A kistérségben élő hátrányos és többszörösen hátrányos helyzetű munkavállalók munkaerő piaci helyzetelemzése és javaslatok tétele a foglalkoztatásuk javítására a Zalaszentgróti kistérségben Összefoglalás Készítette: a CELODIN Zalai Alapítvány megbízásából Térfél Alapítvány (Budapest) 2005. szeptember-decemberben A projektet támogatta az Európai Unió Európai Szociális Alapja és a Magyar Kormány ROP-3..2.1-2004-08-006//32 1
I. Bevezető 1. A kutatásról Jelen kutatásunk témája a hátrányos helyzetű munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének felmérése a Zalaszentgróti kistérségben, javaslatok tétele a foglalkoztatásuk javítására. Célja az eredmények felhasználásával munkaerő-piaci lehetőségek feltárása, a későbbiekben erre épülő képzési struktúrák kialakítása céljából. Célcsoporthoz tartoztak a munkanélküliek, a rokkantak vagy valamilyen fogyatékkal élők, a roma származásúak, az 1 vagy több gyermekét egyedül nevelők és a nők. A kiválasztás kritériumai: A vizsgálandó személyek kiválasztásánál elsődleges szempont volt a hátrányos helyzetű csoportba tartozás. A másik fontos szempont az volt, hogy a kistérség valamennyi településéről bevonásra kerüljenek a célcsoportba tartozó egyének. A válaszadók eloszlását a települési lakosság arányában valósítottuk meg. A felmért sokaság kiválasztása részben a Zalaszentgróti Munkaügyi Központ, valamint a Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ vezetőivel, munkatársaival, részben pedig a kutatást megrendelő CELODIN Zalai Alapítvány munkatársaival történő egyeztetés alapján valósult meg. A kutatás módszerei: Helyzetfeltárás, szakirodalmi elemzés (Teljes magyarországi és Zalaszentgróti Kistérség, valamint részlegesen Zala megyei) Vizsgált területek: demográfiai helyzet, oktatás, iskolai végzettség, munkanélküliség, gazdasági helyzet, hátrányos helyzetűek és fogyatékkal élők helyzete. Kérdőíves lekérdezés és elemzés (150 fő, térségben élő személy) Mélyinterjúk (15 helyi szereplő: a térségben hátrányos helyzetűekkel foglalkozó jelentősebb szervezetek munkatársaival) 2. A kérdőíves lekérdezés eredményeinek összefoglalása A kutatásunk során az úgynevezett felmért sokaság 150 érvényes kérdőívet szolgáltató férfi és nő volt. Az elemzésük az egymás után következő kérdések kiértékelése szerint történt. Minden kérdésnél megvizsgáltuk, hogy mit válaszolt a teljes sokaság, az egyes nemek, a rokkantak vagy valamilyen fogyatékkal élők csoportja, a romák, valamint az 1-3 vagy több gyermekét egyedül nevelő 30 év feletti nők. 3. Interjúk összesítése Az interjúalanyoknak 8 kérdéscsoportban 17 kérdést tettünk fel. Megpróbáltuk felmérni, hogy az adott intézmény milyen szerepet vállal vagy épp vállalna a hátrányos helyzetűekkel kapcsolatban. Milyen eszközök állnak rendelkezésre és milyen azok kihasználtsága. Megfelelő-e az intézmény ténykedése a hátrányos helyzetűekkel kapcsolatban, valamint hogyan lehetne javítani a szerepét, tevékenységét a célcsoporttal szemben. II. Problémák 2
A szakirodalmi elemzésből és a helyzetfeltárásból, a kérdőívek elemzéséből, valamint az interjúk összefoglalásából az alábbi problémák szűrhetők le: Hátrányos fekvés, rossz infrastrukturális helyzet Rossz szociális és demográfiai helyzet Alacsony iskolai végzettség Analfabétizmus Iskolán kívüli képzések kihasználatlansága Magas munkanélküliség és szezonális foglalkoztatás Alacsony jövedelmi szint, elégedetlenség jelenlegi munkahelyével Tőkeszegény vállalkozások Motiváció és tanulási hajlandóság Aktív munkaerőpiaci eszközök kihasználatlansága Alacsony mobilitási hajlandóság Külső segítséggel szembeni bizalmatlanság Eszközök és források A térség megközelíthetősége kedvezőtlen. A versenyképessége elmarad Zala megye többi kistérségétől. Rossz a vasúti közlekedés, a főútvonalak elkerülik a térséget. A lakások alig több mint fele van bekötve a csatornahálózatba és a gázhálózatba. A lakosság száma folyamatosan csökken, a fiatalok elvándorlása jellemző, a falvak elöregednek, csökken a gyermeklétszám, így az iskolák kihasználatlansága is. A térség lakosságát az alacsony iskolai végzettség jellemzi, mely elsősorban a rokkantakat és a valamilyen fogyatékkal élőket, valamint a romákat érinti. A kérdőíves lekérdezésben több mint 50 %-uk 8 osztályt vagy annál kevesebbet végzett. Az aluliskolázottsághoz társul a fiatalok között is előforduló analfabétizmus. A szakképzetlenek és írni-olvasni nem tudók munkába állítása komoly problémát jelent. A kérdőíves lekérdezésből kiderült, hogy a szak- és/vagy továbbképzésen résztvevők 37,7 %-ának munkavállalási helyzetére nem volt hatással új képesítése. A nyári időszakban alacsonyabb a munkanélküliség, egyébként a megyei átlag feletti a munkanélküliek aránya. A munkanélküliséghez hozzájárul a szakképzetlenség, mely elsősorban a romákat (ezen belül is elsősorban a roma nőket) és az idősebb lakosságot jellemzi. A térségben befizetett személyi jövedelemadó összege alig több mint fele a megyei átlagnak és a régió átlaghoz képest is mindössze 48 %. Az új munkahelyet keresők többsége is alacsonynak ítélt fizetése miatt kíván váltani. A térség vállalkozásainak többsége mikro- vagy kisvállalkozás, legtöbbjük kevés tőkével rendelkezik, sok az önfoglalkoztató és a kényszervállalkozó. Az 1000 lakosra jutó vállalkozások aránya mindössze 60 %-a a megyei átlagnak. Munkanélküliek jelentős része helyzetének okaként külső tényezőket nevezett meg (kevés a kistérségben a működő tőke, nincs elég munkahely, stb.), saját hiányosságaikat a legkevésbé jelentősnek ítélték (nem megfelelő iskolai végzettség és szakképesítés, nyelv-, számítógépes ismeret, stb.). A válaszadó munkanélküliek 65 %-a nyilatkozott úgy, hogy nem tanulna annak érdekében, hogy könnyebben jusson munkához. A munkaügyi központ által támogatott közhasznú munkavégzésen, valamint munkaerőpiaci programokon minimális számban vettek részt a kérdőívet kitöltők. A munkáltatók is minimálisan használták ki ezen eszközöket. A térségben szűk körű a közhasznú foglalkoztatás. A kérdőívet kitöltő munkanélküliek 48 %-a maximum 30 percet szeretne munkahelyére történő utazással tölteni. Közel 60 %-uk a kistérségen belül kíván munkahelyet találni. A jelenlegi helyzetükkel elégedetlenek elsősorban saját magukban bíznak. Nagy a külső segítséggel szembeni bizalmatlanság. A legtöbb intézmény az eszközök és források hiányát jelölte meg problémaként. Nem rendelkeznek elegendő pályázati önrésszel, és együttműködési problémák nehezítik a programok megvalósítását. 3
Szemléletváltás, bürokrácia Többcélú társulások jogi szabályozásának problémái Egységes arculat Több intézménynél például a vezetők fejlesztési programokhoz való hozzáállását és a bürokráciát tartják a fejlődés gátjának. Sok helyütt látnak problémát a szabályozási rendszerben is, mely nem átlátható, a jogszabályok sok esetben nem harmonizálnak egymással. Több hatósági munkát ad a társulásoknak a többcélú társulásokkal kapcsolatos jogszabály, viszont a közigazgatási reform keretében bevezetettek a jelenlegi szabályozásokkal nem minden esetben harmonizálnak. Az interjúk során megkérdezettek közül többen is úgy gondolják, hogy szükség volna az általuk képviselt szervezetek menedzselésére, arculatának formálására, munkájuk szélesebb körben történő megismertetésére az érdekeltek és rászorultak körében. Összegezve a problémákat megállapíthatjuk, hogy az információ, a motiváció, a szükséges készségek, a források és a lehetőségek jellemzi a térséget. III. Javaslattétel Információ hiány Probléma Megoldás 1. Információ hiány a) Térségi hírlevél indítása, melyben tájékoztatást kapnak a térségben élők az intézmények, önkormányzatok, a társulás, stb. legfontosabb híreiről, fontos tudnivalókról, stb. b) Teleházak létesítése, melyek segítségével információhoz, elektronikus hírlevélhez, internethez, pályázatokhoz, forrásfelkutatáshoz, stb. juthat a lakosság, a vállalkozók. 2. Aktív munkaerőpiaci a) A térségi szereplők szorosabb együttműködése (jó eszközök példa: Foglalkoztatási Paktum) kihasználatlansága b) Szervezetfejlesztés c) Dán-Magyar Termelőiskolával történő szorosabb együttműködés d) Tájékoztató kiadványok, cikkek megjelentetése e) Munkaerő igények felmérése és azokhoz igazodó képzések indítása, a képzési rendszerek összehangolása a gazdasági szereplők igényeinek megfelelően. f) Az iskolák összevonása során felszabaduló termek 3. Külső segítséggel szembeni bizalmatlanság kihasználása új képzőközpont létesítésével a) Megfelelő tájékoztatás. A térségi szereplők, mint az önkormányzatok, Munkaügyi Központ, helyi civil szervezetek, stb. megismertetése a célcsoporttal. b) A felmerülő motiváció hiányra megoldás lehet motivációs tréningek tartása, például a meglévő képzésekbe beépítve. 4
Motiváció Szükséges készségek 1. Motiváció és tanulási hajlandóság 2. Alacsony mobilitási hajlandóság a) Problémakeresés. A célcsoport problémáinak feltárása, pontosabb meghatározása b) A motiváció elősegítése személyiség és készségfejlesztés, tanulási, valamint munkamotivációs képzések keretében. c) A munkanélküliek motivációját segítheti, ha a gyermekeik és hozzátartozóik időleges elhelyezése megoldódik idősgondozás vagy épp a meglévő bölcsődék, óvodák, segítő szolgálatok munkájának kiterjesztésével. a) Fontos a mobilitás elősegítése például a tömegközlekedés összehangolásával a munkáltatók, a munkavállalók és a közlekedési társaság közötti egyeztetések segítésével. 3. Bürokrácia a) A bürokrácia csökkentése szervezetfejlesztéssel oldható meg a törvényi szabályozás megváltoztatásán túl. 4. Intézmények megfelelő arculatának a) Egységes arculat kialakítására kell törekedni, mely az anyagi okok áthidalásán túl közös akarat függvénye is. 5. Együttműködés a) Meglévő együttműködések erősödését, valamint újak létrehozását kell ösztönözni. Egy mindenki által elfogadott koordináló szervezet megválasztása erősítheti a folyamatot. 1. Iskolázatlanság, analfabétizmus 2. Alacsony iskolai végzettség 3. Nem hasznosított iskolán kívüli képzések 4. Munkanélküliség 5. Szakképzetlenség a romák és az idősek körében Forráshiány 1. Eszközök és források 2. Pályázati önrész 3. Szűk körű közhasznú foglalkoztatás 4. Tőkeszegény vállalkozások 5. Kedvezőtlen infrastrukturális helyzet Lehetőségek a) Fontos, hogy az aktív munerőpiaci eszközök hiányánál említett megoldások teljesüljenek b) Fontos, hogy a motiváció és tanulási hajlandóságnál említett megoldások teljesüljenek c) Képzésre és munkavégzésre történő motiválás személyiség és készségfejlesztés révén d) Analfabétizmus felszámolása e) Az alacsony iskolai végzettség megelőzése f) Megfelelő szakképesítés biztosítása g) Felnőtt átképzés biztosítása hozhat megoldást. a) A forráshiány leküzdhető szervezeti együttműködéssel. b) Közös pályázati programok kidolgozása és megvalósítása segíthet a megfelelő önrész előteremtésében. c) Érdemes kihasználni a kis pályázható alapokat. d) Nagy hangsúlyt kell fektetni a forrásfelkutatásra. Érdemes ezt egy szervezetre bízni, például a társulásra vagy egyéb, a megfelelő készségekkel rendelkező civil szervezetre. 1. Munkahelyek a) Munkahelyteremtés, a szociális gazdaság kínálta lehetőségek kihasználása - egységes térségi marketinggel - szociális vállalkozások indításával - közhasznú foglalkoztatással - helyi együttműködések erősítésével - helyi vállalkozásfejlesztési szolgáltatások körének bővítésével - inkubátorházak létesítésével - (falusi) turizmus élénkítésével - turisztikai programcsomagok kidolgozásával és szervezett kiajánlásával - távmunkaprogramokkal b) Gondoskodás, személyi szolgáltatások bevezetése - otthoni segítségnyújtás 5
- házi alkalmazotti munkák - gyermekfelügyelet biztosítása 2. Rossz egészségügyi állapot a) Meglévő egészségügyi szolgáltatások kiegészítése pl. idősgondozással, rokkantellátással, stb. a civil szervezetek és önkéntesek bevonásával 3. Alacsony jövedelmek a) A munkavállalók jövedelemszintjének növelésére a gazdaság élénkítése lehet megoldás. 4. Többcélú társulások jogi szabályozásának problémái a) Változtatási javaslatok kidolgozása és eljuttatása a döntéshozó szervekhez. 5. Falvak elöregedése, fiatalok elvándorlása 6. Gyermeklétszám csökkenés, kihasználatlan iskolaépületek 7. Hátrányos földrajzi fekvés 8. Kedvezőtlen szociális és demográfiai helyzet a) Munkahelyteremtés b) Életkörülmények javítása (falufelújítás, szabadidős és kulturális tevékenységek szervezése, stb.) a) Fiatalok helyben maradásának támogatása, életkörülményeik javítása, új munkahelyek teremtése részben megoldathatja a problémát. b) A felszabaduló iskolaépületek hasznosítására térségi képző központ létesíthető. a) A probléma megoldása komplex infrastruktúra fejlesztés lehet. b) Gazdaságfejlesztés keretében turisztikai, szociális gazdasági, kis- és középvállalkozói réteg megerősítése kínálhat megoldást. a) Ennek a problémának a felszámolása az eddig felsorolt megoldási javaslatok komplex felhasználásával valósítható meg. A megoldások megvalósításához elengedhetetlen feltétel egy vezető, koordináló szervezet választása, mely egy a térségen belül jól működő non-profit szervezet lehet. Fontos a megfelelő szakemberháttér, önkéntesek bevonása, infrastrukturális háttér, információval történő gazdálkodás, valamint hálózatépítés képességének megléte. A megfelelő színvonalú munka elvégzéséhez a meglévő szakértőkön kívül, külső szakértők bevonása is szükséges. A munkahelyteremtéshez piaci háttér, értékesítési hálózatok, közös marketing tevékenység elengedhetetlen. Talán a legfontosabb feltétel a megfelelő források előteremtése. Ebben a meglévő pályázati kiírások felhasználása nyújthat segítséget. 6