PSZICHOTERAPEUTÁK ETIKAI KÓDEXE KEZELÉS 1. A pszichoterapeuták nem különböztetnek meg, és nem utasítanak vissza faji, nemzetiségi, vallási és egyéb okok miatt senkit, aki kezelésre jelentkezik. 2. A pszichoterapeutáknak biztosítani kell a páciens számára a szabad terapeuta választást és a pszichoterápia önkéntességét. 3. A pszichoterapeuták biztosítják, hogy a kezelés során olyan módszereket alkalmaznak, amelyek a páciensek számára mind rövid, mind hosszú távon minimálisra csökkentik a lehetséges ártalmakat és maximalizálják az előnyöket. 4. A pszichoterapeuták a kezelés megválasztásánál figyelembe veszik a lehetséges alternatívákat: a várható eredményességet, a kezeléssel együtt járó kényelmetlenséget, a kezelési időt stb. 5. A pszichoterapeuták megbeszélik pácienseikkel a terápia célját, és megállapodást kötnek velük. Újabb megállapodást kötnek, vagy a kezelést befejezik, vagy más pszichoterapeutához küldik a pácienst, ha a terápiás célok az ésszerű időhatáron belül nem teljesülnek, vagy a folyamat nem a terápiás célnak megfelelően alakul. Mivel gyerekekkel végzett terápia esetén a gyermekkel a terápiás cél csak részlegesen tisztázható, a megbeszélésbe szükséges a szülőket is belevonni. 6. Amennyiben a pszichoterapeuták és a páciensek közötti megállapodás részét képezi a terápia díja, úgy ennek összhangban kell lennie a mindenkori, a szakmában elfogadott díjazással. Erről a pácienst tájékoztatni kell. Gyermek esetében az esetleges díjazásról a megállapodás a szülőkkel történik, ennek tényéről azonban célszerű a gyereket is tájékoztatni. 7. A pszichoterapeuták elfogadják a páciensek azon jogát, hogy életkoruknak és állapotuknak megfelelő döntéseket hozzanak, de ezzel egyidőben teljes szakmai tudásukkal és felelősségükkel mérlegelik pácienseik helyzetét és döntéseit, és erről a terápia által biztosított keretek figyelembevételével tájékoztatják a pácienst. Gyerekek esetében is tiszteletben tartják a gyerek motiváltságát, de figyelembe veszik döntőképességük, betegségbelátásuk és problémalátásuk korlátozott voltát. 8. A pszichoterapeuták vállalják, hogy a kezelést akkor kezdeményezik, ha tervezhetően végigviszik és befejezik. Amennyiben a terapeuták valamilyen okból erre mégsem képesek, vállalják, hogy pácienseikkel ezt időben közlik, a kezelést nem megszakítják, hanem a pácienst másik terapeutának a kezelési szempontok figyelembevételével átadják. 9. A pszichoterapeuták vállalják, hogy a kezelést dokumentálják, amelyben szerepel a kezelés megkezdésének és befejezésének ideje, valamint az egyes terápiás ülések időpontja és időtartama, a kezelés indikációja, a pácienssel kötött megállapodások, adott esetben a kezelés során esedékessé váló orvosi vagy klinikai pszichológiai vizsgálatok eredménye, illetve a korábbi kezelések, betegségek adatai, a kezelés során esedékes szakmai vagy
interdiszciplináris konzultációk eredménye, a páciens továbbküldése más orvoshoz vagy más kezelésre. SZERZŐDÉS 1. Ha a pszichoterapeuták csak klinikai vizsgálat céljából látják el pácienseiket, akkor ezt világosan közölni kell velük. 2. A kezelés megkezdésekor a pszichoterapeuták megfelelően tájékoztatják pácienseiket a terápia céljáról, a választott módszerről és az alternatív kezelési lehetőségekről. Ha a kezelés nem elfogadott és kipróbált módszeren alapul, hanem a terapeuta saját kísérleti próbálkozása, ezt közölni kell a pácienssel. 3. A gyerekterápiáknak nemcsak a gyerek, hanem részlegesen a szülők is alanyai, emiatt a terápiás szerződést mind a gyerekkel, mind szüleivel meg kell kötni. A gyerek egyetértése nélkül nem lehet vele pszichoterápiát végezni. A serdülőnek el kell ismerni azt a jogát, hogy önállóan, szülői beleegyezés nélkül szerződhessen a terapeutával. SZAKMAI KÉPZETTSÉG 1. A pszichoterapeuták elfogadják, hogy képzettségüket nem maguk ítélik meg. 2. A pszichoterapeuták felismerik és betartják kompetenciájuk határait, mind a hivatalos képzés, mind a szakmai tapasztalat terén. Csak olyan pszichoterápiás tevékenységet végeznek, amelyre megfelelő minősítéssel és kompetenciával rendelkeznek. Ha olyan esettel kerülnek kapcsolatba, amely meghaladja kompetenciájukat, vállalják, hogy megbeszélik az esetet egy olyan kollégával, aki rendelkezik a szükséges képzettséggel. Amennyiben vállalják a páciens kezelését, vállalják és biztosítják a folyamatos szupervíziót. 3. A pszichoterapeuták a tevékenységükkel kapcsolatos személyes problémák vagy konfliktusok esetén szakmai segítséget kérnek, amennyiben az várhatóan segíti őket munkájuk eredményesebb folytatásában. 4. A pszichoterapeuták elfogadják, hogy a hivatalos képzés befejezése után szakmai tudásukat továbbfejlesztik, s erőfeszítéseket tesznek, hogy tudásuk naprakész maradjon. Törekednek a legújabb kutatási eredmények és gyakorlati ismeretek megismerésére és elsajátítására. Részt vesznek formális és informális oktatásban és oktatási, tanulási ismeretek elsajátításában. SZAKEMBEREK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS
1. Azok a pszichoterapeuták, akik szupervíziót végeznek vagy formális képzésben résztvevőkkel, vagy más szakmabeliekkel foglalkoznak, igyekeznek ezen személyek szakmai fejlődését elősegíteni, bátorítani. 2. A szupervizorok felelőssége, hogy meghatározzák a szupervíziós kapcsolatot, világosan tisztázzák a szupervíziós szerep és a kapcsolat határait. 3. Azok a pszichoterapeuták, akik multidiszciplináris környezetben dolgoznak, igyekezzenek kapcsolatot tartani kollégáikkal, tájékoztatni őket döntéseikről, konzultálni velük. 4. A pszichoterapeutáknak, ha az eset szükségessé teszi, a kezelés előtt és során konzultálniuk kell más szakemberekkel a probléma olyan aspektusairól, amelyek meghaladják a szakmai kompetenciájukat. 5. A pszichoterapeuták nem követelhetnek, illetve nem fogadhatnak el kollégáktól külön honoráriumot azért, mert pácienseket az illető terapeutához irányítanak. TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG 1. A pszichoterapeuták csak a páciensnek engedélyével és beleegyezésével használhatják oktatásra, publikálásra és több ember előtt történő bemutatásra a páciensekről szóló klinikai vagy bármely anyagot, információt és megfelelő lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy a páciens személye, adatai ne legyenek felismerhetők. 2. A pszichoterapeuták, ha videót, filmet vagy egyéb felvételt készítenek, a pácienstől írásos beleegyezést kell kérni, amelyben részletezik, hogy vajon a felvétel megmutatható e: a/ más szakembereknek, b/ egyetemi hallgatóknak, c/ laikus közönségnek. 3. Ha a páciens esete publikálásra kerül, a személyes részleteket olyan minimálisra kell csökkenteni, amely még szükséges és elégséges az eset leírásához. 4. A páciensekről szóló iratokat, feljegyzéseket, videó és magnószalagokat, információkat (pl. számítógép) olyan helyen kell tárolni, vagy letétbe helyezni, amely a lehetőségekhez képest a legbiztonságosabban védi ezeket az anyagokat, információkat az illetéktelen hozzáférés elől. 5. A pszichoterapeuták csak pácienseik előzetes hozzájárulásával adnak ki bármiféle információt pácienseikről. Kivételt képez, ha az információ ki nem adása teljes bizonyossággal nagyfokú életveszélyt jelent bármely egyén, vagy igen nagyfokú veszélyt a társadalom számára. Ebben az esetben csak az érintett személyt és az illetékes családtagokat, hivatásos szakembereket, illetve illetékes hatóságokat lehet értesíteni (pl. közvetlen öngyilkossági veszély, gyilkossági kísérlet konkrét terve, merénylet stb.). 6. Gyermekterápia esetében, mivel azt a gyermek környezetében élő felnőttekkel együttműködve lehet csak végezni, a gyerek titkait maximálisan tiszteletben tartva a terapeuta konzultálhat a szülőkkel, pedagógusokkal stb. KUTATÁS, PUBLIKÁCIÓ
1. A páciensek formális beleegyezését kell kérni a terapeutának, ha kutatás részeként megteszteli, vagy interjút készít velük. Világossá kell tenni a páciensek számára, ha ezeket az eljárásokat nem közvetlen terápiás célból végzik. A kutatásba bevont gyerekpopuláció nem kompetens a részvétel felől dönteni, ezért a szülő vagy gondviselő beleegyezését is ki kell kérni. 2. A pszichoterapeuta kutatók törekedjenek arra, hogy a tárgyhoz tartozó törvényeket ismerjék, illetve a humán kutatásokkal kapcsolatos jogszabályokat és szabályozókat vegyék figyelembe. 3. A pszichoterapeuta kutatók felelősséget vállalnak azért, hogy kutatásaikban az Etikai Kódexnek megfelelően járnak el. 4. A pszichoterapeuták egyértelműen meghatározzák, hogy a kialakult publikációs gyakorlat figyelembevételével mások milyen mértékben és arányban járultak hozzá egy adott publikációhoz. 5. Azok a pszichoterapeuták, akik könyvek, cikkek vagy olyan egyéb anyagok szerzői, melyek közkézen forognak, vagy kiadásra kerülnek, kötelesek pontosan idézni, illetve pontosan megjelölni, hogy az eredeti idézet, gondolat, eredmény kitől származik. 6. Publikációk esetén a pszichoterapeuták igyekezzenek az ésszerűség határain belül meggyőződni, hogy a kiadók, illetve egyéb szervezetek az anyagokat megfelelően kezelik és az erről szóló hirdetések, kiadványok, egyéb információk pontosak, tárgyszerűek. A PÁCIENSEK VÉDELME 1. A pszichoterapeuták a terapeuta páciens kapcsolatot nem használják személyes előnyök szerzésére, politikai, vallási célok elérésére, üzleti érdekek kiaknázására, elkerülik a szexuális érintkezést. 2. A pszichoterapeuták csak addig folytatják a terápiás kapcsolatot pácienseikkel, ameddig az ésszerű és a páciensek a terápiás változást tekintve ebből profitálnak. Világos különbséget tesznek a személyes és a szakmai kapcsolat között. 3. A gyerekterapeutákra fokozottan érvényes, hogy nem élhetnek vissza a gyerek kiszolgáltatottságával és csábíthatóságával. SZAKMAI ÖSSZETARTOZÁS, TÁRSADALMI FELELŐSSÉG 1. A pszichoterapeuták nyitottak a páciensek, a diákok, a képzésben résztvevők, a közösségek és a közvélemény számára. Igyekeznek fellépni a pszichoterápiával kapcsolatos inkompetenciák és a pszichoterapeutákkal kapcsolatos esetleges dehonesztálással szemben. 2. Pszichoterapeuták csak pszichoterapeuta képesítés vagy szakvizsga birtokában nevezik magukat pszichoterapeutának. Módszerspecifikus képzettségüket a szabályozással és képesítéssel összhangban tüntetik fel. A feltüntetett módszerspecifikus képzettségnek összhangban kell állnia a vonatkozó rendeletekkel és a nyilvánosságra hozott szakmai névsorral.
3. A pszichoterapeuták képesítésüket sem direkt, sem indirekt módon nem mutatják magasabbnak, pl. a pszichoterápiát kevésbé ismerő más intézmények felé, vagy más irányú képző programok részeként. 4. A pszichoterapeuták kötelesek biztosítani, hogy az alkalmazásukban állók szakmai minősítése és munkája megfelel a pszichoterápia szakmai követelményeinek. 5. A pszichoterapeuták elismerik, hogy a pszichoterápiás hivatás többféle pszichoterápiás iskolán és módszeren alapul. Készek az iskolák, módszerek közötti konstruktív és kritikus tapasztalatcserére, tiszteletben tartva egymás irányzatait, terápiás felfogását és személyét. Nem igyekeznek előnyre szert tenni egy másik irányzat háttérbe szorításával. Viselkedésüket egymás iránt szakmai lojalitás, tolerancia és együttműködés jellemzi. A pszichoterápiás hivatást együttesen képviselik. 6. A pszichoterapeuták vállalják, hogy más pszichoterapeuták által megsértett etikai szabályokról az érintettet tájékoztatják, visszajelentést adnak, illetve a megfelelő szakmai (etikai) fórumo(ka)t értesítik. A visszajelentésre és az értesítésre is az etikai szabályok a mérvadók, a szakmai titoktartás figyelembevételével. 7. A pszichoterapeuták érdekeltek a pszichoterápiát érintő törvények, vagy azok hiányának a közvélemény részére történő ismertetésében. 8. A pszichoterapeuták kijelentik, hogy a szakmai tevékenység a szakemberekre és a páciensekre terjed ki, de törekednek arra, hogy a tevékenységek megtervezésébe, gyakorlati megvalósításába és a szakemberek szabályozásába a nyilvánosságot a körülmények adta határokon belül bevonják. HIRDETÉS 1. A pszichoterapeuták nem alkalmaznak hamis vagy félrevezető hirdetéseket, a hirdetésekben elkerülik a félreértelmezhetőséget. 2. A pszichoterapeuták a lehetőségekhez mérten elkerülik, hogy hirdetés útján toborozzanak pácienseket. AZ ETIKAI KÓDEX ÉRVÉNYESSÉGE 1. Az Etikai Kódex érvényessége kiterjed minden pszichoterápiát végzőre. 2. A Pszichoterápiás Tanácsban képviselt szakmai szervezetek az Etikai Kódex követelményeit oktatási, tudományos és szakmaképviseleti tevékenységükben tagságuk és a képzendők felé érvényesítik. 3. Az egyes pszichoterápiás szaktársaságok a Pszichoterápiás Tanács által elfogadott jelen Etikai Kódexet módszerspecifikus szempontú mellékletekkel látják el. Vállalják, hogy a mellékletek a közös etikai kódexet alapul véve készülnek és, annak mellékleteként, nyilvánosságra kerülnek.
4. A pszichoterapeuta Etikai Kódexet annak mellékleteivel együtt elfogadás után a Pszichoterápiás Tanács tartja nyilván. Módosítása, kiegészítése a Pszichoterápiás Tanács feladata. Ezt az Etikai Kódexet a Pszichoterápiás Tanács egyhangúan elfogadta 1993. februári ülésén.