Útiterv a 2050-es év versenyképes és karbonszegény gazdasága felé (Dekarbonizációs útiterv) Budapest, 2011, március 9. Stef Vergote, főosztályvezető, Stratégiai és Gazdasági elemzési Főosztály Klímapolitikai Főigazgatóság Európai Bizottság 1
Az éghajlatváltozás mérséklése globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg elfogadott célkitűzés (Koppenhága, Cancún) A világ üvegházgáz-kibocsátásának 80%-áért felelős államok konkrét kibocsátás-csökkentési, illetve korlátozási vállalásokat tettek Hosszútávú kibocsátás-takarékos fejlesztési stratégiákat kell készíteni azonban az eddig tett vállalások nem elegendőek ahhoz, hogy 2 C fok alatt maradjunk 2
Klímapolitika 2020-ig 3
Üvegházház-kibocsátások: hogy áll az EU ma? 1900 = 100 (EU27 kumulált változás) GDP Energia Népesség Üvegházgáz-kibocsátások 1990 és 2009 között az EU kibocsátásai 16%-kal csökkentek Az EU GDP-je 40%-kal nőtt Az EU ipari termelése 34%-kal nőtt EU várhatóan teljesíti a 2020-as mínusz 20%-os csökkentési célt De, a mai intézkedések csak 40%-os ÜHGkibocsátás-csökkentést 4 érnek el 2050-ig
A Klímapolitika az EU 2020-as stratégia középpontjában áll Az Europa 2020 Stratégiában: Központi klíma- és energiapolitikai cél: 20%-os ÜHG csökkentés 2020-ig Kiemelt kezdeményezés: az EU erőforrás-hatékonyságának növelése Intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés Energiabiztonsági előnyök EU egyre erősebben függ az importált fosszilis tüzelőanyagoktól Az olaj- és gázárak emelkedése kockázatot jelenthet Előnyök az innovációban, a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés térén EU hagyományos erőssége az ipari termelés, itt biztosíthatja a vezető szerep megőrzését, mialatt más régiók is zöld növekedésbe ruháznak be Az éghajlatváltozás hatásai a jövő gazdasági növekedését is befolyásolják Több és súlyosabb időjárási veszélyhelyzet árvizek, viharok, hőség, szárazság nagyon sok ágazatot érint (mezőgazdaság, turizmus, közlekedés, egészségügy.) 5
Az éghajlatváltozás árt a jövőbeni gazdasági növekedésnek Káresemények száma + trend 2005 : 228 milliárd USD Viharok Árvizek, földcsuszamlások Szárazság, hőség, erdőtüzek 6
Amin az EU már most is dolgozik: 2020-as célok ÜHG kibocsátácsok 20%-os csökkentése 2020-ig (1990- hez képest) EU Kibocsátás-kereskedelmi rendszere (EU ETS) csökkenti az ipari és energiaipar létesítmények összkibocsátását (valamint 2012-től a légiközlekedését) A többi szektorra (épületek, szolgáltatások, mezőgazdaság, közlekedés) nemzeti szintű kibocsátás-csökkentési célok vonatkoznak: pl. Magyarországon a 2005-ös szinthez képest +10% Az EU energiafogyasztásában a megújulók arányának 20%-ra emelése Tagállami szintű célok lettek megállapítva: Magyarországon 13% Az energiahatékonyság 20%-os emelése a referenciaszinthez (business-as-usual) képest 7
Amin az EU-nak még dolgoznia kell a célok eléréséhez: Energia-hatékonyság Primer Energiafogyasztás, Mtoe 1900 1850 1800 1750 1700 1650 1600 1550 1500 1450 2007-es előrejelzés 2009-es előrejezés 20%-os energiahatékonysági cél 1842 Mtoe 1676 Mtoe 1474 Mtoe 1400 2005 2010 2015 2020 Referencia-előrejelzés (2007) Legújabb előrejelzés minusz 166 Mtoe Mínusz 20%-os cél 2020-ig minusz 368 Mtoe * Bruttó belföldi fogyasztás a nem-energetikai felhasználás nélkül A 20%-os energiahatékonyság eléréséhez további erőfeszítéseket kell tenni. A jelenlegi intézkedések csak 10%-nyi megtakarítást hoznak. 8
Energiahatékonysági Terv EU Kormányfők 2011 február 4-én megállapodtak, hogy: Határozottan fellépnek az épületek, a közlekedés, és a termékek, termelési foylamatok jelentős kibocsátás-csökkentési potenciáljának kiaknázása érdekében Európai Bizottság elfogadja az új Energiahatékonysági Tervet, amely további intézkedéséket határoz meg a 2020-as 20%-os cél eléréséhez Állami szektor feladata, hogy jó példát mutasson: kötelező célok a középületek felújítására + legszigorúbb energia-hatékonysági követelmények a közbeszerzéseknél Ipar: energia-hatékonysági követelmények a gépekre, energiaaudit, energia-menedzsment Áram és hőtermelés energihatékonyságának növelése Intelligens villamos-hálózatok, intelligens villanyórák bevezetésre 9
Útiterv a 2050-es év versenyképes és karbonszegény gazdaság felé (Dekarbonizációs útiterv) 10
Háttér: Az Európai Tanács következtetései A tudományos eredmények szerint 1990-hez képest 2050-ig 50%-kal kell csökkenteni a világ kibocsátásait Az EU célja, hogy 2050-ig 80-95%-kal csökkentse ÜHG kibocsátásait 1990-hez képest, az összes fejlett ország által megvalósított kibocsátások keretében Szükség van egy 2050-es dekarbonizációs stratégiára, ami a hosszútávú cselekvés kereteit meghatározza A 2050-es cél felé vezető úton közbenső állomásokat kell meghatározni. A folyamatokat rendszeresen át kell tekinteni. 11
2050-es dekarbonizációs útiterv Az első átfogó globális és EU-szintű elemzés arról, hogy hogyan érhető el a hosszútávú cél: Költséghatékony csökkentési pályát határoz meg, mérföldkövekkel Meghatározza a legfontosabb technológiákat, ezzel mutatva irányt a K+F számára Megjelöli a beruházási igényeket, és azok hasznait Bemutatja a lehetőségeket, illetve kompromisszumokat Irányt mutat az EU-szintű, nemzeti, illetve regionális szakpolitikáknak Irányt mutat a magánszektornak, illetve a háztartásoknak hosszútávú beruházásaik tekintetében 12
Globális elemzés 13
A Klímapolitika hatása a globális hőmérsékletnövekedésre 2011-ig A következő 40év globális kibocsátási pályálya fogja meghatározni a 2100-ig megvalósuló várható melegedés szintjét 14
A globális klíma-intézkedések a világ minden részében csökkentik a kibocsátásokat EU cél: 80-95%-os csökkentés elsősorban hazai intézkedésekkel: 2050-ben kb. -80% belső csökkentés 1990-hez képest Fejlett országok: hasonló mértékű erőfeszítés Fejlődő országok -5% 1990-hez képest 100% 80% 60% 40% 20% 0% EU 1990 2000 2010 2020 2030 2040 2050 Baseline Global action Ez a referencia (BAU)- előrejelzéshez képest -80%-nak felel meg 2050-re eltünnek az olcsó offszet - ek 100% 80% 60% 40% 20% Developed Countries 0% 1990 2000 2010 2020 2030 2040 2050 Baseline Global action Developing Countries 500% 400% 300% 200% 100% 0% 1990 2000 2010 2020 2030 2040 2050 Baseline Global action 15
A globális klíma-intézkedések hatására az egy főre jutó kibocsátások konvergálnak 16
A globális klíma-intézkedések csökkentik a fosszilis energiaforrsáok árát 250 Global GHG emissions 1990 = 100% 200 150 100 50 0 1990 2000 2010 2020 2030 2040 2050 Baseline Fragmented action Global Action $ per barrel 150 125 100 75 50 25 Oil price development 0 2010 2020 2030 2040 2050 17 Baseline Fragmented action Global Action
A megoldásban az erdőgazdálkodásnak és a mezőgazdaságnak is részt kell vennie A földhasználat kihívásai 2050-ban 9 md embert kell eltartani (a mainál 1/3-al több) Megállítani az erdőpusztítást, és megőrizni a biológiai sokféleséget A bioenergia-termelés növelése Közreműködés az ÜHG-kibocsátások csökkentésében Megoldások A mezőgazdasági termelés fenntartható intenzifikálása Erőforrás-hatékony fölhasználat és fogyasztás (élelem, rostok, bio-energia) 18
EU elemzés 19
Költséghatékony pálya 2050-ig A 80%-os belföldi csökkentés megvalósítható a ma elérhető technológiákkal A kizárólag árakkal ösztönzött megváltozott viselkedéssel, ha az összes ágazat kiveszi a részét (változó mértékben és ütemben) Hatékony pálya: 2020-ra -25% 2030-ra -40% 2040-re -60% 100% 80% Power Sector Current policy Residential & Tertiary 60% Industry 40% Transport 20% Non CO 2 Agriculture Non CO 2 Other Sectors 0% 20 1990 2000 2010 2020 2030 2040 2050 100% 80% 60% 40% 20% 0%
Az energiahatékonyság kulcsfontosságú A legfontosabb tétel az energiahatékoynság, különösen 2020 előtt A mai szakpolitikák csak 10%-os hatékonyság-javulást hoznak Az útiterv megerősíti, hogy 2020-ig, és utána is kulcsszerepe lesz az energiahatékonyságnak A 20%-os hatékonysági cél irányába tett erőfeszítések 25%-os ÜHG-csökkentéssel járnak majd Az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszere (ETS) a hatékonyság növelésének egyik eszköze 21
2050-es dekarbonizációs utiterv: beruházás az EU gazdaságába Pótlólagos belföldi beruházás: évi 270 Md EUR 2010 és 2050 között, ami a GDP 1,5%-ával egyenértékű. (teljes beruházás = a 2009-es GDP 19%-a), ebből: Épített környezet (épületek és berendezések): 75 Md EUR Közlekedés (jármüvek és infrastruktúra) : 150 Md EUR Energia (áramtermelés, villamos-hálózat): 30 Md EUR Megjegyzés: Ez beruházás az EU gazdaságába, és EU munkahelyekbe (nem költség) Minél később ruházunk be, annáál több pénzbe kerül K+F, és próbaprojektek, bemutatók kulcsfontosságúak 22
2050-es dekarbonizációs utiterv: Energiabiztonsáégi és levegőtisztasági előnyök Energiaforrás-költség megtakarítás: Évi átlag 175-320 Md EUR 2010 és 2050 között (vő: 270 Md EUR beruházás) Primer energia-fogyasztás 30%-kal alacsonyabb, mint 2005-ben, anélkül, hogy ez rontaná a szolgáltatás szinvonalát Az EU gazdaság biztonságosabbá válik: A kőolaj- és földgázimport megfeleződik a mai szinthez képest 2050-ben 400 Md EUR-t takarítunk meg az olaj és gázimport-számlán, az a mai GDP-nek több, mint 3%-át jelenti Védelem a jövő energia-áremelkedéseinek makroökonómiai hatásaival szemben Levegőtisztasági és egészségügyi hasznok: 2030-ban 27 Md EUR és 2050-ben 88 Md EUR 23
2050-es dekarbonizációs utiterv: Előnyök az EU gazdasági növekedése szampontjából A hazai beruházások jelentős növekedése Energiaforrás-vásárlás helyett beruházási kiadások a pénz az EU-ban marad Innováció a jövő GDP and GHG decoupling versenyképessége 220 200 szempontjából 180 kulcsfontosságú 160 szektorokban 140 120 A GDP-növekedés 2020 100 után is független marad az 80 ÜHG-kibocsátások 60 40 alakulásától GDP jobban védett az energia-árak változásaitól 1990 = 100% 1990 2000 2010 2020 2030 GDP GHG emissions 24
2050-es dekarbonizációs útiterv: Előnyös munkaerőpiaci hatások Új munkahelyek teremtése Rövid távon: pl. épület-felújítás, szigetelő-anyagok gyártása, megújuló-ipar Potenciális nettó munkahely-teremtés: 1,5 millió 2050-ig Az EU ETS árverési bevételeit, és az adóbevételeket a munkaerő-költségek csökkentésére kell használni, illetve a beruházásokat, valamint a K+F-et kell növelni azokból Hosszútváú foglalkoztatási kilátások a gazdasági keretfeltételektől függnek (pl: K+F kiadások mértéke, innováció, vállalkozókedv, képzettségi szint, beruházások 25
Nemzetközi versenytársaink útitervei Számos feltörekvő gazdaság készít dekarbonizációs, illetve zöld növekedési stratágiákat (Korea, Kína, Brazília, India) Fő ösztönzők: innováció, vezető szerep a zöld növekedési ágazatokban, energia-biztonság, erőforrás-hatékonyság, tiszta levegő Példa: Kína tervezett 12. Ötéves Terve (2011-2015): Az energia- és CO2-intenzitási célok felerősítése Kisérleti kibocsátás-kereskedelmi rendszerek Karbonszegény zónák fejlesztése 570 Md EUR beruházása új energiforrásokba 2015-ig a megújuló energiák 65%-os növelése 11,5 Md EUR beruházása alternatív járművekbe 26
Szakpolitikai kihívások és küszöbönálló feladatok (1) A Strategic Energy Technology Plan végrehajtása (2014-2020: 50 Md EUR Innovatív finanszírozási eszközök létrehozása a következő EU költségvetésben. A cél, hogy a korlátozott állami forrásokból minél nagyobb mennyiségű magán-forrást mozgassunk meg. (pl. kohéziós politika) A közös mezőgazdasági politikát arra használni, hogy tovább csökkentse a kibocsátásokat, illetve javítsa a természetes nyelők általi karbon-felvételt, figyelemmel arra, hogy a mezőgazdasági, erdészeti termékek, illetve a bio-energia iránti igény egyre nő 27
Szakpolitikai kihívások és küszöbönálló feladatok (2) A 2020-as 20%-os kibocsátási cél elérésének biztosítása, és ennek keretében a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) jobb kihasználása Egyértelmű jövőképet adni a hosszútávú beruházásokhoz, különösen az EU ETS-ban résztvevő ágazatokban. Define 2020-2030 policy framework A 2020-2030-as szabályozási keretek meghatározása Az 1,74%-os lináris csökkentés felülvizsgálata, annak érdekében, hogy 2050-ra elérjük a -80%-os csökkentést. Az esetleges szénszívárgásnak kitett iparágak védelme 28
Következő lépések A dekarbonizáció útiterv bemutatása az Európai Tanácsnak, a Parlamentnek és másoknak Vita a budapesti informális Környezetvédelmi Tanácson (2011. március 26), és 2011 júniusában lezárni a tagállamokkal folytatott megbeszéléseket Ágazati útitervek elkészítése: Közlekedési Fehér Könyv (Március vége), 2050-es energetikai útiterv (2011 ősze), ágazati kezdeményezések Tagállami szintű hosszútávú nemzeti és regionális karbonszegény fejlesztési stratégiák elkészítése Az útiterv bemutatása nemzetközi partnereinknek, ezzel a nemzetközi klímatárgyalásoknak új lendületet adva. 29
További információk: http://ec.europa.eu/clima/roadmap 2050/index_en.htm 30
Energy efficiency EU not on track Primary energy consumption*, Mtoe 1900 1850 1800 1750 1700 1650 1600 1550 1500 1450 Projections from 2007 Projections from 2009 20% energy saving objective 1842 Mtoe 1676 Mtoe 1474 Mtoe 1400 2005 2010 2015 2020 Business as usual 2007 projection Most recent projection - 166 Mtoe - 20% by 2020 objective - 368 Mtoe * Gross inland consumption minus non-energy uses Additional efforts are needed to achieve the 20% energy efficiency improvement. Current policies will achieve only 10% savings 31
Roadmap Milestones Not about targets, but identifying cost-efficient trajectory Gradual emission reductions: -1.0% per year 2010-2020 vs 1990-1.5% per year 2020-2030 vs 1990-2.0% per year 2030-2050 vs 1990 Sectoral milestones: all sectors contribute in different manner GHG reductions compared to 1990 2005 2030 2050 Power (CO 2 ) -7% -54 to -68% -93 to -99% Industry (CO 2 ) -20% -34 to -40% -83 to -87% Transport (incl. CO2 aviation, excl. maritime) +30% +20 to -9% -54 to -67% Residential and services (CO 2 ) -12% -37 to -53% -88 to-91% Agriculture (non-co 2 ) -20% -36 to -37% -42 to -49% Other non-co 2 emissions -30% -72 to -73% -70 to -78% 32
Energy security: current risks (IEA) Demand: rising fast in emerging economies Supply: conventional oil production to flatten out, North Sea production to decrease New supply to come largely from OPEC countries Short term: oil imports represent 2.1% of EU GDP oil import bill increased US $70 billion from 2009-2010 Longer term trends and risks import dependency set to increase further price increases related macro-economic risks related to inflation, trade balance, competitiveness 33
Energy savings contribute to climate action 400 350 300 250 13% 21% 24% 200 150 100 50 0 17% Industry Transport Households Tertiary Savings potential 2020 Energy consumption 2020 20% energy efficiency target helps to achieve a 25% reduction in GHG emissions by 2020 Extra measures in Energy efficiency plan. EU ETS can contribute to higher energy savings 34