Adalékok Erdély geologiájához. Dv Koch Antal egyet. ny. r. tanártól.

Hasonló dokumentumok
ERDÉLYI MUZEUM AZ ERD. MUZEUM EGYLET IGAZG. VALASZTMÁNYA MEGBIZASABÓL SZERKESZTI. F i n á l y Henrik,

ERDÉLYI MUZEUM AZ ERD. MUZEUM EGYLET IGAZG. VALASZTMÁNYA MEGBIZASABÓL SZERKESZTI. F i n á l y Henrik,

ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA

109 - ÁSVÁNY-FÖLDTANI KIRÁNDULÁS ERDÉLY ESZAKNYüGOTI SZEGLETÉBE. Dr. Mártonfy Lajos gymn. tanártól.

3. Újabb adatok a bujturi felsőmediterrán ismeretéhez. Dr. Z a l á n y i BÉLÁ-tól.

9. Jelentés az orsovai és a mehádia-kornyai neogénterületeken végzett földtani vizsgálatokról.

MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés

Miskolc Avas Északi terület Geofizikai mérések geotechnikai jellegű következtetések

Bányász-földtani észleletek Erdély keleti részében

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

5. Vajda-Hunyad környékének földtani alkotása.

А В E 0 C SIN1 H ANTK EN M IKSA LEV. TAGTÓI, (ElCacHa «t III. osztály ülésén deczember 15.) BUDAPEST, EGGENBERGER-FÉLE AKAD. KÖNYVKERESKEDÉS.

ADATOK A MAGYARORSZÁGI FÖLDGÁZ ÉS FÖLDOLAJ KUTATÁSOKHOZ

Adatok Kolozsvár vidéke földtani képződményeinek pontosabb ismeretéhez.

LAJTAMÉSZKŐ ELŐFORDULÁS A KEREPESI ŰTON.

MUNKÁLATAI. SZERKÉSZTÉ HANTKEN MIKSA ELSŐ TITKÁÉ. IV. KÖTET. KÉT TÁBLÁVAL ÉS BOT FÖLDTANI ÁTMKTSEETTEL. f A MAGY, KIR. FÖLDTANI. [ intézet könyvtára.

Fúrás talp Vízszint Kivitelezés. Régi azonosító. Mélység Kőzetfn Kőzettn Kor Jelző1 Jelző2 Jelző3 Jelző4 Jelző5 Jelző6 Jelző7 EOV Y EOV X Z.

8 4 T. ROTH LAJOS (4 )

A Sztrigy mentének s mellék völgyeinek természetrajzi

Budai-hegys. hegység

Kedves Természetjárók!

ERDÉLYI MUZEUM AZ ERD. MUZEUM. EGYLET IGAZG. VALASZTMÁNYA MEGBIZÁSÁBÓL

DIÓSJENŐ KÖRNYÉKE MIOCÉN-KORI RÉTEGEI S AZOK FAUNÁI.

Máramaros-megye geologiai viszonyai különös tekintettel értékesíthető ásványok fekvő helyeire.

I. A felső-orbói felső-mediterrán rétegek kövületei.

TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése

j) Az Erdélyrészi Medencében.

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

A Föld folyamatai. Atmoszféra

A HERCZEGHALMI ARTÉZI KÚT.

I. Szilágymegye alsó pontusi faunája.

Földtani alapismeretek III.

17. Jegyzetek M ány és Felsógalla vidékének agrogeologiai viszonyaihoz.

UTB Envirotec Megbízó: H-1067 Budapest, Csengery utca 31. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Tel.: Fax:

PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE

Dunántúli-középhegység

Váci Országos Börtön

2. Részletes ujrafelvételek Pest- és Fejérmegyében.

2013. évi barlangi feltáró kutatási jelentés

s ) Fr. Hauer u. G. Staehe Geologie Siebenbürgens". Wien

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS

A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT PÜNKÖSDI KIRÁNDULÁSA A BALATON KÖRNYÉKÉRE.

Bevezetés a méréstechinkába, és jelfeldologzásba jegyzőkönyv

*) A Kolozsvár vidéki harmadkori rétegek foraminiferáí. Orv. term. tud. Értesítő. V. évf Terin. tud. szak. 1. fűz

UJABB E G R I FELSŐ OLIGOCÉN GASZTROPODÁK. (Az I. táblával.) Irta:

TRIANONI MOZAIK. Dr.Váry Albert könyve

égalj-viszonyai az 1876-ik év második felében.

I. számú katonai felmérés térkép letöltés ideje: február 21.

RÉGI ELKÉPZELÉS, ÚJ FELFEDEZÉS - LÁTHATÁRON A SPEIZI-SZEPESI-LÁNER- BARLANGRENDSZER

4. Jelentés az évben végzett agrogeologiai munkálatról.

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG

A Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató

ERDÉLYI MUZEUM AZ ERD. MUZEUM EGYLET IGAZG. VÁLASZT/VIÁNYA MEGBIZÁSÁBÓL SZERKESZTI M. K.EGYET. TANAR, A MUZ. EGYL. TITKÁRA, A M. TUD. AKAD. L. T.

(2-ik évfolyam.) KIADJA. Koch Antal, TÁRSULATI MÁSODTITKÁB. T A R T A L O M : Társulati ügyek. Szakgyülés évi február hó 14-én.

UTB Envirotec Megbízó: H-1067 Budapest, Csengery utca 31. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Tel.: Fax:

Az Erdélyi-medence földtana, felszínalaktana és az építkezések biztonsága

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés

ADATOK AZ IPOLYVÖLGY VIDÉKÉNEK GEOLÓGIÁJÁHOZ. Egy elz dolgozatomban felvetettem azt a kérdést, hogy a fels

Jelentés az Erdélyi Nemzeti Múzeum Erem- és Régiségtárának évi működéséről

Geológiai képződmények az egri vár elpusztult Dobó-bástyájának a területén

ERDÉLY FELSŐ TERCZIÉR ÜLEDÉKEINEK ECHINIDJEI. Az V. táblával. v Dr. Koch Antal, egyet, tanártól.

A vajdahunyadi rom. kath. templom középkori szentélye.

ELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL

2.61 -v JELENTÉSEK AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYLET MEGBÍZÁSÁBÓL A MŰLT NYÁRON VÉGZETT VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEIRŐL. ' I...{\

Vízkutatás, geofizika

Hauer, J. und Dr. Stache G.: Geologie Siebenbürgens. Pag ) Neugeboren, 3. L. Systematisches Verzeichniss der in dón Straten auf

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés)

SZKA208_26. Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Kedves Természetjárók!

35 - ÁSVÁNYTANI KÖZLEMÉNYEK ERDÉLYBŐL. Dr. Primics György egyetemi tanársegédtől. I. Szabad orthoklaöföldpátok. a Munfyele-mare gránitjából.

Természeti viszonyok

Domborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella

KÖNYVISMERTETÉS. Bittner S.»Decapoden des pannonischen Tertiárs«közleményének ismertetése.

1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK

2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Start Autó Eger Rallye Április. 3-5

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

VIII. TÁBLA. Az összes eredeti példányok a budapesti tud. egyetem földtani és őslénytani intézetének gyűjteményében vannak.

Talajmechanika. Aradi László

11. A Rézhegység északi oldala Paptelek és Kaznács között és a szilágysomlyói Magúra déli része.

Megfigyelések és mérések a földtanban

-Ungarischen Monarchie Wien ) tették szemlólhetővó. E térképen vázlatosan már feltüntetve

A folyók és az ember

Schell Péter: Az M0 útgyűrű Északi Duna-hídjának cölöp próbaterhelései

Miocén-képzdmények a. A Dunántúl L)ny-i részén felszínen nem találunk felsöpannónikumnál. DNy-dunántúlí. fúrásokban STRAUSZ LÁSZLÓ

Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése. Kőzethatású talajok

ID. SZINNYEI JÓZSEF ( ): TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS MATEMATIKAI ÍRÁSOK

Az épített környezet anyagai SZKA103_03

M0 autópálya szélesítése az Anna-hegyi csúszás WOLF ÁKOS

Készítette: Dominik Adrian (ELTE TTK Környezettan Bsc) Témavazető: Dr. Kiss Ádám

Jellegzetes hegy(lejtõ)csuszamlások a Bükkháton és az Upponyi-hegységben

11. Kéménd és Páld községek környékének agrogeologiai viszonyai.

Meghívó a Keleti-Bakonyba

Átírás:

152 egyénektől függ. A ki e törvény ellen vét, az említatt állomást elveszti és egész 50 font bírsigig elmarasztaltatik. Az isk.-széknek mindig jogában áll egy vagy több oly tisztviselőt kinevezni, kik ügy az elemi, mint az iparos iskolai tanköteleseket iskola látogatására kényszerítsék. szerint a kényszer oktatás Angliában egyenesen az iskola-székektől, közvetve pedig a választó polgároktól függ. London iskola-széke más szabályzat szerint alakúi. A tagok minden harmadik év novemberében újból választatnak. Az iskola-szék elnököt maga választ akár saját kebeléből, akár nem. A nem saját kebeléből választott elnök, ipso facto tagja lesz az isk.-széknek. A londoni isk.-szék elnöke időnként anynyi fizetést kap, menynyit maga az iskola-szék az duc. Departement beleegyezésével meg szab. Jelenlegi elnöke Sir Charles eed, P., nemzete közoktatásügyeért lángoló, s a különböző társadalmi osztályok nevelés-ügyét mélyen ismerő hazafi. A City School Board tagjainak száma jelenleg negyvennyolcz, köztük néhány nő. Tisztán oktatásügyi dolgokban ugyanazok a kiváltságai és kötelességei, mint a többi iskola-székeknek. Az iskola-székek minden héten tartanak ülést. Felmiti Lajos. [Folytatása köv.) Adalékok rdély geologiájához. Dv Koch Antal egyet. ny. r. tanártól. V. A cerithium- ós congeria-rótegek elterjedéséhez rdélyben. Az rdélyről eddigelé megjelent földtani térképek egyikén sincsenek még a áatalabb harmadkori képletnek legfelső félsós- és édesvízi rétegei a tengeriektől elkülönítve, a mi nyílván azért nem történt meg, mert látszólag csekély elterjedésüknél fogva nem tulajdonítottak azoknak oly fontosságot, hogy egy átnézetes térképen külön kijelölni kelljen őket. lterjedésükhöz egyes adatok, különösen Szeben vidékére vonatkozólag, már régebben közöltettek Ackner^) és mások által a Hermanstadt. Yerein für Natnrwíss." közleményeiben, melyeket később Fr. R. v. Hauer Über díe A^erbreitung der Inzersdorfer (Congeríen-) Schichten ín Oesterreíeh"^) ezimű értekezésében részben felhasználva öszszeállított. Hauer és Stache Geologíe Siebenbürgens" munkájában a congeria-rótegek elterjedésére nézve valamivel több van már fölsorolva s itt a cerithiumrétegek ^szármát-emeletü) elterjedése is eléggé ki van emelve már, 1865-ben Herepey Károlytól jelentek meg egyes adatok Nagy-nyed ') Verhaudl. d. kais. Leop. Cavol. Akademie. Graz. XXIV. B. 2. 914 old. és ittheil. des Siebenbürg. Ver f. Naturwiss. Bd III. ö. old. Jahrb. d. k. k. geol. eichsanst. 1860. XI. Bd. 9 old.

153 vidékéről (hozzá földtani térkép is,) ezen tárgyra nézve^), 1873- ban pedig Csató Jánostól a Sztrígy mentéről hasonlóképpen néhány adat.^) 1875-ben Herbieh és Neumayr délkeleti rdély édesvízi rétegeinek elterjedését és faunáját igen alaposan leirták,^) miről az rd. uzeum" mult számában kivonat is volt közölve. indezen adatokhoz újakkal járulhatok s úgy hiszem, hogy rdély középrészének, és különösen a medencze egyes öbleinek beható átkutatása után sok új leihelyet sikerül még találni s hogy az eddigiek alapján is lehetséges lesz már rdélj-nek egy újabb földtani térképén, a fennevezett igen fontos és érdekes rétegeknek elterjedését kijelölni s ez által kimutatni, hogy az erdélyi medencze egykori sósvize fokonként mint édesült ki, mint vonult mindinkább viszsza és hol képezte a harmadkor végén az utolsó édesvízi tavakat és mocsárokat. Az új adatokat, melyeket a következőkben öszszeállítaní fogunk, nagyrészt a muz. egylet, kisebbrészt a Hermannst. Ver. f. Naturwiss." gyűjteményeiben szereztem, a melyekben számos idevágó kövületet találtam különböző lelhelyekről, de meghatározatlanul. Az erd. muz. egylet gyűjteményében heverő kövületanyag Pávay lek, Lészay János és Buda lek által gyűjtve került ide, a mint az azokhoz mellékelt feliratokról meggyőződtem. A múlt tanévben a tanárképezdei gyakorlatokon Töth ihály és Szabó Lázár urak dicséretes szorgalommal foglalkoztak ezen anyag rendezésével és meghatározásával s miután meghatározásaikat felülvizsgálva, a tévedéseket kijavítottam, közlöm ezen tanulmányozások eredményeit, melyek főkép az erdélyi medencze nyugoti és délnyugoti szélére vonatkoznak. rdély délnyugoti sarkából kiindulva s északnak haladva felemlítjük az egyes leihelyeket, az azokon tálált kövületeket és az anyagot ís, melyekben előfordultak. A) A hátszegi öből (Strigy mente) leihelyei. 1. Felső-Szálláspataka. Zöldesszürke csillámos márgában: Cerithiim pictum Bast. igen szép példányok. Cerithium sp. indet. 2. ácsesd. Kékesszürke tömött tályagból: Cerithium pictum Bast. szép nagy péld. gyak. nodosoplicatiim Hörn, 1 tőred. péld Nerita cfr. picta Fer. gyak, issoa inflata Andrz. gyak. Lachesis Bast, elég gyak. angulata ichw, néhány péld. actra podolica ichw, elég gyak. Cardium ohsoletmi ichív (?) töredékek. ') A m. Orv. és Term. vizsg. X. nagy gyűl. munkálatai 1865. 217 és 219 1. ") Az rd. uz. egyl." évkönyvei. 1871 73. VI. 104 115. 1. Jahrb. d. k. k. geol. eichsamt. 1875. 25 Bd. 401-431. 1.

154 zen lelhely a cerithium rétegekre nézve tehát elég gazdagnak mondható. 3. Rákösd, a) Homokos, kavicsos sárga agyagból: Cerith. pictum Bast, igen sok jó péld. Cerithium Duhoisi Horn, sok jó péld. ruhiginosum ichív, sok jó péld. Nerita cfr. pi'-ta, több jó péld. urex sublavatus Bast, több jó péld. Pleurotoma oheliscus Des oul. 1 jó péld. odiola cfr. Hörnesi Bss. 1 töred. néld. h) Durvamészben : Cardiiim plicatum ichív, köbéi és benyomat. zen leihelyről a szármát emeletbeli alakok közt két tengeri alak, t. i. Cerith. Duhoisi és Pleurotoma oheliscoides lévén, igen valószínű, hogy ezek a cerithium rétegek feküjében feltárt neogén tengeri rétegekből valók s a gyűjtők által kevertettek öszsze. 4 Keresztény-Almás. z a szármátemeletii kövületeknek gyűjteményünk után itélve leggazdagabb leihelye, hol egyúttal, ha a különböző kőzeteket számba veszszük, nagyobb feltárások is lehetnek. a) Pinomszemű szürkés vagy rozsdasárga homokból vagy porhanyó homokkőből: Cerithium pictuni Bast. igen sok. nodosoplicattim Horn. néhány péld ruhiginosum ichív. sok péld. rvilia podolica ichw. sok péld. Ugyanezek egészen fiatal példányokban találhatók foraminiferákkal társaságban a homokszemek közt; valamint még: Bulla cfr. Lajonkaireana is 2 példányban. Azonkívül még: Cerithium disjunctum Sow. több péld. Buccinum haccatum Bast. onodonta angulata Lmk. h) Vasrozsdás kötszerű porhanyó conglomeratban: Cerith pictum és nodosoplicatum néhány péld. onodonta angulata Smk. Tapes gregaria Partsch. gyak. actra podolica ichw. Cardium plicatum ichw. zen conglomerathoz helyenként űnomszemű homok tapad még, hihető tehát, hogy tele van települve a) alatti homokba, vagy legalább közvetlenül érintkezik vele. c) Kékes vagy sárgásszürke szilárd, meszes, táblás homokkőben, mely átmegy homokos mái'gás mészkőbe is: Tapes gregaria Partsch. néha oly roppant menynyiségben, hogy a kőzet egészen héjaiból áll; Cerith. pictum és nodosoplicatum kisebb számban.

155 Cardium plicatum ichw. kőbelek és benyomatok. vindobonense ichw. dtto dtto Solen subfragilis ichw. 1 példánynak kőbele. d) Szürkés- vagy sárgásfehér durvamészben, Popesd felé eső árokban. Cerith. píctum, ruhiginosum és nodosoplicatum köbelei és benyomatai; Cardium obsoletum ichw. dtto dtto zekből látható, hogy a szármát emeletnek legalább is négy rétege van föltárva K.-Alraás vidékén; hogy mily rendben következnek egymás alatt, arra nézve mit sem találtam feljegyezve. 5. Felső-Pestes. Durva márgás mészben: Cardium obsoletum ichw. rvilia podolica ichw. Alatta mindjárt tengeri durvamész következik Card. Turonicum és Pecten aduncus kövületek lévén ugyanonnan. 6. Nagy-Barcsa. Kékesszürke tömött tályagban : Cardium cfr. PensUi Fuchs. Congeria Czjzehi Ilörn. zek tehát kétségtelen eongeria-i'étegek. 7. Árki. Homokos mészben Tapes gregaria ichiv. jól megtartott péld. 8. Szent-György-Válya. A kövületekhez kőzet nem volt mellékelve. Cerithium pictum Bast. igen szép péld. i. gy. ruhiginosum ichw. gy. urex sublavatus Bast. gy. Buccinum baccatum Brocc. több. zeken kivül következő mélyebb tengeri rétegre mutató kövületek hasonló jó megtartott állapotban. Cerithium crenatum Brocc, 1 péld. Cancellaria varicosa Brocc. 1 péld. Pleurotoma obeliscus des oul. 1 péld. Terebra fuscata Brocc. 1 péld. zek is valószínűleg a gyűjtők által alsóbb tengeri rétegekből kevertettek a szármát emeletbeli kövületekhez. 9. agura. agura hegy teteje. a) Porhanyó csigás mészből: Cerithium pictum Bast. néhány péld. ruhiginosum ichw. sok sp. (sima övökkel) 2 editerraneum Desh. néhány péld. Nerita cfr. picta Fér. sok péld. onodonta angulata ichw. néhány péld. urex sublavatus Bast, igen sok péld. Rissoa Lachesis Bast, sok péld. var. laevis sok péld.

156 rvilia podolica ichw. sok péld. (fiatal) actm cfr. podolica ichw. (fiatal példányok) Carclium pucatum ichw. töredékek. ohsoletum ichtv, kopva, törve gyak. odiola marginata ichtv. egy törött péld. Anomya costata ichw. 1 kopott példány, valószinüleg belemosva v. belekeveredve. h) Kemény szürke táblás mészmárgában: Cardium ohsoletum ichiv. kőbelei bőven. rvilia podolica ichw. c) eszes, agyagos, csillámos homokkőben: Cerithium rubiginosum ichtv. jó péld. Trochtis cfr. pictus ichtv. 1 péld. d) sárgásszürke szilárd cerithiummészkőben: Cerith. pictnm és Cardium ohsoletum kőbelei. e) Oolithos, kavicsos-homokos mészkőben : Cerith. pictnm Bast. kőbelek és benyomatok: Cardium ohsoletum ichtv. kőbelek és benyomatok actra podolica ichtv. /') Barnássárga meszes homokkőben (kagylóbreccia) igen sok. Cerithitim pictum, rvilia podolica, Card. ohsoletum, Tapes gregaria. g) Kékesszürke ligoites, csillámos tályagban, nagyon öszszelapítva: Card. ohsoletum, rvil. podolica, odiola marginata. Látható ezen sokféle kövületből és kőzetekből, hogy a agura hegyi fültárás, melyet különben már meszsziröl is láthatni, egyike lehet a legtökéletesebbeknek a szármát emeletű rétegekre nézve. A rétegsorozat itt sem volt följegyezve. 10. Tormás. Homokos agyagban és agyagos homokból: Cerith. pictum, rubiginosum és mediterraneum gyak. Buccintim baccatum Brocc. 1 péld. Nerlta cfr. picta Fér. több péld. zeken kívül van innen igen sok tengeri rétegekre mutató puhányfaj, mi arra mutat, hogy itten együttesen vannak feltárva. B) Az Olt folyóvidékének leihelyei Szeben vidékén. 1. Nagy-Pold: Congeria spatulata Partsch 1 péld. 2. Szakadát. Kékesszürke tályagból: Cerithium pictu Bast. sok péld. rtihiginosiim ichw. sok péld. editerranetim Desh. 1 Zelehori Hörn. 1 Trochtis podolicus Dtib. 2 urex suhlavatus Bast. 3 Buccimwi costulatum Brocc. 3,, elanopsis Botiéi Fér. 1 artiniana Fér. 2

157 elanopsis pygmmaea Partseh. 3 péld. Cardita Partschi Goldf. 2 Tapes gregaria Partseh. 1 Cardium ediile L. 1 Congeria spatulata Partseh. 3 zen köviiletjegyzékben a congeria és.a eerithium-rétegek jellemző alakjai meg vannak, sőt néhány alsóbb tengeri neogén rétegre mutató faj is lévén közöttük világos, hogy mindezen rétegek egymás felett, előfordulnak Szakadátnál. 3. Nagy-Disznód. A kőzetből kiszabadított példányokban: elanopsis artiniana Fér. sok péld. impressa Kraus 2 avellana Fuehs több péld. töredéke costata Fér. 1 péld. Congeria Radmanesti Fitchs. 2 péld. töred. 4. Szent-rzsébet (Hammersdorf). Kékesszürke tömött agyagban: gyak. Cardium Penslii Fuehs. elég gyak. Valeneiennessia sp.*) elég gyak. zek a szt.-erzsébeti domb nyugati oldalában találtattak. Legérdekesebb mindenesetre a Valenciennesia töredékei. A legnagyobb példány széles tör., egy 2-ik péld. töredék széles és 1" magas; egy harmadik IV' széles és 2" magas, és még néhány töredék van. 5. Rüsz (Reussen.) Délre a helységtől kékesszürke tömött tályagban (Congeria képletű); Cardium cfr. Penslii Fuehs. lapított péld. 6. Tolmács. Durva kagylóbreeeiában (szármát emel.) Cardium ohsoletum iehw. rvilia podoliea iehtc. 7. Szász-Orbó. Szürkéskék tömött tályagban (congeria képi.) 8. Hatniesch. Kékesszürke agyagban (congeria képi) Cardium Penslii Fuehs. Congeria Czjzeki Hörn, szép nagy példány. C) A közép-aros foiyóvidékének leihelyei. 1. Koncza, a szőlők alatt. a) Laza homokból: Nerita Guadeloupana Fér. 1 kopott péld. *) z a beocsiiii inárgíból jól ismert és Keuss által is ábrázolt V a- lenc. Rouss fajtól különbözn' látszik és jóval kisebb iá azon fajnál. Hauer Per. Arbegen vidékéről említ hasonló kövületet a oongeriaagyagból (Lásd Hantken: A beocsini márga földtani kora. Akad. értekezések. IV. k. 6. szám 6. lap.

158 elanopsis artiniana Fér. sok jó péld. Bouei Fér. b) Kavicsos homokból: Unió cfr. Bielzi Fuchs, töredékek. Congeria subglobosa Partsch. töredékek. cfr. Partschi Czjz. (élesebb geriuczéllel}. elanopsis pygmaea Partsch. töred. Congeria cfr. spatulata Partsch töred. Cerithium disjímctum Sow..2 péld. pictum Bast. igen sok. rubiginosum ichw. elég sok. Cardium obsoletum ichw. töred. Tapes gregaria Partsch igen sok. PectuHculus pilosus L. 1 péld, töred. Bulla Lajonkaireana Bast. 2 péld, töred. Kitűnik ezen kövületjegyzékből, hogy Koncza jó és gazdag kövületleihely a congeriaképletre nézve, de hogy a congeria-rétegek alatt bizonyára a cerithium és alattok a neogen tengeri rétegek is fel vannak tárva. 2. Nagy-nyed. Farkas pataki rétegek. Kékesszürke csillámos palás tályagban (cong. képi.) Congeria cfr. amygdaloides Dtmk. 2 db benyomata. 3. Gombás, a) Vörhenyes szürke agyagmárgában: Fucoidea lenyomatok. b) sárgásszürke conglomeratban: rvilia podouca ichw. 4. iriszló. Szürke mészkötszerű conglomeratban ; Cerith. pictum Bast. 1 jó péld. 5. Oláh-Lapád. a) Sárgásszürke porhanyó durva homokkőben és kavicsban: Cerith. pictum és rubiginosum gyakori. Cerith. editerraneum Desh. 1 tör. péld. Cardium sp. elanopsis impressa Kraus. több jó péld. zeken kivűl neogén tengeri kövületek is vannak innen, úgy hogy a fiatal harmadkori rétegek egész sorozata rneg kell, hogy legyen. 6. Harai-hegyek. Sárgásszürke tályagban (cong. képi.) Cardium cfr. Síjrmiénse Hörn. lapított benyomatok. 7. Apahida. Sárgásszürke csillámos tályagban (cong. képi.) Cardium cfr. Hantkeni Fuchs. benyomata. 8. Ozd. Hasonló anyagban (cong. képi.) : Cardium, cfr. Hantkeni Fuchs. benyomatai.

159 9. aros-sülye. Sárgászíirke tályagban (cong. képi.) Cardium cfr. Hantkeni Fuchs. 10. Oláh-Solymos. észkötszerű durva liomokkőben : Congeria Badmanesli Fuchs. 2 péld. 11. Buzás-Bocsárd, Kékesszürke csillámos tályagban: Cardium cfr. Hantkeni Fuchs, lenyom. 12. Vingárd. Sárga csillámos agyagban és eonglomerátban: Congeria Radmanesti Ftichs. 1 ép péld. 13. Péterfalva. Balázsfalva mellett. Kékesszürke tályagban: 14. Kapudi hegyek. Sárgásszürke tályagban; Cardium cfr. Hantkeni Fuchs. benyomata. 15. Kőhalom. Durva laza porondban (cerith. képi.) Cerithium pictum ichiv. Cardium obsoletum Fíchw. Tapes gregaria Partsch. sok apró jó péld, D) A Szamos folyóvidékének'leihelyei. 1. agy.-köblös. Kimosva és kopva: elanopsis artiniana Fér igen szép nagy 2 péld. Congeria suhglohosa Partsch. nagy péld. töred. 2. Halmágy (a Szilágyság felé ) Kimosott példányokban: elanopsis artiniana Fér. elanopsis cfr. vindobonensis Fuchs. két leihely tehát elég bizonyíték arra nézve, hogy a Szamos folyóvidékén sem hiányzanak egészen a fiatal harmadkori képletnek félsós- és édesvízi rétegei s valószínű, hogy beható kutatások után még több helyen is ki lesznek mutathatók. Általános következtetés gyanánt ezen adatok nyomán is kimondható már, hogy míg a félsósvízí- vagyis cerithium-rétegek különösen rdély délnyugati sarkában, az úgynevezett hátszegi öbölben vannak kifejlődve, addig az édesvízi- vagy congeríarétegek rdély egész déli és nyugati széle mentében elnyúlnak s a aros mentében mélyen behatolnak az egykori medencze közepébe is. A ezőségen eddigelé nincsenek még kimutatva cerithium- és congeria-rétegek, de az eddigiek után nem épen valószínűtlen, hogy ott is feltalálhatók lesznek, habár igen kis helyekre szorítkozva és diluvialis rétegektől elborítva is. Adalékok a sokszoros burkoiiytömlök casuistikájához. (in Beitrag zur Oasuistik multip.ler chinococcen.) Rohde, Arch. d. Heilk. XVII. évf. 1, füz. 45 62 11. 35 éves nőnél a felhastájon duzzadás és heves szúró fájdaloni lépett fel, melyek a rászttájra és a csípvakbél tájra kisugároztak. gy hő múlva ezen fájdalmak eltűntek de rövid idő múlva beteg a