Változások és áttekintés

Változások és áttekintés

Központi közigazgatás

Ugyanez a felépítés: az államigazgatási szervezetrendszer egyszerűsített struktúrája Kormány Önálló Koordináció első szintje Kormány Autonóm Közig. szerv Önálló szabályozó szerv Kormányhivatal A Kormányhivatal A Minisztérium A Minisztérium B Minisztérium C Központi hivatal A/1 Központi hivatal A/2 Központi hivatal A/3

Minisztériumok belső struktúrája Szuperminisztériumok Miniszter Miniszteri kabinet Államtitkárok Politikai Közigazgatási Egyes szakterületekért felelős Helyettes államtitkárok Szakmai és politikai vezetők (nevetséges) elkülönítése

Minisztérium felépítése Miniszter Miniszter Miniszteri Kabinet (Politikai) államtitkár Szakterületi államtitkár Szakterületi államtitkár Közigazgat ási államtitkár Helyettes államtitkár Helyettes államtitkár Helyettes államtitkár Főosztályok, osztályok, titkárságok

a) a Kormány, Központi államigazgatási szervek (2010. évi XLIII. Tv. 1. (2) b) a kormánybizottság, c) a Miniszterelnökség, d) a minisztérium, e) az autonóm államigazgatási szerv, f) a kormányhivatal, g) a központi hivatal, h) a rendvédelmi szerv (nincs: országos parancsnokságai ) és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, i) az önálló szabályozó szervek.

Szervek részletezése (3) Autonóm államigazgatási szerv a) a Közbeszerzési Hatóság, b) az Egyenlő Bánásmód Hatóság, c) a Gazdasági Versenyhivatal, d) Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. (6) Önálló szabályozó szerv a) a Nemzeti Médiaés Hírközlési Hatóság, b) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.

Szervek részletezése (4) Kormányhivatal a) a Központi Statisztikai Hivatal, b) c) a Magyar Energia Hivatal, d) az Országos Atomenergia Hivatal, e) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala. f) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. (5) Rendvédelmi szerv a) a rendőrség, b), c) törölve d) a büntetés-végrehajtási szervezet, e) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, f) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok.

Szervek részletezése Központi hivatalok Nincs és nem is volt felsorolva a törvényben Számuk jelentősen csökkent és áttekinthetőbbé vált.

Helyi igazgatás szervezete

A helyi igazgatás értelmezése Országos, központi közigazgatás (a. kormány; b. a koordináció első szintjének szervei; c. az adminisztráció szervei: minisztériumok és az országos hatáskörű szervek különféle típusai) Helyi igazgatás: (a mi fogalomhasználatunkban) minden ami nem központi. Szintjei: Települési: a legalsó szint, azonos a településsel, amit az önkormányzat jelöl ki. Területi a települési, mint legalsó és a központi között

Területi: Szintek Régió, lényegében megszűnt (regionális fejlesztési tanácsok helyett a megyei önkormányzat) Megye: volt, van, lesz Járás? Még nincs, de 2013-tól lesz Kistérség: még van, de 2013-tól nem lesz Települési: község, város, megyei jogú város, főváros, fővárosi kerület Főváros egyszerre megyei és települési feladatok Megyei jogú város: sajátos jogi status marad, de most a környék ellátása is a korábbi megyei szolgáltatásokkal

Szervezetképző elvek és szervek Dekoncentráció Dekoncentrált szervek Decentralizáció Önkormányzat Tendencia: centralizáció, az önkormányzatok önállóságának (erősebb felügyelet) és feladatköreinek csökkentése (megyei szolgáltatások állami kézbe, államigazgatási feladatok 2013-tól elkerülnek, stb.).

Szervtípusok a helyi igazgatásban Dekoncentrált szervek (a lineáris szervezeti hierarchiában, felfele néz, tipikusan különös hatáskörű; egységesség, specializált szakértelem) Megyei kormányhivatalok (kormánymegbízott). Ernyőszervezet és/vagy általános hatáskörű, politikailag vezetett dekó? Az önkormányzatok törvényességi felügyelete (erősebb hatáskör). Önkormányzatok autonómia a hierarchikus rendszerben (1990. évi LXV; 2011. évi CLXXXIX tv. VI. VII. fejezet már jórészt igen)

Feladatok és hatáskörök Feladat általánosabb, érthetőbb, Hatáskör inkább jogi szemléletű, a feladatellátás jogi eszközeként értelmezhető

Feladatok Települési önkormányzat általános feladatai: jelenleg Ötv. 8. (1) sorolja fel + tv. állapíthat meg. Példa: Egészséges ivóvíz, helyi közutak, óvóda, szociális ellátás; iskola, egészségügy MAJD elkerül VÁLTOZÁS: egységes, egyenlő feladatkiosztás helyett a település méretéhez és funkciójához igazodó, eltérő feladattelepítés Típusai: Kötelezően előírt Önként vállalt VÁLTOZÁS: csak ha a kötelezőt jól ellátja

Hatáskör Önkormányzati: helyi közösségi ügyek, tipikusan közszolgáltatás-szervezés Államigazgatási: tulajdonképpen dekónál kellene lenni. VÁLTOZÁS: Ott lesz: járási államigazgatási hivatalok (megyei kormányhivatal alatt) 2013-tól Másik csoportosítási lehetősége Normatív (rendelet, normatív határozat) Egyedi határozat

Képviselőtestület Az önkormányzati hatáskörök címzettje, fő döntéshozó Tagjait helyben választják VÁLT.: 2014-től ötévente Tagjai: a helyi képviselők. Számuk (a testület nagysága) a lakosságszámmal növekszik. Jogszabály meghatározza. Már csökkent. Működési szabályok: Ötv. 12-21. Jogait ülésein gyakorolja (évente 6, vagy SZMSZ) Képviselőre vonatkozó új szabályok: képzésen való részvétel, méltatlanság (bűncselekmény, köztartozás)

Polgármester Közvetlenül választják (erősebb legitimáció, konfliktus lehetősége a képviselőtestülettel) Főállású vagy társadalmi megbízatásban Vezeti a testület üléseit Képviseli az önkormányzatot Munkáltatja a jegyzőt VÁLT. (Majd): pozíciója erősödik: kinevezi a jegyzőt, ha a testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két alkalommal nem hozott döntést, az SZMSZ-ben meghatározott ügyben jogosult döntést hozni (át nem ruházható testületi hatáskörök kivételével) dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan SZMSZ-ben meghatározott ügyekben; rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról.

Bizottságok Nincs érdemi változás Szervezetalakítási önállóság, pénzügyi 2000 felett Összetétele: 50+1% képviselő, többi külsős Döntéselőkészítő, véleményező, ellenőrző

Jegyző és hivatal Ők a szakemberek, élethivatásszerűen, főállásban fizetésért; függetlenül a választási ciklustól dolgoznak (köztisztviselők) Jegyzővel szemben képesítési előírás: jogi v. közigazgatási diploma Folyamatos, hivatali működés Jegyző: a törvényesség őre Feladataik Önkormányzati döntések előkészítése, végrehajtásuk szervezése Államigazgatási feladatok saját jogon VÁLT.: Államigazgatási feladatok elkerülnek, funkció, összetétel változik

Szervezetek és hatáskörök Államigazgatási: Jegyző (és hivatal); kivételesen polgármester. VÁLT: a hatáskör (nagyrészt?) elkerül: főszabály (al)polgármester, jegyző Önkormányzati: képviselőtestület, vagy akire a képviselőtestület átruházza. Közvetlen demokrácia: főleg helyi népszavazás, sajátos helyi fórumok (pl. közmeghallgatás)

Átruházás szabályai (még van!) Polgármester Képviselőtestület Át nem ruházható hatáskörök az Ötv. 10. (1) szerint: Pl. rendeletalkotás, SZMSZ, költségvetés, népszavazás, társulás, intézmény-alapítás Polgármester Bizottság Stb. pl. részönkormányz at

Megyei szint (már hatályos) SZEREPLŐK: 1. Megyei önkormányzat: közgyűlés, közgyűlés elnöke, főjegyző; mellérendeltség a helyi szinttel (volt és maradt) 2. Megyei kormányhivatalok, bennük a dekók nagy része, kettős irányítás alatt 3. Megyei intézményfenntartó központok a korábbi megyei közszolgáltató intézményekhez kettős irányítás (kormányhivatal, KIM) alatt 4. Önálló dekók pl. NAV

Az új rendszerben változás Megyei önkormányzat: korábban a települések által el nem látott közszolgáltatások (középszint); MOST: területfejlesztés. Lényegében kiürült. Közszolgáltatásokra: a megyei intézményfenntartó központok Dekoncentrált szervek nagy részének a politikus kormánymegbízott által vezetett kormányhivatalokba rendelése Kormányhivatal erősebb törvényességi felügyelete az önkormányzatok felett Járási hivatalok, mint állami szervek a megyei szint alatt.

Kormányhivatal (2010. évi CXXVI. Tv.) Központi Hivatal 1 Központi Hivatal 2 Központi Hivatal 3 Kormánymegbízott (és törzshivatal) Szakmai irányítás Dekó1 (Szakigazgat ási szerv) Dekó2 (Szakigazgat ási szerv) Dekó3 (Szakigazgat ási szerv) Szervi irányítás

Önkormányzatok felügyelete (Már az új!) Tv. 132-142. (67 bekezdés: részletes) Kormányhivatal és a bíróságok Kormányhivatal kezdeményez: bíróság, MÁK, ÁSZ Kormányhivatal erősebb jogosítványai: tényleges felügyelet Részletesebb szabályozás A hallgatás kezelése is: Rendelet pótlása (bíróság megállapítja, kormányhivatal meghozza) Képviselőtestület összehívása (ha a polgármester nem)

Kormányhivatal eszközei Törvényességi felhívás (régi-új) Jogsértés: bíróság, rendelet: Kúria; AB? Eljárás határozat, rendelet pótlására Képviselőtestület összehívása (polg.m. helyett) Fegyelmi polg.m., jegyző ellen, per a jogszerűtlen polg.m. eltávolítására Kezdeményezheti a jogszerűtlen önkormányzat feloszlatását Törvényességi felügyeleti bírság (kicsi)

Két nagy terület: Vagyon Költségvetés: Gazdálkodás Bevételek: saját és állami bevételek Kiadások: Működés Fejlesztés Valamint: hitelfelvétel Az új szabályok egy része már hatályba lépett!

Gazdálkodás - Vagyon Törzsvagyon: Forgalomképtelen, nem elidegeníthető (tv. Alapján pl. közutak, mindaz, amit önkormányzati rendelet ilyennek nevesít) Korlátozottan forgalomképes (pl. középületek és mindaz, amit önkormányzati rendelet ilyennek nevesít) Forgalomképes (pl. vállalkozói vagyon) Ám ezek, különféle jogi technikákkal átalakíthatók!

Gazdálkodás - Költségvetés Bevételek Saját bevételek: Helyi adók. (Külön jogszabály, az irány a helyi adók növelése a bevételeken belül) Egyéb (pl. intézmények díjbevételei, illetékek) Központi költségvetési támogatások (feladatfinanszírozás) Átengedett források a központból: SZJA (most 40%), gépjármű adó (most 100%), illetékek Kiadási oldal: Új! A központi költségvetési forrásokat csak az adott célra lehet fordítani. Sokkal részletesebb szabályok az ellenőrzésre.

Felelősségteljes gazdálkodás Működési hiány nem tervezhető Költségvetéséért kizárólag a település felel Központi támogatás csak a kötelező feladatokra, kivéve önként vállalt állami prioritáshoz adott külön támogatás Nincs költségvetés, zárszámadás, elszámolás, nincs állami támogatás sem (következő hónaptól) Hitelfelvétel (2011. évi CXCIV. stabilizációs tv. 10. ) Főszabályként csak a kormány engedélyével (kivételek) Működésre csak likvid hitel A visszafizetés összegének a saját bevételekhez kötése (évi<50%)

Társulások most Alapprobléma: szétaprózottság, amin a társulások nem segítettek Társulási formák a Ötv. szerint Társult képviselőtestület Hatósági igazgatási társulás Intézményi társulás Kistérségi társulások külön jogszabály Körjegyzőség a legfontosabb de facto társulás; szabályai: 1000 fő, de még az alól is kivétel

Társulások 2013-tól Társult képviselőtestület: (részben) egyesített költségvetés, közös hivatal, közös intézmények (helyi ügyekben önállóság) Társulások: nem nevesít formákat, de részletes eljárási szabályokat ad a létrehozásra. (Intézmény, államigazgatási feladat alig van.) Közös önkormányzati hivatal: 2000 fő, járáson belül, székhely nem tagadhatja meg, minimum nagyság: 2000 fő v. 7 település. Kivétel nincs. Ha 60 napon belül nem döntenek, a kormányhivatal fog.

A közigazgatás személyzete, Közszolgálat Jelentős változások, új törvény 2011. évi CXCIX tv. Elmozdulás a zárt rendszertől a nyitott felé Köztisztviselő könnyebb elbocsáthatósága Számos rendelkezés későbbi kormányrendeletben kifejtve

Közigazgatási jog

A közigazgatási jog elmélet Jórészt változatlan ismeretek. A könyv jól használható. Nem összekeverni: közigazgatás alkotta jog (rendeletek) és közigazgatási jog, mint jogterület, amelyben gyakran találunk törvényeket (pl. Ket.) Az alaptörvény generálta változások (lásd: Alkotmányjog)

Jogszabályi hierarchia

Közjogi szervezetszabályozó eszközök Az állami irányítás egyéb jogi eszközei helyett

Kérdések? Köszönöm a figyelmet!