Kompetenciaelemek A kompetencia elemei: tudás (ismeret), képességek és attitűdök, amelyeket a képesítési szint leírásokban az autonómia és felelősségvállalás egészít ki, azok jellemzésére. A tudás kompetenciaelem: - deklaratív jellegű, explicit módon felidézhető - szemantikus (tény) tudást írja le - a világgal kapcsolatos fogalmak, tények és képzetek összessége - nagyobb egységekbe, sémákba szerveződnek és irányítják tudásunk felhasználását (pl. számítógép sémája, kéttámaszú tartók sémája) - speciális szerveződési formái: a szakértelem és a műveltség Szakértelem egy adott szakterület által meghatározott ismeretek készségek együttese egy adott szakterületre vonatkozó magas szintű tudás átlagot maghaladó mennyiségű és szervezettségű tudásséma jellemzi amely lehetővé teszi egy adott szakterület ismereteinek: hatékony feldolgozását( felidézés, tárolás, új ismeterek integrálása), és alkalmazását (konkrét problémák mechanikus, kreatív, analóg megoldása) a szakterület logikája szerint szerveződik hátránya: szűk szakterületen kívül csak korlátozottan felhasználható A Képesség kompetenciaelem - procedurális tudás: információk manipulálásával kapcsolatos műveleti tudást jelent - képesség fogalma három képességelem együtteseként határozható meg: 1. motorikus készségek: pl. szerszám, műszer, gép használata, járművezetés 2. terület specifikus kognitív készségek : pl.: szövegértés, deriválás, programozás 3. terület általános kognitív képességek : pl.: induktív-, deduktív-,kreatív gondolkodás, problémamegoldó gondolkodás, algoritmikus gondolkodás Motorikus készségek - olyan, tényleges cselekvésben megfigyelhető tevékenységek, melyek során egy mozdulatsor vagy egy tárgy használata begyakorolt módon, automatikusan végrehajtható - a tudatos tevékenység automatizált komponensei, ami a tevékenység többszöri ismétlése során alakul ki - lehet rövid, de nagypontosságú mozgássor, ill. mozgássorokból álló összetett cselekvés
Terület-specifikus kognitív készségek - az információ kezelésének, feldolgozásának begyakorolt, automatizált egysége - lehetnek egyszerű automatikusan alkalmazott mentális műveletek, vagy komplex problémák hatékony megoldására alkalmas stratégiák - egy adott terület feladatainak, problémáinak megoldásához szükséges eljárások (procedúrák) ismeretét és gördülékeny használatát jelenti (a problémamegoldó gondolkodás egy adott területre specializált megjelenési formája). Terület-általános kognitív képességek - Gondolkodási tevékenységek széles körénél általánosan alkalmazható, azokat hatékonyabbá tevő mentális műveletek - ilyen általános gondolkodási folyamat az induktív és deduktív következtetések levonásának képessége, analógiás gondolkodás, kreatív problémamegoldás - az egyén a környezet kölcsönhatása során, a tapasztalataink által alakul ki Attitűd - lényege az értékelő viszonyulás a - tanuláshoz, munkához, hallgatókhoz - a tanulási eredmények többi kompetenciaeleméhez (tudás, képesség, autonómia, felelősségvállalás) - többdimenziós megközelítés, összetevői: - érzelmi (effektív) - gondolati ( kognitív) - viselkedésbeli (konatív) Az autonómia és felelősségvállalás Az egyes kompetenciaelemek (tudás, képesség, attitűd): jellemzői az autonómia és felelősségvállalás szempontjából: - Önálló tevékenységvégzés; - Önszabályozás, önirányítás - Önreflexió, a saját tevékenységek elemzése; - Tudatos önfejlesztés, a szakmai identitás alakítása; - Társas helyzetekben való konstruktív részvétel, együttműködés;
- Felelősségvállalás saját vagy mások cselekedeteiért; - Szabályok, normák betartása és konstruktív alakítása A séma a fogalmak strukturált csoportja, valamely elv mentén szerveződött tudáscsomag, amely irányítja az információk feldolgozását, új helyzeteket megértését, tudásunk felhasználását (pl. számítógép sémája, hajtóművek sémája, kéttámaszú tartók sémája, stb. A szaktudás/szakértelem egy adott szakterület átlagot meghaladó mennyiségű és szervezettségű (tudássémák), magas szintű ismeretek és készségek együttese. A műveltség a mindennapi életben releváns és felhasználható ismeretek, készségek és képességek összessége, a társadalmilag értékes tudás (olvasáskultúra, matematikai műveltség, természettudományos műveltség) A képesség kompetenciaelem: Motorikus készségek olyan, tényleges cselekvésben megfigyelhető tevékenységek, melyek során egy mozdulatsor vagy egy tárgy használata begyakorolt módon, automatikusan végrehajtható. Terület specifikus kognitív készségek az információ kezelésének, feldolgozásának begyakorolt, automatizált egysége egy adott terület feladatainak, problémáinak megoldásához szükséges eljárások (procedúrák) ismeretét és gördülékeny használatát jelenti. Terület általános kognitív képességek a gondolkodási tevékenységek széles körénél általánosan alkalmazható, azokat hatékonyabbá tevő mentális műveletek. Cél-, követelményrendszer A program, a tantárgy a modul távlati céljainak (aims, goals) megfogalmazása után a követelmények (objectives) részletes leírását tartalmazza. Követelmények megfogalmazása - Tanulási eredmények (learning aoutcames), kompetenciák formájában - Operacionalizált, mérhető célok Milyen konkrét tanulói teljesítményt vár el a pedagógus a tanulási folyamat végén, ami egyben azt is jelenti, hogy mi képezi majd az ellenőrzés-értékelés kritériumát. Az egyértelmű, precíz célmeghatározás, a követelmények konkrét megfogalmazása és mérhetősége fontos kérdéssé válik! (elszámoltathatóság). - Tanulási eredmények (learning aoutcames) - Operacionalizált, mérhető célok, viselkedési célok
- Milyen konkrét tanulási (hallgatói) teljesítményt vár el a pedagógus a tanulási folyamat végén, ami egyben azt is jelenti, hogy mi képezi majd az ellenőrzés-értékelés kritériumát. - Az egyértelmű, precíz célmeghatározás, a követelmények konkrét megfogalmazása és mérhetősége fontos kérdéssé válik! (elszámoltathatóság). Mérhető célok elemei: 1. A célzott tanulási viselkedés/tevékenység olyan leírásából, hogy egy külső szemlélő számára is egyértelműen megfigyelhető, értékelhető legyen.(ne engedjen teret a szubjektív megítélés számára.) A tartalmi sajátosságok befolyásolják az operacionalizálhatóság lehetőségeit. 2. Feltételek (időtartam, eszközhasználat stb.) meghatározása, amelyek között a célzott tevékenység megvalósul. 3. Az értékelés minimum (kritérium) szintjének meghatározása. A tanulási eredmények és az értékelés kapcsolata A tanulás eredményeinek az értékeléshez kell kapcsolódniuk és értékelhetőknek kell lenniük. A tanulási eredmények a tanulás normáját/standardját határozzák meg. Az értékelési kritériumok határozzák meg a diák aktuális teljesítményét hogyan felel meg (érdemjegy). A követelmények értelmezésénél kerülni kell az alábbi megfogalmazásokat: ismerni ezért kialakítani tudni tudatában lenni annak megérteni rájönni a fontosságára felfogni megtanulni az alapjait megérezni, hinni abban megragadni tisztában lenni megismerni stb. Ezek inkább az oktatás célját írják le.
Javasolt kifejezések ( aktív igék) megállapítani írni, leírni értékelni kiválasztani azonosítani példákat hozni megfogalmazni jellemezni megmagyarázni kiemelni megkülönböztetést tenni analizálni összefoglalni ábrázolni megoldani összehasonlítani bemutatni felsorolni kiszámolni értelmezni elemezni megtervezni
Példa a célok és követelmények megfogalmazására: Kéttámaszú tartók statikai vizsgálata témakör - Cél: A tartók statikája tematikus egység feldolgozása során a tanulók ( hallgatók) megismerkednek a kéttámaszú tartók típusaival, terhelési módjaival és a jellemzői meghatározásának szerkesztési és számítási módjaival. Követelmények megfogalmazása: - A tanulók képesek legyenek a tematikus egység tanítási tanulási folyamatának végén: - felismerni/ megnevezni / definiálni az új fogalmakat: - kéttámaszú tartó - befogott tartó - koncentrált erő - megoszló terhelés - vegyes terhelés - reakcióerő (támaszerő) - eredő erővektor - maximális nyomaték - megnevezni a különböző terhelési módokat. - a nyomaték fogalmát megnevezni. - értelmezni a nyomatéki tételt. - leírni (sorba rendezni) a kötél szerkesztésének menetét / (algoritmusát) / - a reakcióerőt meghatározni szerkesztéssel. - a reakcióerőt meghatározni számítással - a veszélyes keresztmetszet helyét meghatározni szerkesztéssel - a veszélyes keresztmetszet helyét meghatározni számítással - maximális nyomatékot meghatározni szerkesztéssel - maximális nyomatékot meghatározni számítással - felírni a nyomatéki egyenleteket - személyes kompetenciák: - pontosság, precíz munka, stb.: szerkesztési, számítási feladatok kivitelezésénél -társas kompetenciák: - Kooperatív feladatmegoldás során A vizsga követelmények ismerete. Amennyiben valamelyik szerkezettani tárgyból érettségi vizsgára jelentkeznek a tanulók, az eredményes felkészítés feltétele az érettségi vizsga követelményeinek ismerete. Álljon itt a tartók statikája témakör közép és emelt szintű érettségi követelményrendszere- Gépészeti Alapismeretek Érettségi Vizsga követelményei Témakörök Vizsgaszintek Középszint Emelt szint Tartók statikája témakör Középszint szint Osztályozza a tartókat kialakítás és terhelés szempontjából. Definiálja a kéttámaszú tartót, mutassa be a szabványos jelöléseit. Mutassa be, milyen igénybevételek terhelhetik az egyes tartókat. Sorolja fel, milyen feladatokat kell megoldani a tartók vizsgálata során. Sorolja fel a reakcióerő számításának fő lépéseit kéttámaszú tartónál: a terhelés koncentrált erőkből áll és a tartó szimmetria tengelyére merőleges.
Ismertesse rajzvázlat alapján, hogyan számítható ki a tartót adott keresztmetszetében terelő hajlító nyomaték. Definiálja a pólustávolság fogalmát, ismertesse szerepét a nyomaték meghatározásában. Mutassa be a nyomatéki ábra szerkesztésének menetét: a terhelés koncentrált erőkből áll és a tartó szimmetria tengelyére merőleges. Ismertesse, hogy mi a nyíróerő ábra és mi a szerepe a maximális nyomaték helyének meghatározása szempontjából. Mutassa be lépésenként, hogyan kell megszerkeszteni a nyíróerő ábrát. Ismertesse, hogy mi határozza meg a veszélyes keresztmetszet helyét, és hogyan határozható ez meg a szerkesztésből leolvasott adatokkal. Definiálja az egyik végén befogott tartót. Végezze el szerkesztéssel és számítással a kéttámaszú és a befogott tartók statikai vizsgálatát: a terhelés koncentrált erőkből áll és a tartó szimmetria tengelyére merőleges. Mutassa be a megoszló terhelést. Végezzen számításokat a maximális hajlító nyomaték és nyíróerő meghatározására. Emelt szint Osztályozza a tartókat erőhatásszempontjából. Elemezze a kötélsokszöget. Határozza meg a reakcióerőket szerkesztéssel és számítással, az adott koncentrált erőkkel terhelt kéttámaszú tartónál. A koncentrált erő hatásvonala a tartó szimmetria tengelyére tetszőleges helyzetű lehet. Vezesse le, hogyan határozható meg számítással egy kéttámaszú tartó adott keresztmetszetében a nyomaték nagysága a pólustávolság segítségével. Mutassa be szerkesztéssel és számítással a hajlító nyomaték meghatározásának módját. Szerkesztéssel határozza meg egy adott befogott tartónál adódó reakcióerőket, a veszélyes keresztmetszet helyét, a maximális hajlító nyomaték nagyságát, majd ellenőrizze számítással a szerkesztés helyességét. Ismertesse, hogy az egyik végén befogott tartó milyen igénybevételekkel terhelhető a befogás kényszere miatt. Ismertesse, hogy az egyik végén befogott tartó befogási helyén hogyan számítható ki a reakciónyomaték. Magyarázza el, hogyan számítható az egyik végén befogott tartó tetszőleges helyén a nyomaték. Határozza meg számítással és szerkesztéssel egy adott, egyik végén befogott tartó reakcióerőit és reakciónyomatékát. Definiálja a megoszló terhelésű tartót. Mutassa be vázlaton a megoszló terhelésű tartók reakcióerőinek és hajlító nyomatékának megszerkesztését. Ismertesse a nyomatéki parabola szerkesztésének menetét. Mutassa be vázlaton a megoszló terhelésűtartó nyíróerő ábrájának megszerkesztését, határozza meg a veszélyes keresztmetszet helyét és a maximális hajlító nyomatékot. Számítsa ki a megoszló terhelésű tartó veszélyes keresztmetszetének helyét és a maximális hajlító nyomatékot. Szerkesztéssel határozza meg egy adott megoszló terhelésű tartónál a reakcióerőket, a veszélyes keresztmetszet helyét, a maximális hajlító nyomaték nagyságát, majd ellenőrizze számítással a szerkesztés helyességét. Vázolja fel a vegyes terhelésű tartót. Számítással és szerkesztéssel határozza meg egy adott vegyes terhelésű tartó reakcióerőit, nyíróerő ábráját, a veszélyes keresztmetszet helyét és a maximális hajlító nyomatékot.
A célok és követelmények pontosításához hasznos (elengedhetetlen) segítség lehet a tanár számára a komplex szakmai vizsga követelményeinek, kérdéseinek ismerete és a tanulók számára való tudatosítása. Álljon itt példaként a szóbeli vizsga kérdések megfogalmazására néhány példa a kötőgépelemek és a fogaskerekek témaköréből. (nive.hu) Szakképesítés: 54 521 03 Gépgyártástechnológiai technikus Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Gépgyártás-technológusi feladatok 1. Mutassa be a csavarkötések elemeit és azok gyártási eljárásait! A csavarmenetek típusai, szabványos jelölésük A csavarkötések, csavarbiztosítások kialakításának módjai és szerszámai A menetgyártó eljárások jellemzői, gépei és szerszámai Kulcsszavak, fogalmak: (Ez a tanár példány az értékeléshez!) Mozgató- és kötőmenetek A gyakrabban alkalmazott menetprofilok jellemzői (metrikus, Whitworth, trapéz, cső) Menetemelkedés, bekezdésszám, a menetemelkedés irányának jelölései A csavarkötések elemei Gyakrabban alkalmazott csavarbiztosítások A csavarkötés kialakításának kézi és gépi szerszámai A kézi menetkészítés szerszámai (menetfúrók, menetmetszők) Menetesztergálás (menetkések, kinematikai lánc, cserekerék-számítás) Menetmarás (hosszú- és rövidmenet marása) Képlékeny menetgyártó eljárások (mángorlás, menetformázás) Szakképesítés: 54 521 03 Gépgyártástechnológiai technikus Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Gépgyártás-technológusi feladatok 2. Foglalja össze a fogaskerekek típusait, alkalmazási területeit és gyártási eljárásait! A hengeres és kúpfogaskerekek geometriai jellemzői Fogaskerekes hajtóművek A fogaskerékgyártó eljárások jellemzői, gépei és szerszámai Kulcsszavak, fogalmak: (tanár részére!) A fogazatok csoportosítása A hengeres fogaskerekek geometriai jellemzői (osztás, modul, osztókör, fejkör- és lábkörátmérő, profileltolás, foghajlásszög) A kúpfogaskerekek geometriai jellemzői (osztókúp, fejkúp- és lábkúpszög, a síkkerék sugara és fogszáma) Fogaskerekes hajtások (tengelytávolság, módosítás, hajtóviszony, fordulatszámsor meghatározása) A hajtóművek gépelemei (tengelyek csapágyazása hajtóművekben, fogaskerekek rögzítése, csúszótömbök) Profilozó fogaskerékgyártó eljárások (modulmarók, osztókészülék) Lefejtő fogaskerékgyártó eljárások (foggyalulás, fogvésés, lefejtő m Szakképesítés: 54 521 03 Gépgyártástechnológiai technikus Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Gépgyártás-technológusi feladatok 2. Mutassa be a kötőelemeket, kötési módokat!
Mutassa be az oldható kötések fajtáit, csoportosítását és a kötések kialakításának módjait! Csavarmenet származtatása, szabványos menetprofilok Csavarfajták, csavarkötések és szerszámai Csavarbiztosítások Nyomatékszükséglet számítása lapos menet és éles menet esetén Csapszegkötés Ék- és reteszkötés kialakítása, alkalmazási területei Bordás- és poligon kötések létrehozása, alkalmazási területei Kulcsszavak, fogalmak: (ez a tanár példánya az értékeléshez!) Körhenger palástjára lejtőt csavarunk (csavarvonal, menetemelkedés) Síkidom végigvezetése a csavarvonalon adja a különböző meneteket Lapos menet, éles menet, trapézmenet, fűrészmenet, zsinórmenet Példák felsorolása: m 10, m 10x1, g 1/8, tr 20x4 Kötőcsavarok (fejkialakítás), csavaranyák, alátétek Kialakítás: gépalkatrészek szerelése Szerszámai: villás kulcs, csillagkulcs, nyomatékkulcs Csavarbiztosítások ábrázolása: Ellenanyával Rugós vagy orros alátéttel Koronás anya sasszeggel Felhajló biztosítólemezzel Csavarfejbe kialakított furatba fűzött huzallal Hernyócsavarral Nyomatékszámítás Csapszegkötés: átmérőhöz képest rövid szár ábrázolása Összetett mechanizmusok esetén alkalmazzák Ék, retesz: tangenciális elmozdulás megakadályozása Ék- és reteszkötés kialakításának ábrázolása, méretezése Bordás kötés: dinamikus hatások kiküszöbölése, bordák ellenőrzése felületi nyomásra Poligonkötés: éles sarkok elkerülésére, a poligonagyat és a poligontengelyt illeszteni kell