MÓDSZERTAN Klaszterek innovációs portfóliójának kidolgozásához Kivonat a Kulturális Innovációs Kompetencia Központ tanulmányából (2012)
2 1. Metodológia A készülő portfólió elsődleges céljai közé tartozik, hogy piaci igényeket generáljon a Dél- Dunántúli Régióban és nemzetközi színtéren egyaránt. A meglévő kompetenciák, technológiák, valamint a rájuk épülve kialakított innovációk, szolgáltatások és termékek egy jelentős toló hatást (push) váltanak ki, amelyek, megtalálva a megfelelő piaci területeket, igényeket a fejlődés kulcsát jelentik. A piac, ha nem látja ezeket a potenciálokat amely tény ebben az esetben részben vagy egészben fennáll - akkor nem, vagy csak nagyon kevés esetben generál önmagától húzó hatást (pull). A megfelelő piac és terület adott, de az igények felkeltése a klaszterekre hárul, amely leghatékonyabban az innovációs és szolgáltatás portfólió kiépítésén és fejlesztésén keresztül valósulhat meg. (Republic of Slovenia, 2010) Forrás: (Republic of Slovenia, 2010, p. 54) alapján saját szerkesztés 1. ábra - Push-pull hatások
3 2. A portfólió-építés folyamata A portfólió elkészítése során a három felmérendő kategória innovációk (szellemi tulajdon), termékek, szolgáltatások feltérképezése két, egymástól eltérő metódus szerint történik. Az innovációk (szellemi tulajdon) esetén mennyiségi felmérést végzünk minden meghatározott kategóriában. A termékek és szolgáltatások esetén pedig a TEÁOR 08 Nemzetgazdasági ágankénti csoportosításából kiindulva végezzük a feltérképezést. Ebben az esetben az egyes termék- és szolgáltatáselemekhez pénzben, valamint természetes egységekben kifejezett kapacitást is rendelünk. A TEÁOR 08 lista megfelelő választás, hiszen konzisztens az Európai Unióban használatos NACE Rev.2, és a nemzetközi ISIC Rev.4 listákkal, ami biztosítja a portfólió nemzetközi közzétehetőségét. 3. Innovációk (szellemi termékek) feltérképezése Az innovációk (szellemi termékek) körét a már korábban bemutatott kategóriák szerint határozzuk meg. Az innovációs kapacitások felmérése első körben mennyiségi alapon történik, minőségi jellemzésük nagy körültekintést igényel, hiszen részletes bemutatásuk és közzétételük sok esetben a szellemi tulajdon védelmével nem összeegyeztethető (Számos esetben a titoktartás a védelem egyetlen módja). Az innovációk minőségi jellemzésére létezik magyar fejlesztésű, Szellemi Vagyon Menedzsment módszer, amelynek alkalmazása létrehozza a Klaszter-portfólióba ágyazható Szellemi Vagyon Portfóliót, így a továbbiakban ezen módszer szerint a minőségi jellemzők is beépíthetővé válnak. 4. Termékek és szolgáltatások feltérképezése A termékek és szolgáltatások felmérése során - a teljes körűségre törekedve - a TEÁOR 08-ban nemzetgazdasági áganként meghatározott tevékenységekből indulunk ki. Első lépésben klaszterenként lehatároljuk a releváns ágakat, ágazatokat, alágazatokat és szakágazatokat az általuk végzett tevékenységek szerint.
4 S Z I N E R G I Á K SSSzinergiák 2.. ábra - Push-pull hatások Második lépésként a klaszterek tagjai a tevékenységeikre vonatkozóan meghatározzák kapacitásaikat a megadott mennyiségek szerint szakágazati vagy alágazati szinten. A mennyiségi egységek tevékenységenként eltérőek, ezért az összesítéshez monetárisan megadott kapacitásokat is meg kell határozniuk a klasztertagoknak. A monetárisan mért kapacitások meghatározásakor minden esetben abból a tényből kell kiindulniuk a kitöltő klasztertagoknak, hogy mekkora megrendelésnek tudnának eleget tenni, ha csak az adott tevékenységre összpontosítanák minden erőforrásukat. A portfólió egyik fontos jövőbeli fejlesztési iránya az előbb említett tevékenységekből kialakítható, egymáshoz kapcsolódó, egymást segítő klaszteren belüli vagy klaszterek közötti együttműködési hálózat fejlesztése, a szinergiák minél nagyobb mértékű kiaknázása.
5 5. Az adatok bekérésének módszere A portfólió kialakításához számos adat szükséges, melyek teljes körű összegyűjtése mennyiségük és összetettségük miatt egyaránt komoly kihívást jelent. Az adatgyűjtés megvalósítására olyan módszer kidolgozása volt a cél, amely az adatokat szolgáltató klasztertagok számára könnyen és egyértelműen kezelhető, valamint az elemzés folyamatát is amennyire lehetséges megkönnyíti. Az adatgyűjtés elektronikus kérdőív segítségével történik, amelyben a klaszterek tevékenységeire szabott listákból tudják kiválasztani a kitöltő klasztertagok a megfelelő kategóriákat. Az innovációs elemeket a korábbiakban tárgyalt európai uniós besorolás listája alapján gyűjtjük össze, a termékeket és szolgáltatásokat pedig két körben szűkítjük. Első körben a klaszterekre jellemző tevékenységi körök meghatározásában a klaszterek által delegált portfólió-menedzserekkel mélyinterjút készítünk, amelyben az innovációs kapacitásaikat felmérjük azon kérdéseken keresztül, hogy milyen teljes vagy részleges ellátási és értékteremtési láncokat alkotnak a klasztertagok, illetve milyen kitörési pontokat, fejlesztési lehetőségeket tartanak prioritásnak. Ezen túl meghatározzák a klaszterük fő profilját, illetve a klasztertagjait szerepét a szervezetben. Ezen információk mentén szűkítjük a TEÁOR 08 besorolás listáját, és a kérdőívbe applikáljuk ún. legördülő listák formájában. Ezeket az egyes klaszterekre szabott kérdőíveket kell kitölteniük a klasztertagoknak. Tehát a szakágazati tevékenységekig lebontott kategóriákhoz kell (négy számjegyű TEÁOR 08-kódig) monetárisan, valamint természetes egységekben (pl. db, óra, fő, stb.) megadott kapacitásokat megjelölniük. A forintosított kapacitásokat osztályközös gyakorisági sor intervallumai szerint, nagyságrendileg kell meghatározniuk. (Csak egy adott tevékenységet végezve kell megbecsülniük kapacitásukat). A monetárisan megadott összegek az adatok feldolgozása során Euróba is átszámíthatóak, ami a nemzetközi közzététel esetén fontos szempont.
6 A kapacitások meghatározására a következő kategóriák szolgálnak: 1. táblázat - Monetárisan mért kapacitások Kapacitások (Ft) 0 100.000 100.001 200.000 200.001 500.000 500.001 1.000.000 1 000.001 2.000.000 2.000.000 5.000.000 5.000.001 10.000.000 10.000.001 20.000.000 20.000.001 50.000.000 50.000.001-100.000.000 100.000.000. felett Az elektronikus kérdőívek kitöltése után a portfólió kialakításának következő lépése az összegzés és kiértékelés. 6. Az adatok kiértékelésének módszere Célunk a beérkezett adatokból egy egységes és teljes körű adatbázis összeállítása. A rendelkezésre álló adathalmaz tartalmazni fogja klaszterenként és klasztertagonként az innovációk számát a szellemi tulajdon kategóriák szerint, valamint klaszterenként és klasztertagonként a tevékenységeikben rejlő kapacitásokat (monetárisan). Klasztertagonként Klaszterenként Klaszterek összességére vonatkozóan Szakágazatonként (TEÁOR 08 négy számjegy) Alágazatonként (TEÁOR 08 három számjegy) Ágazatonként (TEÁOR 08 két számjegy) Nemzetgazdasági áganként (TEÁOR 08 egy számjegy) 2. táblázat Az adatok összegzésének dimenziói A tevékenységi kapacitások aggregálása két dimenzió mentén történik. A TEÁOR 08- kódrendszere alapján szakágazatonként, alágazatonként, ágazatonként és nemzetgazdasági áganként összesíthető, valamint az egyes klasztertagok és klaszterek önálló kapacitása, és a 10 klaszter együttes kapacitása is meghatározható.
7 A kapacitások forintosításánál meghatározott osztályközös gyakorisági sor osztályközei nagyságrendenként nőnek ezzel korrigálva a nagyságrendek növekedésével járó becslési pontatlanságot. Az aggregálás során az osztályközök középértékeit adjuk össze, amely egy látens kapacitást eredményez, amit időben és térben optimálisan elosztva az adott térség/klaszter/klasztertag képes ellátni. 7. A portfólió jövőbeli fejlesztési lehetőségei Az elkészült portfólió számos fejlesztési lehetőséget hordoz magában. A piacon megjelenő új igények, trendek új innovációkat hívnak elő a versenyképesség megtartása illetve fokozása érdekében. Az innovációk termék- és szolgáltatásfejlesztéshez vezetnek, amelyek beépíthetők a meglévő portfólióba, növelve annak komplexitását. 3. ábra - A portfólió komplexitásának növelése Fontos megjegyezni, hogy a hatékonyság és méretgazdaságosság, illetve a komplexitás között trade-off jelenség tapasztalható. Vagyis a komplexitás csak egy meghatározott pontig (optimum) növelhető, utána már csökken a portfólió hatékonysága és a használhatósága, ezáltal plusz költségeket generálva.
8 4. ábra - Hatékonyság és komplexitás 8. Kérdőív felépítése és kitöltése A kérdőív három különböző tematikájú munkalapot tartalmaz. Az első típusba az 1. (Kérdőív- innováció) és a 4. (Kérdőív- Kapacitások) munkalap tartozik, melyeket a klasztertagok töltenek ki. Minden klaszter az általuk végzett tevékenységeknek megfelelően, speciálisan rájuk szabott kérdőívet kap, ezzel megkönnyítve számukra az adatok szolgáltatását. Útmutató Munkalap Név Leírás 9. munkalap Útmutató a munkafüzet felépítésének összefoglalása 10. munkalap Kérdőív - innováció a klasztertagok számára készült, ezen a munkalapon vesszük fel az innovációs kapacitásaikat 11. munkalap Klasztertagok listája a klaszterek portfólió menedzserei töltik ki az első körben a klaszterre szabás első lépéseként 12. munkalap INNOVÁCIÓ technikai munkalap: a szellemi tulajdon kategóriák legördülő listájához 13. munkalap Kérdőív - kapacitások a klasztertagok számára készült, ezen a munkalapon vesszük fel a tevékenységeikre vonatkozó kapacitásaikat 14. munkalap FORINT technikai munkalap: a monetárisan kifejezett kapacitásokra vonatkozó osztályközös gyakorisági sorok 15. munkalap ágak technikai munkalap: az egyes TEÁOR'08 szerinti nemzetgazdasági ágak tartalomjegyzéke, azok munkalapjaira navigál 16. munkalaptól- 'A'-tól 'U'-ig a TEÁOR'08 szerinti nemzetgazdasági ágak négy számjegyig lebontva 3. táblázat Az alap kérdőív útmutatója
9 A második típusú munkalapok az első körös szűkítést segítik, (2. munkalap: Klasztertagok listája), amelyben felvesszük a felmérésben résztvevők körét, illetve a 7. munkalaptól kezdődően a TEÁOR 08 listáját rendszereztük. Ezeket szűkítjük tehát a klasztertevékenységek szerint, és ezekre a szűkített listákra hivatkoznak a kérdőív legördülő listái. Ezen munkalapokra az átláthatóság érdekében a kitöltők által használt verzióban az elrejtés funkciót alkalmazzuk. A harmadik típusú munkalapok ún. technikai munkalapok, melyek célja a legördülő listák és egyéb adatok könnyebb kezelhetősége. Ezekre a felhasználók által használt kérdőívben el szintén alkalmazzuk az elrejtés funkciót.
10 Mellékletek 1. sz.. melléklet: A kérdőív szerkezete (innovációk)
29 2. sz. melléklet A kérdőív szerkezete (kapacitások) 10. ábra Kérdőív a kapacitások felmérésére
A felméréshez mélyinterjú kérdőív mintát mellékelünk. A klaszter tagok legalább 50% +1 arányban adatot szükséges szolgáltatni. Befogadást is kérjük ehhez kötni. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a klaszter portfóliók minősítését elvégzi, a webre történő töltést ellátja, menedzseli. Kontakt: Hamar László, projektmenedzser, 507-186, hamar@pbkik.hu A projekt az NGM_SZERZ68/1/2012/2/2/Pécs2 számú támogatási szerződés alapján, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a