A humán tôke tatiztikai mérhetôége* T. Ki Judit, a Debreceni Egyetem adjunktua E-mail: tki@eng.unideb.hu A humán tőke kiemelt zereplőjévé vált a gazdaági növekedé újabb irodalmának, é externáli hatáainak vizgálata i előtérbe került. Szerepét, jelentőégét többen elemezték az egézégi állapottal, a bűnözéel vagy akár a generációkon átívelő tudáal kapcolatban. A zerző azokat a leggyakrabban alkalmazott módzereket é eljáráokat vezi orra, amelyek egítégével lehetővé válik a humán tőke nagyágának meghatározáa vagy legalábbi annak közelítő beclée. TÁRGYSZÓ: Humán tőke. Átlago ikolázottág. * A zerző közönetét fejezi ki Hajnal Bélának é Hunyadi Lázlónak a kézirathoz fűzött értéke ézrevételeikért, javalataikért.
T. Ki: A humán tôke tatiztikai mérhetôége 65 Az emberi tőke elméletének kibontakozáát é virágkorát az 1960-a évektől zámítjuk (Schultz ([1960]; [1961]), Mincer ([1958], [1970], [1974]) é Becker ([1962], [1964]), de már évtizedekkel előtte megjelent a tőke fogalmának emberekre történő kiterjeztée é alkalmazáa (Petty [1690], Smith [1992], Say [1821], Thünen [1875], Fiher [1897], Lit [1909]). A tanulmányok zéle pektrumában különbéget tehetünk azerint, hogy a humán tőke, illetve a humántőke-beruházáok mikro- vagy makrozintű vizgálata kerül előtérbe; valamint a humán tőke monetári hozamaira vagy a pénzben nem, eetleg nagyon nehezen meghatározható hozamaira özpontoítunk. A mikrozintű vizgálatokban előorban a hazonmaximalizáló egyén döntéeinek, é azok hatáainak tanulmányozáa kerül a középpontba. Rézben idetartozik az oktatá megtérüléének elemzée i, amely az oktatá-gazdaágtan egyik leginkább vizgált területe. Számo, nemcak külföldi, de több magyar nyelvű tanulmány i foglalkozott az oktatá egy-egy pótlólago évének vagy egy magaabb ikolai végzettég megzerzéének egyéni é táradalmi megtérüléével. A makrozintű vizgálatok egyik kiemelt fontoágú területéhez tartozik a humán tőke jelentőégének é zerepének elemzée orzágcoportok vagy cak egy-egy orzág gazdaági növekedéében. Ide orolható a humán tőkét i tartalmazó növekedéi modellek kialakítáa, elméleti megalapozáa, é nem utoló orban az adatok illezkedéének a vizgálata i. Az emberi tőke központi zerepet játzik a gazdaági növekedé értelmezéében. Az elemzők vagy a humán tőke már elért zintjében, azaz a korábbi időzakban már felhalmozott emberi tőkében (Nelon Phelp [1966], Romer [1990]), vagy az adott időzakban bekövetkező humántőke-felhalmozáában jelölik meg a humán tőke zerepét a gazdaági növekedében (Luca [1988]). Az elő megközelítében az emberi tőke fonto zerepet tölt be az új ötletek létrehozáában, új technológiák bevezetéében; zintje meghatározó az output növekedéében. A máik megközelítében a humán tőke a termelé fonto input tényezője, a humántőke-állományában bekövetkező változá befolyáolja az output változáát. A következőkben arra kereük a válazt, hogy melyek azok a leginkább alkalmazott módzerek é eljáráok, amelyek egítégével lehetővé válik a humán tőke nagyágának meghatározáa vagy legalábbi annak megfelelő beclée. Áttekintjük az emberi tőke meghatározáára leggyakrabban alkalmazott metóduokat: a jövedelemalapú (propektív), a költégalapú (retropektív), az oktatáalapú módzert é az egyégeített megközelítét, amelyek közül főként az oktatáalapút tekintjük át rézleteebben. Előorban a humán tőke méréére alkalmazható mutatók imertetéére térünk ki, azonban becléi lehetőégeiknek, gyakorlati alkalmazáuknak vizgálata nem képezik a dolgozat tárgyát.
66 T. Ki Judit 1. A humán tőke fogalma Az emberi tudá képeég, tőkeként történő értelmezée hozú időre nyúlik vizza, azonban jelen íráunkban cak a napjainkban elfogadott meghatározáokat imertetjük. Thurow 1 [1970] alapján a humán tőke az egyén termelőképeégét, tehetégét é tudáát jelenti, mértéke azon termékek é zolgáltatáok értékeinek egítégével adható meg, amelyeket közvetlenül vagy közvetetten a humán tőkével állítottak elő. Thurow előorban a termelé felől közelítette meg a humán tőkét, mint a termelé egyik releván tényezőjét. Az emberi tőke az ember rézét képezi, tőkének tekinthető, mert a jövőbeli zükéglet kielégítéének vagy a kereetnek, eetleg mindkettőnek a forráa (Schultz [1983] 71. old.). Thurow [1970] é Schultz [1983] a humán tőkével kapcolato megközelítéükben párhuzamot állítottak fel a humán tőke é a fizikai tőke között, mizerint a humán tőkével (ugyanúgy, mint a fizikai tőkével) termékek é zolgáltatáok állíthatók elő, amelyek piaci értékének a változáa egyben befolyáolja a humán tőke értékének a nagyágát i. A fizikai tőkéhez haonlóan, a humán tőke mértéke beruházáal növelhető. Az OECD Education at a Glance ( Oktatái körkép ) című, évente megjelenő kiadványorozatának 1998-a kötetében a humántőke-állományra vonatkozóan a következőket fogalmazták meg (OECD [1998] 24. old.): A humántőke-állomány a tudá, a kompetenciák é egyéb olyan gazdaágilag releván tulajdonágok özeége, amelyekkel a munkaképe korú népeég rendelkezik. Mérée nehéz, hizen az emberi tőke zámo tulajdonág függvénye. Vizgálatára két megközelítét említettek, az egyik az egyének által teljeített oktatái zint mérée, a máik a mindennapo feladatok végrehajtáára vonatkozó képeégek teztelée. Tágabban érzelmezve, az emberi tőkének nemcak a piaci, gazdaági jellege jelenik meg, hanem a hozzá tartozó egyéb olyan tényezők i, amelyek például az egyén egézégi állapotával é a környezetére gyakorolt hatáával kapcolatoak (bűnözé, táradalmi beillezkedé tb.), azaz amelyek az egyén egéz életpályáján akár önmagára, akár közvetlen környezetére befolyáal bírnak. Valójában előtérbe kerül a humán tőke táradalmi zerepe. Az OECD [2001a] által közreadott The Well-being of Nation ( A nemzetek jóléte ) című tanulmányban a humán tőkére a következő bővebb meghatározát adták: Az egyénben megteteült tudá, kézégek, kompetenciák é ajátoágok, amelyek megkönnyítik a zemélye, a táradalmi é a gazdaági jólét megteremtéét. 1 Thurow meghatározáát Stroombergen Roe Nana [2002] tanulmányából merítettük.
A humán tôke tatiztikai mérhetôége 67 A kutatók rendzerint a humán tőke egy-egy zűkebb meghatározáából indulnak ki vizgálataik orán, tekintettel arra, hogy több özetevő mértéke (mint például az előbb említett egyén egézégi állapota, közvetlen környezetére gyakorolt hatáa) nem zámzerűíthető, vagy nehezen adható meg. 2. A humán tőke mérhetőége Goode már az 1959-ben megjelent íráában felhívta a figyelmet a képzé, a tudá é minden olyan jellemző emberi tőkeként történő kezeléére, amely révén az egyén hozzájárul a termeléhez. Az emberi tőke vonatkozáában kiemelte az oktatára, a képzére, az egézégre, a táplálkozára é a kutatára fordított kiadáokat. Goode a humán tőke mérhetőégének zükégeégét i felvetette, hizen véleménye zerint a tőke fogalmának kizéleítée rézben a humán tőke mérhetőégének a problémájába ütközik. Ez a méréi nehézég az oka annak, hogy (különöen a tőkével kapcolato) tatiztikai jelentéek 2 nem tartalmazzák a humán tőkét. A humán tőke meghatározáára, méréére irányuló módzereket két nagy coportra ozthatjuk: az egyikbe azok az eljáráok tartoznak, amelyek azon feltételezéen, megközelítéen alapulnak, hogy a humán tőke méréére alkalmazott tényezők pénzben kifejezhetők, azaz a piac egítégével értékük kifejezhető. Mindez azt jelenti, hogy a kutatók a humán tőke mértékének meghatározáára a jövedelem- é a költégalapú módzert, valamint a kettő egyeítéét tartalmazó megközelíté alkalmazzák. A máik coportba tartozó módzerek nem a pénzbeli mérhetőégen, értékmeghatározáon alapulnak, valójában az oktatá felől közelítenek. Ebben az eetben a kutatók az oktatái rendzer kibocátáának, teljeítményének a méréével próbálják meghatározni az emberi tőkét, mivel az oktatá, a tanulá az emberitőke-beruházá egyik formájának tekinthető. A humán tőke méréére leggyakrabban alkalmazott oktatáal kapcolatba hozható mutatók közé tartozik a beikolázái arány, az oktatá átlago éveinek a nagyága, az írni-olvani tudók aránya a felnőtt lakoágon belül, valamint a munkaképe korú lakoág azon hányada, akik alap-, közép- vagy felőfokú végzettéggel (eetleg még rézleteebb bontában meghatározott oktatái évvel) rendelkeznek. Mielőtt áttekintjük az egye mutatókat, fonto megjegyeznünk, hogy az elméleti tanulmányok é az empiriku vizgálatok elkülöníthetők azerint, hogy a humán tőke 2 Goode [1959] előorban arra utalt, hogy az Egyeült Nemzetek Statiztikai Hivatalának (Statitical Office of the United Nation [1953]) kiadványában a tőkeformációra vonatkozó meghatározáok é fogalmak imertetééből, valamint a méréükre alkalmazható módzerekből kizárták a humán tőkét, következéképpen a hivatal által közzétett tatiztikai kiadványok, jelentéek em tartalmazták magát az emberi tőkét.
68 T. Ki Judit figyelembevétele orán annak zintje, mint tock jellegű változó a meghatározó, vagy a humántőke-beruházá, a humántőke-felhalmozá az ami zámít, azaz mint flow jellegű indikátort tekintjük. Míg az elő eetben legtöbbzör az oktatá átlago éveinek a nagyágát adják meg a népeég egy konkrét coportjára nézve, például a munkaerő-állományra, addig a máik eetben a beikolázái arány az, amit zámítába veznek. 2.1. Jövedelemalapú (propektív) módzer A jövedelemalapú módzer a jövőbeli kereetek becléi eljáráán alapul. Petty [1690] volt az elő, aki a jövedelem alapján próbált becléeket kézíteni, pontoabban Anglia emberi tőkéjére vonatkozóan kézített zámítáokat 3 a nemzeti jövedelem é a tulajdonoi jövedelem különbégeként (5 zázaléko kamatláb melletti tőkéítéel) (Dagum Slottje [2000]). Farr [1853] az egyének jövőbeli kereetének é a megélhetéi költégeik különbégének a jelenértékét határozta meg a kereeti kapacitá értékének beclée céljából 4 (Le Gibon Oxley [2005]), azon feltételezé mellett, hogy az egyénekben megteteült emberi tőke értéke meghatározható azon telje jövedelem egítégével, amit a munkapiacon életük orán realizálhatnak. Dublin é Lotka [1930] az egyén értékének meghatározáa orán, Farr gondolatmenetéhez haonlóan figyelembe vették a megélhetéi költégek nagyágát, ugyanakkor eltekintettek az egyének eltérő ikolai végzettégétől. 5 V a = ( ) x a ( 1+ i) P y E c ax, x x x, x= a ahol i a kamatlábat, E x a foglalkoztatái rátát, P ax, az egyén a. életévében az x életkor eléréére vonatkozó valózínűégét jelöli, y x az egyén éve kereetének nagyága az x életévét követő egy évben, az ugyanezen időre vonatkozó megélhetéi költég c x. Dublin é Lotka tanulmányát a kéőbbi években több vizgálat i kö- 3 Petty az 1600-a évek végén 520 millió fontra becülte Anglia emberi tőkéjét, a tőke egy főre jutó értéket pedig 80 fontra. 4 Angliában a mezőgazdaági munkáok átlago (nettó) humán tőkéjét becülte, zámítáainak eredményét (150 font) az átlago bruttó érték (349 font) é az átlago fenntartái költégek (199 font) különbégeként kapta meg. Az átlago bruttó érték az egyén várható jövőbeli kereeteinek 5 zázaléko dizkontrátával meghatározott jelenértéke, míg a fenntartái költégek az egyén előrebecült megélhetéi költégeinek (ugyancak az 5 zázaléko rátával) dizkontált értéke. 5 Le Gibon Oxley [2003, 2005] é Dagum Slottje [2000] íráai alapján.
A humán tôke tatiztikai mérhetôége 69 vette, a teljeég igénye nélkül többek között Weibrod [1961], Graham Webb [1979], Mulligan Sala-I-Martin [1997], Le Gibon Oxley [2005]. Weibrod [1961] i a várható jövőbeli kereetek jelenértékéből indult ki a humán tőke értékelée orán. Az egyén (a. életkorára vonatkozó) bruttó jelenértéket határozta meg, Dublin é Lotka [1930] megközelítééhez képet azzal az eltéréel, hogy modelljében nem vette figyelembe az egyén foglalkoztatái rátájának é a megélhetéi költégeinek a nagyágát. Graham é Webb [1979] kibővítették Weibrod formuláját, ugyani a modellbe beilleztették a kereetek éve növekedéi rátáját ( g ), továbbá figyelembe vették, hogy az egyén kereete é foglalkoztatái rátája függ az egyén életkorától, valamint az ikolai végzettég zintjétől (modelljük felépítée lényegében megfelel az /1/ egyenletnek). A jövedelemalapú módzer alapján úgy közelíthetjük egy nemzetgazdaág humántőke-állományát, hogy minden, népeéget alkotó egyénre özegezzük jövőbeli kereetüknek dizkontált áramát, amit az egyén az élete orán várhatóan kereni fog. Az a. életévében levő, ikolai végzettéggel rendelkező egyén bruttó humán tőkéjének az értékeléére felírhatjuk a következőt (amennyiben azzal a feltételezéel élünk, hogy az egyén 75 éve koráig realizálhat kereetet a munkapiacon): V a ( 1+ i) ( 1 ) x a, x x + x a x a 75 y P E g =, /1/ x= a ahol i a kamatlábat, E x az x. életkorban levő ikolai végzettéggel rendelkező egyén foglalkoztatái rátáját, P ax, az ikolai végzettégű a. életévében az x életkor eléréére vonatkozó valózínűégét jelöli, valamint y x az ikolai végzettégű éve kereetének nagyága az x életévét követő egy évben é g a kereetek éve növekedéi rátája. Véleményünk zerint a jövedelemalapú megközelíté egyik érzékeny pontja a jövőbeli kereetek beclée, valamint problémát jelenthet a megfelelő dizkontráta megválaztáa. Le, Gibon é Oxley [2003, 2005] megemlítették, hogy a jövedelemalapú módzer torzított értékeket eredményezhet, mivel a munkapiaci kereetek közötti különbégek nemcak a termelékenyégbeli különbégeket tükrözik viza, hizen zámo egyéb hatá i befolyáolhatja azokat, mint például a gazdaági hanyatlá, a zakzervezeti megállapodáok. A modell azon a megközelítéen alapul, hogy az ikolázottág é az életkor mellett egyébként több tényezőtől (például a nemtől, a lakóhelytől, foglalkozától) függő kereetek tükrözik az egyén humán tőkéjének nagyágát. Azonban problémát jelent a zelekció torzítá jelenléte, hizen a munkapiacon cak azoknak a kereetét tudjuk megfigyelni, akik dolgoznak. Azok akik a
70 T. Ki Judit megfigyelé időzakában nem dolgoznak elképzelhető, hogy valójában alaconyabb kereetet realizálhatnának, ha el tudnának helyezkedni a munkapiacon, vagy ha lenne bérajánlatuk. Tehát a megfigyelhető kereetek felülbeclik a ténylege kereeteket. Ugyanakkor az ikolai végzettég befolyáolja a foglalkoztatái ráta nagyágát, hizen a magaabb ikolai végzettégűek jobb elhelyezkedéi eéllyel rendelkeznek, így körükben a nem megfigyelt kereetek nagyága, következéképpen a torzítá mértéke i kiebb lez. Az ikolai végzettéggel cökkenő zelekció torzítá mértéke nemenként i különböző lehet. A humántőke-beruházáok pénzben nem mérhető, nem kifejezhető, valamint externáli hatáai közé tartozik az egyén é közvetlen környezetétének egézégi állapotára gyakorolt hatáa. Amennyiben elfogadjuk a kutatáok azon eredményeit, mizerint az ikolázottág pozitív hatáal van az egyén egézégi állapotára (Groman [1976], Lynch [2006], Groot Maaen van den Brink [2007]), akkor az adott életkor eléréének valózínűégét i ikolai végzettég zerint lenne célzerű megkülönböztetni. 2.2. Költégalapú (retropektív) módzer A költégalapú módzer alkalmazáánál a humán tőke előállítáának költégeiből indulunk ki, azaz özeadjuk az oktatá, ikoláztatá költégeit, vagy a humán tőke újraelőállítái költégeit próbáljuk meghatározni. Engel [1883] volt az elő, aki azt becülte, hogy mennyibe kerül a zülőknek gyermekeik 25 éve koráig történő felnevelée. 6 A zámítá orán azt feltételezte, hogy a gyermek egy évre jutó neveléi költége minden évben (egézen 25 éve koráig) kontan értékkel emelkedik. Engel tanulmányát követően többen alkalmazták é finomították a költégalapú megközelítét, többek között Einer [1985], Schultz [1961], Kendrick [1976], Judon [2002], Le Gibon Oxley [2005]. Engel megközelítéében eltekintett a pénz időértékétől, hizen a múltbeli kiadáok egyzerű özegzéeként határozta meg az egyén felneveléének költégét, valamint eltekintett a korántem alacony táradalmi költégektől i (Dagum Slottje [2000]). Amennyiben feltételezzük, hogy az emberben megteteült tudá az egyén emberi tőkéjéhez tartozik, akkor minden olyan kiadát i figyelembe kellene venni, amely az oktatáával, tanuláával kapcolato. Miközben Engel vizgálatában a neveléi költégekre helyezte a hangúlyt, eltekintett az oktatára fordított állami kiadáok mértékétől. Elemzéének egy újabb érzékeny pontja annak az életkornak a megválaztáa, ameddig a neveléi költégeket özegezzük. További problémát jelent a fogyaztái é a beruházái hatá elkülönítée, hizen a neveléel kapcolato kiadáok egy réze fogyaztái kiadának tekinthető. A költégalapú módzer eredményei 6 Engel zerint az érték meghatározáa nem mindenkire alkalmazható, mint például Newton vagy Goethe eetében (Kiker [1966] 484. old.]).
A humán tôke tatiztikai mérhetôége 71 igen érzékenyek arra, hogy a kutató hogyan különíti el a költégeket, melyik kategóriába orolja (beruházához vagy fogyaztához) az említett kiadáokat (Le Gibon Oxley [2005] 5. old.), ugyani okzor cak feltételezéekkel élhetünk. Úgy, mint Kendrick [1976], aki az orvoi kiadáok felét az emberitőke-beruházáokhoz orolta. A beruházáal é a fogyaztáal kapcolato kiadáok elkülönítéének nehézége miatt a humántőke-állományában bekövetkező változá mérée nem lehetége. Ugyancak korlátozza az állományváltozá vizgálatát az, hogy lehetetlen minden humántőke-beruházát megfigyelni, azonoítani, így a költégek em adhatók meg egyértelműen. Le, Gibon é Oxlex ([2003] 6. old.) érvelée alapján a humán tőke értékét a kerelete, é nem annak előállítái költége határozza meg, zerintük a problémát az jelenti, hogy a beruházá é a minőég közötti kapcolat nem igazán jelenik meg. Példaként hozták fel, hogy a gyengébb képeégű é kevébé egézége gyermekek felnevelée okkal nagyobb ráfordítáokat igényelhet az egézége é a jobb képeégekkel rendelkező gyermekekhez képet, következéképpen a költégalapú módzer túlbecli a képeégük, illetve egézégi állapotuk tekintetében elmaradó gyermekek humán tőkéjét. Judon [2002] a humántőke-állomány közelítéére az átlago oktatái teljeítmény mellett az oktatái költégeket i figyelembe vette, pontoabban az állam oktatára fordított kiadáait. Az egy főre jutó emberitőke-állomány meghatározában az átlago oktatái teljeítményt úlyozta az adott képzéi zintre fordított kiadáok egy diákra jutó nagyágával. 7 A költégek egyzerű özegzéével azt feltételezhetjük, hogy az oktatára elköltött minden egye forint ugyanolyan mértékben járul hozzá a humán tőke növelééhez, azaz a módzer nem különbözteti meg azt, hogy az oktatára fordított kiadá az oktatái rendzer mely zintjére irányul, miközben eltekint a háztartáok é a vállalatok oktatára fordított kiadáainak a nagyágától. További problémát jelent, ha a lemorzolódá é az évimétlé lehetőégét nem vezük figyelembe, ugyani annak az egyénnek az oktatá(a) többe kerül, aki az adott oktatái zintet nem tudja befejezni az oktatái zint elméleti időtartamán belül, azaz az adott ikolai végzettég megzerzééhez több évre van zükége a táraihoz képet. Ebben az eetben az évet imétlő egyén nem rendelkezik több imerettel, tudáal, azaz a költégalapú módzer felülbecli az egyének humántőke-állományának a nagyágát. A költégalapú módzernél (zemben a jövedelemalapú megközelítéel) elmarad a humán tőke értékcökkenéének a figyelembevétele. Az oktatá orán elajátított tudá é képeégek, mint a humán tőke értéke, időben nem mutat változatlanágot, a fizikai tőkéhez haonlóan 7 Judon eljárában az oktatái kiadáokat az UNESCO online adatbáziából nyerte, míg az átlago oktatái teljeítményre vonatkozó adatokat Barro Lee [1993] zámítáaiból merítette. Valójában Judon módzere egy ajáto egyégeített megközelítének i tekinthető, hizen az átlago oktatái teljeítményt kapcolta öze az oktatái költégek nagyágával, következéképpen az eljárát a kéőbbiekben imertetére kerülő oktatáalapú é a költégalapú megközelíté egyégeítéének i tekinthetjük.
72 T. Ki Judit elavulhat, értéke cökkenhet, hizen nem minden ma megzerzett imeret, új tudá értéke egyezik meg annak az imeretnek a mai értékével, amit 50 évvel ezelőtt zereztek meg. Az egyén emberi tőkéjének gyarapítáához hozzájárulhat az életpályája orán munkában elajátítható tapaztalatok özeége i, azonban mindennek a zámbavétele elmarad a költégalapú megközelíté orán. Haonlóan fonto tényező az oktatáal kapcolato költégek megállapítáánál az elmaradt kereetek mértékének meghatározáa. Az egyén az oktatá révén beruház aját emberi tőkéjébe. Az oktatáal kapcolato költégeket két coportra ozthatjuk: az egyikbe az oktatá közvetlen költégeit, azaz a tanulá orán ténylegeen felmerülő kiadáokat (például a tankönyvek, írózerek váárláára fordított özegeket) vezzük; a máikba azokat a közvetett költégeket, amelyek az egyén elmaradt kereetével kapcolatoak, tekintettel arra, hogy amíg az egyén a tanulmányait folytatja, addig nagy valózínűéggel nem jelenik meg a munkapiacon a korábban már elért ikolai végzettégével, tehát kereetet em realizál. 2.3. Munkajövedelem alapú megközelíté Mulligan é Sala-i-Martin [1997] a humán tőke méréére egy munkajövedelmen alapuló eljárát fejleztettek ki. A humán tőke tartalmazza az egyénben megteteülő, termelékenyégét befolyáoló tényezőket, többek között idetartozik a formáli oktatá, a munka közbeni képzé orán elajátított tudá é képeégek özeége, valamint az egyén zellemi, egézégi állapota, továbbá munkára való alkalmaága. Egy nemzetgazdaág népeégének termelőképeégét é termelékenyégét tekintve heterogén, azaz vannak olyan egyének, akik több tudáal, képeégekkel rendelkeznek, illetve akik keveebb tudá birtokában vannak, ezért a munkavállalók eltérő mértékben járulnak hozzá a termeléhez, amit a munkából zármazó jövedelemmel igen jól közelíthetünk. Mulligan é Sala-i-Martin zerint, ha meg akarjuk határozni egy nemzetgazdaág aggregált humán tőkéjének a nagyágát, akkor zámítáainkban nagyobb úlyt kell rendelni azokhoz, akik máokhoz képet termelékenyebbek, azaz a minőéggel korrigált humán tőkék özegét kell meghatározni, amely a nemzetgazdaág aggregált humán tőkéjének értékét adja meg. Véleményük zerint a telje munkajövedelem nemcak az egyén képeégeit, azaz a humán tőkéjét foglalja magában, hanem a rendelkezére álló fizikai tőkét i. A humán tőke adott mennyiégével é a magaabb fizikai tőkével rendelkező régiókban a munkavállalók bére magaabb lez, így nagyobb lez a munkából zármazó jövedelmük i. Következéképpen a probléma az, hogy hogyan lehet kizűrni az aggregált inputok hatáát a munkavállalók béréből a humán tőke nagyágának meghatározáa orán. Mulligan é Sala-i-Martin alapján egyetlen lehetőég arra nézve, hogy a humán tőkétől eltérő tényezők termelékenyégnövelő hatáát kiküzöböljük, a fizikai tőkének a munkából zármazó jö-
A humán tôke tatiztikai mérhetôége 73 vedelemre vonatkozó hatáát eltávolítuk az, ha a munkából zármazó egy főre jutó átlago jövedelmet eloztjuk az ikolázatlan munkavállaló bérével. Az átlago humán tőke meghatározáában az említett úlyt az eltérő ikolázottágú egyének munkából zármazó jövedelmének é az ikolázatlan munkavállaló bérének az aránya adja (azaz, ahol yi (, t ) é yi ( t, 0) rendre az oktatái évvel rendelkező é az yi (, t ) yi (, t 0) ikolázatlan egyén bérzintjét jelöli az i. gazdaágban, a t. időpontban), így az átlago humán tőke értéke az eltérő ikolázottágú egyének munkaerő-állománybeli arányainak úlyozott özege (azaz, ahol q it 6 yi(, t ) qit az i. gazdaágban az = 1 yi (, t 0) ikolázottágú zemélyek aránya a munkaerő-állományon belül a t. időpontban). 8 Má megfogalmazában az átlago humán tőke egy adott orzágra é adott időpontra vonatkozó értéke megegyezik az eltérő ikolai végzettéggel rendelkezők zámával úlyozott, valamint az eltérő ikolázottágú egyének munkából zármazó jövedelme egy főre jutó értékének, é az ikolázatlan, azaz egyetlen befejezett oztállyal em rendelkező munkavállaló bérének hányadoára alkalmazott zámtani átlagával. A módzer feltételezi egyrézt, hogy a képzetlen munkavállalók mind időben, mind térben ugyanazon humán tőkével rendelkeznek, márézt az azono ikolai végzettégűek modellbeli úlyozáa megegyezik, ami arányo a munkából zármazó átlago jövedelmük nagyágával. A módzer eltekint a formáli oktatáon kívül elajátított tudától, vagyi az eltérő ikolai végzettéggel rendelkezők arányának az említett béraránnyal úlyozott özegét adja meg. Az eltérő végzettégűek megkülönböztetéének alapja a formáli oktatában elért ikolai végzettég, következéképpen az ikolarendzerű oktatáon kívül megzerzett tudá é képeég itt nem jelenik meg. További problémát jelent az eljárához zükége béradatok begyűjtée, különöen azokban a nemzetgazdaágokban, ahol a megfelelő ponto adatzolgáltatá még nem vált az adott orzág gyakorlatává, valamint az i gondot okoz, hogy ninc minden humán tőkével bővelkedő munkavállalónak bejelentett béradata, ez a hiányoág torzítáokhoz vezet. 2.4. Az egyeített megközelíté Tao é Stinon [1997] zerint egy nemzet aggregált humántőke-állományát háromféle módon közelíthetjük meg. A potenciáli humán tőke a gazdaág valamennyi 8 A kéőbbiekben q -hez haonlóan a q jelöli, ha nem a munkaerő-állományon belül, hanem a telje (vagy a 25 évnél időebb) népeégen belül adjuk meg azok arányát, akiknek a legmagaabb végzettége az oktatái zintnek felel meg.
74 T. Ki Judit egyénének humán tőkéjét jelenti beleértve azokat i, akik fizikálian vagy mentálian képtelenek dolgozni. Az elérhető humán tőke a potenciáli állomány azon réze, akik vagy dolgoznak a munkapiacon vagy munkát kerenek, alkalmazára várnak. Végül a hatékony humán tőkéhez tartoznak azok, akik a termeléi folyamat aktív zereplői. Az egyeített módzer alkalmazáánál feltételezzük, hogy a humántőke-beruházá a humántőke-állomány mértékét (költégalapú megközelítéel) é a humán tőke az egyének kereeteinek a nagyágát (jövedelemalapú megközelíté) határozza meg. A zerzők a hatékony humán tőke becléekor a humán tőke é a kereetek közötti kapcolatot leíró kereeti függvényből indultak ki. Feltételezték, hogy az egyén t. évben elérhető kereetét a t. év elején rendelkezéére álló humán tőkéje határozza meg: n n x, t x, t y = w h + u, /2/ ahol n, x, rendre az egyén nemét, korát é az általa elért ikolai végzettég zintjét jelöli, míg w t, y x, n n é h x, orrendben a humán tőke bérleti díját, a kereeteket é a humántőke-állomány nagyágát mutatja, u a maradéktagot jelenti. A modell követi a humántőke-elmélet azon feltételezéét, hogy az egyének kereetét humán tőkéjük nagyága határozza meg. A modellben a kereet é a humán tőke lineári kapcolatát tételezünk fel, ahol az arányoági tényező a humán tőke bérleti díja, amely az egyégnyi humán tőke munkaerő-piaci értékét jelenti, azaz az egyégnyi humán tőkére jutó kereetek nagyágát. Tekintettel arra, hogy a kereeteket meghatározó változókat, azaz a humán tőke bérleti díját é a humántőke-állomány nagyágát nem lehet közvetlenül megfigyelni, ezért a zerzők a középikolai végzettég megzerzéét követően azonnal a munkapiacra belépő egyének humántőke-állományának nagyágából indultak ki, abból a célból, hogy a kereeti adatok felhaználáával (a /2/ egyenlet alapján) elő lépében meghatározzák a humán tőke bérleti díját. Két okot jelöltek meg az eljárára: egyrézt nem kell zámba venni azt, hogy hogyan változott a frien végzettek humán tőkéje a munkapiaci tapaztalattal, a munka közbeni képzéel, tréningekkel; márézt a munkapiaci belépők képeége imert a középikolai végzettek képeégeit felmérő SAT-eredményekből (cholatic aptitude tet). 9 A zerzők az újonnan középikolát végzettek humántőke-állományának beclée orán a költégalapú módzerből indultak ki, azt feltételezték, hogy a munkapiacra belépők humán tőkéje megegyezik az oktatára fordított reálkiadáok özeégével. Azonban a frien végzettek kereeti adatai em imertek, de a zerzők azzal a feltételezéel éltek, hogy őket a (a SAT-teztek által nyomon követhető) képeégüknek megfelelően 9 A SAT-teztek az Egyeült Államokban a középikolát végzett diákok zámára kézült teztek, amelyeknek a megíráa önkénte, ugyanakkor az egyetemi felvételi rézét képezi. A tezteknek két réze van, az egyik az alaptezt, amely az olvaá-zövegérté, írá-fogalmazá é matematikai kézégeket méri a kívánt zinten, a máik a diák zámára az adott egyetemre való bejutá zaktárgyi vizgájának tekinthető.
A humán tôke tatiztikai mérhetôége 75 fizetik meg a munkaerőpiacon, valójában (haonló teztek hiányában) a 19 éve, középikolai végzettéggel rendelkezők kereeti adatainak a felvételére van zükég. Abban az etben, ha imerjük a középikolát végzettek humántőke-állományának nagyágát é munkapiaci bérajánlatukat, akkor a /2/ egyenlet alapján meghatározható a humán tőke bérleti díja, amely adott orzágra é adott évre nézve feltételezé zerint kontan minden kohorzra. Az adott ikolai végzettéggel rendelkezők n h x, humántőke-állománya meghatározható a /2/ egyenletből, ha rendelkezére állnak a kereeti adatok é a humán tőke bérleti díjának a (az előzőekben imertetett) beclée. A telje humántőke-állomány (H) a kohorzok humántőke-állományának az özzege: 2 64 6 n n n n H = Nx, h, ahol G x, x, kohorzbeli egyén humán tőkéje, h x, (n, x, n= 1x= 19 = 1 rendre az egyén nemét, korát é az elért oktatái zintjét 10 n n jelöli), továbbá N x, a G x, coportba tartozók záma. A módzer alkalmazáa orán a munkapiacra újonnan belépők humántőkeállományának meghatározáában cak az oktatái beruházáokat vezük figyelembe, ezért az eljárát tekinthetnénk a humántőke-állomány alulbecléének. Azonban Tao é Stinon ([1997] 21. old.) érvelée zerint mindez nem áll fenn, hizen például, ha az egézégre fordított kiadáokat tekintjük, akkor a magaabb orvoi kiadáok amelyek az egyén jobb/javuló egézégi állapotához, az élettartam kitoláának magaabb valózínűégéhez kapcolódnak valójában a magaabb aggregált kereetekben i tükröződnek, következéképpen, ha az orvoi kiadáokat az újonnan belépők humán tőkéjéhez hozzáadnánk, akkor az kettő zámbavételhez vezetne. Haonlóan a humán tőke értékcökkenée vagy felértékelődée valamennyi kohorz kereetének változáában tükröződik. Tao é Stinon az elméleti keretben eltekintettek a végzettek emberitőkeberuházáának neveléel kapcolato költégeitől, ugyani azokat a fogyaztái kiadáokhoz orolták, valamint feltételezték, hogy a fizetett bér alapja az egyének azon képeége, amit a SAT-eredmények alapján határozhatunk meg. Le, Gibon é Oxley ([2003] 29. old.] zerint mind a neveléi költégek elhagyáa, mind a tezteredmények alkalmazáa vitatható a képeégek meghatározáára. Szelekció torzítát jelent a SAT-teztekre történő hagyatkozá a diákok képeégeinek felmérée, valamint a munkaerő-piaci kereetek közelítée orán, tekintettel arra, hogy cak azokra a diákokra rendelkeznek adatokkal, akik önkénteen, a felőoktatába történő felvételi érdekében írják meg a tezteket. A diákokra vonatkozó adatok nem reprezentálják a telje okaágot, hizen a teztet megírók közé feltéte- 10 Tao é Stinon hat oktatái zintet különböztettek meg, valamint a vizgálat körébe a 19 é 64 év közöttieket vonták be.
76 T. Ki Judit lezhetően a jobb képeégekkel rendelkezők tartoznak, azok akik felőfokon i tovább kívánják folytatni tanulmányaikat, következéképpen az eljárá orán a képeégeket felülbeclik. Az eljárá további hiányoága, hogy nem megfelelő nemzetközi komparatív vizgálatokhoz, mivel az orzágok felőoktatái felvételi eljáráai eltérők, nem tekinthetők egyégenek. Az előzőkben imertetett mutatók alkotják a humán tőke méréére alkalmazott eljáráok egyik coportját. Ezek közö vonáa, hogy a humán tőke a piac egítégével mérhető, nagyága pénzben kifejezhető. A máik coportba a következő alfejezetek mutatói tartoznak, amelyek nehezen zámzerűíthetők, é ezek önmagukban nem elegendők a tőkeérték meghatározáára, különböző modellekben cak proxyként képvielik a humán tőkét. 2.5. Oktatáalapú megközelítéek A humántőke-beruházá több formáját imerjük, többek között idetartozik az alap- é a magaabb fokú oktatá, a munka közbeni képzé, az új tudá elajátítáa, az imeretek özeége, a tapaztalatzerzé, a migráció, az egézégre fordított kiadáok, valamint az elérhető munkalehetőégekkel kapcolato információzolgáltatá. A következő mutatók az oktatá felől közelítenek, amely valamennyi emberitőke-beruházá közül a legjobban megfigyelhető, nyomon követhető. Az oktatáal kapcolato adatok időbeli é nemzetközi özehaonlítáok zámára i nagyobb valózínűéggel elérhetők. 2.5.1. A beikolázái arány A bruttó beikolázái arány megegyezik az adott oktatái zintre beiratkozott diákok telje zámának é az ugyanazon korcoportba tartozó népeég zámának a hányadoával. Mivel a zámláló értéke meghaladhatja a nevezőjét (például az évimétlők vagy a lemorzolódók miatt), a bruttó beikolázái arány értéke egynél nagyobb i lehet. Abban az eetben, ha cak azokat a diákokat vezük zámítába, akik nem lépik túl az adott ikolázottági zintet teljeítők zokáo korcoportjának az értékét, akkor az előbbi mutató nettó párját kapjuk meg, amelynek az értéke már cak nulla é egy közé ehet. A nettó beiratkozái arány megegyezik az adott oktatái zintre beiratkozott (az adott korcoportba tartozó) diákok é a korcoportba tartozó egyének zámának a hányadoával. A beikolázáal kapcolato két mutató zámo hiányoággal rendelkezik. Egyrézt az özehaonlíthatóágra vonatkozó korlátot az jelenti, hogy a nemzeti zabályozáok az adott oktatái zint bizonyo elemeivel kapcolatban eltérők lehetnek (például a tankötele korra vonatkozó zabályok különbözőége). Márézt több or-
A humán tôke tatiztikai mérhetôége 77 zágban vélhetően nem tartják nyilván azokat az adatokat, amelyek a nettó beikolázái arány meghatározáához lennének zükégeek, gondolunk itt az adott ikolai zintet jellemző korcoportba tartozó é ugyanakkor az adott oktatái zintre beiratkozott egyének zámára. Továbbá fonto befolyáoló tényező az adatok felméréének az ideje, hizen, ha a tanév megkezdée után, de ugyanakkor még annak az elején özeítik az adatokat, akkor az adott félévben bekövetkező változáokat az adatok nem fogják tükrözni. A flow jellegű indikátor a folyamato emberitőkeberuházát közelíti, a beikolázát követően a diákok humán tőkéje cak meghatározott idő eltelte után jelenik meg a humántőke-állományban (ahol az időtartam meglehetően hozú i lehet, hizen függ a teljeítendő oktatái zinttől). Továbbá a mutató nem méri a munkaerőpiacról vizavonulók, a nyugdíjba vonulók humán tőkéjének nagyágát, é a munkapiacra belépők humán tőkéjének meghatározáára em alkalma, hizen nem tartalmazza a ponto végzettégi rátát. Wößmann [2003] zerint nem megfelelő a mutató a humántőke-beruházá folyamatának méréére (az előbbieken kívül) többek között azért, mert nem méri (az aktuáli évben) a munkaerő-állományba belépőkben megteteülő emberi tőkét, zemben a diákok megzerzett humán tőkéjével, akik cak potenciáli belépőknek zámítanak, valamint elengedhetetlen az évimétlők é a lemorzolódáok zámbavétele i. 2.5.2. A felnőtt írátudái arány A felnőtt lakoág írátudái arányát i többen alkalmazzák a humántőkeállomány méréére (Azariadi Drazen [1990], Romer [1990]). Az írátudó zemély 1999. évi meghatározáa az UNESCO zerint: az a zemély funkcionálian írátudó, aki birtokában van mindannak a zükége tudának é képeégnek, amely képeé tezi őt arra, hogy gyakorolhaa mindazokat a tevékenyégeket, amelyekhez az írátudá zükége ahhoz, hogy hatékonyan közreműködheen az adott coportban é közöégben, valamint az a zemély, akinek az olvaá-, írá- é matematikai tudáa lehetővé tezi, hogy haználhaa ezeket a tevékenyégeket a aját é közöége fejlődée érdekében (Steklác [2006]). 11 Valójában e definíció alapján zámunkra úgy tűnik, hogy cak jelentő bizonytalanág mellett lehet elkülöníteni a funkcionálian írátudókat az írátudatlanoktól. Továbbá felmerül a kérdé, hogy megfelelő-e az írátudók arányával mérni a humántőke-állományát egy adott orzágban, hizen a problémát az jelenti, hogy a kötelező általáno ikolai oktatáon túl megzerzett (például aritmetikai, termézettudományo) műveltég, tudá é képeég hol jelenik meg. 11 A funkcionáli analfabetizmu elő definícióját az UNESCO 1956-ban határozta meg: Funkcionálian írátudó az a zemély, aki az olvaá, írá azon képeégének é imereteinek a birtokában van, amelyek alkalmaá tezik arra, hogy rézt vegyen minden olyan celekvében, amelyhez az írábeliég az ő kultúrájában é ki közöégében alapvetően zükége (Steklác [2006]).
78 T. Ki Judit Az UNESCO meghatározáa zerint a felnőtt lakoág írátudái aránya a 15 éve é időebb népeég azon hányadával egyezik meg, akik a mindennapi életükben képeek egyzerű zövegeket írni é olvani. Az OECD zervezéében 1994-ben kezdődött (hét orzág rézvételével) a Nemzetközi felnőtt írábeliég vizgálata (International Adult Literacy Survey IALS) a 15 65 éveek körében. A kéőbbiekben a felméréhez zámo orzág közöttük Magyarorzág i catlakozott. Az IALS meghatározáa zerint az írábeliég a következő: Azon képeég, amely a mindennapi tevékenyég orán zükége nyomtatott információ megértéére é alkalmazáára vonatkozik otthon, a munkahelyen, é a közöégben, hogy az ember képe legyen megvalóítani a céljait, valamint fejlezteni aját tudáát é potenciálját (OECD [2000]). A meghatározát követően a tanulmányban kitérnek arra, hogy ez a fogalmi megközelíté a képeégek azon okféleégére mutat, amelyek az iparilag fejlett orzágokban alkotják az írni é olvani tudát, amelynek három fő özetevőjét a prózai é a dokumentum olvaái kézégek, valamint a mennyiégi írához é olvaához zükége képeégeket különítették el. Az írábeliég tanulmányozáával kapcolatban úgy véljük igen lényege zempont egyrézt az, hogy az eltérő kultúrával rendelkező orzágok között hogyan lehet megfelelő é özehaonlítható felméréét végrehajtani, hizen az mindenképpen a kulturáli ajtoágoktól mente vizgálatot igényel, márézt hogyan lehet megfelelő módon az írábeliéget mérhetővé tenni. Mindeneetre vitathatatlan, hogy az írábeliég a humán tőke rézének tekinthető, de nem azono a humán tőkével. A mutató olyan nemzetközi komparatív elemzéekhez lehet alkalma, amelyekben előorban az általáno, az alapfokú műveltég feltáráa é özehaonlítáa, valamint gazdaági hatáainak vizgálata a cél. Azonban ezen vizgálatok alanyi köre korlátozott, hizen például a fejlett gazdaágok özehaonlítáa az írni-olvani tudók aránya zerint nem eredményezne jelentő különbégeket, mivel elenyéző az írátudatlanok záma ezekben az orzágokban. Következéképpen a fejlettég alaconyabb zintjén levő orzágok komparatív elemzéére lehetne igazán alkalmazni a mutatót. 2.5.3. Az oktatái teljeítmény (képzettégi zint) Az oktatái teljeítmény olyan tock jellegű mutató, amely tekintetbe vezi azt a telje (formáli) oktatát, amelyben a munkaerő-állomány (korábban) rézeült. Pacharopoulo é Arriagada [1986] alapján a munkaerő ikolázottágát jellemző mutató, azaz az átlago oktatái évek nagyága a következőképpen írható fel: 12 12 Pacharopoulo é Arriagada megközelítéét Barro Lee [1993] tanulmánya alapján imertettük.
A humán tôke tatiztikai mérhetôége 79 n, = 1 átlago oktatái évek = YR q ahol az oktatái zintet, 13 YR az oktatái zint teljeítééhez tartozó évek zámát jelöli, é q a népeég azon hányada, akiknek a legmagaabb végzettége az oktatái zintnek felel meg. A zerzők több mint 100 orzágra (közöttük Magyarorzágra) határozták meg az átlago ikolázottág években kifejezett mértékét (a vizgált időzak az 1980 körüli évek voltak 14 ). Azokra az egyénekre, akik ugyan elkezdtek egy adott oktatái zintet, de nem ikerült azt teljeíteniük egyégeen a teljeítéhez zükége évek felét vették figyelembe, ami kiebb torzítáokat okozhat. Barro é Lee [1993] alapvetően ugyanazt a megközelítét alkalmazták a felnőtt lakoág oktatái teljeítményére vonatkozó vizgálatukban, mint Pacharopoulo é Arriagada. Az emberi tőkét a vizgálatba bevont koroztály (25 éve é időebb egyének) által teljeített oktatái éveikkel azonoították, elemzéükben 129 orzágot vettek figyelembe (ötéve intervallumokat elkülönítve) az 1960 é 1985 közötti időzakra. Tekintettel arra, hogy az oktatái teljeítményre vonatkozó felméréekből é a népzámlálából nyerhető adatok közel 40 zázalékát tették ki a zükége adatoknak, a hiányzó adatokhoz eltérő forráokat haználtak fel. Megfigyelték, hogy a képzetlenek aránya é a felnőtt lakoág írátudatlanági aránya között erő korreláció kapcolat van, ezért azokban az eetekben, ahol az adatok nem álltak rendelkezére, a felnőtt lakoág írátudatlanágát meghatározó adatokat haználták fel ahhoz, hogy megbecüljék a képzetlenek arányát. A többi ré kitöltéére a zerzők az újraértékeléi módzert (perpetual inventory method 15 ) alkalmazták, a teljeítéi arányokra vonatkozó felméréekből indultak ki, azaz a közvetlenül megfigyelhető adatokból, amelyekből mint benchmark állományból a változáokat becülték a beikolázái arányok é a népeég korözetételére vonatkozó adatok egítégével. 13 A zerzők az oktatái zintek alapján a következő oztályokba orolták az egyéneket: írátudatlanok, a be nem fejezett általáno ikolával rendelkezők, befejezett általáno ikolával rendelkezők, megkezdett középikolai tanulmányokkal rendelkezők, akik végül nem zerezték meg a középikolai végzettéget, befejezett középikolai tanulmányokkal rendelkezők, egyetemet végzettek. 14 Pacharopoulo é Arriagada [1986] zámítáaikat az 1960 é 1983 közötti időzakra végezték el, azonban orzágonként nem egyége éveket tekintettek. A zéle időintervallumra vélhetően az adatok elérhetőégének problémája miatt volt zükég, ami vizont jelentően korlátozta a nemzetközi özehaonlíthatóágot é a megfelelő következtetéek levonáát. A zerzők Magyarorzágra (az 1980. évre) vonatkozó zámítáaik eredményeként az átlago ikolázottágra 10,4 évet kaptak. 15 Az eljárá lényege, hogy a beikolázái arányok rendelkezére álló megfelelő időorából meghatározhatók a hiányzó/további évekre vonatozó adatok az évimétléi, a lemorzolódái arányok é a halandóági ráta megfelelő értékeinek a felhaználáával. A folyamato újraértékelé módzerét eredetileg a fizikai tőkeállomány méréére vezették be, amit újrabezerzéi áron értékelnek. Az eljárá orán a meghatározott feltételek zerint feloztott tőkeállományt értékelik a korábbi beruházáok élettartamának modellezéével é figyelembevételével, valamint a fokozato elhaználódá, elejtképződé é a tőkefelhalmozá zámbavétele mellett (bővebben lád KSH [2006], OECD [2001b]).
80 T. Ki Judit A felnőtt (25 éve é időebb) lakoág átlago ikolázottágát években kifejező mutatónál a zerzők figyelembe vették a megkezdett, de be nem fejezett oktatái zinten teljeített oktatái éveket i, igaz cak két képzéi területen, az általáno ikolai é a felőoktatának megfelelő zinteken é cak 12 12 úllyal. Továbbá a felőfokú végzettég eléréhez zükége időtartamot négy évben jelölték meg, ami torzítáokhoz vezethet. További ézrevételként említhetjük, hogy a vizgálat egy adott orzág felnőtt lakoágra vonatkozik é nem annak munkaerő-állományára, azaz a zámítáokban olyan egyének i zerepelnek, akik nem tartoznak a munkaerő-állományhoz, ugyanakkor előfordulhat, hogy kimaradnak azok, akik már rézt veznek a produktív termelében, azaz a munkaerő-állományába tartoznak. Barro Lee [2000] kéőbbi tanulmányukban több módoítát i végrehajtottak, amelyekkel kiküzöbölték az említett hiányoágokat, például a tekintetbe vett életkor aló határát lezállították 25 évről 15 évre, figyelembe vették az adott oktatái zint teljeítééhez zükége időtartamnak a vizgált időzak alatt é az orzágok között mutatkozó eltéréeit i. Földvári é Leeuwen [2008] a magyar lakoág átlago ikolázottágának (1920 é 2006. év közötti) időorát határozták meg a Barro Lee-eljárá módoítáának egítégével. Megállapítáuk zerint a módoítára azért volt zükég, mert egyrézt az eljárá eredetileg nem éve becléekre zolgált, márézt igyekeztek kiküzöbölni az ikolázottág zintje é a halálozá közötti korreláció okozta torzítát. Az eredmények egyértelműen az átlago ikolázottág folyamato emelkedéét mutatják. A magyarorzági lakoág becült átlago ikolázottága években kifejezve, 1920 2006 Év Átlago ikolázottág Év Átlago ikolázottág 1920 4,45 1970 8,1 1930 5,27 1980 8,88 1940 5,72 1990 9,45 1950 6,71 2000 10,51 1960 7,46 2006 10,95 Megjegyzé. A zerzők minden egye évre elkézítették zámítáaikat, a táblázat azonban cak a tízévenkénti bontát tartalmazza. Forrá: Földvári Leeuwen ([2008] 3. táblázat). Kyriacou 16 [1991] új mutatózámot (proxy változót) adott meg a gazdaágban lévő humántőke-állomány meghatározáára, ő i a munkaerő-állomány ikolázottágának átlago éveivel határozta meg a humántőke-állomány nagyágát, azonban az ed- 16 A zerző többek között azt vizgálta, hogy milyen zerepet tölt be a humán tőke kezdeti zintje egy adott orzág gazdaági növekedéében.
A humán tôke tatiztikai mérhetôége 81 digiektől eltérő eljáráal. Kyriacou abból a feltételezéből indult ki, hogy az adott gazdaágra jellemző átlago oktatái évek é a beiratkozái arányok között zoro kapcolat van. A zerző a kapcolat vizgálatához zükége adatokat már meglevő felméréekből nyerte, azaz a beiratkozái arányokat az UNESCO Statiztikai évkönyvének köteteiből, míg az oktatá átlago éveinek tekintetében Pacharopoulo é Arriagada [1986] eredményeire támazkodott, (amelyek az 1970-e évek időzakára é 42 orzágra álltak rendelkezére). Kyriacou azt feltételezte, hogy az átlago oktatái évek nagyágát az 1970. évre vonatkozó közép- é a felőoktatábeli beiratkozái arányok mértéke, é az 1960. évre vonatkozó általáno ikolai beiratkozái arányok nagyága határozza meg. Számítáai igazolták a két tényező közötti erő kapcolatot, az oktatá átlago éveire vonatkozó egyenlet az 1975. évre a következő, amelyből az egyenletben zereplő paraméterek ( α ) becülhetők: S1975 =α 0 +α1 ALAP1960 +α2 KÖZÉP1970 +α3 FELSŐ1970, /3/ ahol ALAP 1960, KÖZÉP 1970 é FELSŐ 1970 rendre az indexben zereplő évekre vonatkozó általáno, középikolai é a felőoktatábeli beiratkozái arányokat jelöli. Kyriacou feltételezte, hogy a munkaerő-állomány átlago oktatái éveinek a nagyága é az alap-, a közép- é a felőfokú oktatára vonatkozó beiratkozái ráták közötti kapcolat mind időben, mind az orzágokra nézve vizonylag állandónak tekinthető, így a /3/ egyenletből meghatározott együtthatók felhaználáával az oktatá átlago éveinek nagyága különböző orzágokra é évekre becülhetők, tekintettel arra, hogy rendzerint biztoított a beiratkozái arányok elérhetőége. Kyriacou módzere az oktatái teljeítmény é a beiratkozái ráták előzőkben imertetett kapcolatára épül, ami Barro é Lee [1993] zerint nem megbízható, hizen e kapcolat időben nem tabil. Lau Jamion Louat [1991] újraértékeléi módzerrel becülte az oktatá átlago éveinek időorát az alap- é a középfokú oktatá zintjeire külön-külön é együtteen i. A haonló jellegű vizgálatokban a munkavállalái korú népeég oktatái teljeítményének meghatározáa orán figyelembe vezik az egymát követő években felhalmozott humán tőkét, azaz a teljeített oktatái éveket, a lemorzolódái é évimétléi rátákat, valamint a halandóági rátát i. Lau, Jamion é Louat [1991] az emberitőke-állományt a munkavállalái korú (15 é 64 év közötti) egyének ikolázottági éveinek a telje zámával adták meg. A munkavállalái korúakra jellemző oktatá átlago éveinek a zámát úgy határozták meg, hogy eloztották a munkavállalái korúak által (az adott oktatái zinten) teljeített ikolaévek telje zámát a munkavállalái korú népeég zámával. A zámítá igen adatigénye, hizen az eltérő oktatái zintekre beiratkozott diákok zámát tartalmazó időor imerete mellett, többek között zükége lenne a halandóági ráta i. 17 i 17 A zerzők a rendelkezéükre álló adatok hiánya miatt a halandóág figyelembevétele nélkül végezték el zámítáaikat.
82 T. Ki Judit Nehru, Swanon é Dubey 18 [1995] finomítottak az eljáráon, é a munkaerő oktatái éveinek telje zámát a következőképpen adták meg: T x1+ D0 a teljeített oktatái évek záma = P e (1 r m) 6, T, t+ 1, t+ 1 t= T xh + D0 = 1 ahol e, t az zintre beiratkozott diákok telje zámát, x h a munkaerő-állományra jellemző legmagaabb lehetége életkort, x l haonlóan a legalaconyabb életkort jelöli, D 0 a gyermekek azon életkora, amikor elkezdik tanulmányaikat (jellemzően hat év). Az évimétlők arányát az zintre beiratkozott diákok coportján belül r jelöli, amelyről feltételezett, hogy időben kontan, m a lemorzolódái arány (amely nemcak időben, de oktatái zintenként i kontan). Végül P, t a t. évben az oktatái zintre beiratkozott diákok életben maradáának a valózínűége (a T évig tekintve). Az oktatái évek telje zámát a munkaképe korú népeég ( L t ) zámával normalizálva, az ikolázá átlago évei a következő: a teljeített oktatái évek záma ikolázottág átlago évei =. L t Az ikolázottág átlago évei nem tekinthető megbízható közelítének a humántőke-állomány meghatározáára nézve: azért, mert az oktatá egy pótlólago évének a hatáa a humántőke-állományra nézve egyrézt függ attól, hogy az egyén már hány teljeített oktatái évvel rendelkezik; márézt, hogy milyen annak az oktatái egyégnek a minőége, ahol az egyén a tanulmányait folytatja, illetve folytatta (Wößmann [2003] 249 250. old.). Az oktatá minőégét többek között befolyáolja, hogy milyen a rendzer hatékonyága, a tanárok felkézültége, az alkalmazára kerülő tanterv jellemzői, az oktatái infratruktúra. Pereira é Aubyn [2009] i a munkaképe korú lakoág átlago ikolázottágával közelítették a humán tőkét, a humán tőke é a gazdaági növekedé kapcolatának Portugáliára vonatkozó vizgálatukban. Az ikolázottág alapján tíz zintet különbözettek meg, amelyek közül az előbe az írátudatlan egyének tartoznak, a máodikba azok, akik maguktól tanultak meg olvani é írni é a harmadikba azok, akik ugyan elkezdték az általáno ikolát, de nem fejezték be. A további hét zint elkülönítéének é a beorolának az alapja, hogy az egyének hány befejezett oktatái évvel rendelkeznek. Ennek megfelelően a következő hét zint rendre a négy, hat, kilenc, tizen- 18 Nehru, Swanon é Dubey meghatározáát Wößmann [2003] munkájából merítettük.
A humán tôke tatiztikai mérhetôége 83 egy, tizenkettő, tizennégy é tizenhét befejezett oktatái évet jelenti. Az átlago ikolázottág a következő: S t 4 L4, t + 6 L6, t + 9 L9, t + 11 L11, t + 12 L12, t + 14 L14, t + 17 L17, t =, /4/ L t ahol L it, a munkaképe korú lakoágon belül ( L t ) az i befejezett ikolaévvel rendelkezők zámát jelöli (a t. időzakra). 19 Ezek a mutatók előorban a formáli oktatára vonatkoznak, ami azt jelenti, hogy eltekintenek a munka közbeni képzétől, a munkavégzé orán zerzett tudától, tapaztalatoktól, a tőkeállomány eetlege értékcökkenéének mértékétől, valamint az oktatá minőége i a legtöbb eetben figyelmen kívül marad. Az átlago ikolázottágot években meghatározó mutató nem minőül a humán tőke megfelelő mértékének tekintettel arra, hogy az eljárá alkalmazáa orán feltételezzük, hogy (Mulligan Sala-i-Martin [1997]): az oktatá orán eltérő eredménnyel végmunkavállalók tökéleteen helyetteítik egymát oktatái teljeítménytől függetlenül; a munkavállalók közötti termelékenyégbeli eltéré arányo a teljeített oktatái éveikkel; 20 egy további oktatái év teljeítée mindig é mindenhol ugyanakkora növekedét eredményez az egyéni képeégekben, az egyén emberi tőkéjében; a különböző coportokhoz tartozó munkavállalók közötti helyetteítéi rugalmaág mindig é mindenhol kontan; legtöbb eetben figyelmen kívül marad a migráció, a halandóág, ami torzított beclét eredményez. 21 19 A zerzők a /4/ kifejezében, a felőoktatára vonatkozó 17 oktatában eltöltött évet az 1983. évet követően vették figyelembe, előtte 16 évvel zámoltak, amelynek oka abban rejlik, hogy a 1978. évtől kezdődően a portugál oktatái rendzerben a középikolai oktatát egy pótlólago évvel növelték. 20 Egy 16 oktatái évvel rendelkező munkavállaló tizenhatzor termelékenyebb, mint az a munkavállaló, aki cak egyetlen egy oktatái évvel rendelkezik (Mulligan Sala-i-Martin [1997] 169. old.). 21 A megállapítá é felorolá ellenére mégi egy adott gazdaág átlago ikolázottága az egyik legtágabb körben alkalmazható mutató a humán tőke közelítéére, pontoabban a formáli oktatábeli beruházáal előálló humán tőkére. A humán tőke említett mutatója mente a közvetlen piaci értékelétől zemben a költégalapú- é a jövedelemalapú módzerrel, amelyekben a humán tőkétől eltérő tényezők befolyáoló hatáa i megjelenik a humán tőke értékének a meghatározáában, azonban az átlago ikolázottág mutatója közvetetten erően függ a piaci értékelétől, hizen a humántőke-beruházáok egyik öztönző eleme a munkapiacon realizálható kereeteknek az alakuláa.