Európai és hazai elterjedés Vaddisznó Nagyvadállományok hasznosítása P Kb. 25 alfaj: fôleg testnagyság és szinezet alapján P 120-150 kg-os nagyság, de 200-300 kg-os is elôfordul P Észak- és Dél-Amerikába betelepítették P Ausztráliában és Új-Zélandon elvadult házisertés
Az elterjedés változásai Európa Állomány és teríték < Az utóbbi 30-50 évben Európa szerte a vaddisznó állománynövekedése volt megfigyelhetô, okok: felmelegedés táplálékbázis alacsony hasznosítás Az elterjedés változásai Magyarország < Hasonló a hazai állománynövekedés is Alföld egyes területeit kivéve mindenütt összefüggôen elterjedt. < A növekedésé hazai okai lehetségesnél alacsonyobb hasznosítási arány irreális fenntarható állomány értékek erdôsítés országos növekedés 15%-os küszöb? Szabolcs- Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun mezôgazdasági termelés változásai nagy táblák, nagy produkció nyugalom és táplálékforrást biztosított Megítélés ellentmondásos kezelés
Megítélése < Vadászati liberalizmus < Jelentôs anyagi haszon jelentôs vagy növekvô részesedés a vadászati bevételekbôl < Ahol megjelenik, ott általában gazdálkodni is próbálnak vele legalább a szaporulat védelme igény a minôségjavításra < Árnyoldalak Mezôgazdasági vadkár Erdei kár Apróvad (?) Természetvédelem A vaddisznó árbevételének aránya néhány üzemi vadászterületen (Kôhalmy és Náhlik, 1996) Év Zalaerdô Szombathely Lajta-Hanság VADEX 1986 13% 11% 9.8% 39% 1987 12% 21% 1988 17% 34% 1989 16% 31% 1990 17% 19% 11.5% 30% 1991 18% 26% 1992 19% 29% 1993 21% 29% 1994 26% 31% 1995 35% 32% 19% 29% Szabad terület és zárt tér Populációbiológiai jellemzôk P Kocánkénti átlagos szaporulat < általában 4-5 malac < Almok nagyságát befolyásolja a koca kora 1 éves 1 db, 2-3 éves 3.4 db, 4-5 éves 4 db, 6-7 éves 5 db (PL) testtömege gyakorlati szempontból az életkornál lényegesen jelentôsebb a malacszám és a kocák testtömege közötti pozitív kapcsolat 30-40 kg: 2-3 malac, 40-50 kg: 3-4 malac, 50-60kg: 4-5 malac, >60 kg: 5-6 malac
Állománymérleg A vaddisznó szaporodási képessége európai adatok alapján Ország Malac/koca Forrás Populáció a születések elôtt Szaporodási arány Ôszig felnevelt malac / koca 100 koca + 100 kan = 200 100 koca + 100 kan = 200 65 szubadult (1-2 éves) koca 35 adult (2+ éves) koca 30 szubadult (1-2 éves) koca 70 adult (2+ éves) koca 50% 95% 50% 95% 2 4 2 4 Szaporulat 65 133 30 266 Szaporulat 198 db 296 db Növekedési arány.100%.150% Spanyolország 4.3 Sáez-Royuela és Tellería, 1987 Franciaország 4.6 Mauget, 1972 Franciaország 4.4 Aumaitre és mtsai, 1984 Németország 5.0 Stubbe és Stubbe, 1977* Németország 5.3 Briedermann, 1971* Ausztria 5.8 Martys, 1982 Magyarország 6.6 Heltay és mtsai, 1981 Magyarország 3.5-6.7 KÅhalmy, 1979 Lengyelország 1.6-5.5 Andrzejewski és Jezierski, 1978 Populációbiológiai jellemzôk P a nagyobb (és idôsebb) kocák kimélete révén A testtömeg hatásai alacsonyabb törzsállomány mellett is fenntartható a magas produkció P testtömeg az ivarérettség elérésének idejére is meghatározó, gyakorlatilag minden 40 kg-ot elért koca vemhesül P koca kondíciója ø táplálék bôsége az alomszám növekedését és az az ivarérés korábbi bekövetkezését okozza táplálkozási lehetõségei jelentôs élelemhiány tartósan anösztruszban tartja a kocákat kivételesen bôséges táplálék (nagy makktermés) a korábbi ösztruszt segíti elô Szociális viselkedés és területhasználat P alapvetôen helyben élô populációk < <10% mozog a születési helyhez képest 15km-nél nagyobb távolságra < természetes vagy mesterséges határokhoz igazodva 2000-15000 ha-os területek koca: 2000 ha éves mozgáskörzet kan: 2000-15000 ha kanok nem ritka az 50-100 km-es elvándorlás ö genetikai keveredés! < 2-3 együtt élô koca alkot kondát a szaporulatukkal a kanok 1 éves koruktól válnak külön 1.5 éves korra befejezôdik
Táplálék Táplálkozás P mindenevô: < termesztett és vad növények, < erdei gyümölcsök, < állatok Jó bükk- és tölgymakkos év Gyenge tölgy- és bükkmakkos év erdei gyümölcs 52% 1% termesztett növények 32% 70% állati táplálék 4% 5% egyéb 12% 24% Mortalitás < a megszületett malacok kb. 15%-a pusztul el az elsô három hónapban 1 éves korig kb. 40-50% a veszteség kedvezô évben csak 10% kedvezôtlenben 80-90% mortalitás is elôfordulhat Martys (1982) 23%-os elsô év alatti elhullást határozott meg disznóskertben. < A magas mortalitás az élet késôbbi szakaszaiban is jellemzô a vaddisznó maximális élettartama 10-12 évre tehetô, populációs szinten 23 hónap átlagos életkort találtak intenzíven vadászott populációban évente az egyedek 50-70%-os kicserélôdött < Magzati ivararány Kôhalmy (1979) 1:1.21-2.22, Heltay és mtsai (1981) 1:0.67-0.88 közötti kan:koca arányt határoztak meg. Franciaországban 1423 vizsgált embrió közül 51.65%-ot találtak hímnek Állományhasznosítás Migráció < nagyobb migrációs "hajlam" 2500 ha-os területen végzett vizsgálata szerint a kifejlett disznók 12-32%-a cserélôdött ki (fôleg 1 éves) populáció valós térbeli határainak függvényében jelölés-visszafogás módszerrel ö egy vaddisznó populáció feltételezhetô területe 15 km sugarú kör (kb. 700 km 2 ) emigráció csupán 5% volt. < a populációs határok és a vadászterületek nagysága közötti jelentôs eltérés ö mobilitás ö térségi vadgazdálkodás vadászterületek szintjén a "vándorlás" igen jelentôs tényezô szomszédos gazdálkodók közötti állománykezelési összhang! szigetszerû állami területek "a vándorló egyedek folyamatosan fenntarthatják a létszámot azokon a területeken, ahol azt a mezôgazdaságban okozott károk miatt alacsonyan kellene tartani. A vaddisznó energikus vadászata az ilyen területek különleges»csapdává«válását eredményezi, mivel nagy körzetbôl vonzzák a kóborló egyedeket". P Tervezés adott cél eléréséhez (csökkentés, szintentartás) mekkora arányú disznót kell kilôni. P vadászati hasznosítás mértékét a hasznosítási arány fejezi ki: B*Ka*Fsz - B*E < Adott vaddisznóállomány változása: B*Ka*Fsz - B*E < Általunk kívánt változás mértékének megfelelôen módosítva: B*Ka*Fsz - B*E - B*Va < Ebbôl az adott cél eléréséhez szükséges hasznosítási arány kiszámítása: Ha = {B*Ka*Fsz - B*E - Va*B} / B = Ka*FSz-E-Va Kocánkénti 2.5-3.5 felnevelt malaccal számolva 1:1 ivararány esetén a hasznosítási arány a tavaszi becsült állomány 1.1-1.6-szorosa V. 100-150% HASZNOSíTHATÓ (Kôhalmy, 1979; Kôhalmy és mtsai, 1987; Páll, 1982) hasznosítás összetétele a magas reprodukcióból következik, hogy a teríték 85-90%-ának malacnak vagy süldônek kell lennie
Mennyit lehet hasznosítani? Adatok és mértékek P Létszámbecslés < Rejtett életmódja és mobilitása miatt állománybecslése nehéz, a legmegbízhatóbb valószinûleg a jelölés-visszafogás (tudomány!) folyamatos megfigyeléssel kapott értékek számos etetôhelyen végzett számlálás (+ szaporulat!) nyomszámláláson alapuló becslés ö pontatlanok (Pucek és mtsai, 1975; Dzieciolowski, 1976).