Magyar Mérnöki Kamara Beszámoló vizsga Kérdésbank Mintakérdések Felkészülési segédlet Bányászat 2014. szeptember 08.
Tartalomjegyzék I. Kérdésbank.3 II. Mintakérdések.9 III. Felkészülési segédlet FMV/MűE.11 III. Felkészülési segédlet T/SZ...66
I. A Miniszterelnökség által jóváhagyott kérdésbank a szakterületre vonatkozóan: 1 Bányászati szakterület 1.1 Bányászati tervezők és szakértők (B és SZÉM4) a) A kérelmezett vagy gyakorolt tevékenység vállalása, kezdése, folytatása feltételei, szabályai 1st Sorolja fel, hogy a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény szerint bányafelügyelet engedélye alapján milyen tevékenységek végezhetők a szilárdásvány bányászati szakterületre. 2nd Sorolja fel, hogy a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet alapján milyen szakmai címek adományozhatók a kamarai tagsággal rendelkező bányászati jogosultak részére? 3rd Sorolja fel, hogy a bányafelügyelet milyen építésügyi hatósági engedélyei kiadására jogosult. 4th Sorolja fel, melyek a bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyéhez kötött sajátos bányászati építmények. 5th Sorolja fel, melyek a bányászatról szóló törvény szerinti műszaki üzemi terv jóváhagyási eljárás keretében engedélyezhető sajátos építmények. b) Szakterületi szabályok (feladat, felelősség, összeférhetetlenség) 1st Sorolja fel, hogy milyen fő szakmagyakorlási tevékenységek végzését szabályozza a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet! 2nd Ismertesse, hogy a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet alapján mik a szakmagyakorlási tevékenység megkezdésének feltételei természetes személy esetében! 3rd Ismertesse, hogy a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet alapján mik a szakmagyakorlási tevékenység folytatásának feltételei természetes személynél kamarai tagsághoz kötött jogosultság esetén! 4th Ismertesse, hogy a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet alapján mik a szakmagyakorlási tevékenység folytatásának feltételei természetes személynél kamarai tagsághoz nem kötött jogosultság esetén! 5th Sorolja fel az 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet bányafelügyelet engedélyéhez kötött sajátos szilárdásvány-bányászati építményeket! 6th Végezhet-e a tervező az általa készített kivitelezési dokumentációval kapcsolatban tervezői művezetést? 7th Ki az a személy, aki a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet értelmében nem folytathat építésügyi műszaki szakértői tevékenységet ugyanazon építmény kivitelezése vonatkozásában? 8th Ki az aki a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet értelmében nem folytathat építészetiműszaki tervezési tevékenységet? c) Szakterületi szerződések tartalmi követelményei, díjszámítás
9th Ismertesse, hogy a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet alapján az építészeti-műszaki tervezési tevékenység folytatásához szükséges tervezési szerződésnek a Ptk. és az Étv. előírásain túlmenően mit kell tartalmaznia? 10th Sorolja fel, hogy a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet alapján mit foglal magában a tervezési díj! d) Szakterületi jogszabályok és szabványok általános követelmények 11th Ismertesse, melyek a bányaüzemekben megvalósítandó általános biztonsági és egészségvédelmi követelmények! 12th Ismertesse, a munkaterület és munkahely kialakítására vonatkozó külön követelményeket! 13th 14th 15th Ismertesse a munka megkezdésének engedélyezésére vonatkozó feltételeket! Sorolja fel, hogy milyen lehet a bányák és bányatérségek minősítése! Ismertesse, hogy milyen kiegészítő előírások vonatkoznak a személyszállításra! e) Szakterületi jogszabályok és szabványok - külszíni bányászat 16th Ismertesse az külszíni bányászati tevékenységek bányabiztonsági szabályzat alapján a külszíni ásványkitermelő ágazatokra vonatkozó külön követelményeket! 17th Ismertesse, hogy a külszíni bányászati tevékenységek biztonsági szabályzata mely tevékenységekre terjed ki. f) Szakterületi jogszabályok és szabványok - mélyműveléses bányászat 18th Ismertesse az föld alatti bányászati tevékenységek bányabiztonsági szabályzat alapján a föld alatti ásványkitermelő ágazatokra vonatkozó külön követelményeket! 19th Ismertesse a bányatérségek biztosítására vonatkozó alapvető biztonsági követelményeket! 20th Ismertesse, hogy a várható vízhozamra figyelemmel miket kell meghatározni vízmentesítő telepeknél! 21st Ismertesse, hogy milyen előírások vonatkoznak az aknaszállításra! 22nd Sorolja fel, hogy az építésügyi építési naplón kívül milyen naplókat kell vezetni földalatti bánya esetén! 23rd 24th 25th Ismertesse a földalatti robbanóanyag-raktár telepítési, kiviteli követelményeit! Ismertesse a bányabeli robbanóanyag-raktárak telepítési, kiviteli követelményeit! Ismertesse, hogy milyen villamos berendezést lehet létesíteni földalatti bányában! g) Hulladék kezelése 26th Mely hulladékok tartoznak a bányászati hulladékok kezeléséről szóló 14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet hatálya alá! 27th 28th Ismertesse a bányászati hulladék kezelés általános követelményeit! Sorolja fel milyen feltételekkel üzemeltethető bányászati hulladékkezelő létesítmény! 29th Ismertesse, hogy a bányafelügyelet a hulladékkezelő létesítményeket milyen osztályokba sorolhatja és ezekbe milyen bányászati hulladékok helyezhetők el!
30th Ismertesse, hogy üzemeltetőnek milyen intézkedéseket kell meghoznia, amikor rehabilitációs és építéi célból a bányászati hulladékot a bányatérségekbe visszahelyezik! 31st Ismertesse, hogy a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet értelmében milyen nyilvántartó lapok vezetése kötelező a hulladék gazdálkodással kapcsolatban! 32nd Sorolja fel az építési hulladékok fajtáit! h) Településrendezési követelmények a szakterületi igény szerinti mértékben 33rd Ismertesse a védőpillér méretezés általános rendelkezéseit! 34th Ismertesse a védőpillérek méretezését külfejtés esetén! 35th Ismertesse a védőpillérek méretezését mélyművelés esetén pontszerű külszíni és a pontszerű nem telepben lévő föld alatti létesítményekre! 36th Ismertesse a védőpillérek méretezését mélyművelés esetén vonalas létesítményre vagy határvonalra, sokszög alapú létesítményre! i) A tevékenység végzésével összefüggő egyéb kapcsolódó szakmai területek 37th Sorolja fel a bányatérképek fajtáit, melyeket a szilárdásvány bányászat területén kötelező elkészíteni és használni! 38th Sorolja fel mit kell feltüntetni minden bányatérképen! 39th Ismertesse a külfejtések tervtérképeinek tartalmi követelményeit! 40th Ismertesse a földalatti bányák tervtérképeinek tartalmi követelményeit! j) Az engedélyezési és a kivitelezési terv tartalmi követelményei 41st Sorolja fel melyek a bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyéhez kötött sajátos bányászati építmények! 42nd Sorolja fel melyek a bányászatról szóló törvény szerinti műszaki üzemi terv jóváhagyási eljárás keretében engedélyezhető sajátos építmények! 43rd Sorolja fel mi a bányafelügyelet építésügyi hatósági engedély iránti kérelem adattartalma elvi építési vagy építési engedély iránti kérelem esetében! 44th Sorolja fel mi a bányafelügyelet építésügyi hatósági engedély iránti kérelem adattartalma használatbavételi engedély iránti kérelem esetében! 45th Sorolja fel mi a bányafelügyelet építésügyi hatósági engedély iránti kérelem adattartalma bontási engedély iránti kérelem esetében! 46th Sorolja fel mi a bányafelügyelet építésügyi hatósági engedély iránti kérelem adattartalma fennmaradási engedély iránti kérelem esetében! 47th Sorolja fel mi a bányafelügyelet építésügyi hatósági engedély iránti kérelem adattartalma fennmaradási engedély iránti kérelem esetében! 48th Sorolja fel mi a bányafelügyelet építésügyi hatósági engedély iránti kérelem adattartalma fennmaradási engedély iránti kérelem esetében! Bányászati felelős műszaki vezetők és műszaki ellenőrök (ME-B és MV-B)
a) A kérelmezett vagy gyakorolt tevékenység vállalása, kezdése, folytatása feltételei, szabályai 49th Sorolja fel, hogy a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény szerint bányafelügyelet engedélye alapján milyen tevékenységek végezhetők a szilárdásvány bányászati szakterületre! 50th Sorolja fel, hogy a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet alapján milyen szakmai címek adományozhatók a kamarai tagsággal rendelkező bányászati jogosultak részére? 51st Sorolja fel, hogy a bányafelügyelet milyen építésügyi hatósági engedélyei kiadására jogosult! 52nd Sorolja fel melyek a bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyéhez kötött sajátos bányászati építmények! 53rd Sorolja fel melyek a bányászatról szóló törvény szerinti műszaki üzemi terv jóváhagyási eljárás keretében engedélyezhető sajátos építmények! b) Szakterületi szabályok (feladat, felelősség, összeférhetetlenség) 54th Sorolja fel, hogy milyen fő szakmagyakorlási tevékenységek végzését szabályozza a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet! 55th Ismertesse, hogy a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet alapján mik a szakmagyakorlási tevékenység megkezdésének feltételei természetes személy esetében! 56th Ismertesse, hogy a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet alapján mik a szakmagyakorlási tevékenység folytatásának feltételei természetes személynél kamarai tagsághoz kötött jogosultság esetén! 57th Ismertesse, hogy a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet alapján mik a szakmagyakorlási tevékenység folytatásának feltételei természetes személynél kamarai tagsághoz nem kötött jogosultság esetén! 58th Sorolja fel az 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet bányafelügyelet engedélyéhez kötött sajátos szilárdásvány-bányászati építményeket! 59th Ismertesse, hogy ki nem folytathat építésügyi műszaki szakértői tevékenységet! c) Szakterületi szerződések tartalmi követelményei, díjszámítás 60th Ismertesse, hogy melyek a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet értelmében a kiviteli szerződések kötelező tartalmi elemei! 61st Sorolja fel, hogy a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet alapján mit foglal magában a vállalkozói díj! 62nd Ismertesse, hogy a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet alapján az építési műszaki ellenőri megbízási szerződésekben a Ptk.-ban szabályozottak és az Épkiv. 16. (6) bekezdésében foglaltakon túlmenően mit kell rögzíteni! 63rd Ismertesse, hogy a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet alapján a felelős műszaki vezetői tevékenység folytatásához szükséges szerződésnek a Ptk.-ban szabályozott megbízási szerződés szabályain kívül mit kell még tartalmazni? d) Szakterületi jogszabályok és szabványok általános követelmények
64th Ismertesse, melyek a bányaüzemekben megvalósítandó általános biztonsági és egészségvédelmi követelmények! 65th Ismertesse a munkaterület és munkahely kialakítására vonatkozó külön követelményeket! 66th 67th 68th 69th Ismertesse az a munka megkezdésének engedélyezésére vonatkozó feltételeket! Sorolja fel, hogy milyen lehet a bányák és bányatérségek minősítése! Ismertesse, hogy milyen kiegészítő előírások vonatkoznak a személyszállításra! e) Szakterületi jogszabályok és szabványok - külszíni bányászat 70th Ismertesse az külszíni bányászati tevékenységek bányabiztonsági szabályzat alapján a külszíni ásványkitermelő ágazatokra vonatkozó külön követelményeket! 71st Ismertesse, hogy a külszíni bányászati tevékenységek biztonsági szabályzata mely tevékenységekre terjed ki. f) Szakterületi jogszabályok és szabványok - mélyműveléses bányászat 72nd Ismertesse az föld alatti bányászati tevékenységek bányabiztonsági szabályzat alapján a föld alatti ásványkitermelő ágazatokra vonatkozó külön követelményeket! 73rd Ismertesse a bányatérségek biztosítására vonatkozó alapvető biztonsági követelményeket! 74th Mit kell megtervezni határozni a vízmentesítő telepek esetében figyelemmel a várható vízhozamra? 75th Ismertesse, hogy milyen előírások vonatkoznak az aknaszállításra! 76th Sorolja fel, hogy az építési naplón kívül milyen naplókat kell vezetni földalatti bánya esetén! 77th 78th 79th Ismertesse a földalatti robbanóanyag-raktár telepítési, kiviteli követelményeit! Ismertesse a bányabeli robbanóanyag-raktárak telepítési, kiviteli követelményeit! Ismertesse, hogy milyen villamos berendezést lehet létesíteni földalatti bányában! g) A bányászati hulladék kezelése 80th Sorolja fel mely hulladékok tartoznak a bányászati hulladékok kezeléséről szóló 14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet hatálya alá! 81st 82nd Ismertesse a bányászati hulladék kezelés általános követelményeit! Sorolja fel milyen feltételekkel üzemeltethető bányászati hulladékkezelő létesítmény? 83rd Ismertesse, hogy a bányafelügyelet a hulladékkezelő létesítményeket milyen osztályokba sorolhatja és ezekbe milyen bányászati hulladékok helyezhetők el! 84th Ismertesse, hogy üzemeltetőnek milyen intézkedéseket kell meghoznia, amikor rehabilitációs és építési célból a bányászati hulladékot a bányatérségekbe visszahelyezik! h) Településrendezési követelmények a szakterületi igény szerinti mértékben 85th 86th Ismertesse a védőpillér méretezés általános rendelkezéseit! Ismertesse a védőpillérek méretezését külfejtés esetén!
87th Ismertesse a védőpillérek méretezését mélyművelés esetén pontszerű külszíni és a pontszerű nem telepben lévő föld alatti létesítményekre! 88th Ismertesse a védőpillérek méretezését mélyművelés esetén vonalas létesítményre vagy határvonalra, sokszög alapú létesítményre! i) A tevékenység végzésével összefüggő egyéb kapcsolódó szakmai területek 89th Sorolja fel melyek a 9/2013. (III. 22.) NFM rendelet alkalmazásában melyek a súlyos üzemzavarok! 90th Sorolja fel melyek a 9/2013. (III. 22.) NFM rendelet alkalmazásában melyek a súlyos balesetek! 91st Sorolja fel a bányatérképek fajtáit, melyeket a szilárdásvány bányászat területén kötelező elkészíteni és használni! 92nd 93rd 94th Sorolja fel mit kell feltüntetni minden bányatérképen! Ismertesse a külfejtések tervtérképeinek tartalmi követelményeit! Ismertesse a földalatti bányák tervtérképeinek tartalmi követelményeit! j) Az engedélyezési és a kivitelezési terv tartalmi követelményei 95th Sorolja fel mi a bányafelügyelet építésügyi hatósági engedély iránti kérelem adattartalma elvi építési vagy építési engedély iránti kérelem esetében! 96th Sorolja fel mi a bányafelügyelet építésügyi hatósági engedély iránti kérelem adattartalma használatbavételi engedély iránti kérelem esetében! 97th Sorolja fel mi a bányafelügyelet építésügyi hatósági engedély iránti kérelem adattartalma bontási engedély iránti kérelem esetében! 98th Sorolja fel mi a bányafelügyelet építésügyi hatósági engedély iránti kérelem adattartalma fennmaradási engedély iránti kérelem esetében! 99th Sorolja fel mi a bányafelügyelet építésügyi hatósági engedély iránti kérelem adattartalma fennmaradási engedély iránti kérelem esetében! 6th Sorolja fel mi a bányafelügyelet építésügyi hatósági engedély iránti kérelem adattartalma fennmaradási engedély iránti kérelem esetében! 7th Sorolja fel mi az építési tevékenység megkezdésére, illetve az adatok változására vonatkozó bejelentés adattartalma!
II. Mintakérdések MINTA KÉRDÉSEK, BÁNYÁSZAT FMV/MűE 1. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény szerint bányafelügyelet engedélye alapján végezhető-e kavicsbánya területén a meddőhányóból történő kitermelés? igen; nem; 2. Az alábbiak közül mik a feltételei természetes személy estén a kamarai tagsághoz kötött jogosultság esetén a szakmagyakorlási tevékenység folytatásának? a kamarai tagság folytonossága, továbbképzési időszakonként a kötelező és szakmai továbbképzés teljesítése, a jogosultság megállapítását követő egy éven belül - a kötelező továbbképzés keretében - beszámoló teljesítése, Adott szakmai területen folyamatos munkaviszony adategyeztetési kötelezettség teljesítése. 3. Az alábbiak közül milyen lehet egy bánya minősítése Sújtólégveszélyes Szénporrobbanás-veszélyes Tűzveszélyes. Vízveszélyes Gázkitörés-veszélyes Omlás veszélyes Porveszélyes. Szilikózis-veszélyes. 4. Igaz-e a következő állítás :Ha az öngyulladás veszélye fennáll, aknában, lejtősaknában vagy táróban végleges biztosítás céljára nem éghető anyagot kell használni. igen; nem; MINTA KÉRDÉSEK, BÁNYÁSZAT T/SZ 1. Dolomit bányában a helyben végzett feldolgozására szolgáló, helyhez kötött törőberendezés létesítéséhez szükséges-e a bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélye? igen; nem;
2. Az építészeti-műszaki tervezési tevékenység folytatásához szükséges tervezési szerződésnek a Ptk. és az Étv. előírásain túlmenően az alábbiak közül mit kell tartalmaznia? a teljesítési határidőket, figyelemmel a szakaszos tervszolgáltatásra is, a tervezési díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját és határidejét, az esetleges szakmai biztosíték kikötését. 3. A külszíni bányászati tevékenységek bányabiztonsági szabályzat hatálya kiterjed-e a bányászati hulladékok kezeléséről szóló rendelet hatálya alá tartozó, nem bányaüzem területén üzemelő bányászati hulladékkezelő létesítmények kivitelezésére és üzemeltetésére igen; nem; 4. Igaz-e a következő állítás: a határpillér: a bányatelek határvonala mentén kijelölt olyan védőpillér, amely biztosítja, hogy a bányaműveletek okozta felszíni kőzet- és talajmozgások döntő része a bányatelek határán belül legyenek. igen; nem;
III. Felkészülési segédlet: A Magyar Mérnöki Kamara Szilárdásvány Bányászati Tagozat 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletben előírt beszámoló vizsgához és a beszámolóval végződő kötelező továbbképzéshez kapcsolódó főbb ismeretanyagok felsorolása és oktatási segédlet felelős műszaki vezetők és műszaki ellenőrök részére Lezárva: 2014. július 25.
A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletben előírt beszámoló vizsga szakterületi része I. Előzmények Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 25. fejezete rendelkezik a beszámoló vizsgáról. A beszámoló vizsga kérdéscsoportjainak összeállításánál kiemelt szempont volt a Rendelet 38. (1) bekezdésének előírása, mely szerint a beszámoló vizsga - ezen belül annak szakterületi része - célja annak vizsgálata, hogy a szakmagyakorló kellő mértékben ismeri-e a tevékenységére vonatkozó jogszabályi környezetet, képes-e a fontosabb jogszabályokat helyesen értelmezni, rendelkezik-e a szakmagyakorláshoz szükséges ismeretek alkalmazásában kellő jártassággal. A Rendelet 38. (7) bekezdése értelmében a beszámoló általános része alól a vizsga szakértői testülete az ügyrendjében meghatározott módon felmentést ad, ha a szakmagyakorló más jogosultság megszerzéséhez ilyen tartalmú vizsgát már tett, vagy rendelkezik olyan vizsgával, amelynek követelménye 80 %-ban megegyezik az általános rész követelményrendszerével. A beszámoló vizsga szakterületi része alól felmentés nem adható. A felelős műszaki vezető, az építési műszaki ellenőr az általános építmények építési műszaki ellenőri, szakági építési műszaki ellenőri szakterületeken mentesül a beszámoló alól, ha építési műszaki ellenőri OKJ bizonyítvánnyal rendelkezik. III. A szakmagyakorlók speciális, szakterületi ismeretanyagai A beszámoló vizsga szakterületi részének a kormányrendeletben meghatározott témakörei a szakmagyakorlók speciális, szakterületi ismeretanyagát képező ismeretek: 1) a kérelmezett vagy gyakorolt tevékenység vállalása, kezdése, folytatása feltételei, szabályai, 2) szakterületi szabályok (feladat, felelősség, összeférhetetlenség), 3) szakterületi szerződések tartalmi követelményei, díjszámítás, 4) szakterületi jogszabályok és szabványok I, 5) szakterületi jogszabályok és szabványok II., 6) szakterületi jogszabályok és szabványok III., 7) a(bányászati-építési) hulladék kezelése, 8) településrendezési követelmények a szakterületi igény szerinti mértékben, 9) a tevékenység végzésével összefüggő egyéb kapcsolódó szakmai területek, 10) az engedélyezési és a kivitelezési terv tartalmi követelményeinek. V. Anyagok a Beszámoló vizsga felkészüléséhez A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletben előírt beszámoló vizsga szakterületi részének teljesítéséhez az alábbi főbb jogszabályok, szabályzatok ismerete szükséges: 1. 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról 2. 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról 3. 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről
4. 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről 5. 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól 6. 4/2001. (II. 23.) GM rendelet a bányaüzemekben megvalósítandó biztonsági és egészségvédelmi követelmények minimális szintjéről 7. 43/2011. (VIII. 18.) NFM rendelet a külszíni bányászati tevékenységek biztonsági szabályzatáról 8. 61/2012. (XI. 22.) NFM rendelet a föld alatti bányászati tevékenységek biztonsági szabályzatáról 9. 9/2013. (III. 22.) NFM rendelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavar és súlyos baleset bejelentésének és vizsgálatának rendjéről szóló biztonsági szabályzatról 10. 13/2010. (III. 4.) KHEM rendelet az Általános Robbantási Biztonsági Szabályzatról 11. 14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet a bányászati hulladékok kezeléséről 12. 10/2010. (II. 26.) KHEM rendelet a bányatérképek méretarányára és tartalmára vonatkozó Bányabiztonsági Szabályzatról 13. 12/2003. (III. 14.) GKM rendelet a védő- és határpillérek méretezéséről szóló Bányabiztonsági Szabályzat kiadásáról A beszámoló vizsga bányászati szakterületi részének a felelős műszaki vezető és műszaki ellenőr szakmagyakorlók speciális, szakterületi ismeretanyaga I. A kérelmezett vagy gyakorolt tevékenység vállalása, kezdése, folytatása feltételei, szabályai A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény szerint a szilárdásvány bányászati szakterületre a bányafelügyelet engedélye szükséges: az ásványi nyersanyagok bányászata; a kitermelés szüneteltetése és a kitermelést követő tájrendezés; meddőhányók létesítése, hasznosítása és megszüntetése; a megszűnt föld alatti bányák nyitvamaradó térségeinek fenntartása, hasznosítása és felhagyása; más törvény hatálya alá nem tartozó, nem bányászati célt szolgáló, bányászati módszerekkel végzett föld alatti tevékenységek (aknamélyítés, mélyfúrás, alagút- és vágathajtás), a bányászati hulladék kezelése; a fenti pontokban felsorolt tevékenységek gyakorlásához szükséges létesítmények és berendezések. Az 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól rendelet hatálya
sajátos bányászati építmények építésügyi hatósági eljárására és az annak lefolytatásához szükséges műszaki dokumentáció tartalmi követelményeire, valamint a sajátos építmény építésügyi hatósági ellenőrzésére és kötelezési eljárásaira terjed ki. Az építésügyi hatóság az alábbi engedélyeket adhatja ki: elvi építési engedély, építési engedély, használatbavételi engedély, fennmaradási engedély, a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély, és bontási engedély. Az építtető meghatározott sajátos építmények esetében az elvi építési valamint a bontási engedélyt és a műszaki üzemi terv jóváhagyását együttesen is kérelmezheti. A bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyéhez kötött sajátos építmények az alábbiak: A./ Kutatóépítmények: 400 méter mélységet meghaladó mélyfúrás, 5 méter mélységet meghaladó kutatóakna, 2 méter mélységet meghaladó kutatóárok, kutatótáró. B./ A külszíni bányászat építményei: A kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett feldolgozására szolgáló, helyhez kötött építmény, Személyszállításra szolgáló építmény, Külszíni bányavasút. C./ Földalatti bányászat építményei: Külszínre nyíló bányatérségek (akna, lejtősakna, táró, vágat), Főszellőztetést, a főszellőztető légáram fűtését és hűtését szolgáló építmény, Személyszállításra szolgáló építmény, Tűz- vagy robbanásveszélyes, továbbá maró hatású anyag, illetve robbanóanyag tárolására szolgáló bányabeli raktár, 2 MVA vagy ennél nagyobb összteljesítményű bányabeli villamos energiát elosztó, átalakító és kapcsoló állomás, A bányaüzem területét elhagyó, bányaüzemi külszíni bányavasút, A kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett feldolgozására szolgáló helyhez kötött építmény. D./ Egyéb sajátos építmények: A geotermikus energia felszín alatti víz kitermelését nem igénylő, 20 métert meghaladó mélységből történő kinyerésének és energetikai célú hasznosításának építményei az épületgépészeti berendezések kivételével,
Földtani kutatást szolgáló kutatóépítmény, vagy nukleáris létesítmény telephely vizsgálati és értékelési programjának végrehajtásához szükséges olyan kutatóépítmény, amelynek telephely vizsgálati és értékelési programját jóváhagyták, vagy ahhoz a feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóság a földtani, műszaki biztonsági és bányászati szakkérdések tekintetében előzetes szakhatósági állásfoglalást adott, Polgári felhasználású robbanóanyag raktára, Építményt magában foglaló bányászati hulladékkezelő építmény, a koncesszióköteles geotermikus energia kinyerésének és energetikai célú hasznosításának építményei az erőművi berendezések kivételével. E./ A föld alatti szénelgázosításhoz szükséges létesítmények. A bányászatról szóló törvény szerinti műszaki üzemi terv jóváhagyási eljárás keretében engedélyezhető sajátos építmények az alábbiak: 1. A szilárdásvány-bányászat területén a terület-igénybevétellel járó bányászati sajátos építmények: A./ Kutatóépítmények: 400 méter mélységet meghaladó mélyfúrás, 5 méter mélységet meghaladó kutatóakna, 2 méter mélységet meghaladó kutatóárok, kutatótáró. B./ A külszíni bányászat építményei: A kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett feldolgozására szolgáló, helyhez kötött építmény, Személyszállításra szolgáló építmény, Külszíni bányavasút. C./ Földalatti bányászat építményei: Külszínre nyíló bányatérségek (akna, lejtősakna, táró, vágat), Főszellőztetést, a főszellőztető légáram fűtését és hűtését szolgáló építmény, Személyszállításra szolgáló építmény, Tűz- vagy robbanásveszélyes, továbbá maró hatású anyag, illetve robbanóanyag tárolására szolgáló bányabeli raktár,
2 MVA vagy ennél nagyobb összteljesítményű bányabeli villamos energiát elosztó, átalakító és kapcsoló állomás, A bányaüzem területét elhagyó, bányaüzemi külszíni bányavasút, A kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett feldolgozására szolgáló helyhez kötött építmény. D./ Egyéb sajátos építmények: Építményt magában foglaló bányászati hulladékkezelő építmény, a koncesszióköteles geotermikus energia kinyerésének és energetikai célú hasznosításának építményei az erőművi berendezések kivételével. E./ A föld alatti szénelgázosításhoz szükséges létesítmények. A 266/2013. (VII. 11.) Korm.. rendelet rögzíti, hogy a területi kamara az országos kamarai szabályzatában meghatározott eljárásrend szerint milyen szakmai címeket adhat a kamarai tagsággal rendelkező kérelmezőnek: A vezető tervezői cím-hez a tervezőnek magas színvonalú tudományosműszaki felkészültséggel és referenciákkal kell rendelkeznie. A cím megszerzésére irányuló kérelmet a területi kamara az erre vonatkozó országos kamarai szabályzat alapján bírálja el. A cím birtokosának a jogosult tervezési szakterületen legalább 10 éves kiemelkedő színvonalú tervezési tevékenységgel kell rendelkeznie. Vezető tervező címmel rendelkező személy végezheti - erre irányuló megbízás alapján - az építészeti-műszaki dokumentáció szakmai ellenőrzését (tervellenőrzés). A tervező gyakornoki cím kérelmezéséhez a szakképzettség megszerzését követően a megszerezni kívánt jogosultsághoz a kérelmező természetes személy előminősítést kérhet a területi kamarától. A területi kamara ellenőrzi a kérelmezni kívánt jogosultsághoz tartozó szakképzettség kreditkövetelmény rendszerének teljesülését. A feltételek teljesítése esetén a kérelmező a tervező gyakornok címről igazolást kap, a címet használhatja, a tervlapokon feltüntetheti a címet, önálló tervezésre azonban nem jogosít. A tervező műszaki ellenőri cím-et az a szakmagyakorló személy kérheti, aki rendelkezik építészeti-műszaki tervezői és építési műszaki ellenőri jogosultsággal. A beruházási tanácsadói cím-et az az építészeti-műszaki tervezői, azzal azonos szakterületen építési műszaki ellenőri jogosultsággal rendelkező kérheti, aki építési beruházások bonyolításában igazolt referenciákkal rendelkezik.
A mentori cím-et az a szakmagyakorló személy kérheti, aki vállalja a tervező gyakornoki címmel rendelkező személy szakmai felügyeletét, és segíti szakmai fejlődését. A különösen gyakorlott cím-et az a szakmagyakorló személy kérheti, aki kiemelkedően magas színvonalú teljesítményt igazoló referenciákkal rendelkezik. A fentiekben felsorolt szakmai címek nem eredményeznek újabb jogosultságot. A címet a területi kamara titkára által vezetett építésügyi szakmagyakorlók névjegyzékében (a továbbiakban: névjegyzék) fel kell tüntetni. II. Bányászati szakterületi szabályok (feladat, felelősség, összeférhetetlenség) A a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az alábbi fő szakmagyakorlási tevékenységek végzését szabályozza: településrendezési tervezési tevékenységek építészeti-műszaki tervezési tevékenységek településrendezési szakértői tevékenységek építésügyi műszaki szakértői tevékenységek építési műszaki ellenőri tevékenységek felelős műszaki vezetői tevékenységek A fő szakmagyakorlási tevékenységeken belül az alábbi szakági illetve szakterületek szabályozottak: 1./ Településrendezési tervezési tevékenységek: a) településtervezési területen településtervezési szakterület, b) településtervezési szakági területen településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakterület, településtervezési közlekedési szakterület, településtervezési víziközmű szakterület, településtervezési energia-közmű szakterület, településtervezési hírközlési szakterület. 2./ Építészeti-műszaki tervezési tevékenységek: a) építészeti tervezési terület, belsőépítészeti tervezési szakterület, kertépítészeti műtárgy tervezési szakterület, b) táj- és kertépítészeti tervezési terület,
c) sajátos építmények műszaki tervezési terület közlekedési építmények tervezési szakterületen vasúti építmények tervezési részszakterület, közúti építmények tervezési részszakterület, légiközlekedési építmények tervezési részszakterület, hajózási építmények tervezési részszakterület, hírközlési építmények tervezési szakterületen vezetékes hírközlési építmények tervezési részszakterület, vezeték nélküli hírközlési építmények tervezési részszakterület, vízgazdálkodási építmények tervezési szakterületen települési víziközmű tervezési részszakterület, területi vízgazdálkodás tervezési részszakterület és vízkészlet gazdálkodás tervezési részszakterület, bányászati építmények tervezési szakterület, gáz- és olajipari építmények tervezési szakterület, energiaellátási építmények tervezési szakterületen hőenergetikai építmények tervezési részszakterület, villamosenergetikai építmények tervezési részszakterület, megújuló energia építmények tervezési részszakterület, atomenergia építmények tervezési részszakterület, d) szakági műszaki tervezési terület hídszerkezeti tervezési szakterület, tartószerkezeti tervezési szakterület, a szakterületen épületek tartószerkezeti tervezési részszakterület, építmények gépészeti tervezési szakterület, a szakterületen épületfizikai tervezési részszakterület, építményvillamossági tervezési szakterület, geotechnikai tervezési szakterület. 3./ Településrendezési szakértői tevékenységek: a) településtervezési szakértői tevékenység, b) településtervezési szakági szakértői tevékenység, zöldfelületi és tájrendezési szakági szakértői tevékenység, közlekedési, víziközmű, energia-közmű és hírközlési szakági szakértői tevékenységek. 4./ Építésügyi műszaki szakértői tevékenységek: a) általános építmények építésügyi műszaki szakértői szakterület, b) sajátos építményfajták építésügyi műszaki szakértői szakterület, c) építésügyi műszaki szakági szakértői szakterület, d) építési beruházási építésügyi műszaki szakértői szakterület.
5./ Építési műszaki ellenőri tevékenységek: a) általános építmények építési műszaki ellenőri szakterület, b) sajátos építményfajták építési műszaki ellenőri szakterület, c) szakági építési műszaki ellenőri szakterület. 6./ Felelős műszaki vezetői tevékenységek: a) általános építmények felelős műszaki vezetői szakterület, b) sajátos építményfajták felelős műszaki vezetői szakterület, c) szakági felelős műszaki vezetői szakterület. A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet rögzíti, hogy természetes személy a rendelet szerinti szakmagyakorlási tevékenységeket akkor kezdheti meg, ha rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével. Az a természetes személy, aki energetikai tanusítói tevékenységet is kíván folytatni, köteles a tevékenység végzésére irányuló szándékát a névjegyzéket vezető szervnek bejelenteni. Természetes személy estén a kamarai tagsághoz kötött jogosultság esetén a szakmagyakorlási tevékenység folytatásának feltételei az alábbiak: a kamarai tagság folytonossága, továbbképzési időszakonként a kötelező és szakmai továbbképzés teljesítése, a jogosultság megállapítását követő egy éven belül - a kötelező továbbképzés keretében - beszámoló teljesítése, adategyeztetési kötelezettség teljesítése. Természetes személy estén a kamarai tagsághoz nem kötött jogosultság esetén a szakmagyakorlási tevékenység folytatásának feltételei az alábbiak: továbbképzési időszakonként kötelező továbbképzési kötelezettség teljesítése, a jogosultság megállapítását követő egy éven belül - a kötelező továbbképzés keretében - beszámoló teljesítése, az energetikai tanúsítás kivételével, adategyeztetési kötelezettség teljesítése és az éves nyilvántartási díj befizetése. Az építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkát felelős műszaki vezető irányítja. A felelős műszaki vezető tevékenysége a vállalkozó (alvállalkozó) kivitelező kivitelezési szerződésében vállalt építőipari kivitelezési tevékenységnek vagy meghatározott részének irányítására terjed ki. A felelős műszaki vezető feladata: a) az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi követelmények), munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és más kötelező hatósági előírások, továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek betartatása, azok betartásának az általa vezetett építkezésen való ellenőrzése, b) az építési napló vezetése, ellenőrzése és lezárása, ha erre a kivitelezőtől megbízást kapott, c) az építőipari kivitelezési tevékenység munkafolyamatainak szakszerű megszervezése,
d) a kivitelezés során a minőségi követelmények biztosítása, a technológiai, a munkavédelmi és az egészségügyi előírások betartatása, e) a kitűzés helyességének, valamint a geotechnikai és egyéb vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése, f) a minőségi vizsgálatok és mintavételek elvégeztetése, g) az azonnali intézkedést igénylő építési műszaki feladatok meghatározása és irányítása, h) a kivitelezési tervektől eltérő, nem építési (létesítési) engedélyköteles kivitelezésnek az építési naplóban történő feltüntetése, i) az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor, az építési napló alapján a hulladék nyilvántartó lap kitöltése és az építtetőnek történő átadása, j) az építmény használatbavételi (fennmaradási) engedélyezéséhez, tudomásulvételéhez a felelős műszaki vezetőnek szakterületére vonatkozó nyilatkozat megtétele, k) az átadás-átvételi eljárásban és a használatbavételi engedélyezési eljárásban való közreműködés és az ehhez szükséges nyilatkozatok megtétele, l) az alvállalkozói teljesítés igazolása, mely tartalmazza la) a teljesített kivitelezési munkák meghatározását, mennyiségét és minőségét, a teljesítés időpontját, lb) a teljesítésigazolás alapján számlázható összeget, lc) a szerződésben meghatározott alvállalkozói díj és a teljesítésigazolásban megjelölt számlázható összeg eltérése esetén az eltérés indoklását, m) az alvállalkozói teljesítésigazolás ma) kiállítása és átadása vagy megküldése az alvállalkozó részére, mb) rögzítése az építési naplóban, az alvállalkozó kivitelező által megküldött, teljesítésről szóló értesítés kézhezvételétől ha szerződés vagy jogszabály átadás-átvételi eljárást határoz meg, ennek lezárásától számított, szerződésben meghatározott, de legfeljebb tizenöt munkanapon belül, n) értesíteni az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget arról, hogy az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége eléri az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló jogszabályban előírt küszöbértéket. o) annak ellenőrzése, hogy az építménybe csak a tervező által a kivitelezési dokumentációban meghatározott, legalább az elvárt műszaki teljesítményű építési termék kerüljön beépítésre, és a szakszerű beépítés ellenőrzése, p) az építési naplóban történő rögzítés mellett a tervező által a kivitelezési dokumentációban megjelölt építési termék helyett a megadottal azonos vagy annál jobb teljesítményértékű helyettesítő építési termék kiválasztása a tervező jóváhagyásával és az építtető egyetértésével. A felelős műszaki vezető nem lehet az építészeti-műszaki dokumentáció engedélyezésében részt vevő hatóság, valamint a tevékenység és az engedélyező hatóság felügyeletét ellátó szerv köztisztviselője vagy kormánytisztviselője. A felelős műszaki vezető nem végezhet építésügyi műszaki szakértői és építési műszaki ellenőri tevékenységet azon kivitelezési tevékenység esetében, ahol részben vagy egészben építési-szerelési munkát vezet. A felelős műszaki vezető nem láthat el felelős műszaki vezetői feladatokat olyan építési-szerelési munka esetében, ahol az építésügyi műszaki szakértői vagy építési műszaki ellenőri tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet végzi, amelynek tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. A felelős műszaki vezető nem végezhet építési műszaki ellenőri tevékenységet azon kivitelezési tevékenység esetében, ahol részben vagy egészben építési-szerelési munkát vezet.
A felelős műszaki vezető nem láthat el felelős műszaki vezetői feladatokat olyan építésiszerelési munka esetében, ahol az építési műszaki ellenőri tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet végzi, amelynek tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. Kötelező építési műszaki ellenőrt megbízni a külön jogszabály szerint építési engedélyhez kötött építési tevékenység esetén, ha a) az építőipari kivitelezési tevékenységet több fővállalkozó kivitelező végzi, b) az építési beruházás a Kbt. hatálya alá tartozik, c) az építőipari kivitelezési tevékenység nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képezi, d) az építőipari kivitelezési tevékenység műemlékvédelem alatt álló építményt érint, vagy e) ha építtetői fedezetkezelő működik közre. Az építési műszaki ellenőr az építőipari kivitelezési tevékenység teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések és a kivitelezési dokumentáció betartását. Az építési műszaki ellenőr nem lehet az építészeti-műszaki dokumentáció engedélyezésében vagy az annak alapján megvalósítandó építmény kivitelezésének építésfelügyeletében feladatot ellátó hatóság köztisztviselője vagy kormánytisztviselője. Az építési műszaki ellenőr nem végezhet építésügyi műszaki szakértői, vállalkozó kivitelezői, anyagbeszállítói és felelős műszaki vezetői tevékenységet az általa ellenőrzött építési-szerelési munka vonatkozásában. Az építési műszaki ellenőr nem láthat el további építési műszaki ellenőri feladatokat olyan építési szerelési munka esetén, ahol építésügyi műszaki szakértői, vállalkozó kivitelezői vagy anyagbeszállítói tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet végzi, amelynek az építési műszaki ellenőr tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. Az építési műszaki ellenőr az általa ellenőrzött építési beruházás során nem lehet az építésügyi műszaki szakértői, a vállalkozó kivitelezői, az anyagbeszállítói és a felelős műszaki vezetői tevékenységet folytatóknak a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, illetve nem állhat velük munkavégzésre irányuló jogviszonyban. A bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyéhez kötött sajátos építmények az alábbiak: A./ Kutatóépítmények: 400 méter mélységet meghaladó mélyfúrás, 5 méter mélységet meghaladó kutatóakna, 2 méter mélységet meghaladó kutatóárok, kutatótáró. B./ A külszíni bányászat építményei: A kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett feldolgozására szolgáló, helyhez kötött építmény, Személyszállításra szolgáló építmény, Külszíni bányavasút. C./ Földalatti bányászat építményei: Külszínre nyíló bányatérségek (akna, lejtősakna, táró, vágat),
Főszellőztetést, a főszellőztető légáram fűtését és hűtését szolgáló építmény, Személyszállításra szolgáló építmény, Tűz- vagy robbanásveszélyes, továbbá maró hatású anyag, illetve robbanóanyag tárolására szolgáló bányabeli raktár, 2 MVA vagy ennél nagyobb összteljesítményű bányabeli villamos energiát elosztó, átalakító és kapcsoló állomás, A bányaüzem területét elhagyó, bányaüzemi külszíni bányavasút, A kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett feldolgozására szolgáló helyhez kötött építmény. D./ Egyéb sajátos építmények: A geotermikus energia felszín alatti víz kitermelését nem igénylő, 20 métert meghaladó mélységből történő kinyerésének és energetikai célú hasznosításának építményei az épületgépészeti berendezések kivételével, Földtani kutatást szolgáló kutatóépítmény, vagy nukleáris létesítmény telephely vizsgálati és értékelési programjának végrehajtásához szükséges olyan kutatóépítmény, amelynek telephely vizsgálati és értékelési programját jóváhagyták, vagy ahhoz a feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóság a földtani, műszaki biztonsági és bányászati szakkérdések tekintetében előzetes szakhatósági állásfoglalást adott, Polgári felhasználású robbanóanyag raktára, Építményt magában foglaló bányászati hulladékkezelő építmény, a koncesszióköteles geotermikus energia kinyerésének és energetikai célú hasznosításának építményei az erőművi berendezések kivételével. E./ A föld alatti szénelgázosításhoz szükséges létesítmények. III. Bányászati szakterületi szerződések tartalmi követelményei, díjszámítás Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet hatálya kiterjed az alábbiakra: a) az építőipari kivitelezési tevékenység folytatására, b) az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításában részt vevő építtető, építészeti-műszaki tervező (a továbbiakban: tervező), kivitelező, felelős műszaki vezető, tervezői művezető, építési műszaki ellenőr és az építtetői fedezetkezelő feladataira, c) az építési napló, az építési napló alvállalkozói nyilvántartása és a felmérési napló vezetésére, d) a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelményeire, e) az építőipari kivitelezési tevékenység pénzügyi fedezetének, valamint a kivitelező által nyújtott biztosíték kezelésének rendjére,
f) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésével kapcsolatos eljárásra és adatszolgáltatásra, g) az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésével kapcsolatos eljárásokra, h) az építészeti-műszaki tervezési (a továbbiakban: tervezési) és a kivitelezési szerződés kötelező tartalmi és formai előírásaira, i) a vállalkozói díjjal kapcsolatos szabályozásra, j) az építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékének a vezetésére. k) az építőipari kivitelezési vállalkozások minősítéséhez szükséges adatszolgáltatásra. E rendeletnek a kivitelezési dokumentációra vonatkozó előírásait a sajátos bányászati építményfajtákra nem kell alkalmazni. E rendeletnek az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásra vonatkozó előírásait az atomenergia alkalmazására szolgáló, a nemzetbiztonsági, a honvédelmi és a katonai célú építményekre nem kell alkalmazni. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti kivitelezési szerződést a) üzletszerű gazdasági tevékenységként folytatott építőipari kivitelezési tevékenység esetén írásba kell foglalni, és b) - ha az építtető és a fővállalkozó kivitelező között jön létre az építőipari kivitelezési tevékenység fedezete és a kivitelező által nyújtott biztosíték célhoz kötött felhasználásának biztosítása érdekében építtetői fedezetkezelő működik közre akkor ügyvéd vagy jogtanácsos általi ellenjegyzése szükséges. A kivitelezési szerződés megkötését követően a vállalkozó kivitelező viseli annak jogkövetkezményét, amely a tervdokumentáció olyan hiányosságából adódik, melyet a vállalkozó kivitelezőnek a tőle elvárható szakmai gondosság mellett észlelnie kellett volna, de a szerződéskötést megelőzően nem jelzett. A kivitelezési szerződés tartalmazza a) az építtető, alvállalkozói szerződés esetén a megrendelő vállalkozó kivitelező nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét, elérhetőségét, adószámát, pénzforgalmi számlaszámát, valamint a képviseletében eljáró személy nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét, elérhetőségét és elektronikus építési napló vezetés esetén az alkalmazás használatához szükséges naplóügyfél-jelét (a továbbiakban: NÜJ), b) a szolgáltatásra kötelezett vállalkozó kivitelező nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét, elérhetőségét, adószámát, vállalkozó kivitelezők nyilvántartása szerinti nyilvántartási számát, pénzforgalmi számlaszámát, valamint a képviseletében eljáró személy nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét és elérhetőségét, c) a szerződés tárgyában megjelölve a vállalt építőipari kivitelezési tevékenység vagy építési-szerelési munka pontos megnevezését, az építési munkaterület pontos körülírását (cím, helyrajzi szám), az építményre, építési tevékenységre vonatkozó követelmény (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározásával, d) a vállalt teljesítési szakaszokat, határidőket részletesen (ideértve a kivitelezési tervszolgáltatásnak, az építési munkaterület átadásának, az építési napló megnyitásának, a tervezett kezdésnek, a részteljesítés, az átadás-átvétel, a birtokbaadás határidejét vagy határnapját, az igényelt befejezési határidőt vagy határnapot), e) a vállalkozói díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját, határidejét, a d) pontban foglaltak figyelembevételével szakaszait, f) annak rögzítését, hogy az építtető vagy a megrendelő vállalkozó kivitelező, alvállalkozó igénybevételéhez nem járul hozzá, g) a kivitelezési dokumentáció szolgáltatására vonatkozó rendelkezést, h) az építőipari kivitelezés során keletkező hulladékok engedéllyel rendelkező kezelőhöz történő elszállítására (elszállíttatására) kötelezett megnevezését,
i) a vállalkozói díj megállapításának alapjául szolgáló árazatlan költségvetési kiírás meglétére történő utalást, ha annak elkészítését e rendelet vagy más jogszabály előírja, j) az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során esetlegesen felmerülő pótmunka díjának elszámolási módját, k) fővállalkozói szerződés esetén a teljesítésigazolás kiadására jogosult építési műszaki ellenőr, alvállalkozói szerződés esetén a teljesítésigazolás kiadására jogosult felelős műszaki vezető megnevezését, l) a szerződő felek erre irányuló megállapodása és a jogszabályi feltételek fennállása esetén annak rögzítését, hogy a szerződéses jogviszonyukból keletkező vitájuk rendezése érdekében igénybe vesznek-e mediátori közreműködést, illetve jogvitájukat eseti vagy állandó választottbíróság elé terjesztik-e, m) az építtető nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a szerződésben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenység ellenértékének pénzügyi fedezetével rendelkezik, n) ha az építtető a fővállalkozó kivitelező részére az ellenszolgáltatása részeként előleg kifizetését biztosítja, az előleg felhasználásának meghatározását és az előleg elszámolásának módját, o) a felek megállapodása esetén a fővállalkozó kivitelező által a szavatossági, jótállási (a továbbiakban: garanciális), valamint a nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetére nyújtott (a továbbiakban: teljesítési) biztosíték összegének meghatározását, biztosításának formáját, célját, felhasználásának lehetőségét. p) a tartalékkeret felhasználásának részletes szabályait, ha a szerződő felek a pótmunka fedezetének biztosítására tartalékkeretet kötnek ki. q) a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Fgyr.) szerinti üzlethelyiségen kívül kötött szerződésnek minősülő kivitelezési szerződés esetén qa) az Fgyr. szerinti szerződéskötést megelőző tájékoztatást, és qb) az építtető kifejezett nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy kívánja-e a szerződéskötéstől számított 14 napon belül a kivitelezési tevékenység megkezdését. Az alvállalkozói kivitelezési szerződés a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően tartalmazza név, illetve megnevezés, adószám, lakcím, illetve székhely szerint rögzítve, hogy mely vállalkozó (fővállalkozó) kivitelezővel kötött kivitelezési szerződés teljesítése érdekében kerül sor az alvállalkozói kivitelezési szerződés megkötésére, valamint építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén az építtetői fedezetkezelő megnevezését és elérhetőségét. A fent nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvnek (a továbbiakban: Ptk.) a kivitelezési szerződésre vonatkozó rendelkezései irányadóak. A vállalkozói díjnak magában kell foglalnia a) a közvetlen költséget, ennek keretében aa) az anyagköltséget és a közvetlen gépköltséget a fuvarozási és rakodási költséggel együtt, ab) az építőipari rezsióradíj alapján számított munkadíjat, b) a fedezetet, ennek keretében ba) a közvetlen költségek között nem szereplő általános költségeket, bb) a tervezett nyereséget, amennyiben azt a rezsióradíj nem tartalmazza. Aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha a vállalkozó kivitelező által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékénél. A kivitelezési szerződés megkötésekor az aránytalanul alacsony ár vizsgálata során az építésügyért felelős miniszter által működtetett honlapon található
elektronikus költségvetési kiírási programban meghatározott élőmunka szükségleti normatívákat irányadónak lehet tekinteni. A többletmunka utólag csak tételes elszámolású szerződéses ár esetén és akkor számolható el, ha a vállalkozó kivitelező a szerződés alapját képező beárazott tételes költségvetési kiírással bizonyítja, hogy az a költségvetésben nem szerepelt. A kivitelező az erre vonatkozó külön megállapodásban foglaltak szerint a műszaki szükségesség, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos használat miatt szükséges pótmunkát köteles elvégezni. Ha a felek átalánydíjban állapodtak meg, akkor a kikötött díjon felül csak a pótmunka ellenértéke számolható el. Az építési műszaki ellenőr megbízási szerződésében a Ptk.-ban szabályozottak és az Épkiv. 16. (6) bekezdésében foglaltakon túlmenően rögzíteni kell a) az építési műszaki ellenőrzés gyakoriságát, b) az építési naplóba való bejegyzés gyakoriságát, a bejegyzésről az építtető tájékoztatásának módját, c) a jogszabályokban meghatározott feladatokon túlmenő építtetői elvárásokat, felhatalmazásokat. A felelős műszaki vezetői tevékenység folytatásához szükséges szerződés megkötésére a Ptk.-ban szabályozott megbízási szerződés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a) a szerződést írásban kell megkötni, b) a szerződés tartalmazza ba) a megbízó nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét, adószámát, elérhetőségét, továbbá a képviseletében eljáró személy nevét vagy megnevezését, címét vagy telephelyét és elérhetőségét, bb) a felelős műszaki vezető megnevezését, nyilvántartási számát, névjegyzéki jelét és elérhetőségét, bc) a felelős műszaki vezető díját, fizetési módját, határidejét, bd) a felelős műszaki vezető feladatainak és felelősségének meghatározását. IV. Bányászati szakterületi általános jogszabályok és szabványok A bányaüzemekben megvalósítandó általános biztonsági és egészségvédelmi követelmények 4/2001. (II. 23.) GM rendelet szabályozza a bányaüzemekben megvalósítandó biztonsági és egészségvédelmi követelmények minimális szintjét. A rendelet a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) hatálya alá tartozó ásványi nyersanyagot kutató és kitermelő üzemekben és munkaterületeken (a továbbiakban együtt: bányaüzemekben) foglalkoztatott munkavállalók biztonságával és egészségvédelmével kapcsolatos megengedhető legkisebb követelményeket határozza meg. A rendelet alkalmazásában: a) ásványt kutató és kitermelő üzem az az üzem, amelynek tevékenysége az ásványi nyersanyagok kutatása, feltárása és kitermelése, illetve az ehhez kapcsolódó tevékenység, valamint a kitermelt ásványi nyersanyag előkészítése (elsődleges feldolgozása); b) munkaterület az a teljes terület, amely magában foglalja ba) az ásványt kutató és kitermelő üzemet, a fő- és melléktevékenységeihez, illetve létesítményeihez kapcsolódó munkahelyeket, ideértve a meddőhányókat és az egyéb anyaglerakó helyeket, valamint