Vadkármegelőzés és vadkárbecslés

Hasonló dokumentumok
Vadkármegelőzés és vadkárbecslés. Szent István Egyetem, Vadvilág Megőrzési Intézet

A vad tulajdonjoga vadkárért való felelősség

1996. évi LV. törvény. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1. V. Fejezet

Bevezetés. A vadkár jogi szabályozásának alapjai. A jogszabályi háttér. Vitás helyzetek A vadgazdálkodás konfliktushelyzetei

TÁJÉKOZTATÓ. A zártkerti ingatlanok területén vadak által okozott károkról, bejelentésének, illetve megtérítésének módjáról

Tisztelettel köszöntöm a konferencia minden részvevőjét! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Vadkármegelőzés és vadkárbecslés

Groszeibl Zoltán Igazságügyi szakértő

VADÁSZATRA JOGOSULT FELELŐSSÉGE A VADÁSZHATÓ ÁLLAT ÁLTAL OKOZOTT KÁRÉRT DR. BARTA JUDIT TSZV. EGYETEMI DOCENS

Bleier Norbert SZIE - Vadvilág Megőrzési Intézet

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM-ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DOKTORI ISKOLA DOKTORI ÉRTEKEZÉS. dr. Hegyes Péter István

Varga Zoltán Igazságügyi szakértő Dr. Király István Igazságügyi szakértő

Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére. (2010 szeptember) Dr.

A vadkár jogi megítélése az évi LV. törvény és végrehajtási rendelete alapján

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV

1. A vadgazdálkodási egység alapadatai

Ismertesse az egyéni vadászati módokat! 1. A. Információtartalom vázlata:

A mezőgazdasági vadkár fogalma, értékelése, becslése

79/2004 (V.4.) FVM rendelet

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat

Szakmatörténet. Dr. Oroszi Sándor Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár 2016 Budapest

A belterületi vadkárok megítélésének ellentmondásai

A KÁRÓKATONA JOGI STÁTUSZA az Európai Unió és a hazai jogszabályok keretei

A vadkárra vonatkozó szabályok március 1. után. Szerző: dr. Bana Ádám

Vadgazdálkodási adatok Pest megye

DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI

A trófeabírálat jogszabályi háttere

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVE. KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A feltüntetett karakterszámoktól maximum 20%-al lehet eltérni

AGRÁRJOG I. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK. 1. Határozza meg a mezőgazdasági üzem földforgalmi törvény szerinti fogalmát! (2 pont)

FELELŐSSÉG A VADKÁRÉRT, A VADÁSZHATÓ ÁLLAT ÁLTAL OKOZOTT KÁRÉRT, A VADÁSZATI KÁRÉRT, VALAMINT A VAD ELPUSZTÍTÁSÁVAL OKOZOTT KÁRÉRT

Házi szabályzat. A vadászható terület nagysága: 3841ha. Vadvédelmi terület.

Házi szabályzat. A vadászható terület nagysága: 3841ha. Vadvédelmi terület.

Bleier Norbert SZIE Vadvilág Megőrzési Intézet

V A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T

A vadászati jog jogosultjának felelőssége a vadon élő állatok által okozott károkért

OKJ Vadgazdálkodási technikus szakképesítés

A hazai vadgazdálkodás ökonómiai értékelése

Vadászati idények 2010

Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére (2013 november)

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM-ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DOKTORI ISKOLA DOKTORI ÉRTEKEZÉS. dr. Hegyes Péter István

Előterjesztés Bicske Város Önkormányzat tulajdonában álló területek vadászati jogának gyakorlásáról

A nagyvad által okozott mezőgazdasági vadkár ökológiai összefüggései

Záróvizsga témakörök Vadgazda mérnök BSc szak június 12. Az ugaroltatás (set-aside), mint a mezei élőhelygazdálkodás eszköze.

Önt. WACHAL KÁLMK Szabolcs-Szatm Kormányhivatal

A vadon élő állatok által okozott károkért való felelősség szabályai. a bírósági gyakorlat tükrében

r. Varga Gyula gím dám őz vaddisznó összesen Zselic Kaposvár Szántód Lábod Segesd Iharos Zsitfa Barcs SEFAG Zrt.

Védekezés a vadkár ellen

16/2014. (06.18.) Kgy. rendelet. A vagyonkezelés szabályairól

1996. évi LV. törvény. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK.

1996. évi LV. törvény. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK.

Vadkereskedelem és vadászati turizmus #02 VADKERESKEDELEM ÉS VADÁSZATI TURIZMUS 1945 ÉS KÖZÖTT

2008. évi XLVI. törvény

Vadászati Árjegyzék 2011/2012. Pilisi Parkerdő Zrt. Kedves Vadászok! Üdvözöljük Önöket a Pilisi Parkerdő Zrt-nél!

FÖLDHIVATALI ÜGYVITEL I.

H Á Z I S Z A B Á L Y Z A T

16. A Vtv. 27. (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Amennyiben a vadászterületnek minősülő föld tulajdonosa, illetőleg a

Nemzeti Vadgazdálkodási Program 2004 /vázlat/

Takács Tibor Igazságügyi szakértő

SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR A MEZŐGAZDASÁGI VADKÁR ÖKOLÓGIAI ÉS ÖKONÓMIAI ÖSSZEFÜGGÉSEI

SZAKMAI JOSZABÁLYOK ÉS IGAZGATÁS. Kiegészítések. Dr. Heltai Miklós

A vadgazdálkodás és a vadászat új jogszabályai

Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban

lkodási A hazai vadgazdálkod Az Okokról néhány szót Bleier Norbert -SZIE MKK VMI- Miért szükséges a gazdálkodás értékelése

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete

Az európai vadász jellemzői. Vadgazdálkodás a világban

HUNOR VADASKERT Zrt. Vadászati árjegyzék Érvényes: március 1-től visszavonásig

A ZÁRTTÉRI VADTARTÁS LEHETŐSÉGEI, FELTÉTELEI

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3387/2012. számú ügyben

1992. évi LXIII. törvény. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról

Bevezetés. Vadászható fajok által okozott egyéb károk és megítélésük. Válasz a Vadászati törvényben

1997. évi XLI. törvény a halászatról és a horgászatról 1

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

Biztosítás és társadalombiztosítás

TARNAMÉRAI TARNAMENTE VADÁSZTÁRSASÁG HÁZI SZABÁLYZATA

2015. évi CLXXXIII. törvény a vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő egyes törvények módosításáról*

2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről

356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet. a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól

Tartalomjegyzék. 1. Az ügyfélfogadás rendje Az ügyintézés határidő: Alapvető eljárási szabályok:... 5

AZ ÓPUSZTASZERI VÍZÜGYI VADÁSZTÁRSASÁG HÁZI SZABÁLYZATA

Dr. Katona Krisztián egyetemi docens. OEE előadás június 9. Mi a vadkár? lcs-,, illetve nyában kell meghatározni.

a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola. A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata

A nagyvadállom hatása Magyarország llományaira

1. Birtokvédelmi eljárás

Az agrárminiszter 13/2018. (VII. 3.) AM rendelete a Tiszántúli Vadgazdálkodási Táj vadgazdálkodási tájegységeinek vadgazdálkodási tervéről

Kelebiai vadászterület

RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/

Császártöltési vadászterület

HUNOR VADASKERT Zrt. Vadászati árjegyzék. Vadászati árjegyzék

Vadászható fajok által okozott egyéb károk és megítélésük

2. Értelmező rendelkezések

Az erdei vadkár. Nem minden vadhatás vadkár, de minden vadkár vadhatás! Nagy Imre Sárvár, december 13.

A mezőgazdaság és természetvédelem

A bérbeadott nagy vadas területeken az 1960/61 évben 509 db szarvasagancsot bíráltak meg. Ebből

2009. évi XXVIII. törvény az egyes agrártárgyú törvények módosításáról 1

H 9400 Sopron, Honvéd u. 1. Tel.: +36/ Fax.: +36/

Együttműködési megállapodás Középiskolai közösségi szolgálat lebonyolításáról

Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi kar Munkajogi és Agrárjogi Tanszék

Nádudvar Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 20/2009.(XII. 10.) önkormányzati rendelete a helyi környezet és természet védeleméről

Átírás:

Vadkármegelőzés és vadkárbecslés Bleier Norbert Szent István Egyetem-VadvilágMegőrzési Intézet

A vadkár jogi megítélése a középkortól az 1996. évi LV. törvényig

Bevezető gondolatok A vadkárok jogi megítélésekor meg kell vizsgálnunk a vadászat jogszabályi hátterét, hiszen a károk rendezése ahhoz szorosan kötődővealakult. Avadászati jog szabályozásának minden népnél az adott gazdasági és társadalmi viszonyok voltak ameghatározói. Fontosszerepevoltatulajdoniviszonyoknak.

Bevezető gondolatok Fontos tényező, hogy mikor következett be a társadalomállammászerveződése. Mikor és hogyanalakult ki aföldtulajdon? Magyarországon hogyan alakult a vadászat jogi szabályozásaahonfoglalástkövetően? Kik vadászhattak a kezdetekkor és ez hogyan változott?

Bevezető gondolatok Ahonfoglalók főfoglalkozása az állattenyésztés és a halászat mellett a vadászat volt, melyet természetszerűleg mindenkigyakorolhatott. Korlátozásról ebből az időből nincsenek információink. A letelepedés fordulópont volt a magyarság életében gazdasági és társadalmi berendezkedés szempontjából egyaránt. Akorlátozások szüksége akkor merült fel, amikor a lakosság helyhez kötöttségefelerősödött(földművelés).

Bevezető gondolatok Abban az időszakban, amikor a vadászat még teljesen szabad volt (ez az u.n. szabad vadászat kora), avad által okozott károkért való felelősség gondolata fel sem merült. A vadászatra jogosultak körének szűkülése azonban óhatatlanul előtérbe helyezte avad által okozott károkat és afelelősség kérdését.

A vadkártérítés jelei a középkorban nem mutatkoztak Csőre (1994) szerint: Magyarországon mindig gazdag vadállomány volt, amely minden bizonnyal okozott kárt a mezőgazdasági terményekben. Viszont az akkori felfogás szerint valószínűleg avadat olyan természeti tényezőnek tekintették, mintajégverést vagy arovarkárt. OLYAN KÉNYSZERŰ ADÓ EZ, AMELYET MINDENKÉPPEN MEG KELL ADNI ÉS EZ ÍGY VANJÓL A te barmodnak is és a vadnak, amely a te földeden van, legyen annak minden termése eledelül. Mózes III. könyve 25 rész, 7.

A jobbágyok és parasztok szabad vadászati jogának korlátozása: 1504-ben II. Ulászló 5. dekrétuma Venatio et aucupium, rusticis prohibitum -vadászat és madarászat parasztoknak tiltott - (nemis tetszettnekik!) Egészen pontosan szarvasra, őzre, vaddisznóra, nyúlra, fácánra, csárszármadárra vonatkozóan tiltottameg. Helyette föld-, rét- és szőlőművelést valamint egyébkézműves foglalkozást javasolt.

Forrás: Kolosváry, 1923

Csőre (1994) szerint: a vad által okozott károk megtérítésének kérdése ebben az időben még nem merült fel. Pedig 1683-ban Szentmártoni Bodó János versében bizonymármegjelenik avadkárosítása: A szarvastékozolja mezőbenszénánkat, Arossz nyúltapossapázsitbúzáinkat, Azerdei disznómegesziamakkot, Tépitöri rontja mezőnazabrakot

III. Károly 1729. évi dekrétumának XXII. cikke: Avadkárokról még mindignem rendelkezik. Csupán a vadászati kár jelenik meg: avetésekben okozott károk megelőzése érdekében megtiltotta a földesuraknak és nemeseknek a sinkorán nevű angol vadászkutyák tartását és a velük való vadászatot is.

MáriaTerézia1767. évi urbáriuma: Nem közvetlen kártérítési kötelezettségről szól! A jobbágyok vetéseiben és szőlőiben okozott vadkárok megelőzése érdekében bevezette a vadászati robotot: évente három napon jobbágyi vadászatot kellett tartani és afegyvert és lőszert a földesúrnakkellett adnia.

II. József 1786-os szabályzata: Mindenkinek szabad volt a földjeiről (szőlőiről) a vadat bármiféle módon elriasztani. He ekkor avad megsérül, akkor sem jár kárpótlás a vadászattulajdonosnak. A vármegyei hatóságoknak meg kellett akadályozni hogy avadat az általános kultúra hátrányára túlságosan el ne szaporítsák gondoskodniuk kellett ( kímélet nélkül rászorítani ) avadállomány arányoscsökkentéséről. A vadászoknak nincs megengedve vetéseken, bevetett földeken és szüret előtt a szőlőkben bármi ürügy alatt kopóval vadászni, vagyhajtást rendezni (25 arany büntetés)

II. József 1786-os szabályzata: Amezei terményben, szőlőben vagy gyümölcsösben avad által okozott károk megtérítendők (pénz vagy termény). Akárt jelenti kell ahatóságnak addig, amíg látható, megítélhető. Azonnali hatósági becslést részrehajlatlan férfiakkal kell végeztetni. A becslés után a megyei hatóság az érdekeltek megidézésével helyszíni szemlét tartott és rövid úton megejtendő tárgyalás során a kárt végérvényesen megállapította.

II. Ferenc 1802. évixxiv.törvénye: Fontos rendelkezése, hogy aföldesúr atulajdonában álló földterület fele részét elkeríthette és ott mások nem vadászhattak. Ettől eltekintve azonban továbbra is megmaradt nemesi kiváltságként az idegen területeken gyakorolható vadászati jog. Avadkárokról rendelkezik, azonban: Vadkárokról csak akkor lehetett szó, ha megállapítható voltavadtenyésztés.

II. Ferenc 1802-es törvénye: Avad által okozott károkért avadtenyésztő úr a haladéktalanul végrehajtandó becsü szerint teljes elégtételt köteles szolgáltatni. Aföldesúr ajobbágyának is köteles volt akárt megtéríteni. Akárosult pert indíthatott jobbágyok esetében a tiszti ügyész által képviselten - amit két törvénykezési időszakalatt (!) be kellett fejezni. Avármegyének joga volt avadtenyésztő urakat a vadállományuk csökkentésére vagy elrekesztésére (bekerítésére) kötelezni.

II. Ferenc 1802-es törvénye: Akárt okozó vadat bárki elfoghatta, elejthette az általa művelt területen. Azonban ezt avadat bekellettszolgáltatnia vadilletékes urának. Atörvény továbbá lehetővé tette megyei tiszti vadászatok (hatósági vadászat) rendezését a ragadozók és a vetésekre és a szőlőkre kártékonymadarakesetében. Tolna megyei Esterházy birtok példája az 1820-as évekből

Mezei rendőrségről szóló -1840. éviix. törvény: Megtiltotta a vadászatot a vetéseken az aratás végéig, kaszálókon és réteken aszéna és asarjú betakarításáig, valamint február 1-től aszőlőkben aszüretig ( tilos területek ). A saját vadászterületté alakított úgynevezett kitáblázott helyekre és a faültetvényekre, csemetésekre is vonatkozottafentitiltás. Nem vonatkoztak a tiltások a területek tulajdonosaira azért, mert maguknak okozták a kárt.

1848-ban (valójában 1853-ban) megszűnt az úrbériség, ajobbágyok földhöz jutottak. Megszűnt a nemesek idegen földekre is szóló vadászati kiváltsága. 1852-es Osztrák Polgári Törvénykönyv (Magyarországon is hatályban) : avadkárt meg kell téríteni erdőn, mezőn és egyéb javakban. Aragadozók okozta kárra nincs térítési kötelezettség. 1872. évivi. törvény avadászatról: a fővadak (szarvas, dám, vaddisznó) által okozott kárt az okozástólszámított nyolcnapalattbe kellett jelenteni, azt a hatóság felbecsültette és annak kellett megtéríteni, akinek aterületén akárokozó fővadtenyészett.

1872.évi VI.törvényavadászatról: Ha a kárt szenvedett gazdálkodó a szomszédból hozzá átjáró fővad lövésének jogát fenntartotta magának, akkorkárt nemkövetelhetett. Nem járt térítés akártékony és ragadozó fajok által okozott károk után sem, mert ezeket afajokat bárki elpusztíthatta (ide tartozott akóbor eb és akóbor macska isés avaddisznóis*). Eltörölte a hivatalból elrendelt hatósági vadászatokat, de 1876-ban újra visszahozta a gyakorlatba akármegelőzés indokával.

1883. évixx. törvény(1945-igérvénybenvolt): Kár bejelentési és kártérítési kötelezettség aszarvas és dám (fővad) okozta károkra vetésekben, ültetvényekben, erdészeti és más gazdálkodási ágakban. Kártérítésre az köteles, aki az okozó vadat tenyészti, vagyis: az nem elegendő, hogy valakinek aterületén tenyészik (tehát ott él), hanem ott azt a vadat tenyésztik (gondozzák,kezelik, stb.) is. 1918-22 közötti 4évben atérítendő károkozású fajok körébe bekerült amedve és avaddisznó is, majd a rendeletet hatályon kívül helyezték.

1945. éviminiszterelnöki rendelet: Avadászatijog azállamraszállt! A földművelésügyi miniszter elrendelhette bármilyen vadfajra vonatkozóan az állomány csökkentését - a gyümölcsösök kára esetén a nyúlállományét is - ha az a megyei felügyelő szerinttúlszaporodott. A szarvas, dám és a vaddisznó által okozott károkért az államkincstár teljes kártérítést adott, ami logikusan következett az állami vadászati jogból.

1945. évi miniszterelnöki rendelet: A kiadások fedezésére a nagyvadas vadászterületek bérlői és alőttvad-kereskedők (!) vadkárjárulékot voltakkötelesekfizetni. Községenként alakultak vadkárbecslő bizottságok és megegyezés hiányában akárosult peres úton érvényesíthetteaz igényét. Mind a termelő, mind a vadászatra jogosult köteles volt kármegelőzést és elhárítást végezni. Ha azt a jogosult elmulasztotta, akkor büntetésképpenpótlólagoskárjárulékot fizetett.

Avadászatról és avadgazdálkodásról szóló 1957. évi 43.törvényerejű rendelet: A vadászterületen csak annyi vadat engedett tartani, amennyi a mező- és erdőgazdaság érdekeinek sérelme nélkül megél. (vadgazdaságok, rezervátumok??) A bekövetkezett kárt pénzben meg kell téríteni. A vadászatra jogosult köteles megtéríteni a vadászattal okozott károkat, de nem felel a vaddisznó kivételével a kártékony fajokáltal okozott károkért. Akeletkezett kárt három napon belül kellett bejelenteni. A vadászat közben okozott kárt nyolc napon belül közvetlenül atermelőnek kellett kifizetni. Nem az államkincstár vállalt kártérítési kötelezettséget, hanem akárosult mezőgazdasági ingatlannal szomszédos nagyvadas vadászterület kezelőjének, illetve bérlőjének kellet viselniaköltségeket.

1961. évi VII. törvény Az erdőkről és a vadgazdálkodásról: Avadászati jog és aszabad területen élő vad is az állam tulajdona, azaz elejtése után válik a vadászatrajogosult tulajdonává. Vadkárok térítése államigazgatási eljárásban és polgáriperes útonlehetséges. Új vadfaj amuflon, agím, adám és vaddisznó mellett. Amezőgazdaságban okozott károkért, valamint a személyekben és dolgokban okozott károkért (!) a vadászatrajogosítottfelel.

1961. évi VII. törvény: Az új szabályozás a korábbinál nagyobb súlyt helyezett a vadgazdák és a termelők együttműködésére, a közös kárfelelősségre és megelőzésre. Nem kell megtérítenie akárt, ha azt akárosult vagymásszemély felróhatómagatartásaokozta. Felelősség avadászattal okozott kárért, de nem felelős az említett vadfajok erdőgazdálkodásban okozottkáráért. Az kötelezhető akártérítésre, akinek aterületéről avadkiváltott.

1961.évi VII.törvény Erdőtörvény: Ajogszabályok nem tekintették avadkár fogalmába tartozónak a megnevezett négy vadfaj által a mezőgazdaságon kívül okozott, pl. erdőgazdasági károkat. Nem volt vadkárként értelmezhető az őz által okozott és amezei nyúl által gyümölcsösön kívül okozott kár. Az apróvad károkozása amezei nyúlon kívüli fajokra a jogszabály szerint nem volt vadkárként értelmezhető.

Az idő múlásávalváltozásokjöttek: megnövekedett gépjárműforgalom miatt egyre gyakoribbá váló vad-gépjármű ütközések amaguk kétoldalúkárhelyzeteivel, a mezőgazdasági technológiák és technikák (gyorsjáratú gépek) és a kemizálás (pl. rágcsálóirtás) élő vadat veszélyeztető káros hatásaival újabb rendezésre váró helyzeteket teremtettek. Szükség volt ezért egy új vadászati jogszabályra, ami az utolsó 35 év alatt felgyülemlett tapasztalat alapján, az aktuális gondokmegoldásárahivatott.

Felhasznált és ajánlott irodalom Csőre Pál (1994):Amagyar vadászat története. Zoltán Ödön (1973): Felelősség avadkárokért és avadászattal kapcsolatos egyéb károkért. www.1000ev.hu Elérhető jogszabályok Golub Atanáz (1936): Vadászati jog, különös tekintettel a mezőgazdasági kártérítésre. Hauer Lajos (1976):vadkárelhárítás amezőgazdaságban. Vidiczky János (1930): Avadászati jog lexikona. Kolosváry Bálint (1923):vadászati jog.