Mechanikus egyenlőség Prazsák Gergő PhD ELTE, TáTK tudományos munkatárs Fiatal Filozófusok Konferenciája 3 Pécs, 2012. október 12.
Előljáróban.... történeti tapasztalat, hogy olyan politikai rendszerek, amelyek tagjaiktól moralitást követeltek, gyakran diktatúrához vagy terrorhoz vezettek. Lehetetlenség ugyanis moralitást fölülről, kívülről, egy társadalmi vagy poltikai egész felől, mindenkitől egyforma módon követelni. Ez a moralitás feltételét, az emberi szabadságot és autonómiát számolná föl. (Boros 2009:11) ( a szabadság ugyanis a morális törvény feltétele (Kant 2004:8) Az egyén nem létezik a szűkebb vagy tágabb társadalmi közösség nélkül, ugyanakkkor az egyéni vagy közösségi cselekvések kiindulópontja mindig az egyén, akinek gondolkodásában a cselekvés célracionalitása fogalmi és nyelvi formát ölt. (Boros 2009: 12-13)
Módszer 1. European Social Survey (ESS 5, v 2.0, 2010) 26 országból, 50.781 megkérdezett 2. Egyenlőség: végrehajtói és bírói hatalom előtti egyenlőség 3. Állampolgári (egyéni felelősség) 4. Schwartz értékteszt (21 személyiségleírás, egyén kultúra) 5. Egyenlősítés 6. Mechanikus egyenlőség
Az egyenlőség megvalósulása 1. Amikor az áldozatok feljelentést tesznek, Ön szerint a rendőrség rosszabbul bánik a gazdagokkal vagy a szegényekkel, vagy egyenlően bánnak velük? 2. Amikor az áldozatok feljelentést tesznek, Ön szerint a rendőrség rosszabbul bánik egyesekkel a faji vagy etnikai hovatartozásuk miatt, vagy egyenlően bánnak velük? 3. Tegyük fel, hogy két embert egy gazdagot és egy szegényt megvádolnak a bíróságon egy olyan bűncselekménnyel, amelyet nem követtek el. A gazdagot vagy a szegényt fogják nagyobb valószínűséggel bűnösnek találni? 4. Tegyük fel, hogy két különböző faji/etnikai hovatartozású embert megvádolnak a bíróságon egy olyan bűncselekménnyel, amelyet nem követtek el. A többségi társadalomhoz tartozót vagy az attól eltérő etnikai hovatartozású embert fogják nagyobb valószínűséggel bűnösnek találni? (A diszkriminatív döntések összeszámlálása: 0-4)
Egyenlőség percepciója: intézményes rend
Állampolgári, egyéni felelősség 1. Képzelje el, hogy az utcán azt látja, hogy valakit a földre löknek és ellopják a pénztárcáját. Mennyire valószínű, hogy felhívná a rendőrséget? 2. Hajlandó lenne-e azonosítani az elkövetőt? 3. És mennyire lenne hajlandó tanúskodni a vádlott ellen a bíróság előtt? Passzivitásra utaló válaszok számának összeszámoklása (0-3)
Állampolgári, egyéni felelősség hiánya
Mit nevezünk értéknek? Mind az egyéni psziché, mind a társadalmi együttélés szempontjából a harmónia kulcsa a stabil értékrend. Az uralkodó értékek szinte láncként kötik össze az egyént a társadalommal, mely láncok egyaránt gondoskodnak a személyiség és a társadalom integritásáról. Amellett, hogy az értékek változatos jelentéssel rendelkeznek a mindennapi szóhasználatban, a szó ma már terminus technikus a filozófiában, a közgazdaságtanban, a művészetekben és egyre inkább a szociológiában, a pszichológiában és az antropológiában (Kluckhohn et al. 1951:389). filozófia: jó vs. rossz az ókori görög óta ezer éves hagyománya van a kérdésnek esztétika: Καλοκαγαθια két görög szóból származik: καλός ( szép") és ἀγαθός ( jó ) (Eco) gazdaság: a piac által meghatározott árú vagy szolgáltatás értéke (Marx, Engels 1955) személyiség pszichológia (Freud 1982) antropológia: az értékek empirikus kutatása antropológiai megközelítés nélkül nem lehet teljes (Berger et al. 2010) szociálpszichológia: az értékek összekapcsolják az egyént a társadalommal (Schwartz 1992) szociológia: társadalmi kontextusban az emberi cselkedetek értelmezése (Weber 1978) Jog: az elfogadható és a kizárt cselekedetek megkülönböztetése Alapvetően ontológiai kérdés: joga van létezni? Honnan a fáradhatatlan keletkezés és születés, honnan a természet arcának fájdalmasan eltorzult kifejezése, honnan a soha meg nem szűnő halottsiratás a lét minden területén? (Nietzsche 2000: 76) 9
Schwartz (2003) Portrait Values QuesFonnaire (Közösség, egyenlőség) 10, 21 4, 13 1,11 6, 15 2, 17 3, 8, 19 5,14 7,16 12,18 9,20 Az értékek számítása: 1. Első lépésben meg kell határozni a 21 kérdés átlagát. Ez voltaképpen az egyén értékgazdagságát méri 2. Második lépésben ki kell számítani az azonos értékosztályhoz tartozó kérdések átlagát. 3. Harmadik lépésben ki kell számolni a kerő különbségét.
Értékrendszerek, 2010 Értékosztály ESS (24) Magyarország Németország Uk Ukrajna Dánia altruizmus 0,74 (1.) 0,46 (2.) 0,85 (1.) 0,85 (1.) 0,44 (3.) 1,01 (1.) univerzalizmus 0,59 (2.) 0,43 (3.) 0,65 (2.) 0,5 (2.) 0,45 (2.) 0,59 (2.) biztonság 0,45 (3.) 0,72 (1.) 0,38 (4.) 0,45 (3.) 0,77 (1.) -0,06 (6.) autonómia 0,34 (4.) 0,31 (4.) 0,52 (3.) 0,34 (4.) -0,01 (5.) 0,54 (3.) tradíció 0,04 (5.) -0,01 (6.) -0,01 (5) -0,04 (5.) -0,02 (6.) -0,31 (7.) konformitás -0,15 (6.) -0,43 (8.) -0,33 (7.) -0,17 (6.) 0,09 (4.) -0,05 (5.) hedonizmus -0,27 (7.) 0,12 (5.) -0,08 (6.) -0,34 (7.) -0,71 (9.) 0,17 (4.) teljesítmény -0,46 (8.) -0,19 (7.) -,46 (8.) -0,36 (8.) -0,29 (8.) -0,63 (9.) kockázatvállalás -0,72 (9.) -0,85 (10.) -0,85 (9.) -0,57 (9.) -0,8 (10.) -0,59 (8.) hatalom -0,87 (10.) -0,79 (9.) -1,01 (10.) -0,91 (10.) -0,2 (7.) -0,98 (10.)
Univerzalizmus, kollekwv döntések, állampolgári felelősség
Altruizmus, kollekwv döntések, állampolgári felelősség
Autonómia, kollekwv döntések, állampolgári felelősség
Befogadó (+) és kirekesztő (- ) társadalmak 1. Általában véve árt, vagy használ Magyarország gazdaságának, hogy más országokból idejönnek élni emberek? 2. Mit mondana, Magyarország kulturális életének általában véve ártanak, vagy inkább gazdagítják, akik más országból idejönnek élni? 3. Rosszabb, vagy jobb hely lett-e Magyarország azzal, hogy más országból idejöttek emberek élni?
MECHANIKUS EGYENLŐSÉG Milyen mértékben ért egyet? A kormánynak lépéseket kellene tennie a jövedelemkülönbségek csökkentése érdekében. (magas: egyet ért, Alacsony: nem ért egyet)
A nyugat Hajnal (1988): szokásszerű, személyes, kölcsönösen biztosított jogok és kötelezettségek, a hatalomkoncentráció megakadályozása Bibó (1986): demokratikus társadalomszerveződés, közösségalakulás, a szabadság kis körei, mozgás Szűcs (1981): agrárforradalom, autonóm városok Civil society, mely a lelkekben gyökerezik
Hivatkozások Berger, P. Hardenberg, R., Kattner, E., Prager, M. 2010. The Anthropology of Values: Essays in Honour of Georg Pfeffer. Delhi: Pearson Longman Bibó, I. 1986 [1971]. Az európai társadalomfejlődés értelme. In Válogatott Tanulmányok III. Budapest: Magvető Boros, J. 2009. A demokrácia antropológiája. Pécs: Jelenkor Eco, U. 2005. A szépség története. Sajó, T. (ford.) Budapest: Európa Freud, S. 1982. Rossz közérzet a kultúrában. In Esszék Linczényi, A. (ford.) Budapest: Gondolat Hajnal, I. 1988 [1936]. Az újkor története. Budapest: Akadémiai Kant, I. 2004 [1787]. A gyakorlati ész kritikája. Papp, Z. (ford.) Budapest: Osiris Kluckhohn, C. 1951. Values and value-orientations in the theory of action: An exploration in definition and classification. In T. Parsons & E. Shils (Eds.), Toward a general theory of action. Cambridge, MA: Harvard University Press Marx, K. 1955 [1867]. A tőke. A politikai gazdaságtan bírálata. Rudas, L., Nagy, T. (ford.) Budapest: Szikra Nietzsche, F. 2000 [1873]. Filozófia a görögök klasszikus korszakában. Molnár, A. (ford.) In Ifjúkori görög tárgyú írások. Budapest: Európa Prazsák, G. 2010. Prolegomena az európai internethasználók értékpreferencia-változásánakvizsgálatához. Információs Társadalom Vol. X. No. 2. Schwartz, S. H., Universals in the Content and Structure of Values: Theoretical Advances and Empirical Tests in 20 Countries Advances in Experimental Social Psychology Vol. 25., 1992 Schwartz, S. H., 2003. A proposal for measuring value orientations across nations [Chapter 7 in the Questionnaire Development Report of the European Social Survey]. Szűcs, J. 1981. Vázlat Európa három történeti régiójáról. Történelmi Szemle. No. 3. Váriné, Sz. I. 1987. Az ember, a világ és az értékek világa. Budapest: Gondolat Weber, M. 1987 [1921]. Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai. Erdélyi, Á. (ford.) Budapest: KJK