A KEMECSEI HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY LAPJA Kemecsei Helytörténeti Krónika 2012. VIII. évfolyam 3. szám MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE Könyvajánló 2012. március 3-án az a megtiszteltetés ért, hogy fővédnöke lehettem a VIII. Kemecsei Helytörténeti Konferenciának. Szeretném kifejezni elismerésemet Kemecse Város vezetői és lakossága iránt, akik számon tartják a település múltját és szülötteit. Ez a könyv Kriston Endre egri segédpüspökre emlékezik, aki 1877-ben itt született. Családja és iskolája itt alapozta meg életútját, majd Egerhez kötődött élete. Egerben érettségizett, végezte teológiai tanulmányait. 1899-ben szentelték pappá. Rövid lelkipásztori szolgálat után az Egri Főegyházmegye központjának lett egyre magasabb beosztású munkatársa. 1923-ban szentelték püspökké. Főpásztorainak hűséges munkatársaként vett rész a Szent István király alapította egyházmegye szolgálatában. Az Egyházmegye őrzi emlékét. A hívő emberekhez közel álló magatartása révén a város Püspök bácsi -jának nevezte. Ma is így emlegetik. Én, mint szombathelyi egyházmegyés pap személyesen nem találkoztam vele. Életrajzát többen összefoglalták; többek között a Kemecsei Helytörténeti Krónika őrzi. Szülővárosában díszpolgárrá választották. Aranymiséje emlékét a kemecsei Szent István templomban látható márványtábla hirdeti. Nagylelkű, nem evilágnak élő ember volt. Ismételt ártatlan meghurcoltatásának emlékét is számon tartják, bár ő az őt bántalmazóknak megbocsátott és róluk senkinek nem beszélt. Kötelességem, hogy mint az Egri Főegyházmegye 20 éven volt főpásztora, ismételten kifejezzem iránta való tiszteletemet és megbecsülésemet. Mint ugyanazon hívő közösség későbbi szolgája, kérem pártfogását az egyházmegye és szülővárosa mai és jövő közössége számára. Maradjon számunkra örökkévalóságban is vállalt jelmondata: Fidenter et fideliter Bizalommal és hűséggel. Ne tagadjuk, ez a két követelmény tartotta meg a ma hiteles Krisztust követőket és tartja meg ezután is a magyarságot, ha bizalommal néz a Gondviselés kijelölte jövője elé. Valamint, ha rendíthetetlenül hűséges marad a Világ Világosságához, Jézus Krisztushoz. Ember, nemzet, Európa, az egész világ csak az Evangélium útján érheti el teljességét. Ez még soká lesz, de más út nincsen. Nyíregyháza-Kemecse, 2012. augusztus 20. Dr. Seregély István nyugalmazott egri érsek
2. 2012. 3. szám A szülőotthon története 1981-1994 (II. rész) A kemecsei szülőotthon első 25 éves története (1956-1981) megjelent a Kemecsei Helytörténeti Krónika 2012. év 2. számában. A szerkesztő úr felkérte a szülőotthon egykori főorvosát dr. Czégé Zoltánt, hogy folytassa a szülőotthon történetének megírását 1994-ig, az intézmény működésének végéig. A 25 éves jubileumi megemlékezés befejező részében felmerült a változások lehetősége a szülések számának fokozatos csökkenése miatt. Új kórházak hatása A korábbi években a vásárosnaményi és fehérgyarmati szülőotthonok azért szűntek meg, mert ott 300 ágyas új kórházak létesültek, s a szülészeti ellátás kórházi ellátás rendszerében folytatódott tovább. A csökkenő szülésszám miatt az alacsony forgalmú szülőotthonok fokozatosan megszűntek, így Csengerben, Újfehértón, Baktalórántházán is. A legnagyobb forgalmú szülőotthonok (Kemecse, Nyírbátor, Tiszalök) tovább működhettek. A megyei és a többi kórház érezte a saját felvevőterületén a szülések számának erőteljes csökkenését, s az így felszabadult ágyakon el tudta látni a megszűnt szülőotthonok szüléseit, és az ezzel kapcsolatos egyéb feladatokat. Minőségi fejlődés Kemecsén A kemecsei szülőotthon is megérezte a demográfiai változások következményeit. Csökkent a nagyfokú leterheltségünk, egyúttal javult az ellátás színvonala. A meglévő inkubátorok mellett javult a műszerezettségünk (műszeres magzati szívhang észlelés, ultrahang képernyős vizsgáló készülék). Egyúttal több lehetőségünk nyílt patológiás terhesek felvételére és ápolására. A napi három órás szakrendelésen több időnk maradt a betegekkel való foglalkozásra, felvilágosításra, egyúttal több energiát fordítottunk a területi munkára, azaz a mozgó szakorvosi szolgálatra (MSZSZ). Fokoztuk az együttműködést a háziorvosokkal, a védőnőkkel, és így több információt szereztünk a terhesek élet és munkakörülményeiről. Sokat javult a minőségi terhes gondozás. A területi közös munkánkat a körzeti orvosokkal és a védőnőkkel átalakítottuk oly módon, hogy minden egyes terhesség és a szülés lefolyását megbeszéltük, értékeltünk minden esetet. Külön kiemeltük azokat a terheseket, akikkel gond volt életvitelük, a terhességhez való hozzáállásuk miatt. Ez az együttműködés rendkívül hatékony volt, és egyben fokozódott a felelősségérzetünk, az odafigyelésünk is. Így nem vártuk meg a felettes szerv szakmai értékelését. A szülőotthonban és a területen végzett sikeres munka eredménye volt, hogy számos helyre kaptam meghívást előadások megtartására egy-egy szakmai terület kiemelkedő megoldásáért. Előadást tartottam a nyíregyházi színházban egy nagy szakmai összejövetelen Az elmaradott rétegek családtervezés címmel, ahol szintén előadást tartott dr. Czeizel Endre prof. országos hírű genetikus is. Más helyeken és alkalommal is tartottam előadást a nálunk bevezetett terhes gondozás módszeréről és eredményeiről. Rendszeresen részt vettem továbbképzéseken, tudományos üléseken, szülészeti és nőgyógyászati országos kongresszusokon, egyben tanulmányoztam a szakmai lapokat és kiadványokat. 1976- ban miniszteri elismerést is kaptam Az egészségügy kiváló dolgozója címmel. Ezen túl számos elismerő oklevélben részesültem munkásságom elismeréséül. Újszülöttek ellátása Szeretnék külön szakmai betekintést nyújtani a szülőotthon legizoláltabb helyéről, a csecsemőszobában végzett munkáról. A szülőotthonnak 30 dolgozója volt, akik közül 5-6 volt szakképzett csecsemős nővér. A szülészeti statisztikákban az szerepel, hogy pl. egy évben hány szülés történt egy intézetben, de az nem jelenik meg, hogy minden egyes szüléssel gyarapodott az ellátandók száma szülőotthoni viszonyok között is.
2012. 3. szám 3. Amikor 20-25 gyermekágyas feküdt a szülőotthonban, hozzátartozott ugyanilyen számú újszülött is, így az ellátandók valódi száma kb. 50 volt. Az újszülött ellátás munkánknak speciális része volt. Kórházi viszonyok között az újszülöttek vizsgálata és felügyelete gyermekorvosi feladat volt, viszont a kemecsei működésem alatt minden újszülött orvosi ellátása az én feladatom volt a hazamenetelükig. Minden újszülött 24 órán belül átesett az első fizikális vizsgálaton, amit természetesen dokumentáltunk. Itt kapták meg a babák az első védőoltásokat (TBC elleni BCG oltás), s itt történtek a kötelező egyéb szűrővizsgálatok is. A csecsemők ellátást mindig egy nővér végezte 12 órás műszakban. Mi volt a feladatuk? A szoptatás reggel 6-kor kezdődött, s a továbbiakban ez három óránként ismétlődött, s este 9-kor fejeződött be. Ez napi 6-szori szoptatást jelentett. Koraszülöttek esetén a babák két óránként szoptak. Naponta 6-szor kivinni a kórterembe, majd vissza, ez átlagban 100 feletti fordulót jelentett. Naponta a pontosan megadott időben történt a babák mérése, hőmérőzése, s minden szoptatás előtt a babák pelenkázása, fürösztése. A babák korától függően (napokban kifejezve) anyatejpótlásban részesültek, de szükség volt a folyamatos teáztatásra is, mert az anyatej nem fedezte a folyadékháztartás egyensúlyát. A szoptatás ideje alatt ellenőriztük a szopás és a szoptatás minőségét többnyire egy szülésznő segítségével. Legfőbb tevékenységünk az eddigi leírtakon túl a rendkívüli odafigyelés volt a babákra, mivel Ők nem tudtak szólni, panaszkodni, legfeljebb sírni. Máskor a nagy csend volt a figyelemre méltó. Ez a munka így együtt nehéz és nagy felelősséggel járó feladat volt. Jómagam természetesen naponta viziteltem a csecsemőszobában, ellenőrizve a lázlapokra leírt adatokat, de naponta többször is betértem a csecsemő szobába. Az osztályos viziten a szülésznőkőn kívül a csecsemős nővér is jelen volt, s így hárman, vagy többen beszéltük meg az anyákkal is a szükséges tennivalókat. Az anyák naponta minden információ birtokába kerültek, hatékony együttműködés alakult ki. Az anyák bent fekvési ideje általában egy hét volt, mialatt kipihenték a szülés fizikai és pszichés fáradalmait. Ennyi idő kellett ahhoz, hogy kialakuljon egy harmonikus kapcsolat anya és gyermeke között. Hazamenetelkor mindenki kapott egy zárójelentést, amely minden fontos adatot tartalmazott, az eseteleges további otthoni feladatokkal együtt. Így az újszülött ellátás folyamatossága otthon is érvényesült. Az anyák első feladata volt, hogy értesítsék hazaérkezésükről a védőnőt, aki a zárójelentés birtokában ismerte meg a szülés eseményeit, s az esetleg általunk javasolt további feladatokat. Az anyákat 6 hét után visszarendeltük kontrollra, ahol többek között megbeszéltük a következő időszak aktuális feladatait is. Szülőotthonból idősek otthona Végül eljutottunk az 1991-1992 évhez, amikor a valóságban is felmerült az ország öszszes szülőotthonának a felszámolása demográfiai és gazdasági okokból is. Nagy volt a az ellenállás és elégedetlenség a lakosság és a munkatársaim körében is. Sokat gondolkoztam azon, hogy mi lesz a munkatársaim és a szülőotthon sorsa a megszűntetés után. Tartottam egy munkaértekezletet, közöltem a munkatársaimmal, hogy a megyei kórházban érdeklődtem esetleges kórházi alkalmazásuk felől. A kórházi főigazgató Úr felajánlotta, hogy minden munkatársat átvesz, mindenki szakmájának megfelelő helyen dolgozhat. Ez megnyugtatta munkatársaimat. Arról sehonnan sem kaptam információt, hogy mi történik a szülőotthon épületével. Ez azért is izgatott, mert hihetetlen erőfeszítéseket tettem évtizedeken át az intézmény bővítéséért, korszerűsítéséért, a felújításokért. Úgy éreztem, hogy ez a munka és fáradozás kárba veszhet. Azon is törtem a fejem, hogy ez az intézmény nem szolgálhatna egy humán ügyet, s nem lehetne-e akár egy szociális otthon is. Ezt követően felkerestem az akkori kemecsei polgármester Urat, Szentpéteri Józsefet, és elmondtam elképzelésemet.
4. 2012. 3. szám A javaslatot maximálisan támogatta. Felkerestem a megyei önkormányzat akkori vezetőjét, előadtam tervünket, beleértve a kemecsei polgármester Úr véleményét is. Kértem, ha ezt az ügyet támogatná, akkor elkerülünk minden ellenállást, tiltakozást. Azt javasoltam, hogy először a kemecsei szülőotthont zárják be, hiszen fennmaradása úgy is reménytelen, s ezt támogatnák munkatársaim is. A megyei önkormányzat nagyon jó elképzelésnek tartotta az elmondottakat, és megígérte, hogy mindent megtesz a teljesítéséért. A szociális otthon létrehozásában nem vettem részt, de boldog vagyok, hogy elképzelésünk valóra vált, s ma is örömmel járok viszsza a szülőotthonba. Többször hallottam már a bent lévő idősektől, hogy menjünk a csecsemőbe TV-t nézni, vagy hogy menjünk a szülőszobába ebédelni. Tehát ma is visszaköszön a múlt. Boldog vagyok, hogy a 32 éves kemecsei orvosi működésem ilyen poénnal zárult. Végezetül mivel a szülőotthon bezárását nem tudtam volna elviselni, az intézet bezárása előtt néhány hónappal, a 63. életévemben elmentem nyugdíjba. Többet nem foglalkoztam a szakmámmal, mert most már eljött az idő arra, hogy a reménytelenül sok ki nem vett szabad és pihenő napokat immár nyugdíjasként kivegyem. További kérdés, hogy Kemecse város milyen előnyöket élvezett azzal, hogy az intézmény itt működött. A szakrendelés folyamatosan, helyben állt rendelkezésre minden lakosnak, továbbá 38 éven át folyamatosan szakorvosi szintű terhes gondozásban részesültek az itt élő terhes mamák. A szülőotthonhoz a következő települések tartoztak: Kemecse, Kótaj, Buj, Gávavencsellő, Tiszabercel, Paszab, Ibrány, Nagyhalász, Tiszatelek, Beszterec, Kék, Vasmegyer, Tiszarád, Demecser, Nyírbogdány, Nyírtura, Sényő (hosszú éven át). A felsorolt települések lakosainak száma kb. 55 ezer volt. Jelentős számban szültek Kemecsén, olyan mamák is, akik nem tartoztak Kemecse felvevő területéhez, de bennünket választottak. Szakmai, emberi elismerések 2010. március 14-én nagy elismerésben részesültem, Kemecse díszpolgára lettem. Ez nagy öröm számomra, de a családomnak is, büszke vagyok rá. A 2012. év számomra egyúttal jubileumi év, ugyanis 1962-ben kezdtem Kemecsén dolgozni, azaz 50 éve. Gyakran találkozom mamákkal, akik arcán látom a mosolyt, de szerénységből nem szólalnak meg. Ilyenkor rákérdezek, hogy honnan ismerhetjük egymást, akkor megnyílnak, elmondják, hogy Kemecsén szülték gyermekeiket. Megelevenednek a múlt szép emlékei, s elmesélik az akkor történteket. Ezen gyönyörű emlékek és örömök részese lehettem 32 éven át, mert láttam a boldog arcokat, az édesanyák családi örömét is. Dr. Czégé Zoltán főorvos Fotó: Szülőotthon az 1960-as években. Helytörténeti Múzeum
2012. 3. szám 5. Kozma Sándor (1919-2002) Az ezer éves történelmi múlttal rendelkező Kemecse 1945 utáni településtörténetének kétségkívül legkiemelkedőbb, legnagyobb hatású személyisége. Életútja, hivatása, tevékenysége tette azzá. Kozma Sándor Kemecsén született 1919. szeptember 15-én kisparaszti családból. Édesapja Kozma István, édesanyja a nagy múlttal rendelkező Hagymásy család gyermeke, Hagymásy Erzsébet volt. Éppen napjainkban van halálának tízedik évfordulója, mely alkalmából kötelességünknek éreztünk egy tudományos öszszegzést készíteni életútjáról. Szellemi örökség A kisparaszti-kisnemesi szülők, a föld, a szülőföld, a műveltség az ősi felmenők szeretetét, a tisztességes életet hagyták rá örökségül. Kemecse helytörténetében a Hagymásy család neve az 1700-as évek második felétől megtalálható. Tevékenységük a település fejlesztésében, fejlődésében végzett progresszív munkában mutatkozott meg. Az első világháború hatása Az 1914-18 között zajló világháború több területen is nagy hatással volt a család életére. Édesapja az Osztrák-Magyar monarchia közös hadseregében, a világháború idején átélt katonai, emberi megaláztatás során döbbent rá, hogy mennyi szenvedés várja a műveletlen embert, és ezért mindenáron taníttatni kívánta születendő gyermekeit. A közös hadsereg szelleme szerint az ember az érettséginél kezdődik. Az édesapa nehéz anyagi körülmények között is, sok mindent nélkülözve kitaníttatta két fiát, mindkettő tisztességes, becsületes ember lett és mindkettő történelem tanári diplomát szerzett. A Kozma család nem tudta kihasználni a világháború alatt felértékelődött mezőgazdasági konjunktúrát sem, mert szegényebb volt az apa ahhoz, hogy őstermelői bizonyítványt, felmentést kapjon, és hosszú ideig katonáskodnia is kellett. A könyv, az olvasás szeretete 10 éves korában, játék közben baleset érte Sándort és eltört a gerince. Hosszas kórházi kezelés, ágyhoz kötött életmódja miatt nagyon sokat olvasott. A család földje fogyott a kórházi kezelés és az orvosi ellátás következtében, azonban azok eredményesek voltak. Valóban elmondhatjuk, hogy korszakának rendkívül művelt, intelligens, olvasott felnőttjévé vált. A tanítói oklevél, a pedagógus pálya kezdete 1940-ben szerzett tanítói oklevelet a Nyíregyházi Tanítóképző Intézetben. Amikor tanulni kezdett István öccsével, 10 magyar hold földjük volt, szekérrel, jószágállománnyal. Mire a tanítói oklevelet megszerezték már csak 6 hold volt, jószágállomány és gazdasági felszerelés nélkül. Az utolsó két évet úgy végezték, hogy egyik nagynénijük, édesanyja Hagymásy Erzsébet majdani örökségére előlegezte meg a taníttatáshoz szükséges pénzt. A szülők teljes vállszélességgel a 2 fiú mögött álltak, hogy jobb életük legyen, mint amilyen nekik adatott. 1940. november 4-én Szatmárgörbeden kezdte meg tanítói pályáját, néhány hónap múlva, 1941. január 6-án Nyírbogdányban (Kemecse szomszéd települése) folytatta pedagógusi pályáját, ahol közel 15 év kiemelkedő pedagógusi és társadalmi tevékenységet végzett. A második világháború 1942 októberében vonult be katonai szolgálatra a 12. gyalogezred 1. zászlóaljához, ahonnan a 23. tábori tüzérosztályhoz került. Harcok, küzdelmek, kisebb sérülések és egy kalandos szökés után, 1945. június 6-án került haza, és folytatta Nyírbogdányban pedagógusi pályáját. Bevonulása előtt 1941-ben házasságot kötött Udvarhelyi Gizellával, egy nyugdíjas váltókezelő leányával, haláláig boldog házasságban éltek, példás családi életben. Két leányuk született, Gi-
6. 2012. 3. szám zella és Zsuzsanna, akik Nyíregyháza elismert, kiváló középiskolai tanárai lettek. Magyar-történelem tanár-szakfelügyelő Nyírbogdányban aktív közéletet élt. Szerepeket tanított, előadásokat szervezett, a bevételekből újították, javítgatták az iskola tantermeit, épületét. Itt az iskolák államosítása után igazgatóhelyettes lett, majd az Egri Pedagógiai Főiskolán magyar-történelem tanári diplomát szerzett István öccsével együtt. Kiváló tanulmányai, igen magas műveltsége, olvasottsága, rátermettsége, pedagógusi tapasztalata, emberi tulajdonságai miatt a Kemecsei Járási Tanács Művelődési Osztályának általános felügyelőjévé, majd később magyartörténelem szakfelügyelőjévé választották. Kemecsei életút A szakfelügyelői pálya szükségessé tette, hogy Kemecsére költözzön tanítani, és 1955 szeptemberétől 1980. január 1-ig, nyugdíjba vonulásáig itt tanított, itt vált kiemelkedő szakemberré, közéleti szereplővé. 1956 után, a kemecsei járás megszűnése után lemondott szakfelügyelői tisztségéről, mert a tiszalöki járáshoz került, s az utazás kivitelezhetetlen volt számára. Kemecsén a magas színvonalú tanítás mellett községi könyvtáros, majd a kultúrház igazgatója volt. Az olvasóvá nevelés, a kultúra, a művelődés kiemelkedő szervezőjévé vált. 1959 augusztustól több évtizeden át a helyi Szabadság Mozi üzemeltetőjeként színvonalas kulturális rendezvényeket szervezett, Kemecse a körzetének művelődési központjává vált. Tanácstagként, az FMSZ, ÁFÉSZ felügyelő bizottságának tagjaként mindig a település érdekeit képviselte. Nyugdíjba vonulása, kiemelkedő helytörténeti munkássága 1980. január 1-től haláláig, élete utolsó percéig kiemelkedő, felbecsülhetetlen értékű helytörténeti munkát végzett és hagyott ránk. Lakása mindig nyitva állt a Kemecse történelmi múltja iránt érdeklődők számára. Középiskolások, főiskolások, egyetemisták sora készített nála dolgozatot, kapott segítséget tőle. Értékes, felbecsülhetetlen helytörténeti ismereteivel anyaggyűjtése, rendszerezésével számos területen adott, nyújtott Kemecse számára összegzést. Új eddig nem ismert tényeket, eseményeket tárt fel. A teljesség igénye nélkül emeljünk ki néhányat: - Kemecse történelmi családjainak története (Mikecz, Krasznay, Répásy, Megyery, Szitha, Marusi-Olasz, Kérchy.) - Épületek, házak (Niczky-kúria, Dobos kastély, Répásy-kis kúria stb.) - Kemecse 1848-as személyeinek teljes névsora - Dűlők-határnevek-településnév története - Ő kutatta fel a kemecsei református egyház anyakönyvében Répásy tábornok születési adatait. Ő közölte Kosáry Domokos MTA akkori elnökének, hogy téves az erdélyi származás, mivel Répásy Mihály kemecsei 1848/49-es tábornok - Ő kezdeményezte, és főszervezőként koordinálta az első és második világháborús hősi emlékmű felállítását, teljes névsor összeállítását - 1997-ben egy felbecsülhetetlen alapműben összegezte Kemecse történetét a kőkorszaktól napjainkig. A Kemecse című könyv bevezetőjében írt szerzői elősző, hűen tükrözi életét, szellemiségét, jellemét: Ez a könyv a magyar nép honfoglalásának 1100., Kemecse község nevének első írásos emléke (1222) 775. és a helyi református egyház megalakulásának 400. évfordulója megemlékezésére készült. Szülőföldem népének, határának szeretetén kívül megírásra kötelezett származásom. A szülőföld népének, határának tisztelete, származása, ősei tisztelete példaértékű. Napjainkban is meg kellene hajtani a fejünket ezen értékek fölött.
2012. 3. szám 7. Kemecse díszpolgára 2003. március 15-én, nemzeti ünnepünkön Kemecse képviselőtestülete Kozma Sándor és Kozma István testvéreket posztumusz díszpolgári címmel tüntette ki, ezzel is megköszönve, hálájukat kifejezve életútjukért. Az ünnepségen Lucza János, az akkori iskolaigazgató köszöntő szavai közül emelek ki néhány gondolatot: Kozma Sándor tanár Úr példakép volt. Példás életet élt, útjelző fénnyé vált. Elsőként ő lett díszpolgár, mert élete minden pillanatával Kemecsét szolgálta, kiemelkedő értéket teremtett. Egész életével a gyermek, a felnőtt jellemnevelést szolgálta, a sírig tartó hűség példaképe. Erkölcsi, emberi tisztaságot jelentett fiatalemberként is, már a II. Világháború előtt, bátor katonai helytállással, testvéri összefogással a világháború évei alatt. Családi, férji, apai hűsége szimbólummá vált magánéletében is. Számára az emberek megbecsülése, tisztelete, a szülőfalu volt az első. Senki sem tudott úgy örülni, senki sem volt olyan boldog ember, mint ő, ha egy kemecsei sikert ért el. Volt tanítványai a mai napig szeretettel emlékeznek rá, és számtalan történetük van Kozma Sanyi bácsiról. Arra nevelt, hogy ápoljuk szellemi hagyományainkat, gyűjtsük össze a tárgyi emlékeket, legyünk büszkék múltunkra, történelmünkre, népünkre. Írta: Szakács János (történelem szakos egyetemi hallgató) Fotó: Kozma Sándor, apa id. Kozma István, testvér Kozma István. Helytörténeti Múzeum
8. 2012. 3. szám Kemecséért áldozta életét! A halottak tisztelete az élők tisztelete. Non omnis moriar, nem halok meg teljesen ahogy a költő mondja. Azért nem, mert tetteid, puszta létezésed az élet folyamatosságában halhatatlan. Gondolj a holtakra is, hogy az életed folyamatos lehessen. Kriston Gábor élete, hősi halála, önfeláldozása is erre nevel, erre tanít bennünket. Kozma Sándor felbecsülhetetlen értékű Kemecse című könyvének 199. oldalán történelmi hűséggel, pontossággal írja le a történteket. A szovjet csapatok Kemecsére történő másodszori bevonulása után (1944. október 30-31) a szovjet katonai parancsnokság hatalmi szóval teremtette meg a közigazgatást, az elöljáróságot, a nemzetőrséget. Az eltűnt öregkorú főbíró, Sinka Péter bácsi helyett az 50 év körüli Kriston Gábor látta el ezt a tisztséget. A szovjet, a román csapatok elszállásolása, elhelyezése, élelmezése, a lakosság életfeltételeinek javítása kiemelt, nélkülözhetetlen feladata lett. E fontos feladatot csupán 2-3 hétig láthatta el. Életével fizetett, életét áldozta Kemecséért. Mivel több élelmet, élelmiszert nem tudott biztosítani, agyba-főbe verték. Három nap múlva belehalt sérüléseibe. Emlékét őrizze kegyelet, személyét, családját tisztelet és megbecsülés! Fotó: Helytörténeti Múzeum Felelős szerkesztő: Lucza János Kiadja: Kemecse Város Önkormányzata E-mail: luczaj@freemail.hu Technikai szerkesztő: Lucza Viktor Letölthető: www.kemecse.hu Nyomdai munka: Fodor Irodagép, Nyíregyháza