MMK Gáz- és Olajipari Tagozat Kötelező Szakmai Továbbképzés

Átírás

1 MMK Gáz- és Olajipari Tagozat Kötelező Szakmai Továbbképzés A gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági ellenőrzése, műszaki-biztonsági felülvizsgálata, a gázfogyasztó készülék egyszerűsített cseréje Budapest, október 03. Előadó: Blazsovszky László MMK nyilvántartási szám: GO Gáz- és olajipari létesítmények tervezése G Építmények gépészeti tervezése SZÉM5 Gáz- és olajipari létesítmények szakértése

2 A jogszabályi környezet és annak változásai az évtől

3 1969. évi VII. törvény a gázenergiáról végrehajtására kiadott 1/1977. (VII. 6.) NIM rendelet évi XLI. törvény a gázszolgáltatásról végrehajtására kiadott 3/1995. (I. 20.) Korm. rendelet évi XLII. törvény a földgázellátásról végrehajtására kiadott 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet évi XL. törvény a földgázellátásról 749 helyen módosítva október 01. napjáig. végrehajtására kiadott 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 509 helyen módosítva október 01. napjáig.

4 Főbb gázipari fogalmak az egységes értelmezéshez

5 GET Együttműködő földgázrendszer: - az összekapcsolt szállítóvezeték, - a szállítóvezetékhez közvetlenül kapcsolódó elosztóvezeték, - a földgáztároló, valamint - a részleges szigetüzem.

6 GET Elosztóvezeték: Az a csővezeték tartozékaival együtt, amelyen keresztül a földgáz elosztása történik, és amelynek kezdőpontja - Magyarország államhatára, - a gázátadó állomások kilépő pontja, - a földalatti gáztároló vagy a földgáztermelő üzem betáplálási pontja, végpontja - Magyarország államhatára vagy - a felhasználási hely telekhatára.

7 GET Fogyasztói főelzáró: a telekhatáron vagy annak közelében létesített elzáró szerelvény, amely az elosztóvezeték tartozéka.

8 GET Csatlakozóvezeték: A felhasználási hely telekhatárától a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték. GET Fogyasztói főcsap: a gázmérőnél lévő, ennek hiányában a csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték közé beépített elzáró szerelvény, amely a csatlakozóvezeték tartozéka. GET Felhasználói berendezés: - a fogyasztói vezeték, - a gázfogyasztó készülék és - a gázfelhasználó technológiák, valamint - az azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok összessége.

9 Fogyasztói vezeték (GET ) Az a vezetékszakasz tartozékaival együtt, amely a gázmérőtől - ennek hiányában a fogyasztói főcsaptól - a gázfogyasztó készülékig terjed. Gázfogyasztó készülék (GET ) Földgázzal, valamint PB-gázzal üzemeltetett készülék. Gázfelhasználó technológia (11/2013. (III. 21.) NGM rendelet 2. 2.) Ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási eljárásokra tervezett berendezés a tüzelőanyag- és égéslevegő ellátó rendszerrel, a tűztér-munkatérrel, az égéstermék-elvezetéssel és az irányítástechnikai tartozékokkal együtt, amelyben ipari vagy mezőgazdasági nyersanyag vagy félkész termék, gáz eltüzeléséből keletkezett hőenergia, védőgáz hatásának van kitéve. [Rendelet 4. a) A 70 kw együttes hőterhelést meghaladó gázfelhasználó technológiák használatbavételének és átalakításának jóváhagyása: TMMBH]

10 Kisnyomású csatlakozó- és fogyasztói vezetékek értelmezése (Az ábrákon szereplő fogalmak pontosítása szerkesztés alatt!)

11

12

13 Közép vagy nagyközép nyomású vezetékről ellátott felhasználói berendezések előkertes beépítés esetében (Az ábrákon szereplő fogalmak pontosítása szerkesztés alatt!)

14

15 Felhasználó (GET ) Aki földgázt vagy vezetéken keresztül PB-gázt saját felhasználás céljára vásárol. Lakossági fogyasztó (GET ) Az a felhasználó, aki saját háztartása - egy felhasználási helyet képező egy vagy több lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs - fogyasztása céljára vásárol földgázt földgáz vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így vásárolt földgázzal nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet. Ha a lakóépületben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát, a felhasználót úgy kell tekinteni, hogy saját háztartás céljára vételez és a vásárolt földgázzal nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet.

16 Egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó - a lakossági fogyasztó és - a 20 m 3 /óra kapacitást meg nem haladó vásárolt kapacitással rendelkező egyéb felhasználó, valamint - az önkormányzati bérlakásban élők felhasználási helyei ellátása biztosításának mértékéig a helyi önkormányzat.

17 A csatlakozóvezeték fogalmának változásai

18 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet 2. melléklet GOMBSZ I. fejezet B. 2. (4) Csatlakozó vezeték: a gázelosztó vezeték leágazásába beépített első elzáró szerelvénytől (vízzár, tolózár, gömbcsap, stb.) vagy - gázmérő hiányában - a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték, illetve vezetékrendszer; a gázmérő és a fogyasztói főcsap a csatlakozó vezeték tartozéka. ( Bekötő vezeték a telekhatárig és alapvezeték!) évi XLI. törvény 3. i) csatlakozó vezeték: főelzárótól a gázmérő főcsapjáig vagy - gázmérő hiányában - a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték és tartozékai; s) fogyasztói főelzáró: a telekhatáron vagy attól legfeljebb egy méteren belül létesített elzáró szerelvény; f) gázelosztó vezeték: az a csővezetékrendszer - a hozzá tartozó nyomáscsökkentő és szabályozó berendezésekkel - amely a gázátadó állomás kilépő oldalától indul, és a fogyasztói főelzárónál ér véget;

19 2003. évi XLII. törvény Csatlakozóvezeték: a felhasználási hely telekhatárától a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték évi XL. törvény Csatlakozóvezeték: a felhasználási hely telekhatárától a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték.

20

21 A felhasználói berendezés fogalmának változásai 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet 2. melléklet GOMBSZ I. fejezet D. 4. (12) Fogyasztói berendezés: a fogyasztói vezeték és a fogyasztói berendezés, valamint azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok összessége évi XLI. törvény 3. l) fogyasztói berendezés: a fogyasztói vezeték és a gázfogyasztó készülék, valamint azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok összessége, beleértve az égéstermék elvezető rendszert is; évi XLII. törvény Felhasználói berendezés: a fogyasztói vezeték, a gázfogyasztó készülék és a gázfelhasználó technológiák, valamint az azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok összessége évi XL. törvény Felhasználói berendezés: a fogyasztói vezeték, a gázfogyasztó készülék és a gázfelhasználó technológiák, valamint az azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok összessége.

22 A gázfelhasználó technológia fogalmának változásai

23 13/2004. (II. 13.) GKM rendelet az ipari és mezőgazdasági gázfogyasztó készülékek megfelelőségének tanúsítási, illetve jóváhagyási rendjére és forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokról Hatályon kívül, de a műszaki biztonsági felülvizsgálat szempontjából a létesítés időpontja miatt lényeges! 2. E rendelet alkalmazásában a) ipari vagy mezőgazdasági gázfogyasztó készülék: ipari vagy mezőgazdasági eljárásokra tervezett berendezés, amelyben ipari vagy mezőgazdasági nyersanyag vagy félkész termék gáz eltüzeléséből keletkezett hőenergia és/vagy védőgáz hatásának van kitéve. A gázfogyasztó készülék magába foglalja a tüzelőanyag- és égéslevegő ellátó rendszer, a tűztér-munkatér, égéstermék elvezetés és az irányítástechnikai tartozékok összességét; b) gázfelhasználó technológia: olyan műszaki rendszer, amelyet az üzemeltető az a) pont szerinti gázfogyasztó készülék beépítésével létesít;

24 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról Gázfelhasználó technológia: ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási eljárásokra tervezett berendezés a tüzelőanyag- és égéslevegő ellátó rendszerrel, a tűztérmunkatérrel, az égéstermék-elvezetéssel és az irányítástechnikai tartozékokkal együtt, amelyben ipari vagy mezőgazdasági nyersanyag vagy félkész termék, gáz eltüzeléséből keletkezett hőenergia, védőgáz hatásának van kitéve.

25 A telephelyi vezeték

26 Telephelyi vezeték: az egybefüggő telephelyen belül lévő telephelyi felhasználók földgázellátását szolgáló vezeték. Egybefüggő telephely: a gázfelhasználó(k) tulajdonában, kezelésében vagy használatában lévő egybefüggő ingatlan, vagy bérlemény, ahol a gázfelhasználók felhasználói berendezése(i), és a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó(k), a gázmérőhely(ek) vagy a fogyasztói főcsap van. Egy telephely több felhasználási helyet is tartalmazhat. Telephelyi felhasználó: a telephelyi vezetéken földgázt vételező, a telephelyi szolgáltató által földgázzal ellátott felhasználó.

27 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról

28 A műszaki biztonsági szabályzatok időbeni változásai A rendelet előzményei

29 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról 2. melléklet Műszaki Biztonsági Szabályzat Hatályos: napjától GMBSZ 2012 érvényes: (Lezárva: ) GMBSZ 2008 érvényes (Lezárva: ) GMBSZ 1. módosítás - érvényes (Lezárva: ) GMBSZ érvényes (Lezárva: ) 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet 2. melléklet Gáz- és Olajipari Műszaki Biztonsági Szabályzat A gázszolgáltató műszaki biztonsági tevékenysége VII. fejezet (Hatályos: VII )

30 1. (1) E rendelet hatálya kiterjed - a földgáz, - a földgáz minőségű biogáz és 1. A rendelet hatálya - biomasszából származó gázok, valamint - egyéb gázfajták, - PB-gáz (a továbbiakban együtt: éghető gázok) tartályban és vezetéken történő szolgáltatásában alkalmazott csatlakozóvezetékekre, telephelyi vezetékekre és felhasználói berendezésekre, valamint az ezek üzemeltetésével, üzembe helyezésével, karbantartásával, javításával, átalakításával, ellenőrzésével, felülvizsgálatával összefüggő tevékenységekre, továbbá az e tevékenységeket végzőkre.

31 3. Hatósági eljárások 3. (1) Az éghető gázok csatlakozóvezetékei, telephelyi vezetékei és felhasználói berendezései, továbbá azok üzemeltetése a műszaki biztonsági hatóság felügyelete alá tartozik. (2) Az (1) bekezdésben előírt hatósági felügyeletet első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága (a továbbiakban: Hatóság), másodfokon a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja el.

32 4. (1) A Hatóság a műszaki biztonsági felügyelete keretében: a) kérelemre jóváhagyja a 70 kw együttes hőterhelést meghaladó gázfelhasználó technológiák - használatbavételét, - átalakítását, b) kérelemre alkalmassági nyilatkozatot ad ki a csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés kiviteli tervének műszaki biztonsági szempontból történő alkalmasságáról, c) évente ellenőrzi a földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz szolgáltató és a telephelyi szolgáltató - e rendelet szabályozási körébe - tartozó műszaki-biztonsági tevékenységét,

33 d) a helyszínen ellenőrzi a gázfelhasználó technológiák - létesítésére és - üzemeltetésére vonatkozó műszaki biztonsági előírások betartását, e) kivizsgálja a rendelet hatálya alá tartozó - csatlakozóvezetékekkel, - telephelyi vezetékekkel és - felhasználói berendezésekkel kapcsolatos rendkívüli események bekövetkezésének körülményeit és a hasonló esetek megelőzése érdekében intézkedik.

34 (2) A Hatóság a felhasználó csatlakozó vezetékét és a felhasználói berendezés - kivéve a 70 kw együttes hőterhelést meghaladó gázfelhasználó technológiát - létesítését és használatát a földgázelosztó bevonásával ellenőrizheti.

35 4. Csatlakozóvezeték, telephelyi vezeték, felhasználói berendezés létesítése, használatbavétele 5. (1) A csatlakozóvezeték, a telephelyi vezeték, a felhasználói berendezés kiviteli tervét a településtervezési és az építészetiműszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendeletben az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendeletben 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletben meghatározott, az építmények gépészeti tervezés szakterületre tervezési jogosultsággal rendelkező olyan tervező készítheti, aki a Magyar Mérnöki Kamara hivatalos tervezői névjegyzékében szerepel.

36 A tervdokumentáció tartalmi követelményei A tervezői nyilatkozat (több tervező esetében a tervezett részre vonatkozó) tartalmazza: a) a létesítmény megnevezését, helyszínét, b) a terv tárgyára vonatkozó jogszabályok előírásainak és a földgázelosztó vagy a pébégáz forgalmazó által műszaki biztonsági szempontok alapján felülvizsgált tervvel érintett technológiai utasításainak betartását, c) a Szabályzattól való eltérés esetén az eltérés indokolását és a választott megoldás egyenértékűségének igazolásait (mérési eredmények, szakértői nyilatkozatok, stb.), d) a tervnek tervezési célra való megfelelőségét,

37 e) a tervezett létesítmény biztonságos kivitelezhetőségét és az egészséget nem veszélyeztető módon történő üzemeltethetőségét, f) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a közműveket és térszint alatti műtárgyakat a helyszínrajzon az adatszolgáltatásnak megfelelő pontossággal feltüntette, g) az érintett szakhatósági nyilatkozatokban előírtakat érvényesítette, h) a tervben szereplő, illetve a betervezett gázfogyasztó készülékek a Magyarországra érvényes tanúsítványokkal, illetve a gyártó megfelelőségi nyilatkozatával rendelkeznek, és azok megfelelnek a gázkészülékek tanúsított típusa egyikének a típus megjelölésével,

38 i) a gázkészülék tartozékának minősülő, beépítésre tervezett szerkezeti elemek kizárólag a készülék CE tanúsítása szerintiek, a gyártó által előírt tisztító- és ellenőrző idomokat a kiviteli terv tartalmazza, j) az égési levegő ellátó és égéstermék-elvezető szerkezeti elemek megfelelnek a gyártói előírásoknak, k) a gázkészülék minden részében a kondenzvíz elvezetéséről a gyári előírások szerint gondoskodott, jégdugót a kondenzvíz nem okoz, l) a tervező eredeti aláírását és a kamarai azonosító számát a jogszabályban [az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet] előírtaknak megfelelően.

39 A műszaki leírás tartalmazza a) a tervezési célt, b) a szállított gáz jellemzőit, c) a mérés-elszámolás műszaki megoldását, d) a gázfogyasztó készülékek azonosító adatait, gázterhelését és műszaki adatait, e) a gáztüzelő berendezések MSZ [Gáz- és olajtüzelésű berendezések kezelési osztályba sorolása] szabvány szerinti kezelési osztályba sorolását, f) a tervezési nyomásokat és nyomásfokozatokat, g) az üzemeltetési hőmérséklet határokat, h) a tervezett létesítmény helyszínét, a tervrajzokon nem ábrázolható részletek leírását,

40 i) a tervezési határokat, j) a csatlakozóvezeték jellemző paramétereit, k) a felhasználói berendezés paramétereit, valamint ezek meghatározására vonatkozó számításokat, l) a gázfogyasztó készülékek beépítési feltételeit, m) a tervtől való bármely eltérés vagy a terv megváltoztatásának feltételeit, valamint a terv szerinti állapot későbbi megváltoztatására vonatkozó figyelmeztetéseket és feltételeket, n) a korlátozott élettartamú tartozékok felsorolását az élettartam megjelölésével, o) a gázfogyasztó készülékek légellátásának, égéstermékelvezetésének hő- és áramlástechnikai méretezését, az alkalmazott elemek gyártó szerinti azonosító adatait, együttműködést a meglévő rendszerrel,

41 p) a kivitelezésre vonatkozó előírásokat és szükség szerint a tervezett kötések (különös tekintettel a hegesztésre) technológiáját és rendjét, valamint az indokolt tervmagyarázatokat, q) a munkavédelem és az egészségvédelem feltételeinek kielégítését, r) a biztonsági értékelés eredményét, s) a vonatkozó jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi koordinátor foglalkoztatásának szükségességét, a koordinátor feladatait az építőipari kivitelezési tevékenységgel összefüggésben, t) a kivitelezett csatlakozó vezeték és felhasználói berendezés korrózióvédelmét és állagmegóvását, u) az érintésvédelem megoldását,

42 v) a robbanásveszélyes terek alakjának és méreteinek meghatározását, w) a tűzvédelmi követelményeket, azok teljesítésére vonatkozó megoldásokat, x) a környezetvédelmi követelményeket, azok teljesítésére vonatkozó megoldásokat, y) az elvégzendő nyomáspróbák, üzempróbák, próbaüzem és tesztek leírását, azok megfelelőségeinek kritériumait, z) a meglévő rendszerhez való csatlakozás körülményeit, műszaki megoldását az engedélyessel történt előzetes egyeztetés alapján,

43 z1) az üzemelő rendszer átalakítását, ideiglenes vagy végleges üzemen kívül helyezését az engedélyessel történt előzetes egyeztetés alapján, z2) a külső térbe mesterséges kifújással rendelkező berendezéseket, depressziót létrehozó eszközöket, légkezelőket.

44 A tervdokumentációnak a tervezés tárgyától függően a műszaki biztonsági feltételek igazolása érdekében értelemszerűen az alábbi rajzdokumentációkat kell tartalmaznia: a) Helyszínrajz, amely a szükséges méretarányban tartalmazza: aa) a gázellátással érintett ingatlan (ingatlanok) címét, helyrajzi számát, ab) a tervezés határát, meglévő rendszerhez történő csatlakozás pontját, ac) ha a terv az ellátandó ingatlanon kívül más ingatlant (ingatlanokat) is érint (átvezetés, szolgalom, védőtávolság), annak/azoknak helyrajzi számát,

45 ad) az épületek, létesítmények körvonalrajzát, elhelyezkedésük méreteit, ae) a tervezett vezeték nyomvonalát, méretét, anyagát, af) a területen lévő közművek vezetékeinek az adatszolgáltatás pontosságának megfelelően feltüntetett elhelyezkedését, ag) a nyomásszabályozó (állomás), gázmérő helyét, ah) a vezeték védőtávolságán belül lévő fák helyét, ai) a földalatti ismert létesítmények helyét, aj) a védelem szükségességét, méretét, anyagát, műszaki megoldását, ak) az égéstermék kivezetést, a környezetében lévő objektumokat, épületeket.

46 b) Alaprajzok, amelyek általában 1:50 méretarányban tartalmazzák a gázzal ellátott épület (létesítmény) csatlakozó vezetékének és felhasználói berendezésének elhelyezésével érintett és azzal kapcsolatban lévő részeit, ezen belül részletesen: ba) a nyílászárók helyét, típusát és légzárási értékét, bb) az egyes helyiségek megnevezését, bc) a vizes berendezési tárgyak alak- és mérethű helyét, bd) a meglevő és beépítésre kerülő gázfogyasztó készülékek helyét, rendeltetését MSZ/CEN/TR 1749 [A gázkészülékeknek az égéstermékelvezetés módja szerinti osztályozási rendszere] szabvány szerinti típusát, névleges hőterhelését, gázterhelését,

47 A gázfogyasztó készülékek típusai az MSZ CEN/TR 1749:2006 alapján

48 A típusú gázfogyasztó készülék Kéményhez, illetve az égésterméket a készülék felállítási helyiségéből a szabadba elvezető rendszerhez nem csatlakoztatható készülékek. A1 típus: ventilátor nélküli készülékek. A2 típus: a tűztér/hőcserélő utáni ventilátorral ellátott készülékek. A3 típus: a tűztér/hőcserélő előtti ventilátorral ellátott készülékek.

49 2012. évi XC. törvény a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról Megjegyzés 9. (5) A helyiség légterétől nem független, nyitott égésterű tüzelőberendezés üzemeltetése esetén a) a bölcsődei, óvodai vagy iskolai ellátás nyújtására szolgáló, b) a vendégéjszaka eltöltésére használt, c) a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást nyújtó bentlakásos intézmény céljára szolgáló, d) a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra szolgáló, e) a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó önálló rendeltetési egység használója a tüzelőberendezés helyiségében a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő szénmonoxidérzékelő berendezés felszerelésére és működtetésére köteles, amennyiben a tüzelőberendezés közösségi térben vagy vele légtérösszeköttetésben lévő helyiségekben van.

50 (6) A helyiség légterétől nem független, nyitott égésterű tüzelőberendezéssel felszerelt, új építésű épület akkor vehető használatba, ha a tüzelőberendezés helyiségében jogszabályban meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő szén-monoxid érzékelő berendezést helyeztek el.

51 B típusú készülék Kéményhez vagy az égésterméket a készülék felállítási helyiségéből a szabadba elvezető rendszerhez való csatlakoztatásra alkalmas készülék. Az égési levegőt a készülék közvetlenül a készülék felállítási helyiségéből nyeri.

52 2012. évi XC. törvény a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról Megjegyzés 9. (5) A helyiség légterétől nem független, nyitott égésterű tüzelőberendezés üzemeltetése esetén a) a bölcsődei, óvodai vagy iskolai ellátás nyújtására szolgáló, b) a vendégéjszaka eltöltésére használt, c) a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást nyújtó bentlakásos intézmény céljára szolgáló, d) a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra szolgáló, e) a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó önálló rendeltetési egység használója a tüzelőberendezés helyiségében a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő szénmonoxid-érzékelő berendezés felszerelésére és működtetésére köteles, amennyiben a tüzelőberendezés közösségi térben vagy vele légtér-összeköttetésben lévő helyiségekben van.

53 (6) A helyiség légterétől nem független, nyitott égésterű tüzelőberendezéssel felszerelt, új építésű épület akkor vehető használatba, ha a tüzelőberendezés helyiségében jogszabályban meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő szén-monoxidérzékelő berendezést helyeztek el.

54 Magyar nyelvű szabványok a lakóépületekben használt CO - érzékelők követelményeire A szén-monoxid-érzékelő készülékek figyelmeztető jelzést adnak egy bizonyos CO - mennyiség felhalmozódása esetén, így a lakóépületben tartózkodók reagálni tudnak, mielőtt jelentős kockázatnak lennének kitéve. A szén-monoxid-érzékelők nem a CO - mérgezések megelőzését szolgálják, hanem kiegészítő biztonsági felszerelésként a szén-monoxid visszaáramlása által okozott balesetek minimalizálását segítik elő. A készülék nyújtotta biztonságérzet akkor tekinthető tényleges biztonságnak, ha az megelőzéssel párosul (pl. a tüzelőberendezések, égéstermék-elvezetők rendszeres ellenőrzésével, karbantartásával).

55 A Magyar Szabványügyi Testület augusztus 1-jén hirdette meg az MSZ EN :2014 Villamos készülékek szén-monoxid érzékelésére lakóépületekben. 1. rész: Vizsgálati módszerek és működési követelmények című szabványt, amely az EN :2010 európai szabvány magyar nyelvű változata. A 2014-es magyar nyelvű kiadás tartalmazza az EN :2010/A1:2012 módosítást, így részletesebb előírásokat az élettartam végének jelzésére, az elemmel működő készülékek védelmi fokának változását, további előírásokat az elem kapacitására, valamint szerkesztési változtatásokat.

56 A szabvány a lakóépületekben való folyamatos használatra tervezett, villamos üzemelésű szén-monoxid gázérzékelő készülékek szerkezetére, vizsgálatára és működésére vonatkozó általános követelményeket írja elő. (A szabadidő-lakójárművekben és hasonló helyeken használt készülékekre vonatkozó további követelményeket az MSZ EN szabvány tartalmazza.) A szabvány a következő két készüléktípust írja le: - A típus, amely látható és hallható riasztást ad, valamint további művelet elvégzésére alkalmas kimenőjelet szolgáltat, aminek segítségével közvetlenül vagy közvetetten lehet működtetni egy szellőzőt vagy egyéb segédeszközt; - B típus, amely csak látható és hallható riasztást ad.

57 A szabvány nem vonatkozik olyan készülékekre, amelyek - a szén-monoxidon kívül más éghető gázok érzékelésére szolgálnak (lásd MSZ EN ), - ipari létesítményekben vagy kereskedelmi helyiségekben szolgálnak CO - érzékelésre (lásd MSZ EN , MSZ EN és MSZ EN ), - füst- és tűzérzékelőkhöz alkalmazott CO - mérésre szolgálnak.

58 MBSZ A gázfogyasztó készülékek égéstermékelvezetésének, illetve levegő bevezetésének vizsgálata A B típusú gázfogyasztó készülékek égéstermék elvezetésének vizsgálata A gázfogyasztó készülék csak akkor helyezhető üzembe, ha a területileg illetékes kéményseprő-ipari közszolgáltató az égéstermék-elvezetés megfelelőségét műszaki felülvizsgálatról szóló nyilatkozattal igazolta. A földgázelosztó vagy a pébégáz forgalmazó, illetve üzembe helyező csak érvényességi időn belüli kéményvizsgálati nyilatkozatot fogadhat el. A B típusú gázfogyasztó készülék az annak részeként tanúsított égéstermék elvezető rendszer kivitelezésének felülvizsgálatát a gyártó által az üzembe helyezésre feljogosított személynek kell elvégeznie vagy elvégeztetnie és dokumentálnia.

59 A felállítási helyiséggel szemben zárt égési körrel (légbevezetővel, tűztérrel, hőcserélővel és égéstermék elevezető terekkel) rendelkező készülék. C1-típus. Olyan C típusú készülék, amelyet arra terveztek, hogy a készülék részét képező, vízszintes rendszerű kitorkoláshoz saját csatlakozó csöveivel kapcsolódjék, amely friss levegőt vezet az égőhöz és egyidejűleg elvezeti az égéstermékeket olyan nyílásokon keresztül, amelyek koncentrikusak vagy elegendően közel vannak egymáshoz, hogy azonos szélhatás alatt legyenek.

60 C2-típus. - Egynél több készülék égéstermékeit elvezető közös rendszerhez, - saját csatlakozó csöveivel való csatlakoztatásra alkalmas készülék. - friss levegővel ellátó, egyidejűleg az égésterméket elvezető, egycsatornás rendszer. C3-típus. olyan készülék, amely a készülék részét képező - függőleges kitorkoláshoz, - a saját csatlakozó csöveivel csatlakozik, amely - a friss levegőt az égőhöz vezeti, és - egyidejűleg elvezeti az égéstermékeket olyan nyílásokon keresztül, amelyek koncentrikusak, vagy elegendően közel vannak egymáshoz, hogy azonos szélhatás alatt legyenek.

61 C4-típus. - Egynél több készülék - égéstermékeit elvezető közös járatrendszerhez - saját csatlakozó csöveivel való csatlakoztatásra alkalmas készülék. Ez a járatrendszer két járatból áll, amelyek - egy kitorkoláshoz csatlakoznak, - amely egyidejűleg szolgáltatja a friss levegőt - és biztosítja az égéstermékek elvezetését olyan nyílásokon keresztül, = amelyek koncentrikusak = vagy elegendően közel vannak egymáshoz, hogy azonos szélhatás alatt legyenek.

62 C5-típus. Az égési levegő és az égéstermékek elvezetésére saját különálló csatlakozó csöveivel különálló kitorkolásokhoz csatlakoztatható készülék. Ezek a kitorolások különböző nyomású terekben lehetnek. C 6 -típus. Az égést levegővel tápláló és az égésterméket elvezető külön-külön tanúsított és forgalmazott rendszerhez való csatlakoztatásra alkalmas készülék. A szabványban a C 6 típushoz azért nem tartoznak ábrák, mert ezeket a készülékeket az égéstermék-elvezető rendszer nélkül hozzák forgalomba. Az ilyen készülékek a C típusú készülékek valamelyik elrendezéséhez hasonló elrendezéssel építhetők be.

63 C7-típus. Olyan készülék, amelynek - az égést levegővel tápláló és az égéstermékeket elvezető, két függőleges külön csatlakozó csöve van, - az égést a padlástérből szívott levegővel táplálja, - az égéstermékeket a tető fölé vezeti, - az égéstermék-elvezető csatlakozó csövön, az égési levegőt bevezető nyílások felett, egy égéstermék áramlás-biztosító van.

64 C8-típus. Olyan készülék, amely - az egyik csatlakozó csövével egy egyedülálló közös járathoz kapcsolódik. Ez egy közös járatrendszer, az égéstermékeket elvezető egyedülálló, természetes huzatú járat (nincs ventilátor). A készülék a másik csatlakozó csövével egy kitorkoláshoz csatlakozik, amely az égési levegőt az épületen kívülről szívja.

65 Zárt égésterű, C típusú készülék Égési levegő bevezetése/égéstermék elvezetése kényszer-áramlással (ventilátorral) megoldott; Égési köre (égési levegő bevezetője, tűztere, hőcserélője, égéstermék elvezető tere) a készülék felállítási helyiségétől elzárt; Más gyártó által gyártott (nem a gázfogyasztó készülék részeként tanúsított) csövek és idomok csak akkor alkalmazhatók, ha a gázkészülék rendelkezik C 6X típusengedéllyel;

66 C 6X típus Olyan C típusú gázfogyasztó készülékek, amelyeket külön engedélyezett és megjelölt égési levegő bevezető és égéstermék-elvezető rendszerbe kívánnak bekötni. Fontos! A kiválasztott rendszerhez a kazánnak ettől függetlenül engedéllyel kell rendelkeznie!

67 A CEN/TC 109 N 1071 számú dokumentum tájékoztat arról, hogy a CEN/TR 1749 legújabb változatát június végén publikálták. Ez azt jelenti, hogy most már hivatalosak az új gázfogyasztó készülék típusok mint: C (10) ; C (11) ; C (12), C (13) és a C (14) típusok. A zárójel az jelenti, hogy a típus első indexe kétszámjegyű.

68 A korábban hatályos MSZ CEN/TR 1749:2006 szabványnak volt magyar nyelvű változata, de az MSZ CEN/TR 1749:2012 fordítása sem történt meg. Költségtakarékos üzemeltetést eredményező korszerű gázfogyasztó készülékek széles körű telepítése csak a szabványban foglaltak következetes alkalmazásával valósítható meg.

69 Ezek a gázkészülék típusok túlnyomásos gyűjtőkényre kapcsolható egyedi gázkészülékek, vagy olyan gázkészülék csoportok, amelyek megfelelőség értékelése a gázkészülék irányelv hatálya alatt történt. Mivel a C 1 C 9 készüléktípusok értelemszerűen nem kapcsolhatók túlnyomásos gyűjtőkéményre, igen nagy jelentősége van e típusok bevezetésének, hiszen gyakran a gyűjtő jellegű, túlnyomásos égéstermék elvezetés jelenti az egyetlen lehetséges megoldást a korszerű gázkészülékekre történő áttéréskor.

70 MBSZ A C típusú gázfogyasztó készülékek égéstermék elvezetésének és levegő bevezetésének vizsgálata Ha az égési levegő bevezetés és az égéstermék elvezetés elemeit a 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet szerinti tanúsító szervezet a gázfogyasztó készülék részeként tanúsította (C 1X, C 3X, vagy C 5X, típusok esetében a teljes rendszerre vonatkozóan; C 2X, C 4X, C 8X, vagy C 9X típusok esetében a készülékkel együtt szerelt szakaszra vonatkozóan), akkor a gázfogyasztó készülék felszerelőjének a műszaki biztonsági ellenőrzési eljárás során írásban kell nyilatkoznia a levegő-bevezető, valamint égéstermék-elvezető csőrendszerre, a gázkészülék gyártója által előírt szerelési technológia betartásáról.