Debrecen Önkormányzat

Hasonló dokumentumok
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata

Átfogó lakossági felmérés I. félév

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Vecsés város kutatás. Közszolgáltatásokkal kapcsolatos ismertség, elégedettség. Első hullám. A kvantitatív kutatás eredményei február 20.

Dr. Letenyei Róbert jegyző

Székesfehérvári véleménykutatás december Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán

Lakossági igényfelmérés (9/2.)

Közbiztonság Budapesten

Lakossági elégedettségmérés. Budakalász Város Önkormányzatánál

Alba Radar. 7. hullám

Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez Államreform Operatív Program

BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS

Vélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról

Többcélú közösségi terek a látogatók szempontjából


KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline topline jelentés

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ. A városi közszolgáltatásokkal kapcsolatos lakossági elégedettség Kaposváron

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Taksony Nagyközség Önkormányzata Lakossági elégedettségi felmérés

ÜGYFÉL ELÉGEDETTSÉG MÉRÉS

Alba Radar. 25. hullám

Használói elégedettségvizsgálat 2015.

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, szeptember

Alba Radar. 26. hullám

2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

Külső partneri elégedettség felmérés 2014.

Óbudai kerékpártárolási felmérés

Győri Lóránt, Mikolai Júlia

A pomázi városi könyvtár használói igény és elégedettségi felmérésének elemzése

A téti városi könyvtár használói elégedettségi felmérésének elemzése

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉKRŐL - ÁBRÁK -

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A számú pályázat alapján

Vecsés város kutatás. Közéleti, politikai kérdések. Első hullám. A kvantitatív kutatás eredményei február 20. Jó döntéseket támogatunk.

Vélemények az oktatás színvonaláról. és az oktatási rendszer mobilitási. funkciójának mûködésérôl a keletközép-európai

SZERVEZETFEJLESZTÉS. 2. sz. melléklet

Alba Radar. 6. hullám

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

Használói elégedettségvizsgálat 2014.

Gyerekneveléssel és háztartással kapcsolatos munkamegosztás egy átlag magyar családban

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés

Alba Radar. 15. hullám. Karácsonyi készülődés Székesfehérváron

Alba Radar. 3. hullám. Vélemények a fehérvári médiáról

Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei

Hogyan kerülnek haza a vállalati adatok?

Győr város lakóinak kulturális fogyasztási szokásai

Közlekedésfejlesztési kérdőív

Vélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról

Közvélemény-kutatás elemzése, értékelése 2012.

Jelszavak 2011-ben. Milyen jelszavakat használnak a magyar internet-felhasználók?

ÚJPEST MÉDIA-KUTATÁS. Közvélemény-kutatás, 2007 október Újpesti Média Kht részére

FELHŐTLEN GYERMEKKOR

Ezek a mai fiatalok?

Konzultáció a Római-part jövőbeni fejlesztéséről. Eredmények

Lakossági vélemények a lajosmizsei szennyvízcsatorna beruházással kapcsolatban

Nagykálló Város Önkormányzata

TIOP / Közvélemény kutatás jelentése

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Alba Radar. 18. hullám

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Jelen rövid kérdőíves felmérés célja a lakossági igények megismerése a Normafa tervezett rehabilitációjával kapcsolatban.

Közvélemény a TEGA szolgáltatásairól

Közvélemény-kutatás jelentése. II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár. által vezettet konzorcium. TÁMOP / projekthez

Összességében hogyan értékeli az igénybe vett szolgáltatás minőségét?

Országbíró lakótelep közterületeinek és zöldfelületeinek megítélése Közvélemény kutatás

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel

Fre User Report 12 Ingyenes levelező használati szokások és attitűdök Magyarországon

A partneri elégedettség és igény elemzése

Alba Radar. 14. hullám

K Ú R I A Ügykezelő Iroda 1055 Budapest, V., Markó utca 16.

Szükség van-e kamarai nyilvántartásra?

Vállalati és lakossági lekérdezés eredményei. Szendrő Város Polgármesteri Hivatala számára

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

BICIKLIVEL BUDAPESTEN! KERÉKPÁROZÁSSAL KAPCSOLATOS ATTITŰDÖK ÉS SZOKÁSOK A FŐVÁROSBAN

Külső partneri elégedettség felmérés 2013.

Médiaajánló. Magyar Katolikus Rádió: Örömhír mindenkinek!

A 2001/2002. évi tanév. rendje

Ügyfél elégedettség mérés bevezetése Martonvásár Város Polgármesteri Hivatalában

A csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésének lakossági megítélése

30. hullám. II. Gyorsjelentés. Adományozási szokások január 2.

Alba Radar. 20. hullám

Lakossági hulladékégetési szokások Magyarországon

Elégedettségmérés a Somogy Megyei Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer kistelepülési könyvtárait használók számára Értékelés

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Egészségfejlesztési Terve. 5. sz. melléklete

Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban

KÉRDŐÍV Kisgyermekes szülők kulturális fogyasztási szokásai Csak olyan szülő töltse ki, akinek legalább egy gyermeke május 31. után született.

Vállalti és lakossági lekérdezés. Ibrány Város Polgármesteri Hivatala számára

Kerékpárhasználati adatok

Alba Radar. 25. hullám

EFOP Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi modellek

TELEPÜLÉSI ÉLETMINÕSÉG AUDIT TÉMAKATALÓGUSA

Ladányi Mihály Könyvtár elégedettségi felmérés

THE GALLUP ORGANIZATION PRINCETON, NEW JERSEY MAGYAR GALLUP INTÉZET

A politika szereplôinek és a demokrácia. állapotának megítélése. Kelet-közép-európai összehasonlítás

P Á L Y A V Á L A S Z T Á S I

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Pán-európai közvéleménykutatás a foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozóan Reprezentatív eredmények az Európai Unió 27 tagországában

Átírás:

Debrecen Önkormányzat Átfogó elemzés a lakosság körében, összefoglaló elemzés (Grafikonos elemzés, és szöveges értelmezése) 2014. február 28.

Módszertani riport Az adatgyűjtés módszere, személyes kérdőíves interjú (1497 fő részvételével) valamint Debrecen város honlapján kihelyezett online felmérés volt (3 fő részvételével). A személyes kérdőíves interjúkat debreceni háztartásokban vettük fel. A kérdőívek felvétele 2014. februárjában történt. A minta nagysága N=1500 fő. Ez az összefoglaló a kvantitatív kutatás grafikonjainak szöveges formába ültetett eredményeit tartalmazza. A minta megbízhatósága A minta nagyságának megbízhatóságát az úgynevezett konfidencia intervallummal szokás jellemezni. A megbízhatósági tartomány megadása azért fontos, mert minden mintanagyság rendelkezik egyfajta hibával, ami abból eredeztethető, hogy nem kérdezünk meg minden egyes, a célcsoportba tartozó személyt. Éppen ezért a közölt adatokat, megoszlásokat tekintve figyelembe kell venni a mintaválasztásból eredő hiba nagyságát. A minta statisztikai hibahatára például egy 1000 fős mintára vonatkoztatva 95 %-os eséllyel + 3,2 %. Ez azt jelenti, hogy a jelentésben közölt adatok a teljes mintára vonatkoztatva a legrosszabb esetben is legfeljebb ennyivel térhetnek el attól a hipotetikus eredménytől, amit akkor kaptunk volna, ha minden egyes debreceni lakost megkérdeztünk volna. A legnagyobb valószínűség azonban a közölt értékekhez rendelhető. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez a hibahatár nő, ha csak egy almintára (pl. demográfiai csoportra) vonatkoztatva adunk meg eredményeket. A táblázat a mintanagyságokhoz tartozó megbízhatósági tartományokat mutatja.

Elemszámok és a hozzájuk tartozó mintavételi hibák Elemszám Megbízhatósági tartomány Elemszám Megbízhatósági tartomány 2000 +2,2% 400 +5,0% 1200 + 2,9% 300 +5,8% 1000 +3,2% 200 +7,1% 600 + 4,1% 100 +10,0% 500 +4,5% 50 +13,9% Demográfiai profil (3. dia) - Nemek megoszlását tekintve: A megkérdezett lakosok 37 százaléka férfi, 63 százaléka nő. - Életkort tekintve: 16 százalékuk 18-34 éves, 26 százalék 35-50 éves és 25 százalékuk 51-60 és közötti és 33 százalékuk 60 év feletti. - Végzettséget tekintve: A válaszadók 23 százalékának alap-, 56 százalékának közép-, míg 21 százalékának felsőfokú végzettsége van. - Aktivitást tekintve: Aktív dolgozó a megkérdezettek 39 százaléka, nyugdíjas 40 százalék, 4 százalék tanul, 8 százalék munkanélküli és 5 százalék az egyéb inaktívak aránya.

- Jövedelmi helyzet: Azt kértük, jelöljék, családjukban mennyi az egy főre eső havi jövedelem. A megkérdezettek 39 százalékánál ez az összeg 50-100 ezer forint közé tehető. 16 százalékuk esetében 50 ezer forint alatt, 12 százalékuk esetében 100-150 ezer forint között, 3 százalékuk esetében 150-200 ezer forint között van az egy főre eső havi jövedelem. (4. dia) - Gyermeke a megkérdezettek 68 százalékának van, ez 1012 fő. Az ő 9 százalékuknak van 3 év alatti, 6 százalékuknak óvodás, 12 százalékuknak általános iskolás és 9 százalékuknak középiskolás gyerekük. 63 százalékuknak 18 évesnél idősebb a gyermeke. (5. dia)

Gyermekszám (%) Bázis: teljes minta N=1500 Van-e Önnek gyermeke? Mennyi idős a gyermek? (N=1012, akiknek van gyerekük) 70 60 63 nincs gyermek e 32% van gyermek e 68% 50 40 30 20 10 0 9 6 12 9 1 D3. Van Önnek gyermeke? D4 Mennyi idős a gyermek/gyermekek? 5.

Önkormányzattal kapcsolatos kérdések Ha azt kérdeztük, hogy az elmúlt évben az Önkormányzat bármely intézményét felkeresték-e, akkor a megkérdezettek 59 százaléka válaszolt igennel, 41 százalékuk pedig azt mondta, nem járt önkormányzati intézményben. Nagyobb arányban jártak ott a nyugdíjasok (77 százalék), és a 35-50 év közöttiek (72 százalék), legkevésbé pedig az alapfokú iskolai végzettségűek (49 százalék), az 60 évnél idősebbek (46 százalék). (7. dia)

A lakosság jelentős része nem rendelkezik információkkal arról, hogy 2013. január 1- jétől a járási rendszer bevezetésével bizonyos önkormányzati ügyek átkerültek az újonnan felálló Kormányhivatalokhoz. Ezt mutatja, hogy a közvélemény-kutatásban részt vevők 18 százaléka személyigazolványt, 8 százalékuk jogosítványt, 7 százalékuk lakcímkártyát, 3 százalékuk útlevelet intézett az Önkormányzatnál. A szociális osztályt 13 százalékuk kereste fel, orvosnál 9 százalékuk járt, fürdőjegyet 11 százalékuk intézett. Segély miatt 7 százalékuk, adózással kapcsolatosan 4 százalékuk, közgyógyellátás és lakástámogatás miatt 2-2 százalékuk járt az Önkormányzatnál. (8. dia) Ha igen, milyen ügyben? (%) Bázis: akik felkeresték az elmúlt évben az Önkormányzat bármely intézményét N=885 személyi igazolvány szociális osztály fürdőjegy orvosnál volt gépjárművel kapcsolatos ügyintézés jogosítvány segély ügyben lakcímkártya gyermekvédelmi segély adózással kapcsolatban útlevél munka miatt közgyógy lakástámogatás NT/NV 4 4 3 2 2 2 2 9 8 8 7 7 11 13 18 0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20 K3. Ha igen, milyen ügyben? 8.

Polgármesteri Hivatal értékelése Ötfokú skálán mértük a Debreceni Polgármesteri Hivatallal kapcsolatos elégedettséget (az iskolai osztályzatok szocializációjára építve választottuk az öt fokozatú skálát). 4,6-4,7 körüli átlagot kapott a dolgozók segítőkészsége, felkészültsége, az ügyintézés gyorsasága, az ügyintézéshez szükséges információk elérhetősége és az ügyféltér kialakítása is. Egyedül az ügyfélfogadás időpontja kapott alacsonyabb átlagot, 4,43. (9. dia)

Ha konkrétan felsoroltunk Önkormányzati intézményeket, és azt kérdeztük, melyeket keresték fel az elmúlt egy évben, azt az eredményt kaptuk, hogy legtöbben iskolában voltak gyermekük/unokájuk révén (12 százalék), ezt követi a könyvtár illetve a múzeum (11-10 százalék), majd a színház és az orvosi rendelő (10-9 százalék). Szociális intézményben a megkérdezettek 7 százaléka járt az elmúlt egy évben. Óvodában 4, bölcsődében pedig 2 százalékuk járt. (10. dia) Az Önkormányzat alábbi intézményei közül melyeket kereste Ön fel az elmúlt egy évben? (%) Bázis: teljes minta N=1500 egyiket sem iskola könyvtár múzeum egyéb: orvosi rendelő színház szociális intézmény óvoda bölcsőde gyermekvédelmi intézmény NT/NV 4 2 1 3 7 12 11 10 9 10 31 0 5 10 15 20 25 30 35 K5. Az Önkormányzat alábbi intézményei közül melyeket kereste Ön fel az elmúlt egy évben? (többet is megjelölhet) 10.

Gyermekét hozta/vitte 28 százalékuk, szórakozni ment 18 százalékuk, betegség miatt járt orvosnál 14 százalékuk. Könyvet kölcsönzött 9 százalékuk, segély miatt 9 százalékuk, szociális ellátás miatt 6 százalékuk, támogatás miatt 3 százalékuk járt a hivatalban. (11. dia) Ha igen, milyen ügyben? (%) Bázis: akik felkeresték az elmúlt évben az Önkormányzat bármely intézményét N=855 gyermekék hozta, vitte szórakozás, művelődés betegség miatt kölcsönzés miatt segély miatt színházi előadásra szociális ellátáts miatt támogatás miatt szülői értekezlet NT/NV 2 3 5 6 6 9 9 14 18 28 0 5 10 15 20 25 30 K6. Ha igen, milyen ügyben? 11.

Ügyei intézéséhez a megkérdezettek több mint egyharmada (38 százalék) személyesen szerez információt. 20 százalék interneten, 16 százalék telefonon, 14 újságból, levélben 6 százalék és emailben 3 százalék. (12. dia) Honnan szerez információt ügyei intézéséhez? (%) Bázis: teljes minta N=1500 személyesen 38 interneten 20 telefonon 16 újságból 14 levélben 6 emailben NT/NV 3 3 0 5 10 15 20 25 30 35 40 K7. Honnan szerez információt ügyei intézéséhez? 12.

A www.debrecen.hu honlapot a mintába került lakosok 30 százaléka még soha nem használta és nem is hallott róla. 27 százalékuk hallott már róla, de még soha nem kereste fel. 19 százalékuk ritkábban, mint havonta, 11 százalékuk havonta, 4 százalékuk hetente és 8 százalékuk hetente többször is ellátogat a www.debrecen.hu honlapra. (13. dia)

Akik valamilyen gyakorisággal felkeresik a honlapot, leggyakrabban a várossal kapcsolatos híreket nézik meg (29 százalék), rendezvényekkel kapcsolatban 9 százalékuk, ügyfélfogadási idővel kapcsolatban 15 százalékuk, ügyleírásokkal kapcsolatban 6 százalékuk informálódik innen. Nyomtatványokat 10 százalékuk tölt le, időpontot 12 százalékuk foglal elektronikusan. Az álláshirdetéseket vagy pályázatokat 4-4 százalékuk figyeli itt, támogatásokra pedig 6 százalékuk keres rá. (14. dia) Mikre keres rá Ön a honlapon a leggyakrabban? (%) Bázis: akik már látták a honlapot N=621 hírekre rendezvényekre ügyfélfogadás idejére nyomtatványok letöltése időpontfoglalás ügyleírásokra álláshirdetés pályázatok támogatásokra NT/NV 6 4 4 6 5 9 10 12 15 29 0 5 10 15 20 25 30 35 K9. Mikre keres rá Ön a honlapon a leggyakrabban? 14.

A www.debrecen.hu honlapon keresztül az üvegzseb dokumentumokat a megkérdezettek 17 százaléka, a fejlesztési projekteket 23 százaléka, az egyéb működést bemutató anyagokat 18 százaléka kíséri figyelemmel. Letölthető formanyomtatványra 22 százalékuk keres rá. (15. dia)

A honlappal elégedettek, könnyen kezelhetőnek, áttekinthetőnek és informatívnak tartják, egy ötfokú skálán mindhárom szempontot 4,5 körülire értékelték. (16. dia)

Kerékpárhasználat Közlekedési célból soha nem jár kerékpárral a megkérdezettek 54 százaléka. Ritkán közlekedik kerékpárral 12 százalékuk, gyakran szintén 12 százalékuk. Ha az időjárás megengedi, akkor 14 százalékuk számára a bicikli a fő közlekedési eszköz, és 6 százalék azok aránya, akik mindig kerékpárral közlekednek. Szabadidős tevékenységként soha nem kerékpározik 58 százalékuk. Ritkán használja biciklijét 14 százalékuk, gyakran 12 százalékuk, ha az időjárás megengedi, akkor 11 százalékuk. (17. dia) Milyen gyakran jár Ön kerékpárral? (%) Bázis: teljes minta N=1500 Közlekedési célból Szabadidős tevékenységként soha 54 soha 58 ritkán 12 ritkán 14 gyakran 12 gyakran 12 ha az időjárás megengedi, akkor mindig 14 ha az időjárás megengedi, akkor mindig 11 mindig 6 mindig 4 NT/NV 2 NT/NV 1 0 20 40 60 0 20 40 60 80 K12. Milyen gyakran jár Ön kerékpárral? 17.

Hogy hová járnak kerékpárral? Vásárolni 21 százalékuk, munkahelyre, iskolába 14 százalékuk jár kerékpárral. Ügyet intézni 9 százalékuk, belvárosból külvárosba 4 százalékuk, míg külvárosból belvárosba 8 százalékuk, városon kívülre 7 százalékuk, agglomerációs településekre 3 százalékuk jár kerékpárral. (18. dia) Hová szokott Ön kerékpárral járni? (%) Bázis: teljes minta N=1500 vásárlás 21 munkahely, iskola 14 ügyintézés 9 belvárosból külvárosba 4 külvárosból belvárosba 8 városon kívülre pl: Nagyerdő agglomerációs települések pl: Hajdúsámson, Mikepércs egyáltalán nem jár kerékpárral 3 7 32 NT/NV 2 0 5 10 15 20 25 30 35 K13. Hová szokott Ön kerékpárral járni? 18.

Ha megoldott lenne az útvonal, akkor az összes megkérdezett 37 százaléka járna kerékpárral. A fiatalok (18-34 év között) esetében viszont ez a szám 67 százalék, és még a 36-50 év közöttiek esetében is 56 százalék. Az aktív dolgozók között 52 százalék. (19. dia)

Annál a kérdésnél, hogy járnának-e kerékpárral, ha megoldott lenne a biztonságos tárolás, szintén ezt a tendenciát figyelhetjük meg. (20. dia)

A teljes mintát figyelembe véve a debreceni kerékpár-tárolási lehetőségekkel 31 százalékuk elégedett, 29 százalékuk nem elégedett. (21. dia)

Ha ezt megvizsgáljuk a kerékpározás gyakorisága szerint is, akkor azt tapasztaljuk, hogy a legkevésbé azok elégettek, akik mindig biciklivel járnak, ha az időjárás megengedi (23 százalék) és akik gyakran kerékpároznak (31 százalék). Aki ritkán kerékpározik, és aki mindig kerékpárral jár, azok átlagnál elégedettebbek a debreceni kerékpár-tárolási lehetőségekkel, valószínűsíthetően azért, mert ők nem utcai kerékpártárolóban kénytelenek elhelyezni a kerékpárjukat. (44-45 százalék) (22. dia)

Kerékpár-tárolóra a megkérdezettek szerint a belvárosban lenne a legnagyobb szükség (24 százalék), de fontos, hogy őrzött tárolókat szeretnének. 14 százalékuk szerint az egész városban szükség lenne újabb tárolókra, 9 százalékuk a boltok elé, szintén 9 százalékuk óvodák és iskolák elé szeretne kerékpár-tárolót. A buszvégállomáshoz 6, a Segner térre 4, a Zsibogóhoz 2 százalékuk szerint lenne szükség tárolóra. (23. dia) Hol lenne még szükség kerékpártárolóra? (%) Bázis: teljes minta N=1500 őrzött tároló kellene a belvárosba 24 az egész városban kellene 14 boltok előtt kellene iskolák, óvodák előtt 9 9 buszállomásnál 6 Segner tér 4 Zsibogónál 2 Piacnál 1 NT/NV 31 0 5 10 15 20 25 30 35 K16. Hol lenne még szükség rá? 23.

Zöld területek, parlagfű-helyzet, szelektív hulladékgyűjtés A zöld területek, parkok tisztaságában, állapotában 42 százalékuk javulást tapasztalt az elmúlt időszakban, 23 százalékuk szerint romlott, 29 százalék szerint nem változott a helyzet. (24. dia)

A parlagfű-mentes területek száma 17 százalékuk szerint kevesebb, 15 százalékuk szerint pedig több lett az elmúlt időszakban. 52 százalékuk szerint változatlan a helyzet. (25. dia)

Házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés a megkérdezettek 18 százalékának van a lakókörnyezetében, 82 százalékuknál nincs. (26. dia)

Szelektív hulladékgyűjtő sziget 74 százalékuk számára van elérhető közelségben, 7 százalékuk számára nincs, 26 százalékuk nem tudott választ adni erre a kérdésre. (27. dia)

A szelektív hulladékgyűjtő-szigetet 54 százalékuk rendszeresen, 18 százalékuk pedig alkalmanként használja. Soha nem használja 10 százalékuk. (28. dia)

A szelektív hulladékgyűjtő szigetek mennyiségét elegendőnek tartja 51 százalékuk és nem tartja elegendőnek 27 százalékuk. (29. dia)

Kultúra Arra voltunk kíváncsiak, milyen gyakran látogatnak különféle kulturális helyszíneket. A megkérdezettek több mint fele, de van ahol háromnegyede, a felsorolt helyek közül soha, semelyik helyre nem jár. Legkevesebben könyvtárba járnak (24 százalék), a mozi, színház, kiállítás, múzeum, koncertek, fesztiválok látogatottsága közel azonos. Ezeket a helyszíneket évente legalább egyszer 14-18 százalékuk felkeresi, évente többször pedig 13-19 százalékuk. Havonta moziba, színházba, kiállításra, közösségi házba és könyvtárba egyaránt 4-4 százalékuk jár. Sportrendezvényekre évente többször eljut 17 százalékuk, gasztronómiai rendezvényekre pedig 19 százalékuk. (30. dia)

Távolmaradásuk okaként 40-44 százalékuk az anyagi helyzetre hivatkozik, az időhiányt pedig 25-30 százalékuk nevezi meg. (31. dia)

A Debrecenben elérhető kulturális rendezvényekkel elégedettek, ugyanis egy ötfokú skálán mérve 4,11-es értéket kapott (32. dia)

Megkérdeztük, milyen javaslataik lennének kulturális lehetőségekkel kapcsolatban a jövőre nézve. 26 százalékuk több ingyenes koncert szeretne a főtérre, 9 százalékuk több ingyenes sportrendezvényt, 7 százalék kedvezményes színházi előadásokat és koncerteket, 3 százalékuk több gyerekprogramot, 2 százalékuk pedig szeretné, ha a külvárosi részekre is szerveznének programokat. (33. dia) Milyen javaslatai lennének a kulturális lehetőségekkel kapcsolatban? (%) Bázis: teljes minta N=1500 több ingyenes koncert a főtéren 26 több ingyenes sportrendezvény 9 színházi előadások, koncertek kedvezményes áron 7 több gyerekprogram 3 programok a külvárosi részeken 2 NT/NV 53 0 10 20 30 40 50 60 K26. Milyen javaslatai lennének a kulturális lehetőségekkel kapcsolatban? 33.

Az elmúlt három év fejlesztései közül leginkább a 2-es villamossal elégedettek, ezt a megkérdezettek 39 százaléka megemlítette. Ezt követi a Stadion (11 százalék), a Jégcsarnok (5 százalék), az Uszoda (5 százalék) és a Gyógyfürdő felújítása (5 százalék). A Nagytemplom felújítása (4 százalék) és a bicikliutak (4 százalék), a Főtér (3 százalék) a terek, parkok megújulása (3 százalék), a körforgalom (3 százalék), és az új áruházak (2 százalék). 8 százalékuk szerint nem történt olyan fejlesztés Debrecenben az elmúlt három évben, amivel elégedettek lehetnének. (35. dia) Az elmúlt három év fejlesztései közül melyikkel elégedett Debrecenben? (%) Bázis: teljes minta N=1500 2-es villamos Stadion jégcsarnok uszoda gyógyfürdő felújítása Nagytemplom felújítása bicikli út Főtér terek, parkok megújulása körforgalom új áruházak nincs olyan NT/NV 5 5 5 4 4 3 3 3 2 8 8 11 39 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 K28. Az elmúlt három év fejlesztései közül melyikkel elégedett Debrecenben? 35.

A következő három évben fejlesztésként utak építését javasolják (15 százalék), buszjáratok sűrítését (13 százalék), munkahelyteremtő beruházásokat (10 százalék), közbiztonság javítását (8 százalék), a Nagyerdei Strand felújítását (5 százalék), a Buszpályaudvar felújítását (6 százalék) és kerékpárutak építését (6 százalék). Parkolókra 5 százalék szerint, játszóterekre 3 százalékuk szerint van szükség. A hajléktalanprobléma megoldása és a menekülttábor problémájának megoldása egyaránt 3-3 százalékuk szerint fontos teendő. Az új színház befejezése 2 százalék, több szelektív hulladékgyűjtő kialakítása szintén 2 százalék szerint fontos (36. dia) A következő három évben milyen fejlesztéseket javasol Debrecenben? (%) Bázis: teljes minta N=1500 utak építése, javítása sűrűbb buszjáratok munkahelyteremtő beruházások közbiztonság javítása Nagyerdei strand felújítása Buszpályaudvar felújítása kerékpárutak parkolók játszóterek hajléktalanprobláma megoldása menekülttábor problémájának megoldása új színház befejezése több szelektív hulladékgyűjtő NT/NV 3 3 3 2 2 5 6 6 5 8 10 13 15 19 0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20 K29. A következő három évben milyen fejlesztéseket javasol Debrecenben? 36.

A Köznevelési Intézményekkel kapcsolatos dolgokkal való elégedettség négyes fölötti értékeket kapott. Az épületek állagával és az épületek felszereltségével 4,03 és 4,07, az épületek tisztaságával 4,34, az oktatás színvonalával pedig 4,26 az elégedettség egy 1-5-ig terjedő skálán mérve. (34. dia)

Az Önkormányzat működésével egy ötfokú skálát figyelembe véve átlagosnál elégedettebbek (4,21). Az Önkormányzat fejlesztési elképzeléseivel, koncepcióival: 4,17. A végrehajtott önkormányzati fejlesztésekkel: 4,18. Az Önkormányzat gazdálkodásával: 4,12. Az önkormányzati intézmények és cégek szolgáltatásaival: 4,18 (37. dia)