Míg a kabar ifjúság távol volt hazulról, a szomszédos tatárok gyakran rajtaütöttek az öreg kabar parasztokon és földjeiket feldúlták.

Átírás

1 253. Arvisura - A magyarok eredete medvetoros évben (Kr.u. 180) az úz származású Varga Győző lett, a hun törzsszövetség fősámánja. Kora ifjúságában a kinajok országában cserepes mesterséget, majd selyemkészítést és varga mesterséget tanult. Lovas parancsnoka lett a Selyem-úton folyó kereskedelemnek. Egy selyemkészítő bölcs leányát vette feleségül, majd Ordoszban meghonosította a selyemszövést. Amikor nagyapja, az Öreg Bozók a sámánképzést meghirdette, unokái közül őt jelölte ki sámántanulónak. Eredeti neve Ragály volt, de a kinajok nyelvének elsajátítása után a Varga nevet, majd a sámánképzés győzteseként a Győző nevet vette fel. Hatalmas szervezőképességével újra egybefogta a szétforgácsolódott hun törzsszövetséget és Ordoszban (mai Paoto, (Kína) Ordosz-vidék a Sárga-folyó hatalmas kanyarulatában, ma Kína Északi részén elhelyezkedő Belső-Mongóliában található) a kinajokkal is felújította a Béke és rokonság néven ismert örök barátságot. Ellenfele, Rakaca -aki a sámánképzésen a második lett- másként vélekedett. Szerinte fejlődést csak győztes kalandozás hozhat. Ezért az altáji kabarok egy évig csak fegyvert készítettek és a medvetoros év (Kr.u. 181) tavaszán a fiatalok új kalandra indultak. Míg a kabar ifjúság távol volt hazulról, a szomszédos tatárok gyakran rajtaütöttek az öreg kabar parasztokon és földjeiket feldúlták. Ókori Tatár íjász Mai Tatár íjász Tatár lovas katona páncélja

2 Tatárok Mikor a kalandozásból Rakaca hazatért, a Bajkál-tó környéki kabar szállásokat megsemmisítve találta. A tatárok még az Altáj vidék kabarjainak asszonyait, gyermekeit, öregeit is megölték. Az életben maradt kabarok a Bajkál-tó környékéről az Altájba, majd annak síkságaira vonultak. Akinek a kalandozások eredményeként Sumer-földi rabszolganője volt, az Altáj-Buda környékén telepedett le, az asszony nélkül maradt kabarok pedig a déli manysiknál szálltak meg. Altáj, Altáj-Buda, Marina birodalma Az Etil folyótól (Volga folyó) keletre, a Béla-tó környékén marami törzsek éltek. A Káma vidékén merija törzsek. Ezek barátságos asszonyuralom alatt éltek és minden rokon törzs ifjúságát szívesen látták. A kabarok először a suomákkal (finnek), majd a mordvinokkal, végül azok nyugatra vonulása után a Kövezsd csatájában megfogyatkozott manysikkal léptek marami-por és merija-mos asszonyuralmi házasságra. Később teljesen átvették a Tórem-hitet. Rakaca a sámánképzés eredményeként minden tekintetben ismerte a manysik helyzetét, tehát tudta, hogy a kabar vész után a kabarok életben maradásának egyedüli útja a manysikkal való egyesülés. Az asszonyuralom alatt lévő manysik szívesen látták a sok zsákmánnyal érkező kabarokat, sőt Káma fejedelem a leányát is a kabarok ifjú vezérének, Berénynek adta feleségül. A kabarok ugyanis megszüntették Rakaca vezérségét és sámáni beosztásában a manysikhoz vezényelték, öccsét pedig -aki ellenezte a kalandozásokat- a szabad kabarok Berény fejedelem néven vezérükké választották.

3 Az etil-kabarok tehát egyesültek a marami-manysikkal, az altáji kabarok pedig megmaradtak férfiuralom alatt. De Berény kabarjainak nem tetszett sem az etil-féle asszonyuralom, sem az altáji férfiuralom, ezért ez a Berény-féle harmadik kabar törzs új utakra lépett. Kabar lovas Árpád-kori Kabar sírok Berény törzse a Tura folyótól (Ural-hegység területei) a Turga-i kapuig (Ez lett a fővezéri szállás központja, az új előzködések színhelye, az új Pusztaszer, Altáj és Ural hegység közötti síkság közepén A mai Kazahsztán területén) helyezkedett el. De az egymással érintkező legelőterületek szélein közöttük is kezdett tért hódítani a feleség-elmélet. Eszerint ugyanis a nők egyenjogúak a férjükkel és még a törzsi tanácsban is részt vehetnek. Ennek persze a délvidékről, Sumér-földről hozott rabszolganők örültek legjobban, mert gyermekeikkel együtt felszabadultak megalázó sorsukból. A beolvadt kabarok és Berény közép kabarjai szerződést kötöttek a déli manysikkal. E szerint, amikor Káma fejedelem ivadékai lesznek a vezérek, akkor Berény leszármazottainak jut a sámánság, ha viszont Berény fiai közül kerül ki a vezér, akkor Káma-törzsből választanak új fősámánt. Vérkeveredésnek pedig nem szabad történnie, mert akkor egyikük kezébe kerülne a hatalom és elsorvadna az új törzsszövetség. Káma fejedelem halála után Berény fia, Magyar lett az új törzsszövetség vezére. Káma fiát, az okos Zsolcát pedig a medvetoros évben (Kr.u. 200) fősámánná választották, és Ordoszban (mai Paoto, (Kína) Ordosz-vidék a Sárga-folyó hatalmas kanyarulatában, ma Kína Északi részén elhelyezkedő Belső-Mongóliában található) Varga Győző fősámán kezébe letette az esküt. Zsolca az ordoszi sámánképzésen is első lett és Varga Győző leányát vette feleségül. Zsolca legfontosabb intézkedése az volt, hogy Ordoszt, tekintettel a hely védettségére, meghagyta a sámánközpont székhelyének, a kereskedelem központjául azonban Altáj-Budát tette, az egykori Almák-Atyja (most Alma-Ata, Kazahsztán) közelében.

4 Alma-Ata Kazahsztán Almák Atyja, a mai nevén Almati Altáj-Buda, Kazahsztán A fővezéri tanácskozásokat mindig itt tartották. Mivel a fővezér székvárosa azonos volt a kereskedelem központjával, Altáj-Budát kezdték a hun törzsszövetség fővárosának nevezni. Mivel Varga Győzőt egyhangúlag fővezérré választották, az új törzsszövetség már kezdettől fogva beleszólt a hun törzsek szövetségének életébe. Magyar, aki mint vezér, a hun törzseken belül újszövetséget alapított, mohón vetette bele magát népének egyé kovácsolásába. Ebben segítségére volt, hogy a délről hozott asszonyok gyermekei ekkor már 20 évesek voltak. A kabar nép tehát háromfelé vált. Az első, Altáj-Buda mellett éltek a kabar-sumér keveredésű kabarok A második Turgai kaputól északra a Tura alatti kabarföldön a férfi-asszony egyenjogúságot valló kabarok Altáj és Ural hegység közötti síkság közepén a mai Kazahsztán területén A harmadik a Kámától délre az asszony-uralmat elismerő manysi-kabarok éltek, Grúzia.

5 Magyar fővezérségét a Káma és Tura-vidéki törzsszövetség elismerte, az altáji kabarok azonban ettől vonakodtak, mert az okos Zsolca szerint helyesebb a háborúk és kalandozások helyett csak kereskedelemmel foglalkozni. Ilyen előzmények után aztán az ordoszi és az altáj-budai tanácson csak a kabarok és a felső- Káma-vidéki manysi törzs számított a hun szövetségbe tartozó törzsnek. Magyar a medvetoros évtől (Kr.u. 200-tól) kezdve mindent megtett azért, hogy a hun törzsek szövetségének keretén belül egy olyan erős törzset teremtsen, melyet nem seperhet el az idők vihara. Amikor Magyar 206-ban elfoglalta nagyapjának, Káma fejedelmének a székvárosát, az asszony-uralom megszüntetését javasolta. Ez azonban, mint minden új elképzelés, a manysiknál nem talált egyhangú fogadtatásra. Akik a Káma folyótól északra az asszony-uralom hívei voltak, az Ural felé húzódtak, Magyar fejedelem hívei pedig a fejedelem első fiának vezetésével, a róla elnevezett Béla-folyó környékére vándoroltak. De a vezéri tanácskozásokon Magyar a manysi népet is képviselte. Öccsének, Konda vitéznek a szíve azonban felesége miatt az asszony-uralom alatt élő manysikhoz húzott. Az Ural hegye felé húzódott manysik Magyar fejedelem halála után a Káma és Béla-folyó környékén élő rokonaikat magyariaknak kezdték nevezni. Házasságot azonban szívesen kötöttek mind a Tura, mind a Káma és Béla-folyó környékén élő néppel. A Tura-vidékieket magyaroknak nevezték. Magyar halála után Konda lett a manysik fejedelme a magyariaké Zsolca fősámán fia, Kürt ifjúsági fejedelem. Kürt, mint a Selyem-út lovasparancsnoka, gyakran megfordult Magyar fejedelem udvarában, majd Magyarnak a leányát, Piroskát vette feleségül. De Magyar csak úgy egyezett bele a házasságba, ha Kürt elismeri az új törzsszövetség szokásait, és persze a férfiak-nők egyenjogúságát is. Kürt erről jelentést tett, de az ordoszi (mai Paoto, (Kína) Ordosz-vidék a Sárga-folyó hatalmas kanyarulatában, ma Kína Északi részén elhelyezkedő Belső-Mongóliában található) Öregektanácsa nem ismerte el az egyenjogúságot, ezért kalandozások dolgában csak a manysi és a kabar törzset ismerte el a hun törzsszövetség tagjának. Az elaggott Varga Győző és Zsolca mégis megáldotta Kürt házasságát, azzal a reménnyel, hogy a magyari és a magyar törzs egyszer majd új eszmével veszi át a hun törzsek szövetségének vezetését.

6 Beavatott fejedelmi láncolat: KÁMA Mirina (Ataisz elsűllyedésekor élt MARINA, ARMOGUR és ERIDŐ leánya, MAGYA felesége) Berény tárkányfejedelem Isimbáj Zsolca-Megera-Sály Magyar Csekmágus Keszi Béla Kendegács Kürt Piroska-Megyer Gyula BUJA Béla Nyékom Piroska Tass240-- Kündü Temir Kende Vága NURA-Béla Nyék Gyula-Duló EMBA Karabály Bárda Hunyor-Maturi Magyor-Irgiza-Gács Kusztanáj Gyula Kaszli Bagamér Magyor Irgiza Buda Orda Bősárkány-Jákó-Kürt Atilla GYULA Gál-Eszék Deédes-Nekese-Turgaj Váj-Kadosa Daróc- Bolári Aladár I. Csaba Bolárka-Gerenna Ambenik Dunna Zsolt II.Csaba Sziktivár Keve-Kumáj Ogurd Száva Bolári-Balog Balog-Bolári I.Ilona Szanka Bende-Bolári Murony Torda Bizony Kalán Szamos Bolári-Balog Ermi Ilja-Csát Tyumen II.Ilona Baján BajalánAlpár-Telena-Kürt Győr Bat- Baján Bát Szilágy Páka Mónus Bakar Szavárd Kohár Alpár Mácsi Kürt Alpár Tudval Kotrag Kuvrát Bars Orbaszár Szolnok Samó Patacs Vaska az áruló Bat-Baján ben a kazárok megszervezték az 567- ben megalakult Kazár Iszperik Birodalom védelmét és akkor a 10 nyíl törzsei mind más elhelye- III.Csaba zést nyertek, csak a Béla törzs maradt meg a LOVAS- BAKÁT fő- vezéri táborában. Babót Kapornak Alpár Tára Dömös Ragály Kövezsd Haram Kézsmár Bekecser Várkony Zemlén Tarcal Gyürtő Zabarai Maróca ard Sebes Bős Zengő Pataj Mikó Pelsőc Mura Pelsőc Tuza Gyoma Linda Kassa Ragályka Kund Korpona Verecke Őrsur Türje Szala Tuza Eperjes Kurszán Halics Nyék Abacil Jutas 899 Levente 895 Üllő 908 Tarhos Csák (Botond) Bereg Derencsény KoppányVászoly Babocsa Berzence Piroska-Aba Sámuel I.Endre I.Béla Levente Salamon I. Géza I.László Lambert Kálmán Álmos II.István II.Géza II.Vak Béla III.István II.László IV.István III.Béla