Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

Hasonló dokumentumok
Debreceni Egyetem AGTC

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők)

TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER GAZDASÁGTUDOMÁNYI ISMERETEK I: MAKRO- ÉS MIKROÖKONÓMIA (MTBL60019)

Gazdasági ismeretek. Gazdasági ismeretek. 11. évfolyam - I. félév osztályozó vizsga témakörei

Tantárgyi program 1. A tantárgy neve (csoportja): 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése:

TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER GAZDASÁGTUDOMÁNYI ISMERETEK I: MAKRO- ÉS MIKROÖKONÓMIA (MTB60059)

Minta. MELLÉKLETEK KÖZGAZDASÁG-MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint TESZTFELADATOK. Mikroökonómia

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK

Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei. Témák és ezek ismertetése szintenként:

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely június

II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK. A) KOMPETENCIÁK 1. Szaknyelv alkalmazása

Bevezetés a közgazdaságtanba Introductory Economics

BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA KÜLKERESKEDELMI FİISKOLAI KAR KÖZGAZDASÁGTAN ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETI TANSZÉK

Tantárgyi program. II. évfolyam, Pénzügy számvitel szak levelezı képzés MAKROÖKONÓMIA (KÖZGAZDASÁGTAN II.) tantárgy 2012/2013. tanév, 1.

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet

Debreceni Egyetem AGTC

Mikro- és makroökonómia. A keynesiánus pénzpiac és a teljes modell Szalai László

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

Makroökonómia Kisokos

Árupiac. Munkapiac. Tőkepiac. KF piaca. Pénzpiac. kibocsátás. fogyasztás, beruházás. munkakínálat. munkakereslet. tőkekereslet (tőkekínálat) beruházás

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

(makro modell) Minden erőforrást felhasználnak. Árak és a bérek tökéletesen rugalmasan változnak.

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét

Bevezetés s a piacgazdaságba

1. Ismertesse az empirikus eloszlások statisztikai elemzési módszereit: gyakorisági sorok,

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Mi okozza a munkanélküliséget?

Tantárgyi program 1. A tantárgy neve (csoportja): 2. A tantárgyfelelıs neve, beosztása: 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése:

A GAZDASÁG HOSSZÚ TÁVÚ VÁLTOZÁSAINAK MODELLJE (II.) Mihályi Péter TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI TANÁR

MIKROÖKONÓMIA. Externális hatások: valamilyen külső gazdasági hatás következtében történik a változás.

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

4. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly II. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Második szemináriumi dolgozat a jövő héten!!!

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Makroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

a beruházások hatása Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség

Közgazdaságtan alapjai I. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

Mikroökonómiai alapismeretek. Ingatlanvagyon-értékelı és közvetítı Szakképzés A-III. modul

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Vannak releváns gazdasági kérdéseink és ezekre válaszolni szeretnénk.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. m KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Javítóvizsga tematikája (témakörök, feladatok) 9. évfolyam/gazdasági ismeretek

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Szintvizsga Mikroökonómia május 5.

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Harnos László. Mikroökonómiai alapismeretek. A mikroökonómia helye a gazdaság-tudományban. A fogyasztó. Fogyasztói preferenciaskála.

KÖZGAZDASÁGTAN, ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADAT, 2004

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

A gazdálkodás és részei

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Termelői magatartás elemzése

Mikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak

Makroökonómia. 7. szeminárium

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

Makroökonómia. 8. szeminárium

feladatsor Alapszigorlat Alkalmazott közgazdasátan MINTA

Elmélet Feladatok Zh infok. 3. szeminárium BCE február 20.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Infláció, növekedés, gazdaságpolitika

Mikro- és makroökonómia. Bevezető Szalai László

Gazdasági és jogi ismeretek. 10. o

Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 10. hét. 2018/2019/I. Kupcsik Réka

1. személyes konzultáció

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

MAKROÖKONÓMIA IS-LM modell. Antal Gergely

a/ melyik országnak van abszolút előnye a bor, illetve a posztó termelésében és milyen mértékű az előny?

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

A lecke célja... A tényezőpiac keresleti és kínálati oldala. 14. hét / #1 A vállalatok termelési tényezők iránti kereslete. fogyasztási javak piaca

Az állam gazdasági szerepvállalása

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

IS-LM modell Aggregált kereslet. Rövid távú modellis-lm-ad IS-LM-AD. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

Átírás:

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége 1.5 A közgazdaságtan alapkérdései 1.6 Komparatív előnyök 1.7 Termelési lehetőségek határa 2. Piacgazdaság2.2. Piacgazdaság 2.1 Piac 2.2 A gazdaság körforgása 2.3 Piaci kereslet 2.4 Piaci kínálat 2.5 Piaci egyensúly 2.6 Piaci automatizmus 2.7 Lineáris keresleti és kínálati függvény 2.8 Fogyasztói és termelői többlet 2.9 A keresleti függvények összegzése II. Fogyasztói magatartás és kereslet 1. A fogyasztó és a háztartás optimális választása 1.1 A fogyasztó és a háztartás 1.2 A fogyasztó preferenciarendszere 1.3 Teljes haszon, határhaszon 1.4 A fogyasztó összhaszna több termék fogyasztása esetén 1.5 Közömbösségi görbe és közömbösségi térkép 1.6 Helyettesítési ráta 1.7 További ismeretek a közömbösségi görbékről 1.8 Költségvetési egyenes 1.9 A költségvetési egyenes helyzete 1.10 A fogyasztó optimális választása 2. Keresletrugalmasság 2.1. A keresletrugalmasság meghatározása 2.2 A kereslet árrugalmassága 2.2 A kereslet kereszt-árrugalmassága 2.3 A kereslet jövedelemrugalmassága III. Vállalat és termelői magatartás 1. Vállalkozás, vállalat 1.1 Család, üzleti vállalkozás, vállalat 1.2 A vállalatok csoportosítása 1.3 Az idő szerepe a mikroökonómiában 1

2. A termelés összefüggései 2.1 A termelés technikai összefüggései 2.2 Termelési függvények 2.3 A rövid távú termelési függvény további összefüggései 3. Költségek 3.1 Döntések és költségek 3.2 Jövedelmek és költségek 3.3 Költségfüggvények 3.4 Termelés és költségek IV. A vállalat kínálata és a piac jellege 1. Piaci formák 1.1 A piac jellegzetességei 2. Tökéletesen versenyző piac 2.1 A piac jellemzői 2.2 Bevétel és profit a tökéletesen versenyző piacon 2.3 A bevétel és a profit alakulásának további összefüggései 2.4 A tökéletesen versenyző vállalat kínálatának alkalmazkodása a piachoz rövid távon 2.5 A tökéletesen versenyző vállalat kínálata rövid távon és hosszú távon 3. Monopólium 3.1 A piac jellemzői 3.2 A monopólium bevétele és profitja 3.3 További ismeretek a monopóliumról 4. A monopol piac és a tökéletesen versenyző piac összehasonlítása jóléti szempontból 5. Oligopol piac és monopolisztikusan versenyző piac 5.1 Oligopol piac 5.2 Monopolisztikusan versenyző piac 6. Versenyszabályozás V. A termelési tényezők piaca 1. A termelési tényezők felhasználása 1.1 Erőforrások kereslete 1.2 Az optimális inputfelhasználás általános feltétele 1.3 Az optimális inputtényező-felhasználás piaci feltételei 1.4 A termelési tényezők kereslete és kínálata 2. Az egyéni munkakínálat és munkapiac 2.1 A munkakínálatot befolyásoló tényezők 2.2 Humán tőke 2.3 A munkabérek különbségének okai 3. Tőkepiac 3.1 Tőkejavak 3.2 A tőkebefektetések fajtái 3.3 A tőkebefektetések értékelése 3.4 A tőkejavak kereslete 4. Értékpapírpiac 4.1 Értékpapírok 2

4.2 Kötvény 4.3 Részvény 4.4 Egyéb értékpapírok 4.5 Tőzsde 5. A természeti tényezők piaca 6. A vállalkozó, mint termelési tényező 7. Jövedelemelosztás VI. Vállalatok a nemzetközi piacon 1. Nemzetközi piacok 1.1 A nemzetközi piacok sajátossága 1.2 A nemzetközi kereskedelem okai 1.3 Nemzetközi munkamegosztás és komparatív előnyök 1.4 Külkereskedelem a komparatív előnyök alapján 2. A vállalkozások külpiacra lépésének lehetőségei 2.1 A külpiacra lépés formái 3. Alkalmazkodás a nemzetközi piacokhoz 3.1 Termékek versenye 3.2 Ár és verseny 3.3 Költségek és verseny VII. Az állam szerepe a gazdaságban 1. Az állam funkciói 2. Externáliák (külső gazdasági hatások) 2.1 A tevékenységek egyéni és társadalmi megítélése 2.2 Az externáliák csoportosítása 2.3 Jóléti veszteség 2.4 A külső hatások belsővé tétele 3. Közjavak 3.1 Közjavak termelése 3.2 Közjószágok összkereslete 3.3 Az állam szerepe 3

Elméleti gazdaságtan 12. évfolyam (Makroökonómia) tematika I. A makroökonómia alapösszefüggései 1. A makroökonómiai szereplők 2. A nemzetgazdaság termeléséhez kapcsolódó alapfogalmak 3. A makroökonómia piacai 4. A makrogazdasági körforgás 5. A makrojövedelem elszámolása 6. A makrojövedelem számbavétele II. A makrogazdaság árupiaca 1. Az árupiac jellemzői 2. Fogyasztási javak piaca 3. Beruházási javak kereslete 4. Árupiaci kereslet és az egyensúlyi jövedelem 5. Az egyensúlyi jövedelem és a kamatláb III. A makrogazdaság munkapiaca 1. Munkapiac 2. Munkakínálat 3. Munkakereslet 4. Munkapiaci egyensúly IV. A makrogazdaság pénzpiaca 1. A pénz kialakulása, a pénz funkciói 2. A bankok kialakulása, bankrendszerek 3. Pénzkínálat 4. Pénzkereslet 5. Pénzpiaci egyensúly 6. Pénzpiyaci egyensúly, kamatláb és jövedelem V. A makrogazdaság egyensúlya 1. Makroökonómiai kereslet 2. Makroökonómiai kínálat 3. A makrogazdaság egyensúlya VI. Az állam makroökonómiai szerepe 1. Az állam szerepe 2. Az állami beavatkozás lehetőségei 3. Költségvetési politika 3.1. Az adók hatása 3.2. A kormányzati áruvásárlások hatása 3.3. Az állam kiadásainak és bevételeinek együttes hatása 4. Monetáris politika 5. Gazdaságpolitikai lehetőségek 5.1. Foglalkoztatáspolitika 5.2. A jövedelem növelése 5.3. A kormányzat döntése 4

VII. Infláció és munkanélküliség 1. Infláció 1.1. Az infláció fogalma és mérése 1.2. Az infláció csoportosítása 1.3. Keresleti infláció 1.4. Kínálati vagy költséginfláció 1.5. A keresleti és a kínálati infláció összefonódása 1.6. A gazdasági szereplők várakozásainak szerepe az infláció alakulásában 1.7. Antiinflációs politika az infláció mértékének csökkentési lehetőségei 2. Munkanélküliség 2.1. A munkanélküliség fajtái 2.2.A munkanélküliség csökkentésének lehetőségei 3. Az infláció és a munkanélküliség kapcsolata VIII. Nyitott makrogazdaság 1. A nyitott makrogazdaság alapvető összefüggései 2. Nemzetközi fizetési mérleg 3. Valutapiac 3.1. Valutaárfolyam 3.2. Fix árfolyamrendszer 3.3. Lebegő árfolyamrendszer 3.4. Reálárfolyam 4. A nyitott makrogazdaság árupiaca 5. A nyitott makrogazdaság egyensúlyi jövedelme 6. A gazdaságpolitika lehetőségei rögzített árfolyamrendszerben 6.1. A fizetési mérleg és a pénzpiac 6.2. Költségvetési politika rögzített árfolyamrendszerben 6.3. Pénzpolitika rögzített árfolyamrendszerben 7. A gazdaságpolitika lehetőségei lebegő árfolyamrendszerben 7.1. Költségvetési politika lebegő árfolyamrendszerben 7.2. Pénzpolitika lebegő árfolyamrendszerben 8. A gazdaságpolitikák hatásosságának összefoglalása 9. Nemzetközi gazdasági szervezetek 9.1. Nemzetközi Valutaalap 9.2. Világbank 9.3. GATT és WTO 9.4. Európai Unió 5