Lábvégbetegségek okozta gazdasági veszteségek nagyüzemi holstein-fríz tehenészetekben Ózsvári László 1, Barna Róbert 2, Visnyei László 1 I MAGYAR I ÁLLATORVOSOK L. Ózsvári - R. Barna - L Visnyei: Economic losses due to bovine foot diseases in large-scale Holstein-Friesian dairy herds 1] SZir-ÁOTK, Összefoglalás. A cikkben a szerzők modellszámítást mutatnak be a lábvégbetegségekből Állat-egészségügyi eredő éves állományszintű veszteségek számszerűsítésére tejelő szarvasmarhák esetén. A Igazgatástani vizsgálatokat 4 magyarországi nagyüzemi tehenészet 1476 holstein-fríz tehenén végezték és Agrár-gazdaságtani 2005-ben. A gazdasági számításoknál a részkalkuláció módszerét használták. A vizsgált Tanszék. populáció átlagos laktációs tejtermelése 7684 kg volt. A sánta tehenek 19,2%-os, a sánta- István u. 2. ság miatt kezelt tehenek 17,5%-os éves gyakorisággal fordultak elő a tehenek között. A H-1078 Budapest. lábvégbetegség miatti laktációnkénti átlagos tejtermelés-csökkenés 579 kg (7,8%), a keze- E-mail: lés miatt elkülönített tej mennyisége 189 kg (a laktációs tejtermelés 2,6%-a) volt. Lábvég- Ozsvari.Laszlo@aotk.szie.hu betegség miatt évente a tehenek átlagosan 3,73%-át selejtezték. A sánta tehenek két elles 2] Nógrád Megyei közötti ideje átlagosan 25 nappal nőtt meg, és élőtömegük 6,6%-kal, 41,7 kg-mal volt ke- Állat-egészségügyi és vesebb a nem sántákhoz képest. Egy átlagtehénre nézve a lábvégbetegség miatti éves Élelmiszer-ellenőrző Állomás számszerűsített veszteség 16 941 Ft-ot (61,6 EUR) tett ki 2005-ben. A kár legnagyobb része, mintegy 44,9%-a a csökkent tejárbevételből, 39,4%-a az idő előtti selejtezésből származott, míg a gyógyszerköltség a veszteségnek csak 2%-áért volt felelőssé tehető. Egy lábvégbetegségi esetnél 88 ezer Ft (320 EUR) volt az átlagkár. Summary. In the article the authors present a model to calculate the herd levél losses resulting from bovine foot diseases in dairies. In the research 1476 Holstein-Friesian cows of 4 Hungárián large-scale herds were surveyed in 2005. In the economic calculation the partial budgeting method was used. The average production for lactation in the population examined was 7684 kg. The incidence of cows with lameness was 19.2%, and that of cows treated due to bovine foot diseases was 17.5%. The average decrease owing to lameness for lactation was 579 kg (7.8%), the average quantity of discarded milk due to treatment was 189 kg (2.6% of the lactation). On average, 3.73% of all the cows were culled because of bovine foot disorders. The lamé cows' average calving interval was longer with 25 days, their body weight decreased by 6.6% (41.7 kg) compared to the healthy ones' indices. The annual economic losses due to lameness were calculated as much as 16 491 HUF (61.6 EUR) per average cow. The biggest part of the loss (44.9%) came from the decreased milk receipts, 39.4% of it resulted from the premature disposal, but the drug cost could be blamed only for 2%. The average economic damage per case was calculated to be 88 000 HUF (320 EUR). A lábvégbetegségek által okozott veszteségek egy részét már hazai kutatók is megbecsülték (17, 18, 20), de átfogó, a lábvégbetegségek által okozott gazdasági kár minden elemét összegző magyarországi becslés vagy számszerűsítés nem készült, holott szakirodalmi adatok szerint a lábvégbetegségek állományszintű kártétele az egyik legjelentősebb a tejelő tehenészetekben előforduló betegségek között. Emellett gyakran okozzák a tehenek korai selejtezését is. A lábvégbetegségek előfordulása A lábvégbetegségek mind a hazai, mind az intenzív tejelő tehenészetekkel rendelkező külföldi országok szarvasmarha-állományaiban széles körben elterjedtek. Az Lábvégbetegségek okozta gazdasági veszteség tehenészetben 23
A lábvég betegségeket gyakoriságuk miatt állománybetegségnek kell tekinteni 1. táblázat. A lábvégbetegségek gyakorisága Table 1. Incidence ofbovine footdiseases Ország Nagy-Britannia Hollandia USA Dánia Magyarország Év 1958 1983 1989 1993 1996 1996 1997 1993 1995 2001 2002 egyes országokban végzett felmérések adatait a lábvégbetegségek gyakoriságáról az 1. táblázat tartalmazza. A Nagy-Britanniában készült felmérések eredményeit összegezve, az egyes telepeken a lábvégbetegségek éves gyakorisági rátája 2-200% között változott, de a legjellemzőbb értékek 25% és 55% között helyezkedtek el, és az 1960-as évektől a lábvégbetegségek gyakoriságának jelentős növekedését lehetett megfigyelni. Az 1972 és 1995 között megjelent 39 közlemény adatai szerint a lábvégbetegségek éves gyakorisága 1,8-30% között váltakozott, és az átlagos éves gyakoriság 7% volt (14). A kutatások eredményei alapján megállapítható, hogy a lábvégbetegség a fejlett szarvasmarhatartással rendelkező országokban gyakori állat-egészségügyi probléma. A lábvégbetegségek előfordulására vonatkozó hazai adatok meglehetősen hiányosak. Magyarországon a tehenek mozgászavarainak több mint 80%-át a lábvégek valamilyen betegsége okozza (13). Sok esetben többféle betegség együtt fordul elő. A hazai nagyüzemi szarvasmarha-állományokban a lábvégbetegségek éves gyakoriságát a tehenek között átlagosan kb. 40%-osra becsülték (20), ugyanakkor nem ritka a dermatitis digitális (DD) 50%-os előfordulása sem (18). Összességében tejtermelő tehénállományaink többségében a lábvég betegség elterjedtsége meghaladja a 10%-ot, minden negyedik tehenet ke- Eset/év/100 tehén 4 25 31 36 55 17 21 15 7 25 40 2. táblázat. A lábvégbetegségek okozta veszteségek és okai Table 2. Losses due to and the reasons for lameness Forrás 16 23 7 11 6 10 8 21 1 13 20 zelni kell végtagbetegség miatt, ezért állományszintű betegségként kell kezelnünk (13). A lábvégbetegségek miatti veszteségek nagysága és okai A nyugat-európai intenzív tejtermelő szarvasmarha-ágazatban végzett felmérések szerint a tőgygyulladások és a szaporodásbiológiai zavarok után a lábvégbetegségek okozzák a legnagyobb gazdasági károkat állományszinten. Az egyes országokban végzett felmérések Ország Év országosan Kár nagysága átlagtehénre sánta tehénre Veszteség oka Forrás Nagy-Britannia Hollandia EU-15 Magyarország 1978 1982 1986 1990 1998 1999 1997 2002 2001 2002 15,5 mii!. 35 mill. 66 mill. 89 mill. 79,8 mill. 90 mill. > 1 milliárd 45 USD 34,61 27 USD 11 500 HUF 227-297 127 USD 14 600 HUF 28 635 HUF tejcsökkenés, selejtezés, gyógykezelés tej- és testtömegcsökkenés, gyógykezelés, két elles közötti idő növekedése tejcsökkenés, selejtezés, gyógykezelés tej- és testtömegcsökkenés, selejtezés, gyógykezelés, két elles közötti idő növekedése, többletmunka tejcsökkenés, selejtezés, gyógykezelés, két elles közötti idő növekedése 4 23 22 12 2 5 8 3 17 20 24 Magyar Állatorvosok Lapja 2007. január
A kimutatott veszteségek nagysága eltérő, mert nem minden veszteségforrással számolnak eredményeit a lábvégbetegségek miatti veszteségek nagyságáról és okairól a 2. táblázat mutatja be. Angliában a veszteségek becsült nagysága az évek során folyamatosan emelkedett, és egy 1997-es felmérésben az összes állategészségüggyel kapcsolatos költség 38%-át a tőgygyulladás, 27%-át a lábvégbetegségek miatti veszteségeknek tulajdonították (15). 1998-ban a lábvégbetegségek miatti tehenenkénti éves átlagos veszteségeket 34,61 -re becsülték, amiből a tejárbevétel-csökkenés 15,47, az idő előtti selejtezés 5,2 és a kezelési költségek 13,95 -t tettek ki (2). Hollandiában a lábvégbetegségek egy tejelő tehenészetben a bevétel kb. 4-5%- át kitevő veszteséget okoztak (9). Hollandiában 1997-ben a lábvégbetegségek miatti átlagos veszteséget tehenenként 27 USD-re becsülték éves szinten, amelynek az összetevőit a 3. táblázat részletezi. Magyarországon az egyik becslés egy lábvég-megbetegedésre jutó teljes veszteséget 14 600, vagyis megközelítőleg 15 000 Ft-ra becsülte (54,5 EUR, ha 1 EUR= 275 Ft) (17), egy másik esetenként 28 635 Ft-ra (104 EUR), átlagtehenenként 11 500 Ft-ra (41,8 EUR) (20) (4. táblázat). 3. táblázat. A lábvégbetegségek miatti átlagos éves veszteségek Hollandiában 1997-ben (USD) (8) Table 3. Average losses owing to lameness in the Netherlands Veszteségforrások Esetenként Atlagtehenenként Csökkent tejtermelés 36 Hosszabb két elles közötti idő Kezelési költségek 16 12 Gazda többlet munkaideje Idő előtti selejtezés 17 45 Testtömegcsökkenés 1 Összes veszteség 127 Saját vizsgálatok Anyag és módszer Vizsgálatunk célja az volt, hogy számszerűsítsük a lábvégbetegségek által okozott éves gazdasági veszteségeket nagy létszámú tejtermelő telepek adatai alapján. A modellszámításoknál a részkalkuláció módszerét használtuk, amihez szükséges a lábvégbetegségek elterjedtségére és a termelési mutatók megváltozásának mértékére vonatkozó átlagértékek meghatározása. 4 magyarországi iparszerű tehenészeti telep összesen 1476 holstein-fríz tehenének adatait gyűjtöttük 2005-ben. Mindegyik tehenészetben kötetlen, mélyalmos volt a tartás, a beteg állatokat külön istállóban tartották, és hármasmentesek voltak az állományok. A fejőrendszer típusa eltérő volt, de a tőgygyulladásos egyedeket elkülönítetten fejték. A vizsgált állományok átlagos laktációs tejtermelése 7290 kg, napi tejtermelése 22,06 kg volt, átlagosan 3,79% tejzsírral, 3,16%-os tejfehérjével és 368 ezer szomatikus sejtszámmal. Az 4. táblázat. A lábvégbetegségek okozta becsült éves veszteségek ezer tehenet tartó magyarországi telepen (20) Table 4. Estimated annual losses resulting írom bovine foot diseases in a Hungárián herd with 1000 cows (20) Veszteségforrás Csökkent tejárbevétel Hosszabb két elles közötti idő Gyógyszerköltség Idő előtti selejtezés Összesen 4 246 3 706 829 2 673 11 454 15,4 13,5 3,0 9,7 41,7 3 3 4 9 27 Esetenként Ft EUR 10 614 38,6 9 265 33,6 2 073 7,5 6 683 24,3 28 635 104,1 Átlagtehenenként Ft EUR Állományszinten Ft 4 245 660 3 706 164 829 348 2 673 000 11 454 171 átlagos árutejhányad 95,3%, a két elles közötti idő 424 nap volt. A bemutatásra kerülő gazdasági modellben a lábvégbetegségek által okozott gazdasági kár a következő tényezőkből ered: - csökkent tejárbevétel; - hosszabb két elles közötti idő miatti veszteség; - kezelési költségek; - gazda többletmunkaidejének ára; - idő előtti selejtezés költsége; -testtömegcsökkenés miatti veszteség. A bemutatásra kerülő modellben a lábvégbetegségek miatti csökkent tejárbevétel két tényezőből tevődik össze: egyrészt a csökkent laktációs tejtermelésből, másrészt az antibiotikumos kezelés miatt elkülönített tejből. A lábvégbetegségek hátrányosan befolyásolják a reprodukciós teljesítményt is. Az egészséges és a lábvégbeteg tehenek két elles közötti átlagos idejének ismeretében az ellesek közötti Lábvég betegségek okozta gazdasági veszteség tehenészetben 25
5. táblázat. A számításhoz felhasznált termelési adatok Table 5. Output data used for the calculation Mutató Vizsgált átlagos tehénlétszám Sánta tehenek éves száma Átlagos laktációs tejtermelés (kg/tehén) Nem lábvégbeteg tehenek átlagos laktációs tejtermelése (kg/tehén) Lábvégbeteg tehenek átlagos laktációs tejtermelése Parenteralisan kezelt sánta tehenek éves száma Élelmezés-egészségügyi várakozási idő átlagos hossza tejben (nap/tehén) Átlagos napi tejtermelés (kg/tehén) Átlagos két elles közötti idő (nap) Lábvégbeteg tehenek átlagos két elles közötti ideje (nap) Nem lábvégbeteg tehenek átlagos két elles közötti ideje (nap) Selejtezett tehenek éves száma Lábvégbetegség miatt selejtezett tehenek éves száma Selejtezett tehenek átlagos élőtömege (kg) Sántaság miatt selejtezett tehenek átlagos élőtömege (kg) Nem sántaság miatt selejtezett tehenek átlagos élőtömege (kg) Kuratív célú körmözés éves száma Tehenek átlagos élőtömege (kg) Nem selejtezett lábvégbeteg tehenek átlagos élőtömege (kg) Nem lábvégbeteg tehenek átlagos élőtömege (kg) 6. táblázat. A számításhoz felhasznált áradatok Table 6. Price data used for the calculation Mutató Tejár (Ft/kg) Üszőbeállítás költsége (Ft/üsző) Vágómarha felvásárlási ára (Ft/kg) Üres nap átlagos költsége (Ft/nap) Kuratfv körmözés költsége (Ft/lábvégbeteg tehén) "1 EUR = 275 Ft Érték 1476 284 7290 7381 6803 223 11 22,06 424 443 418 529 55 568 540 571 137 630 589 637 Érték 62,54 258 428 147 430 1 346 idő meghosszabbodása meghatározható. A vizsgált állományokban, egy korábbi közleményben (19) részletezett módszerrel, a hosszabb két elles közötti idő okozta napi veszteséget (üres napok költsége) is kiszámoltuk, és így a lábvégbetegségek okozta két elles közötti idő meghosszabbodása miatti veszteség számszerűsíthetővé vált. A kezelési költségek sorában vizsgáltuk az állatorvos munkadíját és a sántaság miatti gyógyszerköltséget. Mivel a magyar nagyüzemi tehenészetek túlnyomó többségben fix fizetésű üzemi állatorvost alkalmaznak, az állatorvosi munkadíj változatlan költség, ezért ezzel nem számoltunk. A gyógykezelés költségét úgy számítottuk ki, hogy a vizsgált időszakban a lábvégbeteg tehenek kezelésére fordított összes gyógyszerkészítmény mennyiségét a 2005. évi telepi beszerzési gyógyszerárakkal beszoroztuk. Holland vizsgálatok az állatok kezeléséből és a sánta tehenek fejőházba tereléséből adódó, a gazdálkodó munkaidőtöbblete költségével is számolnak (8). A gazdálkodó munkaidejét és annak költségét a modellben nem vizsgáltuk, hiszen a hazai telepek esetében fix fizetésű alkalmazottak dolgoznak, akiknek ezen tevékenységek elvégzése a munkakörükbe tartozik. Az idő előtti selejtezés által okozott veszteségek számításánál a selejt tehén árát és az üszőbeállítás költségét vettük figyelembe (állatérték-különbözeti módszer). A selejt tehén vágóértékét nagymértékben csökkenti, hogy a lábvégbetegség miatt a tehenek jelentős testtömeget veszítenek, amit szintén figyelembe vettünk a számításoknál. A lábvégbetegségek által kiváltott, a nem selejtezett teheneknél fellépő testtömegcsökkenést a nem selejtezett sánta és a nem sánta tehenek élőtömege közötti különbség és a kg-onkénti felvásárlási ár szorzataként határoztuk meg. A lábvégbetegség okozta éves veszteségeket a könnyebb összehasonlíthatóság kedvéért EUR-ben is megadtuk (1 EUR = 275 Ft). A számításokhoz a 2005. évi átlagos termelési és áradatokat vettük figyelembe (5. és 6. táblázat). Eredmények és megvitatás Évente a sántaság a tehenek 1/5-énél fordult elő A sánta tehenek 19,2%-os, a sántaság miatt kezelt tehenek 17,5%-os éves gyakorisággal fordultak elő a tehenek között. A vizsgált állományokban a lábvégbetegség éves gyakorisága hasonló a hollandiai adathoz (21%) (8), viszont alacsonyabb az Angliában megfigyelt 25-55% közötti értékeknél és a korábbi hazai becslésnél (40%) (20). A lábvégbetegség miatti átlagos laktációs tejtermelés-csökkenés 579 kg (7,8%) volt. A lábvégbeteg tehenek 78,5%-a parenteralis gyógykezelésben is részesült, és az élelmezés-egészségügyi várakozási idő miatt elkülönített tej mennyisége 189 kg (a laktációs tejtermelés 2,6%-a) volt. A laktációs tejhozamveszteség a lábvég- 26 Magyar Állatorvosok Lapja 2007. január
A lábvégbeteg tehenek egyötödét kellett selejtezni A két elles közötti idő 25 nappal nőtt meg A sántaság átlag 41,7 kg élőtömegveszteséget okozott 7. táblázat. A lábvégbetegségek okozta éves veszteségek Table 7. Annual losses due to lameness Veszteségforrás Csökkent tejárbevétel Hosszabb két elles közötti idő Gyógykezelés költsége Idő előtti selejtezés Élőtömeg-csökkenés Összesen nek csak 2%-át teszi ki. WESLEY (22) szerint is a felhasznált gyógyszerek ára a legkisebb tényező az összköltségen belül, de szerinte a csökkent tejtermelésből származik a veszteségek kétharmada. A lábvégbeteg teheneknél kimutatott összes veszteség a vizsgált állományban 88 000 Ft, ami többszöröse az első hazai felmérés (17) által becsült összegnek, aminek oka, hogy vizsgálatunkban a csökkent tejárbevétel és a gyógykezelés mellett még 3 másik veszteségforrást is figyelembe vettünk. Ugyanakkor az át- Átlagtehenenként Ft EUR 7 605 1 372 341 6 671 952 16 941 27,66 4,99 1,24 24,26 3,46 61,60 Esetenként Ft 39 525 7 133 1 772 34 669 4 946 88 046 EUR 143,73 25,94 6,44 126,07 17,99 320,17 Megoszlás (%) 44,9 8,1 2,0 39,4 5,6 100,0 betegségek miatt átlagosan 767,5 kg-ot (10,4%-ot) ért el. Ez a laktációnkénti tejhozamcsökkenés jóval magasabb a nemzetközi adatok alapján összeállított hazai becslésben figyelembe vettnél (20). Lábvég betegség miatt évente a tehenek átlagosan 3,73%-át (55 állat) selejtezték, ami az összes selejtezés (529 állat) 10,4%-a, ill. a lábvégbeteg tehenek (254 állat) 19,4%-a. A sánta tehenek selejtezéskori tömege 31,2 kg-mal volt kisebb nem lábvégbeteg társaikéhoz képest, ami átlagosan 5,5%-os vágáskori testtömegcsökkenést jelent. A korábbi hazai veszteségbecslésben a sántaság miatt selejtezett tehenek átlagos éves gyakorisága csak 1,65%-os volt (20), viszont a selejtezéskori testtömegcsökkenésre jóval több, 110 kg-os értéket vettek akkor figyelembe a megelőző nemzetközi tapasztalatok alapján (20). A nem selejtezett lábvégbeteg teheneknél (az összes sánta tehén 80,6%-a) a két elles közötti idő átlagosan 25 nappal nőtt meg (418 napról 443-ra, miközben az állomány átlagos értéke 424 nap volt). Ez közel azonos a nemzetközi felmérésekben kimutatott, a sánta teheneknél átlagosan 19 nappal hosszabb két borjazás közötti idővel (20). A vizsgált tehénpopulációban 14 hónapos átlagos két elles közötti idő esetén egy üres nap 430 Ft átlagos költséget okozott. A hazai gyakorlatban csak a súlyosabban sánta teheneket gyógykezelik. A felmért állatoknál a lábvégbetegségek miatt kezelt tehenek átlagos éves gyakorisága a tehenek között 17,5% volt. A lábvégbetegségek gyógykezelésének elterjedt hazai gyakorlata több egymást kiegészítő tevékenységből áll. A gyógykezelés során minden esetben kormoznék. Ennek a kuratív körmözésnek a költségével számolhatunk. (Általában - megelőzés céljából - évente egyszer az egész állományt kormozik, de ez nem a gyógykezelés része, így ezzel nem számoltunk.) A sánta tehenek kezelésére összesen 318 871 Ft értékű gyógyszert használtak fel. A kuratív célú körmözés átlagos gyakorisága a tehénlétszámhoz viszonyítva 9,3% (137 állat), éves összköltsége 184 378 Ft (1346 Ft/lábvég beteg tehén) volt. Tehát a lábvégbetegségek miatti gyógykezelések költségei 503 249 Ft-ot tettek ki. A lábvégbeteg tehenek élőtömege (595 kg) 6,6%-kal, 41,7 kg-mal volt kevesebb a nem sántákéhoz (637 kg) képest, ami nagyobb a korábbi hazai becslés 4%- os értékénél (20). Egy átlagtehénre nézve a lábvégbetegség miatti éves számszerűsített veszteség 16 941 Ft-ot (61,6 EUR) tett ki 2005-ben. A kár legnagyobb része, mintegy 45%-a a csökkent tejárbevételből, 39,4%-a az idő előtti selejtezésből származott, míg a gyógyszerköltség csak 2%-ot tett ki. Egy lábvégbeteg tehén esetén 88 ezer Ft (320,1 EUR) volt az átlagkár (7. táblázat). A kimutatott átlagtehenenkénti, ill. esetenkénti veszteség jelentősen nagyobb, mind a korábbi hazai becslések 11 454, ill. 28 635 Ft (20), vagy a hollandiai felmérés 27 USD, ill. 127 USD adatánál (8), ugyanakkor megoszlásában itt is a csökkent tejárbevétel és az idő előtti selejtezés a legnagyobb veszteségforrás. A csökkent tejárbevétel miatti kár esetenkénti nagysága LEHOCZKY (17) becslésének több mint kétszerese, viszont a hosszabb két elles között időből adódó veszteség csak kb. fele az általa becsültnek. A legkisebb veszteséget az összes felmérésben a gyógyszerköltség képviseli, ami a vizsgált állományban a veszteség Lábvégbetegségek okozta gazdasági veszteség tehenészetben 27
lagtehenenkénti számszerűsített veszteség nagyságrendileg megegyezik a '90-es években Angliában kimutatott 45 USD (12), ill. 34,61 (2) gazdasági károkkal. Az egyéb betegségek által okozott veszteségek ismeretében megállapítható, hogy Magyarországon is a tőgygyulladások és a szaporodásbiológiai zavarok mögött a lábvégbetegségek okozzák a legnagyobb veszteségeket. Természetesen az egyes tehenészeti telepeknél nagyon eltérő lehet a lábvégbetegségek, ill. az azt alkotó összetevők súlya. Csak a telepi adatok alapján számított veszteségek adnak objektív képet. Az esetek jelentős részében a lábvégbetegségek miatti veszteségek a jó tartási körülmények biztosításával, a gondos, megelőző csülökápolással és a tehén igényeitjobban közelítő takarmányozással jó eséllyel elkerülhetők (13). IRODALOM 1. ÁLBAN, L: Lameness in Danish dairy cows: frequency and possible risk factors. Prev. Vet. Med., 1995. 22. 213-225. 2. Anonim: The Economics of Lameness. The University of Reading., 1998. http://www.rdg.ac.uk/ /livestockdisea cattle/lameness.htm 3. BÁDER E. - GYÖRKÖS I.: Nagyobb figyelmet a kondícióbírálatnak. Agro Napló Online. 2002. http://www. agronaplo.huhttp://www.agronaplo.hu//index.php3?szamid=23&cikkid=579 4. BAGGOTT, D. G. - RUSSELL, A. M.: Lameness in cattle. Br. Vet. J., 1981. 137. 113-132. 5. BENNETT, R. M. - CHRISTIANSEN, K. - CLIFTON-HADLEY, R. S.: Estimating the costs associated with endemic diseases of dairy cattle. J. Dairy Res., 1999. 66. 455-459. 6. CLARKSON, M. J. - DOWNHAM, D. Y. et al.: Incidence and prevalence of lameness in dairy cattle. Vet. Rec, 1996. 138. 563-567. 7. COLLICK, D. W. - WARD, W. R. - DOBSON, H.: Associations between types of lameness and fertility. Vet. Rec, 1989. 125. 103-106. 8. DIJKHUIZEN, A. A. - MORRIS, R. S. (eds): Animál Health Economics. University of Sydney. Sydney, 1997. 41-55. 9. ENTING, H. - Koou, D. et al.: Economic losses due to clinical lameness in dairy cattle. Livestock Prod. Sci., 1997.49.259-267. 10. ESSLEMONT, R. J. - KOSSAIBATI, M. A.: Incidence of production diseases and other health problems in a group of dairy herds in England. Vet. Rec, 1996. 139. 486-490. 11. ESSLEMONT, R. J. - SPINCER, I.: Report No. 2, DAISY - The Dairy Information System. Department of Agriculture, University of Reading. 1993. 12. ESSLEMONT, R. J.: The costs of lameness in dairy herds. In: R. D. MURRAY (ed.): Proceedings of Vl th International Symposium on Diseases of the Ruminant Digit. The British Cattle Veterinary Association. Liverpool, 1990. 237-251. 13. GYÖRKÖS L: Hogyan előzhetjük meg teheneink sántaságát? MezőHír. 2001. http://www.mezohir.hu/ /2001-10/17.html?/12230/Í3/ 14. KELTŐN, D. F. - LISSEMORE, K. D. - MARTIN, R. E.: Recommendations for recording and calculating the incidence of selected clinical diseases of dairy cattle. J. Dairy Sci., 1998. 57. 2505-2509. 15. KOSSAIBATI, M. A. - ESSLEMONT, R. J.: The costs of production diseases in dairy herds in England. Vet. )., 1997. 754.41-51. 16. 17. 19. 20. 22. 23. LEECH, F. B. - DAVIES, M. E. et al.: Disease, Wastage and Husbandry in the British Dairy Herd. HMSO. London, 1960.42 LEHÖCZKY J.: A dermatitisz digitálisz kórkép összefoglalása német szerzők alapján. Holstein Magazin, 2002. 70.(1)34-35. LEHÖCZKY j.: Szarvasmarhák funkcionális csülökkörmözése. Szakdolgozat. SZIE-ÁOTK, Állathigiéniai Tanszék. Budapest, 2001. 34 ÓZSVÁRI L. - KERENYI J.: A szaporodásbiológiai zavarok által okozott gazdasági veszteségek számszerűsítése egy nagyüzemi holstein-fríz tehenészetben. Magy. Állatorv. Lapja, 2004. 726. 523-531. ÓZSVÁRI L.: Állat-egészségügyi döntéselemzés a tejtermelő gazdaságokban. PhD értekezés. SZIE- GTK, Vállalatgazdasági Intézet. Gödöllő, 2004. 145 WELLS, S. J. - TRENT A. M. et al.: Prevalence and severity of lameness in lactating dairy cows in a sample of Minnesota and Wisconsin herds. J. Am. Vet. Med. Assoc, 1993. 202. 78-82. WESLEY, T. (ed.): The Economics of Animál Disease. V&O Publications. Richmond, 1987. 62 WHITAKER, D. A. - KELLY, J. M. - SMITH, E. J.: Incidence of lameness in dairy cows. Vet. Rec, 1983. 7 73. 60-62. Közlésre érk.: 2006. szept 19. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Kar pályázatot hirdet az ÁLLATTENYÉSZTÉS-TUDOMÁNYI INTÉZETBEN egyetemi tanársegédi vagy egyetemi adjunktusi állásra állatorvosi végzettséggel. A pályázatok benyújtásának határideje: 2007. február 15. Felvilágosítás kérhető, valamint a részletes pályázati kiírás megtekinthető a Mezőgazdaság-tudományi kar Dékáni hivatalában munkanapokon, a hivatalos órák alatt. (4032 Debrecen, Böszörményi út 138. Tel.: 06-52-508-489) 28 Magyar Állatorvosok Lapja 2007. január