DIGESTAROM KIEGÉSZÍTÉS HATÁSA AZ ANYANYULAK TERMELÉSÉRE CELIA C. 1,2, GERENCSÉR ZS. 1, FARKAS T.P. 1, DALLE ZOTTE A. 2, CULLERE M. 2, SZENDRŐ ZS. 1 1 Kaposvári Egyetem, Agrár- és Környezettudományi Kar, 7400, Kaposvár, Guba S. u. 40. 2 Department of Animal Medicine, Production and Health, University of Padova, Agripolis, Viale dell Università, 16, 35020 Legnaro, Padova, Italy E-mail: szendro.zsolt@ke.hu ABSTRACT Effect of Digestarom supplementation on performance of rabbit does The aim of the experiment was to investigate the effects of dietary Digestarom supplementation on the reproductive performance of rabbit does. One hundred and three Pannon Ka (maternal line) multiparous rabbit does were randomly divided into two groups. In the control group (n=51), the rabbit does were fed with commercial diet (C), in the other group (n=52) the rabbit does received the same diet supplemented with 300g/ton of Digestarom herbal extract (D). Two reproductive cycles were evaluated. Rabbit does refused the supplemented feed during the first pregnancy and lactation therefore the feed intake was not counted. At the second kindling there were differences in weight of does (C: 4535 vs D: 4300 g, P<0.05) and kindling rate (C: 73.5 vs D: 47.1%, P<0.01), presumably the refusal of D feed by the does caused a poor body condition. The individual weight of kits was also affected at day 7 (C: 154 vs D: 147 g, P<0.05) and at day 21 (C: 354 vs D: 338 g, P<0.05) in the whole experimental period (litter 1+2). Digestarom supplementation seems not be able to improve the reproductive performance of the rabbit does. Keywords: rabbit does, Digestarom, reproduction BEVEZETÉS Az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia kialakulása miatt az Európai Unió táplálék-kiegészítőként a teljesítmény és a növekedés fokozására történő felhasználását 2006- tól betiltotta. Emellett a fogyasztók is egyre jobban idegenkednek az olyan állatokból készült élelmiszerek vásárlásától, amelyeket antibiotikummal kezeltek. Az antibiotikumok és más gyógyszeres kezelések helyettesítésére alternatív módszereket keresnek. Kutatók probiotikumokat, prebiotikumokat, enzim készítményeket, szerves savakat stb. próbálnak ki (FALCAO-E-CUNHA és mtsai, 2007). Ebbe a csoportba tartoznak a gyógy- és fűszernövények. BINGAL és FARNSWORTH (1991) szerint 400-nál több olyan növényfaj van, amelynek kedvező hatása lehet az egészségre és az állatok termelésére. Ezek közül több olyan növény és növényi kivonat van, amely kedvezően hathat a tejtermelésre (GABAY, 2002). A Digestarom 1315 egy olyan takarmány-kiegészítő a nyulak részére, amely tíz különböző gyógy- és fűszernövény keveréke. Az összetevőket COLIN és mtsai (2008) az alábbiak szerint adták meg: hagyma (Allium cepa), fokhagyma (Allium sativum), kömény (Carum carvi), édeskömény (Foenicum vulgare), tárnics (Gentiana lutea), citromfű (Melissa officinalis), borsmenta (Mentha arvensis), ánizs (Pimpinella anisum), tölgyfa kérge (Quercus cortex) és szegfűszeg (Syzygium aromaticum). ALBERT-PULEO (1980) és HOSSEINZADEH és mtsai (2014) patkányon végzett vizsgálata szerint az édeskömény és az ánizs pozitívan hat a tejtermelésre. Esszenciális olajuk gazdag anétholban, aktív ösztrogén hatású és a tradicionális medicina régóta ismeri, mint tejtermelést fokozó anyagot (SADDIQI és IQBAL, 2001). A fűszernövények, mint a szegfűszeg, a kömény és a tárnics fokozzák az étvágyat (BAYTOP, 1984; LOO és RICHARD, 1992; WICHTL, 1994). A tárnicsgyökér enyhíti a kutyáknál az emésztési zavarokat (MEIER és MEIER-LIEBI, 1993). A borsmentának, a tölgyfa kéregnek, a hagymának és a fokhagymának antibakteriális hatása van, emellett a fokhagyma gombaölő és parazitaellenes (ANKRI és MIRELMAN, 1999; 63
INOUYE és mtsai, 2001; YE és mtsai, 2013), valamint antioxidáns hatása is jól ismert (PRASAD és mtsai, 1995). Kísérletünk célja a Digestarom kiegészítés anyanyulak termelésére gyakorolt hatásának vizsgálata volt. ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérletet a Kaposvári Egyetemen, többször fialt Pannon fehér anyanyulakkal végeztük. Az épületben 15-20 C hőmérséklet és napi 16 órás megvilágítás volt. Az anyanyulakat a korábbi fialások száma és a szaporodási stádium (szoptató vagy nem szoptató) figyelembe vételével két csoportba osztottuk. Az anyák fele (n=51) kereskedelmi forgalomban kapható tápot (K), a másik fele (n=52) ugyanezt a takarmányt kapta 300 g/tonna Digestarom kiegészítéssel (D). A nyulak ad libitum kaptak takarmányt és az önitatóból tetszés szerint ihattak. Az anyanyulakat mindkét csoportban a fialás után 11 nappal mesterségesen termékenyítettük és a termékenyítéssel egy időben 1,5 μg GnRH analógot (Ovurelin, Reanal ) injektáltunk az anyanyulak combizmába. Fialás után alomkiegyenlítést (10 nyúl/alom) és szabad szoptatást alkalmaztunk. Mértük az anyanyulak súlyát fialáskor, feljegyeztük, hogy egy fialáshoz hány termékenyítést végeztünk (fialási arányt számoltunk), feljegyeztük az összes, a halva és az élve született, majd a 7, 14 és 21 napos korig felnevelt alomlétszámot, illetve megmértük az alomsúlyt. Naponta feljegyeztük az elhullott szopósnyulak, valamint az elpusztult illetve a rossz kondíció vagy egészségi állapot miatt selejtezett anyanyulak számát (a kiesett anyanyulakat nem pótoltuk). A takarmányfogyasztás mérését is terveztük, de a D takarmányból kikapart nagy mennyiség miatt, ezt a mutatót nem tudtuk értékelni. A termelési adatokat az egyes fialások alkalmával egytényezős variancia-analízissel, SAS 9.1 for Windows programcsomag segítségével értékeltük. A teljes kísérleti periódus alatt (első és második fialás együtt) kapott adatok értékelésekor a takarmányozás (fix faktor) mellett az ismétlések számát, mint kovariáns tényezőt is figyelembe vettük (többtényezős variancia-analízis). A fialási arányt és a szopósnyulak elhullását chi 2 -próbával értékeltük. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK Első fialáskor egyik tulajdonságban sem kaptunk szignifikáns különbséget. Bár a D anyanyulak közül több kikaparta a számára idegen ízű vagy illatú Digestarom -mal kiegészített takarmányt, de ennek hatása a rövid idő alatt még nem okozott jelentős változást, bár az alom és a szopósnyulak egyedi súlya kissé csökkent, ami a rosszabb tejellátottság következménye lehetett. A második termékenyítés és fialás alkalmával már szignifikánsan gyengébben vemhesültek a D anyanyulak (73,5 és 47,1%), kisebb volt a testsúlyuk is (4535 és 4300 g). Az alom- és a szopósnyulak egyedi súlya kissé csökkent, de ezt nem lehetett statisztikailag alátámasztani. Az anyanyulak teljes kísérleti periódus alatti termelési eredményeit az 1. táblázatban foglaltuk össze. 64
1. táblázat: Digestarom kiegészítés hatása az anyanyulak termelésére (1. és 2. fialás együtt) Table 1: Effect of Digestarom supplementation on the performance of rabbit does (kindling 1+2) Takarmány (Experimental diets) Kontroll Kiegészatett MSE 1 Prob. (C) (D) Termékenyítések/fialások (AI/kindling) 100/75 103/69 Anyanyulak testsúlya fialáskor, g 4537 4441 37,9 (Body weight of does at kindling, g) ns Fialási arány, % (Kindling rate, %) 75,0 67,0 - ns Alomlétszám (Litter size) összes (born total) 12,4 12,5 0,25 ns élve született (born alive) 11,6 11,7 0,27 ns halva született (stillborn) 0,9 0,8 0,16 ns alomkiegyenlítés után (after equalization) 10 10 0,00 ns 7. napon (at day 7) 9,56 9,61 0,06 ns 14. napon (at day 14) 9,40 9,43 0,08 ns 21. napon (at day 21) 9,29 9,32 0,09 ns Alomsúly, g (Litter weight, g) 7. napon (at day 7) 1477 1422 20,4 ns 14. napon (at day 14) 2459 2388 35,1 ns 21. napon (at day 21) 3287 3160 50,6 ns Szopósnyulak egyedi súlya, g (Individual weight of kits, g) 7. napon (at day 7) 154 147 1,67 * 14. napon (at day 14) 261 252 2,75 ns 21. napon (at day 21) 354 338 4,15 * Szopós elhullás, % (Mortality of kits, %) 0-7. nap között (between days 0 and 7) 4,9 4,1 - ns 7-14. nap között (between days 7 and 14) 1,6 1,7 - ns 14-21. nap között (between days 14 and 21) 0,8 1,2 - ns 0-21. nap között (between days 0 and 21) 7,3 6,9 - ns Szignifikancia-szint (Level of significance): *, P < 0,05; ns= nem szignifikáns (no significant). 1 MSE= Átlagos négyzetes hiba (Mean Squared Error). Bár a teljes vizsgálati időszak alatt 8%-kal gyengébben vemhesültek a D anyanyulak, de ez az eltérés az anyanyulak súlyában tapasztalt eltéréshez hasonlóan nem volt szignifikáns. Alomlétszámban egy esetben sem kaptunk különbséget, és bár az alomsúly eltérése sem volt szignifikáns, de a szopósnyulak 7 és 21 napos egyedi testsúlya közötti különbség statisztikailag is bizonyított volt, a kontroll csoport javára. EIBEN és mtsai (2004) hozzánk hasonlóan nem tapasztaltak termelés javulást, ha az anyanyulak takarmányát ánizs és görögszéna maggal egészítették ki. Eddig kevés kísérletet végeztek az anyanyulak takarmányának gyógy- és fűszernövényekkel történő kiegészítésével. Az eddig kipróbált készítmények általában nem igazolták a várakozást. CHRASTINOVÁ és mtsai (2005) egy növényi kivonat (15 g XTRACT) használatakor a szopósnyulak kisebb mortalitását figyelték meg. MATYSIAK és mtsai (2012) kocák és ivadékaik termelését vizsgálva oreganó, fahéj és mexikói paprika olaj kiegészítés hatására jobb súlygyarapodásról, kisebb elhullásról és kedvezőbb hátszalonna vastagságról számoltak be. COLIN és mtsai (2008) 300 g/tonna Digestarom nyulak takarmányába keverését hasznosnak találták, mert csökkent az elhullás és javult a takarmányértékesítés. Ugyanilyen bekeverési arány esetében KRIEG és mtsai (2009) lényegesen jobb súlygyarapodást, testsúlyt és takarmányértékesítést értek el, emellett a hasmenéses megbetegedések előfordulása is kevesebb volt, mint a kontroll csoportban. ABD-EL-HADY (2014) 300 és 400 g/tonna 65
bekeverése esetén szignifikánsan jobb súlygyarapodásról, testsúlyról és takarmányértékesítésről számolt be. Nem találtunk választ arra, hogy a D anyanyulaknál tapasztalt takarmány visszautasításnak mi lehetett az oka, hiszen a növendéknyulaknál ennek semmilyen hatása nem mutatkozott, sőt a nagyobb fogyasztás és jobb termelés miatt még kedvező is volt a megítélése. KÖVETKEZTETÉSEK Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a Digestarom kiegészítés miatt az anyanyulak nem szívesen fogyasztották, kikaparták a takarmányt, aminek több tulajdonság esetében negatív hatása volt a termelésére. Köszönetnyilvánítás: Szerzők köszönetüket fejezik ki Francesco Endrici-nek a kísérlet lebonyolításában nyújtott segítségért. IRODALOMJEGYZÉK Abd-El-Hady A.M., 2014. Performance, physiological parameters and slaughter characteristics in growing rabbits as affected by a herbal feed additives (digestarom). Agric. Food, 2, 353-365. Albert-Puleo, M. 1980. Fennel and anise as estrogenic agents. J. Ethnopharm., 2, 337-44. Ankri S., Mirelman D., 1999. Antimicrobial properties of allicin from garlic. Microb. Infect., 1, 125-129. Baytop T., 1984. Phytotherapy in turkey. Istanbul University publications 3255, Istanbul,194 195 (Past and Present) Bingal A., Farnsworth N., 1991. Higher plants as potential sources of galactagogues. Economomy Med. Plant Res., 6, 1-54. Chrastinová L., Chrenková M., Rafay J., Ondruška L., Sommer A., 2005. Plant feed supplement in rabbit nutrition. 4 Boku symposium - TIERERNÄHRUNG: Tierernährung ohne antibotische Leistungsförderer- 27 Oktober 2005, Wien. 164-167. Colin M., Atkári T., Prigent A. Y., 2008. Efectos de la incorporacion de una mezcla de extractos vegetales en los piensos por engorde: resultados en granja experimental y en granjas comerciales. XXXIII Symposium de ASESCU Calahorra, Spain, October 30-31. Eiben Cs., Rashwan A.A., Kustos K., Gódor- Surmann K., Szendrő Zs., 2004. Effect of anise and fenugreek supplementation on performance of rabbit does. In: Proc. 8 th World Rabbit Congress, September 7-10 2004, Puebla, Mexico, 805-810. Falcao-E-Cunha L., Castro-Solla L., Maertens L., Marounek M., Piheiro V., Freire J., and Mourão J., 2007. Alternatives to antibiotic growth promotes in rabbit feeding: a review. World Rabbit Sci., 15, 127-140. Gabay MP. 2002. Galactogogues: medications that induce lactation. J. Human Lact., 18, 274-279. Hosseinzadeh, H., Tafaghadi M., Abedzadeh S., Taghiabadi E., 2014. Effect of Aqueous and Ethanolic Extracts of Pimpinella anisum L. Seeds on Milk Production in rats. J. Acupenct. Meridian Stud., 7, 211 216, Inouye S., Takizawa T., and Yamaguchi H., 2001. Antibacterial activity of essential oils on their major constituents against respiratory tract pathogens by gaseous conctat. J. Antimicro. Chemoterapy, 47, 565-573. Krieg R., Vahjen, W., Awad W., Sysel M., Kroeger, S., Zocher L., Hulan, A.W., Arndt G., Zentek J., 2009. Performance, digestive disorders and the intestinal microbiota in weaning rabbits are affected by an herbal feed additive. World Rabbit Sci., 17, 87-95. Loo A., Richard H., 1992. Nature, origine et propriétés des épices et des aromates bruts. In: Epices et aromates. Richard H. (ed) Paris, Lavoiser, 18-22. Matysiak B., Jacyno E., Kawęcka M., Kołodziej- Skalska A., Pietruszka A., 2012. The effect of plant extract fed before farrowing and during lactation on sow and piglet performance. South African Journal of Animal Science 42(1): 15-21. 66
Meier, B., Meier-Liebi, M., 1993. Gentiana. In: Hänsel, R., Keller, K., RImpler, H., Schneider, G. (eds.) Hagers Handbuch der Pharmazeutischen Praxis, 5th ed. Volume 5: Drogen E-O. Springer- Verlag, Berlin, 227-24. Saddiqi H. A., Iqbal Z., 2001. Usage and significance of fennel (Foeaniculum vulgare mill.) seeds in eastern medicine. Nuts and Seeds in Health and Disease Prevention, 55, 461-467. SAS Institute, 2004. SAS User s Guide: Statistics Version 9.1 ed. SAS Institute, Cary, NC. Ye C., Dai D., Hu W., 2013. Antimicrobial and antioxidant activities of the essential oil from onion (Allium cepa L.). Food Control, 30,. 48-53. Wichtl M., 1994. Herbal Drugs and Phytopharmaceuticals. Boca Raton, CRC Press, FL, USA, 128 129. 67