A Paksi Atomerımő Zrt. társadalmi, gazdasági vonatkozásai és legfontosabb beruházásai Csanádi András gazdasági igazgató Óbudai Egyetem 2011. október 5.
2 Társadalmi és gazdasági hatások
Társadalmi és gazdasági hatások Biztonságos, környezetbarát és olcsó villamosenergia-termelés Költségvetési hatások osztalék helyi és központi adófizetés Munkaerıpiaci hatások közvetlen foglalkoztatás alvállalkozói kapcsolatok Regionális és országos szintő támogatások Oktatás, innováció, K + F Hulladékkezelés 3
Villamosenergia-termelés Az 1. blokk elsı párhuzamos kapcsolása óta 362 TWh villamosenergiát termelt az erımő 4
Villamosenergia-termelés és értékesítés (2002-2010.) 2010.) + Ellátásbiztonság: két évre elegendı nukleáris üzemanyag készlet 5
6 Versenyképes villamosenergia-ár
Adózás elıtti eredmény és osztalék alakulása (2002-2010.) 2010.) Az osztalékot a tulajdonos MVM Zrt. 100%-ban elvonja. 7
Gazdasági hatások - adók A központi adókon keresztül az atomerımő nagymértékben hozzájárul az ország költségvetéséhez. 2010. évi teljes adóbefizetése 47,1 milliárd Ft volt. Ennek 92,2%-a, tehát 43,5 milliárd Ft áramlott az államkasszába. Paks helyi adóbevételeinek legnagyobb hányadát, közel 80%-át a helyi iparőzési adó alkotja. 2010. évi helyi adóbefizetésünk 3,5 Mrd Ft. 8
Gazdasági hatások - foglalkoztatás A térségben az atomerımő a legnagyobb foglalkoztató, 2010. évi záró létszáma 2.495 fı. A másik nagy foglalkoztató a több mint 700 fıvel mőködı Atomix Kft, melynek tulajdonosa a Paksi Atomerımő Zrt. A közvetett foglalkoztatás terén a vállalat a megyei és az országos munkaerıpiacon is jelen van. Az atomerımő több száz beszállítóval áll szerzıdéses kapcsolatban. A beszállítók kb. 17%-a rendelkezik Tolna megyei telephellyel, míg 47%-uk budapesti székhellyel. 9
A vállalat szerepe a régiós foglalkoztatásban 2010. BARANYA MEGYE SOMOGY MEGYE TOLNA MEGYE DÉL- DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MAGYAR- ORSZÁG Foglalkoztatott (1000 fı) Alkalmazott (1000 fı) Munkanélküli ráta (%) PA Zrt. (2.495 fı) + ATOMIX Kft. (734 fı ) 143,7 108,5 87,5 339,7 3.804,3 82,3 69,9 45,2 197,4 2.701,8 13,7 14,2 7,4 12,3 10,8 - - 7,12 % 1,63 % - KSH + PA Zrt. 2010. 12.31. 10
Gazdasági hatások - vállalkozások A PA Zrt.-nek erıs gazdasági hatása van a régióban. Beruházási és szolgáltatási ráfordítások megoszlása 2010-ben Az évi 25 M Ft feletti megbízást teljesítı hazai szállítók forgalmi érték alapján 24%-a paksi telephelyő, míg kb. 53%-uk budapesti. A vállalat 2010. évi beruházási és szolgáltatási szerzıdéseinek közel fele MVM Cégcsoporton belül valósult meg. 11
Támogatások Támogatási célterületek: a fenntartható fejlıdés, a tudásalapú társadalom, a sportélet, a környezetvédelem, a szociális, karitatív szerepvállalás. A 2010. évben támogatásra felhasznált összeg: ~2 Mrd Ft Regionális fejlesztések támogatása: Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítvány (2006-2010) Jövınk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány (2011-tıl) 12
Oktatás Célkitőzés: szakember-utánpótlás, meglévı szakemberek szaktudásának folyamatos fejlesztése Energetikai Szakképzési Intézet Egyetemi szintő együttmőködés A Szilárd Leó Tehetséggondozó Alapítvány Jövı Nukleáris Energetikusaiért Alapítvány (ösztöndíjrendszer) Gyakorlati képzés és gyakorlati helyek biztosítása 13
Hulladékkezelés Atomtörvény: hulladéktermelı fizet, KNPA gondoskodik + értékállóságot biztosít Mennyit költünk? -becsült hulladék kezelési összköltség mértéke -hulladék kezelési tevékenység tervezett idıütemezése -Paksi Atomerımő tervezett üzemideje -a számításhoz alkalmazott diszkontráta Mire költünk? - kis- és közepes aktivitású hulladék elhelyezése - nagyaktivitású hulladék mélygeológiai tárolása (fıként üzemanyag) - erımő leszerelés (20 éves pihentetést követıen) - egyéb mőszaki és adminisztratív tevékenység Társadalmi-gazd-i hatás: beruházás foglalkoztatás regionális támogatások Az atomenergiát felhasználó generáció fizeti a hulladékkezelés költségeit 14
Az erımő gazdasági jelentısége BARANYA MEGYE SOMOGY MEGYE TOLNA MEGYE DÉL- DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MAGYAR- ORSZÁG Egy lakosra jutó ipari termelés (E Ft) 711 1.480 1.240 1.101 2.044 ebbıl PA Zrt. 715 57,7 % 176 16,0 % 17 0,8 % 15 Beruházások 88.992 116.213 49.546 254.751 3.046.671 ebbıl ipari (M Ft) 32.725 15.020 25.454 73.199 1.161.660 ebbıl PA Zrt. (18.470 M Ft) 37,3 % ipari: 72,6 % 7,3 % ipari: 25,2 % 0,6 % ipari: 1,6 % KSH + PA Zrt. 2010.12.31.
16 A Paksi Atomerımő Zrt. legfontosabb beruházásai
Teljesítménynövelés Beruházás célja 1880 MW beépített villamos energia termelı képesség 108 %-kal történı növelése Beruházás indoka villamos energia ár csökkentési lehetıség, versenyképesség fokozása magas megtérülési mutató A teljesítménynövelés megvalósításához a következı legfontosabb átalakításokat kellett végrehajtani: a primerkör nyomás tartásának javítása céljából nyomásszabályozó rendszer átalakítása technológiai rendszerek felkészítése a megemelkedett teljesítményre hőtıvíz forgalom emelése a 2. blokknál a turbina technológiai rendszerének átalakítása a megemelkedett nyomásértékek tükrében a generátorok végzóna-hőtésének javítása és segédrendszereinek átalakítása, az új típusú módosított, majd a modernizált üzemanyag fejlesztése, bevezetése egyéb villamos rendszeri átalakítások 17
Teljesítménynövelés Várható költségek A tervezett 4,777 Mrd Ft helyett 4,2 Mrd Ft tényköltség Mérnöki elıkészítési költségei 1,6 Mrd Ft, létesítés ráfordítás 2,6 Mrd Ft Várható bevételek Blokkonként a névleges villamos teljesítménye 500 MW-ra emelkedett, ezzel 134 MW kapacitás létesült. Megtérülési számítás Fajlagos költség ötöde a legolcsóbb erımővi beruházásnak Nettó jelenérték közel 20-szorosa a beruházási értéknek 7 éves idıtávon Gazdaságossági számítás eredményei Megemelt villamos teljesítmény 4 x 500 MW Fajlagos költség 31,3 M Ft/MW Megtérülési idı < 1 év NPV 82 Mrd Ft (211 Mrd Ft) 2010. évi innovációs nagydíj nyertese A beruházás klasszikus gazdaságossági mutatói kimagaslóan kedvezıek 18
Üzemidı-hosszabbítás Beruházás célja Paksi Atomerımő Zrt. 20 évvel történı üzemidıhosszabbítása Beruházás indoka Hosszú távon olcsó villamosenergia termelése a fogyasztóknak Az üzemidı-hosszabbításhoz szükséges feltételek: 19 tulajdonosi jóváhagyás (rendelkezésre áll) környezetvédelmi engedély (rendelkezésre áll) OAH által elıírt mőszaki követelmények teljesítése (nagy része kész) OAH mőködési engedély megszerzése (1 évvel az üzemidı vége elıtt kerül benyújtásra) MEH engedély (OAH engedély megszerzése után) egyéb hatósági engedélyek beszerzése (rendelkezésre állnak) részletes beruházási program összeállítása a hosszabbított üzemidıre beruházások finanszírozhatóságának gazdasági megalapozása
Üzemidı-hosszabbítás Várható költségek Árbevétel és ráfordítások [M Ft] Ráfordítások Árbevétel az elıírt mőszaki feltételek teljesítéséhez 2011-2037 közötti idıszakban folyó áron 460 Mrd Ft beruházási ráfordítást igényel Várható bevételek a jelenlegi normál üzemelésbıl adódóan feltételezhetı osztalék és ezen felüli cash termelés Finanszírozhatósági vizsgálat, megtérülési számítás finanszírozási forrás elıteremtése (értékcsökkenési politika váltás, eszközfelértékelés, osztalék bevonás) többféle vizsgált értékcsökkenési módozat 270 000 220 000 170 000 120 000 70 000 20 000 40,00% 35,00% 30,00% 25,00% 20,00% stabil pénzügyi mőködés feltételeinek 15,00% megteremtése 10,00% osztalék mértéke meghaladja a folyóáron vett 1.000 Mrd Ft összeget osztalék felett további mintegy 120 Mrd Ft szabad pénzeszköz a hosszabbított üzemidı végén ROE tartósan 30-35%-os sávban mozog, a ROA értéke ugyancsak a jelentıs eszközállomány mellett is a kedvezı 15-20%-os szintet éri el. 5,00% 0,00% ROE - Saját tőke arányos megtérülés 50 000 40 000 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029 2030 2031 2032 2033 2034 2035 2036 2037 2009 2011 2013 2015 2017 2019 2021 2023 2025 2027 25,00% 2029 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% 2031 2033 30 000 20 000 10 000 2035 Osztalék alakulása [M Ft] 0 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029 2030 2031 2032 2033 2034 2035 2036 2037 ROA - Eszköz arányos megtérülés 2037 20
Atomerımő bıvítés igény, erımő, import? 7000 MW 6000 MW 21
A bıvítés elıkészítése Tevékenységi területek Finanszírozási háttér elıkészítése Projekttársaság elıkészítése Szállítói tender elıkészítése Mőszaki, elemzési feladatok Engedélyezési feladatok Jogi feladatok Társadalmi elfogadás, lakossági kommunikáció feladatai Társadalmi-gazdasági kapcsolatok A Lévai Projekt eredményei A végrehajtás módjára vonatkozó koncepció elkészült Projekttársaság elıkészítése Szállítói tender elıkészítése Engedélyezési feladatok elıkészítése Telephely-engedély Környezetvédelmi engedély Vállalkozói klaszter elıkészítése Munkaerı-igény felmérése A lakosság folyamatos tájékoztatása 22
Atomerımő bıvítés parlament 7. (2) Új nukleáris létesítmény és radioaktív hulladéktároló létesítését elıkészítı tevékenység kormány megkezdéséhez, illetıleg meglévı atomerımő minisztérium további atomreaktort tartalmazó egységgel való bıvítéséhez az Országgyőlés elızetes, elvi hozzájárulása szükséges. Atomtörvény Teller Lévai Paks-5 indul? Paks-6 indul? 2007 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 tanulmányok engedélyek tender tervezés építés szerelés üzembe helyezés évek 23
A bıvítés társadalmi, gazdasági hatásai Nemzetgazdasági hatások Központi költségvetésbe áramló befizetések évi 52 Mrd Ft GDP növelı hatás leruházási idıszak alatt kb. évi 0,78-0,92% teljes üzemeltetési idıszak alatt kb. évi 0,014-0,135% Gázfüggıség csökkentésével kedvezıen hat az ország ellátásbiztonságára Osztalékfizetés A létesítés jelentıs megrendeléseket jelent a hazai vállalkozásoknak 30-40% hazai beszállítói arány A megtakarított CO 2 kvóták eladásából származó nyereség akár évi 33-67 Mrd Ft Közvetett foglalkoztatás a létesítés és a teljes üzemidı alatt Tudományos élet, kutatási projektek Regionális és helyi hatások Továbbra is magas helyi adó befizetés kb. évi 3 Mrd Ft Új munkahelyek létesítés ideiglenes munkaerı igénye kb. 4.000 fı üzemeltetés állandó létszámigénye kb. 1.100 fı Csökken a régióban a munkanélküliség A beáramló munkaerı fellendíti az ingatlanpiacot Települési infrastruktúra fejlıdése (oktatás, egészségügyi, sport, kultúra) 24