A klímav maváltozás s közgazdask zgazdasági gi aspektusai A klímaváltozás földhasználatra és ökológiai rendszerekre gyakorolt hatásának értékelése: regionális elemzésektől az Európai szintig Assessing Climate Change Effects on Land use and Ecosystems: from Regional Analysis To the European Scale (ACCELERATES) With funding from: EC, DG Research Framework 5 OTKA: : T048531 Farkasné Fekete Mária M Szent István n Egyetem, GödöllG llő
Motiváció klímaváltozás és a társadalmi gazdasági fejlődés összefüggése KLÍMAVÁLTOZÁS Adaptáció Hatás a humán és az ökológiai rendszerre Adaptáció Üvegházhatású gázok kibocsátása és koncentrácója Mitigáció Társadalmi és gazdasági fejlődési út
UNKÁINKÉ ÉS/VAGY A MIÉNK?
Mit jelent a klímaváltozás? Hőmérséklet: globális felmelegedés??? Csapadék Extrém időjárás
http://www.ccrc.unsw.edu.au/copenhagen/copenhagen_diagnosis_figures.ppt#260,6,6. dia
NÉHÁNY PÉLDA
A klímaváltozás: Természeti folyamatok Az emberi tevékenység nem szándékolt melléktermékei
A klímaváltozás: Természeti folyamatok Az emberi tevékenység nem szándékolt melléktermékei Externáliák Az externáliák internalizálásának folyamata: Az extern hatások azonosítása Mérés- Értékadás Beépülés a döntésekbe CO 2 kibocsátás csökkentés adaptáció
A klímaváltozás és a gazdaság : A klímaváltozás hat a legfontosabb inputjainak minőségére és mennyiségére Föld Energia Víz CO 2 kibocsátó és/vagy elnyelő Legérzékenyebb az agro-ökológiai rendszer
ÜVG kibocsátás szektoronként
Bizonytalanság: A hőmérséklet alakulása
A modellezés során alkalmazható eljárások Valószínő hogy Mi van, ha? Ok-okozat Tények Jóslás/ Elırejelzés Becslés/ extrapoláció Tudományos jövıképek/ szcenáriók Spekuláció Bizonytalanság Forrás: Rik Leemans, RIVM
Éghajlatváltozási szcenáriók: 4 (GCM) Globális klímaváltozási modell HadCM3, CSIRO2, CGCM2, PCM Hőmérsékletváltozás;Csapadék;CO 2 koncentráció Példa: A nyári hőmérséklet változása, 2080
AZ ACCELARATES PROJEKT CÉLJA: Assessing Climate Change Effects on Land use and Ecosystems: from Regional Analysis To the European Scale Módszertan kifejlesztése: klíma és társadalmigazdasági szcenáriók A földhasználat változásának és hatásának vizsgálata a szenárió feltevések alapján A politikai döntéshozók támogatása Európai és régiók szintjén Meghatározni a mezőgazdasági területek és ökológiai rendszerek érzékenységét, sérülékenységét támogatni a célorientált támogatási rendszer kidolgozását.
A társadalmi gazdasági szcenáriók kialakításának alapfeltevései : A jövőbeni földhasználat a jelenlegi függvénye A földhasználat változása a tulajdonos, illetve használó döntésének eredménye A farmer profitmaximalizáló magatartása A mezőgazdasági kibocsátás diverzifikált; magán és közjavak A mg. nem szeparált, része a gazdaságnak és az ökoszisztémának
A földhasználat változás : Területváltozás: nem mezőgazdasági célú hasznosítása A termelési szerkezet változása Extenzív/intenzív Marginális földek, parlag-ugar Erdősítés Védett területek Biotermelés Energiatermelés
A KUTATÁS MENETE Társ-i és gazd-i változások Mg-i i földhasználat (farmerek döntése) politika klímaváltozás Biologiai források (fajták és fajok) Gbobalizáció (liberalizmus) SZCENÁRIÓK 2020, 2050 és 2100-ra Gazdasági (magán érdek) A1 B1 A2 B2 Regionalizáció (protekcionizmus) Érzékeny terület Érzékenység és sérülékenység: Gazdaság: jövedelem, eltartó képesség Ökológia: biodiverzitás, környezetszennyezés Régió: kedvezőtlen adottság Adaptációs képesség döntéshozók Értékelés Környezeti (közérdek) Hajtóerők: GLOBÁLIS GDP/fő; Népesség, Technológia; EU MEZŐGAZDASÁGI CAP; Környezetpolitika; EU bővítés; Piaci kereslet kínálat; WTO, Földkereslet nem mg-i célra FARM MODELL PARAMÉTER: Árak, hozamok, költségek
Társadalmi gazdasági szcenáriók építésének menete
A globális hajtóerők
Példa: Globális hajtóerők A1F A2 B2 A1F B1 B1 A1F,B1 B2 OECD A2 B2 A2 Eastern Europe OECD B2,A2 A1F B1 A1F B1 B2 B2 A2 A1F A2 OECD B1 Eastern Europe A2 B1 A1F B2 Eastern Europe Adaptálva: IMAGE2, 2001
A KUTATÁS MENETE Társ-i és gazd-i változások Mg-i i földhasználat (farmerek döntése) politika klímaváltozás Biologiai források (fajták és fajok) Gbobalizáció (liberalizmus) SZCENÁRIÓK 2020, 2050 és 2100-ra Gazdasági (magán érdek) A1 B1 A2 B2 Regionalizáció (protekcionizmus) Érzékeny terület Érzékenység és sérülékenység: Gazdaság: jövedelem, eltartó képesség Ökológia: biodiverzitás, környezetszennyezés Régió: kedvezőtlen adottság Adaptációs képesség döntéshozók Értékelés Környezeti (közérdek) Hajtóerők: GLOBÁLIS GDP/fő; Népesség, Technológia; EU MEZŐGAZDASÁGI CAP; Környezetpolitika; EU bővítés; Piaci kereslet kínálat; WTO, Földkereslet nem mg-i célra FARM MODELL PARAMÉTER: Árak, hozamok, költségek
A szektor szintű hajtó erők összehasonlítása Mezőgazdasági szektor: Hajtóerők EU Hajtóerők Jelenlegi 2020- Szcenariók helyzet A1 A2 B1 B2 CAP 100 52 90 74 85 CAP második pillér 100 58 106 100 163 Környezetpolitika 100 85 97 183 173 EU bővítés 100 108 67 92 53 Erőforrás verseny 100 161 123 92 52 Világpiaci kerslet/kínálat 100 172 106 121 79 WTO szerepe 100 188 70 124 61 Mezőgazdasági szektor: Hajtóerők KKE Hajtóerők Jelenlegi 2020- Szcenarió helyzet A1 A2 B1 B2 CAP 100 100 133 123 100 CAP második pillér 100 124 133 143 100 Környezetpolitika 100 85 92 108 100 EU bővítés 100 124 143 140 92 Infrastruktúra 100 161 143 159 121 Föld piac/tulajdon 100 123 137 143 133 Világpiaci kerslet/kínálat 100 160 100 133 83 Az élelmiszerlánc jellege 100 155 133 159 107 WTO szerepe 100 140 100 104 92 Guipponi and Rosato, 2002, Fekete-Farkas et al,
A globális hajtóerők hatása: a szántóföldi növénytermesztésre Kereslet Technológia (hozam) Szcenárió 2020 2050 2080 Szcenárió 2020 2050 2080 A1F1 1,25 1,51 1,46 A1F1 1,37 1,87 2,34 A2 1,14 1,31 1,38 A2 1,36 1,81 2,16 B1 1,18 1,39 1,29 B1 1,29 1,62 1,86 B2 1,06 1,09 1,07 B2 1,19 1,27 1,27 CO2 koncentráció (hozam) Klímaváltozás (hozam) Szcenárió 2020 2050 2080 Szcenárió 2020 2050 2080 A1F1 1,04 1,16 1,32 A1F1 0,99 0,92 0,93 A2 1,04 1,13 1,27 A2 1,01 0,97 0,93 B1 1,04 1,09 1,11 B1 1,01 0,98 0,97 B2 1,04 1,11 1,15 B2 1,01 0,98 0,97 A1F1 A2 B1 B2 Világpiaci Regionális együttműködés Globális fenntartható fejlődés Lokális helyi fenntartható fejlődés Forrás: Rounsevell et al. 2005
Földhasználati modell Adatok KÖRNYEZET Időjárási Talaj Növényi Növényi inputok Állattenyésztés Társ-i-gazdasági Ár/támogatás/költség Farm jellemzők/korlátok Modulok Növény/talaj modul termésátlag/öntözés vetési/aratási adatok munkavégzési lehetőség Teljes farm-modell Optimális földhasználatszerkezet/profit Környezeti hatás
AZ ŐSZI BÚZA TERMÉSÁTLAGÁNAK VÁLTOZÁSA (%) A KÖZÉP-KELET EUROPÁBAN (A2 szcenárió) Winter Wheat 2011-2020 2071-2080 Forrás: ACCELERATES csoport, C. Simota et al, 2003
A szántó területének változása Európában Rounsevell et al, 2005
A KUTATÁS MENETE Társ-i és gazd-i változások Mg-i i földhasználat (farmerek döntése) politika klímaváltozás Biologiai források (fajták és fajok) Gbobalizáció (liberalizmus) SZCENÁRIÓK 2020, 2050 és 2100-ra Gazdasági (magán érdek) A1 B1 A2 B2 Regionalizáció (protekcionizmus) Érzékeny terület Érzékenység és sérülékenység: Gazdaság: jövedelem, eltartó képesség Ökológia: biodiverzitás, környezetszennyezés Régió: kedvezőtlen adottság Adaptációs képesség döntéshozók Értékelés Környezeti (közérdek) Hajtóerők: GLOBÁLIS GDP/fő; Népesség, Technológia; EU MEZŐGAZDASÁGI CAP; Környezetpolitika; EU bővítés; Piaci kereslet kínálat; WTO, Földkereslet nem mg-i célra FARM MODELL PARAMÉTER: Árak, hozamok, költségek
A sérülékenység meghatározása IPCC (2001)ajánlása: Az éghajlatváltozás káros hatásainak, beleértve a változékonyságot és a szélsőséges eseteket, azon szintje, amelyre a rendszer érzékenyen reagál, és amely meghaladja a rendszer tűrőképességének határát. UNEP (2001)ajánlása: Az emberi jólét veszélyeztetettségének mértéke, amely magába foglalja az azt befolyásoló környezeti, gazdasági, szociális, politikai vonatkozású káros hatásokat.
Adaptációs képesség meghatározása autonóm adaptáció: az egyén/farmer saját döntési lehetősége, tűrőképessége a külső hatás negatív következményei mérsékelésének érdekében (tevékenység változtatása, beruházások, erőforrás allokáció) sérülékeny az az egyén/farmer, régió, agroökoszisztéma, farmgazdaság, amelyik képtelen az autonóm adaptációra tervezett (társadalmi) adaptáció: közvetlen politikai beavatkozás révén kialakuló alkalmazkodó képesség
INTEGRÁLT MEGKÖZELÍTÉS
INTEGRÁLT MEGKÖZELÍTÉS Szakirodalmi ajánlások: indikátorok Követelmény: mennyiségileg mérhető, számszakilag becsülhető Küszöbértékek meghatározása Agroökológiai rendszerek minősítése
Ajánlott indikátor rendszer Tulajdonság 1. Rugalmasság Mezőgazdasági ökoszisztéma változatossága Jövedelem és fejlettségi szint Indikátorok termesztett fajták száma, eloszlása, sokfélesége 1 főre jutó GDP, agrárágazati jövedelmek, alternatív jövedelmek Erőforrások: Természeti Humán Gazdasági 2. Stabilitás Piaci kockázat (kitettség) Környezeti kockázat (kitettség) Vidék gazdasága 3. Forrásokhoz való hozzáférés Pénzügyi források Támogatások igénybevétele Szociális juttatások talajtípus, csapadék, hőmérséklet, vegetációs idő, mg. földhasználati módok %-os megoszlása, populációk összetétele, Munkaerő mennyiség, összetétel ( kor, szakképzettség) eszközállomány, birtokméret, tőkeellátottság, gazdálkodási forma, táblaméretek, magán és köztulajdon aránya Input, output, árak alakulása, piac szerkezete éghajlati szélsőségek, diverzifikáció csökkenése, veszélyeztetett fajok Elvándorlás/elnéptelenedés, földpiac, földbérlet, farm méret Önfinanszírozó képesség, hitelhez jutás lehetősége technológiai transzferek, segélyek, szaktanácsadás Szegénység, szociális háló, jóléti programok
Agroökológiai rendszerek minősítése Külső hatás (Kitettség) Magas Alacsony Autonóm adaptációs képesség Alacsony (1) Sebezhető rendszer : Önálló fennmaradásra képtelen (3) Lemaradó rendszer : Alacsony kockázat, stagnálás,leépülés Magas (2) Érzékeny rendszer : Gyors fejlődési lehetőség, nagy kockázat (4) Fenntartható fejlődés
KÖVETKEZTETÉS A scenárió elemzés egy alternatív eszköz lehet, klíma és ágazati politikák és egy célirányosabb támogatási rendszer kidolgozásához. A történelmi háttér és a kiinduló állapot eltérése különbségek okoz a hajtóerőkben. Magatartás kutatás szerepe. Eredményeink szerint a társadalmi gazdasági hatások túlkompenzálhatják az éghajlatváltozás hatását. Nagy a politika felelőssége. Minden ország sérülékeny, csak eltérő területeken és mértékben. Közös érdek, de az éghajlatváltozás leginkább az alacsony adaptációs képességgel rendelkező országokat sújtja. Az autonóm adaptációs képesség növekszik az A1 és B1 szenáriókban,de az állam minden szcenárióban szerephez jut.
Köszönöm a figyelmet! További információ: Farkasné Fekete Mária: A mezőgazdasági területek érzékenységének és adaptációs képességének mérési lehetőségei, Gazdálkodás, 2009, 3. szám http://ageconsearch.umn.edu/handle/92481 www.geo.ucl.be/accelerates Environmental Science and Policy 9 (2006) journal homepage: www.elsevier.com/locate/envsci