Egységes és hatékony hulladékgazdálkodás új lehetőségek az új hulladékgazdálkodási törvény tükrében



Hasonló dokumentumok
Műanyag hulladékok hasznosítása

Jogszabály-alkotási tervek - a melléktermékkel és a hulladékstátusz megszűnésével kapcsolatosan

Hulladékgazdálkodás szabályozás Kitekintés a műanyagok irányában

Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai

Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban

A környezetvédelmi hatóságok hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárása a gyakorlatban

ÉPÍTÉSI - BONTÁSI HULLADÉK

A körforgásos gazdaság hazai kihívásai

TÖRVÉNY A HULLADÉKRÓL

A körforgásos gazdaság felé

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT

A körforgásos gazdaság az Európai Uniós irányelvek szemszögéből

Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA

Európai uniós és magyar jogszabályok a hulladékstátusz megszűnéséről

Merre halad a világ? ügyvezető. Gyula, szeptember

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén

A hulladékkezelés szabályozása (építési-bontási hulladékok)

Szolgáltatási díj megállapításával kapcsolatos adatszolgáltatások tapasztalatai, elemzése és az OHKT-nak történő megfelelés

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

NEEO új honlap koncepció 3. Nemzetközi engedélyezési eljárás (HU)

Hulladékgazdálkodási dilemmák az EU-ban és Magyarországon

T/ számú törvényjavaslat. a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény módosításáról

Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében. Előadó: Uhri László április 22.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS JELENE ÉS JÖVŐJE SALGÓTARJÁNBAN ÉS A KELETNÓGRÁD TÉRSÉGBEN

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA ( )

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő aktuális kérdések

A hulladékgazdálkodást érintő jogszabályváltozások

Az életciklus szemlélet megjelenése a hulladékról szóló törvényben és az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben

A BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, szeptember 10.

Szolgáltatási díj megállapításával kapcsolatos adatszolgáltatások tapasztalatai, elemzése, továbbá az OHKT-nak történő megfelelés

Hulladékáramok és haszonanyaggal kapcsolatos adatszolgáltatás

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében

Az RDF előállításában rejlő lehetőségek, kockázatok. .A.S.A. Magyarország. Németh István Country manager. Németh István Október 7.

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer átalakításának aktuális kérdései

Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP

Bontott alkatrészek újra hasznosítására vonatkozó szabályozások

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, november 14.

C 287 E/168 Az Európai Unió Hivatalos Lapja. IV. melléklet

NuHu Bagoly Klub 1. Hulladékhierarchia. Urbán Csilla

HASZONANYAG NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ KÖZSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERBEN

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE A HULLADÉKOKRÓL ÉS EGYES IRÁNYELVEK HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSÉRŐL

A NULLA HULLADÉK KONCEPCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI CSÓR TELEPÜLÉS PÉLDÁJÁN

Építési- és bontási hulladékok képződése és lehetséges hasznosításuk

AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK

Műanyaghulladék menedzsment

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

A hulladék, mint megújuló energiaforrás

Hulladékgazdálkodási K+F projektek bemutatása. István Zsolt, osztályvezető

A hatóság nézőpontja a hulladékok tüzelőanyagként való felhasználásának engedélyezéséről

AZ ISO SZABVÁNY ÉLETCIKLUS KÖVETELMÉNYEI ÉS A TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK ÖSSZEFÜGGÉSEI. Bárczi István divízió vezető, SGS Hungária Kft.

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399

A termikus hasznosítás jövője a hulladékgazdálkodásban

Magyar joganyagok - 43/2016. (VI. 28.) FM rendelet - a hulladékgazdálkodással kapc 2. oldal D8 E mellékletben máshol nem meghatározott biológiai kezel

Civilek és a Nulla Hulladék. Graczka Sylvia. Nulla Hulladék Konferencia, november 2.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008/98/EK IRÁNYELVE. (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről

A hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatások helyzete vidéken és a városokban

Hartay Mihály Környezetvédelmi tanácsadó

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 312/3 IRÁNYELVEK


Országgyűlés Hivatala Irományszám : T1 A 0 5'1 p/ 8. Érkezett : Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága. Egységes javasla t

Az acél- és az alumíniumhulladék hulladékstátuszának megszűnése

Az új hulladék keretirányelv és várható hazai hatásai Markó Csaba

Az uniós jogalkotási trendek az ELV szabályozásban

A csomagolások környezetvédelmi megfelelőségének értékelése

Fejlesztési stratégia a nemzeti célok elérésére

Hivatalos Lap L 312, 22/11/2008 o

A megújuló hulladékgazdálkodási rendszer jogszabályi háttere

A közterületek tisztántartásával kapcsolatos szabályozás megújítása Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Hulladékgazdálkodási Főosztály

Aktualitások a körkörös gazdasági programban. Jeffrey D. Kimball elnökségi tag, EuRIC

EURÓPAI BIZOTTSÁG KÖRNYEZETVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG

Hulladékképződés megelőzése és újrahasználat a magyar jogszabályokban és gyakorlatban. Hartay Mihály környezetvédelmi tanácsadó

EURÓPAI PARLAMENT. Ülésdokumentum

Természet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés

ELKÜLÖNÍTETT BEGYŰJTŐ ÉS KEZELŐ RENDSZEREK KIÉPÍTÉSE, A HASZNOSÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE

A hulladéklerakás szabályozásának módosítása

Települési hulladékból tüzelőanyag előállítása a gyakorlatban

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

Hulladékgazdálkodás szakmai szemmel

Az elektronikai hulladékok hasznosítása, változások az elektromos és elektronikai hulladékok szabályozásában

(2008/C 71 E/02) tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésére,

A hulladék/másodnyersanyag felhasználás minőségi feltételei az útépítésben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

A Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében. Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft.

ÉMI TÜV SÜD. Hulladékból előállított tüzelőanyagok minősítése. Magasházy György

A hierarhia jelentősége a hulladékgazdálkodásban

A hulladék keretirányelv és a műanyagokra vonatkozó közösségi szabályozás változásai, hatásuk a hazai jogszabályi környezetre

A hulladékgazdálkodási törvény módosítása az új keretirányelv tükrében Markó Csaba

Úton a nulla hulladék felé utópia vagy valóság?

2012. évi CLXXXV. törvény. a hulladékról 1

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer és az energetikai hasznosítás hosszú távú célkitűzések

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések

OHT II. Dr Farkas Hilda. Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens

AZ NHKV ZRT ÉVI ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉGE

Az új közszolgáltatási rendszer céljai és legfontosabb pillérei

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

Átírás:

Egységes és hatékony hulladékgazdálkodás új lehetőségek az új hulladékgazdálkodási törvény tükrében Dr. Bándi Gyula Tanszékvezető egyetemi tanár Pázmány Péter Katolikus Egyetem III. Szelektív Hulladékgyűjtési Kommunikációs Szakmai Konferencia 2013. január 29.

A hulladékokra vonatkozó szabályozás az EU egyik legrégebbi területe, hiszen 1975 óta van hatályban olyan keretjogszabály, amely ennek rendszerét építette fel. Ezzel szemben hazánkban éppen az EU elvárások okán, hasonló átfogó rendszert csak 2000-ben vezettünk be, márpedig a negyed évszázados elmaradást nem lehet könnyedén behozni. Jellemző a bírói joggyakorlat erőteljes szerepe

Jólét bolygónk felélése nélkül (Cselekvési program 2020- ig) 2. sz. kiemelt célkitűzés: erőforrás-hatékony, környezetbarát és versenyképes uniós gazdaság kialakítása 41. Ahhoz, hogy az Európai Unióból erőforrás-hatékony, környezetbarát és versenyképes gazdaság váljon, a programnak biztosítania kell, hogy 2020-ra: d) a hulladékkal mint erőforrással való gazdálkodás biztonságos legyen, az egy főre jutó abszolút hulladékképződés csökkenjen, az energetikai hasznosítás az újrafeldolgozásra alkalmatlan anyagokra korlátozódjon, és ténylegesen megszűnjön az újrafeldolgozható és a komposztálható anyagok hulladéklerakóban való elhelyezése;

A megfelelő hulladékgazdálkodási szabályozás alapjaiként legalább a következőket kell kiemelni: a rendszer-szemlélet és tervezhetőség, kiszámíthatóság, elvi megközelítés, különösen annak gyakorlattá váltása, a fogalmi tisztázás, a gazdasági eszközök megfelelő alkalmazása, mindez a hulladékgazdálkodás prioritási rendjének reális megvalósulása érdekében.

Rendszer-szemlélet, kiszámíthatóság A 2008-as keretirányelv preambuluma erre nézve a következőket írta: (8) Ezért az olyan kulcsfontosságú fogalmak, mint a hulladék, a hasznosítás és az ártalmatlanítás meghatározásának pontosítása, a hulladékmegelőzés érdekében meghozandó intézkedések megerősítése, a termékek és az anyagok egész életciklusát és nem csak a hulladék fázist figyelembe vevő megközelítés bevezetése, valamint a hulladékkeletkezés és a hulladékgazdálkodás környezeti hatásainak csökkentésére való összpontosítás érdekében a 2006/12/EK irányelvet felül kell vizsgálni, ily módon erősítve a hulladék gazdasági értékét. Nem lehet sem politikai, sem fiskális, sem előszereteti szempont, mert mindez torzít

Elvi kérdések: Arányosság Szubszidiaritás (Sem az indokolatlan centralizálás, sem a szükségtelen decentralizálás nem fér össze a szubszidiaritással.) A gazdasági verseny szabadságának elve, ami nem érvényesülhet önmagában A jogbiztonság és kiszámíthatóság

A lényeg - sorrendiség Az irányelv preambuluma szerint: (6) Minden hulladékgazdálkodási politika elsődleges célja a hulladékkeletkezés és - gazdálkodás emberi egészségre és környezetre gyakorolt negatív hatásainak minimalizálása kell, hogy legyen. A hulladékpolitikának az erőforrások felhasználásának csökkentésére kell törekednie, és előnyben kell részesítenie a hulladékhierarchia alkalmazását. A 4. cikk (Hulladékhierarchia) (1) bekezdés pedig így fogalmaz: Az alábbi hulladékhierarchiát elsőbbségi sorrendként kell alkalmazni a hulladékmegelőzésre és - gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok és politika terén: a) megelőzés; b) újrahasználatra való előkészítés; c) újrafeldolgozás; d) egyéb hasznosítás, például energetikai hasznosítás; valamint e) ártalmatlanítás.

Fogalmak: EU eredet, számos esetben ECJ (CJEU) eredet hulladék (és hol a TSZH?) hasznosítás (pl. 2. 20. pont) hasznosítás: bármely kezelési művelet, amelynek fő eredménye az, hogy a hulladék hasznos célt szolgál annak révén, hogy olyan más anyagok helyébe lép, amelyeket egyébként valamely konkrét funkció betöltésére használtak volna, vagy amelynek eredményeként a hulladékot oly módon készítik elő, hogy ezt a funkciót akár az üzemben, akár a szélesebb körű gazdaságban betölthesse; a hasznosítási műveletek nem kimerítő listáját a 3. melléklet tartalmazza; Palin Granit eset (C-9/00): 43. A nemzeti bíróság első kérdésére adott válasz ennek alapján az lehet, hogy az olyan eljárásban, ami a kérdéses eset tényállása, a bányászatból származó maradék kő és érc, illetve feldolgozási meddő birtokosa megválik vagy megválni szándékozik ezen anyagoktól, így ezek a 75/442. irányelv értelmében hulladéknak minősülnek, hacsak jogszerűen fel nem használja töltelékként ezeket ugyanezen bánya aknafolyósóiban és megfelelő biztosítékot szolgálta a vonatkozó anyagok azonosításáról és ezen célra való tényleges hasznosításáról.

melléktermék a) további felhasználása biztosított, b) előállítását követően a szokásos ipari gyakorlattól eltérő feldolgozás nélkül közvetlenül felhasználható, c) az előállítási folyamat szerves részeként állítják elő, d) a környezetet és az emberi egészséget hátrányosan nem érinti, és e) további használata jogszerű, azaz meghatározott módon történő felhasználása tekintetében az anyag vagy tárgy megfelel a termékre, a környezet- és egészségvédelemre vonatkozó összes jogszabályi előírásnak hulladékstátusz megszűnése a) meghatározott célra rendeltetésszerűen, általános jelleggel használják, b) rendelkezik piaccal vagy van rá kereslet, c) megfelel a rendeltetésére vonatkozó műszaki követelményeknek és a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak, szabványoknak, és d) használata összességében nem eredményez a környezetre vagy az emberi egészségre káros hatást. Mindkét esetben el kell dönteni a jogalkalmazás során, mikor biztosított egy anyag vagy tárgy piaca, mikor van rá kereslet, illetve mit jelent a termékre vonatkozó hatályos jogszabályi előírás

Gazdasági eszközök Közszolgáltatási díj Termékdíj Lerakási járulék 2012. év áprilisi jelentés, amelyik a landfill tax európai helyzetével foglalkozik. A tanulmány 18 EU országot érint ugyan, de 20 európai országban létezik ilyen adó (Norvégiában és Svájcban is). Mértéke néhány euro/tonna indulástól max. 200 euro/tonna mértékig terjed, a legváltozatosabb Lengyelországban, 20 különböző mértékkel. Az átlag 30 euro, de emelkedő tendenciát mutat, 50-70 körüli összegig, fokozatos a bevezetéssel. Az egyes országokban különböző években vezették be az adót, így Ausztriában 1989 óta létezik, veszélyes hulladékok esetében a maximális összeg 30 euro; Csehországban már 1992 óta beszedik, 20 euro a települési hulladék esetében; Észtország 1990-ben alkalmazta és 12 euro települési hulladékoknál, Szlovénia 2001 óta ismeri és települési hulladék esetében 11 euro, stb

Ki fizeti/állja a lerakási járulékot? mert hallani nem megalapozott véleményeket is A C-172/08. sz. ügy előzetes döntéshozatal a Pontina Ambiente Srl és a Regione Lazio közötti ügy 38 Következésképpen, bár a tagállam kivethet a hulladékokra olyan adót, amelyet a hulladéklerakó üzemeltetőjének kell megfizetnie, és amelyet a hulladékot lerakó önkormányzatnak számára meg kell térítenie, ezt csak azzal a feltétellel teheti, ha ehhez az adózási eszközhöz olyan intézkedések kapcsolódnak, amelyek annak garantálására irányulnak, hogy az adó megtérítésére ténylegesen és rövid időn belül sor kerül annak érdekében, hogy az említett üzemeltető ne viseljen az érintett önkormányzatok késedelmes fizetéséből származó túlzott terheket, és így ne kerüljön veszélybe a szennyező fizet elv megvalósulása. Ha ugyanis e költségek viselése az üzemeltetőt terheli, az ahhoz vezet, hogy olyan hulladékok ártalmatlanításával kapcsolatos költségeket visel, amelyek nem az ő tevékenysége következtében keletkeztek, hanem amelyeket ő csak ártalmatlanít az általa nyújtott szolgáltatások keretében.

Mit tartalmaz a 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról? fogalmi rendszer, főleg EU jog elvek, amelyek főleg EU alapúak általános szabályok, benne melléktermék és státusz megszűnése ezen belül még minősítés (közszolgáltató is) hulladékgazdálkodási tevékenységek (pl. kereskedelem, közvetítés, pl. építési törmelék hasznosítása) egyes szereplők kötelezettségei közszolgáltatás (kié a rendszer?) sajátos szabályai, közte díj egyes hulladékfajták (termelési?) jogellenes elhelyezés, elhagyás kötelezettségek (pl. nyilvántartás, lerakási járulék + annak lebutított listája, céltartalék, biztosítás) tervezés hatósági tevékenységek, engedélyek és az ördög a részletekben (átmeneti rendelkezések)

Köszönöm a figyelmet!!!