11. Kéménd és Páld községek környékének agrogeologiai viszonyai.

Átírás

1 11. Kéménd és Páld községek környékének agrogeologiai viszonyai. (Jelentés az 1898-ik év b en eszk özölt részletes agrogeologiai felv ételről.) Timkó imbé-től. Eöldmíveléstigyi m. kir. Minister úr Ő Exellentiáj ának évi márczius hó 5-én kelt eln. sz. magas rendeletével a m. kir. földtani intézethez ösztöndíjassá neveztetvén ki, 0 Exellentiája egyszersmind megengedni méltóztatott, hogy tanúlmányaim kiegészítése végett egy nyári és egy téli semestert, mint vendég-hallgató a magyaróvári gazdasági akadémián töltsék. A nyári semester bevégzése után Minister úr 0 Nagyméltósága évi 35327/IV. 3. sz. magas rendeletével utasítani méltóztatott, hogy a nyári szünidő tartama alatt az országos geológiai felvételekben résztvegyek. E végből Böckh János min. osztálytanácsos, földtani intézeti igazgató úr 328/898 sz. rendeletével mindenekelőtt július és augusztus hónapra a Biharmegyében működő dr. Pethő Gyula m. kir. íogeologus úr mellé osztattam be, hol július 5-étől augusztus hó második feléig a íogeologus úr vezetése mellett Belényes vidékén az orogeologiai felvételekkel ismerkedtem meg. Augusztus hó másodikfelétől szeptember hó második feléig, H orusitzky H enrik geológus úr oldala mellett Szalka, Vámos-Mikola és Bénv közé eső teíületen Hont megyében nyertem bevezetést az agrogeologiai felvételek körül való eljárásban. Végül szeptember hónap második felétől október első feléig a vezérkari 14. zóna XIX. rov. EK jelzésű térképlapon Kéménd Esztergom m. és Páld Hont m. községek környékét önállóan térképeztem, csatlakozván ezzel palini Inkey Béla úr korábbi s H orusitzky H enrik úr ez évi felvételeihez. Ugyancsak ez alkalommal H orusitzky geológus társaságában Köbölkútra tettünk kirándulást, hol a pontusi fauna egy szép lelőhelyén gyűjtést eszközöltünk.

2 2 0 6 TIMKÓ IM RE. (2 ) A kis magyar medenczét beszegő lankás dombvidék kicsi, de geologiailag eléggé változatos részének : nevezetesen Páld és Kéménd községek környékének agrogeologiai felvétele képezte feladatomat. Térszíni tagozottsága e területnek egyszerű. A Garam alsó folyásának Kóméndnél meglehetősen összeszűkülő völgyéből emelkednek kelet felé azon dombsorok, melyek Garam-Kövesdnól veszik kezdetüket és ettől E-i irányba a Garam és Ipoly folyók között, mint vízválasztó húzódnak. E dombsorok legnagyobb magasságukat a Baglyas teteje hegyben (290 m.) érik el. Mély haránt völgyek, vízmosások tagolják itt-ott, a minők pl. az Ordöngös-völgy, Biikk-Árka stb. E dombsorozat átellenében a Garam völgyét egy diluvialis terrasz szegélyezi, mely nyűgöt felé messze hullámos fensíkba vész. E terrasz átlagos tengerszín feletti magassága 145 m. Párhuzamos völgyek szeldelik, mint Sár-völgy, Nagy-völgy és, Zsalazsomi-patak völgye. E terrasz falába vájta be medrét itt-ott a Garam folyó, mely felvételi területemet csaknem középen szeli át. Itt éppen Kéménd községnél változtatja meg a Garam középső folyásának átalános DNy-i irányát s eltérve a dil. terrasz partfalától, melyhez eddig simult, fokozatosan húzódik mindinkább DK felé a dombsorozat aljához. Alsó folyásának völgye ugyancsak Kéméndnél hatalmasan összeszorúl a dil. terrasz és mediterrán dombok között. Ez alluviális völgy átlagos magassága 115 m. Nyugat felől a Sár völgyön, Nagy völgyön áthúzódó erek és a Zsalazsomi kis patakocska küldi a Garamba vizét, Kelet felől pedig a Tárná, Oreg-Szikincze és Kis-Szikincze patakok. A dil. terrasz falából fakadó számos forrás, nemkülönben a patakokkal összefüggő sok erecske szabályozás hiányában mind megannyi hozzájárul jókora területek elmocsárosításához. G eológia i viszonyok. E elvételi területem földtani alkotásában : neogén, diluviális és alluviális képződmények vesznek részt, melyeket a következőkben egyenként ismertetek. A. harmadkoricik közül, mint orografiai tényezők szarmata és felső-mediterrán korú képződmények szerepelnek területemen, melyek valamennyié finomabb, durvább üledékes képződmény. E zek: agyag, homok, homokkő, konglomerát és durvamészkő. Ezen képződmények keletkezésének idejét és sorrendjét illetőleg Stache * következőképen nyilatkozik a * D r. S t a c h e : «Die Geologisehen Verháltnisse dér Umgebung von Waitzen in Ungarni) czínríi értekezésében.

3 (3) FELVÉTELI JELENTÉS. 207 Vácz környékén Kemenczén látott profil szerint: A kom i rétegek képződése után bekövetkezett a trachitkitörés és a breccsia képződése azután tuffás homok és agyag homokkő és konglomerát, legvégül a lajtamészkő ülepedése. Területem mediterrán képződményei között, mint legrégiebbek csak ez utolsók vannak meg, ezek sem nagy kiterjedésben. Legelterjedtebb képződmény az agyag, mely mint vörös és fekete agyag főleg a magaslatokat borítja, így a Baglyas hegyet, Második föld és Csegze mocsárokat; szürke agyag és márga bukkannak elő a Bükk-árokban, nemkülönben Páld község tövében és vele szemben a Garam jobb partján dil. kavics alól. E szürke agyag kövületeket is tartalmaz, főleg foraminiferiákat. Yízszintes településük zavartalan. Az a vulkánikus erő, mely az Ipoly völgy peremét alkotó nemkülönben a Garam-Kövesd és Bajta közötti trachitokat és breccsiákat tolta fel, itt a Garampartot szegélyező magaslatokon megszűnt teljesen s á neptuni folyamatok működvén az említett képződmények települését nem zavarta semmi sem. Másodsorban homok-, homokkő és konglomerátok vannak az ezen korbeli képződmények között. így a Bükk-árok, Csegze mocsárok, Ordöngös völgyben Baglyas tetején. Hogy pedig ezen itt felsorolt üledékes képződmények fiatalabbak e dombsorozat végén a Garam s Ipoly folyók torkolatait elválasztó andezit és andezit-breccsia-tömegeknél bizonyítja az a körülmény, hogy e vulkánikus képződményekből eredő kavicsokat találunk ez üledékek konglomerátjaiban. Mivel pedig ez andezit-tömegek kitörésének időszakát a felső-mediterránba helyezik, mint annak legidősebb képződményét, lcövetkezésképen ez üledékek a legfiatalabb felső-mediterránba helyezendők. Benne csupán lekoptatott ostrea héj-töredékeket találtam. Az említett rétegek fölött végül egy-két helyen durva homokos mészkövek és meszes agyagos homokok helyezkednek. így a Bükk-árok és Ordöngös-völgy E-i oldalain. Benne a következő kövületeket találtam : Murex sublavatus, B ast. * Trochus papilla, E ichw. * Trochus Celinae, A ndbz. Trochus pictus, E ichw. Bulla Lajonkaireana, Bast. * Rissoci angulata, E ichw. Ceritium pictum, B ast. Egy Turritella turris, Bast. is került elő ez anyagból, mely azonban valószínűleg bemosott példány. Mindezen harmadkori képződmények elég

4 20 8 TIMKÓ IMRE. (4) jó feltárásba láthatók a Blikk-árka meredek partfalán (1-ső ábra). Itt, mint legrégibb képződmény kékesszürke agyag szerepel, melyre konglomerát telepedett itt-ott homok és homokkővel.váltakozva. A közbe telepedett homokrétegek az árokban lerohanó esővíztől kimosatván, származtak ez árokban a konglomerátok hatalmas lépcsőfokai. Ezt végül összefüggő homokréteg borítja s erre következik a durvamész, majd lősz és legfölül ennek málladéka a humuszos vályog. Az itt leírt profilban a durvamész rétegekig terjedő képződmények a magasabb pontokat borító vörös és fekete agyagok és kavicsos agyagokkal egyetemben a lajtamészkővel egyidőseknek tekinthetők; a reá telepedett csak itt-ott fölbukkanó durvamész pedig azon vékony szarmata sáv foszlánya folytatásának mondható, mely területemtől É-ra a Garam völgyében a Szikincze partján Kis-Gyarmat községben hatalmasabb dimenziókban van kifejlődve, a hol fejtik is a területemen előfordulónál kissé kompaktabb szarmata mészkövet. Durva mész Kolluvialis talaj Lösz Homok Konglomerát Agyagmárga 1. ábra. Végül e fölött a diluvium-kor képződménye a lősz-takaró zárja be a leírt profilréteg sorozatát. D ilu v iu m. A plioczenkorszakban megnyílván a vácz-esztergomi sziklakapu, a kis magyar medencze vize ezen talált kivezető utat, hátrahagyván a medencze vulkánikus és üledékes képződményeinek további kialakítását a diluvialis korszak munkájának. E korszak munkálkodó faktorai első sorban a víz, azután a szél. A folyók hordalékukkal mindjobban simítják s töltögetik fel a medenczét s e munkában a területemet átszelő Garam-folyónak is jókora szerep jutott. Legelsőbben szétterítette a magával hozott kavicsot a jobb oldalán elterülő harmadkori képződményekre, később pedig mikor feltöltéseivel esését már csökkentette, homoktakarót vont a kavicshordalékra, mely által medre is mindinkább keletre szoríttatott a harmadkori magaslatokhoz. A diluviális korszak szárazabb klimájií szakasza a szél munkáját juttatta érvényre. A kiszáradt medencze finom iszapját szárnyára vette a

5 (5) FE LV ÉTE LI JELENTÉS szél s szétterítette hol vastagabb, hol vékonyabb rétegekben a harmadkori s diluvialis képződményeken. így származott a dil. korszakban az a jókora kiterjedésű terrasz, mely területemnek nagy részét képezi. E korszak képződményeinek települési viszonyait a 2-ik ábra tünteti fel. Ez a dil. terrasznak egy meredeken elvágódó partfala, melynek tövében egykor a Garam folyt. Legfölül a lösznek kulturrétege van, ez humuszos vályog, majd lősz következik, melybe a Garam folyó homokos, kavicsos lencséket mosott be áradásai alkalmával, azután homok s legvégül kavics. E kavicsból fakadnak a környék összes forrásai, melyek elég nagy számban vannak s jó hűs egészséges vizet adnak. E lőszfalakba iktatott kavics v. homok lencsék előfordulása nagyon gyakori a terrasz partfalán főleg ott, hol a Garam nagyobb kanyarulatokkal folyási irányát változtatja. Még egy dil. szelvényről kell említést tennem ugyancsak a terrasz falaknál, s ez a területem határán közvetlen a Garam partján van. Itt a vályog típusos lösz kavicsfoltok homok homokos kavics diluviális kavicsnak feküjét is megtaláljuk mediterrán szürke agyagtól képviselve, mely a Garam jelenlegi vízszínének magasságában van. Ez a terrasz diluviuma, melyet kavics, homok és lősz reprezentál. Másképen van azonban a magaslatok, a dombsorozat dilluviuma kiképződve. Itt a lősztakaró csak vékony foszlányokban telepedett rá közvetlen a harmadkori képződményekre, ellentétben a terrasz összefüggő vastag lősztakarójával, mely alatt rendesen megtaláljuk a homokot vagy kavicsot. A U u v iu m. A terület legalacsonyabb részét a Garam alluviuma képezi. Keskeny folyó völgy ez, mely a diluviális terrasz és harmadkori magaslatok között, mint sáv húzódik. Legvékonyabb e sáv éppen Kéménd község aljában, hol a diluviális terrasz egész a dombsorozat lábához szorítja a folyót. Garamképződmények még az itt-ott elszórt homok- és kavicsszige- A m. kir. földtani intézet évi jelentése. Í898. U

6 2 1 0 TIMKO IMRE. (6 ) tecskék a Garamban. Legnagyobb ezek között a kéméndi Garain-hídnál levő sziget. Talaj viszonyok. Mezőgazdasági szempontból a talaj, mint a különböző növények termelésének első és főfaktora szerepel. Ez nyújt helyet, ád tápszereket a növényeknek, miért is ennek alapos ismerete a mezőgazdának elengedhetetlen fontos. Az agrogeologiai felvételeknek egyik főczélja az egyes vidékek talajviszonyainak ismertetése. A talajra vonatkozó ismeretek közül annak származása, jellemző tulajdonságai, nemei és osztályozása különösen fontos, mert ezek nyújtanak biztos támpontot a talaj helyes kezelésére, annak kellő értéke szerinti megbecsülésére. A talajok származásának, keletkezési viszonyainak olyan szempontból való kutatása, mint ahogy az az erdő- és mezőgazdára nézve fontos, a talaj jellemző tulajdonságainak kipuhatolása és nemeinek megállapítása a gazda munkájának megkönnyítése érdekében, ezek azok a principiumok, melyek minket felvételeink alkalmával vezérelnek és munkálkodásunknak irányát megszabják. Mindmegannyi irányadó útmutatás, melyekre az a gazda, ki a tapogatódzástól meg akar válni, okvetlen rászorul. Nem mondom azonban azt, hogy a talajviszonyok kipuhatolására irányzott munkálkodásunk eredményei immár megdönthetetlen alapigazságok. Koránt sem. Sokkal fiatalabb még a talajismereti tudomány, semhogy a kísérletezésnél tovább jutottunk volna. De a természettudományokban csak a nézetek változnak, nem az észleletek. Az uralkodó elméletek múlnak, újak támadhatnak, de a jól észlelt tények, a jó megfigyelések becsesek, a jövő munkásainak fölötte hasznosak. -K Nézzük ezek után tüzetesebben területünk talajviszonyait. A talajviszonyok leírásánál külömböző szempontokból kiindulva tárgyalhatjuk az egyes talajnemeket, s így csoportosítván azokat, más-más talajosztályozáshoz jutunk. Legczélszerűbbnek vélem a különböző talajnemeknek eredetük szerint való csoportosítását tekintettel a domborzat alakjára, a hol fekszik a talajnem és annak geológiai korára. (Fallou-Girard-féle osztályozás.) Az elmondottak alapján területem talajnemeit a következőképen csoportosíthatom. Helytálló talajok: A magaslatokon fordulnak elő kizárólag. Ide tartoznak :

7 ( 7 ) FELVÉTELI JELENTÉS Felső-mediterrán üledékek talaja. 2. Lajtamészkő talaja. Kolluviális talajok: A hegyek lejtőinek alján, a völgyek peremén foglalnak helyet s az egész hegylejtőtől függ minőségök. Hordalék talajok: Ide tartoznak a szél- és vízhordta talajnemek, melyek geológiai koruk szerint csoportosítva: Terrasz lösz, hegyi lösz : szélhordta diluvialis korú talajnemek.: G-aram alluvium: homok, vályog, homokos agyag, kötött agyag és mocsaras talaj. Nézzük most ezen talajnemeket egyenkint: A felső-mediterrán üledékek talajfajtái elég változatosak. Főbb típusai : nehéz vörös és fekete agyagok, kavicsos agyag és agyagos homokok. A vörös agyagokat a legmagasabb ponton a Baglyas-hegyen találjuk. Mészszegény kötött talajnem. Ezt környezi fekete agyag, mely ugyancsak mészszegény. Az előbbinek altalaja ugyancsak vörös 'Agyag; az utóbbié már nem alkot oly vastag réteget, a mennyiben sok helyen IVa m.-nyíre már hom o kot hoz fel a fúró. Az Ördöngös-völgy végében éppen a megye határán mind sűrűbben találunk a fekete agyagban kavicsot, mely azután egy konglomerát feltáráshoz vezet. Ennek környékén kis kiterjedésben ugyan kavicsos agyagtalajt találunk a mediterrán'mledékek talajai közé beiktatva. Jókora kiterjedésben szerepelnek továbbá a mediterrán homok és homokkő máladékai. Felső része agyagos homok, de nem nagy vastagságban; majd finomabb, durvább homok következik mint altalaj, sőt sokszor a fúró eléri a homokkő-padokat is. így a Csegze mocsárok magaslaton (22. sz. fúrás) 30 cjm barna agyagos homok, 100 szürke homok, 150 homokkő. Végül a durvamész talaját említem, mely csekélyebb kiterjedésben meredek lejtőt alkot az Ördöngös-völgy oldalában; Nagyon vékony rétegű (20 30 cjm) mészkőtöredékeket bőven tartalmazó talajnem. A homokterület egyes kimagasló pontjain kis szigetkékként ugyancsak fellép e talajnem. A kolluviális talajok minőségét az egész hegylejtő szabja meg, mely- 14*

8 212 TIMKO IM RE. (3) nek alján elterülnek. Ott, hol élesen válik el, egyik geol. képződmény a másiktól, pl. meredek falakkal, ott nem igen találkozunk e talajnemmel, vagy ha igen, akkor csak árkok fenekén van még csekély kiterjedésben pl. Ördöngös-völgyben. Hol azonban a magaslatok lankásabb lejtéssel simulnak a folyó völgyhöz, ott az nagyobb területet foglal már el. így Páld község és a Kis-Szincze között van egy ilyen csík, melynek talaja a magaslatokról összemosott lösz, mediterrán homok s alluviális agyag és iszap keveréke. A hordaléktalajok közül első sorban a subaerikus eredetű diluviális lösz érdemel említést, mely területemnek legnagyobb részét borítja. Kétféleképen van kiképződve, mint terrasz-lösz, s mint a magaslatokat borító hegyi lösz. A kétféle löszkülömbségről a geológiai részben már emlitést tettem, most csak még egyet-mást fűzök a löszről elmondandókhoz, a melyek talajtani szempontból fontosak. Inkey BÉLÁnak a szom széd lap löszterületein eszközölt m egfigyelései* e vidék löszeire is ráillenek sok tekintetben. Nevezetesen, hogy a síkság és dombok löszei között csak a fekvési viszonyokból kimagyarázható különbségek vannak. így a sík felületű löszterraszon látjuk, hogy annak feltalaja nemcsak vastagabb, de humuszo- sabb is. A kétféle lösz elterjedését illetőleg a következőket észleltem. A hegyi lösz Páld község környékén az Öreghegy, Második föld és a Páldi puszta környékét borítja. Feltalaja vályog, mely a magaslat parti részein kissé homokos, mi az altalajban is észlelhető. így a 3. sz. fúrás a következőt mutatja: 50 homokos vályog, 150 homokos lösz. Részben megváltozik úgy a felső vályog, mint az alsó löszréteg, hol az a harmadkori üledékek talajnemeivel határos. Mert éles válaszfal nincs a kétféle eredetű talajnem között, hanem úgyszólván fokozatosan mennek át egymásba. így a vöröses és feketés agyagok szomszédságában agyagosabb. Pl. 18. és 19. sz. fúrási pontokon: 90 % agyagos vályog, 150 % lösz, a homokok és durvamészszel határos területen homokosabb s itt-ott kissé kőtörmelékes. * I n k e y B é l a : Jelentés az 1896-ik évben Párkány vidékén eszközölt földtani felvételekről.

9 (9) FELVÉTELI JELENTÉS Más viszonyok észlelhetők a terrasz-löszön. Itt a lösztakaró összefüggő s csak a Sárvölgy, a Nagyvölgy és a Zsalaszomi patak völgyek alluviális szalagja tagolja némileg. Feltalaja humuszos vályog, mely elég mélyrétegéi. A terrasz parti részem kissé homokos úgy a vályog, mint altalaja: a lösz. E homokos féleségnek határa a kéméndi országúttal esik körülbelül egybe. Másik elváltozása e lösztakarónak a terraszon a szelid lejtésű emelkedések közé eső mélyedmények talaján konstatálható. Itt a vályog strueturája némileg megváltozott. Nevezetesen a típusos vályog jellemző por- lianyóssága helyett inkább kötöttebb, agyagosabb. Ennek magyarázatát éppen a domborzati viszonyok adják meg. Ugyanis az emelkedésekről e mélyedményekbe leszivárgó esővíz összetörni, iilepedettebbé teszi az eredetileg porhanyó vályogtalajt. De a víz hatása következtében chemiai változások is eszközöltetnek, főleg a talaj mészmennyiségét illetőleg a mely csökkenvén ez a körülmény is lényegesen befoly a talaj eredeti structurájának megváltoztatásába. így származott e mélyedményekben agyagos vályog feltalajjal a löszagyag. E talajnem mélyrétegű rendesen, s keskeny szalagokban húzódik a fentebb említett három [patak völgygyei párhuzamosan a szelid lejtésű dombok közötti mélyedményekben. A hordaléktalajoknak [másik csoportját képezi a Garam alluviumát alkotó különböző jvízhordta talajnemek. Homok, vályog, agyag és ezek kombinácziói a főbb talajtípusok ez alluviális hordalékok közt. A legmélyebb depressziót a Garam-folyó medi*e jelzi területünkön. Hordalékjai váltakoznak egymással. Gyors folyású vize a Garamnak sok kavicsot s homokot terített szót völgyében, mely egyes helyeken mint altalaj szerepel; máshol pedig, főleg a partokon s azok mentében mint kavicssziget vagy parti lerakodás fordul elő. E kavicsok anyaga, tekintve a Garam nagy vízgyűjtő területét, igen sokféle. Előfordul benne sok kvarczkavics, trachitok, nemkülönben gnájsz, kristályos palák, és mészkövek kavicsai. A kavicsok után mint altalaj, majd mint parti képződmény szerepel a homok, melynek legfelső rétege kissé agyagos, lefelé haladva kissé fokozatosan durvább, míg nem kavicsba megy át. Úgy a homok, mint a kavics a talaj felületén csak kis térre szorítkozik. Egy-két helyen a Garam partján agyagos homok alatt fekete agyagot láttam feltűnni, mely mint egykori termőréteg ma altalajként, szerepel. így a 29. sz. fúrási ponton:

10 2 1 4 T I M K Ó I M R E. (1 0 ) 80 clm agyag-homok, 130 % agyag, 200 %i durva folyó homok. Dominál azonban a folyó völgyében a homokos agyag mint talaj féleség, mely elég mély rétegű, s vagy iszap képezi altalaját, vagy főleg közelebb a folyó medréhez h om ok; egy-két esetben kavics. Pl. 40. sz. fúrási ponton : 40 c!m homokos agyag, 60 kavics. A diluviális terrasz és a Garam-folyó között egy másik talajféleséggel találkozunk. Finom porhanyóé vályog ez, melynek altalaja homok. Ez alluviális vályog a terrasz löszfalaiból veszi eredetét, honnan a víztől elragadva e finom talajrészek itt lerakattak. Vastagsága a lm közt váltakozik. Végül az erek mentén a mocsaras területek zsombékjai között nehéz, kötött agyagra találunk, melynek altalaja iszap. így a 42. sz. fúrásponton: 100 clm kötött fekete agyag, 200 <jm iszap. Láthatjuk tehát, hogy az alluviális területen [miként váltakozik a kavics, homok, agyag egymással, hol tisztán, hol kombinálva, úgy vízszintes kiterjedésben, mint függélyesen egymás fölött. M ezőgazdasági [rész. Mezőgazdasági tekintetben területünkön az egyes növénytermelési ágakat a domborzati alakulás szabja meg. A mediterrán üledékekből felépített magaslatok eredeti talajai nem tartozván a jobbak közé, már domborzati alakulásuknál fogva is inkább erdő- és szőlőművelésre alkalmasak, mint szántóvető gazdaságra. Területünk legmagasabb pontjait erdő borítja, mely csaknem kizárólag a mediterrán agyagok elterjedését követi. A homokkő [és durvamész málladékai s a hegyi lösz egykor virágzó szőlőkulturának volt helye, de a filloxera pusztítása óta a híres ördöngösi borok termőhelyén silány mezei gazdálkodással kínlódik a gazda. Sokkal értékesebbek és úgyszólván főfontos.ságúak a diluviális hordalékok talajnemei mezőgazdasági szempontból, s ezek között különösen a lösz.

11 < 11) FELVÉTELI JELENTÉS. 215 Ez a finomszövetű, meszes agyagne.m mezőgazdaságunknak, ha nem is növényi tápanyagokban leggazdagabb, de mindenesetre legbiztosabb talaja. Alkalmas a legkülönbözőbb mezőgazdasági termelésekre s termésátlagai, ha nem is oly nagyok, mint az alluviális talajoké, de biztosabbak, oly nagy ingadozásoknak mint amaz, soha sincsenek kitéve. Megnövelése könnyű, mert kötöttsége nem túlságos nagy, de viszont nem is laza annyira, hogy gyorsan kiszáradna. Területem jó részét ez a talajnem foglalja el. Az alluviális hordalékok talaj fajtáin, hol azok a kiöntésektől mentesek bőven termő szántóföldek vannak; az erek mentén s a többi részek mint rét és legelők szerepelnek. Kataszteri becslés szerint a következőképen vannak osztályozva: I. és II. osztályú szántóföldek az alluviális mívelés alatt álló területek ; II. és Ill-ad osztályú szántóföld a lösz-terrasz talaja; VI. és VII. osztályú szántóföldek a mediterrán üledékek talajai. Kéménd és Páld környékének geográfiái, orohidrografiai, geológiai és pedologiai viszonyait térkép-melléklettel közelebb megjelenő munkámban fogom bővebben tárgyalni. Végül kötelességemnek ismerem, hogy köszönetét mondjak e helyen első sorban dr. Pethő Gyula főgeologus. úrnak, ki a hegyi geológiai felvételekkel ismertetett meg és H obusitzky Henbik segódgeologus barátomnak, ki jövendő munkálkodásomhoz az agrogeologiai felvételek eszközléséhez szolgált szíves útmutatásokkal, a külső munkálatok valamennyiével tüzetesen megismertetett felvételei közben, itthon pedig a talajismereti laboratóriumi munkákba bevezetett. Neki köszönhetem, hogy még gazdasági tanulmányaimnak befejezése előtt felvételt már önállóan eszközölhettem.

12 Iszapolási táblázat.