Jogbölcselet 1. (levelező) A tárgy jellege: A jogbölcselet első szemesztere az elmélet történetére koncentrál, a második pedig néhány jellemző jogbölcseleti probléma, kérdés tárgyalásával próbálja a teoretikus szempontokat feltárni. Az elmélet-történet megközelítése részben eltér a hagyományostól: az egyes elméleti iskolákat, szerzőket, műveket és fogalmakat társadalomtörténeti kontextusban mutatja be. Ez a szemlélet abból indul ki, hogy akkor látható és érthető meg egy-egy teoretikus teljesítmény, ha látjuk, hogy a maga idejében mire reflektált, milyen kihívások közepette született és milyen hatással volt környezetére. Ez komplex megközelítést igényel, nem pusztán a korszak általános történeti összefüggései, hanem a tudományos intézmények, elsősorban az egyetemek, a szerzők élettörténete, a szellemi klíma és a jogrendszer a maguk kulturális beágyazottságában érdekes. Akkor vagyunk képesek a szerzők és műveik jelentőségét, aktualitását, használhatóságát felismerni, ha megismertük az eredeti kontextust. A félév során elsősorban a három nagy jogászi beszédmódra (pozitivizmus, természetjog, szociológiai elméletek) és a modern teóriákra koncentrálunk. Minden esetben a társadalomtörténeti kontextus vezet az elméleti tárgyaláshoz, a szociológiai jogelmélet ebben a formájában metodológiai jellegű, a megközelítés módjára utal. Elérendő célok: A hallgató képes eligazodni a jog elméleti paradigmái között, értékelő módon viszonyul a különböző jogelméleti megközelítésekhez. Felismeri az eszmék korhozkötöttségének természetét, az eszmei képződmények kontextusát. Véleményt alakít ki az elméletek, fogalmak, megközelítések használhatóságával kapcsolatban, önállóan veszi használatba azokat konkrét jogi dilemmák, jelenségek értelmezéséhez. A szövegek feldolgozása során megfogalmazza azokat a kérdéseket, amelyeket fontosnak tart, érveket fogalmaz meg ezekkel kapcsolatban és alkotó módon vesz részt a szemináriumvezető által kezdeményezett vitákban. Számonkérés: A tárgy elsajátítása, az elérendő célok elérése akkor lehetséges, ha a hallgató az előadások anyagát, a tematikához tartozó irodalmat feldolgozza. A számonkérés formája: írásbelis kollokvium a megadott kérdések (tételek) alapján. A felkészülést segítő ajánlott irodalom: Szabó Miklós (szerk.): Fejezetek a jogbölcseleti gondolkodás történetéből, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2004
Tematika: 1. szemlélet, bevezetés Fleck Z. 2. klasszikus természetjog Nagypál Szabolcs. 3. modern természetjog Nagypál Szabolcs. 4. jogpozitivizmus (német) Bányai Ferenc 5. jogpozitivizmus (angol) Bányai Ferenc. 6. szociológiai jogelméletek Fleck Z. 7. CLS és kritikai elméletek Győry Cs. 8. feminista jogelmélet Kiss V. 9. jog és nyelv Fekete B. 10. jog és gazdaság Győry Cs. 11. jogösszehasonlítás Fekete B. 12. a jogelméleti elemzés módszerei Fleck Z. Az egyes témákhoz tartozó tudáselemek és szövegek: 1. Szemlélet, bevezetés A kontextuális tárgyalásmód helye a jogelméletben. A társadalomtörténet, kultúrtörténet, tudásszociológia, jogtörténet és jogösszehasonlítás, mint a kontextuális tárgyalásmód elemei. A kritikai szemlélet. Példák a társtudományok területéről. Alkotók és életek, módszertani alapok. A jogelmélet tárgyalásának lehetőségei, a szokásos és szokatlan megközelítés. Szabó Miklós: Jogelmélet és jogszociológia, in: Jakab, Menyhárt (szerk.) A jog tudománya, HVG- Orac, 2015, 451-542 Szabó Miklós: Rendszeres jogelmélet, 1. fejezet. Jogelméleti módszertan. http://jogikar.unimiskolc.hu/projectsetup/files/joe/jab_2/rendszeres_jogelmelet_1-11.pdf 2. Klasszikus természetjog A természetjogi gondolkodás két forrása: a sztoikus gondolkodás és Ciceró munkássága illetve a középkori teológia. Két fő iránya a középkorban: az intellektualizmus (Aquinói Tamás) és a voluntarizmus (Duns Scotus, William Ockham).
Frivaldszky János (szerk.): A jogi gondolkodás mérföldkövei. Szent István Társulat, Budapest, 2013. 96 140. Frivaldszky János: Természetjog (eszmetörténet). Szent István Társulat, Budapest, 2001. 37 49., 113-147, 224-233, 253-279. Strauss, Leo: Természetjog és történelem. Budapest, Attraktor, 1999. 91-121. 3. Modern természetjog A modern természetjogi gondolkodás első szakasza a reformációhoz (Luther, Kálvin) illetve a vallási képzetektől elszakadó (Grotius, Hobbes, Locke) újkori jog- és társadalomfelfogáshoz kapcsolódik. A második pedig a 20. század embertelen politikájának tapasztalatához (a természetjog reneszánsza, Radbruch). Coing, Helmut: A jogfilozófia alapjai. Budapest, Osiris, 1996, 36-41, 182-192 Fuller, John: Emberi cél és természetjog. In: Természetjog. Szöveggyűjtemény. Budapest, Szt. István Társulat, 2006, 189-197. Radbruch, Gustav: Törvényes jogtalanság és törvényfeletti jog. In: Jog és filozófia. (szerk. Varga Csaba). Budapest, 2001, Szent István társulat Könyvkiadója, 229-239. Strauss, Leo: Természetjog és történelem. Budapest, Attraktor, 1999. 122-181. 4. Pozitivizmus (Kelsen) Az általános jogelméleti koncepciók megjelenése. A Tiszta Jogtan jogtudomány felfogása. A fogalmi jogtudomány és az államjogi pozitivizmus kritikája. A jogi formalizmus jelentősége. Hans Kelsen: Az államelmélet alapvonalai, Miskolc, 1997. Hans Kelsen: Tiszta jogtan, Budapest, 1989. 5. Klasszikus angol pozitivizmus (Austin, Bentham, Hart) A jogi pozitivizmus szemlélete, jelentősége, az elméletben és a gyakorlatban elfoglalt helye. Az angolszász megfogalmazás sajátosságai.
Hans Kelsen: Tiszta jogtan és analitikus jogelmélet. In: Varga Csaba (szerk.): Jog és filozófia. Antológia a XX. század jogi gondolkodása köréből. Szent István Társulat, Budapest, 2001. 171 190. Herbert Hart: A jog fogalma. Osiris, Budapest, 1995. 98 140. (A jog mint elsődleges és másodlagos szabályok egysége) Horváth Barna: Angol jogelmélet. Pallas-Attraktor, Budapest, 2001. 372 409. (A jog fogalma: Bentham, Austin) 6. Szociológiai jogelméletek A szociológiai szemlélet megjelenése a jog értelmezésében. Európai és amerikai társadalmi fejlődés és helyzet: gazdaság, társadalom, kultúra, az eszmék állapota, a jogrendszerek kihívásai. Előzmények, a szociológiai jogelméletek hivatkozási pontjai. Eugen Ehrlich: Szabad jogtalálás és szabad jogtudomány, in: Jog és filozófia, Eugen Ehrlich: Az élő jog kutatása, in: Szemelvénygyűjtemény Roscoe Pound: Társadalomirányítás a jog útján, in: Jog és filozófia Jerome Frank: Emberi lények-e a bírák?, in: Jog és filozófia Jerome Frank: A jog és a modern értelem, in: Szemelvénygyűjtemény 7. A kritikai jogelmélet Az előadás a Critical Legal Studies (CLS) elmélettörténetébe és társadalmi kontextusába nyújt betekintést. Néhány bevezető kérdés (mitől kritikai? Minek a kritikája?) tárgyalása után a CLS előzményeit és intellektuális forrásvidékét (jogi realizmus, marxizmus, kritikai elmélet, Foucault) elemezzük. Ezt követően az intézményesült CLS néhány kortárs irányzatának (critical race theory, a jog kritikai politikai gazdaságtana) elemzése következik. Az utóbbiak bemutatásánál konkrét, a magyar jogi környezetből származó példákat fogunk használni. Szabadfalvi József: A kritikai jogi gondolkodás. http://www.unimiskolc.hu/~wwwjuris/jogelm_jogkritika.pdf 8. Feminista jogelmélet(ek) A különböző feminizmusok teljesen új nézőpontot hoztak a jogrendszer vizsgálatában, amely a jog működésének addig nem elemezett dimenzióit volt képes feltárni. Ezek a megközelítések a
jogrendszer kontextuális vizsgálatáról adott körképben fontos helyet foglalnak el, emellett mind az alapfogalmak, mind ezek egymáshoz való kapcsolata tekintetében mintául szolgáltak a kisebbségi jogtudatosság elméleteinek, amelyek tárgyalására más tárgyak (Egyenlő bánásmód és antidiszkrimináció) keretében van csak mód. A feminista tárgyalásmód alapvetése az, hogy a társadalmi nem, amely a biológiai nemre épül, jelentős részben elválik attól, és önálló társadalmi konstrukcióként működik (vagyis az ember neme, a férfiakra és nőkre osztás, és az ehhez kapcsolt széleskörű szociális következmények egy, legfeljebb ingatagnak tekinthető biológiai alapra masszív társadalmi bizonyosságot és széleskörű következményeket építenek), amely az egyén szerepeit, a számára elérhető foglalkozásokat, stb. messzemenőkig meghatározzák. A jogrendszer a társadalmi nem nézőpontjából (gender lens) vizsgálva egészen más arcát mutatja, amelynek láthatatlan normája a férfi, és ehhez képest finom és durva határhúzások, vagy akár direkt kirekesztések és hátrányok sújtják azokat, akik ennek a normának nem felelnek meg. MacKinnon, Catherine A. (2001) Különbözőség és dominancia: A nemi diszkriminációról in: A feminizmus változásai: előadások életről és jogról, Pont Kiadó, Budapest,, 30 41. (https://www.dropbox.com/s/bz7p2qrvv335tro/mackinnon_feminizmus%2c%20marxizmus%2c% 20m%C3%B3dszer%20%C3%A9s%20az%20%C3%A1llam.pdf?dl=0) Mackinnon, Catherine A. (1996) Feminizmus, marxizmus, módszer és az állam. Úton a feminista jogelmélet felé. (szerk.) In: Szabadfalvi József: Mai angol-amerikai jogelméleti törekvések. Prudentia Iuris 5., Miskolc, 127 153. (https://www.dropbox.com/s/0oszqi2u9ovecn1/mackinnon_k%c3%bcl%c3%b6nb%c3%b6z%c 5%91s%C3%A9g%20%C3%A9s%20dominancia.pdf?dl=0) Molnár András (2015) Feminizmus a jogban. In: Fleck Zoltán Fekete Balázs (szerk.): Tanulmányok a kortárs jogelméletről. Eötvös Kiadó 9. Jog és nyelv A jogászi nyelvhasználat a jog működésének egyik leglényegesebb eleme, amely jól tükrözi a társadalmi kontextust. A jog nyelvi elemzésének elméleti keretei, alapfogalmak és értelmezések. Szabó Miklós: Nyelvi átfordítások a jogban. In: Szabó Miklós (szerk.): Nyelvében a jog. Nyelvhasználat a jogi eljárásban. Bíbor, Miskolc, 2010. 9 28. Vinnai Edina: A diskurzus kötött rendje. Kihallgatás és jegyzőkönyvvezetés a magyar büntetőeljárásban. In: Szabó Miklós (szerk.): Nyelvében a jog. Nyelvhasználat a jogi eljárásban. Bíbor, Miskolc, 2010. 153 191.
10. Jog és gazdaság Az előadás a jog és gazdaság kapcsolatának problematikájába ad betekintést. Először a téma irodalmának a kortárs jogelméletben meghatározó elméleti irányzatát, a jog gazdasági elemzését (law and economics) mutatja be, kitérve annak közgazdasági, jogelméleti, valamint történeti és politikai kontextusára is. Szalai Ákos (2014): A magyar szerződési jog közgazdasági elemzése. L Harmattan-Széchenyi István Szakkollégium, Budapest (részlet: A közgazdaságtan szemléletmódja fejezet, pp. 30-37). Ronald Coase (2004): A vállalat, a piac és a jog. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 11. A jogösszehasonlítás módszerei Az összehasonlítás, mint módszer az elméleti gondolkodás lényeges eszköze, segítségével válik lehetségessé a társadalmi kontextusok különbségének értelmezése. Klaszikus és modern jogösszehasonlítás, a jogösszehasonlítás elemzési módszerének jogelméleti jelentősége. René David: A jogösszehasonlítás mint az általános jogászi kultúra oktatása. In: Fekete Balázs (szerk.): A jogösszehasonlítás elmélete. Szent István Társulat, Budapest, 2006. 116 127. 22 24. E. Nagel: Funkcionalizmus a társadalomtudományokban. In: Bertalan László Szántó Zoltán (szerk.): A társadalomtudományi fogalmak logikája. Helikon, Budapest, 2005. 199 222. Rudolf B. Schlesineger: A jogrendszerek közös magja. In: Fekete Balázs (szerk.): A jogösszehasonlítás elmélete. Szent István Társulat, Budapest, 2006. 116 127. 12. A jogelméleti elemzés módszerei A jogelmélet jelentősége, oktatása és a megközelítések módszerei. A modern jogelméletek stílusa és tárgya. Különböző jogtudományi módszerek és jelentőségük a jogelmélet szempontjából. A jogelmélet szintetizáló jellege. Szabó Miklós, Jakab András: A jogdogmatikai kutatás, in: Jakab, Menyhárt (szerk.) A jog tudománya, HVG-Orac, 2015 51-78. Szabó Miklós: Rendszeres jogelmélet, 10. fejezet Ítélkezéselmélet