Növényrendszertan gyakorlatok

Növényrendszertan gyakorlatok 4. gyakorlat Erdőmérnöki és természetvédelmi mérnöki szak 2014 Magnoliopsida: Nymphaeaidae (Nymphaeaceae) Magnoliidae (Aristolochiaceae) Liliopsida: Alismatidae: Alismataceae, Potamogetonaceae, Araceae, [Lemnaceae] Liliidae: Liliaceae, Amaryllidaceae, Iridaceae, Orchidaceae, Dioscoreaceae

1, 2, 3 Ph 4, 5 Ch 6-9 - He 10, 11 - Ge 12 - Th 13-15 - HH

Raunkiær-féle életforma-osztályozás 1. a rügyek kedvezőtlen időszakban (hidegben, szárazságban) való elhelyezkedése szerint: Phanerophyta (Ph) fás szárú növények, áttelelő szerveik fedett rügyek a talaj felett; magasság szerint tovább oszthatók: megafanerofiton (MM) fák: 5 m<, törzs+korona mikrofanerofiton (M) cserjék: 0,5-5 m, törzs nincs vagy csak rövid nanofanerofiton (N) törpecserjék: <0,5 m, baziton elágazódás, teljes mértékben fásodott; elfekvő típus a rácscserje hemifanerofiton (NH) félcserjék: csak az alsó része fásodik a szárnak Kamefiton (Ch) évelő lágyszárúak, több évig élő földfeletti hajtás; a talaj felszínén található fedetlen rügy, a hótakaró védi Hemikriptofiton (He) évelő lágyszárúak, a föld feletti hajtás elpusztul; átvészelő szerv a talaj felszínén, vagy közvetlenül az alatt található fedetlen rügy, avar, elszáradt levelek védik, tőrózsa, tősarj vagy földbeli hajtás.

Raunkiær-féle életforma-osztályozás 2. Kriptofiton föld vagy a víz alatt (hagymás, gumós, gyöktörzses növények): Geofiton (Ge) áttelelő szerveik száraz talajban Hemigeofita ősszel kihajtanak, és vegetatív állapotban telelnek át. Hidatohelofiton (HH) vízi és mocsári növények Hemiterofiton (TH) (kétévesek, kétnyáriak) 1. évben ált. nem virágoznak, áttelelnek, fedetlen rügy, 2. évben maghozás után elpusztulnak, csak magjaik maradnak meg. Terofiton (Th) (egyévesek, egynyáriak) mag Epifiton (E) fákon élő

Az Ujvárosi-féle gyomnövényéletformarendszer 1. T1: ősszel kelő, áttelelő, kora tavaszi egyévesek (pl. pásztortáska, tyúkhúr); T2: ősszel és tavasszal is csírázó, nyár eleji egyévesek (pl. pipacs, kék búzavirág); T3: tavasszal csírázó, nyár eleji egyévesek (pl. vadrepce, mezei tarsóka, füstike nemzetség); T4: tavasszal csírázó, nyárutói egyévesek (pl. disznóparéj nemzetség, parlagfű).

Ökológiai igények gyakran széles ökológiai spektrum valamely tényezőre speciális tényezőket csak meglétük esetén említjük vízigény: szárazságtűrő: elviselik (xeromorf bélyegek mutatják) közepes vízigényű: üde talajt, kiegyenlített vízellátottságot igényel vízigényes: többletvizet igényel fényigény: fényigényes: fejlődéshez, virágzáshoz követlen fényt igényelnek mérsékelten fényigényes ill. mérs. árnyéktűrő árnyéktűrő: közvetlen fényben visszahúzódnak, elpusztulnak hőigény: melegigényes hidegtűrő fagyérzékeny

Ökológiai igények talajigény ph: mészkerülő (acidofil): mészmentes, savanyú talajon (szilikát alapkőzet) mészkedvelő (bazifil): mésztartalmú, lúgos talajon (meszes alapkőzet) indifferens: ált. a semleges kémhatású talajokon a leggyakoribbak, de nem szélsőségesen savanyú és meszes talajon is tápanyag: tápanyagigényes: főleg nitrogénben gazdag, gyakran bolygatott helyeken tápanyagszegény körülményeket igénylő: savanyú, humuszban szegény talajon szerkezet kötött közepesen kötött: jó víz- és tápanyaggazdálkodású laza sótűrő: nátriumsók jelenlétét elviselő fajok

A fátlan élőhelyek áttekintése Vízi, mocsári, lápi élőhelyek Vízi- vagy hínárnövényzet (úszó, lebegő és gyökerező hínárok) Mocsarak (nádasok, magassásosok, parti mocsárnövényzet) Lápok (forráslápok, átmeneti lápok, dagadólápok) Nedves és üde rétek Nedves rétek (láprétek, mocsárrétek, magaskórósok) Üde rétek Sovány gyepek Száraz gyepek Löszgyepek Homoki gyepek (mészkerülő és mészkedvelő gyepek) Sziklagyepek (alapkőzet szerint továbbcsoportosíthatók) Sztyeprétek (=lejtőgyepek, lejtősztyepek) és félszáraz gyepek Szikesek - szikes mocsár - sziki rét - szikes puszta - szikér, szikfok, vakszik Gyomtársulások - Vetési gyomnövényzet - Ruderális gyomnövényzet - Taposott gyomnövényzet - Mocsári és ártéri gyomnövényzet - Vágásnövényzet

A fás élőhelyek áttekintése Ligeterdők Bokorfüzesek Puhafás (fűz-nyár) ligeterdők Keményfás (tölgy-kőris-szil) ligeterdők Patakmenti (éger) ligeterdők Láperdők Égerlápok Fűz- és nyírlápok Üde erdők Bükkösök Gyertyános-tölgyesek Szurdokerdők Törmeléklejtő-erdők Mészkerülő erdők Mészkerülő tölgyesek Mészkerülő gyertyános-tölgyesek Mészkerülő bükkösök Fenyőelegyes tölgyesek Száraz erdők Bokorerdők Mész- és melegkedvelő tölgyesek Cseres-tölgyesek Erdőssztyep erdők lösztölgyes homoki tölgyes sziki tölgyes Sziklaerdők Cserjések Kultúrerdők Fenyvesek Akácosok Nemes nyárasok Egyéb kultúrerdők

Zárvatermők törzse - Magnoliophyta virág zárt magházban fejlődő termés monofiletikusság bizonyítéka: kettős megtermékenyítés 284 000 faj, Mo. 2200

Zárvatermők t. Magnoliophyta rendszere Alapi helyzetű zárvatermők o. Magnoliopsida Őslágyszárúak alo. Nymphaeidae Magnóliaalkatúak alo. Magnoliidae Egyszikűek o. - Liliopsida Hídőralkatúak alo. Alismatidae Liliomalkatúak alo. Liliidae Kommelinaalkatúak alo. Commelinidae Valódi kétszikűek o. Rosopsida Alapi helyzetű valódi kétszikűek alo. Ranunculidae Szegfűalkatúak alo. Caryophyllidae Rózsaalkatúak alo. Rosidae Forrtszirmúak alo. Asteridae

Podani János: Földindulás a szárazföldi növények osztályozásában

Az alapi helyzetű zárvatermők o. Magnoliopsida rendszere Őslágyszárúak alo. Nymphaeidae Tündérrózsa-virágúak r. Nymphaeales Tündérrózsfélék cs. Nymphaeaceae (Nuphar, Nymphaea) Magnóliaalkatúak alo. Magnoliidae Borsvirágúak r. Piperales Farkasalmafélék cs. Aristolochiaceae (Aristolochia, Asarum)

Tündérrózsafélék - Nymphaeaceae

Sárga vízitök Nuphar lutea Az iszapban kúszó gyöktörzsű, a víz színén úszó levelű hínárnövény (HH). Levelei oválisak, válluk bevágott. Az oldalerei fácskaszerűen elágazóak, a levélszél közelében nem érnek egymásba. A virágtakaró sárga, a szirmok mézfejtőkké alakultak. Virágzás VI-VIII. Termése megnyúlt, sokmagvú, körte alakú tok Álló vagy lassan folyó, eutróf vizekben fordul elő. Tavak, holtágak, lassan áramló csatornák növénye, az Alföldön és egyes alacsonyabb dombvidékeken (pl. Belső-Somogy) gyakori. Hidatohelofiton (HH): Vízinövények

Sárga vízitök Nuphar lutea

Farkasalmafélék Aristolochiaceae

Farkasalma Aristolochia clematitis 40-100 cm magas, felálló, egyszerű szárú, tarackos évelő. Levelei nyelesek, háromszögűek, vesés vállúak, tompa csúcsúak. Virágai kétoldalian részarányosak, hosszú csövűek, sárgák; a 6 porzó a bibeszállal összenőtt. Rovarcsapda. Virágzás V-VI. Termése lecsüngő, húsos falú, körteszerű tok. Fényigényes, tápanyagban gazdag, bolygatott, üde, nedves talajokon. Eredetileg ártéri ligeterdők növénye volt, ma ezen kívül kultúrerdőkben, árokpartokon országosan elterjedt, leginkább a síkvidéken. Geofiton (Ge)

Farkasalma Aristolochia clematitis

Vékony, kúszó gyöktörzses, 5-15 cm, kevés levelet viselő szárú évelő (Ge) Levél: hosszú nyelű, vesés, sötétzöld, a hazánkban gyakori törzsalaknál (ssp. europaeum) fénylők és áttelelők Magános virágai levélhónaljiak, háromtagú forrt leplűek, vöröses sötétbarnák. III-V. Termése kerekded tok Árnyékos, üde, humuszban gazdag termőhelyeken Üde lomberdők, ritkábban ligeterdők faja. Hegy- és dombvidékeinken elterjedt, az Alföldön igen szórványos Kapotnyak Asarum europaeum Geofiton (Ge)

Kapotnyak Asarum europaeum

Egyszikűek osztálya Liliopsida

Az egyszikűek o. Liliopsida rendszere Hídőralkatúak alo. Alismatidae Hídőrvirágúak r. Alismatales Hídőrfélék cs. Alismataceae (Alisma) Békaszőlőfélék Potamogetonaceae (Potamogeton) Kontyvirágfélék cs. Araceae (Arum) [Békalencsefélék cs. Lemnaceae] (Lemna) Liliomalkatúak alo. Liliidae Liliomvirágúak r. Liliales Liliomfélék cs. Liliaceae (Veratrum, Gagea, Colchicum, Ornithogalum, Allium, Scilla, Maianthemum, Paris, Convallaria, Polygonatum) Aszparáguszvirágúak r. Asparagales Amarilliszfélék cs. Amaryllidaceae (Galanthus, Leucojum) Nősziromfélék cs. Iridaceae (Iris) Orchideafélék cs. Orchidaceae (Orchis, Neottia) Jamszgyökérvirágúak r. Dioscoreales Jamszgyökérfélék cs. Dioscoreaceae (Tamus) Kommelinaalkatúak alo. Commelinidae Fűvirágúak r. Poales Szittyófélék cs. Juncaceae (Juncus, Luzula) Palkafélék cs. Cyperaceae (Eleocharis, Bolboschoenus, Carex) Pázsitfűfélék cs. Poaceae (Dactylis, Bromus, Brachypodium, Molinia, Festuca, Poa, Melica, Phragmites, Elymus, Deschampsia, Milium, Agrostis, Calamagrosis, Arrhenatherum, Glyceria, Alopecurus, Stipa, Cynodon, Botriochloa) Gyékényfélék cs. Typhaceae (Typha)

Hídőrfélék Alismataceae tejnedvet tartalmaznak K 3 C 3 A 6 v. G 6 v. aszmag termés a víz alá merült levelek szalag alakúak (heterofillia) nemzetsége: Alisma (A 6 G 6 )

Vízi hídőr Alisma plantago-aquatica 0.6-1.5m, iszapban kúszó rövid gyöktörzses évelő (Ge-He) Víz feletti levelei hosszú nyelűek, tojásdadok, lekerekített vállúak Virágzat: összetett örvös buga. A virágok 3 tagúak, sziromszerű leplei fehérek vagy rózsaszínűek. VI-IX. Termés: aszmag terméscsoport Fényigényes, eutróf vizeket igénylő Elsősorban vízparti növényzetben

Vízi hídőr Alisma plantago-aquatica

Békaszőlőfélék Potamogetonaceae gyökerező vízi növények, leveleik víz felületén úszók vagy alámerültek (vagy mindkettő egyszerre) végálló füzér virágzatuk van [P 4 A 4 ] G 4 aszmag termés zöld leplük csökevényes, a porzószálakhoz nőtt

Úszó békaszőlő Potamogeton natans csak TVMH Iszapban gyökerező, vízalatti és vízen úszó szárlevelekkel is rendelkező hínárnövény (HH) virágzata a víz fölé nyúlik a víz alatti levelek keskenyek, lemezük virágzáskor általában már elhalt. a felszínén úszó levelek hosszúkás-elliptikusak, a levéllemez a nyélnél kissé rövidebb. A lemez éle egyenes, a vállán egy-egy kemény, kiemelkedő éllel A virágzat tömött füzér, a termés 3-4 mm-es, egymagvú. Virágzás VI-VIII Álló vagy lassan folyó eutróf vizekben él, nagyobb szervesanyag terhelést is eltűr. Főleg síkvidéki tavakban, holtágakban gyakori, a hegy- és dombvidéken ritka. Akár tócsákban is megtelepedhet, de általában az 1 m-nél mélyebb vizekre jellemző. Megj.: Hazánkban több hasonló Potamogeton-faj is él, melyek egy része ritka, érzékeny, indikátor jellegű.

Kontyvirágfélék Araceae újabban a család az Alismatales rendbe tartozik talajlakók, epifitonok vagy liánok a levelek nyélre és lemezre tagolódnak P 0 A 3-4 ill. P 0 G 1 bogyó termés a virágzati tengely alsó részében a termős, felül a porzós virágok találhatók, melyet egy buroklevél (spatha) véd

15-40 cm, tőkocsányos évelő, vízszintesen álló gumóval (Ge). Levél: hosszú nyelű, dárdás vagy nyilas vállú, sötétzöld (néha foltozott), kopasz, fényes Torzsavirágzata van, zöldessárga vagy bíboros futtatású buroklevéllel. A virágok egyivarúak, a virágzat végén bunkószerű, steril képződmény áll. IV-V. Termés: piros bogyó Árnyéktűrő, üde, humuszos talajokon, tápanyagigényes Üde lomberdők és ligeterdők Dunántúl északi felén, az Alföldön és az Északi-khg. (a Dt. déli és nyugati felén és a Dt.-khg.-ben az A. maculatum helyettesíti) Keleti kontyvirág Arum orientale

Keleti kontyvirág Arum orientale

[Békalencsefélék Lemnaceae] a víz színén úszó vagy a víztestben lebegő növények levélszerű szártagjaik vannak P 0 A 1 ill. P 0 G 1 szütyő termés egylakiak (1 nővirág + 1-2 hímvirág, melyeket 1 igen kicsi spatha véd) vízmegporzásúak, szinte sohasem virágoznak vegetatív szaporodásuk nagyon intenzív (sarjhajtások) nemzetsége: Lemna Megjegyzés: újabban a családot az Araceae családba olvasztják

Apró békalencse Lemna minor csak TVMH 1,5-5 mm széles, kerek, lapszerű szárral élénkzöld vízinövény (HH). Vegetatív és generatív szervei erősen redukálódtak, a szártagok aljából mindössze egy gyökérszál ered. Virágtakarójuk nincs a porzós virágok 1-2 porzóból, a termősek egy termőlevélből állnak Virágzás IV-V (szinte kizárólag vegetatív úton terjed). Tápanyagokban gazdag (eutróf) állóvizek színén lebegő hínártársulások országszerte gyakori, helyenként egyedüli (monodomináns) faja.

Liliomfélék Liliaceae ma a klasszikus Liliaceae családot 11 családra osztják fel hagymás, hagymagumós vagy rizómás növények P 3+3 v. (6) A 3+3 v. 3+0 G (3) tok vagy bogyó termés A földalatti raktározó szerv: hagymagumó: Colchicum hagyma: Allium, Gagea, Lilium, Ornithogalum, Scilla rizóma: Convallaria, Maianthemum, Paris, Polygonatum, Veratrum Termés szerint: tok: Allium, Colchicum, Gagaea, Lilium, Ornithogalum, Scilla, Veratrum bogyó: Convallaria, Maianthemum, Paris, Polygonatum A lepel forrt (P (6) ): Colchicum, Convallaria, Polygonatum 4-tagú virág: Maianthemum, Paris

Fehér zászpa Veratrum album csak EMH Nagy termetű, feltűnő évelő (Ge) Levél: szórt, redős felszínű, fonákukon is aprón, sűrűn pelyhes Virágzat: tömött buga. A lepellevelek sárgásfehérek zöldek. VI-VIII. A termés 3 rekeszű, sokmagvú tok Fény- és vízigényes, hidegtűrő Égerligetek, láprétek, lápi magaskórósok, főleg a hegy- és dombvidékeken; Védett!

Fehér zászpa Veratrum album

Fekete zászpa Veratrum nigrum csak EMH Nagy termetű évelő (Ge) Levél: szórt, redős felszínű, a felső szálas-lándzsás, fonákukon is kopasz Virágzat: tömött buga, a lepellevelek vörös- vagy sötétbarnák. VI-VII. Termés: 3 rekeszű, sokmagvú tok Fényigényes, melegkedvelő, mészkedvelő Félszáraz cseres- és gyertyánostölgyesek, a Dunántúl dombvidékein és a Dunántúli-középhegységben

Fekete zászpa Veratrum nigrum

Őszi kikerics Colchicum autumnale 20-40 cm magas, hagymagumós évelő (Ge) Levél: hosszúkás-lándzsás, a tokterméssel együtt tavasszal fejlődnek. Magérlelés után a levél és a szár elszárad. Virágai ősszel fejlődnek ki, a lepel csöve hosszú, cimpái tompák, világos lilák. VIII-X. Termés: elliptikus, 3 rekeszű tok Fényigényes, nedves, tápanyagban gazdag öntéstalajokon Sík- és dombvidéki ligeterdők és tisztásaik, nedves rétek. Mérgező!

Őszi kikerics Colchicum autumnale

Sárga tyúktaréj Gagea lutea kicsiny, hagymás, tőkocsányos geofiton (Ge) A tőlevél legalább olyan magas, mint a szár, kopasz, fonákán éles gerincű, csúcsán csuklyás A virágok 1-5 tagú ernyőben nyílnak, tövén 1-3 lomblevélszerű murva található. A lepellevelek sárgák, csúcsukon tompák. Termés: húsos, gömbölyded tok Árnyéktűrő, humuszban gazdag, üde talajokon Üde lomberdők, keményfás ligeterdők kora tavaszi aszpektusában elterjedt

Sárga tyúktaréj Gagea lutea

Medvehagyma Allium ursinum keskeny, megnyúlt hagymájú évelő (Ge) Levél: hosszú nyelű, széles-tojásdad, hegyes, kopasz, erősen aromás illatú Virágzat: hosszú tőkocsányú ernyő, a lepel fehér. IV-V. Termés: 3 rekeszű tok Árnyéktűrő,üde,humuszos erdőtalajokon Üde lomberdők, keményfás és patakmenti ligeterdők, szinte csak a Dunántúlon

Medvehagyma Allium ursinum

Tavaszi csillagvirág Scilla bifolia kis termetű hagymás évelő (Ge) Levél: keskeny-lándzsás, a virágos szár tövén kettesével áll Virág: tőálló, kevés virágú fürt, a lepellevél kék. III-IV. Termés: gömbölyű, zöldes színű tok Árnyéktűrő, üde, nedves, tápanyagokban gazdag talajokon Üde lomberdők, keményfás ligeterdők, patakmenti égerligetek A S. bifolia gyűjtőfajból hazánkban összesen 4, morfológiai jegyekben és ökológiai igényekben hasonló kisfaj (S. drunensis, S. kladnii, S. spetana, S. vindobonensis) él, mindegyik védett.

Tavaszi csillagvirág Scilla bifolia

Ernyős sárma Ornithogalum umbellatum 10-30 cm, tojásdad hagymájú évelő (Ge) Levelei tőállók, szálasak, hosszuk mint a száré, földre lehajlók Virágzata sátorozó fürt. Leple belül fehér, fonákukon zölden csíkos. IV-VI. Termés: tojásdad tok Fény- és tápanyagigényes, laza, humuszban gazdag talajokon, bolygatástűrő Üde és száraz lomberdők, ligeterdők, kultúrerdők, szántók, parlagok. Gyakori

Ernyős sárma Ornithogalum umbellatum

Ornithogalum umbellatum ernyős sárma

Árnyékvirág Majanthemum bifolium csak EMH Tarackos, a virágzó száron 2, a meddőn általában 1 levelet viselő, kis termetű növény (Ge) Levél: szíves-tojásdad, rövid nyelű, kopasz Virág: fehér, végálló, sokvirágú fürt. V. Termés: 1-4 magvú, piros bogyó Üde, humuszos, kisavanyodó talajok Hegy- és dombvidéki üde lomberdők, telepített fenyvesek növénye, az Alföldön csak néhány helyen, keményfás ligeterdőkben

Árnyékvirág Majanthemum bifolium

Széleslevelű salamonpecsét Polygonatum latifolium 20-60 cm, vastag, fehéres gyöktörzsű évelő (Ge). csak EMH Levél: sötétzöld, fényes, széles-elliptikus, fonákukon sűrűn rányomott szőrű Virág: a levelek hónaljában magánosak vagy 2-5 tagú fürtökben nyílnak, a lepel fehér, kihasasodó. V-VI. Termés: hamvas bevonatú, kékesfekete bogyó Félárnyéktűrő, félszáraz-üde, laza talajokon, melegigényes Szinte bármilyen erdőtársulásban, keményfás ligeterdőkben, erdőssztyep tölgyesekben, kultúrállományokban

Széleslevelű salamonpecsét Polygonatum latifolium

Orvosi salamonpecsét Polygonatum odoratum 20-40 cm, vastag, fehéres gyöktörzsű évelő (Ge). Szára erősen, élesen bordás. Levél: világos- v. szürkészöld, kopasz, elliptikus Virág: ált. magános (1-2), a lepel fehér, közepén nem szűkül össze, a porzószál kopasz. V-VI. Termés: hamvas bevonatú, kékesfekete bogyó Fényigényes, szárazságtűrő, mészkedvelő Erdőssztyep- és mészkedvelő tölgyesek, cseres-tölgyesek

Orvosi salamonpecsét Polygonatum odoratum

Fürtös salamonpecsét Polygonatum multiflorum 30-80 cm, vastag, fehéres gyöktörzsű évelő (Ge). Szára hengeres. Világoszöld, fiatalon szürkés árnyalatú levelei elliptikusak, kopaszak. Virágai levélhónaljiak 2-6 tagú fürtökben nyílnak, a lepel fehér, közepén összeszűkül. Termése hamvas, kékesfekete bogyó. Virágzás V-VI, termésérés VI-IX. Közepesen árnyéktűrő; üde termőhelyeken. Üde lomberdők, keményfás ligeterdők, nálunk főleg hegy- és dombvidéken.

Fürtös salamonpecsét Polygonatum multiflorum

Gyöngyvirág Convallaria majalis 15-25 cm, kúszó, elágazó gyöktörzsű, kopasz, felálló tőkocsányú és levelű évelő (Ge). Levél: hártyás allevelek közül emelkedik ki, elsőrendű ereik kissé kiállók Virágzat: bókoló, kissé egy oldalra álló fürt, az illatos virágok leple fehér, harang alakú. V-VI. Termés: piros, három magvú bogyó A fényviszonyok tekintetében tág tűrőképességű, humuszos talajokon Üde és száraz lomberdők, mészkerülő erdők, keményfás ligeterdők. Mérgező!

Gyöngyvirág Convallaria majalis

Farkasszőlő Paris quadrifolia 15-40 cm magas, tarackos évelő (Ge) Levél: 4 tagú örvben áll, tojásdad, hegyes, ép Virág: magános, hosszú kocsányú, 8 zöldes-sárgás leplű, melyek közül a külső 4 lándzsás, a belső 4 szálas. A porzó feltűnően megnyúlt, szálas, hegyes. IV-V. Termés: sokmagvú, kékesfekete, hamvas bogyó Árnyéktűrő; nedves humuszos talajokon, a bolygatást nem tűri Hegy- és dombvidéki üde lomberdőkben, égerligetekben.

Farkasszőlő Paris quadrifolia

Amarilliszfélék Amaryllidaceae elsősorban hagymás növények, tőlevelekkel P 3+3 A 3+3 G (3) tok (vagy álbogyó) termés nemzetségei: Galanthus, Leucojum

Hóvirág Galanthus nivalis Hagymás évelő, tőálló levelekkel és magános tőkocsánnyal (Ge) Levél: párosával, szálas, tompa csúcsú, matt zöld Virág: bókoló, a külső lepel hosszabb, fehér, a belső félakkora, levágott csúcsú, zölden foltos. II-IV. Termés: húsos falú tok Üde, humuszos erdőtalajok Hegy-dombvidék, üde lomberdők, az Alföldön és a Dél-Dunántúlon keményfás ligeterdőben Védett!

Hóvirág Galanthus nivalis

tőkocsányos, hagymás növény (Ge) Levél: sötétzöld, fénylő Virág: magános, a lepellevél harangszerű, fehér, csúcsúkon sárgás foltos. III-IV. Termés: gömbölyded, húsos tok Nedves, tápanyagban gazdag, humuszos talajokon DNy-Dt., elszórtan a Bakonyig, síkvidéken csak a Kisalföld, a Csepelsziget és a Beregi-sík. Bükkösök, gyertyános-tölgyesek, égerligetek és keményfás ligeterdők. Védett! 2013-ban az év vadvirága. Tavaszi tőzike Leucojum vernum csak EMH

Tavaszi tőzike Leucojum vernum

Nyári tőzike Leucojum aestivum csak EMH tőkocsányos, hagymás növény (Ge) Levél: szürkészöld Virág: 3-7 tagú ernyőben, ágai egyenlőtlen hosszúak; az egyes virágok és a termés a tavaszi tőzikééhez hasonlóak. IV-VI. Fényigényes / félárnyéktűrő, nedves, tápanyagban gazdag, ártéri talajokon Puhafás ligeterdők, főként nagyobb alföldi folyók mentén. Védett. Az év vadvirága 2013-ban

Nyári tőzike Leucojum aestivum

rizómás (vagy hagymagumós, hagymás) növények P 3+3 A 3+0 G (3) tok termés nemzetsége: Iris 2014-ban az év vadvirága Nősziromfélék Iridaceae a szibériai nőszirom (Iris sibirica).

Sárga nőszirom Iris pseudacorus 80-150 cm, leveles szárú, gumós gyöktörzsű évelő (Ge) Levelei kard alakúak, hamvas zöldek, erei kissé kiemelkednek Élénksárga virágai ágas tőkocsányon ülnek, a külső leplek széthajlók, a belsők fele akkorák, felállók. V-VI. Termése hosszúkás-hengeres, csőrös, sokmagvú, 3 rekeszű tok. Fényigényes, nedves vagy időszakosan víz borította, eutróf termőhelyeken Nádasok, magassásosok, mocsár- és láprétek, liget- és láperdők, főként síkvidéken

Sárga nőszirom Iris pseudacorus

Tarka nőszirom Iris variegata 30-60 cm magas, közepe felett elágazó szárú, gyöktörzses évelő (Ge) Levelei keskeny-lándzsásak, erősen kiemelkedő erezetűek. Virágainak külső leplei szétterpedők, sárga alapszínűek, lilás vagy barnás erezettel, a belsők egyszínű sárgák. V. Termése hosszúkás tok Száraz, meszes talajú, félárnyékos vagy nyílt termőhelyeken Száraz lomberdők és szegélyei, sztyepprétek, főleg hegy- és dombvidékeinken. Védett!

Tarka nőszirom Iris variegata

Kosborfélék Orchidaceae talajlakók, epifitonok vagy liánok, mikorrhizásak nálunk talajlakók, melyek földbeli szerve rizóma vagy szárgumó (ikergumó) általában a virágok fejlődésük során 180 fokkal elcsavarodnak tok termés (nagyon apró magvakkal) P 3+3 A 1+0 G- (3)

a belső lepellevelek egyike megnyúlt mézajakká alakult, sarkantyújában vagy zacskószerű kiöblösödésében gyűlik össze a nektár rovarbeporzás a porzó(k) porzószál nélküli(ek), a portokok a bibeszállal és a bibével összenőnek (gynostemium) 3 bibe közül az egyik csőszerű szervvé (rostellum) alakult és ragadós anyagot választ ki 1-1 portokfél polliniummá szerveződik, mely a rostellummal együtt képezi a pollináriumot a rovar testére tapad rizómás: Neottia, ikergumós: Orchis An, anther; G, gynostemium; L, labellum; P, petal; Pol, pollinia; Ro, rostellum; Sl, lateral sepal; Sm, median sepal; St, stigma.

Bíboros kosbor Orchis purpurea 30-60 cm, egyszerű, leveles szárú, gumós évelő (Ge) Levél: részben tőálló, visszástojásdadok, nagyobbak, részben a száron ülők, széles-lándzsásak, kisebbek. Virágzat: tömött fürt, virágai rózsaszínesek vagy bíborosak, mézajka több cimpájú, barna mintázatú. V-VI. Félárnyéktűrő, szárazságtűrő, mész- és melegkedvelő Középhegységekben és dombvidékeken ált. gyakori. Száraz lomberdők, erdőszéli száraz gyepek, üde lomberdőkben is. Védett!

Bíboros kosbor Orchis purpurea

Madárfészek Neottia nidus-avis 20-40 cm, sárgásbarna, minden részében klorofillmentes, szaprofiton faj (Ge) A felálló száron csak 4-6 pikkelyszerű levél van Virág: tömött füzérben, a lepellevelek összehajlók, a mézajak 2, szétálló karéjú. V-VI. Árnyas, humuszos,, félszáraz-üde talajokon, inkább mészkedvelő Bükkösök, gyertyános-tölgyesek, keményfás ligeterdők, hegy- és dombvidékeken. Védett!

Madárfészek Neottia nidus-avis

Jamszgyökérfélék Dioscoreaceae liánok, gumós gyökérrel a levelek nyélre és lemezre különülnek, az erezet hálózatos P (6) A 3+3 G (3) álbogyó (vagy tok) termés nemzetsége: Tamus (kétlaki)

Pirítógyökér Tamus communis csak EMH Gumós tövű, hosszan (1-2 m) felkúszó szárú, kétlaki évelő (Ge) Levél: váltakozó állású, nyeles, mélyen szíves vállú, hegyes csúcsú, fénylő Virág:apró, zöldes,laza fürtben. V- VI. Termés: piros bogyó Fényigényes, melegkedvelő, száraz és nedvesebb termőhelyeken is. Bükkösök, gyertyános-tölgyesek, keményfás ligeterdők, száraz tölgyesek. D-Dt. és Dunántúli-khg. Védett!

Pirítógyökér Tamus communis