A felvilágosodás Szellemi mozgalom a 17. század végétől a 19. század elejéig tartott, melynek célja a polgári társadalom megteremtése. 17. század: Hollandia és Anglia 18. század: Franciaország 19. század: Németország Társadalmi háttere: a polgárság a gazdasági megerősödés után politikai hatalmat akart, és ideológiát is teremtett hozzá. Az ideológiákban szerepelt: Az egyház hatalmának a visszaszorítása. Az emberek közötti különbségek megszüntetése, törvény előtti egyenlőség. A vallást megkérdőjelezték illetve háttérbe szorították, és inkább a tudományok fejlesztését tartották elsődlegesnek. Kétféle gondolkodásmód alakult ki: az empirizmus és a racionalizmus. Racionalizmus Az ész, a logikus gondolkodás került a középpontba. Irodalmi irányzata: klasszicizmus Empirizmus A tapasztalati úton való megismerés vált fontossá. Irodalmi irányzata: szentimentalizmus A klasszicizmus főbb jellemzői: Az antik kultúrát eleveníti fel. Klasszikus az azt jelenti, hogy az antik hagyományokhoz kapcsolódik. Logikus szerkesztésmód jellemzi. Sok antik utalás van a művekben. Kedveli a zárt formákat. Minden műnek megvan a felépítése: bevezetés, tárgyalás, befejezés. Jellemzője a harmónia, minden szép, szimmetrikus és nyugalmat áraszt. Főbb műfajai: Tragédia Komédia Eposz=Hősköltemény Óda (A Horatius-féle óda az gyönyörködtet és taníttat. Általában két része van: a leírás, a pictura, a tanítás pedig a sentencia. A rokokó főbb jellemzői: A 18. században alakult ki Franciaországban. Jelentése: kagyló. A barokk kicsiben, tehát a barokkra jellemző vonások jelennek meg benne. Díszesség, aprólékos megmunkálás jellemzi. Megjelennek a virágmotívumok, amelyek az irodalmi és képzőművészeti alkotásokban is megjelennek. Fontos a zeneiség, a rímhatásra nagyon törekednek.
Jellemzője az idill és a játékosság. A szentimentalizmus főbb jellemzői: A 18. század második felében megjelenő stílusirányzat, amely főként az empirizmus áramlatához áll közel. Az érzelmek szabadságát hirdeti, valamint azt vallja, hogy az érzelmek előrébb valóak az értelemnél. Visszatérnek a természet közelségéhez. Fő téma: a természet és a szerelem. Főbb műfajai: dal, elégia, levél-és naplóregény. Az angol felvilágosodás Angliában már a 17. században győzött a polgári forradalom, és Anglia Európa egyik leggazdagabb országává vált. Megjelenik és népszerűvé válik a polgári regény, amely az embert, mint egyént próbálta meg ábrázolni. Daniel Defoe: Eleinte kereskedőként rengeteget utazott, majd az írásiból próbált meg megélni. Regényei kalandos történetek. Legfőbb műve: Robinson Crusoe élete és különös, meglepő kalandjai. Robinson egy gazdag üzletember, aki egy hajóút alkalmával hajótörést szenvedett és egy lakatlan szigetre vetődött. Itt sok fáradsággal és nagy leleményességgel berendezkedik és civilizációt teremtett magának. Magánya tizennyolcadik évében kiszabadít egy bennszülöttet az emberevők fogságából, nevet ad neki (Péntek) és a szolgájává teszi. 10 év múlva egy angol vitorlás rátalál és visszatérhet hazájába. A regény a magára utalt ember küzdelmét mutatja be a természettel szemben. Műfaja: Pikareszk regény, melyben az epizódok lazán összefüggnek egymással, de a fontosabb részeket apró részletezéssel írja le. Utána többen is utánozták az általa megteremtett műfajt, ezeket robinsonádoknak hívjuk. Jonathan Swift: Írországban, Dublinban született. A dublini egyetemen, majd Oxfordban tanult. Egy híres politikus titkára lett, itt ismerkedett meg az angol irodalommal. Huszonhét éves korában az anglikán egyház pappá szentelte, később főesperes is lett. Számkivetettnek érezte magát Írországban. Élete utolsó éveit teljes visszavonultságban töltötte. Fő műve: Gulliver utazásai A mű a királyi flotta sebészorvosának négy utazását beszéli el. Első rész: a törpék, a második az óriások, a harmadik a tudósok szigetén, a negyedik meg a lovak országában játszódik.
1.rész: Liliput Az angol politikai életet, a kétpártrendszert szimbolizálja. Liliput lakói nagyzási hóbortban élnek és sokat veszekednek. Az országot belviszályok dúlják fel, a magas sarkú cipőt viselők küzdenek az alacsony sarkot viselők ellen. A szomszéd ország invázióval fenyegeti Liliputot, mert ott a tojást a vékonyabb felén kell feltörni. Liliput pedig menedéket adott a politikai menekülteknek, akik azt tartották, hogy a tojást a vastagabb felén kell feltörni. Gulliver mosolyogva szemléli az eseményeket, mert itt minden kicsinyes és nevetséges. 2.rész: Brobdingnag=óriások országa Itt minden emberi jelenséget felnagyítanak és előtérbe kerül az élet durvasága, otrombasága. Gulliver beszámol az óriások királyának az angliai viszonyokról. Beszámolójából kiderül, hogy az angol férfiak kapzsiak és megvesztegethetők. A háborúk pedig leginkább a népet sújtják. 3.rész: Laputa A tökéletesen megtervezett társadalom torzképe. Ez a hely a tudósok országa. Az áltudósi nagyképűség paródiája. Például a sziget tud úszni a levegőben. Elméletben nagy eredményeket érnek el, de a gyakorlatban minden félresikerül. Az emberi kapcsolatok ellehetetlenülnek, a beszéd kiiktatását tervezik. 4.rész: A lovak országa Gulliver itt az értelmes lovak országába kerül és találkozik az undorító jehukkal. A lovak gondolkodásmódjában olyan világ tárul elénk, amit a józan ész és a belátás szabályoz. A jehukat az ösztönösség és a vadállati viselkedés jellemezi. Megrohanják és agyonütik egymást, falánkok és iszákosak. Kiválasztják maguk közül a legbutábbat és a legcsúnyábbat és azoknak vakon engedelmeskednek. Ezek a jehuk azonban nagyon hasonlítanak az emberekhez. Gulliver, a mindenkori átlagember megutálja magában a jehut, hazatérve rá sem tud nézni az embertársaira, nem bírja felesége és gyermeke közelségét. Idejét legszívesebben az istállóban tölti, járása hasonlítani kezd a lovak ügetéséhez. Lélekben is nyihahává válik, de ő ember és az emberek között kell élnie. Ez az ő tragédiája. Ezzel a művével felrázni és elgondolkodtatni akar. Művének stílusa egyszerű és nyugodt, a legmeghökkentőbb dolgokat is természetes módon adja elő. A francia felviágosodás Itt fordítva működik. Előbb alakult ki az ideológia és csak utána a forradalom. Jellemzői Racionalista gondolkodásmód. Szabadság, egyenlőség, testvériség jelmondata. A feudalizmus ellen irányul. Egyházellenes, de nem a hittel van bajuk, hanem magával az egyházi intézményekkel. Két irányzat jelenik meg ezzel kapcsolatban, az ateisták azok, akik istent tagadják, a deisták pedig azok, akik elfogadják isten létét, de csak úgy, mint a világ teremtőjét.
A kor legnagyobb vállalkozása a francia Enciklopédia Ez egy egynyelvű szótár. Célja a tudományos ismeretek terjesztése. Ez szemben állt a Bibliával, ezért az egyház támadta a Bibliát. 28 kötetből állt. 1751-1772 között készült. Főbb témái: gazdaság, politika, tudományok, művészetek, filozófia Szerkesztői: Denis Diderot, a főszerkesztő. D Alambert Helvetius Montesquieu Voltaire Ők erőteljesen hatottak a magyar felvilágosodásra. Rousseau Montesquieu (1689-1755) A kor politikai viszonyainak éles kritikáját adta. Perzsa levelek című művében két utazgató fiatalember szemszögéből mutatja be a párizsi életet. Perzsa szemmel számolnak be a francia társadalom intézményeinek, vallásának, erkölcsének értelmetlenségéről. Fő műve: A törvények szelleme, melyben bírálja a kialakult jogrend elavultságát, és felvázolja egy alkotmányos állam eszméjét. Voltaire (1694-1778) Jómódú, művelt polgárcsaládból származott. A Voltaire nevet 24 éves korában vette fel, eredetileg nem így hívták. Tanulmányait előkelő iskolákban végezte, például a párizsi jezsuiták iskolájában. Írásaiban kifejtett érvelései nagy ellenkezést váltottak ki, egyszer az utcán nyílt összeütközésbe is keveredett, emiatt száműzték Franciaországból. Angliába ment, ahol újfajta ismeretekre tett szert a politikával és a gazdasággal kapcsolatban. Erről az időszakról Filozófiai levelek című munkájában számolt be. Majd visszatérése után egy vidéki birtokon élt Franciaországban, közel tizenhat évig. Cikkeket írt az Enciklopédiába, majd az Akadémia is tagjává választotta. Nagy Katalin orosz cárnő és Nagy Frigyes porosz király udvarában is megfordult. Sokféle műfajban megfordult. Írt regényt, novellát, drámákat és történetírással is foglalkozott. Nagy végtisztességgel temették el. Fő műve: Candide, avagy az optimizmus. Tézisregény, mert Leibnicznek, a német filozófusnak a tételét állítja a középpontba, mi szerint ez a világ a lehetséges világok legjobbika. Másrészt pikareszkregény, mert a hős kalandos útjait meséli el.
Candide egyszerű, hiszékeny fiú, akinek mestere azt tanította, hogy ez a világ a létező világok legjobbika. Candide különböző hajóutakon bejárta a föld országait és megtapasztalta az élet szörnyűségeit, a háborúkat, vallásüldözéseket stb. Így végül kiábrándult mestere tanításából. Főként akkor döbben rá a dolgokra, amikor találkozik Martinnal, a legszerencsétlenebb sorsú emberrel. Ekkor rájön, hogy az élet igazi értelme a munka, mert az távol tartja a három rossz dolgot: az unalmat, a bűnt, a szükséget. Ezért Candide földet vásárol, és földműveléssel fog foglalkozni. Azt mondja végül tanácsként, hogy dolgozzunk, mert így tudjuk elviselni tökéletlen világunkat. Jean-Jacques Rousseau (1712-1778) Svájci származású, egy genfi órásmester fia. Életét Franciaországban, Svájcban és Angliában élte le. Tíz évet töltött Warensné, a nála 13 évvel idősebb elvált asszony mellett, aki lakájként küldte a különféle szolgálatokba. Végül mindenhonnan megszökött. Később felfogadott egy szolgálólányt, akivel élete végéig együtt élt. 5 gyermekük született, akik állítólag lelencházban nőttek fel. Művei nagy vihart kavartak, állítólag több munkája miatt is üldözték, végül bujdosásban töltötte le utolsó éveit. Fő művei: 1750. Értekezés a tudományokról és a művészetekről. A legfontosabb mondanivalója, hogy szerinte a kultúra rombolhatja az erkölcsöket. 1755. Értekezés az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről és alapjairól. Azt mondja az emberek közötti egyenlőtlenség a magántulajdonból fakad és vissza kell térni az ősállapotokhoz, amikor még mindenki egyformán részesült a javakból. Azt mondja, ha ehhez az állapothoz nem is lehet tökéletesen visszatérni, legalább meg kell közelíteni. 1762. Társadalmi szerződés című művében azt mondja, hogy az uralkodó nem isten kegyelméből uralkodik, hanem ez egy társadalmi szerződés következménye. Így ha nem tetszik a népnek az uralkodás, akkor azt szerinte fel kell bontani. Szépirodalmi művei közé tartozik a Júlia, vagy az új Heloise című regénye. A bárókisasszony és a házitanító tragikus szerelmének a története. A Vallomások szintén szépirodalmi műve, amely egy önéletrajzi mű. Ehhez írt egy kiegészítést Egy magányos sétáló álmodozásai címmel, amelyben még egyszer visszatekint megpróbáltatással és csalódásokkal teli életére.