Központi Statisztikai Hivatal KÜLFÖLDI TŐKE A KÖZÉP-DUNÁNTÚLON Veszprém, 2008. május 31.
Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-170-4 (internetes) Felelős szerkesztő: Szemes Mária igazgató További információ: Berta Györgyné tájékoztatási osztályvezető Gyorgyne.Berta@ksh.hu Tel.: 06 (88) 620-205 Internet: http://www.ksh.hu informacioszolgalat@ksh.hu 06 (1) 345-6789 (telefon), 06 (1) 345-6788 (fax)
TARTALOM MEGJEGYZÉSEK-JELMAGYARÁZAT 4 ÖSSZEFOGLALÓ 5 Külföldi tőke a Közép-Dunántúlon 6 Külföldi tőke a közép-dunántúli kistérségekben 12 A külföldi érdekeltségű vállalkozások beruházásai és hatása a régió gazdaságára 18 TÁBLÁZATOK 23 MÓDSZERTAN 34
MEGJEGYZÉSEK JELMAGYARÁZAT A százalék- és viszonyszámokat a kerekítés nélküli adatokból számítjuk. Az adatok és a megoszlási viszonyszámok kerekítése egyedileg történik, ezért a részadatok összegei eltér(het)nek az összesen adatoktól. A népességre vetített mutatókat lakónépességi adatok alapján számítottuk. A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő... Az adat nem ismeretes. 0 A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad. + Előzetes adat. A vonallal elválasztott adatok összehasonlíthatósága korlátozott. X A mutató nem értelmezhető. 4
ÖSSZEFOGLALÓ A külföldi tőke jelenléte meghatározó tényezővé vált a Közép-Dunántúlon, melynek fontos szerepe van a régió népességének foglalkoztatásában, a beruházások megvalósulásában és gazdaságának eredményességében. A külföldi érdekeltségű vállalkozások jelentősége elvitathatatlan a térségben. Bár a régióban székhellyel rendelkező vállalkozások számából mindössze 1,4%-ot tesznek ki, de foglalkoztatottaik egynegyede ezeknél a részben vagy teljes egészében külföldi tulajdonú cégeknél dolgozott, és 2006-ban itt állították elő a nettó árbevétel 60%-át. A kiadvány első fejezetében a külföldi működő tőke főbb jellemzőit mutatjuk be (letelepedésének térbeli, időbeli és ágazati sajátosságait, megyénkénti eltéréseit). Ebből megtudhatjuk többek között, hogy a legutolsó, a 2006. évi ismert adatok szerint 1652 külföldi érdekeltségű vállalkozás székhelye volt a Közép-Dunántúl, ahol több mint 83 ezer főt foglalkoztattak és 4823 milliárd forint nettó árbevételt realizáltak. A második fejezet a külföldi működő tőke kistérségi elhelyezkedéséről ad részletes ismertetést, majd röviden áttekintjük ezeknek a vállalkozásoknak a beruházási tevékenységét. Eszerint a régióban székhely szerint jelenlévő vállalkozások összes beruházásának 55%-át (157 milliárd forint értékben) a külföldi részvétellel működő cégek valósították meg 2006-ban. Végül kitérünk a külföldi tőkének a gazdaság teljesítményeit befolyásoló szerepére. A táblázatokban a Közép-Dunántúlon működő külföldi tőke legfontosabb összefoglaló adatai mellett megyénként rangsorba rendeztük a legnagyobb foglalkoztatókat, a legnagyobb beruházókat, illetve régiós rangsort készítettünk a saját tőke, az árbevétel és a létszám szerinti legnagyobbakról. 5
Külföldi tőke a Közép-Dunántúlon A magyar gazdaság átalakításának, a világpiaci áramlatokba való bekapcsolódásának nélkülözhetetlen feltétele a külföldi működő tőke jelenléte. Hazánkban a törvényes rendelkezések már a hetvenes évek kezdete óta lehetőséget adnak külföldi érdekeltségű vállalkozások alapítására, megjelenésük azonban a rendszerváltás előtt kismértékű és esetleges volt. A vállalkozások alapítása 1989 óta lendült föl amikor az életbe lépett társasági és külföldi befektetési törvény kedvező lehetőségeket biztosított a külföldi vállalkozások számára, s a kilencvenes évek első felében ugrásszerű növekedést mutatott. A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma az országban az 1989. évi 1350-ről 1995-re 24 ezer fölé emelkedett, majd a növekedés üteme lelassult. 2001-ben volt a legtöbb, 26 809 szervezet, azóta viszont lassú csökkenés tapasztalható. 2006-ban 25 800 külföldi érdekeltségű vállalkozás működött az országban. A vállalkozások számának mérséklődése ellenére a külföldi tőkebefektetések értéke folyamatosan emelkedett. A közép-dunántúli régióban a külföldi vállalkozások száma az országos tendenciához hasonlóan alakult: az 1995. évi 1703-ról 2001-re 1813-ra növekedett, azóta fokozatosan (2006-ra 1652 gazdasági szervezetre) csökkent. A régióba befektetett külföldi tőke az országosnál jóval dinamikusabban növekedett, viszont 2006-ban a szervezetek száma mellett már a befektetett tőke is csökkenést mutatott. 1600 1400 1200 A külföldi érdekeltségű vállalkozások külföldi tőkéjének alakulása (1995=100,0%) százalék 1000 800 600 400 200 0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Ország Közép-Dunántúl A külföldi érdekeltségű vállalkozások befektetett tőkéje a vállalkozások számánál jóval gyorsabb ütemben emelkedett, az egy vállalkozásra jutó tőke nagysága folyamatosan, az országosnál nagyobb ütemben nőtt. 6
Az egy külföldi vállalkozásra jutó saját tőke alakulása 1995 2006 Egy vállalkozásra jutó saját tőke, millió Ft Év összes ebből: külföldi összes ebből: külföldi Magyarország Közép-Dunántúl 1995 81,0 58,2 66,5 47,2 1996 96,1 73,3 89,4 73,3 1997 163,3 122,8 136,0 116,7 1998 190,1 149,0 175,1 153,8 1999 249,8 190,3 177,8 156,3 2000 266,9 209,4 238,0 217,0 2001 295,1 234,7 306,0 284,1 2002 324,4 262,0 353,4 335,3 2003 375,8 325,3 536,0 495,7 2004 493,0 375,5 638,8 591,6 2005 603,9 453,3 767,5 715,4 2006 688,8 535,2 733,2 687,9 A Közép-Dunántúl az ország egyik legfontosabb tőkebefektetési területe. 2006-ban a vállalkozások száma alapján harmadik, az egy vállalkozásra jutó külföldi befektetések alapján második volt a régiók között. A befektetett külföldi tőke saját tőkén belüli aránya, és az egy vállalkozásra jutó külföldi tőke is magasabb volt az országos átlagnál. Az egy lakosra jutó külföldi tőke országos átlagát csak Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl múlta felül, a Közép-Dunántúl így is a rangsor harmadik helyén található, nagyságrendekkel megelőzve a többieket. Egy lakosra jutó külföldi tőke régiónként, 2006 3500 3000 2500 millió Ft 2000 1500 1000 Országos átlag: 1345 500 0 Közép- Magyarország Nyugat- Dunántúl Közép- Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Dél-Dunántúl A működő tőke kezdetektől kedvezőnek ítélte a régió adottságait (jó földrajzi fekvését, fejlett infrastruktúráját, a szakképzett munkaerőt, az önkormányzatok befektetés ösztönző politikáját, az adókedvezményeket). A multinacionális cégek számára vonzó volt Fejér és Komárom-Esztergom megye, ahol az 1990-es évek első felében nagy léptékű stratégiai befektetések valósultak meg. Fejér megyébe (elsősorban Székesfehérvárra) tőkeerős, nagy foglalkoztatók települtek: többen zöldmezős beruházással létesítettek gyárakat (pl. a Ford, a 7
Philips); mások állami vállalatok privatizációjánál szereztek érdekeltséget (pl. az ALCOA); megint mások termelési együttműködés keretében jelentek meg, főként az iparban. Komárom-Esztergom megyében az idegen tőke először a meglévő létesítmények (üzemek) megvásárlásában vett részt, emellett egyre nagyobb jelentőséggel bírtak az új, zöldmezős fejlesztések is (pl.: a Suzuki Esztergomban, a NOKIA Komáromban, a SUOFTEC Tatabányán). Veszprém megyében a Bramac, a Balluff, majd más, új beruházással letelepült külföldi cégek mellett jelentősek voltak az üzleti, családi, baráti kapcsolatban létrejött kisebb tőkeerejű vállalkozások. Időközben a betelepült cégek közül jónéhányan bővítették tevékenységüket, amit az általuk megvalósított beruházások növekedése jelez. Ugyanakkor az évtized elején alakult külföldi cégek egy része új tulajdonosokhoz került, új néven, új tevékenységgel tovább működik. Kisebb számban, de tovább bővült a kör azokkal, akik hazai cégekben tulajdoni részarányt szereztek, és folytatódott újak zöldmezős letelepülése is. Így a külföldi érdekeltségű vállalkozások száma 2001-ig tovább növekedett. A fordulópontot az országoshoz hasonlóan a 2002. év jelentette, ettől kezdve a külföldi érdekeltségű vállalkozások száma fokozatosan csökkent. E folyamat jelentős eseménye volt 2002-ben az IBM székesfehérvári gyárának bezárása. A legnagyobb létszámot foglalkoztató külföldi érdekeltségű vállalkozások megyénkénti sorrendjét székhely szerinti adatok alapján a 32. oldalon tesszük közzé. A legnagyobb foglalkoztatók 15-ös listáján a Fejér megyei cégek közül csupán ketten, a DENSO (Székesfehérváron) és az AFL Hungary (Móron) kezdték a termelést a kilencvenes évek végén. Komárom-Esztergom megyébe ugyanakkor a legnagyobb cégek kétharmada 1999 után települt (a NOKIA, a FIH, a PERLOS Komáromba, a SANYO Dorogra, a GRUNDFOS és a COLOPLAST Tatabányára, a Wescast Oroszlányba, a Holcim Hungária Lábatlanba), aminek óriási hatása volt a megye gazdaságának fellendülésére. A külföldi érdekeltséggel működő vállalkozások régiós szintű listáját a saját tőke nagysága, az értékesítés nettó árbevétele és a foglalkoztatottak alapján rangsorolva a 33. oldalon közöljük. A régió 15 legtőkeerősebb külföldi vállalkozásából 8 Fejér megyei, és mindössze egy Veszprém megyeit találunk. A nettó árbevétel és a foglalkoztatottak alapján is csak egy-egy cég szerepel Veszprém megyéből a rangsorban, 14 helyen Fejér és Komárom-Esztergom osztozik. Az utóbbi években jelentősen átrendeződött a külföldi érdekeltségű cégek tőketulajdonosi összetétele. A külföldi tőkével működő vállalkozások saját tőkéjében egyre növekedett a külföldi tulajdoni részesedés aránya. A külföldi érdekeltségű vállalkozások 87%-a, a saját tőke 96%-a kizárólag külföldi, illetve többségében külföldi tulajdonban volt a régióban. A külföldi érdekeltségű vállalkozások tulajdonosi összetétele, 2006 Megnevezés Száma Saját tőke Külföldi tőke Közép-Dunántúl Ország Kizárólag külföldi tulajdonú szervezetek 68,7 47,3 50,4 53,4 Külföldi többségi tulajdonú szervezetek 18,2 49,0 47,8 41,9 Hazai többségi tulajdonú szervezetek 13,1 3,7 1,8 4,7 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 (%) 8
2006. december 31-én 1652 külföldi érdekeltségű vállalkozás volt a Közép-Dunántúlon, ami az országban letelepedett külföldi vállalkozások 6,4%-a. Ehhez a külföldi befektetéseknek 8,2%-a tartozott. A vállalkozások saját tőkéjén belül a külföldi tőke részesedése 94%-ot (országosan 77%-ot) tett ki. A régióban a külföldi érdekeltségű vállalkozások 85%-a négy gazdasági ágban, a feldolgozóiparban, a kereskedelem, javítás, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás és a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás területén koncentrálódott. Továbbra is csekély a külföldi tőke jelenléte a mezőgazdaságban, az építőiparban és a szolgáltató ágazatok többségében. A külföldi tőke ágazati szerkezete az országostól teljesen eltérő. A régióban a külföldi tőkebefektetések mintegy kilenctizede az iparhoz köthető, míg országosan csupán négytizede. A külföldi tőke megoszlása, 2006 Ország Közép-Dunántúl Veszprém Komárom-Esztergom Fejér 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás Ipar Kereskedelem, javítás Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb A régióban bejegyzett székhelyű külföldi érdekeltségű vállalkozások egynegyede volt ipari jellegű, ugyanakkor a saját tőkének és a külföldi tőkének kilenctizedét képviselték. Az iparban nagy tőkeerejű vállalkozások jelentek meg, ahol az egy vállalkozásra jutó külföldi tőke 2006-ban a régió átlagának három és félszerese volt. 9
Külföldi érdekeltségű vállalkozások, 2006 Megnevezés Vállalkozás Saját tőke Ebből: külföldi részesedés Egy vállalkozásra jutó saját tőke Ezen belül: külföldi részesedés Egy lakosra jutó külföldi tőke. milliárd Ft millió Ft ezer Ft Összes külföldi érdekeltségű vállalkozás Fejér megye 398 571, 4 516,7 1 435,8 1298,3 1 205,3 Komárom-Esztergom megye 620 468,8 458,2 756,2 739,1 1 454,5 Veszprém megye 634 171,1 161,5 269,8 254,7 443,9 Közép-Dunántúl 1 652 1 211,3 1 136,4 733,3 687,9 1 026,2 Ország 25 800 17 505,6 13 542,7 678,5 524,9 1 344,0 Ebből: ipar Fejér megye 127 476,5 424,8 3 752,3 3 345,1 990,9 Komárom-Esztergom megye 158 443,0 437,6 2 803,9 2 769,9 1 389,2 Veszprém megye 136 157,9 148,8 1 161,3 1 093,9 409,0 Közép-Dunántúl 421 1 077,4 1 011,2 2 559,3 2 402,0 913,5 Ország 3 441 8 579,2 5 526,2 2 493,2 1 606,0 548,4 Az ipari vállalkozásoknak a régióban sok helyen korszerű infrastruktúrával felszerelt ipari parkok adnak helyet. 2006-ban az ország 190 ipari parkja közül 30 a Közép-Dunántúlon működött. A tízezer lakosra jutó külföldi vállalkozások száma, 2006 10
A nagy tőkeerővel rendelkező külföldi vállalkozások legkedveltebb célterülete Fejér, majd Komárom-Esztergom megye volt. Kevesebb számú, de nagy tőkeerővel rendelkező cég található ma is ebben a két megyében. Veszprém megyébe ugyanakkor nagyszámú, de csekély tőkebefektetést invesztáló külföldi vállalkozást jegyeztek. Ha a régió kistérségeiben regisztrált vállalkozás-sűrűséget ábrázoló térképet összehasonlíthatjuk a külföldi tőke 14. oldalon található, népességarányos mutatóival, láthatóvá válik a vállalkozások, illetve a működő tőke eltérő területi koncentrációja. A régiót alkotó 3 megye tőkevonzó képessége eltérő: Fejér megyében összpontosult 2006-ban a régióba fektetett külföldi tőke 45%-a, Komárom-Esztergom megyében 40%-a, míg Veszprém megye részesedése nem érte el a 15%-ot. Az egy vállalkozásra jutó külföldi tőke Fejér megyében a régió átlagának közel duplája, Komárom-Esztergom megyében a régiós átlagnál 7%-kal magasabb, Veszprém megyében viszont annak csupán 37%-a. A külföldi tőke szerepe a közép-dunántúli régió gazdaságában igen jelentős. Egy viszonylag kevés számú a vállalkozások 1,4%-át alkotó szervezet koncentrált gazdasági erőt képvisel: 2006-ban a régióban bejegyzett vállalkozások létszámának egynegyedét foglalkoztatta, és az általuk előállított nettó árbevétel hattizedét produkálta. A külföldi érdekeltségű vállalkozások szerepe a régió megyéiben, 2006 Megnevezés A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma létszáma, fő A külföldiek részesedése a megye, régió vállalkozásaiból nettó vállalkozás árbevétele, szám létszám millió Ft alapján, % nettó árbevétel Fejér megye 398 37 551 1 991 808 0,9 34,0 60,6 Komárom- Esztergom megye 620 31 067 2 406 687 1,9 36,3 67,6 Veszprém megye 634 14 724 424 337 1,5 20,9 34,1 Közép-Dunántúl 1 652 83 342 4 822 832 1,4 24,9 59,6 A külföldi tőkével működő vállalkozások elsősorban a multinacionális cégek pozitív hatást gyakorolnak a gazdaságra, új munkahelyeket teremtenek, jelentős beruházásokat eszközölnek, korszerű technológiákat honosítanak meg, s folyamatosan bővülő beszállítói lehetőséget biztosítanak a hazai vállalkozásoknak. Ugyanakkor mint az IBM példája is mutatja ha az anyavállalat érdeke úgy kívánja, bármikor helyet változtatnak. 11
Külföldi tőke a közép-dunántúli kistérségekben A külföldi érdekeltségű vállalkozások, illetve a külföldi tőke régión belüli kistérségenkénti jelenlétét vizsgálva jelentős területi különbségek tapasztalhatók. Az adatok értékelésénél azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a tőkebefektetések megfigyelése székhely szerint történik, ezért a több kistérségben (sőt esetenként több megyében vagy régióban) is telephelyet létesítő vállalkozások működő tőkéje nemcsak az adott kistérség gazdaságát erősíti. A 2006. évi adatok alapján a Közép-Dunántúl összesen 1652 külföldi érdekeltségű vállalkozásának csaknem 17%-a a Tatabányai kistérségben telepedett le, 12%-uk választotta a Székesfehérvári, 11%-uk pedig a Tapolcai kistérséget. A legkevesebb ilyen vállalkozás az Abai (10 gazdasági szervezet) és a Sárbogárdi (9 szervezet) kistérségben működött. A vállalkozások sűrűsége a Tapolcai kistérségben a legmagasabb: itt 10 000 lakosra 50 vállalkozás jut, ami több mint háromszorosa a régiós átlagnak. A külföldi érdekeltségű vállalkozások jellemzői kistérségenként, 2006 Kistérség A vállalkozások számának megyén A külföldi tőkeösszeg A vállalkozások számának belüli megoszlása, % régión A külföldi tőkeösszeg A 10 000 lakosra jutó vállalkozások száma Egy vállalkozásra Egy lakosra jutó külföldi tőkeösszeg millió Ft ezer Ft Abai 2,5 0,2 0,6 0,1 4 89,0 36,9 Adonyi 2,8 2,5 0,7 1,1 4 1 178,4 525,3 Bicskei 6,5 6,9 1,6 3,1 7 1 376,8 944,1 Dunaújvárosi 11,3 20,7 2,7 9,4 6 2 372,7 1 447,1 Enyingi 2,8 0,2 0,7 0,1 5 106,0 54,4 Ercsi 4,0 1,7 1,0 0,8 7 551,6 362,4 Gárdonyi 9,0 1,7 2,2 0,8 15 238,3 349,8 Móri 9,3 12,0 2,2 5,4 11 1 671,1 1 765,8 Sárbogárdi 2,3 0,0 0,5 0,0 3 23,7 8,3 Székesfehérvári 49,5 54,1 11,9 24,6 14 1 419,8 2 041,2 Fejér megye 100,0 100,0 24,1 45,5 9 1 298,3 1 205,3 Dorogi 5,2 3,8 1,9 1,6 8 551,2 436,7 Esztergomi 15,6 32,2 5,9 13,0 17 1 522,9 2 625,8 Kisbéri 5,3 1,4 2,0 0,6 16 199,0 311,4 Komáromi 13,5 28,2 5,1 11,4 20 1 536,5 3 143,1 Oroszlányi 2,4 7,6 0,9 3,1 5 2 328,3 1 273,9 Tatai 13,4 2,6 5,0 1,0 21 143,0 294,3 Tatabányai 44,5 24,1 16,7 9,7 31 400,2 1 247,9 Komárom-Esztergom megye 100,0 100,0 37,5 40,3 20 739,1 1 454,5 Ajkai 10,7 18,1 4,1 2,6 12 428,6 511,3 Balatonalmádi 7,3 1,4 2,8 0,2 17 48,7 80,4 Balatonfüredi 12,5 2,8 4,8 0,4 36 56,9 203,4 Pápai 10,1 6,1 3,9 0,9 10 153,0 157,9 Sümegi 2,8 5,6 1,1 0,8 11 503,9 569,0 Tapolcai 28,4 2,0 10,9 0,3 50 18,3 91,5 Várpalotai 3,0 0,8 1,2 0,1 5 71,4 36,6 Veszprémi 21,9 62,3 8,4 8,9 17 724,0 1 196,0 Zirci 3,3 0,9 1,3 0,1 10 68,3 66,7 Veszprém megye 100,0 100,0 38,4 14,2 17 254,7 443,9 Közép-Dunántúl összesen x x 100,0 100,0 15 687,9 1 026,2 12
Négy kistérség az Esztergomi, Várpalotai, Ercsi és Dorogi kivételével a régió többi térségében a külföldi érdekeltségű vállalkozások több mint fele kizárólagosan külföldi tulajdonban áll. Az arány a Tapolcai kistérségben a legmagasabb, ahol az összesen 180 szervezet 90%-ában teljes körű a külföldi tulajdonlás. A külföldi tőke területi megoszlása a vállalkozások térbeli koncentrációjától eltérő rangsort állít fel a kistérségek között. A régióban befektetett külföldi tőke egynegyede a Székesfehérvári kistérségben csaknem teljes egészében a Fejér megyei megyeszékhelyen jelenik meg. Az Esztergomi kistérség részesedése 13%, a Komáromi kistérségé 11%, a Tatabányai és a Dunaújvárosi kistérségbe pedig a régiós külföldi tőkebefektetések megközelítőleg egy-egy tizede érkezett. A Dunaújvárosi és az Oroszlányi kistérségben működnek a leginkább tőkeerős gazdasági szervezetek, ahol átlagosan 2,3 milliárd forintnyi külföldi tőkét (a régió azonos jellemzőjének csaknem 3 és félszeresét) fektettek be egy-egy vállalkozásba a tulajdonosaik. Ezt követi a Móri, Komáromi, Esztergomi, Székesfehérvári és Bicskei kistérség, vállalkozásonként átlagosan 1,7-1,4 milliárd forintnyi befektetett tőkeösszeggel. Egy vállalkozásra jutó külföldi tőkeösszeg, 2006 millió Ft Az egy lakosra jutó külföldi működőtőke-állomány területi eloszlásán ugyancsak jól láthatóak a külföldi tőke által preferált, valamint az alacsony vonzerővel bíró területek. A befektetett tőke régiós átlaga 1 millió forint minden egyes lakosra, de a Komáromi kistérségben ennek háromszorosa, az Esztergomiban két és félszerese, és a Székesfehérvári kistérségben is a kétszerese jut egy-egy lakosra. A Veszprém megyei kistérségek közül egyedül a megyeszékhely és vonzáskörzetének mutatója (1,2 millió forint) haladja meg a régió átlagértékét, a Tapolcai, Balatonalmádi, Zirci és Várpalotai kistérségben viszont az egy lakosra jutó külföldi tőke összege 100 ezer forint alatt van. 13
Egy lakosra jutó külföldi tőkeösszeg, 2006 ezer Ft A külföldi tőkének a régió megyei jogú városaiban való jelenléte erősen polarizált. Dunaújvárosban telepedett le szám szerint a legkevesebb külföldi érdekeltségű vállalkozás, de az egy szervezetre jutó külföldi tőke összege a négy város közül itt a legmagasabb, átlagosan közel 3 milliárd forint. Az egy lakosra jutó külföldi tőkeösszeg Székesfehérváron és Dunaújvárosban meghaladja a régiós átlag kétszeresét, míg a komárom-esztergomi megyeszékhelyen ahol a legnagyobb a vállalkozás-sűrűség a régió átlagértéke alatt marad. A külföldi érdekeltségű vállalkozások jellemzői a megyei jogú városokban, 2006 Megyei jogú város A vállalkozások számának A külföldi tőkeösszeg saját megyén A vállalkozások számának belüli megoszlása, % régión A külföldi tőkeösszeg A 10 000 lakosra jutó vállalkozások száma Egy vállalkozásra Egy lakosra jutó külföldi tőkeösszeg millió Ft ezer Ft Dunaújváros 8,8 20,1 2,1 9,2 7 2 973,4 2 077,9 Székesfehérvár 44,7 53,2 10,8 24,2 18 1 543,5 2 704,1 Tatabánya 21,9 15,2 8,2 6,1 19 513,1 989,3 Veszprém 16,6 56,0 6,4 8,0 17 861,0 1 457,7 Megyei jogú városok összesen x x 27,5 47,4 16 1 187,2 1 896,2 A közép-dunántúli régió kistérségeinek háromnegyedében döntően az ipar, ezen belül is elsősorban a feldolgozóipar ágazatai vonzzák a külföldi tőkét. Ebből a szempontból kiemelkedik Oroszlány, Esztergom, Dunaújváros és Mór térsége, ahol szinte kizárólag az iparban működik külföldi tőke. 14
A Dorogi, Oroszlányi, Móri, Kisbéri és Tatai kistérségekben az összes ipari befektetés több mint 90%-a a gépiparban jelenik meg, de 80% feletti a gépipar súlyaránya a Veszprémi, Komáromi és Ercsi kistérségekben is. A külföldi tőke megoszlása a kiemelt ipari ágazatokban, 2006 Kistérség Ipar összesen, millió Ft Élelmiszeripar Ebből: az ágazatok részesedése, % Vegyipar Nemfém ásványi termék gyártása Fa-, papíripar Fémalapanyag gyártása Gépipar Székesfehérvári 226 976,4 0,0 0,2 4,3-56,3 35,3 Esztergomi 146 766,8 0,1 2,5 0,0 17,4 0,9 79,1 Komáromi 121 511,7 4,8 4,3 5,9-0,7 84,1 Tatabányai 106 534,5 0,6 1,6 17,2 24,8 3,5 51,9 Dunaújvárosi 105 537,6 0,0 2,0 2,1-91,7 3,1 Veszprémi 92 797,0 2,4 0,3 2,7 6,5 0,7 87,2 Móri 61 018,0 - - 0,0-5,4 94,5 Oroszlányi 35 006,1 - - 1,1-3,7 95,2 Ajkai 28 399,8 0,0 1,1 1,2 0,0 46,1 39,9 Dorogi 13 808,3-1,1 - - 0,7 98,7 Adonyi 10 035,9 92,4 7,6 - - - - Pápai 9 433,6 0,6-1,1 8,8 24,9 10,9 Sümegi 8 860,4 - - - 99,0 0,8 0,3 Ercsi 7 952,2 - - 0,2 18,1-81,6 Gárdonyi 7 787,6 86,5 0,0 - - 13,5 - Tatai 7 734,6 1,5 0,1 0,0 1,3 5,7 90,4 Kisbéri 6 278,3 7,6-0,0-0,5 91,9 Az iparon kívüli gazdasági ágakba befektetett külföldi tőke elsősorban néhány Fejér és Veszprém megyei kistérségben képvisel jelentős súlyarányt: az Abai kistérségbe invesztált összesen 890 millió forintnyi tőke fele, az Enyingi kistérségben működő 1,2 milliárd forintnak pedig a 70%-a a mezőgazdaságot erősítette. A Balatonfüredi és Sárbogárdi kistérségekben az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások ágazatban emelkedett 50% fölé a külföldi tőke aránya. A közép-dunántúli székhelyű külföldi érdekeltségű vállalkozásoknál alkalmazásban állók száma meghaladja a 83 300 főt. A foglalkoztatottak legnagyobb hányadának, közel 14 700 főnek a Székesfehérvári kistérség ezen belül 98%-ban a megyeszékhely gazdasági szervezetei biztosítanak munkát. A Sárbogárdi és Abai kistérségben a letelepedett vállalkozások alacsony számához hasonlóan a foglalkoztatottak száma is a legkisebb: 179, illetve 122 fő. A régió valamennyi kistérségében a Zirci és Bicskei kivételével a foglalkoztatottak legalább 70%-a ipari tevékenységet végző vállalkozásnál dolgozik. (A Zirci térségben a munkavállalók közel 40%-a a szolgáltató ágazatokban tevékenykedik, a Bicskeiben pedig a kereskedelem a húzóágazat). A Székesfehérvári kistérség koncentrálja a közép-dunántúli székhelyű külföldi érdekeltségű ipari vállalkozások alkalmazottainak ötödét, a Komáromi, Esztergomi és Dunaújvárosi térségek pedig együttesen további egyharmadát. 15
A külföldi érdekeltségű vállalkozások foglalkoztatotti létszámának megoszlása az iparban kistérségenként, 2006 Abai Adonyi Bicskei Dunaújvárosi Enyingi Ercsi Gárdonyi Móri Sárbogárdi Székesfehérvári Dorogi Esztergomi Kisbéri Komáromi Oroszlányi Tatai Tatabányai Ajkai Balatonalmádi Balatonfüredi Pápai Sümegi Tapolcai Várpalotai Veszprémi Zirci 0 20 40 60 80 100 Élelmiszeripar Vegyipar Fémalapanyag gyártása Energiaipar Fa-, papíripar Nemfém ásványi termék gyártása Gépipar Ipar többi ágazata % A megyei jogú városokban székhellyel rendelkező 454 külföldi érdekeltségű vállalkozás 29 ezer főt foglalkoztat, a régió összes ilyen vállalkozásában alkalmazásban állók több mint egyharmadát. Ezen belül 16 ezer fő a 100%-ban külföldi tulajdonban álló gazdasági szervezeteknél, megközelítőleg 12 800 fő pedig többségi külföldi részesedéssel bíró vállalkozásoknál vállalt munkát. 16
A külföldi érdekeltségű vállalkozások számának és alkalmazotti létszámának részaránya a megyei jogú városokban, 2006 Megnevezés Kizárólagosan külföldi száma Többségében külföldi tulajdonban lévő vállalkozások alkalmazottmazotti alkal- száma száma létszáma, létszáma, fő fő Többségében belföldi alkalmazotti létszáma, fő Összes külföldi érdekeltségű vállalkozás száma alkalmazotti létszáma, fő Közép-Dunántúl összesen 1 135 39 813 301 39 355 216 4 174 1 652 83 342 Ebből: a megyei jogú városok részaránya, % Dunaújváros 1,9 3,2 2,7 10,8 2,3 1,7 2,1 6,7 Székesfehérvár 9,2 20,5 13,6 15,8 15,3 3,1 10,8 17,4 Tatabánya 9,7 8,9 6,3 3,2 3,2 0,8 8,2 5,8 Veszprém 5,6 7,5 8,3 2,8 7,4 6,0 6,4 5,2 Megyei jogú városok együtt 26,4 40,1 30,9 32,5 28,2 11,6 27,5 35,1 A 2006. évi adatok alapján az egy külföldi érdekeltségű vállalkozásra jutó éves nettó árbevétel a Közép-Dunántúlon átlagosan 2,9 milliárd forint, de a Komáromi kistérségben ennek 5 és félszeresét realizálták a vállalkozások. A Bicskei kistérségben közel 10 milliárd, a Székesfehérváriban pedig 6,3 milliárd forint értékesítésből származó nettó árbevételt ért el átlagosan egy-egy gazdasági szervezet az év során. Az egy foglalkoztatottra jutó éves árbevétel ugyancsak a Komáromi kistérségben a legmagasabb: megközelítőleg 130 millió forint a régiós átlag több mint kétszerese. A legalacsonyabb értéket a Zirci kistérség képviseli, ahol egy munkavállalóra átlagosan 6,8 millió forintnyi árbevétel jutott. 17
A külföldi érdekeltségű vállalkozások beruházásai* és hatása a régió gazdaságára A közép-dunántúli régió beruházásaiban kiemelkedő helyet foglalnak el a külföldi érdekeltségű vállalkozások fejlesztései. 2006-ban a régióban az összes beruházás 55%-át külföldi részvétellel működő cégek valósították meg. Komárom-Esztergomban a megyei összberuházás háromnegyede, Fejérben több mint a fele, míg Veszprémben közel az egynegyede volt külföldi fejlesztés. A külföldi és a vegyes tulajdonú vállalkozások a régióban összesen 157,4 milliárd forint értékű beruházást végeztek, ennek 42%-át kizárólag külföldi, 54%-át többségében külföldi és mindössze 4%-át belföldi többségi tulajdonú cégek eszközölték. A gazdasági szervezetek beruházásainak megoszlása tulajdonosi szerkezet szerint a Közép-Dunántúlon, 2006 Fejér 18,5 31,4 5,9 44,2 Komárom- Esztergom 32,4 40,1 0,2 27,3 Veszprém 12,5 8,6 1,4 77,5 Közép-Dunántúl 23,2 29,8 2,3 44,7 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Kizárólag külföldi Hazai többségű Külföldi többségű Kizárólag hazai A külföldi beruházások területi elhelyezkedése és tőkeösszege a működőtőke befektetésekhez hasonlóan erős koncentrációt mutat. Azok a térségek fejlődnek leginkább, amelyek a nemzetközi cégek letelepedési centrumai közelében fekszenek. Ezek a gócok a fő útvonalak mentén, a Duna vonalában, a régió szélein helyezkednek el (Komárom, Esztergom, Tatabánya, Oroszlány, Dunaújváros). A centrumoktól távolabb fekvő belső területek, főként a Bakony, Balaton-felvidék és Somló-vidék, illetve a Vértes és Fejér megye déli térsége gazdasági szempontból jóval elmaradottabbak. 2006-ban a közép-dunántúli fejlesztések 94%-a a külföldi érdekeltségű ipari vállalkozásoknál realizálódott. A beruházások fő iránya a gépjárműipar, melynek az autóipari szegmens jelentős részét teszi ki. Meghatározó volt még a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék, illetve a nemfém ásványi termék gyártásban megvalósuló invesztíciók nagysága is. *A Közép-Dunántúlon működő és beruházó külföldi érdekeltségű vállalkozások adatai. 18
A külföldi érdekeltségű vállalkozások beruházásainak több mint a fele néhány nagyvállalat nevéhez fűződik. Az utóbbi két évet tekintve Komárom-Esztergomban 3 autóipari cég, a Suzuki, az AGC és a Wescast adták a régió külföldi fejlesztéseinek 35,5%- át. Ebből a Suzuki egymaga 23,6%-ot képviselt. Ebben az időszakban Fejér megye legnagyobb beruházóinak rangsorában első helyen a gépjárműalkatrészeket gyártó DENSO állt, őt követte az ISD Dunaferr, és az ALCOA-KÖFÉM, régiós részesedésük összesen 17,3% volt. Veszprém megyében a Continental Teves, a Rockwool és a Valeo invesztáltak a legtöbbet, az összbefektetés 3%-át. A Közép-Dunántúli régióban működő külföldi érdekeltségű vállalkozások beruházásai anyagiműszaki összetétel szerint, gazdasági áganként, 2006 Gazdasági ág Épület, egyéb építmény Gép, berendezés, jármű Ültetvény, erdő, tenyészés igásállat Föld, telek Fejér megye Összesen Megoszlás, % (millió forint) A gazdasági ág összes beruházásának %-ában Mezőgazdaság 51 178 97-330 0,6 6,6 Ipar 5 793 41 837 - - 47 630 92,8 83,7 Kereskedelem, javítás 244 1 573 - - 1 817 3,5 36,9 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 724 348 - - 1 072 2,1 32,6 Többi ág 40 457 - - 498 1,0 2,3 Összesen 6 852 44 394 97-51 347 100,0 55,8 Komárom-Esztergom megye Mezőgazdaság 276 141 1 561-1 983 2,2 53,9 Ipar 28 340 58 719 - - 87 227 96,0 85,6 Kereskedelem, javítás 336 1 066 - - 1 403 1,5 54,9 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás - - - - - - - Többi ág 65 167 - - 232 0,3 1,4 Összesen 29 017 60 093 1 561-90 844 100,0 72,7 Veszprém megye Mezőgazdaság 14 37 20-75 0,5 1,9 Ipar 1 140 12 339 1-13 479 88,6 35,2 Kereskedelem, javítás 225 1 426 - - 1 651 10,9 34,2 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás - - - - - - - Többi ág - 5 - - 5 0,0 0,0 Összesen 1 379 13 807 21-15 210 100,0 22,5 A Közép-Dunántúlon 2006-ban a fejlesztésekre szánt összeg több mint háromnegyedét (118,3 milliárd forintot) gépek, berendezések, járművek beszerzésére fordították. A befektetések 51%-át komárom-esztergomi, 37%-át Fejér, és 12%-át Veszprém megyei cégek eszközölték. Az épületek, egyéb építmények létesítésére összesen 37,2 milliárd forintot költöttek, amelynek döntő részét Komárom-Esztergom megyei vállalkozások biztosították. A külföldi részesedésű ipari vállalkozások beruházásainak kistérségi eloszlásában a régión belül meglehetősen nagy különbségek alakultak ki. A fejlesztések Komárom- Esztergomban minden kistérséget érintettek. Kiemelkedik Esztergom és környezete: a 19
beruházott tőkeösszeg közel egyharmada ebből a térségből származott. Az egy lakosra jutó beruházás is itt volt a legmagasabb, 802 ezer Ft hatszorosa a régió átlagának. Jelentős befektetések valósultak meg Oroszlány, Komárom és Tatabánya körzetében is. Veszprém megyében kisebb tőkeerejű ipari vállalkozások telepedtek le. A szervezetszám és a fejlesztések területi eloszlása is egyenetlen. A veszprémi és az ajkai kistérségben működik a vállalkozások nagy része, és itt realizálódott a megyei beruházások négyötöde. Fejér megyében ugyancsak jelentős a koncentráció. A székesfehérvári és dunaújvárosi kistérségi fejlesztések tették ki a megyei beruházások háromnegyedét, a régiós invesztícióknak pedig az egynegyedét. A külföldi érdekeltségű ipari vállalkozások beruházásai kistérségenként, 2006 Kistérség A beruházó vállalkozások számának megyén A beruházott tőkeösszeg A beruházó vállalkozások számának belüli megoszlása, % régión A beruházott tőkeösszeg Egy lakosra jutó beruházás, Ft Abai 1,9 0,5 0,5 0,2 10 053 Adonyi 3,7 11,2 1,1 3,6 215 852 Bicskei 5,6 0,4 1,6 0,1 4 948 Dunaújvárosi 13,0 25,5 3,7 8,2 164 447 Enyingi 3,7 0,1 1,1 0,0 1 906 Ercsi 1,9 4,9 0,5 1,6 96 769 Gárdonyi 1,9 0,1 0,5 0,0 2 266 Móri 20,4 7,0 5,9 2,2 94 995 Sárbogárdi - - - - - Székesfehérvári 48,1 50,3 13,8 16,2 174 835 Fejér megye 100,0 100,0 28,7 32,1 111 092 Dorogi 6,8 5,3 2,7 3,1 114 641 Esztergomi 26,0 51,7 10,1 30,4 802 080 Kisbéri 8,2 0,7 3,2 0,4 30 470 Komáromi 15,1 12,8 5,9 7,5 272 064 Oroszlányi 6,8 16,4 2,7 9,6 521 188 Tatabányai 28,8 12,0 11,2 7,1 118 291 Tatai 8,2 1,0 3,2 0,6 22 387 Komárom- Esztergom megye 100,0 100,0 38,8 58,8 276 886 Ajkai 27,9 30,2 9,0 2,7 71 Balatonalmádi 4,9 0,5 1,6 0,0 2 384 Balatonfüredi 1,6 0,6 0,5 0,1 3 888 Pápai 11,5 4,9 3,7 0,4 10 700 Sümegi 3,3 5,8 1,1 0,5 49 257 Tapolcai 8,2 2,0 2,7 0,2 7 568 Várpalotai 6,6 3,2 2,1 0,3 11 699 Veszprémi 32,8 52,6 10,6 4,8 84 326 Zirci 3,3 0,0 1,1 0,0 296 Veszprém megye 100,0 100,0 32,4 9,1 37 064 Közép-Dunántúl x x 100,0 100,0 133 943 20
A 2005-2006. évben megvalósult legjelentősebb beruházásokat a külföldi érdekeltségű vállalkozások teljesítményének megyénkénti rangsora alapján a 31. oldalon mutatjuk be. A külföldi tőke kedvező hatással volt a megyék gazdasági teljesítményeire. A gazdasági fejlettség mérésére szolgáló egyik legfontosabb mutatóban, az egy főre jutó GDP-ben megmutatkozik ennek eredménye. A nagy külföldi termelő cégek letelepedése, illetve termelésének felfutása és a megyék fajlagos GDP-jének alakulása között kronológiai szinkron fedezhető fel. Az egy főre jutó bruttó hazai termék Fejér megyében 1996-tól 2001-ig jóval az országos átlag felett volt, 2002-től kezdődően azonban néhány százalékkal alatta marad. Komárom-Esztergom megye teljesítménye 2003-tól kezdődően került az országos átlag fölé, mint láttuk, ide az ezredforduló táján történt nagyobb méretű külföldi tőke beáramlás. Veszprém megyébe nem érkezett annyi külföldi tőke, mint a másik két helyre, de az 1990-es évek elején betelepült külföldi cégek gazdaságra gyakorolt élénkítő hatása (2002-től csökkenő mértékben, de továbbra is) stabilnak bizonyult. % Az egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában 1995-2006 * 130,0 120,0 110,0 100,0 90,0 80,0 70,0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl * Forrás: Magyarország nemzeti számlái, 2005-2006 Elsősorban a gépipari multinacionális cégek jelenlétének köszönhető, hogy a középdunántúli régió megyéiben jóval magasabb az ipar részaránya a bruttó hazai termék előállításában, mint országosan. Emiatt viszont alacsonyabb a szolgáltató ágazatok részesedése. Valamelyest kivétel Veszprém megye, ahol természeti adottságainak köszönhetően jelentős az idegenforgalom. Ezzel összefüggésben a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban előállított GDP (2,7%) részaránya magasabb az országosnál (1,6%), illetve a másik két megyeinél (1%). A külföldiek érdeklődése a Balaton északi partján a nagyszámú, de tőkeszegény vállalkozások jelenlétét hozta, ami a külföldi vállalkozások kistérségi gyakoriságát ábrázoló térképen (10. oldal) jól látható. Ezek a vállalkozások foglalkoztatás szempontjából sem jelentősek. 21
A bruttó hozzáadott érték megoszlása gazdasági ágak szerint, 2006 Megye, régió Mezőgazdaság Ipar Építőipar Szolgáltatások Ágazatok összesen (alapáron) Fejér megye 5,5 43,4 4,8 46,3 100,0 Komárom-Esztergom megye 3,6 52,8 4,0 39,6 100,0 Veszprém megye 5,0 30,8 5,5 58,6 100,0 Közép-Dunántúl 4,8 43,1 4,8 47,4 100,0 Országosan 4,1 25,3 4,8 65,8 100,0 A Közép-Dunántúlon a külföldi működőtőke-befektetések döntő hányada az iparba és a legversenyképesebb ágazatokba került. A külföldi tőke jelenléte meghatározó tényezővé vált a térség gazdaságában, ami elsősorban a régió népességének foglalkoztatásában, a beruházások megvalósulásában és a gazdasági eredményességben mutatkozik meg. 22
TÁBLÁZATOK
A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma és saját tőkéje Időpont (év vége) Vállalkozások száma Saját tőke milliárd Ft Ebből: külföldi tőke A külföldi befektetés aránya a saját tőkéből, % Magyarország 1995 24 612 1 994,0 1 432,1 71,8 1996 25 670 2 467,9 1 882,7 76,3 1997 26 083 4 260,3 3 202,3 75,2 1998 26 265 4 994,2 3 913,8 78,4 1999 26 435 6 303,6 5 031,5 79,8 2000 26 634 7 109,7 5 576,6 78,4 2001 26 809 7 912,2 6 292,1 79,5 2002 26 796 8 692,4 7 019,9 80,8 2003 26 793 10 068,3 8 716,2 86,6 2004 26 475 13 053,0 9 941,9 76,2 2005 26 019 15 711,8 11 795,0 75,1 2006 25 800 17 771,4 13 808,4 77,7 ebből: Közép-Dunántúl 1995 1 703 113,2 80,4 71,0 1996 1 777 158,9 130,3 82,0 1997 1 880 255,6 219,4 85,8 1998 1 783 312,2 274,2 87,8 1999 1 774 315,4 277,3 87,9 2000 1 803 429,2 391,3 91,2 2001 1 813 554,7 515,0 82,8 2002 1 772 608,5 577,4 94,9 2003 1 736 930,5 860,5 92,5 2004 1 707 1 090,4 1 009,9 92,6 2005 1 656 1 271,0 1 184,7 93,2 2006 1 652 1 211,3 1 136,4 93,8 24
A külföldi érdekeltségű vállalkozások gazdasági ág szerint, 2006 Ágazati kód Gazdasági ág Fejér Komárom- Esztergom megye Veszprém Közép- Dunántúl Vállalkozások száma A,B Mezőgazdaság, vad-,erdő-, halgazdálkodás 16 24 43 83 C,D,E Ipar 127 158 136 421 F Építőipar 14 17 15 46 G Kereskedelem, javítás 98 124 126 348 H Szálláshely-szolgáltatás vendéglátás 28 173 104 305 I Szállítás, raktározás, posta, távközlés 16 13 23 52 J Pénzügyi közvetítés 2-1 3 K Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 88 95 165 348 M Oktatás 2 2 4 8 N Egészségügyi, szociális ellátás 2 1 6 9 O Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 5 13 11 29 Összesen 398 620 634 1 652 Saját tőke, millió Ft A,B Mezőgazdaság, vad-,erdő-, halgazdálkodás 2 634 2 956 458 6 048 C,D,E Ipar 476 492 443 024 157 935 1 077 451 F Építőipar 234 984 18 1 236 G Kereskedelem, javítás 54 471 11 262 265 65 998 H Szálláshely-szolgáltatás vendéglátás 927 2 217 1 783 4927 I Szállítás, raktározás, posta, távközlés 2 657 260 776 3 693 J Pénzügyi közvetítés - -3 K Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 32 288 2 835 9 757 44 880 M Oktatás 11 229 N Egészségügyi, szociális ellátás 15 19 O Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 1 724 5 096 46 6 866 Összesen 571 435 468 848 171 062 1 211 345 Külföldi tőke, millió Ft A,B Mezőgazdaság, vad-,erdő-, halgazdálkodás 2 631 2 653 434 5 718 C,D,E Ipar 424 831 437 640 148 772 1 011 243 F Építőipar 169 357 46 572 G Kereskedelem, javítás 53 218 8 107 130 61 455 H Szálláshely-szolgáltatás vendéglátás 395 2 016 1 788 4 199 I Szállítás, raktározás, posta, távközlés 1 972 256 775 3 003 J Pénzügyi közvetítés - -1 K Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 31 799 2 662 9 454 43 915 M Oktatás 11 222 N Egészségügyi, szociális ellátás 14 16 O Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 1 724 4 334 42 6 100 Összesen 516 743 458 235 161 465 1 136 442 25
A külföldi érdekeltségű vállalkozások adatai kistérségenként, 2006 Kistérség Vállalkozások száma Saját tőke, millió Ft Ebből: külföldi részesedés, millió Ft Értékesítés nettó árbevétele, millió Ft Alkalmazásban állók száma, fő Abai 10 921,7 890,3 2 825,3 122 Adonyi 11 21 742,1 12 962,7 37 564,3 393 Bicskei 26 35 998,6 35 797,0 257 059,1 9 562 Dunaújvárosi 45 109 065,7 106 770,7 284 385,5 5 719 Enyingi 11 1 196,8 1 166,3 3 387,5 277 Ercsi 16 11 710,8 8 825,1 16 099,9 555 Gárdonyi 36 8 821,8 8 577,6 21 202,6 329 Móri 37 62 454,3 61 831,8 122 348,3 5 749 Sárbogárdi 9 215,2 213,7 1 813,8 179 Székesfehérvári 197 319 307,7 279 708,0 1 245 121,6 14 666 Fejér megye 398 571 434,6 516 743,1 1 991 807,8 37 551 Dorogi 32 18 499,5 17 638,9 124 721,2 2 375 Esztergomi 97 151 253,9 147 724,4 542 376,9 8 341 Kisbéri 33 6 612,9 6 566,5 25 279,0 946 Komáromi 84 131 890,4 129 070,1 1 361 597,1 10 510 Oroszlányi 15 35 027,4 34 924,1 71 122,5 1 532 Tatai 83 14 008,7 11 865,6 41 302,2 1 668 Tatabányai 276 111 555,5 110 445,3 240 288,5 5 695 Komárom-Esztergom megye 620 468 848,2 458 234,8 2 406 687,4 31 067 Ajkai 68 34 404,1 29 146,3 85 669,8 4 339 Balatonalmádi 46 2 675,6 2 240,7 7 617,4 278 Balatonfüredi 79 4 616,0 4 492,7 9 809,1 391 Pápai 64 10 092,5 9 792,0 37 519,7 2 501 Sümegi 18 9 084,9 9 069,7 10 077,6 484 Tapolcai 180 3 391,1 3 301,9 23 559,1 523 Várpalotai 19 1 433,6 1 357,0 19 411,1 806 Veszprémi 139 103 839,3 100 629,7 229 427,7 5 220 Zirci 21 1 524,6 1 434,6 1 246,1 182 Veszprém megye 634 171 061,7 161 464,6 424 337,7 14 724 Közép-Dunántúl összesen 1 652 1 211 344,5 1 136 442,5 4 822 833,0 83 342 26
A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma és alkalmazotti létszáma kistérségenként, 2006 Kistérség Kizárólagosan külföldi száma alkalmazotti létszáma, fő Többségében külföldi tulajdonban lévő vállalkozások száma alkalmazotti létszáma, fő Többségében belföldi száma alkalmazotti létszáma, fő Összes külföldi érdekeltségű vállalkozás száma alkalmazotti létszáma, fő Abai 6 105 3 17 10 122 Adonyi 6 154 3 239 11 393 Bicskei 17 455 6 9 070 3 37 26 9 562 Dunaújvárosi 28 1 383 10 4 245 7 91 45 5 719 Enyingi 6 187 3 90 11 277 Ercsi 7 361 5 156 4 38 16 555 Gárdonyi 21 303 6 12 9 14 36 329 Móri 20 1 680 9 3 931 8 138 37 5 749 Sárbogárdi 7 174 - - 9 179 Székesfehérvári 114 8 204 46 6 244 37 218 197 14 666 Fejér megye 232 13 006 90 23 753 76 792 398 37 551 Dorogi 13 264 10 2 051 9 60 32 2 375 Esztergomi 46 2 431 31 5 794 20 116 97 8 341 Kisbéri 25 848 6 87 33 946 Komáromi 63 9 172 14 1 326 7 12 84 10 510 Oroszlányi 12 1 001 15 1 532 Tatai 47 644 17 954 19 70 83 1 668 Tatabányai 241 4 145 25 1 429 10 121 276 5 695 Komárom- Esztergom megye 447 18 505 105 12 143 68 419 620 31 067 Ajkai 44 1 725 15 1 494 9 1 120 68 4 339 Balatonalmádi 29 181 9 3 8 94 46 278 Balatonfüredi 51 298 14 58 14 35 79 391 Pápai 54 982 5 132 5 1 387 64 2 501 Sümegi 10 377 4 91 4 16 18 484 Tapolcai 162 452 11 61 7 10 180 523 Várpalotai 9 441 8 333 19 806 Veszprémi 82 3 721 36 1 245 21 254 139 5 220 Zirci 15 125 4 42 21 182 Veszprém megye 456 8 302 106 3 459 72 2 963 634 14 724 Közép-Dunántúl összesen 1 135 39 813 301 39 355 216 4 174 1 652 83 342 27
A külföldi érdekeltésű vállalkozásoknál alkalmazásban állók megoszlása a kiemelt nemzetgazdasági ágakban, 2006 (százalék) A, B C-E F G H I K Kistérség Ipar Mezőgazdaság Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Abai 1,9 0,1 7,6 - - - 0,0 Adonyi - 0,5-0,1 0,3 10,4 0,3 Bicskei - 0,6 1,4 77,7 0,5 2,0 0,0 Dunaújvárosi 1,8 8,1-0,3-13,9 2,2 Enyingi 4,8 0,3 - - - - 0,2 Ercsi 1,7 0,6-0,2 0,3 10,4 2,9 Gárdonyi - 0,4 4,7 0,2 1,1 1,0 0,3 Móri 3,1 8,1 0,5 0,3 22,5 0,8 2,4 Sárbogárdi 0,3 0,2 - - 0,3-3,7 Székesfehérvári 2,5 20,0 21,3 4,8 1,3 19,6 16,6 Fejér megye 16,0 39,1 35,5 83,6 26,3 58,0 28,5 Dorogi - 3,2 2,4 0,3-4,7 1,9 Esztergomi 0,6 11,8 2,8 1,1 1,9 0,6 3,3 Kisbéri 4,3 1,2 1,4 0,7 2,4-0,2 Komáromi 53,1 13,3 1,9 7,6 5,3-2,9 Oroszlányi 3,7 2,2 - - - 0,6 2,4 Tatai 0,5 2,1 24,6 0,4 15,1 1,0 3,2 Tatabányai 11,4 7,3-2,3 13,5 11,2 22,1 Komárom- Esztergom megye 73,6 41,1 33,2 12,5 38,2 18,0 36,0 Ajkai 0,5 6,0-0,5 0,3 4,7 17,8 Balatonalmádi 2,3 0,3-0,1 1,6 4,5 1,1 Balatonfüredi 0,3 0,4 9,0 0,3 5,8 0,4 1,1 Pápai - 3,5 0,5 0,3 9,5 0,4 1,4 Sümegi 5,4 0,6-0,0 - - 0,2 Tapolcai 0,5 0,6-0,4 2,7 2,5 3,5 Várpalotai - 0,8 0,5 1,9 - - 0,0 Veszprémi 0,1 7,3 21,3 0,5 2,1 11,4 9,2 Zirci 1,2 0,2-0,0 13,5-1,1 Veszprém megye 10,3 19,8 31,3 3,9 35,5 23,9 35,5 Közép-Dunántúl összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 28
A külföldi érdekeltségű vállalkozások jellemzői az értékesítés nettó árbevételének tükrében kistérségenként, 2006 Kistérség Egy vállalkozásra Egy foglalkoztatottra jutó nettó árbevétel, millió Ft Az értékesítés nettó árbevétele a saját tőke a külföldi tőke százalékában Abai 282,5 23,2 3,1-szeres 3,2-szeres Adonyi 3 414,9 95,6 172,8 289,8 Bicskei 9 886,9 26,9 7,1-szeres 7,2-szeres Dunaújvárosi 6 319,7 49,7 260,7 266,4 Enyingi 308,0 12,2 283,1 290,4 Ercsi 1 006,2 29,0 137,5 182,4 Gárdonyi 589,0 64,4 240,3 247,2 Móri 3 306,7 21,3 195,9 197,9 Sárbogárdi 201,5 10,1 8,4-szeres 8,5-szeres Székesfehérvári 6 320,4 84,9 3,9-szeres 4,5-szeres Fejér megye 5 004,5 53,0 3,5-szeres 3,9-szeres Dorogi 3 897,5 52,5 6,7-szeres 7,1-szeres Esztergomi 5 591,5 65,0 3,6-szeres 3,7-szeres Kisbéri 766,0 26,7 3,8-szeres 3,9-szeres Komáromi 16 209,5 129,6 10,3-szeres 10,5-szeres Oroszlányi 4 741,5 46,4 203,0 203,6 Tatai 497,6 24,8 294,8 3,5-szeres Tatabányai 870,6 42,2 215,4 217,6 Komárom-Esztergom megye 3 881,8 77,5 5,1-szeres 5,3-szeres Ajkai 1 259,8 19,7 249,0 293,9 Balatonalmádi 165,6 27,4 284,7 3,4-szeres Balatonfüredi 124,2 25,1 212,5 218,3 Pápai 586,2 15,0 3,7-szeres 3,8-szeres Sümegi 559,9 20,8 110,9 111,1 Tapolcai 130,9 45,0 6,9-szeres 7,1-szeres Várpalotai 1 021,6 24,1 13,5-szeres 14,3-szeres Veszprémi 1 650,6 44,0 220,9 228,0 Zirci 59,3 6,8 81,7 86,9 Veszprém megye 669,3 28,8 248,1 262,8 Közép-Dunántúl összesen 2 919,4 57,9 4-szeres 4,2-szeres 29
A külföldi érdekeltségű vállalkozások beruházásai gazdasági áganként, 2006 Gazdasági ág Fejér megye Komárom- Esztergom megye Veszprém megye (millió forint) Közép- Dunántúl Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás 330 1 983 75 2 388 Bányászat - 673 245 918 Élelmiszer, ital, dohány gyártása 5 327 343 687 6 357 Textília, bőrtermék, lábbeli gyártása 585 7 207 799 Fa-, papírtermékek gyártása, nyomdai tevékenység 958 780 136 1 874 Vegyipar 2 398 5 567 1 290 9 255 Nemfém ásványi termék gyártása 5 14 945 1 376 16 325 Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 22 109 1 482 914 24 505 Gépipar 16 234 63 429 8 198 87 861 Máshova nem sorolt feldolgozóipar 15 0 185 200 Feldolgozóipar együtt 47 630 86 554 12 847 147 031 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás - - 387 387 Ipar együtt 47 630 87 227 13 479 148 336 Építőipar 3 61-64 Kereskedelem, javítás 1 817 1 403 1 651 4 870 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 33 42 1 76 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 39 2-41 Pénzügyi közvetítés - - - - Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 1 072 - - 1 072 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás - - - - Oktatás - 4-4 Egészségügyi, szociális ellátás - - - - Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 423 123 4 550 Összesen 51 347 90 844 15 210 157 401 30
A külföldi érdekeltségű vállalkozások sorrendje beruházásaik teljesítményértékének megoszlása szerint, 2005-2006 Vállalkozás Épület, egyéb építmény Gép, berendezés és jármű Összesen megyén régión megyén régión megyén régión belüli megoszlása, % Fejér megye DENSO Gyártó Magyarország Kft 31,4 7,1 31,3 9,7 31,3 9,0 ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. 19,3 4,3 18,6 5,8 18,7 5,4 ALCOA-KÖFÉM Könnyűfémmű Kft. 6,4 1,4 11,0 3,4 10,1 2,9 Hungrana Keményítő és Isocukorgyártó Kft. 1,9 0,4 5,8 1,8 5,1 1,5 Philips Industries Magyarország Gyártó és Kereskedelmi Kft. 1,2 0,3 4,8 1,5 4,2 1,2 BERICAP Záródástechnikai Cikkeket Gyártó Bt. 3,0 0,7 2,8 0,9 2,8 0,8 Generál Kereskedelmi Kft. 15,3 3,4 0,0 0,0 2,8 0,8 Többi cég 21,4 4,8 25,7 8,0 25,0 7,2 Összesen 100,0 22,5 100,0 31,0 100,0 28,7 Komárom-Esztergom megye Magyar Suzuki Zrt. 10,0 7,4 49,0 29,0 37,5 23,6 AGC Autóipari Magyarország Kft. 24,5 18,1 8,7 5,1 12,9 8,1 Wescast Hungary AutóipariZrt. 19,5 14,4 0,9 0,5 6,0 3,8 FIH Europe Kft. 9,1 6,7 4,6 2,7 5,8 3,6 Zoltek Vegyipari Zrt. 3,6 2,6 5,3 3,1 4,7 3,0 NOKIA Komárom Kft. 1,7 1,3 4,1 2,4 3,4 2,1 PERLOS Preciziós Műanyagipari Kft. 3,9 2,9 2,6 1,5 2,9 1,8 SANYO Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft. 3,7 2,7 2,5 1,5 2,8 1,8 Többi cég 24,1 17,8 22,3 13,2 23,9 15,1 Összesen 100,0 74,0 100,0 59,1 100,0 62,9 Veszprém megye Continental Teves Magyarország Ipari Kft. 6,0 0,2 19,9 2,0 18,5 1,5 Rockwool Hungary Szigetelőanyaggyártó Kft. 9,6 0,3 15,3 1,5 14,7 1,2 Valeo Autoelektric Magyarország Kft. 10,8 0,4 8,4 0,8 8,7 0,7 POPPE & POTTHOFF HUNGÁRIA Gépgyártó Bt. 3,2 0,1 7,9 0,8 7,5 0,6 Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. 3,2 0,1 7,9 0,8 7,5 0,6 Le Bélier Magyarország Formaöntöde Zrt. 6,8 0,2 5,1 0,5 5,3 0,4 Többi cég 60,3 2,1 35,3 3,5 37,9 3,2 Összesen 100,0 3,5 100,0 9,9 100,0 8,3 Közép-Dunántúl összesen x 100,0 x 100,0 x 100,0 31
A külföldi érdekeltségű vállalkozások rangsora a foglalkoztatotti létszám alapján a Közép-Dunántúl megyéiben, 2006 Rangsor Cégbejegyzés éve Vállalkozás Székhely szerinti település Nemzetgazdasági ágazat (TEÁOR '03) Fejér megye 1. 1990 Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. Bicske 52 2. 1992 ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. Dunaújváros 27 3. 1997 DENSO Gyártó Magyarország Kft. Székesfehérvár 34 4. 1998 AFL Hungary Ipari és Termelési Kft. Mór 31 5. 1991 ALCOA-KÖFÉM Székesfehérvári Könnyűfémmű Kft. Székesfehérvár 27 6. 2000 Philips Industries Magyarország Gyártó és Kereskedelmi Kft. Székesfehérvár 32 7. 1990 Visteon Hungary Termelő és Értékesítő Kft. Székesfehérvár 34 8. 1996 Hammerstein Autórészegységgyártó és -fejlesztő Bt. Mór 34 9. 1994 Harman Becker Gépkocsirendszer Gyártó Kft. Székesfehérvár 32 10. 1996 SEWS Magyarország Kábel Kft. Mór 31 11. 1993 Emerson Process Management Magyarország Kft. Székesfehérvár 29 12. 2000 BODY FASHION /Magyarország / Ruházati Termelő Kft. Dunaújváros 18 13. 1998 Aikawa Hungária Elektronikai Kft. Dunaújváros 31 14. 2000 Musashi Hungary Ipari Kft. Ercsi 34 15. 1999 Vincotech Hungária Elektronikai Gyártó Kft. Bicske 32 Komárom-Esztergom megye 1. 1991 Magyar Suzuki Zrt. Esztergom 34 2. 1999 NOKIA Komárom Kft. Komárom 32 3. 2003 FIH Europe Kft. Komárom 32 4. 1999 SANYO Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft. Dorog 31 5. 1993 Tyco Electronics Hungary Termelő Kft. Esztergom 31 6. 1999 PERLOS Precíziós Műanyagipari Kft. Komárom 25 7. 1999 GRUNDFOS Magyarország Gyártó Kft. Tatabánya 31 8. 1990 IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Zrt. Bábolna 51 9. 2001 COLOPLAST Hungary Gyártó Kft. Tatabánya 33 10. 1993 Zoltek Vegyipari Zrt. Nyergesújfalu 26 11. 1990 Güntner-Tata Hűtőtechnika Kft. Tata 29 12. 1999 Wescast Hungary Autóipari Zrt. Oroszlány 34 13. 2000 Holcim Hungária Cementipari Zrt. Lábatlan 26 14. 1999 FCI Connectors Hungary Kft. Tatabánya 31 15. 1995 SUOFTEC Könnyűfémtermék Gyártó és Forgalmazó Kft. Tatabánya 34 Veszprém megye 1. 1992 Pápai Hús Élelmiszeripari Feldolgozó Zrt. Pápa 15 2. 1991 Continental Teves Magyarország Ipari Kft. Veszprém 34 3. 1994 Le Bélier Magyarország Formaöntöde Zrt. Ajka 27 4. 1998 Valeo Autoelektric Magyarország Kft. Veszprém 31 5. 1995 Ajkai Elektronikai Gyártó és Szolgáltató Kft. Ajka 34 6. 1989 Balluff-Elektronika Villamossági és Elektronikai Kft. Veszprém 31 7. 1992 Payer Industries Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft. Ajka 29 8. 1990 Bourns Alkatrészgyártó Kft. Ajka 32 9. 1990 MTD Hungária Kft. Nemesvámos 29 10. 1993 Veszprémtej Tejtermék Előállító és Értékesítő Zrt. Veszprém 15 11. 1992 Bakonyi Erőmű Zrt. Ajka 40 12. 1989 Rockwool Hungary Szigetelőanyaggyártó Kft. Gógánfa 26 13. 2002 Dikon Készülékgyártó Kft. Várpalota 33 14. 1993 Termelés-Logistic-Centrum Kereskedelmi Kft. Balatonfüred 28 15. 2002 Johnson Controls Mezőlak Fémalkatrész Gyártó Kft. Mezőlak 34 32
A külföldi érdekeltségű vállalkozások rangsora a Közép-Dunántúlon, 2006 Rangsor Vállalkozás A saját tőke alapján Székhely szerinti település 1. ALCOA-KÖFÉM Székesfehérvári Könnyűfémmű Kft. Székesfehérvár 2. Magyar Suzuki Zrt. Esztergom 3. ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. Dunaújváros 4. NOKIA Komárom Kft. Komárom 5. Continental Teves Magyarország Ipari Kft. Veszprém 6. Hammerstein Autórészegységgyártó és -fejlesztő Bt. Mór 7. Visteon Hungary Termelő és Értékesítő Kft. Székesfehérvár 8. Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. Bicske 9. AGC Autóipari Magyarország Kft. Környe 10. DENSO Gyártó Magyarország Kft. Székesfehérvár 11. Alcoa Európai Keréktermék Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Székesfehérvár 12. Holcim Hungária Cementipari Zrt. Lábatlan 13. Wescast Hungary Autóipari Zrt. Oroszlány 14. Hungrana Keményítő és Isocukorgyártó és Forgalmazó Kft. Szabadegyháza 15. Suoftec Könnyűfémtermék Gyártó és Forgalmazó Kft. Tatabánya Az értékesítés nettó árbevétele alapján 1. NOKIA Komárom Kft. Komárom 2. Philips Industries Magyarország Gyártó és Kereskedelmi Kft. Székesfehérvár 3. Magyar Suzuki Zrt. Esztergom 4. ALCOA-KÖFÉM Székesfehérvári Könnyűfémmű Kft. Székesfehérvár 5. ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. Dunaújváros 6. Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. Bicske 7. DENSO Gyártó Magyarország Kft. Székesfehérvár 8. FIH Europe Kft. Komárom 9. SANYO Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft. Dorog 10. Continental Teves Magyarország Ipari Kft. Veszprém 11. IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Zrt. Bábolna 12. Visteon Hungary Termelő és Értékesítő Kft. Székesfehérvár 13. Hammerstein Autórészegységgyártó és -fejlesztő Bt. Mór 14. COLOPLAST Hungary Gyártó Kft. Tatabánya 15. BorgWarner Turbo Systems Alkatrészgyártó Kft. Oroszlány A foglalkoztatotti létszám alapján 1. Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. Bicske 2. ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. Dunaújváros 3. Magyar Suzuki Zrt. Esztergom 4. DENSO Gyártó Magyarország Kft. Székesfehérvár 5. NOKIA Komárom Kft. Komárom 6. AFL Hungary Ipari és Termelési Kft. Mór 7. FIH Europe Kft. Komárom 8. ALCOA-KÖFÉM Székesfehérvári Könnyűfémmű Kft. Székesfehérvár 9. Philips Industries Magyarország Gyártó és Kereskedelmi Kft. Székesfehérvár 10. Pápai Hús Élelmiszeripari Feldolgozó Zrt. Pápa 11. SANYO Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft. Dorog 12. Visteon Hungary Termelő és Értékesítő Kft. Székesfehérvár 13. Tyco Electronics Hungary Termelő Kft. Esztergom 14. PERLOS Precíziós Műanyagipari Kft. Komárom 15. GRUNDFOS Magyarország Gyártó Kft. Tatabánya 33