Az energiapolitika fogalma. Az Európai Unió energiapolitikája. Az európai energiastratégia fő célkitűzései. Az energiapolitika tartalma



Hasonló dokumentumok
AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:

A magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

K+F lehet bármi szerepe?

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.

Modellváltás a földgázellátásban. Vince Péter MTA Közgazdaságtudományi Intézet

ENERGIABIZTONSÁG 2009 Földgáz és energiabiztonság Rahóty Zoltán E.ON Földgáz Trade. Budapest, május 11.

Energia- és klímapolitikai stratégiaalkotás és tervezés

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Szakigazgatások rendszere

Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára)

A Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai

Magyarország Energia Jövőképe

Az MVM Csoport időszakra szóló csoportszintű stratégiája. Összefoglaló prezentáció

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

Liberalizált energiapiacok az Európai Unióban

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében. Horváth Attila Imre

Átalakuló energiapiac

Kihívások, előttünk álló feladatok a Hivatal szemszögéből

Elvárások Valóság Hogyan alakul az új villamos energia törvény?

AZ ENERGIAJOG LEGÚJABB KIHÍVÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ INTELLIGENS RENDSZEREKRE

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Energiapolitika Magyarországon

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája December 8.

A Magyar Energia Hivatal jelenlegi és jövőbeni szerepe a magyar közműszolgáltatásban

Az EU energiapolitikája jövőképe

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

I. Országgyűlés Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

Pro Energia Alapítvány konferencia Budapest, április 12. Vajdahunyad Vára. Energiahatékonysági politikák az EU és az IEA országaiban

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

modell GASCON február 20. Balázs István László

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Liberalizált villamosenergiapiac a feljogosított fogyasztók szemszögéből

A hazai földgázellátás biztonsága, a MEH jogosítványai

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium

Az energia menedzsment fejlődésének intelligens technológiai támogatása. Huber Krisz=án október 9.

A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései

Piac, reguláció és hatékonyság a villamosenergia-iparban

A Nemzeti Energiastratégia 2030 gázszektorra vonatkozó prioritásának gazdasági hatáselemzése

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

Téli energia csomag, a zöldenergia fejlesztés jövőbeli lehetőségei

A liberalizált villamosenergia-piac működése. Gurszky Zoltán Energia és szabályozásmenedzsment osztály

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

tanév őszi félév. III. évf. geográfus/földrajz szak

Megújuló energia és energiahatékonysági helyzetkép

Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések

Energiaköltségek csökkentése - földgázbeszerzés a szabadpiacon

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor

Az energiapiac. Az EU közös villamos energiapiacának kialakítása (96/92/EC direktíva, jón. 20.)

EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője

I. Országgyűlés Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal


MAVIR - ITO Modell szerinti működése. Dr. Tomaj Balázs Megfelelési Ellenőr

TISZTA, OKOS ÉS MEGFIZETHETŐ ENERGIA

A hazai gáztőzsde piaci hatásai és hozzájárulása az energiabiztonsághoz

09. Május 25 Budapest Készítette: Fazekasné Czakó Ilona

***II AJÁNLÁSTERVEZET MÁSODIK OLVASATRA

Kovács Csaba Magyar Energia Hivatal GasCon szakkonferencia február 21.

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs május 19. Óbudai Szabadegyetem

Töltőtelepítés, illetve üzemeltetés engedélyeztetési eljárás

a nemzeti vagyon jelentıs

A Kormány energiapolitikai célkitűzései Bencsik János

Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében

A hazai energetika fejlıdésének társadalmi, gazdasági feltételei, jövıképe

Az Okos Jövő Innovációs Klaszter jelentősége és jövője

Tervezzük együtt a jövőt!

Tájékoztatás a MAVIR smart metering projektről

Tézisjavaslatok Magyarország hosszútávú energiastratégiájának kialakításához

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt május 6.

Energiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia

A geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései

a közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

A megújuló erőforrások használata által okozott kihívások, a villamos energia rendszerben

Dél-dunántúli Energetikai Klaszter

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

JELENTÉS az Európai Bizottság részére

Szakigazgatások rendszere

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

GDF SUEZ. Cége velünk csak megtakaríthat!

NEMZETI CSELEKVÉSI TERV 2010 Változatok és konzekvenciák Gondolat ébresztő az új helyzetben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor május 6.

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás)

Energiapiacon is energiahatékonyan

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés

I. Országgyűlés Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató

várható fejlesztési területek

Átírás:

Az Európai Unió energiapolitikája Az energiapolitika fogalma Egy adott politikai egység tág értelemben vett energiaellátásának biztosítására vonatkozó Kajtár Gábor előadása 1 - politikai célkitűzések, - cselekvések, - és az ezekhez kapcsolódó jogi szabályozás összessége 2 Az energiapolitika tartalma energiaellátásra vonatkozó stratégiai célkitűzések a termelés és elosztás jogi szabályozása társadalompolitikai célkitűzések szociálpolitika fogyasztóvédelem környezetvédelmi szempontok külgazdasági-külpolitikai megfontolások 3 Az európai energiastratégia fő célkitűzései 1. fenntarthatóság: megújuló energiaforrások és a kereslet visszafogása 2. versenyképesség: előny a fogyasztóknak és a gazdaságnak egyaránt 3. az ellátás biztonsága: az importfüggőség csökkentése, európai energiatartalékok felhasználása, a beszerzés diverzifikálása 4 Fő cselekvési területek 1. belső gáz- és villamosenergia-piac kiteljesítése (hatékony liberalizáció) 2. ellátásbiztonság, tagállamok közötti szolidaritás 3. fenntartható, hatékonyabb és változatosabb energiaszerkezet 4. az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásokra való reagálás 5. az európai erőforrásokat kihasználó energiatechnológia kialakítása 6. közös energiaügyi külpolitika kialakítása 5 A 2007-es Zöld Könyv fő területei 1. egységes európai gáz- és villamosenergia-hálózat 2. tagállamok közötti szolidaritás 3. az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése 4. az energiahasználat csökkentése 20%-al 2020-ra 5. a megújuló energiaforrások arányának 20%-ra növelése 2020-ra 6. európai stratégiai energiatechnológiai terv 7. alacsony CO2-kibocsátású energiatermelés fosszilis tüzelőanyagokból 8. az atomenergiával kapcsolatos jogi szabályozás továbbfejlesztése 9. nemzetközi energiapolitika kialakítása 6

Korábbi jogalap az RSZ nem tartalmaz önálló fejezetet a RSZ és az EUMSz. egyes rendelkezései (LSZ után) 47.(2) 53. cikk qmv, rendes jogalkotási eljárás az EP-vel 55. 62. cikk 95. 114. cikk EURATOM szerződés! ESZAK szerződés! 7 Új jogalap: EUMSz. 194. cikk a) az energiapiac működésének biztosítása, b) az energiaellátás biztonságának garantálása az Unión belül, c) az energiahatékonyság és az energiatakarékosság, valamint az új és megújuló energiaforrások kifejlesztésének előmozdítása, d) az energiahálózatok összekapcsolásának előmozdítása. 8 Főbb szempontok a belső piac létrehozása, illetve működése keretében a környezet megőrzésének és javításának szükségességére tekintettel a tagállamok közötti szolidaritás szellemében Kihívások gazdaságpolitikai szempontok: import- és exportkorlátozó intézkedések nemzetbiztonsági szempontok szociálpolitika adott technikai, infrastrukturális helyzet termelés, szállítás: jogi monopóliumok elosztás: természetes monopóliumok 9 10 A rendszer: nemzeti, regionális, még magasabb szintű 1. bemeneti pont: termelés 2. átviteli hálózat: magasfeszültségű vezetékek 3. elosztó hálózatok 4. nagy, közepes és kisfeszültségű rendszerek 5. fogyasztók * határkeresztező kapacitás: az egyes nemzeti piacokat összekapcsoló hálózati elemeken továbbított energiamennyiség 11 Különbségek: gázszektor a gáz tárolható, a villamosenergia nem ezért a villamosenergiánál a keresletnek és a kínálatnak egyensúlyban kell lennie mivel a gáz tárolható tárolókra van szükség több okból is tárolókapacitáshoz való hozzáférés fontossága! 12

Unbundling a vertikálisan integrált vállalkozások szétválasztása a hatékony és megkülönböztetéstől mentes hálózati hozzáférés biztosítása érdekében 1.menedzsment szintű: nem lehet személyi átfedés 2.számviteli: külön-külön mérleg 3.információáramlás tiltása 4.jogi szétválasztás: elkülönül vállalkozások 13 Előzmények 1986: az energiaügyi miniszterek új célkitűzéseket fogalmaznak meg 1988: a Bizottság munkaanyaga a korlátok fokozatos lebontásáról 1997: a közös energiapolitika céljainak megfogalmazása 1996: első liberalizációs csomag 2003: második liberalizációs csomag 2006: a Bizottság Zöld Könyve 2007: a Bizottság új tervezete 14 Előzmények Az első liberalizációs csomag tranzitirányelvek (1990) a telekommunikációból ismert nyílt hálózati hozzáférés mintájára villamos- és gázárak transzparenciája a közösségi statisztikai hivatal tájékoztatása (árrendszer, árképzés, fogyasztás fogyasztói kategóriánként) 96/92/EK és 98/30/EK irányelvek keretjellegű fokozatosság kisebb eltérések a gáz és villamosenergia területén 15 16 közszolgáltatási kötelezettség termelőkapacitások engedélyezése engedélyezési eljárás versenytárgyalásos eljárás objektív, nem diszkriminatív és nyilvános feltételek rendszerirányítók kijelölése hálózati hozzáférés szabályozása 17 A hálózati hozzáférés módjai tárgyalásos hálózati hozzáférés a termelő és a fogyasztó közvetlenül köthet egymással szerződést, a hozzáférés feltételei a rendszerirányítóval folytatott tárgyalás függvényében történnek szabályozott hozzáférés a hálózati hozzáférés közzétett díjszabás alapján történik egyvásárlós modell egy önálló jogi személy (kizárólagos vásárló) kötelezhető a termelő és a feljogosított fogyasztó közötti megállapodásban rögzített villamos energia megvásárlására 18

Három fázisú piacnyitás A második liberalizációs csomag 1999. február 19-ig 26.48%-os piacnyitás 2000. február 19-ig 28%-os piacnyitás 2003. február 19-ig 33%-os piacnyitás 19 kedvezőtlen folyamatok egyenlőtlen piacnyitás áremelkedések infrastrukturális problémák 2003/54/EK és 2003/55/EK irányelvek 20 általános közszolgáltatási kötelezettség előírásának lehetősége egyetemes szolgáltatás biztosítása: jog a meghatározott minőségű, összehasonlítható és átlátható árú szolgáltatáshoz végső menedékes szolgáltató: a fogyasztó akkor sem maradhat ellátatlanul, ha az egyetemes szolgáltató nem szolgáltat a gázellátás automatikusan nem közérdekű szolgáltatás szigorodnak a szétválasztás szabályai 21 A Bizottság 2007-es Tervezete unbundling: szállítás és termelés jogi szétválasztás független rendszerüzemeltető nemzeti szabályozó hatóságok hatáskörének növelése rendszerirányítók hatékony együttműködése piaci és műszaki szabályzatok (grid code-ok) kutatás-fejlesztés rendszerüzemeltetés koordinációja hosszú távú beruházás-tervezés 22 Erős szabályozó hatóságok az üzemeltetők megfelelésének felügyelete a beruházási tervek felülvizsgálata átláthatóság felügyelete piacnyitási szint és a verseny felügyelete fogyasztóvédelmi intézkedések 23 Szervezetek nemzeti szabályozó hatóság megfelelő pénzügyi és szakmai háttér önálló jogi személy költségvetési önállóság vezetését 5 évre választják EU ügynökség független, a Bizottságtól elkülönült szervezet a rendszerüzemeltetők európai együttműködési hálózatának ellenőrzését végezné 24

Egyes egyéb területek ellátásbiztonság és energetikai külkapcsolatok megújulóenergia-termelés energiahatékonyság környezeti katasztrófák 27 tagú EU: óriási energiafüggőség olaj: 82% gáz: 57% urán: 75% nukleáris energia 25 26 Ellátásbiztonság és energetikai külkapcsolatok Ellátásbiztonság és energetikai külkapcsolatok egyre növekvő energiaigények új kereskedelmi gócpont Kelet-Európában rendszeres gázviták Ukrajnával, Belorussziával a GAZPROM monopolhelyzete 27 a diverzifikáció szükséges tárolókapacitás növelése: stratégiai tárolás egységes energiapolitika kifelé is saját gázkészletek feltárása 28 Nabucco vs. Déli Áramlat Nabucco 29 2002 februári indulás EU, Bizottság, EBRD osztrák, magyar, bulgár, román és török együttműködés a földgázforrások diverzifikálása a fő cél fő forrás: Azerbajdzsán, Türkmenisztán, Irán (?), Kazahsztán (?) Kb. 3300km (Mo. 390km) 7.9mrd euró 30

Déli Áramlat Megújuló energiatermelés 2007 júniusában jelentik be orosz kezdeményezés, fő célja Ukrajna kikerülése és a Nabucco projekt nehezítése (orosz részről) Mo. számára növeli az ellátás biztonságát a forrást nem, de az ellátó hálózatot diverzifikálja orosz, olasz, bulgár, magyar, görög együttműködés jóval költségesebb: 20mrd euró is lehet 2008 február: Gyurcsány-Medvedev találkozó Bp-en: a Déli Áramlat nem veszélyezteti a Nabucco projektet31 1988 óta szempont 2001/77/EK irányelv 2020-ra 20% megújuló energiaforrás 2020-ra 10% bioüzemanyag 32 Energiahatékonyság külön irányelv az energiahatékonyságot javító intézkedések meghozatalára épületek, háztartási berendezések, egyéb termékek (pl. kondenzációs kazánok, nyílászárók, panel-program) energiahatékonyságának növelése kapcsolt energiatermelés: hőés villamos energia együtt energia eredetének ellenőrzése állami támogatások 33 Mexikói öböl, 2010. április 20. 34 11 halott, 17 sérült 3 hónapos szivárgás 833 millió liter nyersolaj min. 10.000 km² felület European Energy Programme for Recovery A gazdasági válság kezelés céljából infrastrukturális beruházások ösztönzése az energiaszektorban a tagállami ellátásbiztonság növelése a 20/20/20 célkitűzések végrehajtásának elősegítése (2020-ra) 35 36

Nukleáris energia nukleáris kutatás képzési programok nukleáris biztonság nukleáris anyagok szállítása a hulladék kezelése a hulladék tárolása 37 Hazai szabályozás - villamosenergia egyvásárlós modell, hatósági árazás: Magyar Villamos művek (MVM) szabályozó hatóság: Magyar Energia Hivatal (1994) 2001-től részleges piaci liberalizáció hibrid modell: közüzemi szektor és szabad piac hosszú távú megállapodások (20-25 év) kapacitás-aukciók 38 2007. évi LXXXVI. tv. Hazai szabályozás - földgázszektor Magyar Energia Hivatal Magyar Energia Hivatal liberalizáció 2003-tól 2008. évi XL. tv. 39 teljes piaci liberalizáció felügyelete egyetemes szolgáltatás végső menedékes szolgáltató a hatósági árszabályozás megszüntetése piacelemzés a verseny hatékonyságának ellenőrzése a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes azonosítása, többletkötelezettségek előírása 32