A magyar királyi Miniszterelnökhöz Beadványa a Magyarországi Szakszervezeti Tanácsnak és a Magyarországi szociáldemokrata párt vezetőségének (Budapest, VTIT, Conti-utca 4) a rokkant és a háborúból hazatérő katonák segélyezése ügyében
J, // / Nagy méltóságú Miniszterelnök úr! A szervezett munkásság aggodalommal t n pasztái ja, hogy a háborúban megrokkant kntonák ügyéi, általában n. rokkantügyet az intéző körök a köteles állami kártalanítás helyett az ingatag alapon álló jótékonysági akciók keretébe utalják. Békében az ország gazdasági felvirágoztatása és háborúban HZ ország védelme körül mérhetetlen szolgálatot teljesítő megrokkant munkások és az ország közgazdaságának jövő fejlődése érdekében kötelességünknek tartjuk ezúton is felhívni a kormány figyelmét e fontos ügy sürgős és célszerű megoldására. Az ügy fontossága megkívánta volna, hogy ;i szervezett munkásság ez az ujabb állásfoglalása, a nagy nyilvánosság előtt történjék. A rendőrség azonban a hadviselés érdekeinek ürügye alatt semmiféle nyilvános munkásgy ülést, v«gy értekezletet nem engedélyez, betiltotta azt az értekezletei is, amelyen a Szakszervezeti Tanács és a pártvezetőség a háborús szociálpolitikával és természetszerűen a rokkantak ügyével is kívánt foglalkozni. Miután az ügy fontosságához mért keretben n nagy nyilvánosság elé nem léphettünk, szükségesnek tartjuk, hogy a szervezett munkásság állás-- pontját kellő nyomatékkal ezen felterjesztésünk keretében körvonalazzuk. A szervezett munkásság már évtizedekkel ezelőtt minden párt- és szakszervezeti kongresszuson a hathatós munkásvédelem mellett, a rokkíintak ügyének kielégitő törvényes szabályozását is követelte. A kormányzat azonban, sajnos, ügy a hathatós munkásvédelemtől, mint a rokkan t- biztosítás törvényhozási szabályozásától ridegen, elzárkózott. A rokkant katonák ügyének- sürgőssége mellett meg kell állapitanunk, hogy békében és háborúban iiz ország g;i zd;i sági i negerősödéséiiek termelő ín nn ka j ába n rnegrokkant munkásság rokkantellátása ugyanolyan fontos és halaszthatatlan kötelessége az államhatalomnak, mint a háborúban megrokkant katonák ellátása. Felesleges volna az európai szociális biztosítás nini állapota melletl a rokkantbiztositás jogosultsága vagy szükségessége mellett bizonyítékokat felsorakoztatni. Csupán azt állapítjuk meg, hogy igazságtalanságnak tartjuk, hogy közös haroban álló, közös szenvedésekkel terhelt országok népei különböző i'lbánáslmn részesüljenek. Igazságtalanságnak tartjuk, hogy az ugyanabban a lövészárokban megsebesült német katona aránylag megfelelő rokkantellátása, mellett a magyarországi rokkant katona csak alamizsnaszerii ellátást kap az államtól. Igazságtalanság, bogy a. hasonló eszközökkel és erővel békében az ország gazdaságáért, és jólétéért munkálkodó, háborúban ;iz ország védelmére kirendelt nép szociális helyzete nálunk rosszabb legyen, mint a szövetséges német népé. Németország népe a modern ipari munkából és háborúból eredő rengeteg betegség és rokkantság enyhítésére némi megnyugvást talál az általános rokkan tbiztosítás rendszerében. Ezzel szemben nálunk a háborúban és munkában megrokkantaknak esak mérhetetlen nyomoruság és szenvedés jut osztályrészül.
Ez az igazságtalan rendszer az ország népének elpusztulását, a gazdasági fejlődés mcgakasztását vonja maga után, veszélyezteti az ország népének védképességét is, miért is kérjük, hogy a, háborúban megrokkant katonák kielégítő rokkantellátása mellett, a törvényhozás haladéktalanul foglalkozzék az ipari és mezőgazdasági munkások aggkori és rokkant biztosításának ügyével. Az aggkor- és rokkantbiztositás szervezetének megalkotásáig a szervezett munkásság; képviseletei a szakmai szabadszervezetek és szociáldemokrata pártszervezetek a. következő elvek alapján kérik a rokkant katonák ellátásának ügyét rendezni: J. A rokkantak és az elhaltak családtagjai törvényhozói utón megállapított, a létminimumot biztosító, állami jövedelemből eredő rendszeres pénzsegélyben részesitendők. 2. Az állami rokkantsegély mindazoknak jár, akik a mostani háborúban bármilyen katonai vagy hadi célú szolgálat közben megsérültek, krónikus vagy hosszabb ideig tartó betegségbe estek, aminek következtében munkaképességük csökkent. ^. Állami segélyben részesülnek továbbá mindazon nők, akik az elhalttal közös háztartásban éltek (törvényes vagy törvénytelen feleség), az árvák és szülők, akiknek családfentartó Térjük, apjuk vagy fiuk a háborúban elesett vagy sérülés vagy a háborús szolgálat közben szerzett betegség következtében 10 éven belül meghal. 4. Rokkantsegély és özvegyi ellátás megállapításánál az 5000 koronánál magasabb évi kereset számításon kívül esik. 5. A rokkantságot, illetve a rokkantság mértékét szakorvosok javaslata alapján az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár törvényes szervei utján állapítja meg. Az 1907. évi XIX. törvénycikk alapján munkáltatókból és munkásokból paritásos alapon szervezett Országos Pénztár az egyetlen törvényes intézmény, amely a rokkantság mértékének megállapításával foglalkozik. Miután a rokkantság megállapítása méltányosság és igazság szerint csak a polgári keresetképességcsökkenés szempontjából bírálható el és miután e célra csak az Országos Pénztárnak áll rendelkezésére kellő orvosi és technikai felkészültség, és miután csak ennek az intézménynek képviseleteiben működő egyéneknek van e tekintetben megfelelő gyakorlatuk, ezért az ügy érdekében való, hogy a rokkantság mértékének megállapítása az Országos Pémztárra bizassék. AH ebből eredő költségek az állampénztárt terhelik. (i. A rokkantság, illetve a rokkantság mértékének megállapításáról szóló határozatok ellen törvényes jogorvoslat biztosi taiulö. A bírósági el járás a munkásbizlositási bíróságok hatáskörébe utalandó. 7. A rokkantságból vagy halálozásból eredő polgári keresetcsökkenés a. teljes kár erejéig kártalanítandó. A polgári kereset mindenkor az előző három évi átlagos polgári keresmény alapján, állapítandó meg. Teljes munkaképtelenség esetén az előző három évi átlagos keresetnek egy évre eső átlaga állapítandó meg évi rokkantsegély címén. Ha az átlagos kereset 800 koronánál kevesebb, ebben az esetben a segély a létminimumként szolgáló évi 800 koronában állapítandó meg. A munkaképesség részleges csökkenése esetére a teljes segélynek az a hányada biztosítandó,
Z-, az elvesztett munkaképességnek aránylagosaiu megfelel. Fiatalkorit munkásoknál nem a sérült keresete, hanem a szakmai munkások átlagos keresete alapján állapítandó meg a rokkantjáradék, amely évi 800 koronánál niem lehet kevesebb. A megállapított rokkantellátási összeg nem szállítható le még akkor sem, ha időközben a rokkant egyéni tulajdoi> ságai következtében annak keresete bármennyire is emelkedik. 8. A rokkantellátáson kivül a következő sebesülési pótdij állapítandó meg: Azok a katonák, ;ikik ellenséges fegyvertol vagy más hadiszierektő] sérültek meg és sérülésük következtében hadképtelenekké váltak, 10 korona havi sebesülési pótdijat kapnak. Az, aki sebesülése folytán egyik kezét vagy lábát elvesztette, vagy hasonló természetű sérülési szenvedett, havonként 32 koronát kap. Az, aki sebesülés folytán lestének két tagját elvesztette, vagy mindkét szemére megvakult, havonként 50 korona, sebesülési pótdijat kap. 9. A rokkantellátás első részletének kiutalásáig a hozzátartozók teljes segélye és a rokkant összes katonai járandóságai rendszeresen kiüzetendők. Meg kell szüntetni azt a viszás állapotot, hogy az ország katonai védelmében megrokkant katonák a rokkamtel látás késedelmes kiutalása és a katonai járandóságok a hozzátartozók segélyének megvonása, miatt a legnyomoruságosabh nélkülözésre legyenek kárhoztatva. 10. A rokkantak gyógyítása az Országos Pénztárra bizassék. Az ebből származó költségek az állampénztárt terhelik. 11. A kormány Létesítsen haladéktalanul megfelelő számú, orvosi szakerők vezetésére bízott, a modern orvosi tudomány és technika minden kellékével felszerelt utókezelő körházakat, üdülőtelepeket, amelyekben a rokkantak életfogytiglan (lijtalán szakszerű orvosi kezelésben részesüljenek. E gyógyinitézetek és üdülölelepek költségeit az állam viseli, igazgatásuk és kezelésük a/. Országos Pénztár hatáskörébe utalandó. A rokkantak gyógyitásáhn/,, kezeléséhez és életíentartásához szükséges orvosi segítség, gyógyszer, ortopedika és mechanikai segédeszközök az állam terhére minden rokkant részére életfogytiglan biztosítandó. 12. Az állam létesítsen szakértők vezetése alatt rokkantakat foglalkozásra oktató iskolákat. Az iskolák orvosi vezetés mellett az egyéni foglalkozáshoz szükséges művégtagokkal és technikai eszközökkel az állam terhére dijtalamul látja el a rokkantakat. 13. Az özvegyen maradt nő vagy szülő, akik családfentartójukat vesztették el, halálukig segélyezendők. Aü Özvegytől csak akkor vonható meg a segély, ha újra férjhezmegy. Ebben az esetben végkielégítésül három évi segélytkap. Az özvegyek és eltartójukat vesztett szülők segélye az elhalt évi keresményének (50%-a. Az árvák segélyezése a tizennyolcadik életév betöltéséig tart, tekintet nélkül a gyermek törvényes vagy törvénytelen származására. Hasonló segély biztosítandó a törvényesen örökbefogadott gyermekek részére is. Egyenként az árvák az elhalt keresményének 20%-át kapják. Ha azonban az anyjuk is elhal, akkor a segély 40%-re emelkedik. Az özvegy, gyermek és szülő segélye az elhalt előző három évi átlagos keresetének alapján állapítandó meg. Ha
a/ átlagos ovi körmit 800 koronánál kevesebb, ebben az esetben a százalékos arány alapjául évi 800 korona állapítandó meg. A rokkantak foglalkoztatása. A rokkantaknak a/, egészségi állapotnkboz képest való foglalkoztatását Célszerűnek és szükségesnek ismerjük el. Megállapítjuk azonban, liogy a rokkantak munkábahelyezéséhez fűzött túlságos optimizmus a modern társadalmi termelés jellege mellett teljesen jogosulatlan és emellett mesterségesen eltereli a közvélemény fig'yelmét a rokkantügy tulajdonképeni feladatáról, az álhimnak a rokkanlak iránt tartozó közvetlen segitő kötelességéről. A rokkantak ügyét nem szabad a pillanatnyi, gyönge pilléreken nyugvó társadalmi jótékonyságra bizni. A kapitalizmus, mint a termelés tényezője előtt a jótékonyság ismeretlen fogalom. A tőke a profitért harcul, célja, hogy a termelő munkában nagyobb profitól érjen el és ezért a. legnagyobb munkateljesítményt követeli a termelő munkástól. Rokkantakat e célra nem használhat. Akik a kapitalizmus szellemét ismerik, azok tudják, hogy a, gyárakban, már a munkában megöregedett. 40 éves munkást sem alkalmazzák és kíméletlenül elbocsátják azokat, akiknek munkaképességük csökkent. Ha, a munkában - részben megrokkaníakal is kilasziiják, még kevésbé várható el, hogy a háborúban teljesen megrokkantakat alkalmazzák munkára. Emellett az ipari fejlődés, a gépipar rohamos térfogialása különben is megnehezíti a rokkantak foglalkoztatását. Még leküzdhetetlenebb akadályokba, ütköznek azok a törekvések, amelyek ódáirányulnak, hogy java férfikorban lövő, 30 40 éves egyének, rokkant állapotban új mesterséget sajátítsanak el! Ha e törekvést elvétve siker is koronázza, a rokkantak keresete csak minimális marad, emellett a rokkantak részére alkalmas kevésszámú foglalkozás keretében, a nagyszámú rokkant az ott foglalkoztatott egészséges munkásoknak lesz bérieszoriló versenytársa. Mi készségesen iámogatjuk a rokkantak foglalkoztatására irányuló törekvést, azonban.szükségesnek tartjuk, hogy elhelyezkedésüket.; az iparban, és a mezőgazdaságban aránylagosan irányítsák és intézményesen kell gondoskodni arról, hogy foglalkoztatásuk ne csupán átmeneti, hanem állandó legyen. Evégből követeljük, hogy a rokkantak elhelyezésére szerveztessék egy állandó, a szakmai munkaközvetítő-intézményekkel szoros kapcsolatban álló, munkások és munkáltatók paritásos vezetésére bízott közhatösági munkaközvetítő intézmény. Az intézmény költségeit, az állam fedezi. A szakszervezetek kötelosségszerüen és Örömmel teszik magukévá rokkant munkástársaik ügyét, szívesen közreműködnek foglalkoztatásuk rendszeresítésében, csupán azt követelik, hogy a rokkantakat ne használhassák fel bérrontó törekvések megvalósítására. Ezért azt kívánjuk, hogy ;i munkaközvetítő csak megfelelő munkaviszonyok mellett közvetítsen rokkant munkásokat. A rokkantakat ugyanolyan munkaviszonyok mellett kell alkalmazni, mint az egészséges munkásokiit. Azokban a. szakmákban, amelyekben kollektív szerződéhek vannak, e szerződésekben biztosított munkabérek fizetendők a rokkantaknak is. Az otthoni iparban törvényhozási utón minimális munkabérek reridszeresítcndők. A rokkantak foglalkoztatása elsősorban az állam kötelessége. Mint a legnagyobb munkaadó ezen a téren sokat tehet. A rokkantak bizonyos számát minden nehézség nélkül
elhelyezheti. A Honban ez az elhelyezés sem történhetik a törvényszerű rokkantellátás rovására. Kivárjuk, hogy az állam vasútnál, állami és közigazgatási hivatalokban könnyebb szolgálatra a i'ennálló munkabérek mellett elsősorban rokkantak alkalmaztassanak. A háborúból visszatérő katonák foglalkoztatása és segélyezése. Végül kérjük, hogy a kormány haladéktalanul foglalkozzék a leszerelés után a háborúból visszatérő munkákások foglalkoztatásának ügyével. A háború után következő hónapokban a termelés, főképen az ipar helyzetét óriási megrázkódtatások fogják bizonytalanná tenni. A hadfelszerelő cikkek gyártására berendezett üzemek m.uukásainak tízezreit fogják elbocsátani, a magánvállalkozás a. legjobb esetben csak hónapok múlva, tud majd nagyóbbáranyu tevékenységet kifejteni. K helyzet bizonytalanságát növeli a harctérről visszaérkező tömegek munkanélkülisége és ;iz ebből fakadó nyomoruság. Ennek elkerülésére kérjük, 1. hogy a kormány haladéktalanul készítsen elő, a leszerelés után azonnal végrehajtandó nagyszaba.su, tömeges munkaalkalmat biztosító közmnnkaprogrannnot; 2. hogy a habom nélkülözéseitől sokat szenvedett katonáknak az állammal szemben fennálló jogos igényeik parányi kielégítésére és a közgazdasági élet zavartalanságának biztosítására a katonák összes katonai járandósága munka ha jutásuk napjáig, legfeljebb a leszereléstől számított hat hónapig, továbbra is kiutaltassák. Nayyméltóságn Miniszterelnök úr! A háború óriási áldozatokat ró az ország polgárságára. Az áldozatok oroszlánrésze a, dolgo/ó osztályokat terheli, joggal elvárhatjuk tehát, hogy az ország törvényhozása kellő méltánylással fogja elintézni a munkásságnak a rokkantak ügyére vonatkozó kívánságait. Előterjesztésünk sürgős elintézését kérjük és vagyunk Budapest 1915 június 16. kiváló tisztelettel A Magyarországi Szakszervezeti Tanács. A magyarországi szociál- demokrata párt vezetősége. Világosság rt. Budapest