Jóváhagyta: Deák Miklósné igazgató JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE 2011. III. NEGYEDÉVES MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI A három hónap múlva várható változás körzetenként Tiszafüredi Jászberényi Szolnoki Kunhegyesi Karcagi Törökszentmiklósi Mezıtúri Kunszentmártoni +1,1% és felette +0,1 - +1,0% 0,0 % és alatta Szolnok, 2011. augusztus
Bevezetés A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés (NMF) 2011-ben hatodik éve szerepel a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) eszköztárában, a PHARE idıszakában kialakított Új Szolgáltatási Modell fontos elemét alkotva. Bevezetése jelentıs elırelépést jelentett a munkaügyi szervezetek egyes szintjeinek stratégiai tervezéseinek megalapozásában. A munkaügyi szervezet tevékenységének említett modernizációja kapcsán a kirendeltségek teljes körére kiterjesztett negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés célja, hogy gyors, részletes és aktuális munkaerı-piaci információkat nyerjünk a térség gazdasági szervezeteitıl. A rendszeres (negyedévenkénti) adatszolgáltatás képet ad a következı három hónap várható munkaerıforgalmának alakulásáról, valamint elırejelzi egy évre a változás tendenciáját. A felmérés minden negyedévben egy olyan aktuális kérdéscsoporttal egészül ki (rotációs módon), amelyben a foglalkoztatási szolgálat a munkáltatók véleményére kíváncsi döntéseinek megalapozása érdekében. Jelen esetben arra kértünk választ a megkérdezett cégektıl, hogy melyeket használja a NFSZ szolgáltatások és aktiváló eszközei közül. A 2011. III. negyedéves felmérés a közfoglalkoztatottakra vonatkozó résszel is kibıvült, itt a jelenlegi, illetve a három hónap múlva várható ból kértük lebontani a közfoglalkoztatottakat számát. Jász-Nagykun-Szolnok megye foglalkoztatási helyzete a KSH adatai alapján (2011. II. negyedév) Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2011. II. negyedévében 293,7 ezren tartoztak a 15-74 éves munkavállalási korú népesség közé. Közöttük 157,9 ezren voltak gazdaságilag aktívak, ami egy év alatt 5,8 ezer fıs, közel négy százalékos emelkedést jelent. Ezzel együtt az aktivitási arány 2,5 százalékponttal javult, 53,8%-ra. A régiós adatnál 1,0 százalékponttal kedvezıbb érték az országos átlagtól 1,8 százalékponttal maradt el, azonban növekedése a megyék között a második legjelentısebb volt a vizsgált idıszakban. A KSH munkaerı-piaci felmérése alapján 140,2 ezer fıt, a munkavállalási korú népesség 47,7%-át foglalkoztatták. A foglalkoztatási ráta egy év alatt 1,7 százalékponttal javult a megyében, ami jelentısen nagyobb növekedés, mint az országos +0,4%-pont. A KSH fogalomrendszere szerinti munkanélkülinek 17,7 ezren számítottak. Egy év alatt jelentısen, 12,7%-kal emelkedett számuk, a munkanélküliségi ráta pedig 0,9 százalékponttal, 11,2%-ra nıtt. A ráta a régiós átlagnál 3,2%-ponttal kedvezıbb, az országostól azonban némileg rosszabb volt (+0,4%-pont).. KSH negyedéves munkaerıfelmérése alapján 2010. II. n.év 2011. II. n.év 2011. évi változás 2010- hez képest Foglalkoztatottak (1000 fı) 136,4 140,2 3,8 ezer fı 2,8% Munkanélküliek (1000 fı) 15,7 17,7 2,0 ezer fı 12,7% Gazdaságilag aktívak (1000 fı) 152,1 157,9 5,8 ezer fı 3,8% Gazdaságilag inaktívak (1000 fı) 144,5 135,8-8,7 ezer fı -6,0% Foglalkoztatási ráta (%) 46,0 47,7 1,7 %-pont Munkanélküliségi ráta (%) 10,3 11,2 0,9 %-pont Aktivitási arány (%) 51,3 53,8 2,5 %-pont - 2 -
A KSH felmérése szerint a 4 fı fölötti vállalkozások és a központi és helyi költségvetés szervezetei, társadalombiztosítás és kijelölt non-profit szervezetek 2011. II. negyedévében átlagosan 69 157 fıt alkalmaztak teljes munkaidıben. Ez a 6,7%-kal alacsonyabb 2010. azonos idıszakánál. Nemzetgazdasági ág szerint a legtöbb alkalmazásban álló az ipar (38,1%); az oktatás (11,1%) és a humán-egészségügyi, szociális ellátás (10,0%) területén dolgozott. Jelentısebb növekedést egyedül a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén tapasztaltak (+10,2%), ugyanakkor erısen csökkent az egészségügyben, szociális ellátásban dolgozók (-29,7%) és az ingatlanügyletek (-21,4%) területén foglalkoztatottak száma. A teljes munkaidıben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete megközelítıleg 160,5 ezer forint volt, 7,6%-os éves növekedést követıen. A növekedés kiugróan magas volt az információ, kommunikáció területén (+38,3%, +55 577 forint) de jelentıs volt még az ingatlanügyletek ágban (+14,7%) és az iparban is (+10,3%). Némi csökkenés volt tapasztalható pénzügyi, biztosítási területen (-5,0%, bár továbbra is itt volt a legmagasabb az átlagbér), és a mővészet, szórakozás, szabadidı gazdasági ágban (-3,6%). A nyilvántartott álláskeresık helyzete Jász-Nagykun-Szolnok megyében (2011. I. félév) Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2011. elsı félévében átlagosan 32 246 fı álláskeresı szerepelt a munkaügyi nyilvántartásokban. Számuk az elızı év azonos idıszakához képest 9,7 százalékkal (2 853 fıvel) emelkedett. A kirendeltségek közül leginkább Kunhegyes (+28,7%) térségében nıtt az állástalanok száma. Csökkenés sehol nem volt tapasztalható, bár Mezıtúron lényegében nem változott az állástalanok száma (+1,0%), és Jászberény térségében is alig haladta meg a két százalékot a növekedés üteme. A férfiak aránya 2011. elsı félévében magasabb volt, mint a nıké. 17 082 fıs uk 53,0%-os arányt jelentett, bár egy év alatt a nıknél kisebb mértékben emelkedett (+1 035 fı, +4,4%). A 15 164 nı 13,6%-kal több, mint a megelızı év azonos idıszakában regisztrált szám, arányuk így 47,0%-ra emelkedett. Az iskolai végzettség tekintetében a legfeljebb általános iskolát végzettek 14 620 fıs átlaga az álláskeresıkön belül 45,3%-ot jelentett. Szakmunkásképzıt és szakiskolát 30,2% végzett, míg szakközépiskolai és technikumi végzettséggel 12,9% keresett állást. Gimnáziumi érettségivel az álláskeresık 8,1 százaléka rendelkezett, a diplomások aránya pedig 3,5% volt. Az álláskeresıkön belüli megoszlást nézve leginkább a legfeljebb 8 általánossal rendelkezık arányemelkedése volt megfigyelhetı egy év alatt (+2,0 százalékpont), míg a szakmunkásképzıt végzetteké 2,4 százalékponttal csökkent, köszönhetıen annak, hogy a többi csoporttal ellentétben az ı uk lényegében nem változott. Az egyetemet végzettek körében ugyanakkor közel 30%-os gyarapodás volt tapasztalható, bár ez ban csak +55 fıt jelentett. Az állás nélkül lévık nagyobb hányada, 86,6%-a azaz 27 925 fı fizikai foglalkozású volt, mely arány lényegében megegyezik a 2010. azonos idıszakában mérttel annak ellenére, hogy az eltelt idı alatt a 9,3%-kal (2 370 fıvel) nıtt. A növekedés mértéke a vizsgált idıszakok viszonylatában a szellemi foglalkozásúak körében volt intenzívebb (+12,6%), a mérsékeltebb emelkedés (+482 fı) mellett, így az álláskeresıkön belüli arányuk 13,4%-ot tett ki (+0,3 százalékpont). - 3 -
Az elsı félév során a nyilvántartásba belépı álláskeresık összesített száma megközelítette a 23 ezer fıt, ami mintegy negyedével több, mint az elızı év elsı félévében. Minden kirendeltségen emelkedés volt tapasztalható, a legkisebb mértékő (+9,6%-os) Mezıtúr körzetében. Az elsı alkalommal nyilvántartásba kerülı 1 360 fı 7,0%-kal, 97 fıvel volt kevesebb a tavalyi adatnál. Az összes belépı 5,9 százalékát adó Kunhegyes kivételével minden kirendeltségen csökkenést mutatott. 2011 elsı hat hónapjának átlaga alapján a megyében a nyilvántartott álláskeresık 63,0 százaléka (20 316 fı) kapott jogszabályi elıírások teljesülése alapján ellátást a munkaügyi központtól, vagy a lakóhelye szerinti illetékes önkormányzattól, mely arány 0,7 százalékponttal magasabb, mint az elızı évben. Az ellátottak átlagos a ez idı alatt 11,0%-kal (2 013 fıvel) emelkedett. A felmérésbe bevont munkáltatók összetétele Az aktuális negyedéves felmérés során a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kirendeltségi munkatársak 390 munkáltatót kerestek meg, melybıl 342 kitöltött és értékelhetı kérdıív született. A visszaérkezési arány 87,7%, ami megfelel a korábbi negyedévekben megszokottnak. A résztvevı 342 vállalat 0,7 százalékát jelenti a megyében regisztrált 50 040 vállalatnak (KSH, 2010. június 30-i adat), ez az elızı felmérésekhez hasonló arány. Méret szerint kategorizálva a válaszadók 54,4%-a mikro- vagy kisvállalkozás volt, míg közepes méretőnek 38,3%-uk számított. A nagyvállalatok 7,3%-ot képviseltek. A válaszadók száma vállalati méret szerint (2011. III. negyedév) Szolnoki Karcagi Mezıtúri Jászberényi Tiszafüredi Törökszentmiklósi Kunszentmártoni Kunhegyesi Jász- Nagykun- Szolnok (db) Mikro 9 9 2 2 0 2 8 5 37 Kis 46 17 19 16 15 14 13 9 149 Közép 32 24 15 20 11 11 7 11 131 Nagy 10 8 2 2 0 1 1 1 25 Összesen 97 58 38 40 26 28 29 26 342 (%) Mikro 9,3 15,5 5,3 5,0 0,0 7,1 27,6 19,2 10,8 Kis 47,4 29,3 50,0 40,0 57,7 50,0 44,8 34,6 43,6 Közép 33,0 41,4 39,5 50,0 42,3 39,3 24,1 42,3 38,3 Nagy 10,3 13,8 5,3 5,0 0,0 3,6 3,4 3,8 7,3 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A 2011. III. negyedévi munkaerı-gazdálkodási felmérésben résztvevı cégek ágazati megoszlása lényegesen nem változott a korábbi negyedévekhez képest, hiszen az adatok összehasonlíthatósága érdekében a kirendeltségi munkatársak negyedévrıl-negyedévre igyekeznek ugyanazokat, vagy hasonló jellegő partner cégeket felkeresni a kérdıívvel. A felmérésbe vont cégek körének meghatározásánál munkatársaink arra törekedtek, hogy a minta jól reprezentálja a munkaügyi körzet jellemzıit. - 4 -
A korábbi negyedévekhez hasonlóan a válaszolók legnagyobb hányada az aktuális idıszakban is a feldolgozóiparba tartozott (27,5%). Összesen 94 cég szerepelt ebben az ágban, közülük 22 fémalapanyag, fémfeldolgozással, 19 élelmiszer, ital, dohánytermékfeldolgozással, 15 textil, ruházat, bırfeldolgozással és 10 fafeldolgozással, papírtermék gyártással foglalkozott. A feldolgozóiparon kívül még a mezıgazdaság, erdıgazdálkodás 45 cége (13,2%), a kereskedelem, gépjármőjavítás 42 munkáltatója (12,3%) és az oktatás 34 szervezete (9,9%) képviselt jelentısebb arányt. Létszám-kategóriákra lebontva a mikro- és kismérető vállalatok körében az átlagnál magasabb volt a kereskedelmi, a mezıgazdasági és az építıipari vállalkozások részesedése, a közepeseknél az oktatás szerepelt sokkal nagyobb súllyal, míg a nagyvállalatok 40%-a a feldolgozóiparba, ötöde pedig az egészségügy, szociális ellátás kategóriába tartozott. (1. sz. melléklet) A 2011. III. negyedéves munkaerı-piaci felmérésben a kérdıív a korábbiaktól némileg eltérı tartalommal rendelkezett: a jelenlegi, és a 3 hónap múlva várható átlagos statisztikai on belül rákérdeztünk a közfoglalkoztatottak számára is, míg a felvételre/elbocsátásra vonatkozó kérdésben kizárólag a közfoglalkoztatás nélküli ra irányult a kérdés. Ezért az összehasonlíthatóság kedvéért az elemzés elsısorban a közfoglalkoztatás nélküli okra vonatkozik a továbbiakban, míg a közfoglalkoztatottakkal külön foglalkozunk. A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág Teljes munkaidıben alkalmazásban állók száma * A megkérdezett cégeknél foglalkoztatottak száma Foglalkoztatottak száma közfoglalkoztatás nélkül Reprezentációs arány, % 2011. II. n.év 2011. június 30. A Mezıgazdaság, erdıgazd., halászat 4 054 2 678 2 439 60,2 B-E Ipar összesen 26 332 12 348 12 281 46,6 E ebbıl: Feldolgozóipar 24 391 10 624 10 624 43,6 F Építıipar 3 356 716 586 17,5 G Kereskedelem, gépjármőjavítás 6 646 1 801 1 801 27,1 H Szállítás, raktározás 2 061 1 121 1 121 54,4 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 1 402 322 322 23,0 J Információ, kommunikáció 170 16 16 9,4 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 510 206 206 40,4 L Ingatlanügyletek 372 71 71 19,1 M Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység 796 378 378 47,5 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 1 822 856 856 47,0 Közigazgatás, védelem; kötelezı O társadalombiztosítás 6 077 1 009 633 10,4 P Oktatás 7 651 2 825 2 806 36,7 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás 6 897 4 324 4 270 61,9 R-U Mővészet, szórakoztatás; Egyéb szolg.; Háztartás m.adói tev.e; Ter. kívüli szerv. 1 011 487 466 46,1 Összesen: 69 157 29 158 28 252 40,9 *Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis A KSH 2011. II. negyedéves adatai alapján a megyében a 4 fı fölötti vállalkozások és a központi és helyi költségvetés szervezetei, társadalombiztosítás és kijelölt non-profit - 5 -
szervezeteknél alkalmazásban állók száma 69 157 fı volt. A válaszadó cégeknél ebbıl 28 252 fıt foglalkoztattak (közfoglalkoztatás nélkül), ami 40,9%-os arány. A mezıgazdaságban és a humán-egészségügy, szociális ellátás ágazatában tevékenykedı cégeket az átlagnál nagyobb, 60%-ot is meghaladó arányban sikerült bevonni. Az építıiparban, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, az információ, kommunikáció, az ingatlanügyek és a közigazgatás, védelem, kötelezı társadalombiztosítás nemzetgazdasági ágakban ugyanakkor az átlagnál jóval kisebb arányban fedi le a válaszadóknál foglalkoztatottak száma az összes alkalmazásban állók át. A felmérésben részt vevı cégek alkalmazottainak közel 40%-a, 10 624 fı a feldolgozóiparban dolgozott, ezen belül 3,5 ezren villamos berendezés gyártásával, 2,2 ezren élelmiszer, ital, dohánytermék elıállításával foglalkoztak, de jelentıs volt még a fémalapanyag, fémfeldolgozás 1,4 ezres és a textília, ruházat és bırtermékek elıállításával foglalkozó 1,5 ezres alkalmazotti a is. A feldolgozóipar után a második legjelentısebb ágazat a humán-egészségügyi, szociális ellátás volt a 4 270 fıs állományával, ami a teljes 15,1%-át adta. A foglalkoztatottak közel tizedét alkalmazták az oktatás területén, és ettıl némileg elmaradó arányt képviselt a mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat ágazata. (2.b. sz. melléklet) A harmadik negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérésben részt vevı adatszolgáltatók dolgozói ának vállalati méret szerinti összetétele a sokévi tapasztalatnak megfelelıen merıben eltér a válaszoló szervezetek azonos megbontásától. Míg a vállalatok számát tekintve a mikro- és kisvállalkozások súlya volt tapasztalható, addig ık a teljes alig 15 százalékát foglalkoztatták. Közel azonos, 42,1-42,8 százalékos arányt alkalmaztak a közepes és a nagyvállalkozások. A következı három hónap várható tendenciái A megyében 2011. szeptember végéig tervezett bıvítések és -leépítések hatására a felmérésben résztvevı vállalatoknál foglalkoztatottak száma lényegében stagnálni fog (+58 fı, +0,2%). Az egyenleg 681 fı felvételébıl és 623 fı elbocsátásából fog adódni. A bevont szervezetek 15,5 százaléka, 53 vállalkozás számított csökkenı mal, míg növekedést közel kétszer annyian, 104-en vártak. A többség, a válaszolók 54,1 százaléka nem tervezett változtatni a nála foglalkoztatottak számán három hónapos idıtávon. Az ágazatok közül a mezıgazdaságban többen számoltak csökkenéssel, mint növekedéssel, bár a válaszadók kétharmada inkább csak stagnálást jelölt meg. Az oktatásban érzıdik a közeledı tanévkezdés, ugyanis 13 cég jelölt meg növekedést, míg 7-en csökkenést, bár a többség náluk is stagnálásra számít (14 válasz). Létszám-kategóriák szerint a mikrovállalkozások körében várható a legkisebb mozgás, mindössze ötödük jelölt meg valamilyen változást: a 37 cégbıl kettı csökkenést, 6 növekedést. A kisvállalkozások körében is közel hattizedes a stagnálást jelzık aránya, növekedéssel pedig háromtizedük számol. A közepes mérető cégeknél már kicsit jelentısebb mozgás várható, a cégek 46 százaléka (131-bıl 60) jelölt stagnálást, 34,4% bıvítésre, 19,8% csökkenésre számít. A nagyvállalatok közül ugyanannyian számolnak növekedéssel, mint stagnálással (9-9 válaszadó a 25-bıl), míg csökkenést 7 cég jelölt meg. - 6 -
Az adatszolgáltató munkáltatók várakozásai eltérıen alakulnak 3 hónapos idıtávon a FEOR 2008 szerinti csoportokat figyelembe véve. Legnagyobb mozgás (a felvétel és elbocsátás abszolút összege) a szakképzettséget nem igénylı foglalkozások körében várható, de nem sokkal marad el a gépkezelık, összeszerelık, jármővezetık csoportjának mozgása sem. Legnagyobb belépési ot az egyszerő foglalkozásokon kívül az ipari és építıipari foglalkozások körében prognosztizáltak, és a ki-belépık egyenlege is itt a leginkább pozitív, +124 fıs. A gépkezelık, összeszerelık, jármővezetık csoportjában ugyanakkor -122 fıs egyenleg várható, ami 229 fı elbocsátásából és 107 fı felvételébıl adódik össze. Említést érdemel még a felsıfokú képzettség önálló alkalmazását igénylı FEOR-csoport +36 fıs egyenlege, míg a többi csoportban a 10 fıs nagyságot sem éri el a várható változás. A 3 hónap múlva várható ki- és belépési forgalom FEOR 2008 bontás szerint (fı) (közfoglalkoztatás nélkül) 250 0 +36-5 -9 +6 +3 +124-122 +31 150 BELÉPİ KILÉPİ Egyenleg: +58 50 3 80 55 5 43 7 185 107-3 -44-60 -14-37 -10-61 -229 196-165 -50-150 Gazd-i és igazg-i, érdekképv-i vezetık, tv.hozók Felsıfokú képz. önálló alkalmazását igénylı fogl. Egyéb felsıfokú vagy középfokú képz. igénylı fogl. Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) fogl. Kereskedelmi és szolgáltatási fogl. Mezıgazd-i és erdıgazd-i fogl. Ipari és építıipari fogl. Gépkezelık, összeszerelık, jármővezetık Szakképzettséget nem igénylı (egyszerő) fogl. -250 A kirendeltségek közül kettıben, Jászberényben és Kunszentmártonban számoltak csökkenéssel, -1,2 és -0,4%-kal. Szolnok, Törökszentmiklós és Tiszafüred körzetében 1% alatti emelkedésre lehet számítani, míg Kunhegyesen, Karcagon és Mezıtúron valamelyest 1% fölötti bıvüléssel, ám összességében elmondható, hogy egyik kirendeltségen sem kell kiugró mozgásra számítani a megkérdezett cégek válaszai alapján. (3., 4. sz. melléklet) - 7 -
Az egy év múlva várható tendenciák Tizenkét hónapos távlatban a válaszoló munkáltatók még a három hónapos elırejelzésnél is kisebb mozgást jósoltak. Összesen 20 fıvel, 0,1%-kal várható nagyobb körükben egy év múlva, amivel az alkalmazottaik száma 29 178 fıre nı. Arányát tekintve közel azonos nagyságú emelkedést (2,8-2,9%-ot) adtak meg a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, a pénzügyi, biztosítási tevékenység, és az oktatás ágazataiba tartozó vállalatok, ában azonban kiemelkedı az oktatás 78 fıs emelkedése. Legnagyobb csökkenésre a vízellátás, szennyvízgyőjtés ágazatban (-67 fı) és a mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat (-54 fı) terén számítanak. Kirendeltségi bontásban két térség érdemel kiemelést: Karcagon 2,9%-os csökkenés várható, míg Tiszafüreden ezzel szemben 2,2%-os többletre számítanak a megkérdezett vállalatok. A többi kirendeltségen az egy százalékot sem éri el a változás aránya. (3., 5. sz. melléklet) A korábbi negyedévekben jelzett mozgások összevetése a tényleges helyzettel A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérésbe bevont és választ is adó cégek száma negyedévrıl-negyedévre állandóan változik, emellett esetlegesen nem ugyanazok a munkáltatók szerepelnek a felmérésben, e tekintetben a tervezett és a tényleges adatok összehasonlítása nem ad teljeskörő, reális képet. A 2011. III. negyedéves ok még a közfoglalkoztatás nélkül is magasabban alakultak, mint azt az elızı negyedévben elıre jelezték, és az elızı évi prognózisnál is magasabb értéket kaptunk. A válaszadók ának összevetése az elızı idıszakokban tervezett mal Megnevezés 2010. III. n.évi tény 2011. II. n.évi tény 2011. III. n.évi tény 2011. III. n.évi tény közfog. nélkül 2011. II. n.évben +3 hónapra prognosztizált 2010. III. n.évben +12 hónapra prognosztizált Foglalkoztatotti 28 580 26 608 29 158 28 252 27 088 28 125 Cégek száma 348 342 342 - - A válaszadók körében a adatok gazdasági ágankénti összetételének vizsgálatán keresztül a valós helyzet jobban megközelíthetı. A 2010. III. negyedéves felmérés egy éves elırejelzéséhez viszonyítva a jelenlegi alkalmazotti TEÁOR szerinti megoszlásában kis mértékő csökkenés figyelhetı meg a feldolgozóipar (-2,1 százalékpont) és a közigazgatás (-1,4 százalékpont) területén, ugyanakkor némiképp nıtt az adminisztratív, szolgáltatást támogató tevékenység részaránya (+1,9%-pont). Az elızı negyedéves felmérésben megkeresett munkáltatók negyedéves elırejelzéséhez viszonyítva hasonló tendenciák figyelhetık meg: feldolgozóipar -1,2, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek +1,2 százalékpont. - 8 -
A felmérésbe vont válaszadóknál alkalmazott összevetése az elızı idıszakokban tervezett mal nemzetgazdasági ágazatonként Megnevezés 2011. III. negyedévi 2011. III. negyedévi közfog. nélkül 2011. II. n.évben +3 hónapra prognosztizált 2010. III. n.évben +12 hónapra prognosztizált TEÁOR fı % fı % fı % fı % Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat 2 678 9,2 2 439 8,6 2 424 8,9 2 577 9,2 Bányászat, kıfejtés 180 0,6 180 0,6 178 0,7 179 0,6 Feldolgozóipar 10 624 36,4 10 624 37,6 10 776 39,8 11 168 39,7 Vill.energia-, gáz-, gızellátás, légkond. 0 0,0 0 0,0 0 0,0 26 0,1 Vízellátás; szennyvíz győjtése, kezelése, hull. 1 544 5,3 1 477 5,2 1 194 4,4 1 291 4,6 Építıipar 716 2,5 586 2,1 603 2,2 674 2,4 Kereskedelem, gépjármőjavítás 1 801 6,2 1 801 6,4 1 748 6,5 1 752 6,2 Szállítás, raktározás 1 121 3,8 1 121 4,0 1 007 3,7 918 3,3 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 322 1,1 322 1,1 206 0,8 238 0,8 Információ, kommunikáció 16 0,1 16 0,1 20 0,1 16 0,1 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 206 0,7 206 0,7 211 0,8 204 0,7 Ingatlanügyletek 71 0,2 71 0,3 70 0,3 67 0,2 Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység 378 1,3 378 1,3 397 1,5 405 1,4 Adminisztratív és szolgáltatást tám. tev. 856 2,9 856 3,0 489 1,8 315 1,1 Közigazgatás, védelem; kötelezı társ.bizt. 1 009 3,5 633 2,2 471 1,7 1 006 3,6 Oktatás 2 825 9,7 2 806 9,9 2 624 9,7 2 607 9,3 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 4 324 14,8 4 270 15,1 4 209 15,5 4 287 15,2 Mővészet, szórakoztatás, szabad idı 348 1,2 333 1,2 342 1,3 316 1,1 Egyéb szolgáltatás 139 0,5 133 0,5 119 0,4 79 0,3 Összesen 29 158 100,0 28 252 100,0 27 088 100,0 28 125 100,0 A keresett és túlkínálati foglalkozások bemutatása A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés lehetıséget ad a kirendeltségi munkatársaknak az elkövetkezı 3 hónap munkaerımozgásának szakmánkénti megismerésére. A választ adó szervezetek megjelölik azokat a szakmákat, amelyeknél csökkentést, vagy bıvítést terveznek. A 2011. harmadik negyedéves megkérdezés során elıre jelzett be- és kilépı forgalom a megyében 143 munkakört érint, túlnyomó többségüknél azonban 10 fı alatti mozgás várható. 14 szakmában haladja meg a be- és kilépık egyenlege abszolút értékben a 10 fıt, azaz 14 olyan szakma van, ahol jelentıs felvételi vagy elbocsátási többlet lesz várható a következı negyedévben. Közülük 9 szakmában pozitív, ötben pedig negatív egyenleget jelöltek a válaszadók. - 9 -
Szakmák, melyek esetében 10 fı feletti mozgás várható 3 hónapon belül (közfoglalkoztatás nélkül) Szakma megnevezése Belépı Kilépı Egyenleg (fı) (fı) (fı) Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító 53 0 53 Konyhai kisegítı 29-3 26 Egyszerő ipari foglalkozású 87-70 17 Általános iskolai tanár, tanító 23-6 17 Egyéb, máshova nem sorolható ipari és építıipari 15 0 15 foglalkozású Középiskolai tanár 33-19 14 Szabó, varró 14-1 13 Ápoló, szakápoló 22-10 12 Hegesztı, lángvágó 11 0 11 Portás, telepır, egyszerő ır 1-13 -12 Autóbuszvezetı 8-20 -12 Szociális segítı 0-13 -13 Egyéb, máshova nem sorolható szolgáltatási foglalkozású 7-20 -13 Villamosberendezés-összeszerelı 5-128 -123 A mozgás a villamosberendezés-összeszerelı szakmában lesz a legjelentısebb, ahol 123 fıs negatív egyenleg várható. Jelentısebb pozitív egyenleget ezzel szemben a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító szakmában (+53 fı) és a konyhai kisegítı (+26 fı) feladatkörben lehet várni. Közfoglalkoztatás A 2011. III. negyedéves felmérésben a közfoglalkoztatás keretében alkalmazott jelenlegi, és három hónap múlva várható ról is kértünk információkat. A megkérdezett cégeknél foglalkoztatott 29 158 fı közül 906-at alkalmaztak ilyen formában, a teljes 3,1%-át. A közfoglalkoztatottak legnagyobb részét, 41%-át a közigazgatás, védelem, kötelezı társadalombiztosítás ágazatában alkalmazták, ahol a teljes közel négytizedét a közfoglalkoztatottak adták. De kiemelkedıen sokan dolgoztak közülük a mezıgazdaságban (26,3%) és az építıiparban (14,3%) is. Három hónap múlva is ez a három ágazat lesz a legjelentısebb a közfoglalkoztatásban, bár az arányok némileg módosulnak: a közigazgatás és az építıipar részesedése egyaránt mintegy 5 százalékponttal emelkedik, míg a mezıgazdaságé 2,8 százalékponttal csökken. A következı negyedévben a közfoglalkoztatottak száma várhatóan kis mértékben, 7,2 százalékkal fog emelkedni a megkérdezett munkáltatóknál. (6. sz. melléklet) A NFSZ szolgáltatásainak, eszközeinek jelentısége A negyedik, változó tartalmú kérdésben ezúttal a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által nyújtott eszközök, szolgáltatások munkáltatói megítélésérıl kérdeztük a munkaadókat. A felsorolt eszközök fontosságát egy egytıl ötig terjedı skálán jelölhették, ahol az egyes a legfontosabb, 2-4-ig fontosnak, 5-ös esetén kevésbé fontosnak nevezhették az adott eszközt, illetve jelezhették, ha az adott támogatást egyáltalán nem tartják fontosnak, vagy esetleg nem ismerik azt. - 10 -
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat eszközeinek megítélése Megítélés Legfontosabb (1) Fontos (2-3-4) Kevésbé fontos (5) Egyáltalán nem fontos (X) Nem ismeri (00) Összes válasz* Eszköz neve db % db % db % db % db % 100% Munkaközvetítés 83 32,5 106 41,6 36 14,1 30 11,8 0 0,0 255 Uniós munkaközvetítés (EURES) 0 0,0 12 5,5 60 27,3 113 51,4 35 15,9 220 Tájékoztatás a munkaerı-piacról 15 4,8 157 50,3 44 14,1 94 30,1 2 0,6 312 Foglalkoztatási jogszabályok ismertetése Munka melletti képzést támogató lehetıségek 77 23,9 128 39,8 22 6,8 92 28,6 3 0,9 322 16 5,4 127 42,8 45 15,2 98 33,0 11 3,7 297 Tájékoztatás a munkanélküliek összetételérıl 5 3,0 110 65,1 0 0,0 48 28,4 6 3,6 169 START kártya család 81 25,3 144 45,0 19 5,9 74 23,1 2 0,6 320 Bérjellegő támogatások 138 42,9 99 30,7 14 4,3 69 21,4 2 0,6 322 Létszámleépítéssel kapcsolatos segítségnyújtás 26 9,3 82 29,2 63 22,4 100 35,6 10 3,6 281 Járulékkedvezmény KKV-k és civil szervezeteknek Munkahelymegırzı / válságkezelı programok 25 9,4 62 23,3 46 17,3 108 40,6 25 9,4 266 26 9,1 115 40,1 31 10,8 103 35,9 12 4,2 287 Egyéb 1 0,3 2 0,7 3 1,0 291 96,7 4 1,3 301 *a 342 visszaérkezett kérdıívbıl Az eszközök közül a legfontosabbnak a bérjellegő támogatások bizonyultak. A válaszadók 42,9%-a jelölte ezt 1-essel. Ha a legfontosabb és a fontos kategóriát összegezzük, akkor a munkaközvetítés kerül az élre, melyet a válaszadók háromnegyede tart legalább fontosnak. Jelentıs még a START kártya család, melyet ugyan csak a válaszolók negyede tart a legjelentısebb eszköznek, azonban 70,3%-uk szerint fontos eszközök. Messze a legkevésbé jelentıs eszköznek vélik az uniós munkaközvetítést a válaszadók, több mint felük az Egyáltalán nem fontos jelzıt tartotta helyénvalónak, emellett pedig még az ismertsége is a legrosszabb, a válaszolók 15%-a Nem ismeri választ adott. A megye álláskínálatának bemutatása 2011. elsı félévében összesen 15,6 ezer álláshelyet jelentettek be a megyei munkáltatók. Az elızı év azonos idıszakához képest ez jelentısen, több mint 40 százalékkal nıtt. A bejelentésekbıl 3 671 vonatkozott piaci álláshelyre, az összes 23,5%-a. A megye kirendeltségei közül mindenhol jelentısen emelkedett az állásbejelentések száma, legnagyobb mértékben Kunszentmárton körzetében, ahol több mint duplájára nıtt. Tiszafüreden volt a legkisebb, 7,5%-os az emelkedés, Kunhegyesen közel negyedével, Karcagon és Törökszentmiklóson közel a harmadával, Mezıtúron 45,9%-kal, Szolnok és Jászberény térségében pedig több mint a felével nıtt a bejelentések száma az elızı évhez képest. - 11 -
Megnevezés 2011. I. félévben bejelentett új álláshelyek Az újonnan bejelentett álláshelyek Száma Változás az elızı év azonos idıszakához Az újonnan bejelentett nem támogatott álláshelyek száma aránya az össz. bejelentésbıl Db db % db % Szolnoki Kirendeltség 4 266 1 515 55,1 858 20,1 Jászberényi Kirendeltség 2 214 739 50,1 1 139 51,4 Karcagi Kirendeltség 2 000 495 32,9 225 11,3 Mezıtúri Kirendeltség 861 271 45,9 249 28,9 Tiszafüredi Kirendeltség 1 380 96 7,5 327 23,7 Törökszentmiklósi Kirendeltség 1 594 401 33,6 310 19,4 Kunszentmártoni Kirendeltség 1 189 616 107,5 365 30,7 Kunhegyesi Kirendeltség 2 110 404 23,7 198 9,4 Jász-Nagykun-Szolnok megye 15 614 4 537 41,0 3 671 23,5 Információk A kirendeltségek munkáltatói kapcsolatai A kirendeltségek munkáltatói kapcsolata elsısorban a munkahelyek feltárására, munkaerıigények fogadására és azok feltöltésére irányul. Emellett fontos szempont még a széleskörő munkaerı-piaci információ biztosítása, tájékoztató jogszabályváltozásokról, foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményekrıl és támogatásokról, munkaerı-piaci adatok biztosítása pályázatokhoz. A kirendeltségek konkrét munkáltatói kapcsolata lényegesen bıvebb, mint a negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérésbe bevont foglalkoztatók köre, ugyanis évente ez még kiegészül a rövid távú munkaerı-piaci prognózis felvétellel is, amelybe lehetıség szerint más munkáltatói kört vonunk be és ez lényegesen bıvebb információ nyerését teszi lehetıvé a gazdaság szereplıirıl. Csoportos leépítések A Jász-Nagykun-Szolnok megyei kirendeltségeket érintıen 2011. elsı félévében öt cég jelentett be csoportos leépítésre vonatkozó döntést. A leépítések összesen 297 fıt érintettek, többségében (180 fı) Kunszentmárton térségében, ahol a legjelentısebb leépítés egy felszámolás alatt álló fémszerkezetgyártással foglalkozó vállalat miatt történt. Szolnok, 2011. augusztus 31. Készítette: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ - 12 -
1. sz. melléklet A 2011. III. NEGYEDÉVI MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVİ SZERVEZETEK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT TEÁOR kategória Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat Mikro Kis Közép Nagy Összesen db % db % db % db % db % 8 21,6 21 14,1 15 11,5 1 4,0 45 13,2 Bányászat, kıfejtés 0 0,0 0 0,0 1 0,8 0 0,0 1 0,3 Feldolgozóipar 9 24,3 36 24,2 39 29,8 10 40,0 94 27,5 Villamosenergia-, gáz-, gızellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz győjtése, kezelése, hulladék 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 1 0,7 8 6,1 3 12,0 12 3,5 Építıipar 2 5,4 11 7,4 5 3,8 0 0,0 18 5,3 Kereskedelem, gépjármőjavítás 8 21,6 24 16,1 8 6,1 2 8,0 42 12,3 Szállítás, raktározás 2 5,4 6 4,0 4 3,1 1 4,0 13 3,8 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 1 2,7 12 8,1 1 0,8 0 0,0 14 4,1 Információ, kommunikáció 0 0,0 1 0,7 0 0,0 0 0,0 1 0,3 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0 0,0 0 0,0 3 2,3 0 0,0 3 0,9 Ingatlanügyletek 1 2,7 2 1,3 0 0,0 0 0,0 3 0,9 Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelezı társadalombiztosítás 3 8,1 5 3,4 2 1,5 0 0,0 10 2,9 1 2,7 5 3,4 3 2,3 1 4,0 10 2,9 0 0,0 0 0,0 6 4,6 1 4,0 7 2,0 Oktatás 1 2,7 7 4,7 25 19,1 1 4,0 34 9,9 Humán-egészségügyi, szociális ellátás Mővészet, szórakoztatás, szabad idı 0 0,0 7 4,7 9 6,9 5 20,0 21 6,1 0 0,0 5 3,4 2 1,5 0 0,0 7 2,0 Egyéb szolgáltatás 1 2,7 6 4,0 0 0,0 0 0,0 7 2,0 Területen kívüli szervezet 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Összesen 37 100,0 149 100,0 131 100,0 25 100,0 342 100,0-13 -
2.a. sz. melléklet A 2011. III. NEGYEDÉVI MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVİ SZERVEZETEK ÁLTAL FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT (ÖSSZESEN) TEÁOR Létszámkategória Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat Mikro Kis Közép Nagy Összesen fı % fı % fı % fı % fı % 48 19,9 675 16,7 1 583 12,6 372 3,0 2 678 9,2 Bányászat, kıfejtés 0 0,0 0 0,0 180 1,4 0 0,0 180 0,6 Feldolgozóipar 61 25,3 1 020 25,3 3 903 31,1 5 640 45,7 10 624 36,4 Villamosenergia-, gáz-, gızellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz győjtése, kezelése, hulladék 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 28 0,7 646 5,2 870 7,1 1 544 5,3 Építıipar 17 7,1 281 7,0 418 3,3 0 0,0 716 2,5 Kereskedelem, gépjármőjavítás 53 22,0 487 12,1 704 5,6 557 4,5 1 801 6,2 Szállítás, raktározás 7 2,9 173 4,3 309 2,5 632 5,1 1 121 3,8 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 4 1,7 242 6,0 76 0,6 0 0,0 322 1,1 Információ, kommunikáció 0 0,0 16 0,4 0 0,0 0 0,0 16 0,1 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0 0,0 0 0,0 206 1,6 0 0,0 206 0,7 Ingatlanügyletek 9 3,7 62 1,5 0 0,0 0 0,0 71 0,2 Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelezı társadalombiztosítás 21 8,7 131 3,2 226 1,8 0 0,0 378 1,3 5 2,1 148 3,7 263 2,1 440 3,6 856 2,9 0 0,0 0 0,0 603 4,8 406 3,3 1 009 3,5 Oktatás 7 2,9 264 6,5 2 303 18,4 251 2,0 2 825 9,7 Humán-egészségügyi, szociális ellátás Mővészet, szórakoztatás, szabad idı 0 0,0 230 5,7 922 7,4 3 172 25,7 4 324 14,8 0 0,0 150 3,7 198 1,6 0 0,0 348 1,2 Egyéb szolgáltatás 9 3,7 130 3,2 0 0,0 0 0,0 139 0,5 Területen kívüli szervezet 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Összesen 241 100,0 4 037 100,0 12 540 100,0 12 340 100,0 29 158 100,0-14 -
2.b. sz. melléklet A 2011. III. NEGYEDÉVI MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVİ SZERVEZETEK ÁLTAL FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT (KÖZFOGLALKOZTATÁS NÉLKÜL) TEÁOR Létszámkategória Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat Mikro Kis Közép Nagy Összesen fı % fı % fı % fı % fı % 48 20,3 664 16,6 1 583 13,1 144 1,2 2 439 8,6 Bányászat, kıfejtés 0 0,0 0 0,0 180 1,5 0 0,0 180 0,6 Feldolgozóipar 61 25,8 1 020 25,4 3 903 32,3 5 640 47,4 10 624 37,6 Villamosenergia-, gáz-, gızellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz győjtése, kezelése, hulladék 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 28 0,7 580 4,8 869 7,3 1 477 5,2 Építıipar 17 7,2 281 7,0 288 2,4 0 0,0 586 2,1 Kereskedelem, gépjármőjavítás 53 22,5 487 12,1 704 5,8 557 4,7 1 801 6,4 Szállítás, raktározás 7 3,0 173 4,3 309 2,6 632 5,3 1 121 4,0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 4 1,7 242 6,0 76 0,6 0 0,0 322 1,1 Információ, kommunikáció 0 0,0 16 0,4 0 0,0 0 0,0 16 0,1 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0 0,0 0 0,0 206 1,7 0 0,0 206 0,7 Ingatlanügyletek 9 3,8 62 1,5 0 0,0 0 0,0 71 0,3 Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelezı társadalombiztosítás 21 8,9 131 3,3 226 1,9 0 0,0 378 1,3 5 2,1 148 3,7 263 2,2 440 3,7 856 3,0 0 0,0 0 0,0 392 3,2 241 2,0 633 2,2 Oktatás 7 3,0 264 6,6 2 284 18,9 251 2,1 2 806 9,9 Humán-egészségügyi, szociális ellátás Mővészet, szórakoztatás, szabad idı 0 0,0 224 5,6 915 7,6 3 131 26,3 4 270 15,1 0 0,0 140 3,5 193 1,6 0 0,0 333 1,2 Egyéb szolgáltatás 4 1,7 129 3,2 0 0,0 0 0,0 133 0,5 Területen kívüli szervezet 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Összesen 236 100,0 4 009 100,0 12 102 100,0 11 905 100,0 28 252 100,0-15 -
2.c. sz. melléklet A 2011. III. NEGYEDÉVI MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVİ SZERVEZETEK ÁLTAL FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT (KÖZFOGLALKOZTATÁS) TEÁOR Létszámkategória Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat Mikro Kis Közép Nagy Összesen fı % fı % fı % fı % fı % 0 0,0 11 39,3 0 0,0 228 52,4 239 26,4 Bányászat, kıfejtés 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Feldolgozóipar 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Villamosenergia-, gáz-, gızellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz győjtése, kezelése, hulladék 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 66 15,1 1 0,2 67 7,4 Építıipar 0 0,0 0 0,0 130 29,7 0 0,0 130 14,3 Kereskedelem, gépjármőjavítás 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Szállítás, raktározás 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Információ, kommunikáció 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Ingatlanügyletek 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelezı társadalombiztosítás 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 211 48,2 165 37,9 376 41,5 Oktatás 0 0,0 0 0,0 19 4,3 0 0,0 19 2,1 Humán-egészségügyi, szociális ellátás Mővészet, szórakoztatás, szabad idı 0 0,0 6 21,4 7 1,6 41 9,4 54 6,0 0 0,0 10 35,7 5 1,1 0 0,0 15 1,7 Egyéb szolgáltatás 5 100,0 1 3,6 0 0,0 0 0,0 6 0,7 Területen kívüli szervezet 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Összesen 5 100,0 28 100,0 438 100,0 435 100,0 906 100,0-16 -
3. sz. melléklet A 2011. III. NEGYEDÉVI MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVİ MUNKÁLTATÓK LÉTSZÁMADATAI MUNKAERİ-PIACI KÖRZETENKÉNT Szolnoki Kirendeltség Jászberényi Kirendeltség Karcagi Kirendeltség Mezıtúri Kirendeltség Tiszafüredi Kirendeltség Törökszentmiklósi Kirendeltség Kunszentmártoni Kirendeltség Kunhegyesi Kirendeltség Jász-Nagykun- Szolnok megye Jelenlegi Jelenlegi közfog. nélkül Három hónap múlva várható Három hónap múlva várható közfog. nélkül Tizenkét hónap múlva várható Három hónap múlva várható változása közfog. nélkül Tizenkét hónap múlva várható változása (fı) (fı) (%) (fı) (%) 9 402 9 159 9 459 9 214 9 384 55 0,6-18 -0,2 7 924 7 693 7 829 7 601 8 000-92 -1,2 76 1,0 2 673 2 413 2 740 2 453 2 596 40 1,7-77 -2,9 2 838 2 810 2 870 2 842 2 865 32 1,1 27 1,0 1 420 1 420 1 432 1 432 1 451 12 0,8 31 2,2 2 036 2 024 2 036 2 024 2 019 0 0,0-17 -0,8 1 185 1 179 1 180 1 174 1 190-5 -0,4 5 0,4 1 680 1 554 1 735 1 570 1 673 16 1,0-7 -0,4 29 158 28 252 29 281 28 310 29 178 58 0,2 20 0,1-17 -
HÁROM HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS KÖRZETENKÉNT 4. sz. melléklet Jászberényi Szolnoki Kunhegyesi Tiszafüredi Karcagi Törökszentmiklósi Mezıtúri Kunszentmártoni +1,1% és felette +0,1 - +1,0% 0,0 % és alatta TIZENKÉT HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS KÖRZETENKÉNT 5. sz. melléklet Jászberényi Szolnoki Kunhegyesi Tiszafüredi Karcagi Törökszentmikl Mezıtúri Kunszentmártoni +1,1% és felette +0,1 - +1,0% 0,0 % és alatta - 18 -
6. sz. melléklet A VÁLASZADÓKNÁL ALKALMAZOTT KÖZFOGLALKOZTATOTTAK JELENLEGI ÉS HÁROM HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMA TEÁOR Vállalati méret 2011. III. n.év Mikro Kis Közép Nagy Összesen három hónap múlva várható 2011. III. n.év három hónap múlva várható 2011. III. n.év három hónap múlva várható 2011. III. n.év három hónap múlva várható 2011. III. n.év három hónap múlva várható Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat 0 0 11 0 0 0 228 228 239 228 Bányászat, kıfejtés 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Feldolgozóipar 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Villamosenergia-, gáz-, gızellátás, légkondícionálás 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Vízellátás; szennyvíz győjtése, kezelése, hulladék 0 0 0 0 66 22 1 1 67 23 Építıipar 0 0 0 0 130 180 0 0 130 180 Kereskedelem, gépjármőjavítás 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Szállítás, raktározás 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Információ, kommunikáció 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Ingatlanügyletek 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Közigazgatás, védelem; kötelezı társadalombiztosítás 0 0 0 0 211 282 165 165 376 447 Oktatás 0 0 0 0 19 16 0 0 19 16 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 0 0 6 6 7 7 41 41 54 54 Mővészet, szórakoztatás, szabad idı 0 0 10 11 5 5 0 0 15 16 Egyéb szolgáltatás 5 5 1 2 0 0 0 0 6 7 Területen kívüli szervezet 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Összesen 5 5 28 19 438 512 435 435 906 971-19 -
MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK 1. A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés A PHARE modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaerıgazdálkodási felmérés (NMF), 2005-tıl szerepel a NFSZ eszköztárában. A III. negyedéves NMF adatfelvétel idıszaka 2011. július 4-20. között volt. A kérdıívben a munkáltatók a 2011. június 30-ai statisztikai állományi ukat közölték és ehhez képest adták meg a várható mozgást. A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés elsıdleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és a NFSZ kirendeltségei közötti munkakapcsolat erısítése: a cégek várható munkaerı-keresletére történı gyors reagálás, illetve a várható csökkentések révén érintett dolgozók mielıbbi munkába helyezése. Másodlagos célja a munkaerı-piaci folyamatok iránt érdeklıdı pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. 2. A KSH fogalmi rendszere (Munkaerı-felmérés fogalmai) A gazdasági aktivitás arra ad választ, hogy a megkérdezett személy miként vesz részt a társadalmi munkamegosztásban, rendelkezik-e saját jövedelemmel vagy sem, illetve jövedelmét munkával szerzi vagy egyéb módon. Ezek alapján beszélünk gazdaságilag aktív, illetve gazdaságilag nem aktív népességrıl. A gazdaságilag aktív népesség fogalma azokat a személyeket foglalja magában, akik egy meghatározott idıszak alatt, az ILO javaslatának megfelelıen az elızı egy hét alatt legalább egy órányi munkát végeztek. A gazdaságilag nem aktív népességen pedig kortól függetlenül mindazokat értjük, akik egyetlen órát sem dolgoztak az elmúlt héten. A következı fıbb csoportokat különböztetjük meg: - gazdaságilag aktív népesség, ezen belül: foglalkoztatottak, munkanélküliek, - gazdaságilag nem aktív népesség, ezen belül: inaktív keresık, eltartottak. Gazdaságilag aktívak (gazdaságilag aktív népesség) a munkaerıpiacon megjelenık, vagyis a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együtt. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik nem sorolhatók be sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek csoportjába. İk a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Foglalkoztatott, aki a referencia-idıszakban (ún. vonatkozási héten), legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülık gazdasági aktivitása a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján kerül meghatározásra. A munkaerı-felmérésre vonatkozó Eurostat-ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe. Munkanélkülinek tekintendı az a személy, akire egyidejőleg érvényesek a következı feltételek: - 20 -
- az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytıl átmenetileg távol volt), - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelızı négy hét folyamán, - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelı állást vagy talált már munkát, ahol 30 napon belül dolgozni kezd. Az aktivitási arány a gazdaságilag aktívak aránya a népességen belül. A foglalkoztatási ráta a foglalkoztatottaknak a népességhez viszonyított aránya. A munkanélküliségi ráta a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya. (Forrás: www.ksh.hu) 3. A NFSZ fogalmi rendszere Álláskeresı: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minısülı munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb keresı tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttmőködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresıként nyilvántart. (Forrás: 1991. évi IV. törvény) - 21 -