6 SDR SDR 17,6 SDR SDR 17,6 SDR 11

98 /131 Technikai feltételek A PE hegesztést csak olyan hegesztő berendezéssel szabad végrehajtani, amely érvényes és megfelelőnek minősített felülvizsgálati dokumentációval rendelkezik. A hegesztő eszközök felülvizsgálatát gyártói ajánlás szerint a márkaszerviz, vagy a hegesztőgépek felülvizsgálatával megbízott szervezet végezheti. Személyi feltételek PE anyagú csatlakozó és fogyasztói vezetéken hegesztési munkálatokat csak az adott hegesztési eljárásra érvényes minősítéssel rendelkező műanyaghegesztő végezhet. A PE anyagú csatlakozó és fogyasztói vezetékek hegesztési munkálatainak helyszíni irányítására és ellenőrzésére PE vezetéképítés irányítói képesítéssel rendelkező felelős személyt kell megbízni, akinek feladatát munkaköri leírásban kell szabályozni. Mindazon PE vezetékeknél, ahol minősített hegesztő végezhet csak hegesztést, azt a 2201_07_DU_01 TT 1000 Gázelosztó vezeték létesítése technológiai utasítás hegesztésre vonatkozó előírásainak megfelelően kell végezni. A PE vezeték hegesztését eljárásvizsgálattal igazolt hegesztési utasításnak (WPS) megfelelően kell végezni. Sajtolt, roppantógyűrűs vagy más mechanikai kötések alkalmazását a kötési rendszer tulajdonosa vizsgához kötheti. Elhelyezés Műanyag gázvezeték csak földben helyezhető el, kivéve a PEacél anyagváltás elhelyezését szolgáló, földfelszínre felvezetett vezetékszakaszt. A PEacél anyagváltás elhelyezhető talajszint felett 0,31,5 [m]es magasságban. Talajszint feletti anyagváltás szerelhető ezen fejezet d) pontja szerint, az SDR 11 szabványos méretarányú PE gázvezeték esetén. A talajszint fölé felvezetett PE gázvezetéket káros hőmérsékleti és környezeti hatásoktól acél védőcsővel és műanyag gégecső (dréncső) védelemmel kell ellátni úgy, hogy a felállás a földárokban is védve legyen (pl. M05 melléklet 18. sz. ábra). Perforálás nélküli gégecső alkalmazható védelmi funkcióra, amennyiben a PE anyagú falifeállás létesítésekor a gázvezeték vagy társközművek védelmét kell biztosítani. A dréncső hossza nem lehet több 10 [m] nél, a homokágyban lévő védőcső véget tömíteni kell, a védőcső kiszellőztetése a PE acél összekötő idomnál, a fali felvezetés helyén legyen biztosítva. Kerítés nélküli üres telken a PE gázvezeték földfelszín fölé vezetésének, a főelzáró elhelyezésének követelményeit a 2201_07_DU_01 TT 1000 Gázelosztó vezeték létesítése technológiai utasítás tartalmazza. Falhoronyban felvezetett PE gázvezeték védelmét szintén acél védőcső és műanyag gégecső beépítésével kell biztosítani, ezen kívül a falhorony gázzáró cementhabarccsal legyen kivakolva. Lakóépület 1 [m]es körzetén belül, a földben hegesztett kötés, ill. anyagváltás ne legyen. Ettől el lehet térni gyárilag készített PEacél pincei átvezetőidom beépítése esetén, ha annak gyártási méretéből adódóan ez az előírás nem tartható. A földárokban a PE gázvezeték és a PEacél idom összekötésére elektrofitting (pl. karmantyú) hegesztést kell alkalmazni. A gyárilag készített épület becsatlakozási idom (un. PEacél pincei, fali átvezető idom) nyomáspróbázott és magyar nyelvű, műbizonylattal ellátott legyen. A faláttörés helyreállítása víz és gáztömör legyen. Nem zsugorodó betonnal legyen kitöltve a fal és az idom közötti hézag (M10 melléklet).

99 /131 Csatlakozó vezeték elhelyezése, földtakarása A PE csatlakozó vezeték földtakarása legalább 0,8 [m] legyen, ha a vezeték DN 63 vagy ettől kisebb, földtakarása védelemmel, min. 0,6 [m] takarás megengedhető, elsősorban kisnyomású vezeték esetén, az előírt lejtés biztosítása érdekében. A csatlakozó vezetéket a gázelosztó vezeték felé lejtéssel kell tervezni. A munkaárok kialakítás, vezeték elhelyezés vázlata: M05 melléklet 11. sz. ábra. Csomagolás, szállítás, tárolás PE csövek, idomok csomagolása, szállítása, tárolása során figyelembe kell venni a vonatkozó szabványokban (MSZ EN 15551:2011 Műanyag csővezetékrendszerek éghető gázok szállítására. Polietilén (PE). 1. rész: Általános előírás. MSZ EN 15552:2011 Műanyag csővezetékrendszerek éghető gázok szállítására. Polietilén (PE). 2. rész: Csövek. MSZ EN 15553:2010A1:2013 Műanyag csővezetékrendszerek éghető gázok szállítására. Polietilén (PE). 3. rész: Csőidomok. MSZ EN Gázinfrastruktúra. Legfeljebb 16 bar üzemi nyomású csővezetékek. 2. rész: A poplietilén különleges üzemeltetési követelményei (MOP legfeljebb 10 bar ig). szabvány) megadott követelményeket, valamint a vagyonvédelmi előírásokat. Az alkalmazott anyagokat úgy kell szállítani, tárolni, hogy mindenféle külső sérüléstől, károsító hatásoktól idegen behatásoktól védve legyenek. A gázvezetékbe való bépíthetőség és az építéshez történő felhasználás céljára előírt követelményeknek megfeleljenek. A csővégeket, szerelvények csatlakozásait a szennyeződések bejutása ellen védőkupakkal vagy dugóval le kell zárni. Csővégek épségét meg kell óvni. A PE csőanyagot napfény hatásától (UV sugárzás) védeni kell. A csövek, csőidomok megengedett tárolási ideje a gyártói nyilatkozatban megadottak szerinti időtartam lehet. A csövek, csőidomok a gyártó által megadott időn belül építhetők be. A csőidomokat csak megfelelő védelmet nyújtó csomagolásban szabad rakodni, szállítani. A csövek, csőidomok műanyag záródugóját csak a beépítés során szabad eltávolítani. A csőidomok az eredeti csomagolásban gyártó által, a típusra megadott ideig, és módon tárolhatók. A PE csövek és idomok hegesztésével kapcsolatos általános előírások A PE anyagú csatlakozó vezetéket amennyiben a helyszíni adottságok ezt lehetővé teszik, hegesztés nélkül, egy darabból, PEacél összekötő szerelésével kell megépíteni. Amennyiben a PE csatlakozó vezetéken hegesztett kötést kell létrehozni (tompa, nyereg, tokos, és elektrofúziós hegesztés), akkor a hegesztést és a hegesztett kötések vizsgálatát a 2201_07_DU_01 TT 1000 Gázelosztó vezeték létesítése technológiai utasításban előírtak betartásával kell végezni, minősített hegesztőt kell alkalmazni. PE csőanyagok alkalmazásának hőmérséklet határai Fagypont közelében a PE csövet melegíteni kell a lehetőség szerinti módon, legfeljebb 60 [ o C] hőmérsékletű közeggel. 5 [ o C] hőmérséklet alatt a PE anyagú csővezetéken mindennemű munkavégzés (szállítás, mozgatás, szerelés, hegesztés stb.) TILOS! Ettől csak indokolt esetben lehet eltérni, a megfelelő védelemről gondoskodni kell. Szélben, csapadékos időben, ködben, illetve 5 [ o C] körüli hőmérsékleten csak fűthető védősátorban végezhető hegesztés. PE csövek irányváltoztatása Készülhet a cső anyagából hajlítással 5.2. sz. táblázat szerinti hajlítási méretekkel, illetőleg gyári PE anyagú előre gyártott ívvel.

100 /131 PE csövek minimális hajlítási sugara. d) Anyagváltás PE cső Környezeti hőmérséklet építéskor névleges 0 C 10 C 20 C átmérője, DN Minimális hajlítási sugár, R mm mm mm mm sz. táblázat Az anyagváltás létrehozható, sajtolt (mindkét végén hegeszthető) PEacél összekötő idommal, elzárószerelvénnyel összeépített idommal, szerelhető (rézhüvelyes) elzárószerelvénnyel összeépített idommal, szerelhető (rézhüvelyes) PE acél idommal, illetve PEréz összekötő idommal, roppantó gyűrűs (húzás biztosító gyűrűs) elzárószerelvénnyel összeépített idommal, karimás kötéssel. A csővezetékben alkalmazott kötések a húzásnak ellenállóak legyenek. PEacél összekötő idomok A PEacél, illetve PEréz összekötő idom csak SDR 11 méretarányú PE cső felhasználásával készíthető (az alábbi idomválaszték tájékoztató jellegű). 1./ szerelhető (rézhüvelyes) PE acél összekötő idomok: menetes összekötő idom, DN 20/R1/2, DN 25/R3/4, DN 32/R1, DN 40/R5/4, DN 63/R2, (pl. M05 melléklet 12. sz. ábra), menetes, elzárószerelvénnyel összeépített PEacél összekötő idom DN 20/R1/2, DN 32/R1, hegtoldatos összekötő idom, DN 20/ DN 15, DN 32/DN 25, DN 40/DN32, DN 63/DN50 (M05 melléklet 13. sz. ábra), karimás összekötő idom DN 63/DN50k, 2./ hegeszthető toldatos, sajtolt (nem azonos a préskötéssel) PEacél összekötő idom (M05 melléklet 14. sz. ábra), 3./ karimás kötés, Fidom, DN 63 és ettől nagyobb méretek esetén, hosszúnyaktoldatú PE hegesztőtoldatos kötőgyűrű, acél lazakarimával (M05 melléklet 18. sz. ábra), 4./ elzárószerelvénnyel összeépített idom, amely anyagváltásra is alkalmas (pl. tolózár, egyik végén hegeszthető PE csővel, másik végén acélkarimával, roppantó gyűrűs (húzásbiztosító gyűrűs) elzárószerelvénnyel összeépített idom). 5./ Gyári, kereskedelmi forgalomba kapható és tanúsított fali átvezetés, egyik végén hegeszthető PE cső, másik végén acél hegeszthető csővég, vagy karima biztosítja az anyagváltást (M10 melléklet). PE réz összekötő idomok Szerelhető (rézhüvelyes) PEréz összekötő idom DN32/ 28, és DN40/ 35. A rézcső továbbvezetése az idom típusától függően megoldható réz menetes idommal, réz préskötéssel, vagy réz forrasztott kötéssel.

101 /131 Anyagváltás beépítési előírásai 1./ Anyagváltás szerelésére csak feljogosított szervezet által, gáz közegre megfelelőnek tanúsított technológia alkalmazható. 2./ Anyagváltás szerelésekor az idom gyártójának, ill. technológiai rendszer kiadójának előírásait be kell tartani, a biztonságos szerelésre vonatkozó előírás a terv része legyen. 3./ A szerelési technológia szerint egyszer használatos kötési elemeket ismételten felhasználni nem szabad. 4./ Szerelt (tágulórézhüvelyes), préselt, menetes, roppantó gyűrűs kötés, ill. forrasztott kötés csak földfelszín felett alkalmazható. A PEfém cső átmeneti idom alkalmazása esetén a PE cső szabadon szerelt szakaszát acél védőcsőbe kell helyezni. 5./ Préskötéshez a technológiára alkalmas, tanúsítással rendelkező csövek és idomok használhatók fel. A szerelésnél csak a felhasznált anyaghoz (márkához) előírt préspofa használható. A technológia rendszergazdája a szerelési jogosultságot vizsgához kötheti. 6./ Sajtolt, hegeszthető toldatos összekötő idomok csak földfelszín alatt építhetők. A sajtolt, mindkét végén hegeszthető toldatos idomoknál először a PE véget kell a hegesztésre vonatkozó előírásnak megfelelően tokos, elektrofitting vagy tompahegesztéssel a gázvezetékbe hegeszteni, majd az acél véget mérettől függően láng vagy ív hegesztéssel beépíteni. Az acél csővégének hegesztésekor a PEacél átmenet helyén meg kell akadályozni a káros felmelegedést. 7./ PE nyaktoldatú, acél lazakarimás idomok csak földfelszín alatt építhetők. 8./ Az acél lazakarimás Fidomok beépítésekor a PE nyaktoldat és a csővezeték összehegesztése előtt az acél lazakarimát fel kell helyezni a nyaktoldatra. Először a PE hegesztést kell elkészíteni, ezután a lazakarimás kötést összeszerelni. 9./ Földben az anyagváltás, vagy hegesztés, az épülettől min. 1 [m] távolságra legyen. A gyári (tanúsított) fali átvezetés esetében a falhoz legközelebbi hegesztés az átvezető idom mérete szerinti távolságban lehet. 10./ Aknába szerelt elzárószerlvény (tolózár) esetén az anyagváltás az aknán kívül legyen, pl. legalább 1 méteres acél FF idommal. Az acél idom az akna oldalfalán védőhüvelyben, tömített módon legyen átvezetve. 11./ Rézcső kötése acélcsőhöz: Acélcsőből rézcsőbe történő átmenet a csatlakozó, vagy fogyasztói vezeték egyetlen pontján, száraz környezetben fogadható el. Az acélcsőrézcső kapcsolat kizárólag menetes kötéssel (vörösöntvény), szintetikus tömítéssel szerelhető meg. A kötés környezetét, a rézcső 50 [mm]es szakaszát is, rozsdásodás ellen, kiemelt gondossággal, szigetelőfóliával kell takarni. Fekete acélcsőre préselt rézidommal csatlakozás tilos! Oldható kötések Oldható kötésekhez kizárólag az MSZ EN 751 Az 1., 2., és 3. családba sorolt gázokkal és forró vízzel érintkező menetes fémkötések tömítőanyagai. szabványsorozat vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás előírásait kielégítő tömítések használhatók. Karimás kötések tömítő anyagai az üzemi nyomásnak (MOP) megfelelőek és pentánállóak legyenek. Növényi eredetű (például kenderszál) tömítőanyagot alkalmazni nem szabad. a) Karimás kötés A karimás kötések készítésénél fokozott figyelemmel kell lenni: aa) az alkalmazott karimák nyomásfokozatára, ab) a csővégre felhegesztett karimák csőtengelyre való merőlegességére,

102 /131 ac) a karima tömítés anyagára, és ad) műszaki megoldására. b) Menetes kötés Menetes kötés alkalmazható: ba) szerelvények beépítésénél, bb) gázfogyasztó készülékek kötéseinél, bc) műszerek és műszer vezetékek kötéseinél, bd) egyéb olyan helyeken, ahol a földgázelosztó vagy a pébégáz forgalmazó technológiai utasításai ezt megengedik. A csatlakozó vezetékbe és/vagy fogyasztói vezetékbe DN50 (2 )nél nagyobb méretek esetén menetes kötés alkalmazását kerülni kell. A menetes kötésekhez alkalmazott tömítőanyagok feleljenek meg az MSZ EN 751 Az 1., 2. és 3. gépcsalád gázaival és forró vízjel érintkező menetes fémkötések tömítő anyagai. szabványsorozat vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás előírásainak. c) Hollandi anyás kötés A hollandi anyás kötés anyagának és tömítőanyagának megválasztásánál figyelemmel kell lenni a csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés üzemi nyomására, hőmérséklet tartományára és a szállított közegre. A kötésekhez alkalmazott tömítőanyagok feleljenek meg a MSZ EN 751 Az 1., 2., és 3. gázcsalád gázaival és forró vízzel érintkező fémes menetes kötések tömítőanyagai. szabvány előírásainak Csatlakozó és fogyasztói vezeték rögzítése A szabadon szerelt vezetéket csőbilinccsel kell rögzíteni legalább az alábbi helyeken: a) gázmérő csatlakozás mindkét (kiömlő) oldalán, b) gázmérő utáni függőleges szakasz felső pontján, c) gázfogyasztó készülékhez leágazó vezeték felső és alsó pontján. A bilincsezés ajánlott távolságait a M03 melléklet tartalmazza Csatlakozó és fogyasztói vezeték eltakarása, takaró burkolatai A csővezetéket szabadon szerelve vagy rejtve szabad vezetni. Az elvakolást csak műszaki biztonsági ellenőrzés után szabad elvégezni. Rejtett vezeték elhelyezés a 5.1. sz. ábra szerint fal csatornában, vagy falsíkon kívül, takaróburkolattal ellátva. A takaró burkolat anyaga lehet fa, műanyag vagy fém. Kialakítása (ld sz. ábra) olyan legyen, hogy alatta a vezeték biztonsággal elférjen, illetve a hőtágulásból eredő méretváltozást ne akadályozza sz. ábra Csatlakozó és fogyasztói vezetékek burkolási lehetőségei