MAGYAR LELKI ELSŐSEGÉLY TELEFONSZOLGÁLATOK SZÖVETSÉGE 5600 Békéscsaba, Wlassits sétány 4. Tel.: 66/447-334 E-mail: iroda@sos505.hu lesziroda@gmail.com www.sos505.hu Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége LESZ Szakmai programok, események kalendáriuma 2011.
Tartalom: Magunkról Bevezető 1. Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége XXIV. Országos Találkozója és Konferenciája 2. LESZ Központi képzések, konferenciák, Szolgálatvezetői találkozók 3. LESZ Régiótalálkozók 4. Telefonos napi események 5. Külkapcsolataink 6. Tagszolgálatok önálló szakmai programjai (Szolgálataink életéből) Irodalomjegyzék A LESZ tagszolgálatai 2
Magunkról Mindannyiunk életében akadnak olyan pillanatok, amikor úgy érezzük, senkivel nem tudjuk megosztani terheinket, pedig éppen akkor lenne a legnagyobb szükségünk rá. A reménytelenségnek és a magánynak ez az érzése bármelyikünket elérheti. "A lelki elsősegély telefonszolgálat minden ember számára meg akarja adni a lehetőséget arra, hogy baj, kétségbeesés, vagy öngyilkossági veszély esetén - a szabadságjogok tiszteletben tartásával azonnal felvehesse a kapcsolatot egy másik emberrel, aki barátként kész és képes a hívót meghallgatni és vele segítő beszélgetést folytatni. A telefonos lelkisegély szolgálat által nyújtott segítség az életre való bátorításra és a krízishelyzetekkel való megbirkózás képességének fejlesztésére irányul." (IFOTES, Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Nemzetközi Szövetsége) Magyarországon 1970 óta működnek telefonos lelkisegély szolgálatok, amelyek a fenti célok, elvárások teljesítésére szerveződtek. Jelenleg 22 szolgálat, köztük 6 éjjelnappal várja a hívásokat. Az eltelt idő bebizonyította szükségességüket, számos esetben nyújtottak segítséget a hívóknak, a számukra megoldhatatlannak vélt probléma, konfliktus, élethelyzet rendezésében. A mai változó világban, ahol eddig ismeretlen fogalmak: létbizonytalanság, munkanélküliség, anyagi és egzisztenciális gondok kerültek előtérbe; felszínessé váltak az emberi kapcsolatok, az úgynevezett kommunikációs társadalom az egyén kapcsolatainak elvesztésével jár. Szükség van tehát egy emberi hangra, aki meghallgat, segít a kritikus helyzetekben. A névtelenség feloldja az "ilyesmiről nem beszélünk" tabuját. Ezzel tud a telefonszolgálat segíteni. A találkozás egy másik emberrel - találkozás önmagaddal. 1950-ben Chad Varah anglikán lelkész Londonban az öngyilkosság megelőzése céljából elindította az első lelki elsősegély telefonszolgálatot, s ebből nőtt ki a Szamaritánus (The Samaritans) mozgalom, olyan segítségnyújtás a reményvesztetteknek, amely önkéntes, laikus munkatársak tevékenységén alapul. Az öngyilkosság a legmarkánsabb, drámai figyelmeztetés az életfeltételek, emberi kapcsolatok, együttélési kultúra fogyatékosságaira: a tűrőképesség csökkenésére, az egészséges személyiség-struktúra sorvadására, a pozitív célképzetek devalválódására. A nemzetközi normák alapján működő lelki elsősegély telefonszolgálatok célja - az öngyilkosság-megelőzés, a krízisintervenció és a mentálhigiénés prevenció, így alapvetően mentálhigiénés prevenciós feladatokat látnak el, átvállalva sokszor az egészségügyi ellátás betegségmegelőző szerepét is. Arra törekednek, hogy a krízisben lévő, problémákkal küszködő emberek azonnal elérhessék vonalaikat. A szolgálatok hívása ingyenes, s a hívó anonim maradhat. 3
Névtelen, de nem személytelen segítségükkel évente országosan több tízezer hívó él, a legkülönbözőbb életnehézségek szorításában. Szervezeteiket maguk tartják fenn, a krízisintervenciós munkára képzett önkéntesek stábokban dolgoznak, s a szolgálatok sok helyen bázisai más mentálhigiénés, prevenciós kezdeményezéseknek is. Buda Béla 1975-ben, egyik tanulmányában azt írta, hogy a telefonszolgálatok a szakma lelkiismereti őrpontjaivá válnak, mert a társadalom, társas kapcsolataink bajainak olyan teljes keresztmetszetével, a közösség és az egyén szenvedéseinek olyan bugyraival találkoznak, amivel máshol nem szembesülhetünk, s amit fel kell, hogy mutassanak. Meg kell, mutassák ezt a tükröt, és cselekvésre kell, serkentsék azokat, akik tehetnek. Bagdy Emőke szerint a telefonszolgálattal való beszélgetés komplettebb, másabb, mint a szomszéddal, ismerőssel, baráttal való eszmecsere. Tartalmában, formájában és szakmaiságában is teljesebb, összetettebb folyamat, hiszen a hívó és az ügyelő között kialakult sajátos kapcsolati mező bizalmi légköre elősegíti az értékítéletmentes problémamegoldást. A telefonszolgálatokat országos szövetségbe tömörítő Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége (LESZ) 1986-ban alakult, eleinte a szakma és a szakmaiság elterjesztését tűzte ki célul, így a programjában az IFOTES alapelvei domináltak. A LESZ-nek a feladata volt olyan modell kialakítása, ami szakmailag és a finanszírozás szempontjából is vállalható. A telefonhívásokat fogadó önkénteseink munkáját szakemberek vezetik. Az önként jelentkezőkből válogatva, intenzív képzésen és tréningeken (személyiségfejlesztő, önismereti, kommunikációs stb.), majd telefonos helyzetgyakorlatokon, hospitáláson esnek át a leendő telefonos ügyelőink. A kiképzés után is folyamatosan képezzük a munkatársainkat: minden stábnál havi rendszerességgel részt vesznek szupervízión, esetmegbeszélésen, egyéb tréningeken és továbbképzéseken. A szövetség konferenciák, régiótalálkozók, központi képzések szervezésével, támogatásával járul hozzá ahhoz, hogy minél felkészültebb ügyelők fogadják a hívásokat az ország minden telefonszolgálatánál. Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége www.sos505.hu 4
Bevezető A LESZ 2011-ben szakmai eseményekben bővelkedett. Szövetségünk tagszolgálatainkkal karöltve egész évben sokféle programot szervezett és bonyolított le, szakembereink meghívásokra konferenciákon, workshopokon számoltak be munkánkról. Alábbiakban a legfontosabb programjainkról nyújtunk összegzést. Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége XXIV. Országos Találkozója és Konferenciája 24. alkalommal rendeztük meg a lelki elsősegély telefonszolgálatok országos találkozóját és konferenciáját Győrben, 2011. augusztus 26-28-a között. Hagyomány, hogy a konferencia egy számunkra fontos vagy érdekes kérdést jár körbe. A plenáris ülés előadói és a workshopok, kiscsoportok különböző oldalról világítanak meg egy-egy témát. Ebben az évben Remény és reménytelenség útjai címmel került megrendezésre a találkozó, s igyekeztünk minden olyan kérdéssel foglalkozni, ami a telefonos munkát végzőknek segítséget nyújthat. A konferencián közel 200 fő vett részt, túlnyomó részben a telefonszolgálatok önkéntes ügyelői (20 tagszolgálattól), de voltak rokonszakmákból is meghívottak, illetve külföldi vendégeink is. Visszajelzések alapján mondhatjuk, sikeres volt a rendezvény. A konferencia előadói között olyan kiemelkedő szakembereket hallhattunk, mint Dr. Tringer László, Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna, Dr. Cserhalmi Magda és Dr. Varga Gábor. LESZ Központi képzések, konferenciák Szintén hagyomány, hogy a telefonszolgálatoknál tevékenykedő önkéntes ügyelőknek központi képzéseket konferenciák keretében szervezünk. 2011. február 18-án a TÁMOP 6.1.2./A-09/2010-0270 pályázat keretén belül a Komplex egészségmegőrző programban egész napos szakmai napra került sor Békéscsabán, melynek legfontosabb része a különböző telefontársaságok, a minisztérium és a Nemzeti Hírközlési Hatóság képviselőjének részvételével megrendezett fórum volt. A pécsi S.O.S. Élet Telefonszolgálat 2011. március 17-én (Pécs, Művészetek Házában) Kézdi Balázs professzor emlékére tudományos ülést szervezett. Az év egyik legnagyobb eseményére azonban 2011. október 11-én került sor Békéscsabán, a Lelki Egészség Világnapja alkalmából. A konferencián hallhattuk Dr. Perczel Forintos Dórát, Dr. Vincze Gábort, Téglásy Kristófot, Majzik Balázst és Szicsek Margitot. 5
Ennek az évnek méltó zárása volt Kecskeméten, a Vackorvárban tartott továbbképzés, a Képzők képzése, aminek a közös új szám és az egységesített központi vizsgák adtak aktualitást. LESZ Szolgálatvezetői Találkozók (SZVT) A szolgálatvezetői találkozókat negyedévenként szoktuk megrendezni különböző aktuális témakörök megvitatására. Ebben az évben már a 30. találkozónk volt Budapesten tavasszal, utána június 24-25-én, Kecskeméten kétnapos találkozó keretében tekintettük át az új közös hívószámunkkal járó feladatokat. Ősszel szintén Kecskemét adott lehetőséget az SZVT-re, amikor nagy örömünkre Buda Béla professzor is tartott előadást. Decemberben pedig Budapesten összegeztük az elmúlt év munkáját. LESZ Régiótalálkozók A régiótalálkozóknak már több mint másfél évtizedes hagyománya van: egy-egy tagszolgálat a régiójában lévő szolgálatokat hívja meg egy egy-két napos szakmai napra, ahol előadások és kiscsoportos foglalkozások mellett nyílik lehetőség a személyesebb kapcsolattartásra, aktuális kérdések megbeszélésére. Január 22-én, a megalakulásának 25 éves jubileuma alkalmából Hatvan, február 26- án pedig a 20 éves jubileuma kapcsán Szolnok tartott régiótalálkozóval egybekötött ünnepséget. Ősszel, október 8-án Salgóbányán az Észak-magyarországi régiónak Salgótarján szervezett egy nagyon jól megvalósított találkozót. Telefonos napi események Az IFOTES 1997-ben, hagyományteremtő szándékkal kezdeményezte a Telefonos Nap megrendezését a Távközlési Világnaphoz közel eső időpontban, amit hazánkban is követünk. Az alapgondolat az volt, hogy a fejlődő, globalizálódó világunkban a kommunikáció egyre nagyobb teret nyer, mégis az emberi kapcsolatokban egyre inkább a kiüresedés, az elmagányosodás, a tolerancia hiánya tapasztalható. A Telefonos nap alkalmából a tagszolgálatok városaikban tartanak különböző rendezvényeket, megmozdulásokat. Például ma már hagyományosan Pápán és Szolnokon rajzversenyt hirdetnek iskolásoknak. A Telefonos nap központi eseménye most Szegeden volt 2011. május 14-én. Ugyanezen a napon Egerben is volt rendezvény, szakemberek részvételével kerekasztal-beszélgetést szerveztek a helyi telefonos kollégák. 6
Külkapcsolataink, külföldi szakmai utak Brandisz Éva alelnökünk az IFOTES nemzetközi bizottsági tagja. 2011-ben, Szlovéniában nemzetközi bizottsági ülésen vett részt, ill. Svédországban, Göteborgban a nemzetközi kongresszus szervezői bizottságában is dolgozott. Ausztriában, Puchkbergben az osztrák országos telefonos konferencián a LESZ elnökével képviselte hazánkat. Dr. Budai Júlia hagyományosan az orosz nyelvterületen járt. A legnagyobb esemény 2011. decemberében a szentpétervári konferencia volt, amely az orosz telefonos szövetség 20. nagyrendezvénye. Az is hagyomány, hogy Júlia, ha teheti, tréninget, csoportot is vezet. Itt most egy workshop és egy gyakorlat vezetésére kérték fel. A házigazda RATEPP (országos szövetségük) Dr. Budai Júliát eddigi együttműködéséért, munkájáért tiszteletbeli tagnak fogadta ezen a rangos rendezvényen. Egyéb konferenciákon részvételünk Budapesten, május 12-13-án rendezték meg a PSZICHOTERÁPIA szakfolyóirat hetedik konferenciáját. A szövetségünk - immár hagyományosan - a konferencián egy műhelymunkára kapott lehetőséget (Szabóné Dr. Kállai Klára, Dr. Árkovits Amaryl, Buza Domonkos, Lux Károly és Rénes László részvételével). Rénes László alelnök júniusban, a Debreceni Egyetemen az Önkéntesek Hete alkalmából tartott előadást, ill. októberben, a Belügyminisztérium és a KIM Igazságügyi Szolgálata Áldozatvédelmi konferenciáján ismertette a lelki elsősegély telefonszolgálatok munkáját. Dr. Szabóné Kállai Klára elnök októberben, Berekfürdőn az V. Kárpát-medencei Missziói- és Diakóniai konferenciáján tartott előadást Egészséges kríziseink? címmel. Dr. Bodonovich Jenő, média- és hírközlési biztos kezdeményezésére december 8- án, az Országgyűlési Biztos Hivatalában BeszÉljünk róla! címmel konferenciát hívott össze a média pozitív szerepéről az öngyilkosságok megelőzése érdekében. A szövetségünket Szabóné Dr. Kállai Klára elnök és Buza Domonkos tiszteletbeli elnök képviselte, s egy-egy workshop vezetését is vállalták ebben a fontos témában. A konferencián résztvevő médiaszakemberek munkáját segítendő a biztos ajánlástervezetet is készített az öngyilkosságok médiában történő megfelelő megjelenítéséről, aminek elkészítésébe szakembereinket is bevonta. Tagszolgálatok önálló szakmai programjai (Szolgálataink életéből) Tagszolgálatainknak önálló szakmai programjaik is vannak, amelyek a Telefonos Nap és a régiótalálkozók mellett főként a szervezeten belüli továbbképzéseket fedi, de sokszor a városukban meglévő egészségügyi-, szociális- és civilkapcsolatokra építve külső érdeklődőknek is szerveznek konferenciákat, kerekasztalbeszélgetéseket, képzéseket, szakmai napokat és egyéb tréningeket. A szolgálatoknál rendszeresek a továbbképzések, tréningek. 7
Ebben az évben kiemelkedő esemény volt az is, hogy az összes szolgálatnál lebonyolítottuk a központosított vizsgát, amit minden ügyelőnek le kellett tennie, ha továbbra is telefonos segítő munkát szeretne végezni. Áprilisban, Veszprémben egy szervezetfejlesztő-stábkarbantartó hétvégére került sor. Júniusban a Salgótarjáni Telefonszolgálat a szlovákiai Nagykürtösön tettek látogatást az ottani segítő szakembereknél, akikkel tavaly kötöttek együttműködési megállapodást. A miskolci stáb élen jár abban, hogy közös programokat szervez más szolgálatokkal. 2011-ben az egri stábbal tartottak közös szupervíziót, a debreceniekkel pedig hagyományosan esetmegbeszélő csoportfoglalkozást. A részletesebb leírásainkban még található néhány stábépítő és kapcsolatteremtő program is, mindezekkel együtt reméljük, szemelvényünk a szövetség életéről nemcsak arról győzi meg olvasóját, hogy komoly szakmai munkát végzünk, hanem arról is, hogy színes, változatos és érdekes programok, tevékenységek jellemzik a telefonos szolgálatok életét. 8
1. Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége XXIV. Országos Találkozója és Konferenciája 9
Mozaikok a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége XXIV. Országos Konferenciájáról Győr 2011. 2011. augusztus 26-28-án Győr adott otthont a LESZ és az ANIMA Egyesület XXIV. országos konferenciájának, melynek címe Remény és reménytelenség útjai. A találkozások városa rekkenő hőségben fogadta a telefonos ügyelőket az ország számtalan városából, 29 szervezet képviseltette magát a rendezvényünkön. A győri stáb tagjai lelkesen készülődtek az eseményre. Jó volt megtapasztalni azt az összefogást, amelyet a győri telefonos lelki elsősegély szolgálat ügyelői tanúsítottak. Az előkészítő munka összehangolója Németh Ildikó szolgálatvezető volt. Irányításával a stábtagok jól helyt álltak mind az előkészületekben, mind a vendégek fogadásában, a rendezvényünk lebonyolításában. A konferencia lebonyolításának színtere a Famulus Hotel Kollégium volt. A szálloda dolgozói odaadó munkájukkal segítették, hogy a vendégek jól érezzék magukat. A kongresszusra érkező vendégeket a győri stáb tagjai szívélyesen, meleg szeretettel fogadták. Külsőségekben is hangsúlyt adtak a rendezvénynek. Feketefehér összeállítású öltözéküket lila sállal tették még ünnepélyesebbé. Kitűzőjük színe is harmonizálta megjelenésüket, és a konferencia színvilága autentikusan illeszkedett a rendezvény arculatához. A jól megszerkesztett meghívóval és programfüzettel sikerült felkelteni az érdeklődést az országban működő stábokban, rétegtelefon szolgálatokban, szervezetekben. Összességében 225 főt regisztráltunk rendezvényünkön. Külön színfoltot jelentett az erdélyi csoportok részvétele, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium képviselői, valamint Ausztriából érkező kedves vendégeink, és a telefonszolgáltatók tevékeny jelenléte. A sajtótájékoztató nagyon eredményes volt, az ünnepélyes megnyitót plenáris előadások követték. Az előadások hűen tükrözték a konferencia mottóját, a remény és reménytelenség útjai kérdéskörét. A felkért előadók a pszichológia, pszichiátria, az etnográfia, a művészettörténet aspektusain keresztül közelítették meg a témakört előadásaikban. Prof. Dr. Tringer László a remény pszichológiájáról, a depresszió, a reménytelenség és a remény kapcsolatáról, patológiájáról tartott színvonalas előadást. Dr. Varga Gábor pszichiáter, szakmai vezető, a remény és reménytelenség témakörének szolgálati munkával összefüggő aspektusait elemezte előadásában, hangsúlyozva a remény vonalának fontosságát. 10
Borbély Károly győri festőművész, főiskolai docens kiállított képei és előadása a festőművészet oldaláról adott betekintést a témakörbe. A festmények elemzésével az emberi életút kríziseire és a boldogság pillanataira világított és irányította a hallgatóság figyelmét. Bemutatta, hogy a festők lelkiállapota mennyire jelen van a képeken, mind színvilágában, mind a formákban. Kifejtette, hogy a műalkotással való találkozás élménye milyen hatással van az emberek érzéseire. Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna egyetemi docens, néprajzkutató előadása a népköltészet oldaláról közelítette meg a témát. Érdekes előadását népdalokkal színesítette. Ismertette azokat a régi paraszti kultúrában fellelhető cselekvéseket, szokásokat, tabukat, amelyek megóvtak a rossz döntésektől, deviáns magatartási formáktól. Előadásában kitért arra is, hogyan tudunk segíteni napjainkban a reményvesztett embereknek meseterápiával, zeneterápiával. A 116-123 Harmonizált európai hívószám bevezetése és tapasztalatai című előadás újdonságnak számított minden szolgálatnak. A bevetésétől nagyon kevés idő telt el, ezért érdemben még nem lehetett minden hatásáról beszélni. A plenáris előadásokat kiscsoportos foglalkozások követték, melyek a tudományos ismeretek, a konferencián elhangzott témák elmélyítését célozták, elősegítették az ismeretek gyakorlati alkalmazását. A kiegészítő, fakultatív programok: kiállítás, városnézés, bemutatók, szórakoztató közös esti programok, a pihenés, ellazulás színterei voltak, barátságok felelevenítését és kialakulását tették lehetővé. A győri telefonos szolgálat tagjaként rendszeresen vettem részt országos találkozókon. A találkozók mindegyike gyarapította ismereteimet. A szakmai tapasztalatszerzésen túl fontos hozománya volt a konferenciának, hogy őszinte beszélgető társakkal megoszthattuk közös problémáinkat, kicserélhettük véleményünket, értékes tapasztalatokkal gyarapodtunk. Megtapasztaltuk az összefogás, a közösséghez tartozás örömét. A győri szolgálat nevében köszönöm nektek a sok szívet melengető, kedves, pozitív visszajelzést rendezvényünkről, a továbbiakban eredményes és sikeres munkát kívánok minden kedves önkéntes Munkatársamnak. Győr, 2012. 01. 13. N. Tiborné önkéntes munkatárs 11
2011. Győr Múlt esztendő nyárvégi programjáról, a Telefonos Lelki Elsősegély Szolgálatok évente megrendezett találkozójáról szeretnék megemlékezni. Azóta eltelt néhány hónap, sok esemény igyekszik emlékét elnyomni vagy halványítani, de még lassan fél év távlatából is nagyon jó érzésekkel gondolok vissza. Saját szolgálatomnál nemrégen dolgozom. Relatív ez, hiszen 2 év nem kevés, de mégsem jelentős a több tíz éve a szolgálatnál dolgozó kollégáimhoz képest. A győri konferencia a második, amin részt vehettem. Az egyik pozitív érzést az okozta, hogy a Debrecenben megismert kollégákkal újra találkozhattam, kapcsolatunkat erősíthettem a tapasztalatok megosztásával és a közösen szerzett győri élményekkel. Nagyon meleg, nyári napon indultunk el Egerből, a több mint 250 km-re lévő városba. Az út a hőség ellenére is jó hangulatban telt el, mindent vittünk, ami ehhez kellett: hűsítőket, szendvicset, utazási izgalmat és jókedvet. Hamar célhoz is értünk. Kellemes meglepetés volt a szállásunk. A nagy melegben a hűs előtér és a nagyon kedves győri kollégák, akik a regisztrációban és a regenerálódásban egyaránt segítettek kávéval, vízzel, tollal, papírral, az eltévedők kíséretet is kaptak tőlük. Már itt találkoztam ismerős arcokkal, s váratlanul ért, amikor a nevemet meghallottam. Nem papír fölé hajolva, hanem nevetve üdvözölt egy debreceni workshopos társam, aki itt, győri segítőnk lett. A szobánk komfortos, kényelmes, a vacsoránk nagyon finom. Ezen a konferencián nem csak okosodtam, hanem minden tekintetben jól éreztem magam. Az előadások színvonalasak voltak, a kényelmem kifogástalan és a város varázslatos. A napfényben fürdő, forró délutáni és az éjszakai Duna partos is. Kedvem támadt hosszabban elidőzni itt, ami azt hiszem nem sokat várat magára. Talán csak egy tavasznyit. Amit még mindenekelőtt meg szeretnék említeni az a Workshop volt, amiben részt vehettem. Ezt Lanczendorfer Zsuzsanna tartotta. A magyar népdalokon keresztül ismertük meg nemzetünk depresszióval megküzdő stratégiáját: az éneklést. A dalok segítenek feldolgozni a csalódásokat, bánatokat, de az örömöket, hálát is. Ezt nem csak megtudtuk, hanem élményszerűvé tettük: énekeltünk, sírtunk, nevettünk. Így hát gazdagabb lettem. Saját érzéseim kaptak egy medret, amit jó sokáig nem is hagytam el. A konferencia után két héttel szokásos futó köreimben, vagy munkába siető lépteimben bizsergett bennem a dal, lüktetett az ütem. Valóban, pár hétig nem tudtam másképp futni, mint úgy, hogy közben énekeltem azokat a dalokat. És állítom gyógyítottak. Köszönet érte Tanárnő! És Nektek is köszönöm győri Kollégáim, hogy ilyen feledhetetlenné tettétek ezt a pár napot! Szeretettel és tisztelettel gondolok Rátok. F. Györgyi Egerből 12
Remény és reménytelenség útjai Győrben (Győri élménybeszámoló) A múlt évben, 2011. augusztusában Győrben voltam, ügyelőtársaimmal, országos konferencián. Mivel még nem régen, egy éve vagyok a szolgálatnál, nekem ez volt az első ilyen konferenciám. Nagy érdeklődés volt bennem, nagyon vártam, hogy eljöjjön a nap, mikor Győrbe indulunk. Aztán elérkezett, pénteken reggel indultunk, egy kis mikro busszal. Már az út is jó volt, mert beszélgettünk, kellemes volt az idő és együtt voltunk. Már az eligazításnál ajándékokkal kedveskedtek nekünk és nagyon barátságosak voltak a vendéglátóink. Két ágyas kis szobákat kaptunk, ami teljesen rendben volt. Délutánra egy kis vasutas városnézésre invitáltak bennünket, ami nagyon kellemesre sikeredett, köszönhető volt ez Győr szépségének, a vendégszeretetnek és a csodálatos időnek. Visszaérkezésünk után finom vacsorát kaptunk, majd a lányokkalfiúnkkal úgy döntöttünk, hogy folytatjuk Győr szépségeinek felkutatását, így belevetettük magunkat az éjszakai város felfedezésébe. Langyos esti melegben, nagyot sétáltunk, közben én felfedeztem, hogy mennyire hasonlít Győr Egerhez, a központi tér, a házak, az épületek, olyan érzésem volt, mintha már jártam volna itt. Ezekkel a csodás érzésekkel múlt el az első napunk és tértünk nyugovóra. Másnap reggel az ünnepélyes megnyitóra került sor. Tulajdonképpen itt láttam meg, a nagy teremben, hogy milyen sokan is vagyunk, mert az ország minden tájáról jöttek a szolgálatok, volt kitűzőnk és ez mindenkin rajta volt, hogy honnan érkezett. Így fedeztem fel a békéscsabai szolgálatot és elhatároztam, hogy mindenképpen megismerkedek velük, hiszen a földijeim, mert ebben a szép, kis alföldi városban születtem. Az előadások után került sor a kiscsoportos foglalkozásokra. Miután megláttam azt, hogy miről is lesz szó, egyszerűen nem tudtam választani, sokáig fontolgattam, mert legszívesebben mindegyikre beültem volna! Olyan érdekesek voltak, az előadások címei, hogy nehezen tudtam dönteni, aztán mégiscsak sikerült és most már tudom, hogy jól választottam. A címe: Egzisztenciális reménytelenség és kapcsolati remény, izgatott a téma, ugyan miről is lesz szó? Mivel még nem voltam ilyen jellegű csoporton, csak figyeltem és ittam az ügyelőtársaim és a csoportvezetőnk, okos mondatait. Nagyon magával ragadott a csoport vezetője, Dr. Árkovits Amaryl pszichiáter stílusa, beszéde, és amiket mondott. Nagyon élveztem, hiszen sokat tanultam belőle. Megértettem, miért jó anonimnek-névtelennek maradnunk. Mind a két napon, meghallgattunk egy-egy hívást, érdekes és tanulságos volt hallani, azt is, amit a hívó mondott és azt, ahogyan az operátor kezelte, terelgette a beszélgetés fonalát. Nagyon megfogott egy középkorú hölgy hívása így kezdte: kilátástalan minden, nem látok kiutat de nem szeretnék hülyeséget csinálni. Pedig már összekészítette a nyugtatóit, éppen búcsúlevelet akart írni. Cs. Kati Egerből 13
2. LESZ Központi képzések, konferenciák, Szolgálatvezetői találkozók 14
Visszatekintő 2011. február 18. szakmai nap A TÁMOP 6. pályázat keretén belül a Komplex egészségmegőrző programban egész napos szakmai napra került sor Békéscsabán, melynek legfontosabb része a különböző telefontársaságok, a minisztérium és a Nemzeti Hírközlési Hatóság képviselőjének részvételével megrendezett fórum volt. Délelőtt két előadás hangzott el. Dr. Kovács Zoltán Tények, illúziók az egészséggel kapcsolatban címmel tartott előadást, a sok érdekes információ mellett egy fontos gondolat előadásából: az orvosok ma Magyarországon nem konzultálnak a beteggel, hanem megmondják, mit kell csinálnia. A következő előadó, Dr. Kállai Klára volt, Krízisek és a pszichológiai immunrendszer címmel. Előadásának főbb elemei: hogyan látom a világot, hogyan cselekszem, és az önszabályzó rendszereink. Egy érdekes mondat az előadásából: a jól megoldott krízishelyzet, védőoltás a szervezetnek. Délután a telefonszolgálatok képviselőivel kerekasztal beszélgetés zajlott. Koordinátor Majzik Balázs volt a Nemzeti Erőforrás Minisztériumból. Első felszólaló Dr. Kovács Zoltán, aki most nem előadóként, hanem Klára által felkért úgymond hivatalos képviselőként volt jelen és érvelt a 116-123 harmonizált európai hívószám LESZ-nek történő kiosztása mellett. A 116 kezdetű hívószámot a NHH. jelöli ki. Eddig működő hívószámok:116-000 eltűnt gyerekek forró vonala, 116-111 Gyermek lelkisegély vonal (ezeket a Kék Vonal működteti), a 116-123 kiosztás előtt, ezt szeretné a LESZ működtetni. Problémaként hangzott el, a szolgáltatás finanszírozásának biztosítása. Fontos lenne, hogy ezt szakmai-állami feladatként fogadnák el. Javaslatként hangzott el, hogy a hívások első 20 perce legyen ingyenes, a következő 20 perc 50%-os tarifával, és ezt követően lenne teljes díjú, de Klára és Kovács doktor is azzal érvelt, hogy a teljes ingyenesség lenne a cél, a felhasználó részére. Felszólalt a Kék Vonal, a Rákellenes Liga, a Meleg Háttér, a Drogstop, a Kiáltás az életért Egyesület valamint az OKIT részéről Zelenák József. A tanácskozást megelőzően ezek a szervezetek kérdőívet kaptak, működésükről kellet nyilatkozniuk, ennek összesítését a tanácskozáson résztvevők megkapták. Klára elmondta még azt is, hogy lehet, nem minden szolgálat akar csatlakozni vagy együttműködni, de a 116-123 felhívása estén a LESZ élne diszpécser funkciójával és speciális hívás estén a hívásokat átirányítaná. Brandisz Éva (Békéscsaba) most 15
az IFOTES bizottsági tagjaként szólt hozzá. Elmondta, hogy 2008 óta 6 tagállamban van elérhetősége a 116-123 számnak. Cél, az Uniós védelem az öngyilkosság terén. Majzik Balázs összefoglalásában elmondta, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a telefontársaságok képviselői nem tudnak mindenkivel tárgyalni, ezért kell egy szervezet, pl. a LESZ. A jelenlevők különböző elvek szerint működnek, de meg kell találni azt a közös pontot, hogyan tudnak együtt dolgozni. Véleményem szerint ezt már én teszem csak hozzá - nagy esélyünk van a 116-123 hívószám elnyerésére, Klára ügyesen megszervezte ezt a találkozót is, és ügyesen lobbizik. Este folytatódott a program Elnökségi üléssel: - áttekintettük a Szövetség anyagi helyzetét (kilátástalan, de nem reménytelen, némi iróniával), jó lenne, ha a lekötött 2 millió Ft-os tartalékhoz nem kellene hozzányúlni. - a közgyűlésre való felkészülés, a különböző beszámolók elkészítése. A közgyűlésen javaslatként hangzik majd el az ügyelőként belépők minimális életkora és ezzel párhuzamosan az is, hány éves korig ülhetünk a telefon mellett. 2011. február 25. V. László Miskolcról Az emlékezet nem csak a múltat rekonstruálja, hanem a jelent és a jövőt is szervezi. (Kézdi Balázs Identitás és kultúra című előadásából) Kézdi Balázsra emlékezünk címmel a pécsi S.O.S. ÉLET Telefonszolgálat és a LESZ közös találkozót szervezett 2011. március 17-én, Pécsen, a Művészetek Házában. Szomorú esemény adott okot a konferencia megrendezésére, mivel 2010. december 31-én életének 73. évében meghalt Prof. emeritus Kézdi Balázs, a pécsi S.O.S. ÉLET Telefonszolgálat megteremtője, a pécsi pszichológia szak alapítója, valamint a Baranya Megyei Mentálhigiénés Intézet és a szigetvári pszichoterápiás osztály létrehozója. Kézdi Balázs egyik legjelentősebb eredményének a Telefonszolgálat létrehozását tekintette talán azért gondolhatom ezt így, mert élete utolsó időszakában is intenzíven foglalkoztatta a Telefonszolgálat sorsa és működése, melyet egy olyan 16
közegben tudott az országban az elsők között elszánt bátorsággal megteremteni, ahol az öngyilkosság még tabunak számított annak ellenére, hogy ismert volt az a tény, miszerint Magyarország vezető szerepet foglal el az igen magas szuicid rátával. Értékteremtő volt egy olyan segítő közösség kialakításában, mely közösség az öngyilkosság megelőzésére szerveződött, és mai napig az egykoron kijelölt szakmai szabályok mentén működik. Rendületlen és eltökélt volt a megvalósításban, melyet páratlan szakmai tudás egészített ki, és ennek a tudásnak a folyamatos és módszeres fejlesztése jellemezte, amit aztán a társainak való továbbadáson túl tudományos munkásságok sora is követett. Így született meg a diszkurzív szuicidológiai irányultságából a negatív kód elmélete, melyet 1995-ben adott közre. E koncepciójában az öngyilkosság és kultúra reflektív kapcsolatát helyezi előtérbe, melyben a tagadás, mint jel tudattalanul, homológ-metaforikus kódként közvetíti az önelveszejtést a kultúránkban a kommunikációnk során. Számos személyes szállal átitatott és nívós tudományos-szakmai előadást, beszámolót és kedves emléket hallhattunk az előadóktól. Stark András üdvözlete után Gyenge Eszter emlékezete segített megjeleníteni, precíz korhű kontextusba helyezni az S.O.S. ÉLET Telefonszolgálat történetét, a kezdetet, az alaposan megfontolt jó ügyért való tenni akarás cselekvésbe fordulásának mozzanatait. Erdős Márta tudományos előadásával Kontextuális tagadás, kreativitás és parrhézia, valamint egy sajnos aktuálissá váló problémakört feszegető előadásban Pásztor Attila az Iskolai lövöldözések - kriminálpszichológiai adalékok a negatív kódhoz címmel kapcsolódtak az emlékezéshez. Szabóné Kállai Klára kreatív szófüzérben A Tan/ár Úr címmel tartott előadásában fejezte ki tiszteletét. Sok szép és személyes emléket idéző előadás elevenítette fel a közös tudást, mint Berényi Ü. Ildikó, Hochrein Éva, Horváth Annamária, valamint Bender Zsuzsanna, Koltai Mária, Csonka Judit és Takács Vince. Végül Árkovits Amaryl zárszava után a megrendülésünket oldandó bensőséges képkockák vidám sora következett, melyben a régmúlt és a jelen történetei, meghatározó személyiségei és pillanatai elevenedtek meg számunkra a kivetítővásznon. Végezetül utalnék az általam kiválasztott fenti idézetre, mely az alábbi írással és a konferenciával együtt azzal a reménnyel valósult meg, hogy ez az emlékezet sem pusztán a múlt rekonstrukciójára jött létre, hanem, hogy aktívan szervezze a jelenünket és a jövőnket is. Kézdi Balázs élete és munkássága olyan példa, mely az autonóm, értelmező-jelentésalkotó és kultúrateremtő gondolkodásba vetett hitet közvetítheti ma is számunkra, melyet hűen, gyakran konok módon követett ő maga is. Kihangsúlyozta, hogy a személyes emberi kapcsolatot, a telefonon átívelő emberi hang jelentőségét más nem válthatja fel. Zárszóként és keretként Kézdi Balázs előadásából emeltem ki ugyancsak egy részletet. Ami az egyes individuumokat "mi"-vé kovácsolja, nem más, mint a közös tudás és önelképzelés konnektív struktúrája, amely egyfelől közös szabályokra és értékekre, másfelől a közösen lakott múlt emlékeire támaszkodik. U. Szilvia, Pécs 17
A telefonos lelki elsősegély szolgálatok érdekképviseleti együttműködésének fejlesztése a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének (LESZ) szervezetfejlesztése által. 1. A pályázatról röviden A pályázati felhívás 2010-ben jelent meg Érdekképviseleti tevékenységet ellátó civil ernyőszervezetek kapacitásainak fejlesztése címen. A pályázat célja a civil érdekképviseleti tevékenység hatókörének, minőségének, szakmai színvonalának fejlesztése, a széleskörű társadalmi egyezetések megerősítése, a társadalmi egyeztetésekben résztvevő szervezetek humán erőforrás és szakértői kapacitásainak megerősítése, a működés hatékonyságának növelése volt. A pályázat kiírója a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének pályázatát támogatásra érdemesnek találta, és a tervezett fejlesztési projekt megvalósításához 17.993.600 Ft támogatást ítélt meg a LESZ számára. A projekt 2011. április és 2012. április között valósul meg. 2. A projekt céljai A projekt célja a telefonos lelki elsősegély szolgálatok érdekképviseleti együttműködésének fejlesztése a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének (LESZ) szervezetfejlesztése által. Hosszú távon ez megjelenik abban a célkitűzésben, hogy a LESZ hatékonyan lássa el a telefonos lelki elsősegély szolgálatok érdekképviseletét, egyre nagyobb taglétszámmal. Számszerűsíthető cél, hogy a jelenlegi 20 tagszervezet mellé még 2011 folyamán csatlakozzon legalább 1 tagszervezet. Közvetlen cél volt, hogy a 116-123-as hívószám biztosított legyen a telefonos lelki elsősegély szolgálatok számára, ami részben már megvalósult, valamint a hívások költségeinek fedezete is megoldott legyen. Vagyis: 1. Az Európai Unió által a lelki elsősegély telefonszolgálatok számára kijelölt egyedi hívószám (emotional help-line 116-123) Magyarországon való bevezetéséhez kapcsolódóan felmerülő szervezetfejlesztési feladatok meghatározása, hatékony lebonyolítása. 2. A hívó fél általi ingyenes hívás biztosítása érdekében a hívások költségeinek fedezete a rövidített hívószám esetén is. a) A hívások költségeinek fedezete a telefontársaságok támogatásával. b) Vagy kerüljön be a 123-as vonal a közszolgálati telefonszámok közé, illetve költségvetési forrásból legyen biztosítva e vonal működtetése (technika és fenntartás). 3. További kiemelt cél, hogy a mobil számokról indított hívásokkal is elérhetőek legyenek a telefonos szolgálatok, és ebben az esetben is megoldott legyen ezen hívások költségeinek fedezete. 18
3. Megvalósult tevékenységek A projekt indulása óta eltelt időszak legnagyobb szakmai feladata a szervezetfejlesztési terv kidolgozása volt. A szervezetfejlesztési terv 3 fő tartalmi elemből épül fel. Az első részét a szervezeti diagnózis alkotja. A jelenlegi helyzet feltárása, a problémák kiemelése az egyik alapja a fejlesztési terv meghatározásának. Fontos alapelv volt, hogy kiemeljük a szervezet erősségeit, és arra építsük fel a fejlesztést. A második tartalmi elem, a szakmai fejlesztési program kialakítása megoldás fókuszú, vagyis nem a problémák okainak feltárására és megszüntetésére helyezi a hangsúlyt, hanem a célok eléréséhez hozzásegítő fejlesztések meghatározására. A fejlesztési terv meghatározásához jól láthatóvá kívántuk tenni, hogy a szervezet hová kíván eljutni, hogy ehhez rendelhessük hozzá az útvonalat, azt a fejlesztést, ami közelebb viszi céljaihoz. A fejlesztési program meghatározásakor a vezérlő kérdés a Hogyan lehetne jobban? helyett sokkal inkább a Hogyan lehetne teljesen másképp?. A szervezetfejlesztési terv harmadik egysége a beavatkozások mérésének tervezése. Cél, hogy a szervezetfejlesztési beavatkozások eredményeinek elérése érdekében a fejlesztési folyamat nyomon követhető legyen, módot adva a beavatkozásra. 4. Folyamatban lévő tevékenységek Jelenleg két felmérés elkészítése van folyamatban, melyek a következő témákat foglalják magukban: Kommunikációs lehetőségek változásainak érdekképviseleti következményei Felmérjük, hogy a kommunikációs technikai lehetőségek milyen változásokat hoztak a szolgálatok szempontjából, és ez milyen változást jelent az érdekképviselet területén. Telefonos elsősegély szolgálatok feltárása, érdekképviseleti jellemzőinek felmérése Fel kívánjuk tárni a szolgálatok körét, működésük, finanszírozásuk és érdekképviseletük jellemzőit. A projekt megvalósítása során folyamatos tevékenységként általános kommunikációs tanácsadás is megvalósul, melynek keretében jelenleg a LESZ honlapjának felülvizsgálata zajlik, illetve javaslatok kerülnek megfogalmazásra a honlap átalakításával, és egyéb elektronikus kommunikációs lehetőségek kihasználásával kapcsolatban. Amennyiben a projekttel, az elkészült szervezetfejlesztési tervvel, illetve a fejlesztéssel kapcsolatban bármilyen kérdése lenne, örömmel állunk rendelkezésre a következő elérhetőségeken: Simeron Consulting Kft. Simon Erika Strack Ádám simon.erika@simeron.hu strack.adam@simeron.hu 0620-886-36-16 0670-316-80-19 19
Képzők Képzése Kecskemét, Vackorvár 2011. 20
3. LESZ Régiótalálkozók 21
2011. január 22. Hatvan, Ady Endre Könyvtár Kiscsoportok "Amin a hívásokban nem tudunk változtatni címmel. Résztvevők: A régió önkéntes ügyelői, Csoportvezetők: Veres Sándor és Wachtler Veronika voltak. Záró nagycsoporton, a délelőtti munka összefoglalói és a meghívott vendégek hozzászólásai hangzottak el. A szakmai program moderátora Dr. Veres Sándor a Baptista Teológiai Akadémia tanszékvezető egyetemi tanára volt. A hatvani szolgálat ünnepi perceiben közösen emlékeztünk a negyedszázad alatt elért sikerekre, a stáb kiemelkedő eseményeire, és a tagokra, akik régebben vagy jelenleg is végzik áldozatos munkájukat. 22
Húszévesek lettünk (meg is ünnepeltük!) Hogy hogyan? Kikkel? Mikor? Mivel? Erre próbálok most választ adni e pár sor keretében. Az igazi ünnep nem is azon a napon kezdődött, hanem sokkal korábban- legalábbis nekünk. Összegyűjteni az ötleteket, a régi ügyelők elérhetőségét, beszélni velük az újbóli találkozás reményében- hát ez nem mindennapi dolog! A program összeállítása, a meghívott vendégek listája, a helyszín biztosítása, az előadók kiválasztása, étel-italrendelés - és nem utolsósorban az a fránya anyagiak előkerítése megmozgatta a vezetőinket. Aztán a teendők megosztása, ki mit vállal egyéni feladatként, mint házigazda - kellő csoportkohéziót eredményezett. S eljött a nagy nap, 2011. február 26- a! A szolnoki Városháza kapujában az önkéntes fogadóbizottság izgalommal várta a vendégeket, majd felkísérték őket a díszterembe, mely kellő miliőt biztosított e jeles alkalomhoz. Egyúttal arról is tanúbizonyságot adott, hogy a város - a lehetőségeihez mérten - a szívén viseli a lelki elsősegély szolgálatunk sorsát. Hosszú volna itt most felsorolni a nap történéseit, hisz mindannyian ismerjük már az ünnepségek menetét, azért egy kis ízelítőt szeretnék adni azok számára is, akik nem tudtak itt lenni ezen a jeles eseményen. A napot a Szolnoki Népdalkör indította, ötletesen összeszedve azokat a dalokat, amelyek szövege magában hordozza a párizsi katalógus kódszámait, pattogó ritmusuk megadta az alaphangulatot, mosolyt és elevenséget csempészve a hallgatói köré. Egedi Ilona, szolgálatunk vezetőjének üdvözlő szavai után a Kállai-kettős következett no, nem húzták el a nótánkat, hanem meleg, meghitt szavakkal dr. Kállai Mária, városunk alpolgármestere megnyitotta az ünnepséget, majd őt követően Szabóné dr. Kállai Klára, a LESZ elnöke mondott köszöntőt. A Bizalom Lelki Elsősegély Telefonszolgálat 20 évét képekben s szavakkal Egedi Ilona tolmácsolásában hallhattuk, ezt tette kerekké, számokkal alátámasztva Juhász István János statisztikai ismertetője. Sikerült megnyernünk régi szupervizorunkat, dr. Debrecenyi Károly István klinikai lelkigondozót, aki fél országot átutazván A segítő segítése címszó alatt élvezetes előadásban részesített bennünket. Talán - erről a szóról ezután mindig ő fog eszembe jutni - s talán nem vagyok egyedül ezzel az érzéssel! Tanmeséi elgondolkodtattak bennünket, megnyerő baritonja a szavakon ringatózva andalítóan hatott. 23
Meglepetés volt a Kaméleon Társulat, a rögtönzések színházának interaktív előadása, kik az általunk hozott eseményeket élőjátékban jelenítették meg. Megható pillanat volt a szolgálat elindítójának, dr. Parádi Leventének a köszöntése, ki elismerő szavakkal nyilatkozott a szolgálat működéséről, Egedi Ilona vezetői tevékenységéről - ezt azért nem gondolta volna, hogy ennyi idő után is ilyen intenzitással zajlik az ügyelet - 1990 óta a nap 24 órájában, önkéntes ügyelőkkel! Minden résztvevő kapott emléklapot, melyet Egedi Ilona, az egyesületünk elnöke adott át. Nagyné Lenthár Katalin alelnök moderálta végig az eseményt, lendületben tartva a történéseket. Természetesen durrantak a pezsgőspalackok, igaz, javarészt alkoholmentesen, a pohárköszöntőt, akárcsak tíz évvel ezelőtt, ismét Szutorisz Szügyi Csongor, a Városi Önkormányzat Humán igazgatója, mondotta. Volt mindenféle finomság, közte saját készítésű pogácsákkal, csemegékkel. Az ünnepséget a hatalmas méretű és isteni finom szüli napi tortával zártuk, a tűzijáték sem maradt el a tetejéről. No meg a közös éneklés sem, igazi családi nappá kerekedett a végére ez a kicsit konferenciaszagú, ünneplős rendezvény! Emlékezetes nap volt. Jó volt látni az összeborulásokat, a te, ő ki? súgós kérdéseket, felismeréseket, a meleg, időnként fátyolos tekinteteket. És hallani az elismerő, őszinte szavakat. Csipet-csapatunk most is jól szerepelt, mindenki tette a dolgát, szeretettel, odafigyeléssel. Ki el tudott jönni, akár több száz kilométerről is, az megtette, ki nem, az elküldte köszöntő sorait levélben, e- mailben, küldönccel Jó volt érezni, hogy fontosak vagyunk. Húsz év - egy nemzedéknyi élet. Soksok megmentett lélek, könnyes vagy boldog pillanat. Jó, hogy vagyunk - hisz a szolgálat teszi teljessé életünk. De szóljon erről a leghitelesebb személy, a HÍVÓ- a napokban, a megyei lapunkban megjelent soraival: leírhatatlan segítő tevékenységük, sok-sok ember testi-lelki fájdalmát enyhítve, telefonbeszélgetés formájában adnak bíztató szót ez a hasznos lehetőség és a segítés azt jelenti a rászoruló emberek számára, mint egy léleklámpás: meleg szavakat, láthatatlan kézfogást. Gratulálok azoknak, akiktől eddig lelkierőt kaptam és hogy másoknak is adtak! Az örömködésen, találkozásokon kívül más haszna is volt az ünnepségnek. Többen a régiek közül jelentkeztek, hogy szeretnének újra a stábban dolgozni. Ez nagy öröm számunkra. Köszönjük mindenkinek, akik lehetővé teszik és támogatják a szolgálat működését, és nem utolsósorban nekünk, önkénteseknek megadják a lehetőséget, hogy segíthessünk. Íródott Szolnokon, 2011. márciusában - Rozina klaviatúráján 24
A LELKI ELSŐSEGÉLY TELEFONSZOLGÁLATOK SZÖVETSÉGE ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓJÁNAK SZAKMAITALÁLKOZÓJA, SALGÓBÁNYA 2011. október 8. A napos, meleg, szinte nyári napok után az első fázós reggelen indultunk Salgóbányára, a Salgótarjáni Szolgálat által megrendezett régiós szakmai napra. Nekünk már maga az utazás is nagyon kellemes volt, mert a táj ezer színben pompázott, és az utazás közben lehetőségünk volt a beszélgetésre, amely legalább olyan fontos, mint a stáb, vagy akár a szupervízió. A szakmai nap helyszíne a Salgótarjáni Városgazdálkodási Üzem Vendégháza volt, résztvevői pedig a hatvani, a salgótarjáni, az egri és a miskolci szolgálatok ügyelői voltak, 44 fő, és két szlovákiai vendéget is köszönthettünk. A vendégház kellemes és szép erdei környezetben épült, és vendéglátóink nagy örömmel fogadtak bennünket. Bizony nagyon értékeltük a meleg szeretetteljes fogadtatást, az igencsak csípős őszi reggelen. A kontyalávaló, és a szendvicsek elfogyasztása után azonnal komoly szakmai munkába fogtunk, és kiscsoportokat alkottunk. Természetesen előtte nem felejtettünk el bekukucskálni az üstbe sem, ahol már rotyogott a finom ebéd. A szakmai nap 10 órakor Dudás Erika szakmai vezető programismertetésével kezdődött, majd folytatódott Szabóné dr. Kállai Klára, a LESZ elnöke, Borák Katalin, a Salgótarjáni Szolgálat vezetője, és Várkonyi László, a Miskolci Szolgálat, és a LESZ Észak-magyarországi Régiójának vezetője megnyitójával. A szakmai program már a meghívóban is ígéretesnek látszott. Dudás Erika játékos szakmai túrára invitált bennünket, a célállomásban Dr. Cserhalmi Magda előadásával. 25
A szakmai túra első állomása az erdészház volt. Itt a megismerkedhettünk a táj földrajzi és biológiai adottságaival. LESZ toto kitöltése. A telefonnál. Segítő közmondások A hirdetés és reklámszöveg megalkotása. Dr. Cserhalmi Magda interaktív foglalkozása. A második állomáson a LESZ totó kitöltése várt bennünket. Itt a szolgálattal kapcsolatos ismereteinkről kaphattunk visszajelzést. A harmadik állomáson egy igazi krízishívással birkóztunk meg, figyelve és kiemelve a hívás közben felhasznált szakmai fortélyokat. A negyedik állomáson segítő közmondásokat raktunk össze, megadott szavakból. Születtek itt újszerű, és érdekes közmondások ügyelőtársaink szájából, amiket sajnos veszni hagytunk Az ötödik állomáson hirdetést kellett feladnunk, amelyben ügyelői munkára invitáltunk, és reklámszöveget írni a 116-123 segélyhívó számnak. Nem volt könnyű feladat néhány szóban megragadni, és kiemelni az ügyelői munka, és a szolgálat lényegét. A hatodik állomáson kreativitásunkra volt szükség. Hatalmas plakáton rajzolhattuk meg az ügyelői munkánk során megtapasztalt magasságokat, és mélységeket. 26
A kiscsoportok találkozása a Dr. Cserhalmi Magda által vezetett interaktív foglalkozás volt, Magasságok és mélységek címmel. Cserhalmi Magda szokásához híven most is tartalmas, érdekes, izgalmas gondolatokat hozott magával. Az ebéd remekül sikerült, külön köszönet érte salgótarjáni ügyelő társainknak, akik reggeltől délig foglalatoskodtak az elkészítésével, és a kóstoltatással Ebéd után az eredményhirdetés következett. Minden csapat díjazott lett, mindenki kapott jutalmat. Az eredményhirdetés után az 5 éves HALLÓ Mentálhigiénés Egyesület köszöntése alkalmából hatalmas szülinapi tortából ehettünk. De a napnak még közel sem volt vége, hiszen ötletes házigazdáink jóvoltából hatalmas paripák érkeztek gazdáik kíséretében. Elmondásuk szerint jámbor jószágok voltak, és így lovagolhattunk is. Voltak bátor ügyelő társaink A díjkiosztó További lehetőségként várt még ránk a vártúra, a Baglyaskő Szociális Otthon megtekintése. A vártúra szép befejezése volt a napnak. Egyrészt hatalmas sikerélményt jelentett, hiszen aki oda feljutott (főleg egy finom ebéd után) az már győzelmet ért el, másrészt a gyönyörű látvány öröme, ami fönt fogadta az érkezőt, és feledtetett minden fáradságot. Végül nem maradt más hátra, mint a búcsúzás, és a köszönetünk kifejezése a komoly szakmai tartalommal megtöltött szép napért..é Úgy gondolom, a Salgótarjáni Szolgálat ügyelői sokat dolgoztak azért, hogy ez a régiós szakmai nap ilyen igényesen, szervezetten, szórakoztatóan teljen számunkra. Köszönjük! 2011. október 14. Bné Gabi Miskolcról 27
4. Telefonos napi események 28
Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége TELEFONOS NAP 2011. Az IFOTES 1997-ben, hagyományteremtő szándékkal kezdeményezte a Telefonos Nap megrendezését a Távközlési Világnaphoz közel eső időpontban, amit hazánkban is követünk. Az alapgondolat az volt, hogy a fejlődő, globalizálódó világunkban a kommunikáció egyre nagyobb teret nyer, mégis az emberi kapcsolatokban egyre inkább a kiüresedés, az elmagányosodás, a tolerancia hiánya tapasztalható. Beszéljünk egymással a nap mottója, ami kifejezi azt, hogy miről is van szó. A Telefonos nap alkalmából a tagszolgálatok városaikban tartanak különböző rendezvényeket, megmozdulásokat. Például tavaly Budapesten tartottuk az országos Telefonos napi konferenciánkat, Pápán a telefonos segítség témájában hirdetett plakátrajz pályázat kiállításának ünnepélyes megnyitója volt. Ebben az évben is országszerte szerveztünk néhány programot, például ma már hagyományosan Pápán és Szolnokon rajzversenyt hirdettek iskolásoknak, és Veszprémben tartottuk a központi Telefonos napi konferenciánkat. A Telefonos nap többek között azt a célt szolgálja, hogy olyanok is szerezzenek tudomást erről a szolgáltatásról, akik eddig nem ismerték, vagy keveset tudtak erről a lehetőségről, s baj esetén bizalommal fordulhassanak hozzánk. A szolgálatokhoz éves szinten több százezer hívás fut be, de évek óta tapasztaljuk, hogy szolgáltatásunk korlátozódik azáltal, hogy a mobilkészülékekről ingyenes hívást nem tudunk fogadni. Ebben az évben célunk volt, hogy hazánkban is áttérhessünk az EU-ban elterjedt ESN-rendszerre (european short number), a központi egységesített rövidített hívószámra. Mivel könnyen igénybe vehető szolgáltatásról van szó, valamint hogy az esti-éjszakai órákban, amikor a hivatalos egészségügyi szervekhez egyáltalán nem, vagy csak korlátozottan lehet fordulni működnek a szolgálatok, így sok hívónak még jobban elérhetővé válna, ha minden készülékről hívhatóak lennének a segélyhívószámok. 29
Országos Telefonos Nap Szeged, 2011 A 2011-es telefonos nap központi rendezvényének megszervezését a szegedi szolgálat kapta meg feladatul és lehetőségként is. Kezdetben csak a feladat súlya és felelőssége hatolt el a sejtjeimig, később már kezdtem látni a konferencia jelentőségét is: itt került bejelentésre a 116-123-as számra való áttérés. Különös egybeesésként ezen a napon készültünk megtartani stábunk indulásának 30. évfordulóját is, s bejelenteni, hogy 2011. július 1-jétől ismét 24 órás szolgálatként működünk. Hatalmas izgalommal láttunk neki az előkészületeknek. Már decemberben elkezdtük a szervezést. Minden stáb rendezett már nagyobb szabású találkozót, konferenciát, országos találkozót, így szükségtelen a szervezés körüli kalandokat részletezni. Néha úgy éreztük, hogy minden sínen van, gördülékenyen folyik az előkészítés, majd egy-egy változás keresztülhúzta számításainkat, s kezdhettük az egészet akkor úgy éreztük - szinte az elejéről. Valójában haladt minden a maga útján: megkaptuk a Városháza dísztermét; rangos vendégek gyűltek a meghívón és a valóságban is; elismert előadók vállaltak előadásokat; fantasztikus együttműködő céget találtunk a fogadás előkészítésére és lebonyolítására; a szövetség megadott minden lehetséges támogatást. A stáb hatalmas aktivitással vállalt és végzett részfeladatokat: hallgató zene összeállítása, idézetek készítése, meghívó, szórólap tervezése, meghívások bonyolítása, régi stábtagok felkutatása: számtalan apróbb-nagyobb, a nap sikerét jelentősen befolyásoló ügy találta meg a gazdáját. A megfelelő időben minden és mindenki a megfelelő helyen volt. 2011. május 14-én, ½ 10-kor a meghívott vendégek (Dudás Zoltán NEFMI főosztályvezető, Bodonovich Jenő média- és hírközlési biztos, Villám István a Magyar Telekom osztályvezetője), Szabóné dr. Kállai Klára a LESZ elnöke és az elnökség tagjai sajtótájékoztatót tartottak. Élénk érdeklődés kísérte a sajtósok részéről: felkeltette figyelmüket a harmonizált európai hívószám bevezetése. szövetséget támogatásukról. 10 órakor kezdődött a konferencia. A megnyitóban Dudás Zoltán, Szabóné dr. Kállai Klára és Fábiánné Páger Anna köszöntötte a vendégeket, majd Dr. Máté-Tóth András, Farkas Márta, J. Fekete Melinda előadása következett. Ez után került sor a harmonizált európai hívószám bevezetésének bejelentésére: Bodonovich Jenő és Villám István beszélt a szám fontosságáról, s biztosították a 30