A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53 353-362 Pécs, 2015 Múzeumpedagógiai fejlesztések a Padláson1 Pásztor Andrea Janus Pannonius Múzeum H-7621 Pécs, Káptalan u. 5. e-mail: pasztor.andrea@jpm.hu A Janus Pannonius Múzeum Történeti Osztályának közösségi, közművelődési tere a Felsőmalom utcai épület utcafronti padlásterében, a 18. századi tímárház szárítópadlásán található. Az osztály egykori munkatársának, a helytörténész Dr. Bezerédy Győzőnek 2004-ben bekövetkezett halála után, Tillai Gábor kezdeményezésére a termet kollégánkról neveztük el. A Várostörténeti Múzeum 1985. évi nyitása óta felújtás itt sem történt, a terem fűtése elavult, berendezése elhasználódott. Felszerelése 2008-ban mindössze egy fekete tábla volt. A Múzeumnak nem volt forrása a felújítására, de még pályázati önrész fizetésére sem. Felújítás és infrastrukturális fejlesztés Az Európai Unió 2007 2013-as fejlesztési időszakának múzeumokat is érintő pályázati kiírásai 2008-ban jelentek meg először. Osztályunk a Janus Pannonius Múzeum tagintézményeként ekkor pályázatot nyújtott be a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) Múzeumok iskolabarát fejlesztése és oktatási-képzési szerepének infrastrukturális erősítése elnevezésű kiírásra, melynek célja a foglalkoztató tér korszerűsítése, info-kommunikációs technikával való felszerelése volt. A tér felújítása, a beszerzésre kerülő eszközök és szolgáltatások révén alkalmassá kívántuk tenni a termet az iskolán kívüli, élményszerű foglalkozások tartására, különböző korcsoportok fogadására. 1-2. ábra: A Bezerédy Győző terem 2008-ban és a felújítás után, 2010-ben 1 A bemutatott pályázatokat írta, a projekteket menedzselte az írás szerzője.
354 A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (2015) A Bezerédy Győző terem korszerű múzeumi foglalkoztatótérré alakítása, valamint virtuális pontok kialakítása a pécsi Várostörténeti Múzeumban című pályázattal a Történeti Osztály 37,5 millió forint vissza nem térítendő, 100%-os támogatást nyert. A projektet 2009. október 15. és 2011. március 31. között valósítottuk meg, melynek eredményeként a Bezerédy-terem az alábbiak szerint újult meg. A terem külső és belső felújítását építész tervei alapján és műszaki felügyeletével végeztettük el A terem tetőrész alatt elhelyezkedő elhasználódott radiátorait eltávolítottuk, az alacsony hatékonyságú fűtési rendszert padlófűtésre cseréltük. A költséghatékonyságot szem előtt tartva, alternatív fűtésre alkalmas hűtő-fűtő klímát is felszereltünk. A fűtéshatékonyság további növelése érdekében hőszigeteltre cseréltük a külső nyílászárókat. Ezúttal olyan zsalukat helyeztünk az ablakok elé, melyeket a korábbiakkal ellentétben ki is lehet nyitni, de mégsem változtatnak a szárítópadlás jellegzetes külső megjelenésén. A tetőt részben újonnan vásárolt használt cserepekkel újra rakattuk. A tetőtér falai új, 20 cm vastag szigetelést kaptak. Ennek köszönhetően nyáron sem melegszik túl a tető alatti tér. A port átengedő padlózatot könnyen tisztítható, nagy kopásállóságú laminált padlóra cseréltük. Belsőépítész tervei alapján új, derűs, letisztult arculatot kapott a terem és előtere A sötétre festett fenyő lambéria helyett gipszkartonnal borítottuk a tető és a falak gerendáit. A falak egy kivételével fehér színt kaptak, ezzel világossá vált a korábbi sötét tér. Az ablakok alatti radiátorok eltávolításával a parapetek mögött tárolásra alkalmas tereket kaptunk, melyeket elhúzható ajtók zárnak le. A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének pécsi csoportja javaslatára a parapetek mögé indukciós hurkot építettünk be, ami a hallássérültek múzeumhasználatát segítheti. Az előtérbe két beépített szekrény került, ahol a foglalkozásokhoz szükséges anyagokat tároljuk. Egy nagyobb vitrin összetett funkciókat szolgál: zárt fiókjai tárolásra, üveges, polcos része a foglalkozásokon használt múzeumi tárgyak kiállítására szolgál. A laptopoknak, műszaki eszközöknek guruló médiaszekrényt készíttettünk, akkumulátoraik feltöltése a szekrényen belül is lehetséges. Az előadói pult csakúgy mint a terem minden tároló bútora szintén zárható. 20 darab babzsák, 60 darab ergonomikus szék, 16 db trapéz asztal és a rájuk méretezett munkalapok teszik teljessé a berendezést. Ez utóbbiak kék, sárga, piros és zöld színűek, így a foglalkozások résztvevői a színek szerint alkothatnak csoportokat. Ugyanilyen színekben készíttetünk el 36 darab műbőr borítású ülőpárnát, melyek szőnyeggé is összepatentolhatók. A foglalkoztató tér hátsó része elfüggönyözhető, drámatérként, olvasósarokként, kuckóként használható. Eszközök A foglalkoztatótérben 16 laptopot használhatnak a foglalkozások résztvevői. A múzeum egyéb pontjain 3 érintőképernyős kioszkot állítottunk fel. Ezek közül az egyiket beépítettük a 2013-ban nyílt, Azok a '40-es évek... című kiállításunkba, egy másikat időszaki kiállításainkban használunk, a harmadikat a pénztárban helyeztük el.
Múzeumpedagógiai fejlesztések a Padláson 355 Két, a foglalkozásokat segítő szoftvert szereztünk be: egy kisebb nyilvántartó szoftverrel a tárgyakról digitális leírókartonok készthetők, a másikkal a laptopokon használható interaktív tartalmak állíthatók elő. A szoftverek tartalmait a terem szerverén tudjuk tárolni. A számítógépeket wi-fi köti össze. A 9:16 arányú interaktív tábla szintén az aktív részvétel eszköze, egyben filmek vetítésére is alkalmas. A foglalkoztató teremben történő nyomtatásra, szkennelésre, fénymásolásra egy multifunkciós nyomtató szolgál. A foglalkozások audiovizuális tartalmainak elkészítéséhez egy digitális diktafont, egy digitális kamerát és egy digitális iratkamerát vásároltunk. 3. ábra: Használatban az interaktív tábla A terem hangosítását egy erősítővel és a gerendák mögött elrejtett hat hangszóróval oldottuk meg. A múzeumpedagógiai segédeszközök beszerzésénél a leendő foglalkozásokon való alkalmazhatóságuk volt a cél. 2005 óta tervünk, hogy nagyobb nyomatékot adunk az osztályunknak otthont adó épületegyüttesnek, a Derfli -nek, amelyben a 19. századig tímármanufaktúra működött. Emellett a város egyik legnagyobb eseményét, az 1907-es országos kiállítást is hangsúlyosan készültünk beemelni a múzeumpedagógiai témáink körébe. Múzeumpedagógiai segédeszközök Keményfából elkészíttettük a Derfli összeépíthető makettjét. A belvárost, a Tettyét és a Budai külvárost összekötő Derfli makettje ráhelyezhető a terület 1865-ben készült színes kataszteri térképére, melyet kb. 4 x 2 méteres nagyságú molinóra nyomtattunk ki.
356 A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (2015) 4. ábra: Janusos diákok a piusi egyenruhák másolataiban Egy 2 x 1,5 méteres molinóra Pécs 19. század végi térképét nyomtattuk. Pécs kinagyított 19. századi térképéhez 10 cm nagyságú, századfordulós divat szerint öltözött iparosokat, kereskedőket, munkásokat, nőket, férfiakat és gyerekeket ábrázoló figurákat vásároltunk. A térkép és a figurák segítségével a város mindennapjai akár társasjáték formájában is megjeleníthetők, eljátszhatók. Varrattunk 33 rend századfordulós viseletmásolatot, amelyekbe a gyerekek beöltözhetnek a foglalkozásokon. Új foglalkozások Elkészült a korszerű foglalkoztatótér, készen állt arra, hogy új típusú múzeumi foglalkozásoknak adjon otthont. Megvalósításukra a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) Múzeumok Mindenkinek Program Múzeumok oktatási-képzési szerepének erősítése című kiírásra adtunk be pályázatot 2010 áprilisában. A pályázat révén osztályunkon az informális tanulási lehetőségek körét kívántuk bővíteni, amelyekhez a város és a megye történetének tárgyi emlékeit őrző gyűjteményünk révén egyedülálló kapacitással rendelkezünk. Célunk a múzeumi tárgyak széleskörű hasznosítása volt élményszerű, kreativitásra építő foglalkozások keretében. Távlati célként a lokális identitás, a társadalmi és környezeti tudatosság erősítését jelöltük meg pályázatunkban. A projekt tematikája a helyi tradíciókra, a közös tárgyi és szellemi örökségre épült. Hangsúlyos szerepet kaptak a Derfli épületrészei (pl. a tímárműhely, a munkásbérház és a fogadó). Az épületegyüttes egykori lakói révén a város társadalmi és etnikai sokszínűségét tudtuk érzékeltetni. A Derfli környezete, a Tettye-patak völgye, a pécsi ipar kialakulásának egyik helyszíneként a sokszínű gazdasági és kulturális örökség bemutatására alkalmas. A Bezerédy Győző terem infrastruktúrájának működtetése, kompetenciafejlesztő foglalkozások a Janus Pannonius Múzeum Történeti Osztályának szervezésében című pályázatunkkal 16 millió forintos vissza nem térítendő, 100%-os intenzitású támogatást nyertünk a projektre, melyet 2010. június 1. és 2011. augusztus 31.
Múzeumpedagógiai fejlesztések a Padláson 357 között valósítottunk meg. Mivel osztályunknak nem volt múzeumpedagógusa, a támogatásból a projektmegvalósítási időszakban megbízási szerződéssel alkalmaztuk a történelem-néprajz szakos egyetemi diplomáját éppen a projektkezdés előtt megszerző Kőszegi Gábort. Már a pályázat beadása előtt bevontuk a pedagógusokat 2 a foglalkozáscsomag kialakításába, hogy igényeiknek megfelelő, az iskolai oktatásban valóban hasznosítható programot alakítsunk ki. Ezek alapján három foglalkozástípusban a következő foglalkozássorozat tematikákat határoztuk meg: 3 Múzeumi órák 4 1. Fedezzük fel a Derflit! A foglalkozássorozat célja, hogy minden korosztály számára ismertté tegye ezt a nevet, de nem csupán az elnevezést. A múzeum épületegyüttese ugyanis sok mindent átélt az idők során. Működött itt tímárműhely, volt benne bálterem, kádfürdő és fogadó, de építettek hozzá egy munkásbérházat is. A tímárház szárítópadlása egy ideje foglalkoztatótérként működik. Ezt a sokszínűséget szeretnénk bemutatni. Eredeti műtárgyak és másolataik, dokumentumok és fényképek, viseletmásolatok a dramatikus játékhoz, valamint az épületről készült 3 dimenziós digitális modell segít a tér- és időbeli barangolásban. 5. ábra: Pécs filmtekercseken: gimnazisták filmklubja 2 A foglalkozások témáinak meghatározásában a következő pedagógusok és oktatók segítettek minket: Dombiné Borsos Margit (PTE 1. sz. Gyakorló Általános Iskola), dr. Huszár Zsuzsanna (PTE Neveléstudományi Intézet, Nevelés- és Oktatáselméleti Tanszék), Ravasz Gyöngyvér (Janus Pannonius Gimnázium), Pasku Györgyi és Erdős Géza (Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola) 3 A leírások ajánlott tematikák, amelyeket minden esetben a pedagógusok és a csoportok igényeihez alakítunk. Foglalkozáskínálatunk foglalkozástípusonként és ajánlott korcsoportok szerinti felsorolásban is megtalálható a Padlás honlapján: www.padlas.jpm.hu. A proketmegvalósítás során a foglalkozások részletes tematikáját és óraterveit az egyetemi modul és a fogyatékkal élőknek szóló speciális foglalkozás kivételével Kőszegi Gábor múzeumpedagógus dolgozta ki a pedagógusok igényeinek figyelembevételével. 4 Egy félévben 6 darab 45 perces foglalkozás az adott témában.
358 A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (2015) 2. Filmklub: Pécs filmtekercseken. Elsősorban a vizuális kultúra iránt érdeklődő középiskolásoknak ajánljuk. A résztvevők az 1930-as évektől az 1980-as évekig reklámés játékfilmeken, filmhíradókon keresztül követhetik a város képének változásait és a benne élők mindennapjait. A foglalkozás nem csupán a filmek megtekintését jelenti, hanem aktív részvételt is követel. A rendelkezésre álló eszközök lehetővé teszik rövidfilm forgatását, amit a város különböző helyszínein készítenek a résztvevők. Múzeumi napok 5 1. Tímárinasok. Az általános iskolás korosztályt szeretnénk aktív részvétel mellett megismertetni azzal a világgal, ami a tímárház eredeti funkcióival megidézhető. A foglalkozások kerete egy szerepjáték: a gyerekek vándorlegényekké válva ismerkednek meg a pécsi bőrgyártás történetével és a tímárházzal, az egykor európai hírű pécsi mesterség történetével, technológiáival. Kézbe vehetnek különféle cserzőanyagokat, bőrmintákat, régi munkaeszközöket. Megtudják, miként lehet felismerni az állati bőröket. A műhely inasaiként kézműves foglakozáson vesznek részt, mestervizsgát tesznek, mely a vándorúton tanultakat kéri számon. Ehhez el kell készíteniük egy vizsgamunkát. A foglalkozás nevelési céljai: esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség, hagyományos mesterségek megismerése, kézügyesség, a kulturális tudatosság, az örökségvédelem és a lokális identitás erősítése. 2. Páratlan élvezet járni a Mecseket. Az 1891-ben alakult Mecsek Egyesület és Pécs szabad királyi város Idegenforgalmi Hivatalának múzeumban őrzött hagyatékán keresztül ismerjük meg a hegység turisztikai hasznosítását, természeti és kulturális örökségét. Rövid kirándulás során megismerünk néhány, az egykori Mecsek Egyesület által emelt objektumot. Egy gyerekek által készített társasjátékkal az ismereteket játszva sajátítjuk el. Nevelési célok: környezettudatosságra nevelés, testi-lelki egészség fejlesztése, helyi környezet megismerése, interdiszciplináris tudás alkalmazása (földrajz, biológia, életmódtörténet). A foglakozás háttere a JPM Történeti Osztályának 2008-ban indult túrasorozata, a Múzeumi Túrák a Mecsekben, amelynek kirándulásait a Baranya Megyei Természetbarát Szövetséggel közösen, mind a mai napig havi rendszerességgel megtartjuk. Tematikus foglalkozások 6 1. Ünnepek és hétköznapok Pécsett a 19. és a 20. században. A korabeli Pécs életmódjának és jelentősebb eseményeinek feldolgozása forráselemzés, tárgyak elemzése révén. Múzeumpedagógus vezetése mellett a tanulók maguk tárják föl a törvényszerűségeket, tényeket. A polgári életmód, a családi ünnepek feltérképezésével a társadalmi viszonyokat ismerhetik meg. Emellett a város életében jelenlévő árverések, piacok, vásárok, híres iparosok és a nagy sikerű 1907-es Országos Kiállítás és Vásár megismerésével kapnak képet a nagyobb léptékű folyamatokról. Multimédiás eszközök, a drámapedagógia alkalmazása (például a múzeumban berendezett enteriőrben) kiválóan alkalmas a fentiek bemutatására. Plakátok, reklámújságok szerkesztésével fejlesztjük a tanulók kreativitását, művészeti kompetenciáját. 5 Félnapos (minimum 4x45 perces) foglalkozások 6 Egy félévben 10 darab, minimum 60 perces foglalkozás
Múzeumpedagógiai fejlesztések a Padláson 359 2. Ilyen most az iskolánk! Milyen volt régen? Ez a foglalkozás a Janus Pannonius Gimnázium diákjai részére készült. Célunk, hogy a tanulók aktív munkájukon keresztül megismerhessék jelenlegi iskolájuk jogelődjének, a Jézus Társasági Pius Alapítványi Katolikus Főgimnáziumnak a történetét és mindennapjait.7 Szeretnénk, ha feltárulna az egykori és a mostani iskola közötti hasonlóságok és különbözőségek sora. Ehhez hozzátartozik a tanulás-tanítás, tanárok-diákok, a mindennapi iskolai élet és a különleges alkalmak megismerése. Öregdiákok és terepbejárás, dramatikus játék, korabeli tárgyak és dokumentumok, valamint a modern technikai eszközök segítségével próbáljuk közelebb hozni egymáshoz a két iskolát és a diákokat. A fél éven át heti rendszerességgel megtartott foglalkozások során a 11. osztályos tanulókat diákmentorokká képeztük, akik történelemtanáruk útmutatásai mellett adták tovább iskolatörténeti ismereteiket a náluk fiatalabb iskolatársaknak. A program végeztével kitöltött kérdőívek tanúsága szerint a gyerekeket a Pius Gimnázium öregdiákjaival való találkozás érintette meg leginkább, az általuk felidézett történetek voltak a legtanulságosabbak számukra.8 6. ábra: Gimnazisták és öregdiákok. Janus - Pius találkozó 7 Iskolatörténeti kutatások révén 2008 óta állunk kapcsolatban a Jezsuita Diákszövetség Egyesület (JIDE) pécsi csoportjával, a piusi öregdiákokkal. Az ő közvetítésükkel jutottam el a Jezsuita Levéltárba, ahol a Pius Kollégium iratait őrzik. A progmahoz főként ezt a gazdag forrásanyagot használtuk: kérésünkre a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya (JTMR) rendelkezésünkre bocsátotta a Pius Kollégiumra vonatkozó teljes levéltári állományt. Az anyagot digitalizáltuk, így használtuk fel az iskolatörténeti foglalkozásokon. A JTMR és a JPM között született megállapodás szerint a digitalizált forrásanyag osztályunkon is kutatható. 8 Az Ilyen most az iskolánk! Milyen volt régen? című iskolatörténeti program anyagának és a Jezsuita Levéltárból származó fényképek osztályunkon őrzött digitális másolatainak felhasználásával készült el a program zárását követő évben a Janus Pannonius Gimnázium centenáriumi emlékkönyve. A Pius Gimnáziumra vonatkozó részt a velünk együttműködő pedagógus, a Janus Pannonius Gimnázium iskolatörténeti szakkörének vezetője, Ravasz Gyöngyvér szerkesztette. Ravasz Gy. Valusek A. (szerk.): Janus-Pius centenáriumi emlékkönyv 1912-2012. Pécs, Janus Pannonius Gimnázium, 2013. A múzeumi foglalkozássorozatról egy résztvevő diák írt összefoglalót (pp. 53 57.).
360 A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (2015) 7. ábra: Jelnyelven a tímármesterségről. Foglalkozás siketeknek és nagyothallóknak 8. ábra: A Padlás logója
Múzeumpedagógiai fejlesztések a Padláson 361 3. Kompetenciafejlesztés a Várostörténeti Múzeum pedagógiai programjában 9 (egyetemi modul). A Várostörténeti Múzeum 2011-től új foglalkoztatótérrel és múzeumpedagógiai foglalkozáscsomaggal várja a közoktatási intézmények diákjait. A TIOP 1.2.2 pályázat révén létrejött terem és a korszerű eszközök új múzeumpedagógiai program kidolgozását tették szükségessé. Ebbe a munkába bevontuk a Pécsi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének és Modernkori Történeti Tanszékének oktatóit és hallgatóit, akik egyrészt tanácsaikkal segítették a muzeológusok munkáját, másrészt a kompetenciafejlesztő fogalkozások kidolgozásában való részvétel során tapasztalhatták, hogy milyen problémákkal kell megküzdenie egy gyakorló múzeumpedagógusnak. Az osztály muzeológusai által összegyűjtött eredeti dokumentumok és tárgyak felhasználásával a hallgatók a foglalkozások témáira óravázlatokat és feladatokat dolgoztak ki. 4. Érezzük magunkat otthon a múzeumban! 10 A foglalkozást a Várostörténeti Múzeummal együttműködésben álló Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (SINOSZ) pécsi csoportjával közösen dolgoztuk ki. Célunk a fogyatékkal élők múzeumhasználatának elősegítése. A siketeket és nagyothallókat indukciós hurok, piktogramok és kommunikációs segítőként közreműködő muzeológusunk segíti eligazodni a múzeum kiállításaiban és gyűjteményeiben. A projekt kapcsán a résztvevő intézményekkel öt évre szóló együttműködési megállapodásokat kötöttünk, melyekben a múzeum vállalta, hogy a projekt megvalósítási időszakában (az első évben) díjmentesen tartja a foglalkozásokat, a partnerintézmények pedig vállalták, hogy a megállapodásokban rögzített óraszámban látogatják a foglalkozásokat a projekt ötéves fenntartási időszakában is. 11 A TÁMOP pályázat további eredményei A projekt céljai között szerepelt a Derfli 19. század eleji állapotát bemutató digitális modellezése. Eredménye egy rövidfilm lett, amelynek segítségével a látogató a korabeli épület belső tereiben barangolhat. 12 9 Ezt a két félévet felölelő modult a 2010/11-es tanév első szemeszterében, a többi programnál félévvel korábban indítottuk, így az egyetemi kurzuson szerzett tapasztalatokat, tanácsokat, következtetéseket, valamint a hallgatók által készített óravázlatokat és feladatokat be tudtuk építeni a közoktatási intézmények tanulóinak szóló fogalkozásainkba. A modulról és tanulságairól dr. Huszár Zsuzsanna (PTE), Méreg Martin (a kurzus egyik hallgatója) és Pásztor Andrea (JPM) Múzeumpedagógiai tartalomfejlesztés három nézőpontból címmel tartott előadást az ELTE múzeumpedagógiai szaktanácsadó képzésének 2011. évi konferenciáján. Tanulmányuk megjelent a konferencia tanulmánykötetében: Foghtűy Krisztina - Pirka Veronika - Kempf Katalin (szerk.): Új múzeumpedagógiai törekvések a hazai felsőoktatásban és a múzeumi gyakorlatban. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2012. 10 A foglalkozássorozatot Gál Éva dolgozta ki és tartotta meg, aki egyben jelnyelvet használó kommunikációs segítő is. Ld. Gál É.: Siketek és nagyothallók a múzeumban. JPMÉ 53. 363-368. Pécs, 2015. 11 Az egyéves díjmentes foglalkozásokat nyújtó projektmegvalósítás időszakkal szemben a fenntartási időszak öt éve alatti múzeumlátogatások száma nem érte el a megállapodásokban rögzített éves szintet, az iskolák (és a szülők) ugyanis nehezen tudják ezt finanszírozni. Együttműködési megállapodást a következő oktatási intézményekkel kötöttünk: PTE 1. számú Gyakorló Általános Iskola, Budai Városkapu Iskola, Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola, Janus Pannonius Gimnázium, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi, illetve Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar. Az oktatási intézményeken kívül a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének pécsi csoportjával kötöttünk megállapodást. 12 Az épület virtuális bejárását Gál Éva és Steiner Zsolt útmutatásai alapján Pozsárkó Csaba készítette el. Megtekinthető itt: http://jpm.hu/index.php?m=3&s=6&id=26 vagy itt: https://www.youtube.com/ watch?v=brjx3ntfto0#t=23
362 A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (2015) Törekedtünk arra, hogy a JPM Történeti Osztályának új foglalkoztató tere közismertté, elfogadottá, az osztályunkon végzett munka egyik védjegyévé váljon. Mivel elsősorban gyerekeknek szervezzük foglalkozásainkat, a terem hozzájuk közel álló tulajdonságait kellett hangsúlyoznunk. Ezért a kissé hosszú, komoly hangzású Dr. Bezerédy Győző terem helyett a jóval egyszerűbb és könnyen megjegyezhető Padlás elnevezést választottunk, amelyből meghitt, titokzatos, régi tárgyakat, kincseket rejtő helyre asszociál az ember. Másrészt ezzel utalunk a tímárház jellegzetes szárítópadlására is, amellyel kitűnik környezetéből, így már messziről könnyen beazonosítható. Azért, hogy a védjegyhez vizuális kép is társuljon, elkészíttettük a PADLÁS foglalkoztatótér logóját és arculati kézikönyvét. 13 Egy ingyenes weblap szerkesztő alkalmazással a projekt menedzsere készítette el a Padlás honlapját (www.padlas.jpm.hu), amely a Janus Pannonius Múzeum internetes oldaláról érhető el. A látogatók itt előzetesen tájékozódhatnak a Derfliről, az épületben található állandó kiállításokról, a Padlás kialakításának egyes fázisairól, foglalkozásainkról, valamint megismerkedhetnek azokkal az eszközökkel, amelyeket a foglalkozásokon használunk. Az oldalon elhelyezett naptár folyamatosan frissülve mutatja, hogy mikor milyen programok vannak a Padláson. 2012 óta szervezzük a foglalkoztató térben a felnőtteknek szóló PADLÁS Helytörténeti Műhelyeket. Az összejövetelek alkalmával egy-egy témát 3-3 előadó több szempontból vizsgál meg. A húszperces előadásokat minden alkalommal kerekasztal beszélgetés követi. A projekt megvalósítási időszakának 14 hónapja alatt 608 fő 135 megtartott múzeumpedagógiai foglalkozássorozatban (amelyek 1-13 alkalomból álltak) összesen: 2744 részvétellel részesült a programból. Museum education projects in the Attic Andrea Pásztor Financed from EU funds, the History Department of Janus Pannonius Museum carried out significant museum education development projects between 2009-2011. With their proposal submitted to the Society and Infrastructure Operative Programme (TIOP), a funding of 37,5 million HUF was raised which was used for renovating and supplying with modern IT and methodological equipment an activity area located in the drying loft of what used to be an old tanner house, now a protected monument. Using additional funds from the Social Renewal Operative Fund, a new portfolio of museum education programmes was developed, in collaboration with teachers and educators. In our study the museologist acting as project manager in these developments gives an account on details of the projects and their results. 13 A logót és az arculati kézikönyvet a Ferling PR ügynökség készítette el.