Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve A munkaügyi ellenőrzés jogszabályi környezetének változása Bérkompenzáció Pest Megyei Kormányhivatal
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (Met.) 2012. január 1-jétől hatályos rendelkezései: Met. 6/A. (3) bekezdésének hatályon kívül helyezése (Kkv. mentesség eltörlése)
Met. 6/A. (1) bekezdése szerint A felügyelő köteles javaslatot tenni munkaügyi bírság kiszabására, valamint a munkaügyi bírság kiszabása nem mellőzhető, ha a foglalkoztató a) a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is) vonatkozó rendelkezéseket megsértette, b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggésben nem tett eleget az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. (4) bekezdés a) pontjában, illetve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 11. -ában foglalt bejelentési kötelezettségének, c) a jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezéseket megsértette, ide nem értve a felszámolási eljárás alatt álló foglalkoztatót, vagy d) hatósági nyilvántartásba vétel hiányában folytat munkaerő-kölcsönzésre irányuló tevékenységet.
A bérkompenzáció ellenőrzése Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény 2012. január 1- jei hatállyal kiegészítette a munkaügyi ellenőrzés hatásköri és intézkedési rendszerét: a Met. 3. (1) bekezdés t) pontja szerint a munkaügyi ellenőrzés minden esetben kiterjed a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés kormányrendeletben meghatározott elvárt mértékének megfelelő végrehajtására.
299/2011. (XII.22.) Korm. Rendelet A bérkompenzáció hatályát, mértékét, teljesítését, ideértve a béren kívüli juttatás béremelésbe történő beszámíthatóságát határozza meg. Az elvárt béremelés végrehajtásának kettős következménye van: egyrészt a munkáltató indulhat közbeszerzési eljáráson, illetve igényelhet költségvetési támogatást; másrészt érvényesíthet a szociális hozzájárulási adóból levonható adókedvezményt. A munkaügyi ellenőrzés hatáskörét kizárólag az előbbi tárgykör érinti!
299/2011. (XII.22.) Korm. Rendelet személyi hatálya a Munkáltatóra (kivéve: a költségvetési szervek, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézmények esetében, ahol a 371/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 8. (6) bekezdése szerint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jogosult az ellenőrzésre); a vele 2011. november 1-je és december 31-e közötti időszak bármely napján és 2012. január 1. után is Mt. szerinti munkaviszonyban álló Munkavállalóra, amely körbe beletartoznak a munkából tartósan távol lévők, az ún. jogi állományba lévők is, akiknek az esetleg évek óta változatlan bérét aktualizálni kell (R. 2. (8) bek.); Nem terjed ki a rendelet hatálya az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény alapján foglalkoztatott munkavállalóra!
Az elvárt béremelés mértéke és viszonyítási alapja Az elvárt béremelés teljesítéséhez szükséges béremelés 2012. évi mértékét (összegét) és ehhez a 2011. évi viszonyítási alapot az érintett 2011. évben havi bruttó 216.806 Ft alatt kereső munkavállalókra személyenként külön-külön szükséges meghatározni. Referencia-időszak : 2011. november 1- december 31. A R. 2. (2) bekezdése szerint az elvárt béremelés alapjául szolgáló 2011. évi munkabéren a munkavállaló személyi alapbérének és rendszeres bérpótlékainak (együtt: rendszeres bér) egész havi átlagát kell érteni.
Fogalmak Teljesítménybér: alkalmazása esetén személyi alapbéren a százszázalékos teljesítéshez kapcsolódó teljesítménybér értendő. [R. 2. (5) bekezdése] Rendszeres pótlékok: azok a bérpótlékok, amelyeket a munkavállaló távolléti díjának számítása során ilyenként egyébként is figyelembe kell venni (Mt.151/A. (2) bekezdés). [R. 2. (4) bekezdése] A rendkívüli munkavégzés pótléka nem vehető figyelembe, a műszakpótlék viszont igen!
A rendszeres pótlékoknak az egész havi átlagát a referencia időszakban ilyen címen történt kifizetések alapján kell meghatározni olyan módon, hogy a pótlék címen történő kifizetéseket osztani kell a ledolgozott munkanapok számával, majd pedig szorozni kell a referencia időszak hónapjainak a munkavállaló munkarendje szerinti átlagos munkanapjai számával, beleértve az Mt. 125. (3) bekezdése szerinti munkaszüneti napokat is.
Referencia-időszak a) a személyi alapbér 2011. október 31-ét megelőző, legutóbbi tárgyévi változásának időpontjától 2011. december 31-ig terjedő időszak; b) ha a személyi alapbér legutóbb 2011. október 31-ét követően változott, akkor a 2011. november 1-jét megelőző, legutóbbi tárgyévi változás időpontjától - annak hiányában 2011. január 1-jétől - a 2011. október 31-ét követő változás időpontjáig terjedő időszak; c) ha a személyi alapbér 2011-ben nem változott, akkor a 2011. január 1-je és december 31-e közötti időszak; d) ha a munkavállaló 2011. október 31-ét követően létesített a munkáltatóval munkaviszonyt, akkor a személyi alapbérváltozására tekintet nélkül, a munkaviszony létesítésének időpontja és 2011. december 31-e közötti időszak.
299/2011. (XII.22.) Korm. Rendelet 2. (3) A munkavállaló 2011. évi munkabére (2) bekezdés szerinti egész havi átlagát a munkavállaló munkarend szerinti munkanapjai figyelembevételével kell meghatározni.
Munkaidő változás kezelése A Rendelet 2. (6) bekezdése a 2011. évi (bázis) adatok átszámítását írja elő abban az esetben, ha a munkavállaló munkaideje 2011. október 31-ét követően megváltozik. A munkavállaló napi, heti, havi munkaideje 2011. október 31-ét követő változása esetén a (2) bekezdés szerinti 2011. évi rendszeres bért és annak összetevőit korrigálni kell a munkaidő változás arányában. Példa: 2011. évi személyi alapbér teljes munkaidő mellett 120.000 Ft/hó. A teljes munkaidő változatlansága esetén az elvárt béremelés a Melléklet szerint 12.600 Ft/hó. Ha a munkaidő 6 órára csökken, akkor 2011. évi személyi alapbér: 120.000 / 8 x 6 = 90.000 Ft/hó, elvárt béremelés a Melléklet szerint 14.100 Ft/hó, ezért a munkavállaló 6 órára biztosított 2012. évi 104.100 Ft/hó személyi alapbére mellett teljesül az elvárt béremelés.
Bérkompenzáció / minimálbér Ha bérkompenzációval emelt bér összege nem éri el a kötelező legkisebb munkabért (garantált bérminimumot), akkor a kiegészítés mértékét az utóbbi összeghez kell igazítani, figyelemmel arra, hogy a minimálbér elérését biztosító munkabéremelés beleszámít az elvárt munkabéremelésbe. [R. 2. (1) bekezdés] Példa: 2011. évi személyi alapbér 78.000 Ft/hó. Elvárt béremelés a 74.401-80.300 bérsávban: 14.700 Ft/hó, azaz 92.700 Ft/hó 2012. évi személyi alapbér esetén valósul meg az elvárt béremelés. Ez esetben azonban a személyi alapbért a minimálbér 2012. január 1-jétől hatályos új összegére, 93.000 Ft/hó összegre kell emelni, ha teljes munkaidős munkavállalóra vonatkozik.
Béren kívüli juttatások Az elvárt béremelés részben biztosítható a béren kívüli juttatások 2012. évi növekményével is. A beszámítható növekmény azonban nem haladhatja meg az elvárt béremelés 25%-át [R. 4. -a]. Példa: 2011. évi rendszeres bér 175.528 Ft/hó, személyi alapbér 163.000 Ft/hó. A 175.528 Ft/hó rendszeres bér szintjén a Melléklet szerinti elvárt munkabér emelés: 10.000 Ft/hó. A munkavállaló 2011. évben 200.000 Ft, tehát 16.667 Ft/hó nettó béren kívüli juttatásban részesült. 2012. évre 220.000 Ft, tehát 18.333 Ft/hó nettó béren kívüli juttatásra szerzett jogosultságot. A R. szerint a béren kívüli juttatás 2012. évi növekményét a nettó növekmény 130,94%-aként kell meghatározni. (18.333 16.667) x 1,3094 = 2.181 Ft/hó, ez kisebb a 10.000 Ft/hó elvárt béremelés 25%-ánál, azaz 2.500 Ft/hó összegnél. Tehát a teljes növekménnyel csökkenthető a valódi munkabér emeléssel biztosítandó elvárt béremelés, ami így 10.000 2.181 = 7.819 Ft/hó összegre csökken.
A munkabéremelés módjai A munkáltató a 2012. évi elvárt munkabéremelésnek akkor tesz eleget, ha a munkavállaló 2. (2) bekezdés szerinti 2011. évi személyi alapbérét 2012-ben [R. 3.. (1) bek.] a) az 1. melléklet 1. pontja szerinti esetben az ott szereplő mértékkel; b) az 1. melléklet 2. pontja szerinti esetben a (2) vagy a (3) bekezdésben foglalt számítás eredményeként adódó összeggel megemeli.
a) R. 1. melléklet 1. pont Ha a 2011. évi munkabér mértéke nem haladja meg a bruttó 59.600 Ft/hó összeget, akkor a 2011. évi havi munkabér 26%-a az elvárt béremelés mértéke Példa: A 2011. évi személyi alapbér 40.000 Ft/hó (részmunkaidő). Az elvárt béremelés mértéke: 40.000 x 0,26 = 10.400, tehát 50.400 Ft/hó 2012. évi személyi Alapbér esetén valósul meg az elvárt béremelés.
b) R. 1. melléklet 2. pont Ha a 2011. évi havi munkabér meghaladja a bruttó 59.600 Ft/hó összeget, de nem haladja meg a bruttó 216.805 Ft/hó összeget, akkor az elvárt béremelés mértéke a Melléklet 2. pontja szerinti táblázat második oszlopában található. Példa: A 2011. évi személyi alapbér 120.000 Ft/hó. Az elvárt emelés mértéke a 115.801 121.700 bérsávban: 12.600, tehát 132.600 Ft/hó 2012. évi személyi alapbér esetén valósul meg az elvárt béremelés.
A munkabéremelés módjai (4) A munkáltató a (2) és a (3) bekezdésben foglalt módszerek közül valamennyi munkavállalójára vonatkozóan egységesen választhat, és ezt a választását később nem változtathatja meg.
A munkabéremelés módjai Egyszerűsített megoldás : rendszeres bérpótlék számítása nélkül határozza meg a személyi alapbér növelését. Példa: Ha a 2011. évi rendszeres bér nem haladja meg az 59.600 Ft/hó összeget, akkor a 2011. évi személyi alapbér 26%-os növelésével a személyi alapbérre vetülő bérpótlékok emelkedésével együtt valósul meg az elvárt béremelés.
Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt személyi alapbéremelést úgy kell meghatározni, hogy az 1. melléklet 2. pontjában szereplő táblázat második oszlopának a munkavállaló 2. (2) bekezdés szerinti 2011. évi rendszeres bérének megfelelő során szereplő összegét szorozni kell a 2. (2) bekezdés szerinti személyi alapbér és rendszeres bér hányadosával. Példa: A 2011. évi rendszeres bér 65.000 Ft/hó, személyi alapbér 58.000 Ft/hó (részmunkaidő). A 2011.évi személyi alapbér/rendszeres bér hányadosa: 58.000 / 65.000 = 0,892. A 65.000 Ft/hó rendszeres bér szintjén a Melléklet szerint az elvárt béremelés: 15.300 Ft/hó. Ez a 2011. évi személyi alapbér 15.300 x 0,892 = 13.648 Ft/hó növelésével, tehát 71.648 Ft/hó 2012. évi személyi alapbérrel érhető el úgy, hogy a bérpótlékok a személyi alapbér növekedés arányában emelkednek.
A munkáltató választása szerint a munkabéremelést a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően úgy is végrehajthatja, hogy a munkavállaló 2. (2) bekezdés szerinti 2011. évi személyi alapbérét az 1. melléklet 2. pontjában szereplő táblázat második oszlopának a 2011. évi személyi alapbérnek megfelelő sorában szereplő összeggel megemeli. Példa: A 2011. évi rendszeres bér 218.000 Ft/hó, személyi alapbér 200.000 Ft/hó. Mivel a 2011.évi rendszeres bér meghaladja a 216.805 Ft/hó összegű felső határt, annak ellenére, hogy a személyi alapbér nem éri el a 216.805 Ft/hó összeget, a személyi alapbért nem szükséges emelni.
Intézkedés a Met. szerint 6/B. (1) Ha a munkaügyi ellenőrzés feltárja, hogy a munkáltató az ellenőrzés alá vont telephelyen a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést a kormányrendeletben meghatározott elvárt mértéknek megfelelően nem hajtotta végre, a megállapításról a munkaügyi hatóság határozatot hoz. Ezen megállapítással kapcsolatosan nincsen helye a 6. (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglaltak, valamint munkaügyi bírság alkalmazásának.
A bérkompenzációt jogkövetkezmények nélkül az ellenőrzés megkezdéséig lehet teljesíteni. Ez azt jelenti, hogy az ellenőrzés megkezdését követően teljesített béremelés, illetve nem megfelelő mértékű kompenzáció esetén az ellenőrzést követően teljesített kiegészítés vagy az ellenőrzést megelőző időszakra nem teljes körűen adott béremelés feltárása mérlegelés nélkül munkaügyi eljárás megindítását vonja maga után.
(3) Ahol jogszabály munkaügyi ellenőrzés során feltárt bármely jogsértést említ, ott ez alatt - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - azt is érteni kell, ha a munkáltató a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést - kormányrendeletben meghatározott - elvárt mértéknek megfelelően nem hajtotta végre. (4) Ahol jogszabály munkaügyi bírság megállapítását említi, ott ez alatt - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az (1) bekezdés alapján hozott határozatot is érteni kell. (5) Amennyiben jogszabály munkaügyi bírság kiszabása esetén további jogkövetkezmény alkalmazását a kiszabott bírság mértékétől teszi függővé, úgy az (1) bekezdés alapján hozott határozat tekintetében úgy kell eljárni, mintha a legmagasabb összegű bírság kiszabására került volna sor.
Jogkövetkezmény 2011. évi XCIX. törvény 6. (1) bekezdése: A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (Met.) hatálya alá tartozó azon munkáltató, aki a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést nem teljesíti, a jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként nem indulhat és a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet.
Mentesülés I. (2) Nincs helye az (1) bekezdés szerinti megállapításnak, ha a munkáltató az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig eleget tett az elvárt mértékű munkabéremelésnek.
Mentesülés II. A korábban meghozott megállapító határozat ellenére nem alkalmazható jogkövetkezmény (kizárás közbeszerzésből / támogatásokból), ha az érintett munkáltató a közbeszerzési eljárás során vagy a támogatást nyújtó szerv részére igazolja, hogy a 6/B. (1) bekezdés szerinti emeléssel érintett munkavállalók kétharmada vonatkozásában a munkabéremelést teljesítette (utólagos teljesítési igazolás).
A szociális hozzájárulási adóból levonható adókedvezmény érvényesítése 2011. évi CLVI. törvény 460. (1) bekezdése: A költségvetési szervnek, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézménynek nem minősülő kifizető az őt az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe, amennyiben a munkabérek elvárt emeléséről szóló kormányrendelet szerinti elvárt béremelést - ide nem értve az elvárt béremelésnek akár csak részben is béren kívüli juttatás formájában történő megvalósítását - valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója tekintetében végrehajtotta.
Adókedvezmény igénybevétele és a szankciók alóli mentesítés feltételei 1. eltérés: Az adókedvezmény igénybevételénél a folyamatos foglalkoztatás fogalmába beletartoznak a 2011. november 1-je és december 31-e közötti időszak bármely napján nem csak az adott munkáltatóval, hanem a belföldi kapcsolt vállalkozások körébe tartozó bármely munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállalók, amennyiben a munkáltató foglalkoztatja őket 2012-ben. Az elvárt béremelést tehát ebben a szélesebb körben kell teljes egészében a Rendelet szerinti módon végrehajtani. (béremeléssel) A szankciók elkerüléséhez a 2011. november 1-je és december 1-je közötti időszak bármely napján az adott munkáltatóval munkaviszonyban állók körében szükséges a munkavállalók legalább kétharmada számára biztosítani a Rendelet 2-3. és 4. -a együttes alkalmazásával (részben a béren kívüli juttatások növelésével is lehetséges) az elvárt béremelést.
2. eltérés: Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a folyamatosan foglalkoztatottak esetében teljes mértékben a Rendelet 2-3. - ában foglaltak szerint (béremeléssel) valósítják meg a béremelést a foglalkoztatók (munkáltatók). A szankciók elkerülése érdekében ugyanakkor elfogadható, hogy az elvárt béremelést a Rendelet 2-3. és 4. -a együttes alkalmazásával tehát részben a béren kívüli juttatások növelésével valósítja meg a munkáltató.
3. eltérés: Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha valamennyi folyamatosan foglalkoztatott tekintetében a Rendelet szerinti - annak 2-3. -ában meghatározott - elvárt béremelés végrehajtásra kerül, míg a szankciók elkerülésének a feltétele az érintett munkavállalók kétharmada körében megvalósított elvárt béremelés.
További információk A Nemzetgazdasági Minisztérium az új szabályok gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos útmutatót tett közzé a http://www.munka.hu/ weboldalon, illetve átmenetileg tematikus ügyfélszolgálatot is működtet, hogy az érintett munkáltatókat és munkavállalókat segítse. Az elvárt béremeléssel és a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmény érvényesítésével kapcsolatos kérdését a berkompenzacio@ngm.gov.hu e- mail címen teheti fel.
Tájékoztató tevékenység Az NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága honlapján megtalálható Tájékoztatás/felvilágosítás címszó alatt folyamatosan elérhetőek a munkabérrel kapcsolatos szabályok témakörben az aktuális kérdések és válaszok, amelyek többek közt a bérkompenzáció tárgykörét érintik.
Köszönöm a figyelmet!