292. Arvisura - A kabarok honfoglalása Honfoglalási nagyszala (100 évenként tartott birodalmi nagygyűlés) Nagybodor-Galga rovása Kr.u. 892-902. Nagy tettek előtt mindig össze kellett hívni a Nagyszalát (100 évenként tartott birodalmi nagygyűlés) azon születtek a fontos döntések. A Jászvásári (ma Románia) Nagyszalában a magyari-magyarok 8 törzse, a kun-magyari és a kasszu-ogúz törzs úgy döntött, hogy a Kurszán két és Árpád három rokonlátogatásán szerzet tapasztalatok figyelembevételével 5 éven belül végrehajtják a Magyar törzsszövetség bevonulását a Kabar- és Jász-földre. Árpád azonnali bevonulást javasolt, mivel Kevevárában (Kiev, ma Ukrajna) a tárkányok a legjobb fegyverekkel teljesen felkészültek a nagy vállalkozásra. Több vezér mégis úgy döntött, hogy előbb Kurszán Bizáncban, Árpád pedig Rómában tájékozódjék az ottani nézetek és várható magatartásuk felől. Kr.u. 895-ben igen bőtermő esztendő volt. Verecke kabar fejedelem, Árpád apósa és Zoltán, a székelyek vezére a környező népek nyomásának ellensúlyozására sürgette a bevonulást. Jászvásáron (ma Románia) erre úgy döntöttek, hogy tavasszal bevonulnak a Kabar-földre és a Jász-síkságra. Kevevárából (Kiev, ma Ukrajna) a tárkány-részleg hamarosan el is indult, de megállt a kabar szorosok előtt. Árpád követelésére a medvetoron engedélyezték, hogy a türelmetlen 30.000 kabaros törzzsel még a tél fagyán bevonuljon Kassára (Melegvizek birodalma, felvidék ma Szlovákia), a vegyes törzs kabarjai azonban nem vihetik magukkal családjukat. Azok Jászvásáron (ma Románia) táboroznak és Kurszán terve szerint a nyugati határgyepükhöz (jelzéssel ellátott, de nem használt legelő területek voltak, ezek megakadályozták a betegségek terjedését és megszüntették a legeltetésből, jószágok elkötéséből eredő vitákat) kerülnek. Nagy volt az öröm Kabarföldön, amikor Árpád megérkezett Kassa (Melegvizek birodalma, felvidék ma Szlovákia) városába. Abaújvár (Melegvizek birodalma, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Miskolctól 72 kilométerre északkeletre) medvetorán a bevonulók felesküdtek Kabari föld védelmére. Árpád vitézei a betolakodókat messzire elűzték. Abaújvár földvára a feltárások folyamatban
Mire eljött az almavirágzás ünnepe, Árpád tyumenjei az egész Kabarföldön teljes biztonságot teremtettek. Árpád tehát már az első év elején eleget tett a jászvásári (ma Románia) Nagyszalában (100 évenként tartott birodalmi nagygyűlés) reá bízott 5-éves feladatnak. Galga vitte az örömhírt Jászvásárra. De már az Úz völgyében, majd a Barcaságban is feltűnt neki, hogy a bevonulás nem a Nagyszalában (100 évenként tartott birodalmi nagygyűlés) megbeszélt tervek szerint történik. Mindenfelé harcosokkal találkozott. De az ellenséges érzelmű besenyő-bolgár harcosok is látták, hogy az elvonulók hátrahagyott szekértáborát igen kevés harcos védi. Ezért amikor Álmos törzse átlépte a déli szorosokat, az árván maradt szekértábort feldúlták. Legnagyobb volt a veszteség a napnyugat felé irányított kabarok családjai körében. Álmos a kun-magyari lovasokat küldte vissza megsegítésükre. Azok aztán a szekértábort Gyulafehérvárig kísérték. Az almavirágzás ünnepéről érkező kabar harcosok panaszt emeltek Álmos ellen és követelték, hogy vele szemben is alkalmazzák az Arvisura-törvényeket. Ezért a nagyfejedelem lemondott minden tisztségéről. Mivel Gyula az Öregek tanácsában nem járhatott el a bátyja ellen, a kabarok a régi kabar törvény alapján Álmost hajnalhasadtával kivégezték. Harmadnap váltott lovaglással kabar földre vitték, és bűneik leplezésére a nagyfejedelmet hason fekve tették koporsóba, nehogy az Égiek előtt panaszt emeljen ellenük. Verecke fejedelemnek megjelölték a koporsó helyét, ő pedig Abaújváron (Melegvizek birodalma, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Miskolctól 72 kilométerre északkeletre) kegyhelynek nyilvánította Zemplén sámán kurgánját (Halomsír, síremlék, sírdomb) és a sír fölé bűnbánó kegyhelyet építtetett. Egy kurgán metszete. (Kurgán = Halomsír, síremlék, sírdomb) Pusztaszeren (A melegvizek birodalma a Kárpát-medencében Szegedtől 20 Km-re) a harcosok és vezéreik Kurszánt fejedelemmé választották, Gyulát fősámánná kiáltották ki. Nagybodor kenéz (bíró), Galga pedig horka (a fejedelmi udvar ellátója, tárkánya) lett. Gyula így osztotta meg tisztségét háromfelé, hogy a honfoglalást semmiképpen se lehessen kifogásolni.
Kabar honfoglalás Megszüntették az egyszemélyi vezetést, nehogy a kabar-vész, az avar-vész, vagy a legújabb a magyar-vész megismétlődhessen. Árpád tárkány-fejedelmi jelentésében megemlítette, hogy a kisebb termetű kabar lovak minden veszteség nélkül tették meg az utat. A nagyobb testű ordoszi (mai Paoto, (Kína) Ordosz-vidék a Sárga-folyó hatalmas kanyarulatában, ma Kína Északi részén elhelyezkedő Belső-Mongóliában található) lovak kis veszteséggel, jók voltak vontatásra. A kasszu-kurd lovakban volt a legnagyobb veszteség. Nem bírták a telet. A széna-, só- és a vízellátásnak a tárkányok kifogástalanul eleget tettek. Harmadnapon kabar ifjak küldöttsége a szláv törzsek mozgolódásáról hozott hírt. Árpád a hírt nem tartotta rossznak, mert így nem kell bevárnia Kurtánt. Kassára (Melegvizek birodalma, felvidék ma Szlovákia) lovagolt tárgyalni. Bars vezér követségbe ment a szlávok királyához egy feldíszített fehér lóval, aranyos nyereggel, ezüst zabolával. A három tyumen kabar harcossal azonban nem lehetett bírni. Az őslakó kabarok tanácsára megrohanták a szlávok településeit és a szláv király, aki sokat nyugtalanította az őslakó kabarokat, menekülni kényszerült. Árpádnak minden sikerült. Kurtánnak meg csak a nehézségei növekedtek. A görögök megszegték a bolgárok támadása elleni védelmet szolgáló szerződést, és ezzel nagy veszteséget okoztak a magyar törzseknek. Tétény örömmel fogadta Budán Kurtánt, csak azt kifogásolta, hogy Kurszán Megyer törzse miért táborozgat egy teljes hónapig a szemben levő síkságon. Megnyugtatták, hogy a jövő nyáron a törzs zömével átúsztatnak a Dunán és a tavas síkságon telepednek meg. Árpád birtokba vette Pozsony várát, és Alsóőrség megerősítése végett még a tél beállta előtt megalapította Kapuvárt is. Pozsony vára Kapuvár vára
Utána a szekértábori veszteség miatt özveggyé lett kabar vitézekből kiállította a Felsőőrségbe vezényelt kabar őrséget és központjukat Szombat-Vásárhelyre tette. Keresztény papok vezetésével felkeresték az árvíz-sújtotta részeken lakó keresztényeket, és minden lehetséges segítséget megadtak nekik. Felsőőri papok közreműködésével az asszony nélkül maradt kabar harcosok feleséget választottak az árviz-sújtotta vidék özvegyei és árvái közül. Mindezek igen megnövelték Árpád tekintélyét, annak ellenére, hogy az újabb honfoglalás tervét minden részletében Kurtán dolgozta ki. Árpád viszont a letelepülést 5 év helyett 1 év alatt hajtotta végre. Kurtán az Öregek tanácsa előtt elismerte, hogy a Kr.u. 892-es Nagyszalában 100 évenként tartott birodalmi nagygyűlés) javasolt Árpád-féle Zsablya-terv tökéletes volt, és hogy Árpád még az Álmosnak felrótt magyar-vészből keletkezett nőhiányt is jól megoldotta. Amikor Kurtán, tömlős lovakon a Megyer törzs zömével átúsztatta a Dunát Budaföldvár felől hideg záporeső jött. Kurtán megfázott, Betegen irányította az 5-éves letelepedést. Téténnyel minden kérdésben megegyeztek. Ezt Gyula fősámán és Nagybodor kenéz foglalta rovásba, hogy a kabarok is értesüljenek a történtekről. Árpád nem ment többé Budavárba, hanem tyumenjeivel kalandozott. Egy törzset Kurtán rendelkezésére bocsátott, ő pedig két törzzsel felváltva kereste az avaroktól elrabolt kincseket. Fáradozása végül sikerrel járt. A negyedik évben Árpád a Morvamezőn megütközött a morvák ifjú királyával. Morva birodalom a honfoglaláskor A csatát az döntötte el, hogy Árpád a fegyverkovács tyument is bevetette a harcba. A nehéz munkához szokott, erős, izmos, csákányos vitézek harcmodora annyira meglepte a morvákat, hogy elkezdtek ész nélkül menekülni. Nagy zsákmánnyal tértek haza a kabarok, és ennek láttán más törzsek harcosai is tömegesen kérték, hogy beléphessenek a gazdag kabarok közé. A morvamezei csata után Árpád Kurtánhoz vezényelte összes kőfaragóit, hogy Budától északra várat építsenek. Sajnos az új vár kényelmét Kurtán nem sokáig élvezhette, mert a honfoglalás negyedik évében hirtelen meghalt. Holttestét a Kurtánvári kegyhelyen temették el. Három vár Budavára, Avarbástya és Kurtánvára hirdette a hun, az avar és a magyar honfoglalást.
A halottitor és a fejedelmi gyász 24 napig tartott Utána a törzsszövetség ifjúsága Árpádot nagyfejedelemmé választotta. Árpád az Arvisura-törvényekre hivatkozva Csepel-szigetre költözött. Gyula fősámánt Kurtánvárba rendelte. Gyula legnagyobbik fia Tétény vezér egyetlen leányát vette feleségül. Ezzel a honfoglalás keltette feszültség végleg megszűnt. Tartu-suomák és kabar kőfaragók felépítették a Nagyhegyen Árpád várát(melegvizek birodalma, ma a Pilisben Dömös és Dobogókő között volt), de Árpád legszívesebben a suomák szállásán, Csepelen tartózkodott. Galga a Káma mellé költözött vissza Nagybodort Ózd kegyhelyen temették el Kr.u. 908-ban, Árpád fejedelemmel egy időben.