SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁGI, AGRÁR- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET Tudományos Diákköri Konferencia Pályamunkáinak összefoglalói Konferencia időpontja: 2014. november 21. Konferencia helyszíne: Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház, Árvay-terem
Program 2014. november 21. 8 00 Megnyitó 8 15 9 45 Ápolás- és Egészségtudományi szekció 10 15 Eredményhirdetés 10 30 13 30 Egészségügyi Szervező szekció 14 00 Eredményhirdetés 14 15 15 45 Társadalomtudományi szekció 16 15 Eredményhirdetés 16 30 Zárás A Konferencia programjaira minden érdeklődőt szeretettel és tisztelettel várunk! 2
ÁPOLÁS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI SZEKCIÓ Elnök: Tagok: Mészáros Magdolna, ápolási igazgató, Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház Dr. Fodor Lajos, egyetemi tanár, intézetigazgató SZIE GAEK Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet Dr. Beke Szilvia, főiskolai docens SZIE GAEK Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet Patakiné Márkus Ágnes a 2013. évi TDK Egészségtudományi Szekció I. helyezettje Helyszín: Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház, Árvay-terem Gyula, Semmelweis u. 1. Időpont: 2014. november 21. 3
HYPERTONIA BETEGSÉG A CSALÁDI, ÖRÖKLETES ÉS AZ ÉLETMÓDBELI HATÁSOK TÜKRÉBEN Hypertonia illness in the aspect of familial, hereditary and lifestyle effects Bajiné Major Tímea, SZIE GAEK, Ápolás és betegellátás, IV. évfolyam Témavezető: Dr. Berkesi Erika, nefrológus főorvos, Dr. Réthy Pál Kórház, Nefrológia Osztály Napjainkban a fejlett országokban az egészségügyi ellátórendszerek számára a krónikus betegségek, és azok szövődményeképpen kialakult tartós egészségkárosodás okozza az egyik legnagyobb népegészségügyi problémát. A magas vérnyomás világszerte a szív- érrendszeri betegségek egyik legfőbb rizikófaktora. Jelentősége igen nagy, hiszen ez a rendkívül elterjedt betegség komoly célszerv károsodásokat okoz. A magas vérnyomás a kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás egyik legfontosabb befolyásolható kockázati tényezője. Az iszkémiás szívbetegség hátterében 58%-ban, a stroke hátterében 72%-ban hipertónia igazolható. A magas vérnyomás a fejlett országok lakosságának egyharmadát érinti, kezelése ezért kiemelten fontos kérdés minden szempontból. Ma Magyarországon egyre több hipertóniás beteget diagnosztizálnak, majd gondoznak a szűréseknek köszönhetően. Bizonyítottan genetikailag öröklődhet a betegségre való hajlam, de rendkívül sok múlik az életmódon is. Úgy gondolom, hogy ha a fiatalok megismernék a betegséggel járó kockázatot, számukra a hipertónia kialakulása késleltethető, esetenként megelőzhető lehetne. Ha a szülők ezzel a betegséggel élnek, a gyermekeik egyre fiatalabb korban lehetnek hipertóniások. A szülők szerepe itt kétszeresen is fontos. Egyrészt saját életminőségük, életkilátásaik javítása, másrészt a gyermekeik egészségének megőrzése is elsősorban az ő feladatuk. Tudjuk, hogy a gyermekek a szocializálódás során az előttük lévő példát követik. Ha a szülő nem tud változtatni az étrend, a dohányzás, alkoholfogyasztás, valamint a mozgás napi rendszeressé tételével, akkor nem ad megfelelő példát gyermeke számára. Így tehát a szülő betegségének kezelése a gyermek egészségének megőrzését is jelentheti. 4
AZ INFLUENZA ELLENI VÉDŐOLTÁS BEADATÁSI HAJLANDÓSÁG VIZSGÁLATA BÉKÉS MEGYEI EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK KÖRÉBEN Study of the willingness to get flu immunization among medical staff in Békés county Cellár Andrea Ibolya, SZIE GAEK, Ápolás és betegellátás, IV. évfolyam Témavezető: Dr. Mucsi Gyula, megyei tisztifőorvos, Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Bár a XXI. századra a világméretű járványokat visszaszorították a megfelelő szintű népegészségügyi rendelkezések, mégis fontos tisztában lenni azzal a ténnyel, hogy az influenza elleni oltási hajlandóság csökkenésével újra veszélyeztetett lehet az emberiség. A primer prevenció legjobb eszköze a járványügyben a védőoltás! Az influenzavírusok változó antigénszerkezete évről évre elősegíti a vírus fennmaradásának és terjedésének lehetőségét. Felgyorsult életünkben, ahol már nem okoz problémát kontinensek átszelése, világméretű járványok jöhetnek létre. Az egészségügyi személyzet potenciális fertőzőforrás lehet az influenzajárványok esetén. Az influenza elleni oltás beadása az egészségügyi személyzetnek megelőzheti az idős, elesett betegek állapotának rosszabbodását egy esetleges influenza fertőzés elkerülésével. Az átoltottság csökkenő tendenciáját vissza kell fordítani! Megfelelő felvilágosítással, oktatással, az egészségügyi személyzet felelősségét hangsúlyozva, növekedést érhetünk el a beadatási hajlandóságban. Kutatásom célja az volt, hogy a résztvevő egészségügyi dolgozók (n=223) ismereteit felmérjem az oltással kapcsolatban, és kiderítsem, hogyan lehetne az oltási hajlandóságot fokozni. Ennek érdekében Békés megyei egészségügyi dolgozókat kérdeztem arról, hogy miért oltatják, vagy nem oltatják magukat. Az eredmények ismeretében kijelenthetem, hogy a felmért egészségügyi dolgozók ismeretei hiányosak. 5
LAIKUS ÚJRAÉLESZTÉS OKTATÁSA Basic life support training for lay rescuers Témavezető: Kovács Enikő, SZIE GAEK, Ápolás és betegellátás, IV. évfolyam Kárász László, vezető mentőtiszt, Országos Mentőszolgálat Az újraélesztés története egészen az 1700-as évek végéig nyúlik vissza. Mária Terázia nevéhez köthető az első újraélesztéssel kapcsolatos rendelet kiadása. Majd az első olyan rendelet, mely hasonlít a napjainkban használt újraélesztéshez, melyet Sir Edward Schäfer fejlesztett ki. 1900-as évek közepe fele már a mentősök is a Silvester és társai féle újraélesztési technikát alkamazták. Majd Orovecz Béla főigazgató bevezette a Gábor Aurél által javasolt újraélesztés oktatását a mentőgyakorlatban. Kutatásom célja, hogy felfedjem az újraélesztés oktatásának a problémáját, illetve feltárjam, milyen hajlandóság van a diákokban és az aktív dolgozókban a segítségnyújtásra. Magyarországon sajnos nagyon magas a hirtelen szívleállást okozta halál, mely fiatalt és időst, egészséges embert is egyaránt érint. Mindent az idő dönt el, hiszen egy időben megkezdett újraélesztés sorsdöntő lehet. A hirtelen szívleállások nagy többsége általában kórházon kívül történik, ahol nincs egészségügyi személyzet, aki megkezdené az újraélesztést. Kizárólag egy laikus személy tud ebben az esetben segíteni. Viszont nagyon kevesen kapnak újraélesztés oktatást, ennek következtében nem tudnak segíteni egy bajbajutott személyen. Kutatásomból leszűrt információkból megállapítható, hogy azon diákok, kik nem tanultak újraélesztést, kevesebb információval rendelkeznek, mint akiknek be van építve a tanmenetbe. Azt tapasztaltam, mind a diákok, mind az aktív dolgozók körében nagy hajlandóság mutatkozik a segítségnyújtásra. Kontrollcsoportként szerepeltek az egészségügyiben tanuló diákok, hiszen ők tanulják az újraélesztést. Ezáltal a megkérdezett rendészeti képzésben tanulók közül nagyon kis számban voltak azon diákok, akik ismerték az újraélesztést. Aktív dolgozóknak minden évben munkavédelmi oktatás keretein belül oktatni kell az újraélesztést is, mégis azt tapasztaltam, hogy nagyon kevés ismerettel rendelkeznek a napjainkban használt laikus újraélesztés kapcsán. Tehát ki lehet jelenteni, ha minden diáknak órarendjében szerepelne az újraélesztés oktatása, mint az egészségügyi képzésben részt vevő diákoknak, akkor több ember tudna segíteni bajban lévő társain, valamint ez ösztönözné az idősebb korosztályt is a tanulásra. 6
BÉLBARRIER INTEGRITÁS VIZSGÁLATA IPEC-J2 MODELLRENDSZERBEN Study on epithelial barrier resistance in IPEC-J2 model system Molnár Zsanett, SZIE GAEK, Ápolás és betegellátás, III. évfolyam Témavezetők: Pásztiné Dr. Gere Erzsébet, tudományos munkatárs, SZIE ÁOTK Gyógyszertani és Méregtani Tanszék, SZIE GAEK, Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet Prof. Dr. Fodor Lajos, egyetemi tanár, intézetigazgató, tudományos dékánhelyettes, SZIE GAEK, Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet, osztályvezető, Központi laboratórium, Pándy Kálmán Kórház Bevezetés: A bél gyulladásos megbetegedéseinek kiváltásában számos bélhámkárosító tényező játszhat szerepet. A bélben lejátszódó összetett kölcsönhatások és a bélhám védő szerepének in vitro tanulmányozásához a fiziológiás körülményeket jobban közelítő, nem transzformált IPEC-J2 sejtmodellt alkalmaztam. Célkitűzés: Kutatásom célja az oxidatív stressz hatására bekövetkező, bélgyulladások hátterében zajló bélbarrier károsodás és a paracelluláris transzportfolyamatok sejtszintű változásának nyomon követése volt. Anyag és módszer: Kolosztrumot még nem fogyasztott, újszülött sertések jejunumából származó, poliészter membrán inzerten tenyésztett IPEC-J2 sejtréteget 1 órán át kezeltem hidrogén-peroxiddal 0.5-4 mm koncentrációban. Az oxidatív stressz hatására bekövetkező hámréteg integritás változását vizsgáltam a kezelést nem kapott, kontroll IPEC-J2 sejtréteghez képest. A károsodás mértékét transzepitheliális elektromos ellenállás (TER) és fluoreszcein-izotiocianáttal jelölt dextrán molekula átjutás mérésével tanulmányoztam. Kísérleti munkámban meghatároztam egy tripszinszerű szerin proteáz, a TMPRSS2 és egy kapcsoló fehérje, a -catenin megoszlását a kontroll és az oxidatív hatásoknak kitett mintákban. Eredmények: A fluoreszcensen jelölt dextrán molekula mennyiség mérésével bebizonyítottuk, hogy a paracelluláris permeabilitás jelentős mértékben növekedett peroxid hatására. A TER értékek ezzel párhuzamosan jelentős csökkenést mutattak, melynek mértékét az alkalmazott peroxid koncentráció határozta meg. Megállapítást nyert, hogy a bélhámbarrier ellenállás csökkenéséhez a TMPRSS2 megváltozott elhelyezkedése és aktivitása is hozzájárulhat. Az IPEC-J2 sejtrétegben a -catenin megoszlása oxidatív stressz hatására nem változott, függetlenül az alkalmazott peroxid koncentrációjától. Konklúzió: A gyulladásos bélbetegségekben a krónikus gyulladás következtében a nyálkahártya elpusztul, vagy csak szigetszerűen marad meg, ami a barrier funkció jelentős károsodására utal. A vizsgálati eredmények azt támasztják alá, hogy a nyálkahártya pusztulásában jelentős szerepe lehet az oxidatív stressznek, mint kiváltó tényezőnek. Kulcsszavak: IPEC-J2, oxidatív stressz, TMPRSS2, -catenin, paracelluláris permeábilitás 7
ÉLET AZ ANTIBIOTIKUMOK ÁRNYÉKÁBAN AZ ANTIBIOTIKUMOK INDOKOLATLAN HASZNÁLATÁNAK ÁRNYOLDALAI Life in the shadow of antibiotics Disadvantages resulting from the unjustified use of antibiotics Radnóti Lászlóné, SZIE GAEK, Ápolás és betegellátás, IV. évfolyam Témavezető: Dr. Mucsi Gyula, megyei tisztifőorvos, Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Az Élet az antibiotikumok árnyékában című dolgozatomban az antibiotikumok helytelen használatának árnyoldalait kívántam megvilágítani. A téma fontosságát mi sem igazolja jobban, mint hogy rengeteg olyan szakirodalmat találtam, ami ezzel foglalkozik. Tanulmányaim során szembesültem azzal a ténnyel, hogy nagyon sok a multirezisztens kórokozó, és ez az antibiotikumok helytelen, indokolatlan használatával hozható összefüggésbe. Nemcsak hazánkban okoz nagy problémát a rezisztencia terjedése, hanem egész Európában. Komoly stratégiák kidolgozása van folyamatban Európa-szerte, közös összefogással a rezisztencia terjedésének megfékezésére. Dolgozatomban arra szeretnék rávilágítani, hogy az emberek mennyire nincsenek tisztában az antibiotikumok fogalmával, mellékhatásaival. Milyen veszélyeket rejt a nem kellő körültekintéssel használt antibiotikum. Sokan helytelenül és indokolatlanul alkalmazzák az antibiotikumot, nem megfelelő ideig, esetleg dózisban, de feltételezésem szerint orvosi utasítás nélkül is szednek antibiotikumot. Kutatásom során arra a következtetésre jutottam, hogy a laikus emberek ismeretei az antibiotikumokkal kapcsolatban igen hiányosak, azok használatáról csak általános ismereteik vannak. Nincsenek tisztában azzal, hogy milyen következményei is lehetnek annak, ha felelőtlenül alkalmazzák az antibiotikumokat. Nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani ennek a témának az egészségnevelés terén: szórólapokkal, előadásokkal, reklámokkal kellene felhívni a figyelmet a tudatos és körültekintő antibiotikum-használatra, mivel ez közös érdekünk. Óriási kincse az antibiotikum az emberiségnek a kórokozok ellen folytatott harcban, és ebben a harcban még az emberiség vezet. Tegyünk arról, hogy ez így is maradjon. Kulcsszavak: antibiotikum, kórokozók ellen, helytelen használat, használatának árnyoldalai, Európai Unió álláspontja, közös összefogás, eredmények 8
SZÜRKEHÁLYOG MŰTÉTRE KERÜLŐ BETEG TÁJÉKOZTATÁSÁNAK JELENTŐSÉGE The importance of informing patients undergoing Cataracta surgeries Szecsei Tamásné, SZIE GAEK, Ápolás és betegellátás, IV. évfolyam Témavezető: Dr. Beke Szilvia, főiskolai docens, SZIE GAEK, Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet A szürkehályog (cataracta) a szemlencse leggyakoribb megbetegedése. Gyógyításának napjainkban is egyetlen módja a műtét, amit lehetőség szerint, minden esetben modern UH-os technikával (phacoemulsificatio) végeznek és műlencse beültetéssel azonnali látási rehabilitáció érhető el. Vizsgálat célja: Felmérni, hogy a szürkehályog műtétre érkezett betegek mennyire ismerik a szürkehályogot mint elváltozást, hogyan, kitől kapnak tájékoztatást a műtéttel kapcsolatosan, igényelnek-e külön írásbeli tájékoztatót, mennyire tartják fontosnak a szemészeti szűréseket. Anyag és módszer: A vizsgálatot a szolnoki Hetényi Géza Kórház Szemészetén végeztem, 2014 júliusa és októbere között, melyhez készítettem egy kérdőívet és egy betegtájékoztatót Tudnivalók a szürkehályog műtét előtt címmel. A betegeket két csoportra osztottam, az egyik csoport nem kapott az általam készített betegtájékoztatóból, a másik csoport pedig kapott a tájékoztatóból, amit hazavihettek magukkal. A tájékoztatóban röviden ismertettem a szürkehályog betegséget, a műtét előtti és alatti történéseket, és műtét utáni életmódra vonatkozó tanácsokat is írtam. A tájékoztatót nem kapott csoportból 131 db kérdőívet dolgoztam fel, a tájékoztatót kapott csoportból 128 db-ot. Eredmények: A vizsgálatból kiderült, hogy a betegtájékoztatót kapott betegek közül 30%-kal többen válaszolták azt, hogy ismerik a szürkehályog betegséget és 33%- kal többen adtak helyes választ a szürkehályog betegség meghatározására a tájékoztatót nem kapottakkal szemben. Így elmondható, hogy szükség van a betegek írásos tájékoztatására, és több idő szükséges a betegtájékoztatásra. A szürkehályog ismeretét nem befolyásolja az iskolai végzettség. A betegek ismereteiket a betegségükről 78%- ban a szemész orvostól nyerik és nem egyéb forrásokból. A műtéttel kapcsolatos kompetencián belüli tájékoztatást megkapták: orvostól 46%, ápolónőtől 22%, műtősnőtől 11%, asszisztensnőtől 17%, senkitől 3%. Szűrésre csak 41%-a jár a betegeknek. Következtetés: A betegek igényeinek figyelembevételével fontosnak tartom a jövőben a szürkehályogról és a szürkehályog műtétről való ismeretek pontosítását, a szűréseken való részvétel ösztönzését. Megfelelő kompetenciával és kellően felkészített ápolók bevonásával, írásos betegtájékoztató bevezetését javaslom az osztályon, ezáltal is emelve munkánk színvonalát és a betegelégedettséget. Kulcsszavak: szemészeti szűrővizsgálat, szürkehályog, szürkehályog műtét, betegtájékoztatás, írásos beteg tájékoztató 9