Diplomás Pályakövető Rendszer 2012-es hallgatói motivációs vizsgálat a Pécsi Tudományegyetemen

Diplomás Pályakövető Rendszer 2012-es hallgatói motivációs vizsgálat a Pécsi Tudományegyetemen 2012. szeptember

Diplomás Pályakövető Rendszer 2012-es hallgatói motivációs vizsgálat a Pécsi Tudományegyetemen Összeállították: Dr. Kuráth Gabriella marketingvezető, DPR kutatásvezető Dr. Kiss Tibor egyetemi docens, Minőségfejlesztési Bizottság tag, DPR szakértő Dr. Kovács Árpád DPR szakértő Héráné Tóth Andrea kutatásszervező Sipos Norbert kutatásszervező asszisztens Készült a Pécsi Tudományegyetem RH Marketing Osztály gondozásában. A tanulmány letölthető http://alumni.pte.hu/kutatasi-eredmenyek oldalról. Pécs, 2012. szeptember 15. Kiadó: Pécsi Tudományegyetem A kiadvány ISSN száma: 2062-5618 Nyomdai munka: Rotari Nyomdaipari Kft.

TARTALOM BEVEZETÉS 5 1. A KUTATÁS MÓDSZERTANA 6 1.1 A kérdőív összeállítása 6 1.2 A mintavétel módszertana 6 1.3 A feldolgozás, elemzés 7 2. A KUTATÁS EREDMÉNYEI 8 2.1 Alapadatok, a minta összetétele 8 2.1.1 A válaszolók karok szerinti megoszlása (kar, nem, tagozat, életkor szerint) 9 2.1.2 Lakóhely 14 éves korban 13 2.1.3 Családi háttér 14 2.2 Beiskolázás 15 2.3 Kapcsolódás az intézményhez, egyetemi tanulmányok 20 2.3.1 Korábbi végzettségek 20 2.3.2 Jelenlegi tanulmányok 24 2.3.3 Tehetséggondozás 27 2.3.4 Egyéb képzések és tervezett tanulmányok 28 2.4 Nemzetközi tapasztalatok 30 2.4.1 Nyelvtudás 30 2.4.2 Külföldi tanulmányok 32 2.4.3 Külföldi munkavégzés 33 2.5 Az intézmény megítélése, hírneve 35 2.5.1 Az intézmény megítélése 35 2.5.2 Hírnév, ajánlás 36 2.6 Az oktatáshoz, szolgáltatásokhoz kapcsolódó fontosság és elégedettség 39 2.7 Alumni rendszer 45 2.8 Kapcsolódás a munka világához 47 2.8.1 Munkavállalás a tanulás mellett 47 2.8.2 Karrier 50 3. A HALLGATÓI MOTIVÁCIÓS KUTATÁS EREDMÉNYEINEK FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI 55 MELLÉKLET 57 1. melléklet: A kutatásnál használt kérdőív 57

Bevezetés BEVEZETÉS Magyarországon 2005-ben törvényben (2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról) rögzítették a kötelező pályakövetés bevezetését, melynek része a jelenlegi hallgatók motivációs vizsgálata. A Pécsi Tudományegyetem (PTE) a TÁMOP-4.1.1-08-1/2009-0009 számú pályázati projekt (Szolgáltatásfejlesztés a Pécsi Tudományegyetemen) támogatásával 2010-ben csatlakozott a kutatáshoz. Fontosnak tartjuk a jelenlegi és a végzett hallgatók véleményének, tapasztalatainak és motivációinak megismerését ahhoz, hogy képzéseink, szolgáltatásaink minél jobban megfeleljenek a hallgatók és a munkaerőpiac elvárásainak. A kötet a hallgatói motivációs vizsgálat eredményeit foglalja össze. Az eredmények, és az azokból levonható következtetések elősegítik az egyetem központi és kari intézkedési terveinek elkészítését, melyek hozzájárulnak képzéseink, szolgáltatásaink további fejlesztéseihez, a hallgatói és a munkaerő-piaci elvárások mind teljesebb megfeleléséhez. A 2012-es kutatást a korábbi tapasztalatok alapján, az alábbiak szerint folytattuk: A hallgatói motivációs vizsgálat során megismertük a hallgatók továbbtanulási motivációit, képzéssel szembeni elvárásait, munkaerő-piaci várakozásait, képzési és elhelyezkedési stratégiáit, valamint segítségével elő tudjuk készíteni a későbbi pályakövetéses vizsgálatokat. A végzett hallgatók pályakövetési vizsgálata során feltérképeztük a végzettek munkaerő-piaci helyzetét, munkavállalói tapasztalatait, elhelyezkedési stratégiáit, a képzéssel és az intézményi szolgáltatásokkal kapcsolatos értékeléseit, továbbá a végzettek továbbképzési motivációit. Az intézményi DPR lebonyolítását a Marketing Osztály koordinálta a Minőségfejlesztési Bizottság szakértői segítségével. Az eredmények feldolgozása, értékelése során a PTE belső humán erőforrásaira támaszkodtunk (kari szakértők, kutatók, OIG Egységes Tanulmányi Rendszer Központi Iroda, Informatikai Igazgatóság). Főbb kutatási területek: Alapadatok, a minta összetétele a vizsgált változók szerint Beiskolázás Kapcsolódás az intézményhez, egyetemi tanulmányok Nemzetközi tapasztalatok Az intézmény megítélése, hírnév Az oktatáshoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódó fontosság és elégedettség Alumni rendszer Kapcsolódás a munka világához HALLGATÓI MOTIVÁCIÓS FELMÉRÉS A5A

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM 1. A KUTATÁS MÓDSZERTANA 2012 áprilisában online kérdőíves vizsgálatot végeztünk a Pécsi Tudományegyetemen a 2011/12-es tanév 2. félévében aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók körében, a felsőoktatási jogszabályok előírásának megfelelően. A vizsgálat módja: online standard kérdőíves adatfelvétel. 1.1 A kérdőív összeállítása Az online kérdőívek két egymástól elkülönülő kérdőív blokkokból állnak: közös országos blokkból, továbbá a PTE szakértői által összeállított és a Minőségfejlesztési Bizottság tagjaival egyeztetett intézményi blokkból. (1. melléklet) Az idei évben a központi kérdőívet az intézményi kérdések mellett további kari kérdésekkel is kiegészítettük. Idén is elkészítettük az angol nyelvű kérdőívet az idegen nyelvű képzésben résztvevő külföldi hallgatók számára, melynek eredményeit e tanulmánytól elkülönülten kezeljük és értékeljük. Az angol nyelvű kérdőívet kitöltő hallgatók az Általános Orvostudományi Kar angol és német nyelvű képzéseiben, illetve a Közgazdaságtudományi Kar angol nyelvű képzésében vesznek részt. A kutatásban a kérdések nagy része zárt, Likert-skálás kérdés, csupán néhány esetben alkalmaztunk nyitott kérdéseket, melyeket alaposan tisztítottuk. Az online kérdőív kitöltésének ösztönzésére az idei évben is nyereményjátékot hirdettünk. 1.2 A mintavétel módszertana A Pécsi Tudományegyetem 2011/12. tanév 2. félévi (magyar nyelvű képzésben résztvevő) aktív hallgatói létszáma a vizsgált alap-, mester- és doktori képzésekben 19.108, közülük 19.020 rendelkezik e-mail címmel, a kérdőívet kitöltők száma 2.910, így 15,30%-os kitöltési arány valósult meg. Egyetemünk a 2012-es online megkérdezés során a végzés éve, kar, szak, nem, tagozat mintavételi szempontok szerint biztosította a megfelelő szintű reprezentativitást és mintaelemszámot. Az alapsokaság meghatározásához a PTE hallgatói statisztikáját használtuk fel alapul, és ezt vetettük össze az Egységes Tanulmányi Rendszer (ETR) adatbázis adataival, mivel kutatásunk szempontjából problémát jelenthetnek azok a hallgatók, akikhez nem tartozik e-mail címes elérhetőség a rendszerben. A hiányzó adatok a különböző csoportok esetében eltérően ugyan, de csak minimális szűkítést jelentenek, így az információgyűjtés szempontjából nem tekinthetők torzító tényezőnek. Az online lekérdezési formában az ETR adatbázisából kinyert elérhetőségekre minden érintettnek kiküldtük a kérdőívet, segítséget kaptunk a kari Hallgatói Önkormányzatoktól és a Tanulmányi Osztályoktól ahhoz, hogy minél több hallgatót elérhessünk. Ahol az adatfelvétel eredményeként a megvalósult minta nem volt reprezentatív, ott statisztikai súlyozással állítottunk elő reprezentatív mintát. A kiküldött kérdőíveket egyedi azonosítóval láttuk el (az anonimitás megőrzése mellett), ezzel kívántuk biztosítani, hogy a karokon a tagozat és a nemek alapján reprezentatív legyen a kutatásunk. A tanulmányban kizárólag a súlyozott adatokkal számolunk, így mindig feltüntetjük, A6A 2012-ES PÁLYAKÖVETÉSI VIZSGÁLAT

A kutatás módszertana hogy mennyi az elemzésnél felhasznált elemszám. A viszonylag magas mintavételi arányok és a szintén magas elemszámok jó minőségű becslésekre adnak lehetőséget, megbízható eredmények kalkulálhatóak a felvétel adataiból. 1.3 A feldolgozás, elemzés A feldolgozást és az elemzést matematikai-statisztikai módszerekkel, SPSS szoftver segítségével készítettük el. Az adatokat a szemléletesebb ábrázolás érdekében százalékosan mutatjuk be. A tanulmányban a terjedelmi korlátok miatt csak a legjellemzőbb ábrákat, táblázatokat közöljük. A PTE tíz karának (a kutatás folyamán hatályban lévő) megnevezése során az alábbi rövidítéseket alkalmazzuk: Állam- és Jogtudományi Kar ÁJK Általános Orvostudományi Kar ÁOK Bölcsészettudományi Kar BTK Egészségtudományi Kar ETK Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar FEEK Illyés Gyula Kar IGYK Közgazdaságtudományi Kar KTK Művészeti Kar MK Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar PMMIK Természettudományi Kar TTK A kutatás összefoglaló tanulmányát a http://www.alumni.pte.hu/kutatasi-eredmenyek oldalon tesszük elérhetővé. HALLGATÓI MOTIVÁCIÓS FELMÉRÉS A7A

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM 2. A KUTATÁS EREDMÉNYEI A kutatás eredményeit olyan témakörökre bontva mutatjuk be, amelyek mentén az országos és intézményi kérdések logikusan csoportosíthatóak. A könnyebb eligazodás érdekében a jobb oldal tetején mindig az aktuális alfejezet elnevezése található meg. A kutatás eredményeit a következő témakörök szerint mutatjuk be: alapadatok, a minta összetétele beiskolázás kapcsolódás az intézményhez, egyetemi tanulmányok nemzetközi tapasztalatok az intézmény megítélése oktatáshoz, szolgáltatásokhoz kapcsolódó eredmények oktatáshoz, szolgáltatáshoz kapcsolódó fontosság és elégedettség Alumni rendszer kapcsolódás a munka világához 2.1 Alapadatok, a minta összetétele A következőkben a kutatás során beérkezett válaszok megoszlását mutatjuk be az alapdimenziók, a lakóhely és a családi háttér mentén. 1. táblázat: A vizsgálat reprezentativitása Kar Hallgatók (fő) Kérdőívet kitöltők (fő) Az online felmérés során az idei évben is meghaladtuk összegyetemi szinten a célul kitűzött 15%-os válaszadási arányt. (1. táblázat) Arány (%) ÁJK 2 267 317 13,98% ÁOK 1 466 239 16,30% BTK 3 927 521 13,27% ETK 2 093 425 20,31% FEEK 825 205 24,85% IGYK 775 131 16,90% KTK 2 172 417 19,20% MK 392 43 10,97% PMMIK 2 786 284 10,19% TTK 2 317 328 14,16% Összesen 19 020 2 910 15,30% A8A 2012-ES PÁLYAKÖVETÉSI VIZSGÁLAT

A válaszolók karok szerinti megoszlása (kar, nem, tagozat, életkor szerint) 2.1.1 A válaszolók karok szerinti megoszlása (kar, nem, tagozat, életkor szerint) A reprezentatív súlyozásnak köszönhetően a válaszadók karonkénti, nemenkénti, továbbá a képzés munkarendje szerinti megoszlása megegyezik a hallgatói alapsokaság megoszlásával. (1. ábra, 2. ábra, 3. ábra) 1. ábra: A válaszolók karok szerinti megoszlása (n=2.908) TTK 12,24% AJK 11,89% AOK 7,71% PMMIK 14,77% MK 1,97% KTK 11,47% IGYK 4,11% FEEK 4,34% ETK 11,03% BTK 20,46% 2. ábra: A hallgatók nemek szerinti megoszlása (Kari bontás) (n=2.909) AJK AOK BTK ETK FEEK IGYK KTK MK PMMIK TTK PTE össz. 31,79% 39,56% 29,58% 14,02% 24,60% 16,67% 43,11% 43,86% 57,02% 40,53% 78,32% 68,21% 60,44% 70,42% 85,98% 75,40% 83,33% 56,89% 56,14% 21,68% 42,98% 59,47% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Férfi Nő HALLGATÓI MOTIVÁCIÓS FELMÉRÉS A9A

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM 3. ábra: A hallgatók tagozat szerinti megoszlása (Kari bontás) (n=2.908) AJK AOK BTK ETK FEEK IGYK KTK MK PMMIK TTK PTE össz. 49,80% 93,32% 71,79% 70,54% 42,61% 62,09% 70,18% 98,93% 82,42% 86,94% 72,81% 50,20% 6,68% 28,21% 29,46% 57,39% 37,91% 29,82% 1,07% 17,58% 13,06% 27,19% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Nappali Levelező 4. ábra: A hallgatók finanszírozási forma szerinti megoszlása (Kari bontás) (n=2.906) A hallgatók 71,68%-a államilag támogatott képzésben vesz részt, ez nem változott jelentősen az előző évekhez képest. Az államilag támogatottak aránya az MK-n (91,23%), a TTK-n (89,04%) és az ÁOK-n (87,95%) a legmagasabb. Az ÁOK hallgatói esetében csak a magyar nyelvű képzés hallgatói szerepelnek (2011-ben az eredményeket a külföldi hallgatókéval együtt kezeltük, idén őket külön vizsgáljuk). A költségtérítéses képzésben résztvevők csakúgy, mint a korábbi években egyedül az ÁJK-nál vannak túlsúlyban (69,08%). (4. ábra) A10A 2012-ES PÁLYAKÖVETÉSI VIZSGÁLAT

A válaszolók karok szerinti megoszlása (kar, nem, tagozat, életkor szerint) 5. ábra: A hallgatók képzési szint szerinti megoszlása (Kari bontás) (n=2.905) AJK 10,40% 5,20% 75,72% AOK 0,45% 88,39% BTK 37,27% 8,94% 0,00% ETK 84,42% FEEK 49,21% IGYK 87,50% KTK 61,26% MK 45,61% 15,79% PMMIK 77,86% TTK 70,79% PTE össz. 52,01% 13,08% 5,49% 3,18% 11,16% 0,51% 4,22% 6,85% 7,48% 0,93% 46,83% 1,59% 2,38% 12,50% 33,33% 0,60% 4,50% 28,07% 7,02% 3,51% 5,13% 4,66% 6,99% 3,73% 1,63% 3,93% 21,63% 3,65% 2,96% 17,14% 11,29% 3,51% 0% 20% 40% 60% 80% 100% BA/BSc MA/MSc Egységes, osztatlan képzés Egyetemi - hagyományos képzés Főiskolai - hagyományos képzés Doktori képzés - PhD, DLA A BA/BSc képzések hallgatóinak aránya (52,01%) magasabb az előző évekhez képest. Ugyanez igaz az MA/MSc képzésben résztvevőkre is, arányuk folyamatosan (évente közel 3%-kal) emelkedik, miközben csökken a hagyományos főiskolai és egyetemi szakosoké. A karonkénti vizsgálat során nagyobb eltérések látszanak a képzési szintekre vonatkozóan. Az ÁOK-n csak egységes, osztatlan és doktori képzés folyik, és az ÁJK esetében is az egységes, osztatlan képzés a meghatározó (75,72%). Doktori képzést folytató hallgatók legmagasabb arányban (11,16%) az ÁOK-ról válaszoltak. A BA/BSc képzésben résztvevők igen magas aránya jellemző az IGYK-n (87,50%), az ETK-n (84,42%), a PMMIK-n (77,86%) és a TTK-n (70,79%). MA/MSc szakos hallgatókkal legmagasabb arányban (46,83%) (a korábbi évekhez hasonlóan) a FEEK rendelkezik, őket követik a KTK-s hallgatók (33,33%). (5. ábra) 6. ábra: A hallgatók tanulmányainak kezdési éve (az évek szerint halmozva) (n=2.876) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2005-ben vagy azelőtt 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 HALLGATÓI MOTIVÁCIÓS FELMÉRÉS A11A

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM 2. táblázat: A hallgatók tanulmányainak kezdési éve (Kar, tagozat és finanszírozási forma szerint) (n=2.877) 2005, vagy azelőtt 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Össz. AJK 3,83% 7,96% 7,96% 10,03% 19,47% 15,63% 34,51% 0,59% 100% AOK 6,73% 15,25% 12,11% 8,97% 14,35% 17,49% 24,22% 0,90% 100% BTK 6,35% 1,54% 2,23% 8,23% 23,16% 29,16% 28,99% 0,34% 100% ETK 0% 1,25% 5,00% 10,31% 19,06% 17,81% 45,31% 1,25% 100% FEEK 0% 0,80% 0% 2,40% 16,80% 32,80% 45,60% 1,60% 100% IGYK 3,36% 1,68% 0% 10,92% 27,73% 23,53% 31,09% 1,68% 100% KTK 0,30% 0,90% 0,90% 3,90% 19,82% 30,03% 35,14% 9,01% 100% MK 3,51% 3,51% 1,75% 1,75% 24,56% 24,56% 40,35% 0% 100% PMMIK 2,11% 3,76% 7,98% 10,33% 23,00% 21,36% 28,87% 2,58% 100% TTK 2,84% 1,99% 2,56% 6,25% 19,60% 25,85% 39,77% 1,14% 100% Nappali 3,91% 3,91% 5,63% 9,01% 21,46% 23,18% 31,14% 1,76% 100% Levelező 1,15% 2,69% 1,67% 5,38% 18,59% 25,38% 42,31% 2,82% 100% Állam. tám. 1,55% 2,95% 4,40% 8,94% 21,65% 24,94% 33,11% 2,46% 100% Ktg. térítéses 7,30% 5,32% 4,95% 5,69% 18,07% 20,92% 36,88% 0,87% 100% PTE össz. 3,16% 3,65% 4,52% 8,03% 20,68% 23,77% 34,13% 2,05% 100% A válaszadók jelentős többsége (78,58%) a 2009. és 2011. közötti időszakban kezdte meg tanulmányait. A BTK kivételével a többi karon a 2011-ben beiratkozott hallgatók válaszoltak legmagasabb arányban (24% és 46% között). A levelező tagozatosok között alacsonyabb a 2009. vagy az előtti jogviszonyt létesített hallgatók aránya a nappalisokhoz képest. (6. ábra, 2. táblázat) 7. ábra: A nappali tagozatos hallgatók életkora kategorizálva (Kari bontás) (n=2.112) AJK AOK BTK ETK FEEK IGYK KTK MK PMMIK TTK PTE össz. 87,21% 85,44% 85,65% 96,04% 89,09% 94,52% 96,58% 73,68% 93,20% 89,68% 90,01% 11,63% 1,16% 13,59% 0,97% 3,29% 10,59% 0,47% 3,08% 0,88% 5,45% 5,45% 5,48% 2,99% 0,43% 15,79% 7,02% 3,51% 0,57% 5,67% 0,57% 8,71% 1,61% 1,66% 8,05% 0,28% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 0-25 év 26-30 év 31-45 év 46 év és több A12A 2012-ES PÁLYAKÖVETÉSI VIZSGÁLAT

Lakóhely 14 éves korban A válaszadók életkori megoszlása hasonló a 2011-es eredményekhez. Külön vizsgáltuk a nappali tagozatos hallgatók életkorát, ahol a válaszadók 90%-a 25 évnél fiatalabb, és 8%-a 26 30 év közötti. Kari bontásban az MK hallgatóinak életkora tér el kissé, az ő nappali tagozatosaik között legmagasabb a 26 30 évesek és a 31 45 évesek aránya (15,79%, ill. 7,02%). (7. ábra) 2.1.2 Lakóhely 14 éves korban A hallgatók lakóhelyére vonatkozó eredmények közel azonosak a korábbi években kapott adatokkal. Legmagasabb arányban (62,55%) a dél-dunántúli régióból (Baranya, Tolna, Somogy és Zala megyékből) jelentkeztek, sorban Fejér és Bács-Kiskun megye és Budapest következnek. (Az ábrán nem jelenik meg a külföldiek 1,84%-os értéke.) (8. ábra) Tagozatonként jellemző, hogy a levelezősök közül többen érkeztek Budapestről (9,27%, míg a nappalisok 2,96%), a nappalisoknál pedig a dél-nyugati megyékből jelentkezettek aránya magasabb. 8. ábra: A hallgatók lakóhelyének megye szerinti megoszlása 14 éves korban (n=2.832) 2,34% Győr-Moson-Sopron 2,91% Vas 3,76% Veszprém 4,67% Bp. Borsod-Abaúj-Zemplén 0,82% 0,65% Nógrád Szabolcs-Szatmár-Bereg 0,55% 0,59% Heves 2,98% Pest Komárom- Esztergom 1,71% 5,31% Fejér 0,44% Jász-Nagykun- Szolnok 0,35% Hajdú-Bihar 7,78% Zala 12,35% Somogy 11,92% Tolna 5,38% Bács- Kiskun 2,28% Csongrád 0,87% Békés 30,50% Baranya 1,5% alatt 1,5% 5,0% 5,1% 10,0% 10,0% felett HALLGATÓI MOTIVÁCIÓS FELMÉRÉS A13A

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM 2.1.3 Családi háttér 9. ábra: A hallgatók édesapjának és édesanyjának legmagasabb iskolai végzettsége 14 éves korukban. P=édesapa, A=édesanya (Kari bontás) (n=2.893, 2.898) PTE össz. P 4,70% 29,90% 27,13% 6,81% 12,41% 16,07% 2,97% PTE össz. A 7,73% 15,60% 24,91% 16,05% 22,64% 12,49% 0,59% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Legfeljebb 8 általános Szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) Szakközépiskola, technikum Gimnázium Főiskola Egyetem, tudományos fokozat Nem tudja, nem ismerte, nem élt A válaszadók szüleinek több mint 35%-a diplomás. (9. ábra) A karok közötti különbség a korábbi évek eredményeihez hasonlóan továbbra is megmaradt, felsőfokú végzettséggel legmagasabb arányban az ÁOK és az MK hallgatóinak szülei rendelkeznek. Az édesapa és édesanya végzettsége a felsőfokú képzettségek vonatkozásában kevéssé tér el egymástól az egyes karokon belül. 10% feletti a legfeljebb 8 általánost végzettek aránya a FEEK-en, az ETK-n és az IGYK-n tanulók édesanyáinak esetében. Jelentős (40% feletti) a szakmunkásképzőt, szakiskolát (érettségi nélkül) végzett édesapák aránya az IGYK-n és az ETK-n. A családban hasonló szakmai végzettségű szülők, nagyszülők aránya is az előző évivel szinte megegyező eredményt mutat. A válaszolók 83,40%-ának nincs hasonló területen dolgozó a felmenői között. Az ÁOK-sok szülei és nagyszülei között legmagasabb a hasonló szakmai területen dolgozók aránya (26,34%), őket követik idén is a KTK és a PMMIK hallgatói (24%, illetve 22,3%). A14A 2012-ES PÁLYAKÖVETÉSI VIZSGÁLAT

Családi háttér 2.2 Beiskolázás Az új hallgatóknak az intézményválasztást befolyásoló tényezői, valamint a továbbtanulás helyszínének eldöntéséhez szükséges információforrások azonosítása fontos a képző intézmények számára, hiszen hatékonyabb lehet a felvételi kampány és a célcsoportok elérése. 10. ábra: A hallgatók a felvételi során hányadik helyen jelölték meg a PTE-t? (Kari bontás) (n=2.236) AJK AOK BTK ETK FEEK IGYK KTK MK PMMIK TTK PTE össz. 88,00% 77,14% 81,12% 77,35% 85,39% 78,72% 92,19% 72,92% 86,19% 80,76% 83,05% 12,00% 22,86% 18,88% 22,65% 14,61% 21,28% 7,81% 27,08% 13,81% 19,24% 16,95% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Első Egyéb Megvizsgáltuk, hogy hallgatóink a felvételi jelentkezés során hányadik helyen jelölték meg a PTE-t. Az eredmények alapján igen kedvező az elsőhelyes jelentkezések aránya (83,05%). Karonként látható, hogy az átlagtól pozitív irányban leginkább a KTK (92,19%) és az ÁJK (88,00%) hallgatóinak elsőhelyes jelentkezése tér el. Az átlagtól leginkább az MK (72,92%) marad el, és további öt kar (ÁOK, ETK, TTK, IGYK, BTK) eredménye található kevéssel az átlag alatt, de az ő arányuk is meghaladja a 77%-ot. (10. ábra) 3. táblázat: A felvételi során mennyire voltak fontosak az alábbi információforrások? Átlag szerint csökkenő sorrendben Információs forrás n Átlag Medián Módusz Szórás Felvi.hu oldala 2801 3,80 4 5 1,40 A pte.hu, illetve az adott Kar weboldala 2778 3,68 4 5 1,36 Országos felvételi kiadvány 2579 3,50 4 5 1,46 Barátok, ismerősök 2752 3,49 4 4 1,32 Szülők, családtagok 2703 3,24 3 4 1,41 Nyílt napok 2511 3,08 3 1 1,57 A felveteli.pte.hu oldal 2486 3,01 3 1 1,51 Középiskolai tájékoztatók 2474 2,87 3 1 1,46 Más internetes oldalak 2475 2,46 2 1 1,28 Újságcikkek, kiadványok 2417 2,41 2 1 1,30 Közösségi oldalak 2426 2,21 2 1 1,32 EDUCATIO kiállítás 2236 1,92 1 1 1,26 A PTE beiskolázási játéka (UNIFACE) 1972 1,68 1 1 1,08 Egyéb forrás 1325 1,49 1 1 1,05 HALLGATÓI MOTIVÁCIÓS FELMÉRÉS A15A

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Megkérdeztük a hallgatókat arról, hogy a felvételi döntés során milyen forrásokon keresztül jutottak a szükséges információkhoz. A válaszok ötfokozatú skálán mért súlyozott átlagértékek. A skálán az 1 azt jelenti, hogy az információforrást egyáltalán nem tartották fontosnak, az 5 pedig azt, hogy nagyon fontosnak tartották a válaszadók. Hallgatóink leggyakoribb tájékozódási forrása továbbra is a Felvi.hu oldala, továbbá a PTE, illetve a kar honlapja, mely tartja tavalyi második helyét, de az átlagértéke növekedett 3,4-ről 3,68-ra. Ettől nem sokkal marad el az országos felvételi kiadvány, továbbá a barátok, ismerősök, mint információforrások. Növekedett a szülők, családtagok véleményének jeltősége, a nyílt napok, a www.felveteli.pte.hu oldal és a középiskolai tájékoztatók fontossága. A 2011-es kutatás eredményeihez képest némileg gyakoribbá vált az újságcikkek, kiadványok, az EDUCATIO kiállítás, és az egyetem beiskolázási játéka (UNIFACE), valamint egyéb források használata. (3. táblázat) 4. táblázat: A felvételi során mennyire voltak fontosak az alábbi információforrások? Átlag szerint csökkenő sorrendben (Kari bontás) Információs forrás AJK AOK BTK ETK FEEK IGYK KTK MK PMMIK TTK Átlag Felvi.hu oldala 3,74 3,32 3,82 4,17 3,97 3,95 3,90 3,51 3,75 3,66 3,80 A pte.hu, illetve az adott Kar weboldala 3,91 3,05 3,71 4,05 4,11 4,07 3,87 3,69 3,38 3,35 3,68 Országos felvételi kiadvány 3,46 3,45 3,46 3,73 3,60 3,63 3,52 2,73 3,40 3,56 3,50 Barátok, ismerősök 3,40 3,51 3,56 3,20 3,53 3,63 3,76 3,80 3,49 3,35 3,49 Szülők, családtagok 3,33 3,68 3,13 3,13 3,08 3,53 3,52 2,92 3,18 2,95 3,24 Nyílt napok 2,94 3,11 2,87 3,19 2,75 3,35 3,20 2,73 3,27 3,15 3,08 A felveteli.pte.hu oldal 3,35 2,36 2,91 3,50 3,36 3,42 2,89 2,67 3,01 2,66 3,01 Középiskolai tájékoztatók 2,83 2,79 2,75 3,00 2,62 3,03 2,89 2,54 3,04 2,90 2,87 Más internetes oldalak 2,49 2,10 2,51 2,64 2,55 2,68 2,51 1,99 2,43 2,37 2,46 Újságcikkek, kiadványok 2,55 2,21 2,42 2,48 2,59 2,75 2,64 1,84 2,26 2,19 2,41 Közösségi oldalak 2,40 1,83 2,17 2,32 2,34 2,74 2,31 1,85 2,14 2,06 2,21 EDUCATIO kiállítás 1,94 1,71 1,88 2,29 1,95 2,14 1,77 1,45 1,95 1,88 1,92 A PTE beiskolázási játéka (UNIFACE) 1,75 1,49 1,56 1,91 1,59 2,20 1,66 1,35 1,78 1,59 1,68 Egyéb forrás 1,50 1,27 1,46 1,55 1,49 1,68 1,51 1,27 1,54 1,50 1,49 Kari bontásban találunk néhány jelentősebb különbséget. A PTE és a kar weboldala, illetve a www.felveteli.pte.hu oldal a FEEK hallgatói körében kapott kimagasló eredményt (4,11) kapott. Az egyetemi szinten legmagasabb átlagértékkel rendelkező Felvi.hu oldala az ETK hallgatóinak a legfontosabb (4,17%), és az ÁOK hallgatói körében kapta a legalacsonyabb értéket, annak ellenére, hogy ez náluk is a 4. helyen szerepel, a PTE oldalát megelőzve. (4. táblázat) A tagozat szerint nagyobb különbséget az országos felvételi kiadvány, szülők, családtagok, továbbá értelemszerűen a középiskolai tájékoztatók, és a nyílt napok vonatkozásában tapasztalunk, ezek a források sokkal népszerűbbek a nappalis hallgatók körében. Míg a nappalis és államilag támogatott hallgatóknál elsődleges a Felvi.hu, és az országos felvételi kiadvány, addig a levelezős, illetve a költségtérítéses hallgatók esetében legfőbb tájékozódást a PTE és a kar weboldala, továbbá a www.felveteli.pte.hu oldal jelentik. A nők magasabb értékeket adtak a legtöbb tájékozódási forrásra, de sorrendi különbséget a nemek szerinti vizsgálat során igazán nem tapasztalhatunk. (5. táblázat) A16A 2012-ES PÁLYAKÖVETÉSI VIZSGÁLAT

Családi háttér 5. táblázat: A felvételi során mennyire voltak fontosak az alábbi információforrások? Átlag szerint csökkenő sorrendben (Tagozat, finanszírozási forma és nemek szerint) Információs forrás Nappali Levelező Államilag fin. Ktg. térítéses Férfi Nő PTE Átlag Szórás Átlag Szórás Átlag Szórás Átlag Szórás Átlag Szórás Átlag Szórás átlag Felvi.hu oldala 3,76 1,39 3,89 1,43 3,80 1,39 3,77 1,45 3,61 1,52 3,92 1,31 3,80 A pte.hu, illetve az adott Kar weboldala 3,48 1,37 4,24 1,17 3,60 1,37 3,90 1,31 3,38 1,42 3,88 1,28 3,68 Országos felvételi kiadvány 3,60 1,39 3,15 1,61 3,52 1,44 3,43 1,50 3,30 1,49 3,62 1,42 3,50 Barátok, ismerősök 3,53 1,27 3,39 1,44 3,51 1,30 3,46 1,35 3,50 1,29 3,49 1,34 3,49 Szülők, családtagok 3,38 1,34 2,81 1,54 3,28 1,39 3,13 1,48 3,09 1,42 3,34 1,40 3,24 Nyílt napok 3,28 1,53 2,39 1,54 3,17 1,56 2,82 1,59 2,92 1,57 3,19 1,57 3,08 A felveteli.pte.hu oldal 2,79 1,46 3,60 1,49 2,92 1,50 3,23 1,51 2,76 1,50 3,17 1,50 3,01 Középiskolai tájékoztatók 3,04 1,41 2,23 1,47 2,96 1,46 2,61 1,45 2,73 1,45 2,96 1,47 2,87 Más internetes oldalak 2,42 1,26 2,57 1,34 2,43 1,27 2,53 1,31 2,40 1,29 2,50 1,28 2,46 Újságcikkek, kiadványok 2,41 1,27 2,42 1,40 2,39 1,28 2,45 1,36 2,23 1,29 2,53 1,30 2,41 Közösségi oldalak 2,21 1,30 2,21 1,38 2,17 1,29 2,32 1,38 2,06 1,27 2,31 1,34 2,21 EDUCATIO kiállítás 1,94 1,28 1,84 1,18 1,93 1,28 1,89 1,19 1,78 1,18 2,01 1,30 1,92 A PTE beiskolázási játéka (UNIFACE) 1,71 1,09 1,59 1,05 1,68 1,09 1,69 1,06 1,58 0,99 1,76 1,14 1,68 Egyéb forrás 1,46 1,02 1,55 1,12 1,45 1,02 1,57 1,12 1,48 1,07 1,49 1,04 1,49 6. táblázat: Intézményválasztást befolyásoló tényezők átlag szerinti csökkenő sorrendben Vizsgált szempontok n Átlag Medián Módusz Szórás Az érdeklődési körömnek megfelelő dolgot tanulhatok 2 880 4,48 5 5 0,86 Jó hírű felsőoktatási intézmény 2 881 4,00 4 5 1,06 A diploma jó elhelyezkedési lehetőséget biztosít 2 874 3,63 4 4 1,20 A város, ahol az egyetem van, vonzó 2 874 3,56 4 5 1,39 Államilag támogatott (állami ösztöndíjas) férőhelyek száma 2 869 3,44 4 5 1,55 Ismertek, elismertek az oktatók 2 881 3,40 4 4 1,29 Széles képzési kínálattal rendelkező intézmény 2 870 3,34 4 4 1,33 Sok pénzt lehet keresni a megszerzett diplomával 2 872 2,97 3 3 1,32 Az intézmény közel van a lakóhelyemhez 2 877 2,96 3 1 1,65 Pezsgő egyetemi élet 2 873 2,91 3 1 1,48 Alacsony megélhetési költségek (pl. kollégium, utazás) 2 859 2,81 3 1 1,44 Tehetségekkel való foglalkozás 2 869 2,73 3 3 1,31 Költségtérítés (önköltség) mértéke 2 856 2,52 2 1 1,51 Ösztöndíjak (tanulmányi, szociális) 2 869 2,50 3 1 1,40 Nemzetközi kapcsolatok, külföldi tanulási lehetőségek 2 861 2,38 2 1 1,36 Könnyű bekerülni 2 878 2,36 2 1 1,23 A kollégiumi elhelyezés megoldott 2 865 2,26 2 1 1,45 Nem kell sokat tanulni, könnyű elvégezni 2 872 1,73 1 1 0,99 A hallgatók intézményválasztását magasan az érdeklődési kör befolyásolta leginkább, ami után az intézmény hírneve a fontos. A jelentkezéskor kevésbé játszottak szerepet a mindennapi életet megkönnyítő körülmények (pl. bejárás, költségek, kollégium, könnyű bekerülni). (6. táblázat) Karonként jelentős különbségeket láthatunk. Az érdeklődési körnek megfelelő tanulmányokra legmagasabb értéket az MK (4,83) és az ÁOK (4,77) hallgatói adtak. Az MK hallgatóinak döntését még két fontos szempont, az oktatók és a város is befolyásolták. Az ÁJK és a KTK hallgatói számára igen fontos tényező az intézmény hírneve, és mellette az ÁOK-sokkal együtt magas átlagot láthatunk a jó elhelyezkedési lehetőséget biztosító diploma szempontnál. (7. táblázat) HALLGATÓI MOTIVÁCIÓS FELMÉRÉS A17A

Az átlagtól való eltérés mértéke PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM 7. táblázat: Intézményválasztást befolyásoló tényezők átlag szerinti csökkenő sorrendben. (Kari bontás) Vizsgált szempontok AJK AOK BTK ETK FEEK IGYK KTK MK PMMIK TTK Átlag Az érdeklődési körömnek megfelelő dolgot tanulhatok 4,45 4,77 4,54 4,62 4,43 4,48 4,37 4,83 4,39 4,31 4,48 Jó hírű felsőoktatási intézmény 4,51 4,01 4,02 3,94 4,36 3,76 4,44 3,60 3,50 3,75 4,00 A diploma jó elhelyezkedési lehetőséget biztosít 4,15 4,09 3,09 3,69 3,60 3,69 4,22 2,38 3,70 3,25 3,63 A város, ahol az egyetem van, vonzó 3,50 3,69 3,88 3,27 3,61 2,54 3,50 3,96 3,56 3,63 3,56 Államilag támogatott (állami ösztöndíjas) férőhelyek száma 2,63 3,40 3,43 3,89 3,33 3,45 3,48 3,64 3,54 3,69 3,44 Ismertek, elismertek az oktatók 4,04 3,35 3,37 3,32 3,79 3,40 3,63 3,95 2,93 3,06 3,40 Széles képzési kínálattal rendelkező intézmény 3,39 2,94 3,49 3,32 3,67 3,41 3,51 2,87 3,21 3,24 3,34 Sok pénzt lehet keresni a megszerzett diplomával 3,41 2,89 2,32 2,68 2,77 2,69 3,75 1,60 3,65 2,76 2,97 Az intézmény közel van a lakóhelyemhez 2,92 2,76 2,90 2,82 2,85 3,58 3,46 2,00 2,86 2,95 2,96 Pezsgő egyetemi élet 2,66 3,18 3,02 2,85 2,54 2,37 3,14 3,27 2,83 2,99 2,91 Alacsony megélhetési költségek (pl. kollégium, utazás) 2,68 2,54 2,74 3,06 2,62 3,37 2,71 2,31 3,05 2,77 2,81 Tehetségekkel való foglalkozás 2,72 2,82 2,64 2,73 2,46 3,00 2,74 4,14 2,73 2,62 2,73 Költségtérítés (önköltség) mértéke 3,08 1,81 2,51 2,72 2,62 3,11 2,46 2,14 2,50 2,18 2,52 Ösztöndíjak (tanulmányi, szociális) 2,04 2,05 2,54 2,73 2,13 2,80 2,31 2,40 2,96 2,63 2,50 Nemzetközi kapcsolatok, külföldi tanulási lehetőségek 2,35 2,57 2,41 2,52 2,06 2,21 2,60 2,19 2,26 2,29 2,38 Könnyű bekerülni 2,10 1,77 2,30 2,38 2,36 2,81 2,20 1,95 2,86 2,56 2,36 A kollégiumi elhelyezés megoldott 2,00 2,31 2,20 2,71 2,11 2,26 1,90 2,22 2,45 2,29 2,26 Nem kell sokat tanulni, könnyű elvégezni 1,47 1,20 1,75 1,80 1,90 2,27 1,67 1,58 1,92 1,81 1,73 11. ábra: Intézményválasztást befolyásoló tényezők (Tagozat szerint) 0,80 0,60 0,40 0,20 0,00-0,20-0,40-0,60-0,80-1,00 Nappali Levelező A levelezősök a nappalisoknál fontosabbnak érzik azt, hogy elismert oktatóktól tanulhatnak, továbbá azt, hogy mekkora a költségtérítés mértéke. Legnagyobb eltérést a kollégiumi elhelyezés megoldott, az ösztöndíjak, az államilag támogatott férőhelyek száma és a pezsgő egyetemi élet esetében látunk, melyek inkább a nappalisok számára vonzó szempontok. A18A 2012-ES PÁLYAKÖVETÉSI VIZSGÁLAT

Az átlagtól való eltérés mértéke Családi háttér Tagozat szerinti vizsgálat során nem szignifikáns a különbség a könnyű bekerülni, a diploma jó elhelyezkedési lehetőséget biztosít, az intézmény közel van a lakóhelyemhez, az érdeklődési körömnek megfelelő dolgot tanulhatok, széles képzési kínálattal rendelkező intézmény, nem kell sokat tanulni, könnyű elvégezni szempontok esetében. (11. ábra) A finanszírozási forma szerinti vizsgálat a tagozat szerinti elemzéshez hasonló eredményt mutat. Az intézményválasztás nemenkénti összehasonlítása több jelentős különbséget mutat. A férfiak számára fontosabbak a könnyebb, kényelmesebb és magasabb színvonalú életkörülményeket biztosító tényezők: könnyű bekerülni, sok pénzt lehet keresni, nem kell sokat tanulni, könnyű elvégezni. A nők inkább a képzés minőségéhez tartozó szempontokat helyezik előtérbe: jó hírű iskola, ismertek, elismertek az oktatók, széles képzési kínálattal rendelkező intézmény, az érdeklődési körömnek megfelelő dolgot tanulhatok és az anyagi jellegű tényezők: az ösztöndíjak, az államilag támogatott férőhelyek száma, a költségtérítés mértéke, az alacsony megélhetési költségek, továbbá a nemzetközi kapcsolatok, külföldi tanulási lehetőségek. (12. ábra) 12. ábra: Intézményválasztást befolyásoló tényezők (Nemek szerint) 0,20 0,15 0,10 0,05 0,00-0,05-0,10-0,15-0,20-0,25 Férfi Nő HALLGATÓI MOTIVÁCIÓS FELMÉRÉS A19A

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM 2.3 Kapcsolódás az intézményhez, egyetemi tanulmányok A képzések esetében a kérdőív eredményét az időbeliség elvének megfelelően építettük fel, kiemelve a korábbi végzettséget, a jelenlegi tanulmányokat, valamint az utóbbi években kiemelt helyet kapó tehetséggondozást. Ezután ismerkedhetünk meg a hallgatók jövőbeni képzési terveivel. 2.3.1 Korábbi végzettségek 13. ábra: A nappali tagozatos hallgatók középiskolájának típusa (Kari bontás) (n=2.111) AJK AOK BTK ETK FEEK IGYK KTK MK PMMIK TTK PTE össz. 61,63% 61,24% 56,57% 52,00% 53,70% 40,00% 55,17% 41,82% 41,64% 53,23% 52,77% 22,67% 33,49% 20,42% 15,49% 7,51% 16,44% 26,67% 4,89% 12,96% 22,22% 11,11% 20,00% 34,67% 21,55% 18,10% 3,64% 54,55% 12,21% 3,49% 2,39% 2,87% 5,33% 5,17% 11,05% 45,89% 1,42% 18,06% 22,26% 6,45% 19,04% 23,35% 4,83% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 4 osztályos gimnázium Egyéb gimnázium Szakközépiskola Egyéb A nappali tagozatos hallgatók 52,77%-a hagyományos 4 osztályos gimnáziumban érettségizett, szakközépiskolából 23,35% érkezett. Kari bontásban nagyobb eltérést az MK-nál és a PMMIK-nál láthatunk, igen magas a többi karhoz viszonyítva a szakközépiskolát végzettek aránya (54,55% ill. 45,89%), ugyanakkor az ÁOK-n minimális ez az arány (2,39%). (13. ábra) A tagozat szerinti bontás alapján továbbra is az látszik, hogy magasabb a hagyományos 4 osztályos, és főleg az egyéb gimnáziumban érettségizők aránya a nappalis hallgatók esetében (összesen 71,81%, míg a költségtérítéseseknél 53,86%), a levelező képzésben résztvevők pedig jóval (közel 20%-kal) magasabb arányban végezték középiskolai tanulmányukat szakközépiskolában. A20A 2012-ES PÁLYAKÖVETÉSI VIZSGÁLAT

Korábbi végzettségek A korábbi végzettség tekintetében fontosnak tartottuk a tagozatonkénti vizsgálatot, mivel a jelentősen eltérő eredmények átlaga torzított képet adna. 14. ábra: A nappali tagozatos hallgatók rendelkeznek korábbi felsőfokú végzettséggel? (Kari bontás) (n=2.100) AJK AOK BTK ETK FEEK IGYK KTK MK PMMIK TTK PTE össz. 8,14% 7,25% 25,83% 4,93% 30,19% 12,33% 33,76% 19,30% 10,54% 19,81% 17,24% 91,86% 92,75% 74,17% 95,07% 69,81% 87,67% 66,24% 80,70% 89,46% 80,19% 82,76% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Igen Nem 15. ábra: Rendelkeznek a levelező tagozatos hallgatók felsőfokú végzettséggel? (Kari bontás) (n=780) AJK AOK BTK ETK FEEK IGYK KTK MK PMMIK TTK PTE össz. 58,96% 100% 75,00% 44,57% 68,57% 22,22% 71,72% 100% 51,35% 85,11% 62,69% 41,04% 25,00% 55,43% 31,43% 77,78% 28,28% 48,65% 14,89% 37,31% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Igen Nem HALLGATÓI MOTIVÁCIÓS FELMÉRÉS A21A

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM A nappali tagozatos hallgatók 17,24% rendelkezik valamilyen felsőfokú végzettséggel. Itt fontos megemlíteni, hogy a nappalisok 8,07% MA/MSc képzésben tanul, és 1,89% doktori képzésben vesz részt. Kari bontásban a nappalisok között magasabb arányban a KTK (33,76%), a FEEK (30,19%) és a BTK (25,83%) hallgatói szereztek már legalább egy diplomát. (14. ábra) A levelező tagozatosok 37,31%-a nem rendelkezik még felsőfokú végzettséggel, és ennek kapcsán érdemes mellé tennünk a levelező tagozatos BA/BSc és a hagyományos főiskolai szakos hallgatók arányát, ami összesen 43,78%. Ebből következtethetünk arra, hogy vannak olyan alapdiplomával már rendelkező levelezős hallgatók, akik újabb tanulmányukat nem az alapszakra épülő magasabb szintű képzésben végzik, hanem másik alapszakon. Kari bontásban jól látható, hogy az ÁOK és az MK hallgatói közül csak olyan levelező tagozatos hallgató válaszolt, aki már rendelkezik korábban megszerzett végzettséggel. Legmagasabb arányban felsőfokú végzettséggel még nem rendelkező levelezős hallgatók az IGYK-n (77,78%) találhatók. (15. ábra) 16. ábra: A hallgatók a felsőfokú végzettséget milyen képzési formában szerezték? (Kari bontás) (n=855) AJK 17,24% 2,59% 7,76% 10,34% 42,24% 0,86% 18,97% AOK 3,23% 3,23% 45,16% 41,94% 3,23% 3,23% BTK 43,53% 3,88% 1,29% 16,81% 24,57% 9,91% ETK 24,53% 5,66% 3,77% 39,62% 26,42% FEEK 37,50% 1,56% 7,81% 42,19% 10,94% IGYK 21,05% 78,95% 2,01% KTK 48,32% 4,03% 12,08% 19,46% 14,09% MK 9,09% 27,27% 63,64% PMMIK 31,65% 6,33% 2,53% 11,39% 27,85% 20,25% TTK 46,53% 2,97% 0,99% 14,85% 24,75% 9,90% PTE össz. 35,56% 3,63% 3,74% 13,57% 28,30% 15,09% 0% 20% 40% 60% 80% 100% BA/BSc Egységes, osztatlan képzés Főiskolai - hagyományos képzés Felsőfokú szakképzés MA/MSc Egyetemi - hagyományos képzés Doktori képzés - PhD, DLA A diplomás hallgatók korábban BA/BSc képzésben végeztek legtöbben (35,65%), ez a tavalyi eredményekhez képest 7%-os növekedés, és csökkent a főiskolai végzettségűek aránya. A BA/BSc diplomával rendelkezők aránya legmagasabb a KTK-n (48,32%), a TTK-n (46,53%) és a BTK-n (43,53%). A felsőfokú szakképzésben (FSZ) végzettek aránya is nőtt a tavalyi 11,5%-ról 15,09%-ra. Esetükben idén is az IGYK hallgatói adják a többséget, mindkét évben 78% feletti az arányuk, és ugyanúgy az ETK felsőfokú végzettséggel rendelkező hallgatóinak is több mint negyede FSZ képzésen tanult korábban. (16. ábra) A22A 2012-ES PÁLYAKÖVETÉSI VIZSGÁLAT

Korábbi végzettségek 17. ábra: A nappali tagozatos hallgatók hol szerezték a korábbi felsőfokú végzettséget? (Kari bontás) (n=359) AJK AOK BTK ETK FEEK IGYK KTK MK PMMIK TTK PTE össz. 85,71% 85,71% 80,56% 45,45% 82,35% 62,50% 81,01% 45,45% 75,68% 80,00% 77,99% 14,29% 14,29% 19,44% 54,55% 17,65% 37,50% 18,99% 54,55% 24,32% 20,00% 22,01% 0% 20% 40% 60% 80% 100% PTE-n Más egyetemen, főiskolán A nappali tagozatos oklevéllel már rendelkező válaszadók közel 77,99%-a a PTE hallgatója volt korábban is. Nagyobb eltérést az ETK és az MK hallgatóinál láthatunk, náluk magasabb a más egyetemről, főiskoláról érkezettek aránya. (17. ábra) 18. ábra: A levelező tagozatos hallgatók hol szerezték a korábbi felsőfokú végzettséget? (Kari bontás) (n=490) AJK AOK BTK ETK FEEK IGYK KTK MK PMMIK TTK PTE össz. 35,92% 60,00% 41,94% 56,10% 27,08% 60,00% 59,15% 40,00% 65,79% 45,51% 64,08% 40,00% 58,06% 43,90% 72,92% 40,00% 40,85% Nincs adat 60,00% 34,21% 54,49% 0% 20% 40% 60% 80% 100% PTE-n Más egyetemen, főiskolán A levelező tagozatosok eredménye ettől eltérő, ott a hallgatók több mint fele más intézményben diplomázott korábban, a TTK (60%), ÁOK (60%), KTK (59,15%) és az ETK (56,10%) levelezősei között legmagasabb a korábban PTE-n végzettek aránya. (18. ábra) HALLGATÓI MOTIVÁCIÓS FELMÉRÉS A23A

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM 2.3.2 Jelenlegi tanulmányok 19. ábra: A hallgatók hányadik évfolyamon tanulnak jelenleg a PTE-n? (Kari bontás) (n=2.901) AJK 32,85% 44,38% 22,77% AOK 24,11% 57,59% 18,30% BTK 28,01% 29,54% 42,44% ETK 45,63% 39,06% 15,31% FEEK 39,68% 16,67% 43,65% IGYK 33,33% 35,00% 31,67% KTK 36,14% 27,11% 36,75% MK 31,58% 38,60% 29,82% PMMIK 29,53% 47,91% 22,56% TTK 33,99% 28,37% 37,64% PTE össz. 32,92% 36,68% 30,40% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Első évfolyamon Köztes évfolyamon Végzős évfolyamon A PTE válaszadóinak eloszlása az első, a köztes és a végzős évfolyamok között hasonló arányú. Karonként találunk eltéréseket, melyek az egyes szakok képzési sajátosságaiból következnek. Az ÁOK hallgatói minimum 5 6 év alatt jutnak el az abszolutóriumig, így a köztes évfolyam aránya természetesen náluk a legmagasabb (57,59%). A tavalyi eredményekhez hasonlóan idén is a PMMIK-nál és az ÁJK-nál magasabb még a köztes évfolyamosok aránya (47,91%, ill. 44,38%). A végzős hallgatók aránya idén is a FEEK-en a legmagasabb (43,65%), továbbá a BTK-n 40% feletti még ez az arány. Az első évfolyamosok az ETK-n szerepelnek többséggel (45,63%). (19. ábra) 20. ábra: A nappali tagozatos hallgatók hogyan oldják meg a pécsi (ill. a képzés székhelyén történő) tartózkodást? (Kari bontás) (n=2.117) AJK 6,40% 17,44% 17,44% 34,88% 15,12% 8,72% 2,86% AOK 16,67% 15,24% 32,86% 30,00% 2,38% BTK 6,10% 14,08% 24,41% 37,56% 12,91% 4,93% ETK 2,20% 10,13% 47,58% 22,91% 13,66% 3,52% FEEK 12,96% 14,81% 18,52% 35,19% 14,81% 3,70% IGYK 1,33% 13,33% 30,67% 5,33% 42,67% 6,67% KTK 7,69% 23,08% 19,23% 32,05% 14,10% 3,85% MK 8,93% 5,36% 35,71% 28,57% 12,50% 8,93% PMMIK 5,65% 14,41% 31,64% 35,59% 9,89% 2,82% TTK 4,21% 13,59% 25,89% 38,51% 15,53% 2,27% PTE össz. 6,66% 14,79% 28,39% 32,78% 13,27% 4,11% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Saját lakás Szülőkkel Kollégium Albérlet Bejáró közeli településről Egyéb A24A 2012-ES PÁLYAKÖVETÉSI VIZSGÁLAT

Jelenlegi tanulmányok Tagozatonként vizsgáltuk meg, hogy hogyan oldják meg a hallgatók a képzés székhelyén való tartózkodásukat. A nappali tagozatos hallgatók több, mint 30%-a élt Baranya megyében 14 éves korában, mellyel összhangban vannak a képzési helyszínen való tartózkodásra vonatkozó válaszok. A nappalisok 14,79%-a él jelenleg szüleivel, 13,27%-a közeli településről jár be. Legmagasabb az albérletben élők aránya (32,78%), ezt a megoldást az IGYK hallgatói választják legkevésbé, mindösszesen 5,33%, és náluk legmagasabb a bejárók aránya (42,67%). Az átlagnál magasabb arányban kollégisták az ETK-sok (47,58%), szülőkkel együtt legtöbben (23,08%) a KTK-s nappalis hallgatói közül laknak, saját lakás legmagasabb arányú (16,67%) az ÁOK hallgatói körében. (20. ábra) 21. ábra: A levelező tagozatos hallgatók hogyan oldják meg a pécsi tartózkodást? (Kari bontás) (n=785) AJK AOK BTK ETK FEEK IGYK KTK MK PMMIK TTK PTE össz. 2,91% 7,56% 17,44% 13,95% 22,67% 35,47% 28,57% 28,57% 14,29% 28,57% 3,57% 11,90% 14,29% 9,52% 21,43% 39,29% 15,79% 4,21% 18,95% 10,53% 29,47% 21,05% 1,39% 13,89% 13,89% 4,17% 19,44% 47,22% 2,22% 8,89% 13,33% 4,44% 57,78% 13,33% 36,08% 3,09% 11,34% 5,15% 25,77% 18,56% 100% 21,33% 6,67% 18,67% 12,00% 12,00% 29,33% 10,87% 4,35% 28,26% 13,04% 15,22% 28,26% 15,54% 4,46% 15,03% 10,06% 23,69% 31,21% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Saját lakás Szülőkkel Kollégium Albérlet Bejáró közeli településről Egyéb A levelező tagozatosoknál jóval alacsonyabb a szülőkkel együtt élők, az albérletesek és a kollégisták aránya, míg a nappalisokhoz képest többen jelölték meg közülük a saját lakást, és az egyéb kategóriát. A KTK levelezősei közül rendelkeznek legtöbben (36,08%) saját lakással. A bejárók aránya hasonlóan a nappalisokéhoz az IGYK-n a legmagasabb (57,78%). (21. ábra) A hallgatók nagyobb része jó (41,45%) eredményt ért el. Őket követik a közepes tanulók 36,01%-kal. A két szélsőérték közül kétszer akkora a jeles eredménnyel rendelkezők aránya, mint az elégséges tanulóké. Kari bontás szerint a tavalyi eredményekhez hasonlóan az MK hallgatói érték el a legjobb tanulmányi eredményeket, a hallgatók közel fele jeles vagy kiváló, elégséges nincs, és közepes is mindössze 3,51%. Az IGYK-n és az ETK 60% feletti a jó átlagot teljesítők aránya. A leggyengébb eredményt idén is a PMMIK hallgatói körében láthatjuk, náluk fordul elő legmagasabb arányban (23,53%) elégséges eredmény, a közepesek aránya pedig az ÁJK-n a legmagasabb (54,07%). (22. ábra) HALLGATÓI MOTIVÁCIÓS FELMÉRÉS A25A

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM 22. ábra: A hallgatók egyetemi tanulmányi eredményei (Kari bontás) (n=2.888) AJK AOK 2,69% IGYK 0,85% 20,34% KTK PMMIK TTK PTE össz. 5,81% BTK 1,53% ETK 0,62% FEEK 0,80% 11,20% 9,67% MK 3,51% 10,73% 7,24% 23,53% 34,08% 29,60% 24,41% 40,48% 47,37% 36,01% 54,07% 46,89% 58,40% 45,08% 46,82% 62,71% 44,39% 60,75% 41,45% 39,58% 32,56% 49,12% 31,64% 25,41% 10,73% 15,30% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Elégséges Közepes Jó Jeles, kiváló 29,60% 18,83% 28,98% 16,10% 10,27% Az MK hallgatói mellett 4-es feletti átlaggal a FEEK és a BTK hallgatói rendelkeznek. A levelező tagozatos, illetve az államilag támogatott hallgatók valamivel jobb eredményeket értek el, mint a nappalisok illetve a költségtérítésesek. Nemek szerint vizsgálva a tanulmányokat a nők magasabb átlagot (3,79) teljesítettek, mint a férfiak (3,45). Jobb átlaggal rendelkeznek azok a hallgatók, akik tanultak külföldön. Kis mértékben, de szintén jobb az átlaguk azoknak a hallgatóknak, akik jelenleg dolgoznak (ez összefügghet a munkarendek szerinti különbségeknél kapott eredményekkel). Az egyetemi átlag felett hat kar hallgatói teljesítettek. A hallgatók fele úgy gondolja, hogy eredménye nem különbözik jelentős mértékben társaitól, és további 32% valamivel jobbnak érzi eredményét (tavalyi eredményekhez hasonlóan). Karonkénti vizsgálatnál látható, hogy az MK hallgatói közül érzik legtöbben (56,90%) valamivel jobbnak eredményüket a többieknél, és náluk nincs olyan, aki sokkal rosszabbnak ítélné átlagát, utóbbit egyébként az ÁOK hallgatóinál láthatjuk még. A legtöbb karnál a kb. ugyanolyan válasz volt többségben. 7,56% 9,03% 4,24% 8. táblázat: A hallgatók tervezik-e a továbbtanulást a következő 2 3 évben (Képzési forma szerint) (n=2.796, 2.716, 2.764, 2.735, 2.772) Jelenlegi tanulmányok képzési formája Tanulási forma/ Tervezett képzés Igen, PTE-n Igen, máshol Nem Igen, PTE-n Igen, máshol Nem Igen, PTE-n Igen, máshol Nem Igen, PTE-n Igen, máshol Nem Igen, PTE-n Igen, máshol BA/BSc 21,06% 8,56% 70,38% 24,30% 3,58% 72,12% 51,04% 16,02% 32,94% 16,62% 6,15% 77,23% 17,41% 5,95% 76,64% MA/MSc 9,66% 8,61% 81,73% 2,34% 2,79% 94,86% 12,10% 5,87% 82,04% 6,50% 8,46% 85,04% 28,74% 6,18% 65,07% Egységes, osztatlan Egyetemi - hagyományos Főiskolai - hagyományos 20,18% 5,23% 74,59% 11,74% 2,87% 85,39% 12,82% 2,33% 84,84% 42,06% 10,41% 47,54% 37,16% 4,68% 58,16% 17,75% 10,01% 72,25% 13,57% 3,20% 83,23% 32,92% 17,26% 49,82% 14,69% 9,45% 75,86% 24,85% 9,05% 66,10% 24,04% 6,59% 69,37% 18,67% 3,49% 77,83% 36,10% 11,91% 51,99% 15,82% 15,25% 68,93% 10,86% 5,41% 83,73% PhD, DLA 3,95% 4,08% 91,97% 2,41% 2,33% 95,26% 3,02% 3,22% 93,76% 7,54% 6,23% 86,23% 24,77% 1,16% 74,07% PTE össz. FSZ BA/BSc MA/MSc Szakirányú PhD/DLA 18,55% 7,95% 73,49% 17,21% 3,27% 79,52% 35,75% 12,07% 52,19% 19,17% 7,80% 73,03% 23,22% 5,93% 70,85% Nem A26A 2012-ES PÁLYAKÖVETÉSI VIZSGÁLAT

Tehetséggondozás A jelenleg BA/BSc képzésen résztvevők több mint fele tervezi, hogy a PTE MA/MSc képzésein folytatja tanulmányait, továbbá a PTE-n doktori képzésre az MA/MSc szakosok 28,74%-a, az egységes osztatlan képzésben résztvevőknek pedig 37,16%-a szeretne felvételt nyerni. (8. táblázat) 2.3.3 Tehetséggondozás 23. ábra: Eddigi tanulmányai során részt vettek-e/vesznek-e a hallgatók tehetséggondozási formákban? (Kari bontás) (n=2.882) AJK 15,79% AOK 10,27% BTK 10,87% ETK 2,87% FEEK 2,38% IGYK 5,08% KTK 9,09% MK 8,77% PMMIK 7,48% TTK 8,19% PTE össz. 8,85% 84,21% 89,73% 89,13% 97,13% 97,62% 94,92% 90,91% 91,23% 92,52% 91,81% 91,15% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Igen Nem Tehetséggondozási programban (OTDK, tutorálás, szakkollégium) a hallgatók 8,85%-a vett részt. Karok szerinti bontásban az ÁJK-n (15,79%), a BTK-n (10,87%) és az ÁOK-n (10,27%) legmagasabb a tehetséggondozásban résztvevők aránya. Az FEEK (2,87%) és az ETK (2,38%) eredményei maradnak el jelentősen az átlagtól (8,85%). (23. ábra) 9. táblázat: Milyen tehetséggondozási formában vesznek/vettek részt a hallgatók? (Kari bontás) (n=255) Kar/Tehetséggondozás n OTDK-ra való felkészítés Tutorálás Szakkollégium Egyéb AJK 54 68,52% 48,15% 68,52% 37,04% AOK 23 82,61% 69,57% 82,61% 56,52% BTK 64 67,19% 48,44% 62,50% 39,06% ETK 10 100% 60,00% 60,00% 30,00% FEEK 4 100% 50,00% 50,00% 25,00% IGYK 6 66,67% 83,33% 100% 66,67% KTK 30 63,33% 46,67% 76,67% 33,33% MK 5 60,00% 60,00% 60,00% 80,00% PMMIK 32 87,50% 62,50% 87,50% 59,38% TTK 29 86,21% 51,72% 65,52% 37,93% PTE össz. 255 75,29% 54,12% 71,76% 43,14% HALLGATÓI MOTIVÁCIÓS FELMÉRÉS A27A

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM A tehetséggondozási programokban résztvevő hallgatók száma összesen 255, tehát ebben a vizsgálatban igen alacsony a minta, ennek függvényében kell néznünk a kapott arányokat is. A programok közül legmagasabb az OTDK-ra való felkészítésben és a szakkollégiumokban résztvevők aránya. A szakkollégiumok legnépszerűbbek az IGYK-n (100%), a PMMIK-n (87,50%) és az ÁOK-n (82,61%), míg az OTDK-ra való felkészítés az ETK-n és a FEEK-en ért el magasabb eredményt. Azonban a 100%-os részvételi eredményeknél mindenképpen figyelembe kell venni az alapsokaság alacsony számát. (9. táblázat) 10. táblázat: A PTE-n folyó tehetséggondozásban részt vevő/vett hallgatók értékelése a programról (Kari bontás) (n=255) Kar/Tehetséggondozás OTDK-ra való felkészítés Tutorálás Szakkollégium Egyéb Átlag Szórás Átlag Szórás Átlag Szórás Átlag Szórás AJK 3,97 0,98 2,85 1,28 3,52 1,19 3,19 1,36 AOK 4,47 0,84 3,93 0,95 3,41 1,19 3,25 1,41 BTK 4,10 1,13 3,58 1,60 4,13 1,18 3,81 1,65 ETK 3,54 1,59 3,25 1,80 3,68 1,70 3,01 2,11 FEEK 4,39 1,02 2,67 0,77 4,00 4,05 1,00 n. a. IGYK 4,32 0,95 4,07 1,01 4,25 1,07 4,37 1,08 KTK 4,09 1,17 2,58 1,01 4,34 1,02 3,62 1,60 MK 3,33 1,11 3,00 1,66 3,00 1,66 3,50 1,68 PMMIK 3,46 1,02 2,83 1,12 3,21 1,25 3,09 1,54 TTK 4,04 1,15 3,27 1,44 3,35 1,42 2,66 1,54 PTE össz. 3,98 1,10 3,21 1,36 3,70 1,27 3,35 1,54 Az OTDK-ra való felkészítés a hallgatók 1-5-ig történő értékelése szerint az ÁOK-n a legjobb (4,47), melyet a FEEK (4,39), a BTK (4,10), és a KTK (4,09) követ. A legkevésbé hasznosnak az MK hallgatói ítélték a tehetséggondozás e formáját (3,33), de alacsonyabb értékek születtek a PMMIK-n és az ETK-n is. A tutorálás eredményei gyengébbek, legmagasabb értékek az IGYK-n (4,07) és az ÁOK-n (3,93) figyelhetőek meg. A szakkollégiumi munkát a KTK hallgatói értékelték legjobbra (4,34), őket követi az IGYK (4,25) és a BTK (4,13). Az egyéb tehetséggondozási formák azért érdemelnek külön említést, mivel több olyan is van (több mint 50 féle ilyen tevékenységet soroltak fel egyetemi szinten), melyekre bizonyos karok nagyobb, kiemelt hangsúlyt helyeznek. (10. táblázat) 2.3.4 Egyéb képzések és tervezett tanulmányok A több szakon tanulók aránya nem túl magas egyetemi szinten (5,8%), kiugró eredményt a BTK (15,24%) esetében láthatunk, mely nem meglepő a többszakos tanárképzés rendszeréből következően. Nem ilyen jelentős, de az átlagnál magasabb hasonló okok miatt a TTK (7,93%) egyéb szakon is tanuló hallgatók aránya. A tavalyi 92,9%-ról 100%-ra növekedett azoknak az MK-s hallgatóknak a száma, akik nem tanulnak több szakon. (24. ábra) A28A 2012-ES PÁLYAKÖVETÉSI VIZSGÁLAT

Egyéb képzések és tervezett tanulmányok 24. ábra: A hallgatók tanulnak jelenleg egyéb szakon? (Kari bontás) (n=2.860) 25. ábra: A hallgatók milyen képzési formában tanulnak jelenleg egyéb szakon? (Kari bontás) (n=206) Doktori képzés PhD, DLA Szakirányú, rezidens Felsőfokú szakképzés 8,58% 1,13% Főiskolai hagyományos Egyetemi 2,63% hagyományos 7,77% Egységes és osztatlan 6,13% Kiegészítő 5,18% 3,57% Diplomás 2,11% MA/MSc 24,61% BA/BSc 38,29% Az egyéb képzést is folytató hallgatók (206 válaszadó) között legtöbben (38,29%) BA/BSc képzést végeznek, utánuk következnek az MA/MSc-t képzésben tanulók (24,61%). (25. ábra) HALLGATÓI MOTIVÁCIÓS FELMÉRÉS A29A

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM 2.4 Nemzetközi tapasztalatok Ebben az alfejezetben a hallgatók külföldi tapasztalataival (tanulmányok és munkavégzés) és az ehhez szükséges nyelvtudással kapcsolatos információk találhatók meg. 2.4.1 Nyelvtudás 26. ábra: A hallgatók milyen szinten ismerik az angol nyelvet? (Kari bontás) (n=2.839) AJK AOK BTK ETK FEEK IGYK MK PMMIK TTK PTE össz. 4,82% 5,38% 4,48% 14,42% 11,67% 14,29% 3,64% 18,18% 4,33% 4,51% 14,93% 5,74% 20,78% 12,59% KTK 2,99% 13,77% 20,67% 16,91% 31,39% 23,40% 22,50% 29,14% 27,68% 23,65% 31,27% 35,54% 40,00% 31,70% 29,17% 37,74% 36,77% 26,03% 34,29% 28,57% 34,13% 22,59% 34,93% 28,39% 25,83% 25,45% 28,37% 27,76% 21,47% 26,79% 16,27% 26,46% 25,45% 10,83% 12,73% 14,37% 17,26% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Az idegen nyelv ismeretének értékelésekor a végzett hallgatókkal összhangban azokat a hallgatókat vettük figyelembe, akiknek a nyelvismerete közepes, jó vagy nagyon jó. Az angol nyelv ismerete egyre általánosabb; a hallgatók csaknem 78%-a beszéli a nyelvet. Ugyanez az arány német nyelvből 50%, francia és az olasz nyelvekből 5 5%. A spanyol és az orosz nyelv csak 1,2% körüli arányt képviselnek. A kari szintű vizsgálat során megállapítható, hogy a BTK (27,76%), az ÁOK (26,46%) és a KTK (25,45%) hallgatói közül az átlaghoz (17,26%) képest sokkal többen beszélik nagyon jól az angol nyelvet. Ez a kép az IGYK (2,68%), az ETK (6,41%) és a PMMIK (8,89%) esetében sokkal kedvezőtlenebb. A német nyelv esetén is a fent említett három kar eredménye a legjobb, gyengébb eredményt az MK, a PMMIK és a TTK esetében láthatunk. (26. ábra, 27. ábra, 11. táblázat) 6,41% 2,68% 8,89% Nem ismeri Kicsit ismeri Többé-kevésbé ismeri Ismeri Nagyon jól ismeri A30A 2012-ES PÁLYAKÖVETÉSI VIZSGÁLAT

Nyelvtudás 27. ábra: A hallgatók milyen szinten ismerik a német nyelvet? (Kari bontás) (n=2.720) AJK AOK BTK ETK FEEK IGYK KTK MK PMMIK TTK PTE össz. 25,16% 18,64% 25,80% 23,15% 25,00% 28,32% 22,36% 26,53% 27,43% 23,98% 24,56% 19,93% 26,47% 18,63% 9,80% 25,45% 25,00% 19,09% 11,82% 24,91% 20,28% 17,97% 11,03% 22,48% 24,83% 20,13% 9,40% 27,59% 25,86% 14,66% 6,90% 16,81% 21,24% 23,01% 10,62% 24,92% 36,73% 27,43% 33,33% 25,55% 22,68% 17,89% 12,14% 16,33% 20,41% 23,69% 23,98% 23,31% 14,96% 6,48% 14,04% 4,68% 17,54% 9,04% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Nem ismeri Kicsit ismeri Többé-kevésbé ismeri Ismeri Nagyon jól ismeri 11. táblázat: A hallgatók milyen szinten beszélik az alábbi nyelveket? (Átlag, 1=egyáltalán nem, 5= nagyon jól) (Kar, tagozat, finanszírozási forma, és nemek szerint) (n=2.839, 2.721, 2.526, 2.526, 2.502, 2.513) Angol Német Francia Olasz Spanyol Orosz AJK 3,25 2,68 1,21 1,15 1,14 1,23 AOK 3,84 2,80 1,33 1,26 1,13 1,08 BTK 3,60 2,63 1,33 1,40 1,19 1,24 ETK 2,82 2,70 1,08 1,15 1,09 1,12 FEEK 3,02 2,50 1,15 1,18 1,04 1,32 IGYK 2,76 2,71 1,15 1,10 1,07 1,15 KTK 3,65 2,73 1,22 1,25 1,17 1,13 MK 3,25 2,29 1,61 1,34 1,18 1,11 PMMIK 3,17 2,46 1,10 1,10 1,06 1,07 TTK 3,40 2,43 1,14 1,16 1,16 1,11 Nappali 3,49 2,68 1,23 1,24 1,15 1,08 Levelező 2,95 2,40 1,15 1,18 1,08 1,37 Áll. tám. 3,40 2,65 1,21 1,23 1,14 1,12 Ktg. tér. 3,21 2,49 1,21 1,20 1,11 1,24 Férfi 3,48 2,45 1,16 1,16 1,10 1,13 Nő 3,25 2,72 1,24 1,27 1,15 1,17 PTE össz. 3,35 2,61 1,21 1,22 1,13 1,16 A nappali tagozatos hallgatók szignifikánsan jobban beszélik az angol és német nyelveket, mint a levelező tagozatosok. Az orosz nyelvnél a helyzet fordított, és a többi nyelv esetén pedig nem, vagy alig szignifikáns az eltérés. Az államilag támogatott hallgatók nyelvtudása viszont egyértelműen szignifikánsan jobb a költségtérítéseseknél. A nemek között is jelentős különbséget figyelhetünk meg: a férfiak magas szintű nyelvtudása a nőkhöz képest szignifikánsan jelentősebb arányú. Az egyéb, fel nem sorolt idegen nyelven beszélők aránya összesen 10%, ahol a legnagyobb arányban a horvát, latin, román, szerb és a japán nyelveket említik. A nyelvismeret szintje a fő nyelveknek megfelelő: 75% körül azok aránya, akik legalább közepes szinten beszélik a nyelvet. HALLGATÓI MOTIVÁCIÓS FELMÉRÉS A31A

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM 2.4.2 Külföldi tanulmányok 28. ábra: A tanulmányaik alatt tanultak a hallgatók hosszabb-rövidebb ideig külföldön? (Kari bontás) (n=2.876) Hosszabb-rövidebb ideig a hallgatók 6,88%-a tanult külföldön. 60%-uk egy szemesztert, és mintegy 30%-uk egy szemeszternél kevesebb időszakot. (28. ábra) 12. táblázat: Átlagosan hány hónapot töltöttek kint a hallgatók a tanulmányaik során? (Kar, tagozat, finanszírozási forma és nemek szerint) n Átlag Medián Módusz Szórás AJK 29 6,81 5 4 5,27 AOK 31 7,49 3 1 17,57 BTK 58 5,95 5 5 8,33 ETK 8 3,96 3 3 2,95 FEEK 11 9,95 8 9 9,65 IGYK 3 5,00 5 5 0,00 KTK 29 5,33 5 5 2,20 MK 5 13,75 4 4 17,17 PMMIK 25 5,97 5 5 3,21 TTK 24 3,91 4 5 2,06 Nappali 151 5,27 5 5 4,47 Levelező 72 8,31 4 5 14,21 Áll. tám. 152 4,73 5 5 3,36 Ktg. tér. 71 9,41 5 5 14,45 Férfi 94 4,95 5 5 4,95 Nő 129 7,19 5 5 10,86 PTE össz. 223 6,22 5 5 8,85 A hallgatók külföldi tanulmányi ideje karonként erősen változik, az MK hallgatói töltötték el átlagosan a legtöbb időt (13,75 hónapot), mely kevesebb a tavalyi kutatás során kapott 18,8 hónap eredményénél. Viszonylag több időt tanultak kint még a FEEK (9,95) és az ÁOK (7,49) A32A 2012-ES PÁLYAKÖVETÉSI VIZSGÁLAT

Külföldi munkavégzés hallgatói. Meg kell jegyeznünk, hogy az ÁOK és az MK esetében jelentős mértékű a szórás, tehát széles skálán mozog a kint tartózkodás ideje. (12. táblázat) A levelező tagozatos hallgatók lényegesen több időt töltöttek el tanulmányaik során külföldön, mint a nappali tagozatos hallgatók, és ugyanez mondható el a költségtérítéses képzésben résztvevőkről is az államilag támogatott hallgatókhoz képest, mely a tavalyi kutatás eredményeivel összhangban van. A külföldi tanulmányokat 2011-ben döntő többségben Erasmus-Tempus pályázat segítségével finanszírozták a hallgatók (132), családi/saját finanszírozást 58-an, az egyéb formájú finanszírozást és az egyéb hazai ösztöndíjat egyformán 25-en jelölték meg. A hallgatók többsége (68,77%) ösztöndíjak, pályázatok segítségével tanult külföldön, és 31,23%-uk esetében a család vagy saját maga vállalta a költségeket. Az utóbbi megoldás az ETK és a KTK esetében magasabb. Tempus/Erasmus ösztöndíj leginkább a BTK, az IGYK, az MK és az ÁJK hallgatóinál jelentett finanszírozási forrást. (29. ábra) A legnépszerűbb fogadó országok: Anglia, Dánia, Ausztria, Németország, Franciaország, Finnország, Olaszország és Spanyolország voltak. 29. ábra: Milyen forrásból finanszírozták a hallgatók a külföldi tanulmányaikat? (Kari bontás) (n=285) AJK AOK BTK ETK FEEK IGYK KTK MK PMMIK TTK PTE össz. 61,11% 29,27% 4,88% 48,44% 43,75% 5,56% 5,56% 25,00% 2,78% 19,51% 12,20% 19,51% 14,63% 6,25% 4,69% 10,94% 14,06% 14,06% 1,56% 6,25% 6,25% 25,00% 6,25% 12,50% 27,27% 9,09% 9,09% 18,18% 18,18% 9,09% 9,09% 75,00% 25,00% 50,00% 7,14% 4,76% 30,95% 4,76% 2,38% 18,18% 18,18% 18,18% 18,18% 9,09% 58,82% 2,94% 5,88% 26,47% 5,88% 38,46% 3,85% 7,69% 15,38% 15,38% 7,69% 11,54% 45,96% 4,21% 9,12% 9,47% 21,40% 4,56% 5,26% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Tempus/Erasmus ösztöndíj A fogadó felsőoktatási intézmény ösztöndíja Egyéb hazai ösztöndíj, pályázat Egyéb külföldi/nemzetközi pályázat, ösztöndíj Saját/családi finanszírozás Párhuzamos külföldi munkavállalás Egyéb forrásból 2.4.3 Külföldi munkavégzés A válaszadók 12,02%-a dolgozott külföldön. Az adatok kari megoszlásában csupán néhány százalékpontnyi különbséget találtunk, de nem sokkal nagyobb a tagozatok szerinti eltérés sem. (30. ábra) HALLGATÓI MOTIVÁCIÓS FELMÉRÉS A33A

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM 30. ábra: A hallgató dolgozott hosszabb-rövidebb ideig külföldön? (Tagozat szerinti bontás) (n=2.887) Nappali 9,49% 90,51% Levelező 18,76% 81,24% PTE össz. 12,02% 87,98% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Igen Nem 31. ábra: A végzettség megszerzése után tervez-e külföldi munkavállalást? (Tagozat szerinti bontás) (n=2.902) Nappali 47,61% 16,28% 36,11% Levelező 18,86% 51,27% 29,87% PTE össz. 39,79% 25,80% 34,41% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Igen Nem Nem tudom eldönteni A nappali tagozatosok határozott mobilitási hajlandósága több mint kétszeres a levelezősökhöz viszonyítva (47,61% és 18,86%), és bizonytalanok is köztük találhatók nagyobb arányban (36,11% és 29,87%). (31. ábra) Karonkénti vizsgálat alapján is tapasztalunk különbségeket. Az ÁOK és az ETK nappali tagozatosainak több mint fele (53,59% és 53,54%) készül elhagyni az országot, hogy ott teremtse meg az egzisztenciáját, és átlag feletti arányban szeretnének itthon dolgozni az ÁJK (29,65%), illetve a FEEK (22,64%) hallgatói. A34A 2012-ES PÁLYAKÖVETÉSI VIZSGÁLAT

Az intézmény megítélése 2.5 Az intézmény megítélése, hírneve Ebben a részben az intézmény megítélésével és hírnevével kapcsolatos kérdéseket dolgoztuk fel. Kíváncsiak voltunk, hogyan ítélik meg a hallgatók az intézményt, ajánlanák-e másoknak, a PTE-t, a saját kart és szakot. 2.5.1 Az intézmény megítélése 32. ábra: A hallgatók első gondolata az egyetemről (n=2.496) A szófelhő segítségével szemléletesen mutatjuk, hogy mi az, ami a hallgatóknak elsőként eszükbe jut a PTE-ről. A betűméretek arányosak a szavak, kifejezések előfordulási gyakoriságával. A hallgatóink első gondolatai az egyetemmel kapcsolatban elsősorban pozitívak: a tanulmányokhoz és a tudáshoz, az egyetem hírnevéhez, a hallgatói élethez, az egyes karokhoz, az egyetemhez és Pécshez köthetők. Az idei felmérés során kimagasló említésszámot kapott gondolatok már az előző évek felmérései során is jelentős számban szerepeltek, a PTE szlogenje ( Magyarország első egyeteme ) is számos alkalommal kap említést a hallgatók első gondolatai között. (32. ábra) A gondolatokat 10 kategóriába soroltuk. A hallgatók összegyetemi szinten várható módon legtöbben (19,75%) tanulmányaikhoz kapcsolódó fogalmakat írtak, ezt követi a hírnév (17,79%), míg a harmadik helyen az érzelmekhez társítható gondolat áll 10% körüli értékkel. A kari vélemények a jelentős százalékos eltérések ellenére eléggé különbözőek. A legmagasabb érték, a tanulmányok említése öt kar esetén kapott különösen nagy hangsúlyt: az MK, az TTK, a FEEK, IGYK és a BTK. Nincs olyan kar, ahol nagyon alacsony értéket találnánk. A másodikként említett hírnév négy kar esetén kiemelkedő: az ÁJK, a KTK, a FEEK és az ETK. Itt viszonylag alacsony az említések száma az MK és a PMMIK hallgatói körében. A harmadik helyen említett változó esetén kiemelkedő az MK aránya. (13. táblázat) HALLGATÓI MOTIVÁCIÓS FELMÉRÉS A35A

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM 13. táblázat: A hallgatók első gondolata az egyetemről, kategorizálva (Kari bontás) (n=2.496) Egyetem Érzelem Hallgatói Tanulmányok múlt Történelmi Hírnév Kar Kritika Munkahely élet Város Összesen AJK 8,20% 11,80% 4,59% 30,49% 11,15% 2,30% 0,66% 18,69% 10,82% 1,31% 100% AOK 16,06% 11,40% 7,77% 15,03% 16,58% 6,22% 2,59% 15,03% 3,63% 5,70% 100% BTK 10,10% 14,06% 8,71% 14,26% 6,73% 4,55% 1,39% 21,98% 9,70% 8,51% 100% ETK 8,03% 12,77% 4,01% 20,07% 7,30% 5,11% 1,09% 19,71% 14,23% 7,66% 100% FEEK 8,93% 9,82% 3,57% 27,68% 8,93% 1,79% 0,89% 23,21% 10,71% 4,46% 100% IGYK 10,42% 11,46% 4,17% 12,50% 12,50% 5,21% 0% 22,92% 13,54% 7,29% 100% KTK 9,70% 10,03% 4,01% 27,42% 11,04% 2,01% 2,01% 16,39% 14,72% 2,68% 100% MK 13,73% 23,53% 3,92% 3,92% 3,92% 7,84% 0% 27,45% 5,88% 10% 100% PMMIK 17,18% 12,96% 5,07% 9,86% 13,24% 7,89% 0,56% 15,49% 9,58% 8,17% 100% TTK 14,90% 12,91% 9,27% 10,60% 6,62% 7,95% 0,33% 24,83% 9,93% 2,65% 100% Férfi 15,53% 10,70% 6,36% 12,92% 9,35% 6,46% 1,35% 17,84% 12,73% 6,75% 100% Nő 8,91% 13,85% 5,96% 21,25% 10,08% 4,04% 1,03% 21,11% 8,98% 4,80% 100% Áll. tám. 11,89% 12,56% 6,42% 16,13% 10,71% 5,19% 0,73% 20,15% 10,60% 5,64% 100% Ktg. térítéses 11,08% 12,36% 5,40% 22,02% 7,39% 4,69% 2,27% 18,75% 10,37% 5,68% 100% Nappali 12,36% 12,47% 7,23% 16,00% 10,49% 5,24% 0,55% 19,21% 10,54% 5,91% 100% Levelező 9,80% 12,57% 3,36% 22,51% 7,89% 4,53% 2,78% 21,20% 10,53% 4,82% 100% PTE össz. 11,66% 12,50% 6,17% 17,79% 9,78% 5,05% 1,16% 19,75% 10,54% 5,61% 100% 2.5.2 Hírnév, ajánlás 33. ábra: A hallgatók véleménye a PTE és a saját kar hírnevéről (említések száma) (n=2.907, 2.904) 1600 1460 1400 1200 1068 1000 800 600 761 683 735 647 400 268 200 19 72 98 0 Nagyon rossz Rossz Rossz is meg nem is Jó Nagyon jó PTE hírneve Kar hírneve A PTE és a kar hírnevével kapcsolatos vélekedés esetében mind a PTE, mind a kar egyaránt pozitív gondolatokat ébreszt a hallgatókban, a jó válasz kimagaslik a többi közül. A kar hírnevére vonatkozóan jobban szóródnak az értékek, kevésbé egyforma a megítélésük, mint az egyetemé. A rossz (1, 2-es értékek), a közepes és a nagyon jó (5-ös) értékelés is magasabb arányban fordul elő, mint a PTE esetében, jó értékelést pedig kevesebben adtak a karokra vonatkozóan. (33. ábra) A36A 2012-ES PÁLYAKÖVETÉSI VIZSGÁLAT

Hírnév, ajánlás 34. ábra: A hallgatók véleményének átlagai a PTE és a saját kar hírnevéről (Kari bontás) (n=2.907, 2.904) 5,00 4,00 4,45 4,38 4,28 4,26 4,13 4,03 4,09 3,81 3,86 3,87 3,90 3,81 3,64 3,65 3,72 3,73 3,47 3,53 3,54 3,36 3,36 3,32 3,00 2,00 1,00 PTE hírneve Kar hírneve A kari bontás rámutat a karok közötti különbözőségekre. A saját kar hírnevéről a legjobb véleménnyel az ÁJK és a KTK hallgatói vannak, emellett ők az egyetem hírnevét is magasra értékelik. Az egyetem hírnevéről a FEEK hallgatói is hasonlóan vélekednek, azonban a saját karuk hírnevét nem értékelik magasra. A PMMIK, az ETK, az IGYK és a BTK hallgatói sincsenek igazán jó véleménnyel a saját karukról (3,5 alatti értékeket adtak), emellett a PMMIK hallgatóinak véleménye a legrosszabb az egyetemről is. (34. ábra) Az előző évi eredményekhez képest legtöbb esetben javult a PTE és a saját kar megítélése. A kar hírnevénél legkedvezőtlenebb változás az MK hallgatói körében figyelhető meg, az egyetem hírnevét tekintve pedig a PMMIK esetében. A legnagyobb pozitív változást az ÁOK hallgatóinak véleménye mutatja mind a PTE, mind a kar megítélésében. Az egyetemet 94,27%, a kart 84,98%, míg a saját szakot 74,00% ajánlaná a barátoknak, ismerősöknek. Az igen magas arányok azt mutatják, hogy a hallgatók döntő többsége elégedett az egyetemmel, a karral és a választott szakkal. A karok szerinti bontás több eltérést mutat. Az egyetem egészét tekintve 97% feletti az igen - ek aránya az ÁJK-n, az MK-n, a FEEK-en és a KTK-n. Az ÁOK hallgatóinak 89,54%-a ajánlaná az egyetemet, ami a legalacsonyabb érték, de tavalyhoz képest (80,3%) jelentősen növekedett. A karok ajánlása esetén 90%-on felüli arányt találunk az ÁJK, a KTK és az MK esetében, a KTK-nál pedig kimagasló (96,03%) ez az érték. A BTK és az ETK hallgatóinak kevesebb mint 80%-a ajánlaná a saját kart. A saját szakot azon karok hallgatói ajánlanák legkevésbé, ahol az egyetem és a kar ajánlása is alacsonyabbra értékelték. A KTK hallgatói a saját szakjukat is 90% feletti arányban ajánlanák, és az ÁJK hallgatói véleménye is megközelíti a 90%-ot. A másik végletet a TTK és a BTK hallgatóinál HALLGATÓI MOTIVÁCIÓS FELMÉRÉS A37A

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM tapasztaljuk, közülük 60,38% illetve 65,02% válaszolt igennel, az ETK (72,01%), majd az IGYK és a PMMIK 73,23%-os értékekkel javasolnák legkevésbé azt a szakot, ahol tanulnak. (35. ábra) A tavalyi eredményekhez képest alacsonyabb ajánlási hajlandóságot mutatnak a BTK és az ÁJK hallgatói. Javult a helyzet az ÁOK esetében, a többi karnál közel hasonló értékek figyelhetőek meg. Összességében idén többen ajánlanák a PTE-t, a karokkal kapcsolatos ajánlás azonos az előző évivel, a saját szak ajánlása pedig némileg csökkent. 35. ábra: Ajánlanák-e a nappali tagozatos hallgatók a Pécsi Tudományegyetemet, a kart és a szakot, ahol tanultak? (Kari bontás) (n=2.105, 2.108, 2.107) AJK AOK BTK ETK FEEK IGYK KTK MK PMMIK TTK PTE össz. 97,69% 91,83% 89,09% 89,54% 88,99% 82,82% 93,52% 78,57% 65,02% 94,28% 78,41% 72,01% 99,01% 84,16% 75,24% 95,98% 82,93% 73,23% 97,90% 96,03% 90,55% 97,84% 94,71% 81,97% 94,38% 85,64% 73,23% 91,80% 81,84% 60,38% 94,27% 84,98% 74,00% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Ajánlaná a PTE-t? Ajánlaná a Karát? Ajánlaná a szakját? A válaszadó hallgatók háromnegyede ismét azt a szakot választaná, melyen jelenlegi tanulmányait folytatja. Legtöbben (86% felett) az MK és a KTK hallgatói válaszoltak igennel. Az ÁJK és az ÁOK válaszadóinak is több mint 80%-a érzi jónak korábbi választását. Ha most kellene dönteni, más szak választásán leginkább a TTK (33,71%) és a BTK (32,32%) hallgatói gondolkodnának. (36. ábra) A38A 2012-ES PÁLYAKÖVETÉSI VIZSGÁLAT

Hírnév, ajánlás 36. ábra: Ha most kellene választania, ismét ezt a szakot jelölné meg? (Kari bontás) (n=2896) AJK AOK BTK ETK FEEK IGYK KTK MK PMMIK TTK PTE össz. 84,06% 83,33% 67,68% 75,24% 73,02% 69,75% 86,49% 87,72% 73,83% 66,29% 75,28% 15,94% 16,67% 32,32% 24,76% 26,98% 30,25% 13,51% 12,28% 26,17% 33,71% 24,72% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Igen Nem 2.6 Az oktatáshoz, szolgáltatásokhoz kapcsolódó fontosság és elégedettség A témához kapcsolódó kérdések azt vizsgálják, hogy a hallgatók mit tartanak fontosnak, és mennyire elégedettek ezekkel a tényezőkkel. Az értékelés itt is az ötfokozatú skálának megfelelően történik. 14. táblázat: Fontossági értékelések a vizsgált szempontok szerint átlag szerint csökkenő sorrendben A vizsgált tényezők n Átlag Medián Módusz Szórás Az oktatók szakmai tudása 2 898 4,81 5 5 0,49 Az oktatás színvonala 2 904 4,79 5 5 0,50 Az oktatás infrastrukturális és technikai háttere 2 901 4,30 4 5 0,78 A költségtérítés mértéke 2 900 4,18 5 5 1,04 A megélhetési költségek szintje 2 899 4,02 4 5 0,99 A hallgatók közösségi aktivitása 2 903 3,70 4 4 0,98 Külföldi tanulmányi lehetőségek 2 898 3,61 4 4 1,08 A legfontosabb szempont az oktatás: az oktatók szakmai tudása, illetve az oktatás színvonala. A technikai színvonal fontosabb, mint a költségtérítés mértéke. (A szempontok különböznek az előző évek szempontrendszerétől). (14. táblázat) A karok szerinti elemzés megmutatja, hogy az oktatók szakmai tudását és az oktatás színvonalát minden kar a legfontosabb tényezőnek értékeli. A hallgatók közösségi aktivitása és a külföldi tanulmányi lehetőségek egyaránt 4-es alatti átlagokat kaptak. Az oktatás infrastrukturális hátterét mindenki egyformán fontosnak értékeli (bár az oktatás színvonalánál kevésbé fontosnak). A karok közötti különbség a két költséggel kapcsolatos tényezőben figyelhető meg. Az MK esetén egyforma súlyúak a megélhetési költségek és a költségtérítés mértékével kapcsolatos vélemények. Ettől eltekintve egyedül az ÁOK-n tartják fontosnak a HALLGATÓI MOTIVÁCIÓS FELMÉRÉS A39A

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM hallgatók megélhetési költségeinek szintjét, fontosabbnak, mint a költségtérítés mértékét. Az összes többi kar esetében az arány fordított. (Az elmúlt évekhez képest lényegesen kevesebb tényezőt értékelhettek fontosság szerint a hallgatók.) (15. táblázat) 15. táblázat: Fontossági értékelések átlag szerinti csökkenő sorrendben (Kari bontás) Az átlagtól való eltérés mértéke 0,20 0,15 0,10 0,05 0,00-0,05-0,10-0,15-0,20 37. ábra: Fontossági értékek (Tagozat szerint) Nappali Levelező A fontossági átlagok tagozat szerinti alakulásánál megfigyelhető, hogy az oktatás színvonalának az értékelésétől eltekintve a különbség a nappali és a levelező tagozatos hallgatók véleménye között mindenhol szignifikáns. (37. ábra) A nemek szerinti bontás az oktatás infrastrukturális hátterétől eltekintve (ami századra azonos) minden tényező esetén szignifikáns eltéréseket mutatott. A legfontosabb különbség, hogy a külföldi tanulmányutak lehetőségét a nők jelentősen fontosabbnak tartják. Az intézménnyel kapcsolatos elégedettségi értékelések A tényezők fontosságának értékelése után a kiemelt tényezőket valamint két újabb változót, az oktatók által alkalmazott modern technikákat és az egyetem lakóhelytől való távolságát az elégedettség szempontjából is értékelték a hallgatók. Az eredményeket az értékelés szerint sorba rendezve közöljük. A40A 2012-ES PÁLYAKÖVETÉSI VIZSGÁLAT

Hírnév, ajánlás 16. táblázat: Elégedettségi értékelések a vizsgált szempontok szerint átlag szerinti csökkenő sorrendben A vizsgált tényezők n Átlag Medián Módusz Szórás Az oktatók szakmai tudása 2895 4,23 4 4 0,79 Az oktatás színvonala 2895 3,99 4 4 0,87 Az oktatók által alkalmazott modern technikák 2890 3,85 4 4 0,97 Külföldi ösztöndíj-lehetőségek 2874 3,85 4 4 0,94 Az oktatás infrastrukturális és technikai háttere 2886 3,70 4 4 0,96 A hallgatók közösségi aktivitása 2887 3,64 4 4 0,90 Az egyetem lakóhelytől való távolsága 2884 3,44 4 5 1,30 A megélhetési költségek szintje 2871 3,13 3 3 0,98 A költségtérítés mértéke 2874 3,10 3 3 1,17 Az elégedettségi értékek alacsonyabbak, mint a fontossági értékek, azonban fontos megjegyezni, hogy a két legfontosabbnak tartott tényezővel a legelégedettebbek a hallgatók. Az oktatás minőségével kapcsolatos tényezők a sorrend elejére kerültek, azonban a költségtényezőkkel (mint az várható is volt) a legelégedetlenebbek a hallgatók. (16. táblázat) 17. táblázat: Elégedettségi értékelések a vizsgált szempontok szerint átlag szerinti csökkenő sorrendben (Kari bontás) A vizsgált tényezők AJK AOK BTK ETK FEEK IGYK KTK MK PMMIK TTK Átlag Az oktatók szakmai tudása 4,55 4,26 4,26 4,17 4,45 4,37 4,36 4,46 3,86 4,08 4,23 Az oktatás színvonala 4,43 4,05 3,99 3,88 4,26 4,14 4,10 4,14 3,64 3,79 3,99 Az oktatók által alkalmazott modern technikák 3,97 3,75 3,76 3,84 4,27 4,05 4,17 3,53 3,67 3,71 3,85 Külföldi ösztöndíj-lehetőségek 3,88 3,84 4,01 3,71 4,11 3,83 3,98 3,46 3,66 3,76 3,85 Az oktatás infrastrukturális és technikai háttere 4,20 3,42 3,58 3,47 4,24 3,80 4,11 3,54 3,49 3,45 3,70 A hallgatók közösségi aktivitása 3,63 3,79 3,66 3,59 3,62 3,73 3,71 3,43 3,56 3,60 3,64 Az egyetem lakóhelytől való távolsága 3,34 3,53 3,39 3,35 3,41 3,61 3,81 2,73 3,41 3,37 3,44 A megélhetési költségek szintje 3,23 3,05 3,11 3,08 3,25 3,12 3,32 2,88 3,01 3,13 3,13 A költségtérítés mértéke 3,09 3,07 3,06 3,22 3,29 2,88 3,23 2,95 2,97 3,11 3,10 Az elégedettségi szintek kari bontása alapján az oktatók szakmai tudásánál és az oktatás színvonalánál az ÁJK hallgatói adták a legmagasabb, a PMMIK hallgatói pedig a legalacsonyabb értékeket. Az oktatás infrastrukturális és technikai hátterénél nagy egyenetlenségeket találunk. Kimagasló mértékben elégedettek az ÁJK, a FEEK és a KTK hallgatói. (17. táblázat) Az elégedettségi értékek tagozat szerinti vizsgálata a tavalyi elemzéshez hasonlóan alakul. Szignifikáns különbségek vannak a közösségi aktivitás és a költségtérítés mértéke tényezőket kivéve. A nappali tagozatos hallgatók a külföldi ösztöndíj-lehetőségekkel és az egyetemnek a lakóhelytől való távolságával voltak elégedettebbek, a többi esetben a levelező tagozatos hallgatók adták a magasabb értékeket. (38. ábra) HALLGATÓI MOTIVÁCIÓS FELMÉRÉS A41A

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Az átlagtól való eltérés mértéke 0,30 0,25 0,20 0,15 0,10 0,05 0,00-0,05-0,10-0,15-0,20 38. ábra: Elégedettségi értékek (Tagozat szerint) Nappali Levelező A nemek szerinti vizsgálat három tényezőtől eltekintve megélhetési költségek, lakóhelytől való távolság és a költségtérítés szintje mindenhol szignifikáns eltéréseket mutat. A legnagyobb különbségeket az oktatás színvonala, az oktatók szakmai tudása és a külföldi ösztöndíj-lehetőségek mutatják (a nők értékelése ezekben az esetekben magasabb). A férfiak egyedül a lakóhelytől való távolsággal elégedettebbek. Jelenlegi szakra vonatkozó kérdések A hallgatók jelenlegi szakjára vonatkozóan tettünk fel kérdéseket oktatással, oktatókkal, színvonallal, lehetőségekkel, gyakorlatisággal, diploma hasznosságával kapcsolatban, és az egyes kijelentéseket ötfokozatú skálán értékelhették. 18. táblázat: Jelenlegi szak értékelése átlag szerinti csökkenő sorrendben Vizsgált szempontok n Átlag Medián Módusz Szórás büszke vagyok arra, hogy a PTE-n tanulhatok 2896 4,25 5 5 0,97 a kötelező gyakorlat alatt kipróbálhatjuk az elméletet 2885 4,03 4 5 1,16 a képzés magas színvonalú 2902 3,93 4 4 0,96 rajtam múlik, hogy mennyi tudást szerzek meg 2898 3,92 4 5 1,04 a hallgatók egymás közötti kapcsolata megfelelő 2895 3,83 4 4 0,99 az oktatókkal való kapcsolat megfelelő 2898 3,77 4 4 1,02 az oktatók fenntartják a minőségi képzést 2901 3,77 4 4 1,03 a számonkérés módja meghatározza a kurzus megítélését 2895 3,73 4 4 1,07 versenyképes diplomát szerezhetek 2896 3,70 4 4 1,14 mindig tudom, hogy a kurzuson mit várnak el 2899 3,42 4 4 1,08 a tantárgyak egymásra épülése logikus, jól átgondolt 2897 3,33 3 4 1,20 minden fontos információt időben megkapok 2899 3,30 3 4 1,20 a képzés gyakorlatorientált, így felkészít a munkavállalásra 2894 2,89 3 3 1,25 Összegyetemi szinten a hallgatók legmagasabb négyes feletti átlagot a büszke vagyok arra, hogy a PTE-n tanulhatok (4,25) és a kötelező gyakorlat alatt kipróbálhatjuk az elméletet A42A 2012-ES PÁLYAKÖVETÉSI VIZSGÁLAT

Hírnév, ajánlás (4,03) kijelentésekre adtak. Azonban figyelembe kell vennünk, hogy utóbbi esetében valamivel magasabb a szórás értéke. Harmadik helyen szerepel a képzés színvonala, melynek 3,93-as átlaga említésre méltó. Legalacsonyabb átlagot (2,89) a képzés gyakorlatorientáltsága kapott. (18. táblázat) 19. táblázat: Jelenlegi szak értékelése átlag szerinti csökkenő sorrendben (Kari bontás) Vizsgált szempontok AJK AOK BTK ETK FEEK IGYK KTK MK PMMIK TTK Átlag büszke vagyok arra, hogy a PTE-n tanulhatok 4,66 4,22 4,22 4,26 4,51 4,25 4,43 4,37 3,85 4,10 4,25 a kötelező gyakorlat alatt kipróbálhatjuk az elméletet 4,09 4,35 4,01 4,35 3,99 4,44 3,68 4,19 3,92 3,82 4,03 a képzés magas színvonalú 4,56 4,32 3,86 3,74 4,07 3,80 4,15 3,91 3,53 3,61 3,93 rajtam múlik, hogy mennyi tudást szerzek meg 4,13 3,81 3,90 3,83 4,09 3,92 4,04 3,99 3,88 3,75 3,92 a hallgatók egymás közötti kapcsolata megfelelő 3,65 3,83 3,87 3,70 3,93 3,91 3,99 3,83 3,83 3,82 3,83 az oktatókkal való kapcsolat megfelelő 3,76 3,69 3,95 3,81 4,30 4,04 3,80 4,04 3,39 3,62 3,77 az oktatók fenntartják a minőségi képzést 4,23 3,72 3,83 3,72 4,10 3,95 3,93 4,06 3,27 3,49 3,77 a számonkérés módja meghatározza a kurzus megítélését 4,01 4,05 3,57 3,71 3,74 3,96 3,80 3,22 3,68 3,59 3,73 versenyképes diplomát szerezhetek 4,29 4,62 3,14 3,74 3,54 3,52 4,19 2,88 3,61 3,33 3,70 mindig tudom, hogy a kurzuson mit várnak el 3,57 3,22 3,53 3,43 3,67 3,82 3,47 3,36 3,21 3,17 3,42 a tantárgyak egymásra épülése logikus, jól átgondolt 3,92 3,53 3,37 3,25 3,58 3,69 3,36 3,42 2,94 2,88 3,33 minden fontos információt időben megkapok 3,86 3,56 3,22 3,08 3,55 3,27 3,53 2,84 3,00 3,11 3,30 a képzés gyakorlatorientált, így felkészít a munkavállalásra 2,95 3,00 2,58 3,10 2,98 3,52 2,94 3,55 2,77 2,81 2,89 Az egyes szempontok átlagában karonként jelentősebb eltéréseket tapasztalhatunk. Az összesítésben első helyen szereplő büszke vagyok arra, hogy a PTE-n tanulhatok átlaga kimagasló az ÁJK-n (4,66) és a FEEK-en (4,51), ugyanakkor egyedül a PMMIK hallgatói 4-es alatti átlagot adtak. A kötelező gyakorlat magas átlagához jelentős mértékben hozzájárultak az IGYK (4,44), az ÁOK (4,35) és az ETK (4,35) hallgatói. Az oktatókkal való kapcsolat a FEEK hallgatói esetében a legjobb (4,30). Legalacsonyabb értékelést az összesített átlagban is leggyengébb átlagot (2,89) elért gyakorlatorientált képzés kapta a BTK hallgatói körében, ahol az átlag mindössze 2,58 lett. (19. táblázat) A tagozatok közötti vélemények eltérésénél egyedül a számonkérés módja meghatározza a kurzus megítélését szempont esetében nem szignifikáns a különbség. A nappali tagozatosok magasabbra értékelték a kötelező gyakorlat alatt kipróbálhattuk az elméletet, viszont a többi esetben a levelezős hallgatók adtak magasabb pontokat. Intézményi szolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettség Az idei felmérésben fontosnak tartottuk, hogy az intézmény által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettség mértékére is rákérdezzünk a hallgatóktól. A válaszokat egy 1 5-ös skálán kellett megadniuk. Ezek alapján a 20. táblázatban átlag szerint csökkenő sorrendben mutatjuk be az egyes szolgáltatásokat. Összességében kijelenthető, hogy a leginkább egységes vélemény (csupán 0,90-es szórással) a legnagyobb elégedettségi szintet elérő könyvtári szolgáltatás, ahol emellett még a legjellemzőbb az 5-ös érték. Ez a pozitív eredmény a Tudásközpont működésének hatékonyságát mutatja. Ahogy az átlag csökken, úgy nő a szórás is, tehát nagy eltérések tapasztalhatóak az egyes karok esetében. A szakmai idegen nyelvi kurzusok, az általános nyelvtanfolyam, valamint a tanulmányi ösztöndíjak elosztása szolgáltatásokat értékelték jellemzően 4-es érték alatt, utóbbi kettő átlaga (2,94 és 2,74) kisebb a 3-as értéknél. HALLGATÓI MOTIVÁCIÓS FELMÉRÉS A43A

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM 20. táblázat: Egyéb intézményi szolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettség átlag szerinti csökkenő sorrendben Vizsgált szolgáltatások n Átlag Medián Módusz Szórás Könyvtári szolgáltatások 2 555 4,14 4 5 0,90 Kulturális és szórakozási lehetőségek 2 409 3,86 4 4 1,01 Sportolási lehetőségek, feltételek 2 134 3,54 4 4 1,15 Kollégiumi elhelyezés színvonala 1 706 3,49 4 4 1,16 HÖK munkája 2 299 3,49 4 4 1,13 Központi Tanulmányi Iroda (KTI) működése 2 017 3,46 4 4 1,04 Tanszéki/intézeti tanulmányi ügyintézés 2 763 3,44 4 4 1,12 Étkezési lehetőségek 2 501 3,26 3 4 1,26 Tanulmányi ügyfélszolgálat működése (TO, TH) 2 844 3,18 3 4 1,30 Szakmai idegen nyelvi kurzusok 1 664 3,05 3 3 1,26 Általános nyelvtanfolyam (nyelvvizsga-előkészítő) 1 580 2,94 3 3 1,22 Tanulmányi ösztöndíjak elosztása 2 214 2,74 3 3 1,22 A vizsgált szolgáltatásokra adott értékelések között tapasztalható jelentős eltéréseket meghatározzák az egyes karok környezeti és infrastrukturális feltételei is (sportolás, étkezés). A kari szolgáltatásokra adott értékek az adott egységnél megvalósított hallgatói szolgáltatások minőségét tükrözik. Ki kell emelnünk az ÁJK és a KTK tanulmányi ügyekkel, valamint az ÁOK és a PMMIK idegen nyelvvel kapcsolatos tevékenységeit, amelyekre a legmagasabb értékeket kapták a karok közötti összevetésben. 21. táblázat: Egyéb intézményi szolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettség átlag szerinti csökkenő sorrendben (Kari bontás) Vizsgált szolgáltatások AJK AOK BTK ETK FEEK IGYK KTK MK PMMIK TTK Átlag Könyvtári szolgáltatások 4,38 4,14 4,15 4,03 3,67 4,24 4,27 4,24 4,14 3,93 4,14 Kulturális és szórakozási lehetőségek 4,03 3,79 4,09 3,25 3,72 3,40 4,03 4,22 3,82 3,92 3,86 Sportolási lehetőségek, feltételek 3,59 3,73 3,75 2,86 2,95 3,29 3,69 2,91 3,52 3,87 3,54 Kollégiumi elhelyezés színvonala 3,90 2,69 3,61 3,04 3,87 2,40 3,96 3,63 3,69 3,77 3,49 HÖK munkája 3,61 3,17 3,45 3,54 3,51 3,57 3,60 3,63 3,34 3,66 3,49 Központi Tanulmányi Iroda (KTI) működése 3,76 3,24 3,55 3,45 3,66 3,68 3,63 3,55 3,13 3,14 3,46 Tanszéki/intézeti tanulmányi ügyintézés 3,89 3,26 3,56 3,36 3,72 3,71 3,87 3,32 2,89 3,12 3,44 Étkezési lehetőségek 3,67 2,66 3,62 2,22 1,93 3,99 3,29 3,11 3,26 3,68 3,26 Tanulmányi ügyfélszolgálat működése (TO, TH) 3,84 2,82 3,13 3,36 3,52 3,71 3,94 3,18 2,35 2,67 3,18 Szakmai idegen nyelvi kurzusok 3,43 3,78 2,97 2,68 2,33 2,76 2,79 1,87 3,50 2,46 3,05 Általános nyelvtanfolyam (nyelvvizsga-előkészítő) 3,11 3,43 2,97 2,57 2,60 2,77 2,67 1,55 3,46 2,64 2,94 Tanulmányi ösztöndíjak elosztása 2,55 2,02 2,76 2,70 2,82 2,73 2,82 3,25 3,05 2,85 2,74 A kari bontás vizsgálatakor jól láthatóak, hogy mely karok hallgatóinak értékelésének tudhatóak be az egyes szolgáltatásokkal kapcsolatos szórások. A könyvtári szolgáltatások esetén csupán a FEEK (3,67) és a TTK (3,93) hallgatóinál találunk 4-es alatti átlagot, a többi szolgáltatás esetében azonban nagyobb különbségek is adódnak. Az egyes karok által az adott szolgáltatás értékeléseinek maximum és minimum érték közötti eltérés nagysága 2,06 az étkezési szolgáltatások esetében (legalacsonyabb a FEEK 1,93-as értékkel, legmagasabb az IGYK 3,99-es átlaggal). Ugyanez a különbség a szakmai idegen nyelvi kurzusok esetében 1,91 (legalacsonyabb az MK 1,87-es értékkel, legmagasabb az ÁOK 3,78-as átlaggal), valamint 1,91 az általános nyelvtanfolyam szolgáltatással kapcsolatosan (legkisebb az MK 1,55-ös értékkel, legmagasabb a PMMIK 3,46-os átlaggal). (21. táblázat) A44A 2012-ES PÁLYAKÖVETÉSI VIZSGÁLAT

Hírnév, ajánlás 2.7 Alumni rendszer Az Alumni rendszer biztosítja a folyamatos kapcsolatot, kommunikációt az egyetem hallgatóival a végzést követően is. Mivel az öregdiák szervezet nyitott a jelenlegi hallgatók számára is, így mindenképpen fontosnak tartottuk megkérdezni hallgatóinkat az Alumni szervezet ismertségéről és a későbbi terveikről. 39. ábra: A hallgatók tudnak-e, illetve tagjai-e az intézményi Alumni szervezetnek? (Kari bontás) (n=2.908, 1.994) AJK AOK BTK ETK FEEK IGYK KTK MK PMMIK TTK PTE össz. 6,30% 5,53% 14,41% 5,59% 16,87% 4,00% 22,62% 4,00% 9,05% 14,29% 12,19% 44,48% 41,53% 42,86% 53,74% 73,61% 88,74% 79,15% 66,13% 91,27% 67,14% 68,76% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Tud az alumniról Tagja az alumninak Összességében a válaszadók többsége (68,76%) hallott már az Alumni szervezetről. Karonkénti bontásban jól láthatóak a különbségek: a KTK és az ÁOK hallgatói kiemelkedő arányban (91,27%, ill. 88,74%) rendelkeznek információval, és a BTK, illetve az ÁJK hallgatóinak is több mint 70%-a tud a szervezetről. Legalacsonyabb az ismertségi arány az IGYK-n (41,53%), az MK-n (42,86%) és az ETK-n (44,48%). A jelenleg tanulmányaikat folytató hallgatók 12,19% rendelkezik alumni tagsággal. A tagok száma a KTK-n a legmagasabb (22,62%), egyébként itt hallottak legtöbben a szervezetről. Annak ellenére, hogy az Alumni ismertsége meghaladja a 88%-ot az ÁOK-n, a tagok aránya mindössze 5,53%. A legkevesebb taggal azokon a karokon rendelkezik a szervezet, amelyeken legalacsonyabb az ismertség is. (39. ábra) Legnagyobb arányban azok a hallgatók tervezik, hogy belépnek a szervezetbe, amely karokon az ismertség is a legmagasabb, ezek: az ÁJK, a KTK és az ÁOK. A legkisebb hajlandóságot az MK hallgatói mutatják, őket követik az ETK-s és az IGYK-s hallgatók. Összességében a jelenleg még tagsággal nem rendelkezők (a válaszadók 87,81%-a) 42,34%-a tervezi a belépést az Alumni szervezetbe. HALLGATÓI MOTIVÁCIÓS FELMÉRÉS A45A

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Az Alumni szervezetben nem tagok és a tervezett tagság összefüggéseit tekintve az ÁJK esetében a relatíve alacsony tagsági viszony mellett sokan (52,14%) tervezik a szervezethez való csatlakozást. Ez az összefüggés nem igaz az MK, az ETK és az IGYK esetében. (40. ábra) 40. ábra: Azon hallgatók, akik nem tagjai az Alumni szervezetnek, tervezik-e, hogy a diplomaosztókor belépnek? (n=2.908, 1.729) AJK AOK BTK ETK FEEK IGYK KTK MK PMMIK TTK PTE össz. 52,14% 47,59% 39,95% 32,58% 41,18% 34,04% 47,86% 26,09% 38,39% 39,00% 42,34% 93,70% 94,47% 85,59% 94,41% 83,13% 96,00% 77,38% 96,00% 90,95% 85,71% 87,81% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Nem tagja az alumninak Diplomaosztókor belép A46A 2012-ES PÁLYAKÖVETÉSI VIZSGÁLAT

Munkavállalás a tanulás mellett 2.8 Kapcsolódás a munka világához Minden felsőoktatási intézmény számára fontos, hogy a képzésben részt vevő hallgatók milyen ismereteket sajátítanak el, milyen képességeket alakítanak ki, illetve ezek birtokában milyen lehetőségekkel számolhatnak, hogyan boldogulhatnak a munkaerőpiacon. Ehhez kapcsolódóan megvizsgáltuk, hogy a hallgatók tanulmányaik során dolgoznak/dolgoztak-e, milyen karriert képzelnek el, milyen munkahelyeken dolgoznának, mekkora jövedelmet tartanak megfelelőnek, illetve az álláskereséshez milyen segítséget vesznek igénybe vagy tartanának szükségesnek az egyetemen vagy a karokon. 2.8.1 Munkavállalás a tanulás mellett 41. ábra: Jelenleg dolgozik a hallgató? (Kari bontás) (n=2.908) AJK AOK BTK ETK FEEK IGYK KTK MK PMMIK TTK PTE össz. 53,18% 13,39% 44,37% 40,63% 65,35% 45,38% 42,81% 33,33% 32,79% 29,78% 39,68% 46,82% 86,61% 55,63% 59,38% 34,65% 54,62% 57,19% 66,67% 67,21% 70,22% 60,32% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Igen Nem A megkérdezettek 39,68%-a dolgozik jelenleg. Ha az arányokat önmagukban nézzük, magasnak tűnhet a tanulás mellett munkát vállalók részesedése. A nem dolgozók aránya az ÁOK esetében egyedülállóan magas (86,61%), és ez magyarázható azzal, hogy náluk nincs levelező képzés. A másik végletet a FEEK hallgatói képviselik, kétharmaduknak (65,35%) már most is van kereső foglalkozása, és viszonylag nagy gyakorisággal dolgoznak még az ÁJK-sok is (53,18 %) a tanulás mellett. A magas értékeket magyarázza, hogy e két kar válaszadói között a levelező tagozatos hallgatók aránya közel kétszerese az egyetemi átlagnak. (41. ábra) A fentivel összhangban nem meglepő, hogy a levelezősök nagy többségének (85,84%) van állása szemben a nappali tagozatosok 22,44%-ával, tehát az utóbbiak közül csak minden ötödik dolgozik. HALLGATÓI MOTIVÁCIÓS FELMÉRÉS A47A