A régi magyar kenyér és a régi magyar búzafajták Matuz János GK Kft, Szeged
KENYÉR (részlet) Szabó Lőrinc Beléd haraptam, áldott kenyér, és elborzadtam - Habfehér tested kísértete oszlani kezdett, zöldülni s foszlani, s köröttem az eltűnt szobák falain, az utcán, a városon át őt láttam mindenütt, csak őt, a milliárdlelkű mezőt, ahogy szétcsapott, ringva, - már tenger volt, végtelen határ; zöld végtelen, aztán rőt-arany. Hány kalász élt ott, boldogan, hány külön-külön kis akarat, s minden kalászban mennyi mag, és minden magban mennyi mult s mennyi jövendő párosult!
A magyar etimológiai szótár szerint a kenyér [1138 tn. (?), 1395 k.] Jövevényszó, valószínűleg átvétel a permi alapnyelvből, vö. votják kenïr, kevir dara, darakása, derce. A kenyér eredeti jelentése kásaféle, darából készült ételféleség lehetett. búza [1138 tn. (?), 1395 k.] Jövevényszó egy csuvasos típusú török nyelvből a honfoglalás előtti időből, vö: ujgur buγday, kun boγday, buγday, boday, oszmán-török buğday: búza. Nyelvünkbe *buγδay vagy *buγzay alakban kerülhetett.
Búza Apó Népünk hite szerint minden egyes búzaszem magán viseli Jézus Krisztus képét
Első kiadás: 1820
Zemplénagárdi 1 Fotó: dr. Horváth Lajos, NÖDIK Tiszatarjáni1
Fotó: dr. Horváth Lajos, NÖDIK Látrányi 1 Kompolti 20 Nagykunsági 34
1800-as évek búzái Ösztönös nemesítés, Pethe Ferenc 1805 Csorba A. 1834. 6 búzafajta 1864 Mokry Sámuel, céltudatos búzanemesítés, rendszeres tenyészkiválasztás
Székács Elemér 1870-1938 1906 Székács Elemér, Sóosd, tiszavidéki búza 214 elit, egyed szelekció és pedigréé tenyésztés 1908, Árpádhalma, kalászvadász 1916-ban 9 búzafajta, Székács 1, 17, 19, 239, 266,267,304,319, 330. 1923-ban 6 búzafajta, Sz-1055, Sz-1096, Sz-1226, Sz-1230, Sz- 1239, Sz-1242 Őszi árpa, 7 fajta Tavaszi zab, 2 fajta
Székács búzák kalászai Bunkós, vöröskalászok Fehérkalászú búzák
Baross László 1865-1938 1906, Bánkút, Tiszavidéki búzából pedigré tenyésztéssel Bánkúti 5 és B 417 B 5 x Marquis keresztezésből B1201 és B 1205, állami elismerés 1931, köztermesztésben 1971 és 1965 1933 Kanada, Regina I. díj Állami vetőmag akció 94 % B1201 Nagy sikértartalom, kiváló sütőipari minőség
A Bánkúti 1201 a világkiállításon az alábbi eredménnyel lett a legjobb: Legjobb Bánkúti 1201 Manitoba 84,25 kg hl tömeg, 82,40 kg 17,23% szárazsikér, 14,10% 49,45% nedves sikér 39,20% Ilyen búzafajták létrehozása a mai búzanemesítőknek is nehéz feladat. BÁNKÚTI 1201
A Bánkúti 1201 hazai vetésterületi aránya %-ban Bánkúti 1201 fajta vetésterületi aránya Magyarországon V etésterület % -ban 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1936 1937 1938 1939 1940 1941 1942 1943 1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 Év A Bánkúti 1201 fajta túlélte alkotóját - negyedszázadon át a legjobbak voltak hazánkban, s még 1960-ban is a vetésterület 65%-án termesztették. Csak 1970-től kezdve szűnt meg hazai termesztése. Azonban a nemesítői tenyészkertekben mind hazánkban, mind külföldön most is megtalálható s gyakran bekerül a minőségjavításra irányuló keresztezési programokba.
A bánkúti kísérleti terület az 1930-as években.
Székács 17 Fotó: dr. Horváth Lajos, NÖDIK Bánkúti 1201
Búzafajták vetésterületi aránya 1960-ban %-ban 1% 1% 2% 10% Lovászpatonai 160 15% 2% 65% 4% Karcagi 21 Bánkúti 1201 Bánkúti 1205 Béta Bánkúti Fleischmann 481 Fertődi 293 Kompolti 169 1960-BAN AZ ORSZÁGOS ÁTLAGTERMÉS 1,68 T/HA Forrás: OMMI
Átlag: 13,6q/ha 12,9q/ha 16,2q/ha 12,7q/ha 12,1q/ha A magyar búzatermelés irányelvei, 1931.
Őszi búzák termés eredményei 1930-ban, több száz gazdaság alapján (Hankóczi 1931 nyomán) Átlag Maximum Minimum Termés q/ha 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 35,3 30,2 31,3 29,0 25,0 20,3 18,4 18,2 16,3 28,5 10,4 9,9 8,7 5,2 3,5 Bánkúti Eszterházai Hatvani Székács Ősi magyar Fajtacsoportok
t/ha 6,0 5,5 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,69 A búza átlagtermése 1870-2013 között Rövid szárú, intenzív fajták Minimum 10 év átlaga Maximum 5,44 5,11 4,76 4,72 4,61 4,25 3,99 3,82 3,71 3,47 3,20 Magas szárú nemesített fajták 3,06 2,56 2,64 Tájfajták 1,93 1,85 1,61 1,66 1,69 1,56 1,40 1,23 1,11 1,19 1,17 1,26 1,27 1,14 1,18 0,96 0,84 0,0 1870-1879 1880-1889 1890-1899 1900-1909 1910-1919 1920-1929 1930-1939 1940-1953 ÉVTIZEDEK 1954-1963 1964-1973 1974-1983 1984-1993 1994-2003 2004-2013
2009 2012 56 54 52 50 48 46 44 42 40 38 36 34 32 30 28 26 24 22 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 Országos búza termésátlagok 1870-2013-ig 1900-1909 1931-1940 1943 1946 1949 1952 1955 1958 1961 1964 1967 1970 1973 1976 1979 1982 1985 1988 1991 1994 1997 2000 2003 2006 ÉVEK 1870-1879 q/ha Magas szárú nemesített fajták tájfajták Alacsony szárú, intenzív fajták
A lisztminőség alakulásának összefüggése az aratás időpontjával Lelley, 1950 Fajta neve viaszéréskor 6 nappal 15 nappal aratva később aratva Bánkúti 1201 A1 B1 C2 Bánkúti 1205 B1 A1 B2 F 481 A1 A2 B1 Hatvani 5612 B1 B1 C2 Lovászpatonai 160 B1 B2 C2 Székács 1055 A1 B1 C2
Te búzaszem Takács Tibor verse Te nemesített mag, te búzaszem, Amint itt fekszel a tenyeremen, Te búzaszem, te áldott, te konok, Hány ezredév titkát sokasítod, Hány emberét, ki jó kalászt nevelt, Válogatott és kereste a jelt, Mely ott van minden búzaszem homlokán, Későn terem, vagy éppen jó korán, Oly mindegy az, de végtelen terem, Hogy legyen mindennapi kenyerem, Velünk neveltek az évszázadok, Búzák, milliók sokasodjatok! Te búzaszem nemes mag, földbe rejtve, Te vagy az élet legszebbik szerelme! Köszönöm, hogy meghallgattak