1. TERMÉSZETI- TÁJI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA A főváros legjellegzetesebb táji-morfológiai adottsága a Budai-hegység, a Duna-völgy és a Pesti-síkság együttese. A változatos morfológiai viszonyok a városszerkezetet jelentősen determinálják. A kerület, s ezen belül a szabályozási terület a Pesti-síkság része. Felszínének jellemzőit a Duna alakította ki, Ny-K-i irányban emelkedő térszínű teraszos tagoltsággal. A folyó hajdani tevékenységének nyoma a felszín közelében szinte mindenütt fellelhető folyóvízi (homok-kavics) üledék. A területen az évi átlagos napfénytartam 1980 óra, az évi középhőmérséklet: 10,7 C, az évi átlagos csapadékösszeg: 570 mm. A szélirány jellemzően északnyugati. A beépített városrészben a természetes növénytakaró nem lelhető fel, épületekkel és burkolatokkal fedett felületek és mesterséges zöldfelületek találhatók. Védett, védendő táji-, természeti értékek Helyi jelentőségű védett területek: Az 50/2015. (I. 28) Főv. Kgy. határozattal elfogadott Budapest Főváros TSZT Zöldfelület-, táj és természetvédelmi tervlapja tartalmazza a településképvédelmi szempontból védett és védelemre tervezett fasorokat, a karakterében megőrzendő közparkokat, köztereket, jelentős zöldfelületű intézményterületeket. TSZT területfelhasználás TSZT zöldfelület, táj és természetvédelem Szerkezeti jelentőségű zöldfelületi kapcsolat: Tompa utca. Városképi jelentőségű fasorok: József körút, Üllői út, Haller utca, Mester utca. További védettséget rögzít a 14/1993. (IV.30.) Főv. Kgy. rendelet, melyben kiemelt közcélú zöldterület (helyesen zöldfelület) a tervezési területtel határos Nagyvárad tér és az Üllői út sarok (azóta Angyal István tér) zöldfelülete. Kiemelt közcélú fasorok: Ferenc körút, Üllői út, Mester utca fasorai. E rendelet vonatkozásában kiemelt közcélú zöldterületnek kell tekinteni azokat a közparkokat, városi kerteket, sétányokat, játszótereket, sporttereket, utcai fasorokat és az azokat kísérő zöldsávokat, melyek szerepe a városszerkezetben elfoglalt helyük és használatuk következtében fővárosi jelentőségű. A szabályozási területen nincs NATURA 2000 terület, Ex lege védett természeti érték, helyi jelentőségű védett terület, nem tartozik az OTrT által szabályozott Országos Ökológiai Hálózat övezetébe. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek A terület tájképi karakterét alapvetően meghatározza a beépítés, a városi tájjal - a falanszterszerű lakótelepektől, az eklektikus városon át, a kisvárosi karakterig bezárólag. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendők azok a területek, amelyek látványvédelem szempontjából érzékenyek: a Ludovika környezetében jó rálátással rendelkező területek a TSZT lehatárolás alapján. 2. A JELENLEG HATÁLYOS (2002) SZABÁLYOZÁSI TERV ZÖLDFELÜLETI ELEMEI ÉS MŰKÖDÉSE A természetes vagy természetközeli környezetnek a szabályozási tervben megjelenő elemei a következők: a) közterületeken Z-KP-IXR jelű közparkok fkj fásított köztér jellegű zöldfelület átjárók: a tömbbelsőkben újonnan kialakításra kerülő gyalogos felületek, terek növényzettel fedett területrészei fasorok b) tömbbelsők zöldfelületi rendszere kpj jelű a tömbbelsők legalább egy oldalán közterülettel határolt közpark jellegű, de annál kisebb méretű összefüggő zöldfelülete kk jelű lakótelepi közkertek KZ jelű a tömbön belüli, a közterülettel kapcsolatban lévő, de zárt közös használatú zöldfelület Z jelű a tömbön belüli telkek saját zöldfelülete, ami lakókert és intézménykert lehet felületi, lineáris és pontszerű, megkülönböztetett jelekkel ellátott elemek - függőleges növényfelületek (kertészeti eszközökkel rendezendő tűzfalak) 135
- helyi védelemre javasolt, megtartandó fa, facsoport, - helyi védelemre javasolt (fa)ültetési hely - telepítendő fa Közparkok: nem beépíthető, közhasználatú zöld területek, a városrész rekreációs központjai; a hagyományokkal rendelkező Ferenc tér és a Kerekerdő park, a rehabilitációs terület két súlypontjában. Megvalósultak, szerkezeti szempontból és funkcionálisan jól működnek. A tömbbelsőkben helyet kapó közpark jellegű zöld területek, amely a tömbökben úgy helyezkednek el, hogy legalább egy oldaluk közterülettel határos. Ilyen a Tűzoltó utca és a Liliom utca sarkán a korai időszakban épült Tűzliliom pihenőpark vagy az Örökimádás templom szentélye és kertje mögött létesült Salkaházi Sára park. Színfoltok, oázisok, lazulás a sűrűbben beépített területeken, jó pihenőpontok, a célnak kiválóan megfelelnek. Funkció alapján a köztér és park jelleg közti átmenet, a gyalogos forgalmi igényektől függően. A fogalom módosítása szükséges, hogy a köztér és park funkciónak is megfeleljen a kategória. A SOTE előtti tér és Remete park a zöldfelületekkel tagolt köztér jelleg dominál, a Tűzliliom parkban és Salkaházi Sára parkban a parkjelleg a meghatározó. A Szentágothai park fásított köztér helyett parkként funkcionál. Javasolt átfogó kategória: park jellegű köztér. Közkert jellegű zöld felület: a régebbi lakótelepi beépítésnek a már meglévő, tovább nem beépíthető, de feltétlenül minőségjavító felújításra szoruló kertjei, játszóterei. Területük értékes, minőségük vegyes, megőrzésük kondicionálás és szerkezet szempontjából kiemelten indokolt. Közös használatra szánt zöldfelület (KZ): a tömbbelsőben kialakított, nem építési telkek, felhasználásuk csak a környező épületek közös zöldfelületeként megengedett. A KZ jelű telkek határvonalán épülő épületek a KZ felé homlokzattal építettek. Az egy tömbhöz tartozó lakóházak közössége számára a telkeken belül kijelölt, összefüggően kialakított és együttesen hasznosított közös rész. A KZ egy része felszín alatt beépíthető, a felszín zöldtető. Az aktív zöld felület aláépítetlen, a tervezett felszín talajrétege az altalajjal összefüggésben marad, a fák teljes értékűen fejlődhetnek. Különlegesen értékes rehabilitációs elem, a terület jelentős értéknövelő tényezője minden szempontból. Telken belüli zöld felület: a tömbökön belüli telkek saját zöld felülete: a lakófunkciójú tömbbelsőkben a különböző jogviszonyú területrészek, a saját kertek és a közös zöld felületek összenyitásával, illetve egymástól csak alacsony kerítéssel, sövénnyel, cserjesorral történő elválasztásával az összefüggően növénnyel borított, kertépítészeti kialakítású területek. Változóan működő és használt lehetőség. Elsődleges kérdés a biztonság, csak teljes tömblezárásnál vonzó lehetőség, mely a tulajdonosi szándéktól és összetételtől jelentősen függőn működik. Zöldtető: a szabályozási terven megjelölt intézmények első és második emeleti szintig történő, 100%-os beépítése esetén zöld tető kialakítása. Zöldtetők létesítése a város-rehabilitáció korszerű eleme, de elengedhetetlenül a szakszerű fenntartással, a célnak megfelelő zöldtető-típus alkalmazásával együttesen. Kertészeti eszközökkel rendezendő tűzfal: jellemzően a megmaradó és kiszabadult tűzfalak kertre néző felületei. Szakszerű alkalmazással lehetőség a kondicionálásra, esztétikai javításra, zöldfelületi arányba beszámítása nem indokolt. Fővárosi jelentőségű, védett fasor: a Ferenc körút, az Üllői út és a Mester utca fasorai, a Haller út korban vegyes fasora. Fővárosi kezelésű fasorok, alkalmazásuk továbbra is indokolt. Helyi védelemre javasolt, megtartandó fa, facsoport: környezetesztétikai, környezetvédelmi szerepe alapján az udvarokban, kertekben található faállomány értékes egyedei. A védelem nem működött megfelelően, nem született további rendelkezés a védettség feltételeire, fenntartására, teherviselésére. A megtartandó fa, facsoport megfelelő kategória, érték, elhelyezkedés alapján, feltételezve a felelős, életszerű szakmai gondolkodást. Védett fahely: meglévő fa (vagy fák) esetén nem a fa egyedre vonatkozó, hanem a fa helyének megtartását szolgáló védelem, klimatikus és környezetesztétikai okok miatt. Jól működő kategória, rugalmasan alkalmazható az értékőrzés, - idézés és építési szándék összehangolásával. Telepítendő fa, facsoport: a fapótlások és a megfelelő nagyságrendben jelen lévő összes lombkorona által elérhető árnyékoltság és a szebb környezet céljait szolgálják. Az újonnan kiültetendő fák esetében is mint minden városi faültetésnél alapkövetelmény a várostűrés és a vizuális érték megteremtése. Általánosan alkalmazott, megfelelő elem, alkalmazásakor fontos a közműhelyzet ismerete, a prioritás meghatározása minden esetben. Aktív zöldfelület: a terület zöldfelületi rendszerének teljes értékű, térszín alatt nem beépíthető része, amely fák telepítésére alkalmas: a 2002. szabályozási terv szerinti Z100, a közös használatra szánt zöldfelületek (KZ) aktív része, valamint a Z-KP alá nem építhető része, és kpj, kk, fkj jelű területek. A rehabilitációs folyamatban egyre 136
inkább előtérbe kerülő igény, mely a zöldfelületek területi mutatóin túl a tényleges kondicionálás feltétele, kiemelten őrzendő irány. A célnak megfelelő az aláépíthetőség határának meghatározása is. 3. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER ÉRTÉKELÉSE A sűrűn beépített városi környezetben az élő természetet a zöldterületek, a zöldfelületek, s a fasorok összefüggő rendszere képviseli. A rehabilitáció zöld felületi rendszerének elemei: közparkok (újak és felújítottak) park jellegű közterek zöldfelületekkel (parkok - terek, általában sarkokon, úttalálkozásoknál) közterületi átjárók (hosszabb tömböket átszelő gyalogosútvonalak, megnyitások, utcák összekötése új gyalogos passzázsként) utcák (hagyományos elrendezésűek és újszerűek, szintbe emelt útpályával) tömbökön belül a közös zöld területek, azaz belső kertek közkert jellegű zöld felület: a régebbi lakótelepi beépítésnek a már meglévő, tovább nem beépíthető, de feltétlenül minőségjavító felújításra szoruló kertjei, játszóterei intézménykertek. A közterületek egyik jellemző mutatója az intenzitás, a biológiai aktivitás, amely a meglévő és telepített növényzet biológiai hatékonyságát jelzi. A korábban csupán a belső udvarokban fellelt és egy-egy parkterületen, téren megőrzött facsoporthoz képest jelentős a növekedés. Intenzitás szempontjából kiemelkedőek a belső közös zöld területek, a parkok, a teresedések. Növényzettel gazdagodtak az átjárók, az utcák egyaránt, javítva a terület biológiai aktivitását. Közösségi használat szempontjából eltérőek az egyes önálló funkciójú területek. Korlátlanul használhatók az átépített utcák, teresedések, közparkok, jellemzően a közterületi átjárók. Közhasználat elől gyakorlatilag elzártak a közös zöld területek, a lakóközösségek számára viszont korlátlanul használhatók. Az elrendezés, kiterjedés alapján vonalas létesítmények az utcák, gyalogosátjárók, foltszerűek a közparkok, teresedések, s azok az átjárók, amelyek közös zöld területekhez csatlakoznak. Tulajdonviszonyok szempontjából összetett megoldás működik. Önkormányzati tulajdonúak az utcák, a közparkok, a teresedések jelentős része. A tömbbelsőkben, ahol aktív talajfelületet ír elő a szabályozás, a zöld felületek önkormányzati tulajdonú telekrészen létesülnek, ahol viszont aláépítési lehetőséget kap a társasház, ott önkormányzati telken magántulajdonú garázs felületén önkormányzati tulajdonú közös zöldterület, átjáró épül. Közparkok A szabályozási területen két közpark épült a rehabilitációs terület súlypontjaiban. A parkok a szabadtéri pihenés, találkozás, sport és játék színterei. A Kerekerdő park a sporthoz, játékhoz, testmozgáshoz teremt lehetőséget, a sétautak mentén találhatók csendesebb időtöltésre alkalmas ülőpadok, míg a felújított Ferenc tér a pihenés mellett a séta, a rendezvények, az összejövetelek, a közösségi élet színtere. Ferenc tér A korábban is parkként használt, közpark, a Ferenc tér az átépülő lakótömbök természetes, fórumszerű központja, pihenő-, játszó-, találkozóhely, gyalogos csomópont. A két térrész hagyományos átlós szimmetriájának helyreállítása, a teret elválasztó vonal megszüntetése annak egységét teremtette meg. Jelenleg átépítés, felújítás alatt áll a park központja, elbontásra kerül a balesetveszélyes bálna szökőkút, pavilonok. Új játszótér épül a park Mester utca felőli részén. Az üvegtetejű fedett teret felújítják, a Ferenc tér központi helyszíne lesz a ferencvárosi rendezvényeknek. Kerekerdő park A rehabilitációs terület másik közparkja a Kerekerdő park, amely a II. világháború óta egyedülálló kezdeményezés egy lebontott lakótömb helyén megépült összefüggő zöldterület. A tér megszületése átszabta a környezetet, megszakítva a beépített tömbök sorát. A bontást követően előtűntek a környező házak az itt lévő ingatlanok jelentősen felértékelődtek. A park vidám, hangulatos, s funkcionálisan jól működik. A zöldfelületek és az épített elemek (játszóterek, pergola, pihenők, labdapálya) aránya harmonikus. A kerületrész kutyafuttatóját is a Kerekerdő parkban jelölte ki a fejlesztési terv, ahogyan az a tömb déli szegélyén, egy elkerített sávban meg is épült. Sajnos az intenzív parkhasználat s a rongálás már látható néhány ponton. Azonban a gondolat és a megvalósítás újabb húzópontot teremtett a rehabilitációs területen. Táj- és kertépítészeti szempontból a legnagyobb lépés az volt, hogy egy épületegyüttest 100%-ban parkfelület válthatott fel és a 17 lebontott lakóház helyén új közpark készült. Ennek eredményeképpen jött létre a közel 1 hektár kiterjedésű Kerekerdő park. A zöld területeket preferáló rendkívüli szabályozás jelentős lépés az általános városrendezési gyakorlatban. 137
Ferenc tér Kerekerdő park Park jellegű közterek, parkok-terek A kisebb parkok, terek közterülettel, utcával határos területek, melyek az épület-visszahúzások vagy épületek helyén jöttek létre. Jogilag vegyes helyzetűek, lehetnek magánterületek közhasználattal, önkormányzati tulajdonú területek aláépítési lehetőséggel és önálló önkormányzati tulajdonú területek. Tűzliliom park A közterek egyik jellemző típusát képviselő telekméretű kis park, amely a találkozásnak, játéknak, pihenésnek ad otthont. A klasszikus parkhangulatot az Angyal utca sarkán felállított szobor gazdagítja, zöld oázisként a falak szorításában. Salkaházi Sára park A park határos az Örökimádás-templommal, amely kertjének idős fái biztosítanak zöld hátteret. A tér hangsúlyos eleme az Angyal István emlékét őrző 1956-os képzőművészeti alkotás, a templom meghosszabbított tengelyében áll. A szobor tere architektonikus kialakítású, ünnepélyes tér, melyet oldott vonalvezetésű sétány ellensúlyoz. A parkban a pihenőjelleg dominál, kisebb-nagyobb csoportok részére jól használható terekkel. A szobor látványa a távolabbi pontokról is élvezhető, változatos növénykiültetéssel keretezve. A Tűzoltó utcát szimbolikus kerítés választja el, az alacsony fal önálló térrészletet határol. Karakteres, változatos, gazdag növényültetés, az építészeti környezethez igazodó igényes klinker és kemény mészkő alkalmazása erősíti a park rendezett, ünnepélyes látványát. Szentágothai park és SOTE előtti tér A tér egyes részterületeinek zöld felületi aránya a funkciótól függően változik: a gimnázium előtt burkolt tér, a SOTE-tömb előtt zöld felülettel vegyes pihenő-, találkozótér, a tér nyugati oldalán dominánsan park, zöld felület készült. A Vendel utca iránya, a térbe vezető passzázs a tér egyes elemeiben (burkolat-architektúra, növénytelepítés iránya) is megjelenik. A SOTE oktatási tömbje előtti téren dominál a burkolat, zöld felületekkel tagoltan. A gyalogosforgalom az út mellett s a homlokzat előtt egyaránt biztosítható, a térrész áthaladásra és pihenésre egyaránt szolgál. A főbejáratnál köztéri alkotás készült, a tér déli részén ivókút épült. Az északi és déli részen a padokkal, székekkel, ülőfelületekkel tarkított pihenőterületek a közösségi élet színterei. A Szentágothai park ad helyet dr. Szentágothai János és R. Cajal tudósok szobrainak. Remete park Városi köztér a Sobieski János utca és a Tűzoltó utca sarkán létesült kis park, amely egy idős fát lett volna hivatott megőrizni. A fa a régi épület bontását követően kidőlt, de a park helye már nem beépíthető, így jótékonyan lazítja a környező területet. A park megőrzi az eredeti járdák vonalát, így a Tűzoltó utca, Sobieski János utca átmenő gyalogos forgalma zavartalan. A tér hangsúlyos pontja a sarok zöld térnegyede. A zöld felületek szigetes elrendezésűek, a térburkolat lazítását, a megpihenést, valamint az esztétikai felüdülést egyaránt szolgálják. A gyalogosforgalmat is a zöld szigetek választják el egymástól, formájuk, elforgatásuk oldja a térburkolat kötöttségét, a homogén növényfelületek látványa pihentető. A József Attila-emlékévben készült tér súlypontja egy gránitból faragott, bronzdíszítésű ivókút, amely előtt a burkolatba simuló kőíven bronzba öntött versidézetek emlékeztetnek a költőre. Ernő utca Tűzoltó utca Mihalkovics utca sarok Zöld szigettel határolt parkoló, egy későbbi tér kialakításának lehetősége. 138
Tömb Park neve, helye Park területe m2 1. Tűzliliom park 1122 15. Salkaházi Sára park 1965 19. Szentágothai park 1237 22. SOTE-park 2244 27. Kerekerdő park 9322 32. Sobieski park 463 40. Haller utca Telepy utca közötti terület 5326 41. Tűzoltó u. 92. alatti park 364 42. Haller utca Mihalkovics u. közötti terület 4700 43. Benzinkút területén lévő park 204 44. Ferenc tér 11160 Összesen: 38107 Tűzliliom park Salkaházi Sára park Remete park Szentágothai park Közterületi átjárók Páva átjáró: Páva utca Berzenczey utca között A Páva utca Berzenczey utca közti átjáró mellett közös kert nyílik. Az áttört kerítéssel látványban a közös zöld területtel szerves egység alakulhatna ki. Vendel sétány: Bokréta utca Viola utca Thaly Kálmán utca között A rekreációs terület új gyalogoskapcsolata a Vendel-tengely, amely teljes hosszában megépült a Bokréta utca Thaly Kálmán utca között, összeköttetésként a Ferenc tér SOTE-tömb Kerekerdő park között. Az első szakaszon a Bokréta és a Viola utca között egy belső udvar folytatódik hosszanti egyoldalas, de zárt kerítésfalas átjáróban. A belső udvar egy határos épület visszabontásával, újjáépítésével tágas, levegős térré vált, amely őrzi a korábbi keretes beépítés hangulatát, s egyben átvezeti a gyalogosokat a tényleges átjáróra. A gyalogosátjáró biztosítja a Viola utca Bokréta utca Balázs Béla utca között megépült közös zöld terület megközelítését. Az átjáró díszburkolattal készült, gyalogosforgalom céljára. A sétány és az átjáró két terület találkozása önálló teresedésként, egyedi burkolatarchitektúrája optikailag vezeti a gyalogosokat. A teresedés lehetőséget nyújt pihenésre. A belső udvarban kiemelt kazettákban növénytelepítés tagolja a burkolt felületet. Az udvar ritmusát a kazetták, a pillérsor folytatásában tervezett lámpák, dézsák adják. A tengely második szakasza, az utca teresedéséből indulva, igényes térburkolati megoldásokkal, pihenőfelületekkel tagoltan biztosítja az áthaladást, a pihenést, a lakóépületek megközelítését. Gát sétány: Bokréta utca Viola utca Thaly Kálmán utca között Az első, teljes tömböt átszelő átjáró a Bokréta utcát és a Viola utcát kötötte össze. Négy ütemben épült, négy eltérő magasságú garázsfödém találkozásánál. A szabályozási terv két garázs sarkának kirekesztésével két fa ültetését biztosította. A tömbön széles sétány vezet át, mely nincs megnyitva a közforgalomnak, parkként működik. 139
A Viola utca Thaly Kálmán utca között a tengely folytatódik, részben épületek között zárt udvaros csatlakozással, részben nyitott, közös zöldterületi határral. Az átjáró több szakaszán parkká szélesedik, különösen a Bokréta utca Viola utca közötti gazdag növényzetű szakaszon. SOTE átjáró: Tűzoltó utca Vendel utca között A Tűzoltó utcát és a Vendel utcát átjáró köti össze (jogilag magánút közhasználattal), amely gyalogosátvezetésre és pihenésre szolgál. Erre csatlakozik a SOTE-tömb keleti homlokzatának 3 belső udvara, amely az épület részeként készült el. Az átjáró egyoldalt beépített, a Tűzoltó utca felől fedett szakasszal indul, s folyamatos sétányként szeli át a tömböt. A sétányt 3 teresedés tagolja, összhangban az épület homlokzatával. A sportcsarnok bejárata szintén teresedéssel kapcsolódik az átjáróhoz. A sétányon pihenők, padok, intenzív növényzet gazdagítja a közösségi teret. Tervezett átjáró: Üllői út Tűzoltó utca között Tervezés alatt álló terület a volt Tűzraktár környezete. Az átjáró célja a Thaly Kálmán utca szűk járdáját kiváltani, a metrómegálló felől a gyalogos forgalmat átvezetni. Tömb Átjáró helye Terület m2 11. Páva u. Ferenc tér között (Páva sétány) 532 16. Bokréta u. 17. Viola u. 34. között (I. ütem, Vendel sétány) 984 Bokréta u. 17. Viola u. 34. között (II. ütem, Vendel sétány) 640 17. Bokréta u. 7. Viola u. 14. között (I. ütem,) 1480 Bokréta u. 7. Viola u. 14. között (II. ütem) 460 19. Viola u. 33. Thaly K. u. 40. között (Vendel sétány) 580 20. Viola u. 15. Thaly K. u. 18. között (I. ütem, Gát sétány) 330 Viola u. 15. Thaly K. u. 18. között (II. ütem) 550 22. Vendel u. Tűzoltó u. között 876 Összesen: 6432 Gát sétány Bokréta utca Viola utca között SOTE átjáró Vendel sétány Bokréta utca Viola utca között Vendel sétány Viola utca Thaly Kálán utca között 140
Utcák Középső Ferencvárosban az utcák átalakulása a legradikálisabb változás. A parkolás mint gyalogos forgalmat ellehetetlenítő tényező - az átépítéssel és területhasználattal együtt lecsökkent. A díszburkolattal ellátott növénykazettákkal, fásítással, planténerekkel berendezett utcák gyalogos prioritásúak. Az átépítés folyamata a Ferenc körúttól a Nagyvárad tér felé halad. Az utcák térburkolatként épülnek, járdaszintre emelt útpályával, parkolóhellyel, zöld szigetekkel. Az útpálya, a parkolósáv, a járda és a behajtók színben és a térkő méretében különböznek. A parkolást ahol csak lehetőség nyílt rá zöld sávok, kazetták korlátozzák, pollerekkel váltakozva. A látványos térkő burkolatok, a növénytelepítés, az utcabútorok építése mellett a régi közművek cseréje, a felszíni víz elvezetésének kiépítése, a közvilágítási rendszer átépítése és új kandeláberek biztosítják az utcák színvonalas működését. Elsőként a 16 18 méter széles Tompa utca épült ki. Az utca szélessége lehetővé tette két jól használható járda megépítését, egy nyomvonalelhúzással tervezett forgalmi sáv és a kapcsolódó parkolók, rakodóhelyek, behajtók kialakítását. A nyomvonal mozgatása esztétikai és forgalomcsillapítási szempontból fontos. A növényzet tervezését, túl az igényeken és az esztétikán, láthatatlan korlátok befolyásolták: a tűzoltás-biztosítás érdekében megengedett fasorsűrűség, a közművektől, vezetékektől betartandó biztonságos távolság, az űrszelvény szabadon tartása. A járdák és az útpálya között változó szélességű, arányos zöld felületek készültek, cserjékkel, talajtakarókkal gazdagon betelepítve, pihenőkkel tagoltan térburkolatokkal kiegészítve. Az utcák között egyedi az Angyal utca, különösen a Mester és a Tompa utca közötti szakasza, amelynek szélessége mindössze 8 9 méter. Ez a szélesség arra elegendő, hogy két jól használható járda készüljön, az út középen egyenesen haladjon, s kisebb zöld sávok válasszák el a gyalogos- és gépjárműfelületeket. Az Angyal utcában megszületett a szabályozási tervben elhatározott árkádosítás. Mind az utca elején, mind a közepén a gyalogosforgalom az árkádok alatt halad, így lehetőség nyílt növénytelepítésre, az épületek árkádjai alatt teraszos kiülők megnyitására. Az utcához méretezett a fasor és a sajnálatosan még mindenütt szükséges pollersor (forgalomterelő oszlop). Az oszlopok alacsonyabbak a szokásosnál, a magasság igazodik az utca arányaihoz. Az Angyal utca az átépítés során kitisztult, az árkádokkal megsegítve teresedett, igazi kisvárosi hangulatú utcává alakult. A széles és keskeny utcák között az átmenetet a Liliom utca jelenti, szélessége 10 11 méter, talán ez a legjellemzőbb szélesség a rehabilitációs területen. Az utca középső szakaszán az épületek visszahúzásával jelentős teresedés született, az utca levegőssé vált. Itt is forgalomcsillapított szakasz jött létre, nyomvonalelhúzással kialakított, egyirányú útpályával. Az utca szélessége kétoldali járdát, egyoldali parkolást, a parkolók között zöld szigetek kiépítését tette lehetővé. A járda az épületek előtt halad a teresedésben is, így jelentős szélességű zöld szigeteket lehetett építeni, kiemelt fallal, pihenőszékekkel. Kiemelt kazettákba ültetett lombhullató és örökzöld cserjék, fasor díszíti az utcát. A jellemző szélességgel és megoldással további utcák épültek át: Bokréta, Páva, Berzenczey, Viola utca teresedések, Gát utca, Thaly Kálmán utca teresedés, Márton utca teresedés, Sobieski János utca teresedés, Ernő utca teresedés. A hagyományos szerkezetű utcák lehetőségei korlátozottabbak, néhány dézsás növény, illetve utcabútorok elhelyezésére van lehetőség. Az utcák fásítása vegyes, a fák eltérő életkorúak és állapotúak. A növények szabad földben faveremrácsokkal védetten vagy kőszegélyes víznyerő felülettel ellátott kazettákban élnek. A fák körüli víznyerő felület megfelelő méretű, azonban a kazetták fenntartása, növénypótlása nem elegendő. Angyal utca Tompa utca 141
Páva utca Bokréta utca Fásított utak A tervezési területet határoló utak: Ferenc körút, Üllői út, Haller utca, Mester utca. Az Üllői út a tervezési területen belül fásított - az elmúlt 20 évben lassan fasorrá fejlődő - várostűrő ostorfával. A Ferenc körúton folyamatos a fásítás, folytatásáról a Boráros térig a TSZT rendelkezik. A Mester utca platánsora kiemelten értékes, az elmúlt években felújított fasor. Közös zöld területek A legjelentősebb és leglátványosabb változás a közös zöldek, azaz a közös zöldterületek megszületése. A siker alapja az egyértelműen lefektetett szabály: az újonnan épített és összenyitott belső udvarokban nem lehet parkolás. A belső kertek kizárólag növénytelepítésre, pihenésre, játékra épülnek. Ezek azok a területek, ahol a teljes átalakulás megtörtént, a zárt, szűk, betonburkolatos udvarok világa eltűnt, napos kertek, intenzív növényzetű belső parkok születtek, s ahol csak lehetett, az udvarok összenyitásával további összefüggő zöld terek alakultak ki. Összefüggő közös zöld területek lánckert Talán a legnagyobb lánckert a Bokréta utca Mester utca Viola utca Balázs Béla utca által határolt tömbben létesült, ahol két közös zöld terület (az egyik kettős terű) és egy közparkká szélesített átjáró alkot rendszert, a kertek keresztülszövik a tömböt. A közös zöld területek egyike gyakorlatilag kettős udvarú, ahol egy meg nem épült belső épületszárny helye is a közös zöld részéve válhatott, valamint az északi közös zöld területhez csatlakozik a Bokréta utca 15 sz., a Sonnenschein-ház belső udvara, s a Viola utcai társasházak magánkertjei. Összefüggő közös zöld területek Hasonló rendszerű a 20-as tömb két nagy felületű közös zöld területe, azonban itt két közös zöld terület és egy átjáró csatlakozik. Az összekötő átjáró egy szakaszon egyoldali beépítésű, az áttört kerítéssel vizuális és kondicionáló térkapcsolat született. Mindkét közös zöld területhez csatlakoztak a saját tulajdonú kis udvarok, így lehetőség nyílt a tömb lakói számára a belső park korlátlan használatára. A 11-es tömbben szintén két önálló közös zöld terület készült, az északi mezőben különleges feladattal: a megtervezett kertbe kellett belekomponálni egy új lépcsőházat, szellőzőket, egy meglévő régi épület csatlakozó belső udvarát. Önálló közös zöld területek A rehabilitáció első kertjei tömbön belül egységesen kialakított, terepplasztikákkal díszített, változatos, belső terekben gazdag kertek. A növényállomány az évek során beállt, jó mikroklímájú, hangulatos, meghitt belső parkokat eredményezett (3-as, 4-es, 5-ös, 7-es, 10-es, 11-es tömbök). Önálló kis zöld terület épült a Bokréta utca 4 6 sz. mögött: apró alvókertként indult, a továbbépítés során teljesedett kertté. A Viola utca 36. mögötti kert látszólag egész, valójában fél kert, mely a Balázs Béla utca felé folytatódik. A rehabilitációs területen a Thaly kert (19-es tömb) több ütemben, önálló szigetekben készült. Ebben a tömbben működik a Csicsergő Óvoda, a közös zöldterület egy részén. A Thaly Kálmán utca 36. sz. alatt elbontott épület udvarán álló idős platán megőrzése érdekében a telek nem építhető be, így az óvoda kertjeként működik. Jelenleg tervezés alatt áll egy mini-kreszpark a KZ területén, melyet az óvoda és a társasházak közösen használnak. A KZ használata érdekében egyedi szabályozás szükséges a határok felülvizsgálatával. A Tűzoltó kert (26-os tömb, déli kert) szintén négy ütemben épül, itt is találkozik az új és a régi beépítés, ahol a megújuló belső udvar és a tömb átnyitása nagyon jó arányú, harmonikus teret teremt. Értékes, összefüggő felületté válik a 18-as tömb kertje, amely majd az Üllői út 83. udvarával összekapcsolva szintén a régi és új találkozása lesz. Önálló szigetek a Sobieski és a Tűzoltó utca belső kertjei, védettek, bensőségesek, apró köldökzsinórok az átjáró kapcsolatok. A rehabilitációs terület zöld felületi elemeinek összessége, ezen belül a közös zöld területek, mind ökológiai, mind használati szempontból jelentős értéket képviselnek. Minél nagyobb a zöld terület aránya, annál jelentősebb szerepe van az ökológiai egyensúly fenntartásában, a biológiai sokféleség megőrzésében és a rekreációs kínálat megteremtésében közös zöld területek a következő tömbökben létesültek/létesülnek: 3, 5, 7, 10, 11, 12, 13, 14, 16, 17, 18, 19, 20, 25, 26, 28, 29, 31, 32, 35, 40. 142
143 rehab 4.tömb 5. tömb 7. tömb 10. tömb 11. tömb 13. tömb 17. tömb 28. tömb Közkert jellegű zöld felületek A 40. 42. tömb szabadon álló panelházak keretező zöldfelületei a közkertek, részben bekerítve, részben korlátlan közhasználattal működnek. A növényállomány beállt, a játszóterek részben átépítettek, részben felújítandók. 143
Intézménykertek A tömbbelsőkben tradicionális intézménykertek elsősorban intézményekkel körülvett belső udvarokban fordulnak elő. A zöldfelületi rendszer egymástól elszigetelt elemei, azonban kondicionálás tekintetében hatékonyak mind a közvetlen területek, mind a tágabb térség szempontjából. A rehabilitáció során kialakított intézménykertek a zöldfelületi rendszer szervesen csatlakozó elemei új építésű kertként, vagy új beépítéshez csatlakozó megnyíló kertként. Megtartandó / átépítések, felújítások során kiépítendő kertek. Korábbi Mária Terézia Laktanya, ALDI 1. tömb SOTE 2. sz. Tűzoltó utcai Gyermekklinika 4. tömb Hotel Corvin - Angyal utca 4. tömb Magyar zene Háza - Páva utca 8. tömb Óvoda Liliom utca 15. 8. tömb Holocaust Emlékközpont Páva utca 9. tömb Hotel Páva Plaza 10. tömb Örökimádás Templom Üllői út 15. tömb Tűzraktár Thaly Kálmán utca SE Anatómiai Intézet kertje 21. tömb SOTE tömb Thaly Kálmán utca 22. tömb Sportcsarnok Vendel utca 22. tömb Leövey Klára Gimnázium - Vendel utca 23. tömb Közgazdasági Politechnikum - Vendel utca 23. tömb Általános Iskola - Lenhossék utca 24-28 sz. 23. tömb Óvoda Bölcsőde 24. tömb Ferencvárosi komplex Óvoda és Iskola Gát utca 6sz.- 24. tömb Kaniziusz Szent Péter templom Gát utca 24. tömb Szt. István Közgazdasági Szakközépiskola és Koll. Mester utca 56-58. 25. tömb Választási Hivatal Balázs B. utca -Sobieski János utca sarok -34. tömb Telepy Károly Testnevelési Ált. Isk. és Gimnázium Telepy utca 17. 39.tömb Üzemanyagtöltő állomás környezete 43. tömb Az intézményekben működő sportpályák elsősorban oktatási célúak, részben lakossági célra használhatók. A vizsgálati térkép feltünteti a jellemző funkciókat. SOTE II.sz. Gyermekklinika Anatómiai Intézet Leövey Klára Gimnázium 24. tömb Varázskert Bölcsőde Holokauszt Emlékközpont A foghíjtelkek és a tömbbelsők kibontásával, a belső udvarok összenyitásával megnövekedett, összefüggő szabad területek jöttek létre. A zöld felületi rendszer alappillérei az önkormányzat tulajdonában lévő közös zöldterületek, valamint a magántelkek kertjei, amelyek együtteseiből ökológiai, esztétikai értelemben és a használhatóságot tekintve is nagyobb, összetartozó, s ezáltal szebb, egészségesebb egységek jöttek létre. 144
4. KÖRNYEZET ÁLLAPOT VIZSGÁLATA Az értékelés egyrészt a területet terhelő, másrészt a terület jelenlegi felhasználásából eredő ártalmak feltérképezésére terjed ki. A vizsgált terület nem áll természetvédelmi oltalom alatt, az országos ökológiai hálózat területe és fejlesztési területe, Natura 2000 övezet nem érinti jelen területet. TALAJ ÉS VÍZVÉDELEM A térség geomorfológiai szempontból a Duna-völgye folyami hordalékkúp síkságának felszíne. A városfejlődés eredményként közel vízszintessé rendezett, épületekkel, burkolatokkal és növényzettel fedett, mesterséges terepfelszín alakult ki. A tervezési területen összefüggő aktív talajfelületek a zöldfelületek, a szabad földfelületek és a vízáteresztő burkolatok. Közlekedési eredetű másodlagos talajszennyezés a nagy forgalmú utak mentén jellemző: Üllői út, Ferenc körút, Haller utca, Mester utca. A talaj a természeti és művi környezet eleme, helyhez kötött, ezért a talajt ért szennyeződések felhalmozódhatnak, hatásuk tartós lehet. A talaj védelme érdekében a szabad területeket burkolattal kell ellátni vagy zöldfelületként fenntartani, melyeken semmilyen talajt veszélyeztető tevékenység nem folytatható. A 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet határozza meg a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolását, melynek értelmében Budapest IX. kerülete érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi kategóriába tartozik. A felszíni alatti vizek minősége védelmének szabályaira a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásait kell betartani. A felszín alatti vizeket érintő tevékenységek közül leggyakoribb az üzemanyagtöltő állomások térszín alatti üzemanyag tárolása, általában duplafalú üzemanyagtartályokban. A tervezési területen az OKIR FAVI adatbázis alapján (http://web.okir.hu/sse/?group=favi) a Haller utca 56. sz alatt működik üzemanyagtöltő állomás, az üzemanyag tárolása térszín alatti duplafalú tartályokban történik. LEVEGŐMINŐSÉGVÉDELEM A vizsgált terület levegőminőségét a budapesti háttérszennyezettség, a terület felületi - és vonalforrásainak együttes hatása határozza meg. A IX. kerületi levegőminőség főbb tényezői: közlekedés, pontforrások, diffúz légszennyezés. Vonalas szennyezőforrások Kiemelt szennyezők a területet határoló utak, az Üllői út, Ferenc körút. Budapest és környéke esetében a levegőterheltségi szintje a 2005-2013 közötti időszakban az OLM értékelése alapján - a nitrogén-dioxid esetében szennyezettnek, a szálló por (PM10), a kisméretű szálló por (PM2,5) alapján megfelelőnek, míg az ózonra tekintettel jónak minősítette. A nitrogén-dioxid (NO2), a szálló por (PM10) meghaladja a levegőterheltségi szintre vonatkozó határértéket, a túllépések esetszáma azonban csökkenő tendenciát mutat. Jelentős változás, hogy a 40 évvel ezelőtt a budapesti kén-dioxid éves szint átlaga a mai határérték 3-4 szerese volt és az éves átlagok még 1979-83 között is is átlagosan 10-20%-kal meghaladták a mai éves határértéket. (Budapest Környezeti Állapotértékelése 2014.) 145
A vizsgált területen mérőállomás nem működik, a legközelebbi mérőpont a Teleki tér. Szálló por (PM10) éves átlagos koncentráció, pirossal és bordóval kiemelve az éves határérték (40 μg/m3) meghaladó értékeket (Adatforrás: Budapest Környezeti Állapotértékelése 2015.) A levegővédelmi követelményeket a hatályos jogszabályok, a környezetvédelmi programok, a településrendezési tervek, településfejlesztési koncepció, a kerületi önkormányzat környezetvédelmi programja tartalmazza. A levegő védelméről a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet rendelkezik. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölését a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet tartalmazza, melynek értelmében Ferencváros az 1. Budapest és környéke légszennyezési agglomerációba tartozik. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeire a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet vonatkozik. Pontforrások A területen működő jelentősebb pontforrások: TELEPHELY CÍM LÉGSZENNYEZŐ ANYAG SE II.sz. GYERMEK KLINIKA 1094 Bp. Tűzoltó u. 7-9. NOx ( NO és NO2 ) mint NO2, CO SE ANATÓMIAI INTÉZET 1094 Bp. Tűzoltó u. 58. NOx ( NO és NO2 ) mint NO2, CO TRAFÓHÁZ (KONTRA KLUB) 1094 Bp. Liliom u. 41. NOx ( NO és NO2 ) mint NO2, CO IRODAHÁZ 1094 Bp. Balázs B. 35. NOx ( NO és NO2 ) mint NO2, CO2, CO ANGYAL IRODAHÁZ 1094 Bp. Angyal u. 1-3. NOx ( NO és NO2 ) mint NO2, CO2, CO HOTEL SISSI 1094 Bp. Angyal u. 33. NOx ( NO és NO2 ) mint NO2, CO2, CO SE ANATÓMIAI INTÉZET 1094 Bp. Tűzoltó u. 58. Etil-alkohol / etanol /, Formaldehid Egyéb bejelentett pontforrások: Budapest IX. kerület, Tűzoltó utca 5. textiltisztító, Tűzoltó u. 57., Közgazdasági Politechnikum. A területen határérték túllépés nincs. Diffúz szennyezőforrás Felületi szennyezőforrás a Haller utcában működő üzemanyagtöltő állomás, valamint az építkezések időszakosan burkolatlan szabad földfelületei. ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM A környezeti zajt okozó tevékenységek és létesítmények működése során a zaj-és rezgésterhelésre a 284/2007. (X.29) Kormány rendeletet kell betartani. A a 91/2015. (XII. 23.) FM rendeletben foglaltak hatályosak a zajkibocsátási határértékek megállapítására, a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet, valamint a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM. együttes rendelet módosítására. A hatályos zaj- és rezgésvédelmi rendeletek előírásai betartandók. A tervezési területet határoló jelentős forgalmú utak: Üllői út, Ferenc körút, Haller utca, Mester utca. A jelenlegi állapot zajterhelésére a Fővárosi közgyűlés 1211/2007.(VI.28) számú határozatával elfogadott Budapest és vonzáskörzete stratégiai zajtérkép vonatkozik. A zajtérkép alapján meghatározható a megfelelő zajvédelmi stratégia, a zajcsökkentés célszerű sorrendje. Ott javasolt a mielőbbi beavatkozás, ahol a konfliktus 10 db-nél nagyobb (Üllői út, Ferenc körút, Haller utca, Mester utca). A forgalmi intézkedések és a nyílászárók kicserélése nagyobb hanggátlású szerkezetekre hozhat eredményt a közutak mentén. A zajkonfliktus nappal és éjjel 0-5 és 5-10 és 10dB feletti. 146
Közúti zajterhelés nappal Közúti zajterhelés éjjel Közúti zajkonfliktus nappal Közúti zajkonfliktus éjjel Üzemi zaj előfordulása nem jellemző a területen, a kisebb zajkibocsátású létesítmények a megállapított zajkibocsátási határértéket betartják. ( Budapest IX. kerület, Tűzoltó u. 57., Dobos Kft. telephelye, Telepy u. 24. szám alatti UNO-SOFT Számítástechnikai Kft. által üzemeltetett telephely.) A Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselőtestületének 26/2009. (XII.04.) rendelete vonatkozik a zaj elleni védelem egyes szabályaira, az építési tevékenység kormányrendeletben foglalt előírásainak szigorítására. A kerületi rendelet egyben meghatározza a kulturális vagy szabadidős zajforrásra vonatkozó zajterhelési határértékeket, a vendéglátó egységek kerthelyiségeinek működtetését, a kertépítéssel és fenntartással kapcsolatos zajt keltő tevékenységek szabályait. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS A fővárosban a hulladékkezelési közszolgáltatás működtetése alapvetően fővárosi önkormányzati feladat. Az FKF Zrt. biztosítja a hulladékkezelési közszolgáltatás ellátását, vagyis a települési szilárd hulladék rendszeres gyűjtését, elszállítását valamint kezelését. A kerületi hulladékelszállítás célállomása a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ. A keletkező hulladék eredet szerint megoszlik kommunális hulladékra, termelési hulladékra, csomagolási hulladékra, szerves (kerti) hulladékra, valamint inert (bontási-építési) hulladékra. További csoportosítás a veszélyes és nem veszélyes hulladékok megkülönböztetése. A Fővárosi Önkormányzat az FKF Zrt.-vel 2015-re Budapest egész területén kiépítette a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtő rendszert a papír, fém és műanyaghulladékokra. A fejlesztés által több helyen visszavonhatóvá váltak a problémásan üzemelő szelektív hulladékgyűjtő szigetek, csökkentve ezzel a közterületek szennyezettségét, gazdaságosabbá téve az üzemeltetést. Szelektív hulladékgyűjtő sziget a Márton utca - Vendel utca sarkon, s a Mihálkovics utca lakótelep, Profi melletti parkolóban működik még a területen, egyébként a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés rendszerében történik az elszállítás. A Szabályozási Területen keletkező veszélyes hulladékok gyűjtése és szállítása a mindenkor hatályos jogszabályokat kell betartani a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályaira vonatkozó 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendeletben foglaltak alapján. FENNÁLLÓ KÖRNYEZETVÉDELMI KONFLIKTUSOK, PROBLÉMÁK A terület legnagyobb környezeti problémája a jelentős zaj és rezgésterheltség, mely a közúti közlekedésből ered, különösen az Üllői út, Ferenc körút szakaszon. A közlekedés a levegő tisztaságát jelentősen mértékben meghatározza. A légszennyező anyagok koncentrációja a levegőben sokszor eléri az egészségügyi határértéket, a túllépések esetszáma azonban csökkenő tendenciát mutat. Az átszellőzési csatornákon kiemelt jelentősége van a tisztító zöldsávoknak, az akadálytalan átszellőzés megőrzésének. A városi hősziget hatás az intenzív beépítésű területeken, az összefüggő burkolt felületeken jelentkezik. Cél: a városi légmozgások működésben tartása tagoló zöldfelületek, fasorok alkalmazásával közterületeken, a közös zöldterületek, belső kertek jó karban tartásával a jól kondicionált területek megőrzése, mennyiségi és minőségi fejlesztése. 147
5. ZÖLDFELÜLETEK ÉRTÉKELÉSE ÉS JAVASLATA 1. TÖMB A korábbi Mária Terézia Laktanya belső udvara burkolt, parkolóként használt terület, értékes megőrzendő platánokkal, gesztenyékkel. A Lovarda épületben kialakított ALDI telken aszfaltparkoló épült, fásítással. A laktanya hátsó homlokzat előtt jegenyenyár sor áll, a tűzfalat és téglakerítést kúszónövény tagolja. A Tűzoltó utca 8sz. kertjében megőrzendő idős fa áll, a korábban védett fákat kivágták. A zárt belső udvarok burkoltak. A Tűzliliom park a közterek egyik jellemző típusa, telekméretű, találkozásnak, játéknak, pihenésnek ad otthont. A megrongált, túlburjánzott növényzetű parkot az Angyal utca sarkán felállított szobor (Csikszentmihályi Róbert Zene 1983/2003) és egy szökőkút gazdagítja. Megőrzendő a bálványfa a parkban. Területek A laktanya belső összefüggő udvar területe: 4056 m2 Tűzliliom park területe: 1121 m2 A laktanya belső udvarának zöldfelületekkel tagolt felhasználása. Meglévő idős platánok megőrzése. Üllői út Tűzoltó utca gyalogos átvezetés nem reális az ALDI parkoló behajtója miatt. Tűzoltó utcai homlokzat feljavítása további növénytelepítéssel. Tűzoltó utcai lakóházak belső udvarában önálló, bontás esetén egymásba átfolyó teljes értékű zöldfelületek, növénytelepítés kialakítása. Tűzliliom park teljes körű felújítása. 2. TÖMB A Ferenc körút épületei zárt, jellemzően burkolt udvarúak. Az Angyal utcai épületek belső kertjei két összefüggő tömbben hatékonyan kondicionálnak. A Tompa utca 10 sz. udvarán álló idős hegyi juhar értékes. Belső kertek megőrzése, fejlesztése, értékes juhar megőrzése vágásérettségig, helyére pótlás azonos fajjal. A Ferenc körúti épületsor hátsó traktusainak bontásakor a felszabaduló hely zöldfelületként kialakítása, összekapcsolva a meglévő belső kertekkel. 3. TÖMB A Ferenc körút épületei zárt, jellemzően burkolt udvarúak. Az Angyal utcai épületek belső kertjei összefüggőek, az Angyal utca 18sz. közös zöldterület. A csatlakozó magánkertekkel összefüggő belső zöldfelületet alkotnak, íves sétánnyal néhány paddal. A felnyurgult idősebb fák és fiatalabb díszfák közül megőrzendők a platánok. Terület: KZ3 316 m2 Belső kertek megőrzése, fejlesztése, értékes platán megőrzése vágásérettségig, helyére pótlás azonos fajjal. Alá nem épített területek fásítása. A Ferenc körúti épületsor hátsó traktusainak bontásakor a felszabaduló hely zöldfelületként kialakítása, összekapcsolva a meglévő belső kertekkel. 4. TÖMB A tömbben intézménykertek és lakókertek találkoznak. A Tűzoltó utcai Gyermekklinika belső kertje idős fákkal tagolt gazdasági udvar és hangulatos játszóhelyek együttese. Értékes egy idős gesztenyefa. A kórház melletti telek parkolóként működik. A határos szállodakertek térszín alatti garázsok felett épített térburkolatos zöldfelületek. A lakóépületek összefüggő belső kertjei térkő sétánnyal feltárt, karban tartott zöldfelületek, pavilonnal fedett homokozóval, pihenőpadokkal berendezve. A zárt udvarok jellemzően burkoltak. A gyermekklinika kertjének egységes kialakítása, burkolatokkal, játszóhelyekkel, jól karbantartható növényzettel, a gazdasági udvarrészek rendezésével. A zöldfelületi arány növelése. Az összefüggő lakókertek megőrzése, az idős fák megőrzése vágásérettségig, pótlás helyben. Alá nem épített területek fásítása. A szabadon maradt tűzfalakat kertészeti eszközökkel rendezni kell. 5. TÖMB A tömbben összefüggő, a tömböt teljesen átszelő mintaértékű közös zöldterület épült. A közterületi kapcsolatot 2 átjáró biztosítja. Az eltérő korú és szintszámú épületeket, változatos tereket egységessé köti össze a kert, egyedi hangulatok, súlypontok megteremtésével. Az igényes növényzet, a jól megalkotott terek a séta-pihenés, játék teljes értékű helyei. Belső sétány, játszótér, pihenők, értékes, változatos, beállt növényzet, jelentős mennyiségű örökzöldek a kert értékei. A Liliom utca 34 sz. udvarán értékes, idős platán áll. Az Angyal utca 17sz. közös zöldterület, önálló, védett belső kert. A tömbben lévő zárt udvarok jellemzően burkoltak. Terület KZ 5/1 2675 m2 KZ 5/2 194 m2 A meglévő állapot megőrzése, jó karban tartása. A Liliom utca 34sz. alatti platán kiemelt megőrzése. 148
6. TÖMB A tömbben jellemzőek az önálló, zárt belső udvarok. A Liliom utcai CBA, a parkolóház és a Trafó alkot összefüggő tömböt. Növényzet a Tűzoltó utcai lakóházak belső udvaraiban, idős fa az Üllői út 53b. telkén látható. Tervezett közös zöldterület a Tűzoltó utca 22 sz. telkén volt kijelölve, 50%-ban aláépíthetően, nincs kialakítva. Közös zöldterület kialakításának nincs realitása. 7. TÖMB A tömbben 2 összefüggő, mintaértékű közös zöldterület épült. Az északi közös zöldterület átjárója egy magánkerten keresztül éri el a közterületet. A déli közös zöldterületen átjáró biztosítja a közterületi kapcsolatot a Páva utca felől. Az északi közös zöldterület dombokkal tagolt különleges hangulatú parkká fejlődött, a növényzet dominál, elrejtve az eltérő korú és szintszámú épületeket. A változatos tereket egységessé köti össze az intim terekkel jól tagolt, gazdag lombhullató és örökzöld növényállománnyal szépen beültetett kert. Belső sétány, játszótér, pihenők, értékes, változatos útvonalak, íves, lendületes utak a kert értékei. A déli közös zöldterület szintén jó minőségű parkjellegű kert, változatos növényzettel, berendezéssel. Terület KZ 7/1 2318 m2 + 575 m2 nem KZ jelenleg KZ 7/2 1471 m2 + 134 m2 nem KZ jelenleg A meglévő állapot és értékes növényzet megőrzése, jó karban tartása. 37494 hrsz. kiépített KZ telekrész csatolása a közös zöldterülethez 8. TÖMB A tömbben intézménykertek, közös zöldterület, telken belüli zöldfelületek találhatók. Intézménykert a Liliom utca 15sz. alatt működő óvoda kertje. Hosszanti elrendezésű, játékokkal berendezett fásított kert, kerítéssel elválasztva a határos lakókertektől és udvaroktól. Az óvodakertben ütéscsillapító burkolattal, játszószerekkel, pavilonnal berendezett burkolt és szabad földfelületek dominálnak. Hátsó telekhatáron a Magyar zene Háza kertje kapcsolódik, változatos terepalakulatokkal, beállt növényzettel jó mikroklímájú tömbbelsőt alkotva. A közös zöldterület 1 telkes, kerítéssel elválasztott a határos udvaroktól, kertektől. Közterületi átjáró nincs, a KZ mérete megegyezik a határos telken belüli kertekkel. A tömb déli részén önálló saját kert épült, a közös zöldterületekkel hasonló karakterrel, szintben elválasztott kertrészekkel. Terület KZ 8 163 m2 Az óvodakert felújítandó. 9. TÖMB A Holocaust Emlékközpont és környezete kiemelkedik a tömb zöldfelületi közül minőségben és térben egyaránt. Az épület tetőkertjén a növények azon országokat reprezentálják, ahol a holokauszt alatt emberek százezrei estek áldozatul. A kertből különleges kilátás nyílik a zsinagóga oromzatára, az emlékközpont belső udvarára és a környező ferencvárosi utcákra. (Török Péter) A tömbben a zárt belső udvarok jellemzően burkoltak, telken belüli kert a Berzenczey utca 30. számhoz tartozik. A Berzenczey utca 28 sz. beépítésével saját kert alakítandó ki, összekötve a szomszédos kertekkel. A Berzenczey utca 32 sz. hátsó épületszárnyak esetén további zöldfelületek alakítandók ki, s a megjelenő tűzfalak kertészeti eszközökkel rendezendők. A bontáskor összenyíló belső udvarokat zöldfelületekkel tagoltan kell kialakítani. 10. TÖMB A tömbben 2 összefüggő, közös zöldterület épült ki tényleges KZ-ként és KZ jellegű területként. A közterületi kapcsolatok kiépítettek a Páva utca és a Berzenczey utca felé. Az északi közös zöldterület dombokkal tagolt hagyományos hangulatú parkká fejlődött, sétányokkal összekötve az épületek bejáratait. Idős, értékes fák borítják árnyékba, néhol mélyárnyékba a kertet. A Tűzoltó utca 21 sz. belső udvara virágágyakkal tagol, szépen kiépített szimmetrikus burkolt udvar, elzárt magánterület. A déli közös zöldterület jó zöldfelületi arányú rendezett kert, értékes fiatal növényzettel, padokkal berendezve. Terület 10/1 2488 m2 kiépített KZ és KZ jellegű együttesen 10/2 1901 m2 kiépített KZ Az északi közös zöldterületen a talajtakaró-cserjeszint felújítandó, a meglévő értékes fák megőrzendők. A közös belső kertek közös zöldterületként használata megőrzendő. 11. TÖMB A tömbben 2 összefüggő, közös zöldterület épült, a tömböt közforgalom számáéra megnyitott gyalogos átjáró tagolja. Az északi közös zöldfelület teljes mértékben aláépített. A kert játszóhelyet, pihenőt, sétányt és kiemelt zöldfelületeket foglal magába. A kert folytatása Ferenc tér 1 sz. burkolt belső udvara, mely a közös zölddel egybenyitottan épült ki. A Páva utca Berzenczey utca közti átjáró mellett zárt kerítés választja el a közös zöldterületet. Az átjáróból hiányzik a növényzet. 149
A déli közös zöldterület jól beállt kert, íves utak, teresedésekkel, változatos telepplasztikákkal. A tömb déli részén rendezett telken belüli zöldfelületek készültek emelt térszínen és aláépített területen. Terület KZ 11/1 1409 m2 KZ 11/2 1453 m2 A közterületi átjáró felújítandó, a kialakított helyekre planténerek helyezendők el. A zárt táblás kerítés áttörtre cserélendő. 12. TÖMB A tömbben 2 összefüggő, közös zöldterület épült. A közterületi kapcsolatok kiépítettek a Bokréta utca és a Berzenczey utca felé. Az északi közös zöldterület a 60-as években épült társasház belső kertjének folytatása. A déli közös zöldterület több új építésű társasház belső kertje, csatlakozó telken belüli zöldfelületekkel. Önálló, zárt udvaros az Üllői út 69 sz., megőrzendő értékes gesztenyefával. A Bokréta utca 34 sz. első emeleti tetőkerttel épült, hátrahúzott homlokzattal. Terület 12/1 812 m2 kiépített KZ és KZ jellegű terület 12/2 833 m2 kiépített Az Üllői út 69 sz. épület tűzfalainak rendezése kertészeti eszközökkel. A meglévő gesztenyefa megóvása, a kertek jó állapotban tartása. 13. TÖMB A növényzet dominál, elrejtve az épületeket. Változatos terek, egységes kert, intim pihenők, jól tagolt, gazdag lombhullató és örökzöld növényállománnyal szépen beültetett magas rekreációs értékű parkok. Az összefüggő zöldfelületek, a játszóhelyek, pihenők, értékes, változatos útvonalak, íves, lendületes utak a kert értékei. A közös zöldterület telekhatára nem követi a homlokzatok határát, de a ténylegesen megépített kert egységes az épületek között. Terület KZ 13/1 853 m2 kiépített KZ 13/2 1780 m2 kiépített Megőrizni a kert mai állapotát, s a növényzetet. 14. TÖMB Önálló kis közös zöldterület épült a Bokréta utca 4 6 sz. mögött: apró alvókertként indult, játszóhellyel, pár paddal, s a továbbépítés során teljesedett kertté. Az eltérő ütemekben készült kert aláépített, a felújított épületek mellett aktív zöldfelület megtartásával. A kert arányait a korábbi tűzfal megnyitásával épített homlokzat jelentősen tágítja, hangulatos színfolttá emelve a bezárt kis területet. A közös zöldterület északi párja a telken belüli zöldfelületek együttese, területileg és szintben elkülönülő, de kondicionálásban jótékonyan együttműködő zöld szigetként. Terület KZ 14 662 m2 Megőrizni a kert mai állapotát, s a növényzetet. 15. TÖMB A tömb súlypontja a Salkaházi Sára park. A park határos az Örökimádás-templommal, amely kertjének idős megőrzendő fái karakteres zöld hátteret adnak. A tér hangsúlyos eleme az Angyal István emlékét őrző 1956-os képzőművészeti alkotás, a templom meghosszabbított tengelyében áll. A szobor tere architektonikus kialakítású, ünnepélyes tér, melyet oldott vonalvezetésű sétány ellensúlyoz. A parkban a pihenőjelleg dominál, kisebb-nagyobb csoportok részére jól használható terekkel. Az utcát szimbolikus kerítés választja el. Karakteres, változatos, gazdag növényültetés, az építészeti környezethez igazodó igényes klinker és kemény mészkő alkalmazása erősíti a park rendezett, ünnepélyes látványát. A tömbben az 1960 körül épület társasházak belső kertjei értékesek, megőrzendő az Üllői út 73 sz. és Bokréta utca 37 sz. fái. A belső zárt udvarok vegyesek, teljesen burkolatok vagy zöldfelülettel tagoltak. A Tűzoltó utca 40sz. tetőkerttel épült társasház. Terület SALKAHÁZI SÁRA PARK 1965 m2 Megőrizni a park mai állapotát, s az értékes növényzetet. 16. TÖMB A tömbben 2 összefüggő, közös zöldterület, az épületek között gyalogos átjáró épült. Az északi közös zöldfelületet a Nemzetbiztonsági Hivatal épülete határolja, a kert részben kiépített, elmarad a rehabilitációs területen megszokott színvonaltól. A Bokréta utca 21 sz. udvarát parkolásra használják. A rekreációs terület új gyalogos kapcsolata a Vendel-tengely, amely első szakaszaként fedett belső udvar folytatódik hosszanti egyoldalas, de zárt kerítésfalas átjáróban. A gyalogosátjáró biztosítja a közös zöld terület megközelítését is. A déli közös zöldterület, a Viola utca 36 sz. mögötti kert látszólag egész, valójában fél kert, mely a végleges beépítés során a Balázs Béla utca felé folytatódik. A kert nem aláépített, játszóhelyet, pihenőt, sétányt és 150