zgazdasági gi aspektusai

Hasonló dokumentumok
A fenntartható fejlődés, a klímaváltozás és a földhasználat változása, társadalmigazdasági tényezőinek összefüggése Zárójelentés 1.

Alkalmazkodási feladatok és kihívások a SECAP készítése során. Dr. Buzási Attila Miskolc,

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar

A mezőgazdasági területek érzékenységének és adaptációs képességének mérési lehetőségei

A LIFE Éghajlat-politika Alprogram évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

A klímaváltozással kapcsolatos stratégiai tervezés fontossága

Új regionális éghajlati projekciók a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatára

A LIFE számokban : a évi éghajlat-politikai pályázatok értékelésének tapasztalatai és a évi prioritások

Vidékfejlesztési Program A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források

Az éghajlatváltozás és az aszály

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

VIDÉKKUTATÁS

A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR)

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése

A NATéR továbbfejlesztése

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában

Döntéstámogatási rendszerek a növénytermesztésben

AGRATéR: A NATéR KITERJESZTÉSE AZ AGRÁR SZEKTORBAN. Agrár ökoszisztémák és ökoszisztéma szolgáltatások sérülékenységének elemzése és modellezése

LIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation

Országos Környezetegészségügyi Intézet

A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes

2017. augusztus 2. szám

Globális változások lokális veszélyek

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára

Nyíregyháza, Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A NATéR Projekt általános bemutatása

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr.

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Társadalmi-gazdasági igények, természeti erőforrások, fenntarthatóság és éghajlati alkalmazkodás

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok

Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására

A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok

Klímastratégia és éghajlatváltozási platform létrehozása Budapesten

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese

SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST

Környezetvédelem (KM002_1)

Nemzeti Vidékstratégia Az ökológiai feltételek és a globális világ változásából adódó elvárások

Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

ÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése

A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN

A NATéR használatának lehetőségei az önkormányzatok számára

Magyarország klímasérülékenységi vizsgálata a Nemzeti Alkalmazkodási és Térinformatikai Rendszer adatai tükrében

10 rémisztő tény a globális felmelegedésről

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Az EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége?

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA

Globális folyamatok, helyi hatások van-e igazi megoldás?

TUDOMÁNY NAPJA 2013 DEBRECEN, A képzettség szerepe a gazdasági növekedésben szektorális megközelítésben

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató

Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Gyöngyös,

A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN

BIOFUTURE Határ-menti bemutató és oktató központ a fenntartható és hatékony energia használatért

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

Környezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

A területhasználat ésszerűsítését segítő szabályozási eszköz VKI 8.3 Háttéranyag. Ungvári Gábor

G L O B A L W A R M I N

Fenntarthatóság és természetvédelem

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program OKTÓBER 17.

Klímapolitika Magyarországon

N 2 O emisszió mérése Magyarországon. TAKI Talajtani szeminárium 2019 Dencső Márton

Reprezentatív adatbázis létrehozása az éghajlatváltozási hatásvizsgálatok és a döntéshozatal támogatására

Klímastratégiák és SECAP-ok készítése a megyékben és településeken

A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei

Bardócz Tamás Halászati osztály

FENNTARTHATÓ DOHÁNYTERMESZTÉSI PROGRAM SUSTAINABLE TOBACCO PROGRAMME (STP)

LIFE Természet és biodiverzitás Többéves munkaprogram újdonságai

Csapadékmaximum-függvények változása

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

Vajai László, Bardócz Tamás

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

Tervezzük együtt a jövőt!

A Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből

A természet és a társadalom jövője a Kiskunsági Homokhátságon: egy nemzetközi kutatás tanulságai

A Fekete István Mintaprogram bemutatása. Gelencsér Géza

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván november 20. Budapest

Átírás:

A klímav maváltozás s közgazdask zgazdasági gi aspektusai A klímaváltozás földhasználatra és ökológiai rendszerekre gyakorolt hatásának értékelése: regionális elemzésektől az Európai szintig Assessing Climate Change Effects on Land use and Ecosystems: from Regional Analysis To the European Scale (ACCELERATES) With funding from: EC, DG Research Framework 5 OTKA: : T048531 Farkasné Fekete Mária M Szent István n Egyetem, GödöllG llő

Motiváció klímaváltozás és a társadalmi gazdasági fejlődés összefüggése KLÍMAVÁLTOZÁS Adaptáció Hatás a humán és az ökológiai rendszerre Adaptáció Üvegházhatású gázok kibocsátása és koncentrácója Mitigáció Társadalmi és gazdasági fejlődési út

UNKÁINKÉ ÉS/VAGY A MIÉNK?

Mit jelent a klímaváltozás? Hőmérséklet: globális felmelegedés??? Csapadék Extrém időjárás

http://www.ccrc.unsw.edu.au/copenhagen/copenhagen_diagnosis_figures.ppt#260,6,6. dia

NÉHÁNY PÉLDA

A klímaváltozás: Természeti folyamatok Az emberi tevékenység nem szándékolt melléktermékei

A klímaváltozás: Természeti folyamatok Az emberi tevékenység nem szándékolt melléktermékei Externáliák Az externáliák internalizálásának folyamata: Az extern hatások azonosítása Mérés- Értékadás Beépülés a döntésekbe CO 2 kibocsátás csökkentés adaptáció

A klímaváltozás és a gazdaság : A klímaváltozás hat a legfontosabb inputjainak minőségére és mennyiségére Föld Energia Víz CO 2 kibocsátó és/vagy elnyelő Legérzékenyebb az agro-ökológiai rendszer

ÜVG kibocsátás szektoronként

Bizonytalanság: A hőmérséklet alakulása

A modellezés során alkalmazható eljárások Valószínő hogy Mi van, ha? Ok-okozat Tények Jóslás/ Elırejelzés Becslés/ extrapoláció Tudományos jövıképek/ szcenáriók Spekuláció Bizonytalanság Forrás: Rik Leemans, RIVM

Éghajlatváltozási szcenáriók: 4 (GCM) Globális klímaváltozási modell HadCM3, CSIRO2, CGCM2, PCM Hőmérsékletváltozás;Csapadék;CO 2 koncentráció Példa: A nyári hőmérséklet változása, 2080

AZ ACCELARATES PROJEKT CÉLJA: Assessing Climate Change Effects on Land use and Ecosystems: from Regional Analysis To the European Scale Módszertan kifejlesztése: klíma és társadalmigazdasági szcenáriók A földhasználat változásának és hatásának vizsgálata a szenárió feltevések alapján A politikai döntéshozók támogatása Európai és régiók szintjén Meghatározni a mezőgazdasági területek és ökológiai rendszerek érzékenységét, sérülékenységét támogatni a célorientált támogatási rendszer kidolgozását.

A társadalmi gazdasági szcenáriók kialakításának alapfeltevései : A jövőbeni földhasználat a jelenlegi függvénye A földhasználat változása a tulajdonos, illetve használó döntésének eredménye A farmer profitmaximalizáló magatartása A mezőgazdasági kibocsátás diverzifikált; magán és közjavak A mg. nem szeparált, része a gazdaságnak és az ökoszisztémának

A földhasználat változás : Területváltozás: nem mezőgazdasági célú hasznosítása A termelési szerkezet változása Extenzív/intenzív Marginális földek, parlag-ugar Erdősítés Védett területek Biotermelés Energiatermelés

A KUTATÁS MENETE Társ-i és gazd-i változások Mg-i i földhasználat (farmerek döntése) politika klímaváltozás Biologiai források (fajták és fajok) Gbobalizáció (liberalizmus) SZCENÁRIÓK 2020, 2050 és 2100-ra Gazdasági (magán érdek) A1 B1 A2 B2 Regionalizáció (protekcionizmus) Érzékeny terület Érzékenység és sérülékenység: Gazdaság: jövedelem, eltartó képesség Ökológia: biodiverzitás, környezetszennyezés Régió: kedvezőtlen adottság Adaptációs képesség döntéshozók Értékelés Környezeti (közérdek) Hajtóerők: GLOBÁLIS GDP/fő; Népesség, Technológia; EU MEZŐGAZDASÁGI CAP; Környezetpolitika; EU bővítés; Piaci kereslet kínálat; WTO, Földkereslet nem mg-i célra FARM MODELL PARAMÉTER: Árak, hozamok, költségek

Társadalmi gazdasági szcenáriók építésének menete

A globális hajtóerők

Példa: Globális hajtóerők A1F A2 B2 A1F B1 B1 A1F,B1 B2 OECD A2 B2 A2 Eastern Europe OECD B2,A2 A1F B1 A1F B1 B2 B2 A2 A1F A2 OECD B1 Eastern Europe A2 B1 A1F B2 Eastern Europe Adaptálva: IMAGE2, 2001

A KUTATÁS MENETE Társ-i és gazd-i változások Mg-i i földhasználat (farmerek döntése) politika klímaváltozás Biologiai források (fajták és fajok) Gbobalizáció (liberalizmus) SZCENÁRIÓK 2020, 2050 és 2100-ra Gazdasági (magán érdek) A1 B1 A2 B2 Regionalizáció (protekcionizmus) Érzékeny terület Érzékenység és sérülékenység: Gazdaság: jövedelem, eltartó képesség Ökológia: biodiverzitás, környezetszennyezés Régió: kedvezőtlen adottság Adaptációs képesség döntéshozók Értékelés Környezeti (közérdek) Hajtóerők: GLOBÁLIS GDP/fő; Népesség, Technológia; EU MEZŐGAZDASÁGI CAP; Környezetpolitika; EU bővítés; Piaci kereslet kínálat; WTO, Földkereslet nem mg-i célra FARM MODELL PARAMÉTER: Árak, hozamok, költségek

A szektor szintű hajtó erők összehasonlítása Mezőgazdasági szektor: Hajtóerők EU Hajtóerők Jelenlegi 2020- Szcenariók helyzet A1 A2 B1 B2 CAP 100 52 90 74 85 CAP második pillér 100 58 106 100 163 Környezetpolitika 100 85 97 183 173 EU bővítés 100 108 67 92 53 Erőforrás verseny 100 161 123 92 52 Világpiaci kerslet/kínálat 100 172 106 121 79 WTO szerepe 100 188 70 124 61 Mezőgazdasági szektor: Hajtóerők KKE Hajtóerők Jelenlegi 2020- Szcenarió helyzet A1 A2 B1 B2 CAP 100 100 133 123 100 CAP második pillér 100 124 133 143 100 Környezetpolitika 100 85 92 108 100 EU bővítés 100 124 143 140 92 Infrastruktúra 100 161 143 159 121 Föld piac/tulajdon 100 123 137 143 133 Világpiaci kerslet/kínálat 100 160 100 133 83 Az élelmiszerlánc jellege 100 155 133 159 107 WTO szerepe 100 140 100 104 92 Guipponi and Rosato, 2002, Fekete-Farkas et al,

A globális hajtóerők hatása: a szántóföldi növénytermesztésre Kereslet Technológia (hozam) Szcenárió 2020 2050 2080 Szcenárió 2020 2050 2080 A1F1 1,25 1,51 1,46 A1F1 1,37 1,87 2,34 A2 1,14 1,31 1,38 A2 1,36 1,81 2,16 B1 1,18 1,39 1,29 B1 1,29 1,62 1,86 B2 1,06 1,09 1,07 B2 1,19 1,27 1,27 CO2 koncentráció (hozam) Klímaváltozás (hozam) Szcenárió 2020 2050 2080 Szcenárió 2020 2050 2080 A1F1 1,04 1,16 1,32 A1F1 0,99 0,92 0,93 A2 1,04 1,13 1,27 A2 1,01 0,97 0,93 B1 1,04 1,09 1,11 B1 1,01 0,98 0,97 B2 1,04 1,11 1,15 B2 1,01 0,98 0,97 A1F1 A2 B1 B2 Világpiaci Regionális együttműködés Globális fenntartható fejlődés Lokális helyi fenntartható fejlődés Forrás: Rounsevell et al. 2005

Földhasználati modell Adatok KÖRNYEZET Időjárási Talaj Növényi Növényi inputok Állattenyésztés Társ-i-gazdasági Ár/támogatás/költség Farm jellemzők/korlátok Modulok Növény/talaj modul termésátlag/öntözés vetési/aratási adatok munkavégzési lehetőség Teljes farm-modell Optimális földhasználatszerkezet/profit Környezeti hatás

AZ ŐSZI BÚZA TERMÉSÁTLAGÁNAK VÁLTOZÁSA (%) A KÖZÉP-KELET EUROPÁBAN (A2 szcenárió) Winter Wheat 2011-2020 2071-2080 Forrás: ACCELERATES csoport, C. Simota et al, 2003

A szántó területének változása Európában Rounsevell et al, 2005

A KUTATÁS MENETE Társ-i és gazd-i változások Mg-i i földhasználat (farmerek döntése) politika klímaváltozás Biologiai források (fajták és fajok) Gbobalizáció (liberalizmus) SZCENÁRIÓK 2020, 2050 és 2100-ra Gazdasági (magán érdek) A1 B1 A2 B2 Regionalizáció (protekcionizmus) Érzékeny terület Érzékenység és sérülékenység: Gazdaság: jövedelem, eltartó képesség Ökológia: biodiverzitás, környezetszennyezés Régió: kedvezőtlen adottság Adaptációs képesség döntéshozók Értékelés Környezeti (közérdek) Hajtóerők: GLOBÁLIS GDP/fő; Népesség, Technológia; EU MEZŐGAZDASÁGI CAP; Környezetpolitika; EU bővítés; Piaci kereslet kínálat; WTO, Földkereslet nem mg-i célra FARM MODELL PARAMÉTER: Árak, hozamok, költségek

A sérülékenység meghatározása IPCC (2001)ajánlása: Az éghajlatváltozás káros hatásainak, beleértve a változékonyságot és a szélsőséges eseteket, azon szintje, amelyre a rendszer érzékenyen reagál, és amely meghaladja a rendszer tűrőképességének határát. UNEP (2001)ajánlása: Az emberi jólét veszélyeztetettségének mértéke, amely magába foglalja az azt befolyásoló környezeti, gazdasági, szociális, politikai vonatkozású káros hatásokat.

Adaptációs képesség meghatározása autonóm adaptáció: az egyén/farmer saját döntési lehetősége, tűrőképessége a külső hatás negatív következményei mérsékelésének érdekében (tevékenység változtatása, beruházások, erőforrás allokáció) sérülékeny az az egyén/farmer, régió, agroökoszisztéma, farmgazdaság, amelyik képtelen az autonóm adaptációra tervezett (társadalmi) adaptáció: közvetlen politikai beavatkozás révén kialakuló alkalmazkodó képesség

INTEGRÁLT MEGKÖZELÍTÉS

INTEGRÁLT MEGKÖZELÍTÉS Szakirodalmi ajánlások: indikátorok Követelmény: mennyiségileg mérhető, számszakilag becsülhető Küszöbértékek meghatározása Agroökológiai rendszerek minősítése

Ajánlott indikátor rendszer Tulajdonság 1. Rugalmasság Mezőgazdasági ökoszisztéma változatossága Jövedelem és fejlettségi szint Indikátorok termesztett fajták száma, eloszlása, sokfélesége 1 főre jutó GDP, agrárágazati jövedelmek, alternatív jövedelmek Erőforrások: Természeti Humán Gazdasági 2. Stabilitás Piaci kockázat (kitettség) Környezeti kockázat (kitettség) Vidék gazdasága 3. Forrásokhoz való hozzáférés Pénzügyi források Támogatások igénybevétele Szociális juttatások talajtípus, csapadék, hőmérséklet, vegetációs idő, mg. földhasználati módok %-os megoszlása, populációk összetétele, Munkaerő mennyiség, összetétel ( kor, szakképzettség) eszközállomány, birtokméret, tőkeellátottság, gazdálkodási forma, táblaméretek, magán és köztulajdon aránya Input, output, árak alakulása, piac szerkezete éghajlati szélsőségek, diverzifikáció csökkenése, veszélyeztetett fajok Elvándorlás/elnéptelenedés, földpiac, földbérlet, farm méret Önfinanszírozó képesség, hitelhez jutás lehetősége technológiai transzferek, segélyek, szaktanácsadás Szegénység, szociális háló, jóléti programok

Agroökológiai rendszerek minősítése Külső hatás (Kitettség) Magas Alacsony Autonóm adaptációs képesség Alacsony (1) Sebezhető rendszer : Önálló fennmaradásra képtelen (3) Lemaradó rendszer : Alacsony kockázat, stagnálás,leépülés Magas (2) Érzékeny rendszer : Gyors fejlődési lehetőség, nagy kockázat (4) Fenntartható fejlődés

KÖVETKEZTETÉS A scenárió elemzés egy alternatív eszköz lehet, klíma és ágazati politikák és egy célirányosabb támogatási rendszer kidolgozásához. A történelmi háttér és a kiinduló állapot eltérése különbségek okoz a hajtóerőkben. Magatartás kutatás szerepe. Eredményeink szerint a társadalmi gazdasági hatások túlkompenzálhatják az éghajlatváltozás hatását. Nagy a politika felelőssége. Minden ország sérülékeny, csak eltérő területeken és mértékben. Közös érdek, de az éghajlatváltozás leginkább az alacsony adaptációs képességgel rendelkező országokat sújtja. Az autonóm adaptációs képesség növekszik az A1 és B1 szenáriókban,de az állam minden szcenárióban szerephez jut.

Köszönöm a figyelmet! További információ: Farkasné Fekete Mária: A mezőgazdasági területek érzékenységének és adaptációs képességének mérési lehetőségei, Gazdálkodás, 2009, 3. szám http://ageconsearch.umn.edu/handle/92481 www.geo.ucl.be/accelerates Environmental Science and Policy 9 (2006) journal homepage: www.elsevier.com/locate/envsci