Kereslet AZ ÖKOTURIZMUS KERESLETE. A turizmus rendszere Társadalmi környezet Kulturális környezet Politikai környezet



Hasonló dokumentumok
A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

ZÖLDTURIZMUS ÉVE 2007.

Natúrparkok és turizmus. Mártonné Máthé Kinga Aktív és kulturális turizmusért felelős igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség

Ökoturizmus és zöld partnerség Magyarországon és a közép-dunántúli régióban

A VAS MEGYEI TURIZMUS SZÖVETSÉG TEVÉKENYSÉGE, TERVEI ÉS LEHETŐSÉGEI DR. KONDORA BÁLINT - ELNÖK

A KÖRNYEZETI NEVELÉS ÉS AZ ÖKOTURIZMUS. Az ökoturizmus. Az ökoturizmus fogalma, fogalomrendszere. Az ökoturizmus

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub,

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Turizmusfejlesztés és vállalati összefüggései. Kósa László, HKIK általános alelnöke ügyvezető igazgató Mátra Party Kft.

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Ökoturizmus helye és szerepe a nemzeti park igazgatóságok feladatkörében


Partnerség az ökoturizmusban 2014

Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása

Partium vidéki örökségei és ezek turisztikai hasznosításának lehetőségei

AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, TELEI. Az ökoturizmus fogalma

aktív helyzetjelentés Mártonné Máthé Kinga Aktív- és Kulturális Turizmusért Felelős Igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.

Az aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra

A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői

LÉPTÉKVÁLTÁS ZÖLD RITMUSBAN A DÉL-DUNÁNTÚLI ÖKOTURISZTIKAI KLASZTER FEJLESZTÉSE

Vidéki vonzerő fejlesztés és a vidéki kis - mikro vállalkozások, családi gazdaságok élénkítése a Vidékjáró segítségével

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban.

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Ökoturizmus természetvédelem világörökség

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása

AKTÍV TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEK JELENTŐSÉGE

Új irányok, fejlesztési lehetőségek az ökoturisztikai létesítmények kialakításánál

Támogatási lehetőségek a turizmusban

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

BALATONI UTAZÁSOK JELLEMZŐI

Ökoturizmus és természetvédelem 2013

P á l y á z a t i f e l h í v á s AZ ÉV ÖKOTURISZTIKAI LÉTESÍTMÉNYE 2013 cím elnyerésére

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Élmény? Természetesen! A Magyar Nemzeti Parkok bemutatási infrastruktúrájának fejlesztése ( ) Dr. Kiss Gábor

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

NEMZETI PARKI TERMÉK VÉDJEGY a helyi terméknek lelke van. Kissné Dóczy Emília VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály

ÉLMÉNYÍGÉRETEK, ÉLMÉNYKÉPZETEK ÉS MEGVALÓSULÁSUK A TISZAI VÍZPARTI TURIZMUSBAN

A célcsoport számokban

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Írottk. rparkért. Előadó: Bakos György elnök

1. A nemzeti parkok látogatottsága

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás /2005. Támogatott projektek

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

ÖKO/Zöld turizmus Magyarországon

Demográfiai turisztikai célcsoportok. Demográfiai turisztikai célcsoportok. Korszerkezet EU27 termékenységi ráta (Eurostat)

Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Jelen rövid kérdőíves felmérés célja a lakossági igények megismerése a Normafa tervezett rehabilitációjával kapcsolatban.

A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA. Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication

1. A Magyarországra látogató külföldiek száma motivációnként, negyedévente. Turisztikai motiváció együtt. Egy napra látogatók

1.sz. melléklet AZ ÉV ÖKOTURISZTIKAI ÉLMÉNYE 2020 PÁLYÁZATI ADATLAP ADATLAP. A létesítmény/program helyszíne. A pályázó szervezet megnevezése

P á l y á z a t i f e l h í v á s AZ ÉV ÖKOTURISZTIKAI LÉTESÍTMÉNYE 2015 cím elnyerésére

Jó gyakorlatok. Arnold Vendégház Mecseknádasd

Magyarország legjobban fejlődő ökoturisztikai desztinációja. Információs Napok, február

Látogatóbarát (családbarát) szempontok érvényesítése bemutatóhelyek tervezésekor. Patkós Gábor patkosstudio.hu

A magyarországi nemzeti parkok látogatóinak jellemzői

TURIZMUS május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

Sokáig voltam távol?

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

5 Postakocsi térségi, innovatív turisztikai fejlesztési program Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program

Az osztályozóvizsgák témakörei évfolyamonként angol nyelvből 2019.

Print portfolió és médiaajánlat

A turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében

A Sóvidék-Hegyalja kistérség turisztikai potenciálja. dr. Horváth Alpár

TURISZTIKAI EGYESÜLET SZOLGÁLTATÁSAI 2014.

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Termelői piacok létrehozásának és működtetésének néhány gyakorlati vonatkozása

KIHÍVÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK A TURIZMUSBAN. Dr. Molnár Csilla

A Bükkalja kiemelkedő természeti- és kultúrtörténeti értékeinek védelme

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához

Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon. Rosta Sándor és Dani Barbara

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

,,Képzés turisztikai operátorok számára. Parajd-2015.november.27

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

A natúrparkok szerepe a turizmusban, a turizmus szerepe a natúrparkokban

Az ökoiskolai munkatervünk 2017/2018

ZÖLD ÓVODA KÖRNYEZETTUDATOSSÁGRA NEVELÉS

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

ITT KELL LENNED, HOGY ELHIDD? Márkaépítés a belföldi turizmus presztízsének növeléséért. Bánhegyi Zsófia #fedezdfel # hellohungary

A falusi és a tanyasi turizmus

Felsőfokú (C1) KITEX nyelvvizsga - Vizsgatémák

Dráva-medence fejlődésének lehetőségei

Balatoni Turizmus Szakmai Nap

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

Az országos koncepció és a Pannontáj-Sokoró Natúrpark kapcsolódási pontjai. Székely Rita elnök Pannontáj-Sokoró Közhasznú Egyesület

ÖNKÉNTES ÉS GYAKORNOKI PROGRAM

A terület- és településmarketing (place marketing)

Átírás:

6. A turizmus rendszere Társadalmi környezet Kulturális környezet Politikai környezet AZ ÖKOTURIZMUS KERESLETE Tóth Éva tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. KERESLET (turista) Motiváció Szabad rendelkezésű jövedelem Szabadidő utazás Közvetítő szektor marketing KÍNÁLAT (turisztikai termék) Vonzerő (attrakció) Szállás Étkezés Közlekedés Egyéb infrastruktúra Szórakozási lehetőségek Kultúra Vendégszeretet Biztonság Higiéné Turisztikai szervezetek Árak Stb. Természeti környezet Gazdasági környezet Technológiai környezet 2 Forrás: Lengyel, 1992 (módosított) Kereslet KERESLET (turista) Motiváció Szabadidő Szabad rendelkezésű jövedelem 3 Tóth Éva: Ökoturizmus menedzsment 6. 4

Az 1990-es évek óta az ökoturizmus növekedése üteme 20% és 34% között mozog évente,míg a turizmus átlagos növekedési üteme 4% körül van. A magasabb arány következik abból, hogy az ökoturizmus viszonylag kis szelete csak a turizmus tortájának, népszerűsége csak az elmúlt egy, másfél évtizedben kezdett nagymértékben növekedni. A növekedés üteme várhatóan lassul az elkövetkezendő évtizedben. A WTO szakértői a 2002-ben 1% körülire becsülték az ökoturizmus részesedését. 2002 az ökoturizmus éve! Az Egyesült Államokban már 10% felettire becsülik az ökoturizmus arányát az összturisztikai tevékenységen belül.. 5 6 1. Egyszerűbb, természetközeli SZÁLL LLÁS rusztikus helyi szálláslehetőségek Fogadók Farmok Bed and breakfast Kunyhók Sátrak stb. 2. ÉTKEZÉS Tradícionális, helyi ételek Bio termékek 3. SZAKVEZETÉS Jól képzett Jól kommunikáló Öko-védjegyek Motivációk Táj és a természet szépségében gyönyörködni. Új élmények szerzése/új helyek megismerése. Állatvilág megfigyelése. Hegyek látványa. Kulturális vonzerők megtapasztalása. Természet és kultúrák megismerése. Meghatározói: Desztináció jellege, fogyasztói csoport, végezni kívánt tevékenység, képzettségi szint. 7 8

Aktivitás A VÁLASZADÓK 39,4 %- A NEM TÚRÁZIK! Tóth Éva: Ökoturizmus menedzsment 6. 9 10 Fogyasztói csoportok Hazai ökoturisták jellemzői Természetjárás tekintetében 4 fogyasztói csoport különül el! A belföldi turizmusban nagy számban vesznek részt a 6-18 éves korosztály tagjai, elsősorban osztálykirándulások keretében, másodsorban szervezett táborok és erdei iskolák keretében. Nem a legfizetőképesebb keresletet képviselik, de a korosztály turisztikai aktivitása azonban rendkívül fontos abban a tekintetben, hogy belőlük válnak a jövő természettudatos turistái. 11 12

Kiemelt vonzerők A nemzetipark-igazgatóságok kezelésében álló bemutatóhelyeken belépőjegyet váltott és fizetős szolgáltatást igénybe vevő látogatókat tartalmazza a diagram. Rövidítések: ŐNPI Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság KNPI Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság KMNPI Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság HNPI Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság HNPI Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság DINPI Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság DDNPI Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság BNPI Bükki Nemzeti Park Igazgatóság BFNPI Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság ANPI Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 13 14 15 1. Egyszerű vagy középkategóriás SZÁLL LLÁS 2. ÉTKEZÉS 3. SZAKVEZETÉS + Felszerelés biztosítása (lovasturizmus) Látogatóközpontok üzemeltetése (nemzeti parkok) 4. FEJLESZTÉSEK SEK Szemétgyűjtő Tájékoztató tábla Útjelző tábla Pihenőhely Ingyenes rövid kiadványok Részletes kirándulásvezető füzet Védjegyek 1. Gömörszőlősi fenntartható falu (Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány) 2. Pannon Helyi Termék Klaszter 3. Göcsej-védjegy 4. Village+ védjegy 16

Védjegyek Védjegyek 1. Gömörszőlősi fenntartható falu (Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány) 2. Pannon Helyi Termék Klaszter A Klaszter az elmúlt évek során több előre mutató feladatot hajtott végre Egységes arculat és saját védjegy kialakítása, Csomagolástechnikai fejlesztések On-line rendelés Számos nagyrendezvényen mutatták be termelőiket és termékeiket, illetve népszerűsítették a közös ügyet : Művészetek Völgye, Utazás Kiállítás, Savaria Karnevál, Szent György Napi Vásár, stb. Tanulmányutak szervezése Terv: Pannon Helyi Termék Bolt 17 18 Termékek Borok Díszdobozos kollekciók Ecetek Egyéb tartós élelmiszerek Egyedi kézműves termékek Hátrányos helyzetűek által készített termékek Lekvárok Méz Mézeskalács Mézkülönlegességek Olajok Pálinka Szalmafonás Vesszőfonás Zsúp Zölddió Tagok Csörötnek Község Önkormányzata (www.csorotnek.hu) Falusi Turizmus Vas Megyei Szövetsége (www.falutur-vas.hu) Falusi Vendéglátók Zala Megyei Egyesülete (www.zalafalutur.hu) Győr-Moson-Sopron Megyei Falusi Turizmus Egyesület Hegypásztor Kör (www.oszko.hu) Írottkő Natúrparkért Egyesület (www.naturpark.hu) Kemenesaljai Kistelepülésekért Kht. Kisalföldi Népművészek Egyesülete Őrség Natúrpark Térségfejlesztési közhasznú Társaság Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás Zala Megyei Népművészeti Egyesület Zalai Borút Egyesület KHT Zalai Falvakért Egyesület (www.zalaifalvak.hu) 19 20

Szolgáltatások Piackutatás Pályázatfigyelés Információ-szolgáltatás Érdekérvényesítés Közös honlap Projektgenerálás Innovációs, fejlesztési tevékenység segítése Partner-kapcsolat kiépítésének segítése Szakmai tanulmányutakon, partnertalálkozókon való részvétel segítése Kiállításokon, vásárokon való részvétel segítése Közös szakmai kiadványok megjelentetése Védjegyek 3. Őrség a legjobban fejlődő vidéki desztináció 2007-es magyarországi győztese (MURÁNIA) Logisztikai szolgáltatások elérhetősége 21 22 Védjegyek 4. Tisza-tó Village+ A Tisza-tó térsége Európában elsőként, 2006-ban elnyerte az Európai Régiók Gyűlésének "C" Bizottsága által adományozott Village+ ökoturisztikai védjegyet. A Village + védjegy elnyerésének öt feltétele: 1. feltétel: a jogszerűség igazolása. 2. feltétel: a védjegyet elnyerő terület és a helyi vállalkozók minősítése. 3. feltétel: a minőségi rendszer megbízhatósága a függetlenségétől függ. 4. feltétel: ahhoz, hogy a látogatók számárra jól felismerhető legyen, a védjegynek oktató jellegűnek kell lennie. 5. feltétel: garanciát kell jelentenie a látogatók számára. 23 Az Európai Régiók Gyűlése 2004. szeptemberében Magyarországon tartotta őszi ülését, ahol bemutatásra került az "Európai Régiók Természetjáró Hálózatának" Village+ ökoturisztikai védjegye, melyet a területfejlesztéssel, regionális politikával, a közlekedés és turizmus kérdéseivel foglalkozó "C Bizottság" adományoz. A védjegy egyben minőségbiztosítási rendszer is, melyet földrajzilag lehatárolt területekre lehet megszerezni. A Village+ védjegy elengedhetetlen az 'Európai Régiók Természetjáró Hálózatához' csatlakozni kívánók számára, amely segítségével kialakítható a látogatókkal szembeni olyan magatartás, mely figyelembe veszi a környezetvédelmi szempontokat is. 24

Az ökoturizmus piaci szegmensei 25 1. ALKALMI ZÖLDTURISTA TEVÉKENYSÉG SZERINTI SZEGMENSEK Alkalmi zöldturisták: nem tartozik elsődleges motivációik közé a természeti környezethez kapcsolódó turisztikai termékek igénybevétele, de utazása során útba ejti a látványosságot kínáló látogatóközpontot, bemutatóhelyet, tanösvényeket. Az ökoturizmus hazai keresletében ez a szegmens a legnagyobb arányú. Az élményorientált szolgáltatások révén az ökoturizmus szemléletformáló, örökségtudatosító funkciójának érvényesülése fontos lenne, sikeres fejlesztés esetén ezen szegmens egy részéből igazi ökoturisták válhatnak. 27 28

Részaránya az összes látogatón belül 50-60 %! Rövid, félnapos, egy-két órás látogatás, esetleg egynapos kirándulás keretén belül ismert és/vagy látványos történelmi hely, védett terület stb. megtekintése. Gyakran körutazás részeként érkeznek az adott területre. Kerülik a nehezen megközelíthető és kevésbé ismert területeket. Magas a komfortigényük a szolgáltatásokban, alapvetően könnyű és kényelmes fogyasztási lehetőségeket keresik. Környezeti és kulturális szennyezéssel szembeni tolerancia szintjük magas. Inkább élmény- és látványelemekkel foghatóak meg, ennek megfelelően közönségrendezvényekkel felkelthető az érdeklődésük. A természeti környezet értékeinek tudatosítása, alapvető természeti és kulturális értékek megismertetése szempontjából kiemelt szegmens. Elsősorban jó időben utazik az időjárás fontos tényező. 2. AKTÍV ZÖLDTURISTA, OUTDOOR TURISTA Aktív zöldturisták: Elsődleges céljuk a természetben űzhető aktív tevékenységek végzése, akik a rekreációs tevékenységeik során természeti ismereteket is szerezhetnek. KALANDTÚRA KERESŐK KÜLTÉRI SPORT EGÉSZSÉGES KÖRNYEZETBEN 29 30 Részaránya az összes látogatón belül: 20-30% Egynapos, néhány napos és hosszabb tartózkodás. Középpontban a rekreációs lehetőség áll (pl. gyalogtúrák, kerékpározás, vízitúrák, lovaglás, sziklamászás, barlangászat) Fontos a jó megközelíthetőség. Jellemzően csoportos utazási formáról van szó (mely a családi utazástól az informális baráti társaságok és sportklubokig terjed). Beállítottságukat tekintve természetkedvelők, a közvetlen kapcsolat a természettel fontos számukra. Tevékenységeik számos fajtája (extrém ill. új vonulat pl. nordic walking) divatos tevékenységnek számít. Nem zárkóznak el az ismeretterjesztéstől, oktatástól. Környezeti és kulturális szennyezéssel szembeni tolerancia szintjük alacsony. Időjárástól függően utaznak. 3. ÖKOTURISTA Ökoturisták: Az ökoturizmus definíciójának megfelelő, környezettudatos, autentikus értékeket kereső, felelősségteljes turista, utazásuk során úgy választják meg az igénybe veendő szolgáltatásokat, hogy a negatív hatásokat minimalizálják, a pozitív hatásokat növelik. 31 32

Részaránya az összes látogatón belül: 10-15% Egy-egy védett területet hosszabb időre keres fel, hogy legyen lehetősége a megismerésre. Mélyebb kapcsolatot alakítanak ki a helyiekkel. Elsősorban (családi/baráti) kis csoportokban ( belesimulnak a helyi mindennapokba). Helyben előállított termékeket vásárolnak. Helyi szolgáltatásokat vesznek igénybe. Környezeti és kulturális szennyezéssel szembeni tolerancia szintjük rendkívül alacsony. Felelősséget éreznek a megőrzésért, és ennek érdekében helyi értékőrző akciókat támogatnak adománnyal, vagy önkéntes munkával. Az outdoor turistához hasonlóan ismeri és kedveli a természet adta rekreációs lehetőségeket. Rendszeresen jár természeti területekre. Kedveli a szabadidős tevékenységeket, évszaktól, időjárástól függetlenül. 33 4. ELKÖTELEZETT ZÖLDTURISTA Elkötelezett ökoturisták: A természet megismerése, az ökológiai szempontú életvitel a mindennapjaik része, utazásai során is aktívan hozzájárulnak a természeti és kulturális értékek megőrzéséhez. 34 Részaránya az összes látogatón belül: 5-10% A természet szeretete, a környezet tudatossága, fenntartható szemlélet a hétköznapi életüknek is része. Önkéntes környezet- és természetvédelmi munkát is vállalnak. A tevékenységtől és az önkéntes feladattól függően egynapostól hosszabb tartózkodás. Rendszeresen járnak természeti területekre, rendszeresen képezik, bővítik ismereteiket. A szálláshely típusa mellékes, ha kell sátorban alszanak. Természetjárás során önállóan, térkép, iránytű segítségével tájékozódnak. A természetjárás során aktívan hozzájárulnak a természet megőrzéséhez (pl. szemetet szednek, ösvényt takarítanak, jelek felfestésében segítenek). Rendszeresen részt vesznek természetvédelmi, természetismereti-hagyományőrző programokon. DEMOGRÁFIAI SZEGMENSEK 35 36

DIÁKOK 1. Általános- és középiskolások Osztálykirándulások. Tanulmányi kirándulások. Oktatás keretén belül többnyire. Erdei iskolák. 2. Felsőoktatási intézmények hallgatói TTK hallgatói. Egyéb hallgatói csoportok. FIATAL KERESŐK K GYEREK NÉLKN LKÜL 18-35 éves korosztály. Egyedülálló, vagy tartós párkapcsolatban élők. Életmódjukra az újdonságok keresése, a kísérletezés, a testi és szellemi teljesítőképesség kipróbálása jellemző. Rövid hétvégi út aktív programmal, ill. bor-gasztronómia élvezetére épülő rurális (falusi) turizmus. Az együtt utazók köre baráti és munkahelyi társaságok. 37 CSALÁDOK GYERMEKKEL Már berendezett élet, az egzisztencia megteremtése jellemzi őket, de ennek érdekében sok anyagi és családi terhet vállaltak (hiteltörlesztés, kisgyerekek), sokat dolgoznak. Az utazás motivációja kettős: szeretnének a gyerekekkel együtt közös programokon több időt eltölteni, de ugyanakkor a napi rutinból való kikapcsolódásra is időt szakítani. A szülők beállítódottságától függ az, hogy a látványosság, a kikapcsolódás vagy az ismeretszerzés kap-e nagyobb hangsúlyt. Unokával érkező nagyszülők is ide tartoznak. Családbarát jelleg, gyermekeknek is szóló rendezvények, szolgáltatások. KÖZÉPKORÚAK ÉS S IDŐSEBBEK GYERMEK NÉLKN LKÜL Olyan felnőttek, akik döntéseit gyerekeik már nem befolyásolják, így saját igényeik alapján választanak turisztikai terméket, desztinációt és szolgáltatásokat. Pihenés, regenerálódás a cél. Csendes, nyugodt környezet. 38 Példák a piaci szegmensek által keresett programokra GEOGRÁFIAI SZEGMENSEK 39 40

BELFÖLDI LDI Vidék, községek és vidéki kisvárosok lakói (rurális környezet, nem nagyvárosból kiköltözött ingázó) Számukra inkább a rendezvények azok, amelyek vonzóak lehetnek. Vidéki nagyváros, Budapest lakossága Turisztikai élmény, bár érzékelésünk teljes spektrumát átfogja, mégis elsősorban vizuális. Más érzéki hatások között a tiszta levegő, a természeti környezet változatossága, a kertgazdaság és az állattartás illatai, a falu zajai, a rusztikus anyagok érintése említhető Romantikus vidéki kép. Illatok, zajok, hagyományok. Ezek a vendégek igénylik a tér és a közösség összefonódó történetének tematikus és időbeli kibontását. 41 KÜLFÖLDILDI Nagyobb számú külföldi látogatóval azokon a területeken lehet számolni, ahol az ökoturisztikai termékeken kívül más, megismerés-orientált turisztikai termékek is jelen vannak (pl. borászatra és gasztronómiára épülő turizmus, falusi és rurális turizmus), és egyelőre alapvetően ezek az attrakciók vonzzák a turistákat az adott területekre (pl. Balaton-felvidék, Tokaj- Hegyalja, stb.). A határmenti vonzerők esetében kiemelten kell kezelni a határ másik oldaláról érkező turistákat. A kisebb vidéki, de nemzetközi forgalmat lebonyolító repülőterek környékén az ökoturisztikai programkínálat hozzájárulhat a turisták helyben tartásához. A kommunikációs eszközöknél leginkább az angol és német nyelvű kiadványok használata szükséges, illetve a határ melletti területeknél az adott ország nyelvének használata alapvető fontosságú. A külföldi látogatók motivációja elsősorban a természeti örökség megismerése. A védett természeti értékek, ritkaságok megfigyelésére (elsősorban vízimadarak) a külföldi természettudományos érdeklődésű turisták érkezhetnek. 42 Köszönöm m a figyelmet! 43