egy új, szisztémás parazitaellenes gyógyszer ártalmatlansága kutyákban szájon át történô adást követôen

TÁRSÁLLAT 2014. szeptember 30. A fluralaner rágótabletta (Bravecto ) egy új, szisztémás parazitaellenes gyógyszer ártalmatlansága kutyákban szájon át történô adást követôen Feli M. Walther*, Mark J. Allan, Rainer K. A. Roepke és Martin C. Nuernberger 1 *Levelezô szerzô: feli.walther@msd.de; 1 MSD Animal Health Innovation GmbH, Zur Propstei, 55270 Schwabenheim, Németország Összefoglalás Háttér: A fluralaner egy új szisztémás rovar- és atkaölô vegyület, amely kutyákban egyszeri szájon át történô alkalmazást követôen hosszan tartó hatékonyságot biztosít. A jelen vizsgálat célja a rágótabletta formájában szájon át adott fluralaner ártalmatlanságának vizsgálata volt a legmagasabb ajánlott kezelési dózisban és e dózis többszöröseiben alkalmazva. Módszerek: Harminckét egészséges, 8 hetes, az elsô gyógyszeralkalmazás idején 2,0 3,6 kg-os testsúlyú Beagle kutya (16 kan és 16 szuka) szerepelt a vizsgálatban. A fluralanert 8 hetes idôközönként összesen három alkalommal adtuk, maximum 56, 168 és 280 mg/testsúly-kilogramm fluralaner dózisban, ami a fluralaner legmagasabb javasolt kezelési dózisának 1-szeresével, 3-szorosával, illetve 5-szörösével volt egyenértékû; kontrollként álkezelésben (placebo-kezelésben) részesült kutyák szerepeltek. A vizsgálat során minden kutya klinikai megfigyelés alatt állt, és azok egészségi állapotát gondosan nyomon követtük a testsúly alakulása és a táplálékfogyasztás alapján, valamint hematológiai, véralvadási és klinikai kémiai értékek meghatározása (köztük az ACTH és a C-reaktív fehérje szintjeinek mérése), illetve vizeletvizsgálat segítségével. A kutyák eutanáziáját követôen teljes körû kórbonctani vizsgálatra került sor, a szervek súlyának mérését, valamint több szövetféleség kórszövettani vizsgálatát is beleértve. Eredmények: A fluralaner-kezeléssel összefüggô klinikai tünetek nem jelentkeztek. A kezelt csoportok és a kontroll csoport között statisztikailag szignifikáns különbségek voltak megfigyelhetôk egyes klinikai kórtani paraméterek és szervsúlyok tekintetében; e különbségek egyike sem volt azonban klinikailag lényegesnek tekinthetô. Következtetések: A 8 hetes idôközönként a legmagasabb ajánlott kezelési dózisban (56 mg/kg) szájon át adott fluralanert az állatok jól tolerálták, és az több mint ötszörös biztonsági sávval rendelkezik nyolchetes vagy annál idôsebb és legalább 2 kg-os testsúlyú kutyákban. Kulcsszavak: Fluralaner, kutya, ártalmatlanság, Bravecto 1

Háttér A fluralaner egy új, szisztémásan alkalmazott rovar- és atkairtó vegyület, amely kutyáknak szájon át adva hosszan tartó hatást nyújt. A fluralaner a parazitaellenes hatású vegyületek új osztályába, az izoxazolinok közé tartozik. Ezek a vegyületek a γ-aminovajsav- (GABA-) és a glutamát-vezérelte kloridcsatornák elleni aktivitással rendelkeznek, és jelentôs szelektivitást mutatnak az ízeltlábú neuronok iránt az emlôs neuronokkal szemben. [1] Egy gyakorlati vizsgálat eredményei szerint a kutyáknak egyetlen per os dózisban adott fluralaner legalább tizenkét hétig fennálló bolha- és kullancsellenes aktivitást biztosít. [2] E hosszú hatástartam kényelmesebb kezelési lehetôséget kínál, mint a havonta ismételendô bolha- és kullancsellenes kezelések, ami egyúttal a kezelési elôírások állattulajdonosok általi jobb betartásának lehetôségét is felveti. E vizsgálat célja e szisztémás kezelés ártalmatlanságának (biztonságosságának) bizonyítása, illetve a szer egészséges kutyáknak történô ismételt, a legmagasabb ajánlott dózisban vagy többszörös túladagolásban végzett orális beadásával összefüggésbe hozható esetleges egészségügyi hatásoknak a vizsgálata volt. Módszerek E randomizált, párhuzamos csoportos, vak jellegû vizsgálatban 32 egészséges, 8 hetes Beagle kutya (16 kan és 16 szuka) szerepelt. Összesen 24 kutya kapott ismételten fluralanert, 8 álkezelésben részesült kutya pedig kontrollként szerepelt. A vizsgálati elrendezés az állatgyógyászati készítmények célállatfajokon történô ártalmatlansági vizsgálatának követelményein alapult (VICH 43). [3] A vizsgálatot Írországban folytattuk le, az ír nemzeti állatvédelmi jogszabályok kereteivel összhangban. A vizsgálati tervet a Charles River Laboratories Preclinical Services Ireland Ltd. [Charles River Laboratóriumok Preklinikai Szolgáltatások, Írország] etikai bizottsága jóváhagyta. A vizsgálatvezetô kísérleti engedélyének száma B100/3771 volt. A Beagle kölyökkutyákat a 14. napon (az akklimatizáció kezdete) vontuk be a vizsgálatba, és az állatokat a kezdeti fizikális és klinikai kórtani vizsgálattal egészségesnek találtuk. A kutyák az akklimatizáció során a (tenyészetekben/kennelekben tartott kutyákban esetenként elôforduló) kokcidiózis megelôzése céljából szulfadiazint és trimetoprimet kaptak. A vizsgálat kezdete elôtt az összes kutyától gyûjtött bélsárminták közül többen is kokcidiumok voltak kimutathatók; ennek ellenére minden kutya jó egészségi állapotban volt, ezért azokat bevontuk a vizsgálatba. A kutyákat szabályozott klímájú helyiségben (16 20 C) helyeztük el, 10 világos és 14 sötét órából álló napi megvilágítási ciklus alkalmazásával, és az állatokat egy standard kereskedelmi táp ajánlott 2 mennyiségeivel etettük. A 3. naptól a vizsgálat végéig a kutyákat egyedileg elkülönítve tartottuk. Minden kutyát vakcináztunk egyszer Bodetella brochiseptika és a kutya-parainfluenza vírus ellen, majd pedig kétszer (5 hetes idôközzel), a kutyaszopornyica vírus, a kutya-adenovírus 2-es típus, a kutya-parvovírus, a kutya-parainfluenza vírus és a Leptospira interrogans ellen úgy, hogy a második vakcinázás a fluralaner-kezelés, illetve álkezelés után 22 nappal történt. Az elsô fluralaner-kezelés/ álkezelés elôtt és azután 22 nappal minden kutya praziquantelt, pyrantel-embonátot és febantelt kapott a bélélôsködôk okozta fertôzöttség ellen. Egyetlen kutya sem mutatott a vakcinázásokkal vagy a féregtelenítô kezeléssel összefüggésbe hozható klinikai tüneteket. A kutyák csoportosítása véletlenszerûen, blokkos randomizációs eljárás alkalmazásával történt. A kutyákat ivar szerint elkülönítettük és testsúly szerint csökkenô sorrendben rangsoroltuk. Ha két kutya testsúlya megegyezett, azok további rangsorolását a mikrochip számának csökkenô sorrendjében végeztük. A két ivar legjobb 4 4 kutyája egy-egy blokkot képezett; e kutyákat véletlenszerûen elosztottuk a négy csoportba, majd az eljárást addig ismételtük, amíg minden csoportba 4 kan és 4 szuka kutya nem került. Három csoport állatai fluralanert kaptak különbözô dózisban, míg egy csoport állatai álkezelésben részesült kontrollként szolgáltak. Rutinszerû klinikai alkalmazás esetén a fluralaner ajánlott dózisa 25 és 56 mg/kg között van. [2, 4] A jelen vizsgálat a rágótabletta formájában kiszerelt és a legnagyobb ajánlott kezelési dózis egyszeresének, 3-szorosának és 5-szörösének megfelelô dózisban, vagyis 56 mg/testsúlykilogramm [tskg] (1-szeres dózis-csoport), 168 mg/tskg (3-szoros dózis-csoport) vagy 280 mg/tskg (5-szörös dózis-csoport) dózisban adott szájon át adott fluralaner alkalmazását értékelte. A vizsgálatban használt tabletta-kiszerelés a Bravecto [MSD Animal Health, 4] néven forgalmazásra szánt végleges kereskedelmi kiszerelés volt, melyet a Helyes Gyártási Gyakorlat (GMP) elveinek megfelelôen állítottak elô. A kutyák 8 hetes (56 napos) idôközönként összesen háromszor kapták a fluralanert, a 0., az 56. és a 112. napon, úgy, hogy az elsô dózist 8 hetes (54 62 napos) életkorban és 2,0 3,6 kg-os testsúlyban kapták (1. táblázat). A kutyák súlyát a megfelelô dózis kiszámítása érdekében minden fluralaner-kezelés elôtt megmértük. Minden kutyának egyetlen, 112,5 mg vagy 250 mg fluralanert tartalmazó egész tablettát, illetve egész tabletták kombinációját adtuk, úgy, hogy a beadott dózis a lehetô legközelebb legyen a számított adaghoz (2. táblázat). A tabletta beadása után a kutyák kis mennyiségû vizet is kaptak a tabletta lenyelésének elôsegítése érdekében. A kontroll csoport kutyái fluralanert nem kaptak, hanem a 0., 56. és 112. na-

pon vízzel történô álkezelésben (placebo-kezelésben) részesültek. A kezelés napjain minden csoport kutyái a kezelés elôtt körülbelül 10 20 perccel megkapták napi eleségadagjuk egy részét, majd a napi eleségadag fennmaradó részét közvetlenül a kezelés után kapták meg. A kutyákat a kezelés ideje körüli idôben etettük meg a nagymértékû szisztémás fluralaner-expozíció biztosítása érdekében, mivel a fluralaner biohasznosulása nagyobb a megetetett kutyákban. [5] 1. táblázat: A vizsgálatba bevont kutyák testsúlya és életkora az elsô kezelés idején Paraméter Testsúly (kg) Életkor (nap) Csoport Kontroll Fluralaner 1 Fluralaner 3 Fluralaner 5 Szélsôértékek 2,1 2,8 2,0 3,6 2,0 3,3 2,0 3,0 Átlag 2,6 2,8 2,8 2,7 Szélsôértékek 56 62 54 62 56 59 54 62 Átlag 58 57 57 58 A kutyák általános egészségi állapotát a vizsgálat teljes tartama alatt naponta kétszer megvizsgáltuk. Emellett az egyes kezelések utáni elsô órában egy asszisztens folyamatosan figyelemmel kísért minden kutyát az olyan tünetek észlelése érdekében, mint az öklendezés, a nyálzás, a tabletta visszaöklendezése vagy a hányás. Egy, az egyes kutyák által kapott kezelést nem ismerô ( vak jelleg) állatorvos részletes klinikai vizsgálatot végzett minden egyes kezelés elôtt, majd 1, 2, 3, 4 és 8 órával a kezelések után. E vizsgálatok a következôkkel kapcsolatos rendellenességek értékelését foglalták magukban: viselkedés, szôrzet, mozgás, légzés, a szemek állapota (váladékozás, pupillatágulat, pupillaszûkület, szaruhártyahomály), a nyálkahártyák állapota, nyálzás, a szív hallgatózásos vizsgálata, hányadék, bélsár és vizelet jelenléte a ketrecben, illetve egyéb látható rendellenességek. A vizsgálat 14., 7., 1., 1., 55., 57., 111., 113. és 167. napján egy, az egyes állatok által kapott kezelést nem ismerô állatorvos elvégezte az állatok fizikális vizsgálatát. E vizsgálatok a következôk tekintetében észlelt rendellenességek értékelését foglalták magukban: viselkedés, mozgás, csont- és izomrendszer, szôr zet, bôr, felületes nyirokcsomók, szemek, pupillák, fülek, szájüreg, nyálkahártyák, kapilláris-újratelôdési idô, légzés, a szív és a légzôszervek hallgatózások vizsgálata, szívfrekvencia, légzésszám, pulzus, a has áttapintása, rektális hômérséklet, egyéb látható rendellenességek, valamint testi kondíció egy 1-tôl (cachexia) 5-ig (adipozitás/elhízottság) terjedô skálán pontozva. 2. táblázat: Az egyes csoportok kutyáinak adott fluralaner dózistartománya Kezelés Dózistartomány csoportonként (mg/kg) Fluralaner 1 Fluralaner 3 Fluralaner 5 Elsô kezelés (0. nap) 31,3 56,3 139,4 168,8 255,2 281,3 Második kezelés (56. nap) 47,2 55,6 153,1 163,0 253,1 272,5 Harmadik kezelés (112. nap) 43,1 55,3 151,5 166,0 254,2 277,8 Az egyedi táplálékfogyasztást az egész vizsgálat ideje alatt naponta, az állatok testsúlyát pedig hetente feljegyeztük. Az elsô kezelés elôtt, majd a vizsgálat 8., 50., 106. és 162. napján, a szisztémás fluralanerexpozíció ellenôrzése érdekében pedig az egyes kezelések elôtt, illetve azok után 2, 7, 14 és 28 nappal klinikai kórtani vizsgálatokra (hematológiai értékek, véralvadás, klinikai kémiai paraméterek az ACTH-t és a C-reaktív fehérjét is beleértve; 3. táblázat) vérmintákat vettünk az állatoktól. Vizeletmintákat az elsô kezelés elôtt, valamint a 7/8., 49/50., 105/106. és 161/162. napokon gyûjtöttünk. Az ártalmatlansági értékelés teljessége érdekében a VICH GL 43 [3] követelményeinek megfelelôen minden kutyát kórbonctani vizsgálatnak vetettünk alá. A 168. napon minden kutyát izomba adott ketamin- és xylazin-injekcióval nyugtattunk, majd azok a vizsgálati tervnek megfelelôen intravénás nátrium-pentobarbitál injekcióval eutanáziára kerültek. Egy, az egyes kutyák által kapott kezelést nem ismerô ( vak jelleg) állatorvos-patológus felügyelete mellett minden kutyán teljes körû kórbonctani vizsgálatot végeztünk. Egyes szervek súlyát lemértük, több szövetféleséget pedig kórszövettani vizsgálatnak vetettünk alá (4. táblázat). A szövetmintákat formalinban fixáltuk (a mellékheréket és a szemeket Davidson-féle fixálószerben, a heréket pedig módosított Davidson-féle fixálószerben rögzítettük) és paraffinba ágyaztuk. A mikroszkópos vizsgálathoz készített tárgylemezeket hematoxilin-eozinnal 3

festettük. A szívbôl, a vesébôl és a májból emellett formalinban fixált, fagyasztott, olajvörös O festékkel festett metszeteket is készítettünk a zsír jelenlétének igazolása céljából. A combcsonti csontvelôbôl keneteket készítettünk és May-Günwald Giemsa szerint festettük meg azokat. Minden mintát egy állatorvoshisztopatológus értékelt. Az egyes csoportokat statisztikailag (SAS Language: Reference, Version 9.3, SAS Institute Inc., Cary, NC, USA) összehasonlítottuk a következôk tekintetében: testsúly, táplálékfogyasztás (hetente átlagolva), a fizikális vizsgálat eredményei, klinikai kórtani paraméterek, abszolút és relatív szervsúlyok, kétoldalas statisztikai teszteket alkalmazva, ahol az egyes kutyák szerepeltek kísérleti egységként annak a hipotézisnek az értékelésére, hogy a csoportok között nincsenek különbségek. A testsúlyt, a táplálékfogyasztást, a klinikai kórtani paramétereket (a számszerû vizeletvizsgálati paramétereket is beleértve), a szívfrekvenciát és a rektális hômérsékletet ismételt méréses, kevert modelles kovariancia-analízissel elemeztük. A kategorikus vizeletvizsgálati paramétereket leíró statisztikák segítségével analizáltuk. A szervsúlyok elemzéséhez varianciaanalízis modelleket használtunk. A kategorikus paraméterek vizsgálatához a klinikai értékelések vagy fizikális vizsgálatok során rendellenességeket mutató állatok számának gyakorisági eloszlásait gyûjtöttük össze. A klinikai kórtani paraméterekhez vizsgálat-specifikus referenciatartományokat határoztunk meg, mivel ezeket az értékeket tekintettük a legalkalmasabbnak a vizsgált kutyapopulációhoz. E referenciatartományok a kontroll csoportban az összes mintavételi idôpontban (az elsô álkezelés elôtt, illetve a 8., 50., 106. és 162. napon) kapott eredmények, illetve a fluralanerrel kezelt csoportokban az elsô kezelés elôtt kapott eredmények alapján kerültek meghatározásra. Az alkalmazott referenciaértékek helyességének alátámasztása érdekében a korábbi kontroll kutyák értékei, a klinikai kórtani laboratórium értékei vagy az irodalomban közölt értékek használhatók az eredmények értékelésére. [6] Minden statisztikailag szignifikánsan különbözônek talált klinikai kórtani paramétert összehasonlítottunk ezekkel a vizsgálat-specifikus referenciatartományokkal a talált különbségek esetleges klinikai relevanciájának megállapítása érdekében. Az e referenciatartományokon kívül esô egyedi értékeket szintén értékeltük a lehetséges klinikai jelentôség szempontjából. A klinikai jelentôséget az állatorvos vizsgálatvezetô a következô kritériumok alapján értékelte: múlandóság (ideiglenes megfigyelhetôség), dózis-válasz összefüggés, a referenciatartományokhoz közeli vagy azokon belüli értékek, a bizonyított klinikai tünetekkel, illetve a kórbonctani vagy kórszövettani vizsgálat során talált szövettani elváltozásokkal való összefüggés. Az állatorvos vizsgálatvezetô értékelte az összes vizsgált paraméter és az összes kapott eredmény fluralaner-kezeléssel való összefüggését. Minden, a kezeléssel összefüggésbe hozható klinikailag jelentôs leletet minôsítettek. 3. táblázat: Az elemzett klinikai kórtani paraméterek átlageredményei a kontroll csoportban és az ötszörös dózisú fluralanerrel kezelt csoportban a 162. napon Paraméter (mértékegység) Kontroll Fluralaner Hematológia Basophil ( 10 9 /l) 0,175 0,171 Eosinophil ( 10 9 /l) 0,368 0,748 Hematokrit (l/l) 0,476 0,451 Hemoglobin (g/dl) 15,24 14,29 Nagyméretû nem osztályozott sejt ( 10 9 /l) 0,04 0,06 Lymphocyta ( 10 9 /l) 3,81 4,13 Egy vörösvértest átlagos hemoglobintartalma (MCH) (pg) Vörösvértestek átlagos hemoglobinkoncentrációja (MCHC) (g/dl) 21,01 21,26 31,99 31,65 Átlagos vörösvértest-térfogat (MCV) (fl) 65,69 67,14 Monocyta ( 10 9 /l) 0,56 0,60 Neutrophil ( 10 9 /l) 6,67 6,65 Thrombocyta ( 10 9 /l) 506 536 Vörösvértest ( 10 12 /l) 7,24 6,74 Reticulocyta ( 10 9 /l) 70,8 53,3 5 4

Paraméter (mértékegység) Kontroll Fluralaner Hematológia Fehérvérsejtek összesen ( 10 9 /l) 11,62 12,34 Véralvadás Klinikai kémia Vizeletvizsgálat Aktivált parciális tromboplasztin-idô (s) 12,78 13,59 Fibrinogén (mg/dl) 128,3 172,0 Protrombin-idô (s) 6,08 6,16 Adrenokortikotróp hormon (ACTH) (pg/ml) 32,89 34,68 Alanin-aminotranszferáz (U/l) 41,9 39,3 Albumin (g/l) 34,75 33,13 Albumin/globulin arány 1,96 1,65 Alkalikus foszfatáz (U/l) 70,50 72,00 Amiláz (U/l) 900 800 Aszpartát-aminotranszferáz (U/l) 37,63 35,75 Kalcium (mmol/l) 2,77 2,76 Klorid (mmol/l) 113,50 115,13 Koleszterin (mmol/l) 5,96 5,68 Kreatin-kináz (U/l) 306,5 223,4 Kreatinin (µmol/l) 54,25 50,50 C-reaktív fehérje (µg/ml) 3,84 10,16 Gamma-glutamil transzpeptidáz (U/l) 3,50 3,13 Globulin (g/l) 18,13 20,38 Glükóz (mmol/l) 6,24 6,24 Szervetlen foszfát (mmol/l) 2,14 2,14 Laktát-dehidrogenáz (U/l) 32,50 23,88 Magnézium (mmol/l) 0,69 0,71 Foszfolipid (mmol/l) 6,03 5,83 Kálium (mmol/l) 4,75 4,75 Nátrium (mmol/l) 148,6 147,8 Összes epesav (µmol/l) 5,98 4,51 Összes bilirubin (µmol/l) 1,78 2,10 Összfehérje (g/l) 52,88 53,38 Trigliceridek (mmol/l) 0,44 0,34 Karbamid (mmol/l) 5,20 4,08 Bilirubin (mg/dl), ketontestek (mg/dl), glükóz (mg/dl), zavarosság 0 0 Vérpigmentek (mg/dl) 0,029 0,004 Fehérvérsejtek (sejt/µl) 150 106 ph 6,44 6,44 Fehérje (mg/dl) 8,75 5,00 Fajsúly 1,031 1,025 Urobilinogén (mg/dl) 0,40 0,20 Térfogat (ml) 133 153 A vizelet színe Mikroszkópos vizsgálat (kristályok, vizelethengerek, vörösvértestek, fehérvérsejtek, hámsejtek, baktériumok, egyéb rendellenességek) világossárga sárga hasonló gyakorisági eloszlás 5 2 5

4. táblázat: A szervek és szövetek kórszövettani vizsgálata és a szervek súlyának mérése Kórszövettani vizsgálatnak alávetett szervek Lemért súlyú szervek Agy Szív Máj Lép Vese Agyalapi mirigy Thymus Pajzsmirigy és mellékpajzsmirigyek Mellékvesék Herék Mellékherék Prosztata Petefészek Méh és méhnyak Légcsô, tüdô Szemek, n. ischiadicus A gerincvelô különbözô szakaszai Áll alatti nyálmirigy Nyelv, nyelôcsô Gége, garat Aortaív Epehólyag Hasnyálmirigy A gyomor-bélcsatorna különbözô szakaszai, Peyer-plakkok Combcsont, térdízület a csonttal, szegycsont Vázizomzat Bôr, tejmirigy Nyirokcsomók (áll alatti, hörgôk körüli, bélfodri) Húgyhólyag Hüvely Makroszkópos elváltozások Eredmények és megbeszélés Az értékelt paraméterek egyike esetében sem voltak a fluralaner-kezeléssel összefüggésbe hozható változások. A jelen vizsgálatban alkalmazott 8 hetes kezelési idôköz várhatóan rövidebb annál az ajánlott 12 hetes kezelési idôköznél, melyet a fluralaner-tabletták állatorvosi klinikai gyakorlatban való alkalmazására javasolnak. [2, 4] E vizsgálathoz azért választottuk a kezelések közötti 8 hetes idôközt, hogy adatokat tudjunk szolgáltatni azon klinikusok számára, akik a gyakorlatban esetleg rövidebb kezelési idôközt választanak [4], valamint hogy a gyakorlatban várható alkalmazási körülményekhez képest még nagyobb biztonsági sávval tudjuk igazolni a gyógyszer ártalmatlanságát. A vizsgálat során beadott legnagyobb fluralanerdózist egy, az ötszörös dózissal kezelt csoportba sorolt nyolchetes kutya kapta (281,3 mg/kg; 2. táblázat). A fluralanert három alkalommal adtuk, mivel a korábbi farmakokinetikai adatok (nem közölt megfigyelések) azt mutatták, hogy a háromszori kezelés elegendô az egyensúlyi plazmakoncentrációk eléréséhez. Három egymást követô kezelés 8 hetes idôközönkénti alkalmazása egy összesen 24 hetes vizsgálati idôszakot eredményezett, melynek során a legmagasabb szintû szisztémás fluralaner-expozíciót a legnagyobb ajánlott kezelési dózis ötszörösének megfelelô dózisok beadása jelentette. Annak érdekében, hogy a kezelt kutyákban még nagyobb valószínûséggel biztosítsuk a plazmabeli csúcskoncentrációk elérését, a fluralanert az etetés idején adtuk, mivel a fluralaner biohasznosulása ismerten jobb az etetett kutyákban. [5] Az elsô kezelés (0. nap) 6

elôtt felajánlott táplálékot minden kutya részben vagy teljesen, a második és a harmadik kezelés (56. és 112. nap) elôtt felajánlott táplálékot pedig teljesen elfogyasztotta. A fluralaner minden kezelt kutya vérplazmájában mennyiségileg meghatározható volt, ami igazolja a gyógyszer felszívódását és a szisztémás expozíciót. A 24 hetes vizsgálati idôszakban nem voltak megfigyelhetôk eltérések a kezelt csoportok és a kontroll csoport között sem a kutyák növekedési erélyében (súlygyarapodásában), sem azok táplálékfogyasztásában. A kezelés utáni elsô órákban vagyis a fluralanerexpozíció gyors növekedésének idôszakában, [7] amikor a heveny klinikai tünetek jelentkezése a legvalószínûbb lenne minden kutya gondos megfigyelés alatt állt az esetleges klinikai tünetek észlelése céljából. E gyakori megfigyelésekkel sem lehetett azonban észlelni a fluralaner-kezeléssel összefüggô klinikai tüneteket sem a 0., az 56. és a 112. napon végzett egyes fluralaner-kezelések után, sem pedig a vizsgálat fennmaradó részében. A vizsgálat során két esetben jelentkezett hányás. Egy, az egyszeres dózissal elsô ízben kezelt kutya a kezelés után 4 órával hányt. E kutya nem kapott második dózist, tekintettel arra, hogy etetett kutyákban a kutya gyomorürülési felezési ideje körülbelül 3 óra. [8] A beadott dózis felszívódását a fluralaner dózisfüggô plazmakoncentrációi alapján igazoltuk. E kutya továbbra is a vizsgálatban maradt, és a vizsgálat fennmaradó részében nem mutatott semmilyen más klinikai tünetet (a hányást is beleértve). Egy másik kutyánál az ajánlott kezelési dózis háromszorosának megfelelô elsô fluralaner-dózis beadása után 5 nappal gyomor-bélgyulladásra utaló tünetek (hányás és hasmenés) jelentkeztek. A kutyát injekciós antibiotikummal (enrofloxacin) kezelték, és a klinikai tünetek a következô négy nap folyamán teljesen megszûntek. E klinikai tüneteket nem tekintettük a fluralaner alkalmazásával összefüggônek, mivel a fluralaner-kezelés és a klinikai tünetek jelentkezése között 5 nap telt el, emellett pedig az antibakteriális kezelést követôen a klinikai tünetek gyorsan megszûntek. E kutya a késôbbiekben nem mutatott gyomor-bélgyulladásra utaló klinikai tüneteket, és továbbra is a vizsgálatban maradt. 5. táblázat: A kezelt csoportok és a kontroll csoport kutyáiban az elsô kezelés után jelentkezô klinikai tünetek Megfigyelés Az érintett kutyák száma Elemzés Következtetés Rendellenes (laza, nyálkás, nyomokban friss vért tartalmazó) bélsár ürítésének elszórt elôfordulása n=15 Kontroll csoport: n=4 1 csoport: n=5 3 csoport: n=3 5 csoport: n=3 Ez a rendellenesség minden kezelt csoportban hasonló számú állatot érintett, mint a kontroll csoportban; rendellenes bélsár ürítése már a kezelés elôtt is megfigyelhetô volt minden csoportban Csökkent kondíciópontszám (az 1-tôl 5-ig terjedô skálán 2 vagy 2 3) n=8 Kontroll csoport: n=3 1 csoport: n=0 3 csoport: n=3 5 csoport: n=2 Hasonló (3, 5 csoport) vagy kisebb számú (1 csoport) állatot érint, mint a kontroll csoportban; nincs dózis-válasz összefüggés A szôrzet helyi megritkulása / nyomás okozta seb / seb n=6 Kontroll csoport: n=2 1 csoport: n=3 3 csoport: n=0 5 csoport: n=1 Hasonló (1, 5 csoport) vagy kisebb számú (3 csoport) állatot érint, mint a kontroll csoportban; nincs dózis-válasz összefüggés A táplálék kihányása az elsô kezelés után, egyéb klinikai tünet nélkül n=1 Kontroll csoport: n=0 1 csoport: n=1 3 csoport: n=0 5 csoport: n=0 Egyedi eset; nincs dózisválasz összefüggés; ismételt kezelés után nem volt megfigyelhetô Gyomor-bélgyulladás étvágytalansággal, bágyadtság, hányás n=1 Kontroll csoport: n=0 1 csoport: n=0 3 csoport: n=1 5 csoport: n=0 Egyedi eset; nincs dózisválasz összefüggés; ismételt kezelés után nem volt megfigyelhetô 7

6. táblázat: Az elsô kezelés után rendellenességeket mutató kutyák gyakorisági eloszlása csoportonként Idôpont A feljegyzett rendellenességeket mutató állatok száma csoportonként Kontroll csoport 1 csoport 3 csoport 5 csoport Elemzés Konklúzió Klinikai értékelés 2 5 1 1 A rendellenességeket mutató állatok száma nagyobb az 1 csoportban, mint a kontrollban, a 3 és az 5 csoportban viszont hasonló, mint a kontrollban; nincs dózis-válasz összefüggés Nem függ össze a kezeléssel Fizikális vizsgálat 4 4 4 3 A rendellenességeket mutató állatok száma hasonló, mint a kontrollban; nincs dózisválasz összefüggés Nem függ össze a kezeléssel A 168 napos vizsgálat során esetenként megfigyelhetôk voltak klinikai tünetek a kezelt csoportok és a kontroll csoport egyes kutyáinál (5. táblázat). E klinikai tünetek közé tartozott az enyhén rendellenes bélsár ürítése (kis mennyiségû laza bélsár, kis mennyiségû nyálkás bélsár/nyálka jelenléte a bélsárban, friss vér nyomai a bélsárban), a kondíciópontszám kismértékû csökkenése (az 1-tôl 5-ig terjedô skálán 2 vagy 2 3) vagy enyhe, felületes bôrsérülések. E tünetek kivétel nélkül enyhék voltak, és egyikük sem befolyásolta a kutyák általános egészségi állapotát. Úgy tekintettük, hogy e megfigyelt klinikai tünetek nem voltak összefüggésbe hozhatók a fluralaner-kezeléssel, mivel a kezelt csoportokban hasonló vagy kisebb gyakorisággal fordultak elô, mint a kontroll csoportban, és dózis-válasz összefüggést nem mutattak. Emellett rendellenes bélsár ürítése már az elsô kezelés elôtt is elôfordult minden csoportban. Jóllehet az összes kutya endoparaziticid szerekkel való kezelésben részesült, a bélparazitákkal (például a kokcidiumokkal vagy giardiákkal) való fertôzöttség elôsegíthette az enyhén rendellenes bélsár ürítését, amit a kezelés elôtt és azt követôen egyaránt megfigyeltünk. A klinikai értékelés vagy a fizikális vizsgálatok során rendellenes eredményeket adó kutyák gyakorisági eloszlá- 0sa alapján nem voltak dózisfüggô különbségek a csoportok között (6. táblázat). Az átlagos rektális hômérséklet a kezelt kutyákban hat idôpontban (55. és 167. nap 1 dóziscsoport; 55., 111. és 167. nap 3 dóziscsoport; 55. nap 5 dóziscsoport) statisztikailag szignifikáns mértékben alacsonyabb volt, mint a kontroll kutyákban. E különbséget nem tekintettük klinikailag jelentôsnek, mivel a kezelt kutyákban nem jelentkeztek klinikai tünetek vagy a klinikai kórtani jellemzôk szignifikáns változásai, és az összes kezelt kutya rektális hômérséklete a kontroll kutyák esetében megfigyelt tartományba esett. Egyes klinikai kórtani paraméterek és szervsúlyok tekintetében statisztikailag szignifikáns különbségek voltak megfigyelhetôk a kezelt csoportok és a kontroll csoport között, és néhány idôpontban az egyedi klinikai kórtani eredmények a referenciatartományokon kívül estek. Mindezeket a leleteket az értékelési kritériumok alapján értékeltük, és nem tekintettük azokat klinikailag relevánsnak. A makroszkópos kórbonctani és a kórszövettani vizsgálatokkal nem lehetett figyelemreméltó különbségeket találni a kezelt csoportok és a kontrol csoport között (nem közölt adatok). A jelen vizsgálat értékelésének eredményei összhangban vannak a szabályozó hatóságok által levont következtetésekkel. [4] Következtetések Az ajánlott kezelési dózisnál sokkal nagyobb adagokban 8 hetes idôközönként szájon át adott fluralaner egy új szisztémás parazitaellenes szer ártalmatlanságának a jelen vizsgálatban elvégzett részletes értékelése nem tárt fel semmilyen mellékhatásokat (nemkívánatos eseményeket). A rágótabletta formájában egészséges kutyáknak összesen három alkalommal, 8 hetes idôközönként maximum 281,3 mg/kg dózisban szájon át adott fluralaner nem idézett elô semmilyen, a kezeléssel összefüggésbe hozható és gondos klinikai megfigyeléssel, klinikai kórtani vizsgálatokkal vagy makroszkópos vagy mikroszkópos postmortem vizsgálattal kimutatható tüneteket vagy elváltozásokat. A legmagasabb ajánlott kezelési dózisban (56 mg/kg) szájon át adott fluralanert a kutyák jól tolerálják, és a szer több mint ötszörös biztonsági (terápiás) sávval rendelkezik nyolchetes vagy annál idôsebb és legalább 2 kg testsúlyú egészséges kutyákban. 8

Összeférhetetlenségi nyilatkozat FNW, MJA, RKAR és MCN a Merck/MSD Animal Health alkalmazottai. A szerzôk hozzájárulása FMV, MJA, RKAR és MCN egyaránt részt vett a vizsgálat megtervezésében, a vizsgálat ellenôrzésében és az eredmények értelmezésében. A kézirat végleges változatát minden szerzô ellenôrizte és jóváhagyta. Köszönetnyilvánítás A szerzôk köszönetüket fejezik ki a Charles River Laboratories Preclinical Services, Ballina, Ireland [Charles Rivers Laboratóriumok Preklinikai Szolgáltatások, Ballina, Írország] cégnek a vizsgálat lebonyolításához nyújtott segítségéért. Beérkezett: 2013. december 18. Közlésre elfogadva: 2014. március 3. A megjelenés dátuma: 2014. március 7. Irodalom 1. Ozoe Y, Asahi M, Ozoe F, Nakahira K, Mita T: The antiparasitic isoxazoline A1443 is a potent blocker of insect ligand-gated chloride channels [Az izoxazolin A1443 nevû antiparazitikum hatékonyan blokkolja a rovarok ligandvezérelt kloridcsatornáit]. Biochem Biophys Res Commun 2010, 391:744 749. 2.. Rohdich N, Roepke RKA, Zschiesche E: A randomized, blinded, controlled and multi-centered field study comparing the efficacy and safety of BravectoTM (fluralaner) against FrontlineTM (fipronil) in flea- and tick-infested dogs [Randomizált, vak, kontrollos és multicentrikus gyakorlati vizsgálat a BravectoTM (fluralaner) és a FrontlineTM (fipronil) hatékonyságának és ártalmatlanságának összehasonlítására]. Parasit Vectors 2014, 7:83. 3.. VICH GL 43: Target Animal Safety for Veterinary Pharmaceutical Products [Állatgyógyászati készítmények célállatfajokon végzett ártalmatlansági vizsgálata]. Belgium, 2008. URL: http:/www.vichsec.org/pdf/ 0708/GL43-st7.doc. 4.. European Commission, Community Register of Veterinary Medicinal Products, Product Information Bravecto: Annex 1 Summary of Product Characteristics [Európai Bizottság, Az állatgyógyászati készítmények Közösségi nyilvántartása, Termékinformáció Bravecto: 1. melléklet: A készítmény jellemzôinek összefoglalója]. Bruxelles, 2014. URL: http://ec.europa.eu/health/documents/community-register/ html/v158. htm. 5.. Walther FM, Allan MJ, Roepke RKA, Nuernberger MC: The effect of food on the pharmacokinetics of oral fluralaner in dogs [A táplálék hatása a per os adott fluralaner farmakokinetikájára kutyákban]. Parasit Vectors 2014, 7:84. 6.. Meyer DJ, Harvey JW: Veterinary Laboratory Medicine Interpretation and Diagnosis [Állatorvosi Laboratóriumi Medicina Értékelés és Diagnózis]. St. Louis, W. B. Saunders, 2004. 7.. Kilp S, Ramirez D, Allan MJ, Roepke RKA, Nuernberger MC: Pharmacokinetics of fluralaner in dogs following a single oral or intravenous administration [A fluralaner farmakokinetikája kutyákban egyszeri szájon át vagy intravénásan történô adást követôen]. Parasit Vectors 2014, 7: 85. 8.. Lester NV, Roberts GD, Newell SM, Graham JP, Hartless CS: Assessment of barium impregnated polyethylene spheres (BIPS) as a measure of solid-phase gastric emptying in normal dogs comparison to scintigraphy [A báriummal impregnált polietilén gömbök (BIPS) egészséges kutyák szilárd fázisú gyomorürülésének vizsgálatára való alkalmasságának értékelése a szcintigráfiával összehasonlítva]. Vet Radiol Ultrasound 1999, 40: 465 471. doi:10.1186/1756-3305-7-87 E cikket a következôképpen kell idézni: Walther és munkatársai: Safety of fluralaner tablets (Bravecto ), a novel systemic antiparasitic drug, in dogs after oral administration [A fluralaner rágótabletta (Bravecto ) egy új, szisztémás parazitaellenes gyógyszer ártalmatlansága kutyákban szájon át történô adást követôen]. Parasites & Vectors 2014 7:87. 9