A Kárpát-medencei magyarok migrációjának tervezett irányai Budapest, 2002. május
A kutatást a Gazdasági Minisztérium megbízásából a Balázs Ferenc Intézet (mintakészítés datfelvétel) TÁRKI (rögzítés, súlyozás és elemzés) végezte. Az adatfelvételre 2001. november és 2002. január között, az adatok rögzítésére súlyozásra 2002 februárjában és márciusában került sor. E tanulmány»a határon túli magyarok munkaerő mozgásának mértéke és a várható munkaerő-piaci összetétele«tanulmánykötet részeként készült, a Kárpát-medencei magyarok migrációjának tervezett irányait mutatja be. A kötet célja, a határon túli magyarok és cigányok munkaerő mozgásának mértékének és munkaerő-piaci összetételének átfogó vizsgálata. A kutatási jelentés négy tanulmányt tartalmaz. A kutatás vezetője: Sik Endre A jelentést írta: Simonovits Bori TÁRKI Rt. 1112 Budapest, Budaörsi út 45. 1518 Budapest, Pf. 71. Tel.: 309-7676 Fax: 309-7666 E-mail: tarki@tarki.hu Internet: www.tarki.hu 2
Ebben a fejezetben a nyers migráció 1 tervezett irányait mutatjuk be. Először áttekintjük a Kárpát-medencei magyarság nyers migrációs potenciáljának jellemző irányait és térségenkénti sajátosságait. Ezután a nyers migrációs potenciál eltérő irányait meghatározó társadalmi jellemzőket elemezzük. Végül a Kárpát-medencei cigányság migrációs potenciáljának tervezett irányait vesszük szemügyre. Mivel a Kárpát-medencei magyarság a hazai munkaerő-piaci szempontjából egyfajta határontúli diaszpórának tekinthető, ezért munkaerő-piaci migrációs stratégiájuk vizsgálata során érdemes különválasztani a yugat-európába vagy a tengerentúlra irányuló munkavállalási szándékokat. Másként, diaszpóra-elméleti megközelítésben a migrációs stratégia szempontjából a Kárpát-medencei magyarok számára Magyarország (fizikai közelsége, a jól bejáratott gyakorlat meglévő kapcsolati tőke, a kulturális hasonlóság z anyaország-érzet miatt) értelmezhető egyfajta Kisvilág -ként, nyugat-európai országok z Egyesült Államok összességében egyfajta agyvilág -ként (Clifford, 2001, Sik 2000). Elemzésünk során a nyers migrációs potenciál két altípusával, a rövid hosszú távú munkavállalási szándékkal foglalkozunk. A potenciális migránsokon belül megkülönböztetjük azokat, 1. akik kizárólag yugat-európában vagy az Egyesült Államokban ( agyvilág ), 2. akik kizárólag Magyarországon, illetve 3. akik Magyarországon és yugat-európában vagy az Egyesült Államokban egyaránt terveznek külföldi munkavállalást. A teljes mintában összehasonlítva a rövid hosszú távú migrációs terveket, majdnem kétszer annyian terveznek rövid távú külföldi munkavállalást, mint ahányan hosszú távút. (40 illetve 24%) 2. A potenciális migránsok körében az 1. sz. ábra ábrázolja a rövid és hosszú távú munkavállalási szándékok irányainak megoszlásait. 1 A nyers migrációs potenciál azt mutatja, hogy a megkérdezett népességből mennyien tervezik, hogy rövidebb (néhány hét vagy hónap) vagy hosszabb (néhány év) időre külföldre menjenek dolgozni, illetve hogy kivándoroljanak. 2 Ezek az arányok valamivel alacsonyabbak a kutatási jelentésben közöltekkel (Sik Endre Simonovits Bori: 2002, 1. sz. táblázat). Az eltérés oka, hogy míg ebben a tanulmányban csak azokat a válaszadókat tekintjük potenciális munkavállalóknak, akik megneveztek konkrét helyszínt, addig a jelentésben a Tervezi-e Ön, hogy külföldre menjen dolgozni? kérdésre 3
1. sz. ábra A rövid és hosszú távú munkavállalás tervezett irányai (potenciális migránsok, %) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 36% 52% 12% Rövid távú 38% 45% 17% Hosszú távú Magyarországon "agyvilágban" Csak Magyarországon "agyvilágban" Jól látható, hogy mind a rövid, mind a hosszú távú migráció esetében a csak a tartók aránya a legkisebb. A legfontosabb az a különbség, hogy míg a rövid távú munkavállalás esetében 52% választana csak magyarországi helyszínt, addig a hosszú távú esetében ennél kevesebben, 45%-nyian. Ez azt jelenti, hogy az anyagi szempontból jelentősebb többletbevétellel járó migrációs formáért, többen hoznák meg azt a többletbefektetést, hogy Magyarország mellett vagy helyett a n próbáljanak munkát vállalni. A migráció tervezett iránya térségenként eltérő struktúrát mutat. (2. és 3. sz. ábra) igennel felelőket tekintettük potenciális munkavállalóknak. Ebből a fogalmi szűkítésből adódóan, míg a jelentésben 42% a rövid távú, és 26% a hosszú távú külföldi munkavállalók aránya, addig a tanulmányban 40% illetve 24%. 4
2. sz. ábra A rövid távú munkavállalás tervezett irányai, térségenként (%) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 39 49 12 15 85 1 45 38 18 41 36 22 Erdély Kárpátalja Vajdaság Dél- Szlovákia 36 52 12 "agyvilág"-ba Csak "agyvilág"-ba A migrációs potenciál irányát térségenként vizsgálva Kárpátalját és Dél-Szlovákiát érdemes kiemelni. Kárpátalján gyakorlatilag senki nem tervez kizárólag nagyvilág -i munkavállalást, és itt terveznek a legkisebb arányban a magyarországi mellett nagyvilág -i munkavállalást. Dél-Szlovákia esetében beszélhetünk a legnagyobb arányú nagyvilág -i rövid távú munkavállalási szándékról, ennek valószínű oka, Csehország munkaerő-piaci és nyelvi szempontból egyszerű elérhetősége. Erdélyben átlagos, és Vajdaságban átlagon felüli a csak nagyvilág -i munkavállalási szándék. Vajdaságban és Dél-Szlovákiában kiemelkedő azok aránya, akik Magyarországon n egyaránt próbálnának munkát keresni. A hosszú távú munkavállalás tervezett irányait vizsgálva megállapítható, hogy valamivel kisebb azok aránya, akik csak Magyarországot célozták meg, mint rövidtávon. A hosszú távú migrációs terv tehát egy nagyobb haszonnal kecsegtető és egyben nagyobb kockázat vállalással és beruházással járó stratégia, amelyben nagyobb teret kapnak a nagyvilág -i úti célok, mint a rövid távú tervek esetében. (3. sz. ábra) 5
3. sz. ábra A hosszú távú munkavállalás tervezett irányai, az országot megnevezők között, térségenként (%) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 24 39 39 38 50 43 75 27 39 45 18 23 22 17 1 Erdély Kárpátalja Vajdaság Dél-Szlovákia "agyvilág"-ba Csak "agyvilág"-ba 6
A migráció tervezett irányának társadalmi jellemzői Demográfiai tényezők A férfiak és nők tervezett migrációs irányait vizsgálva számottevő különbségek mutathatók ki a nagyvilág -i magyarországi munkavállalással kapcsolatos tervekben. (1. sz. táblázat) 1. sz. táblázat A rövid és hosszú távú munkavállalás tervezett iránya, nemek szerint (%) Csak Rövid távú munkavállalás (0,001)* Férfi 100 14 48 38 844 ő 10 58 33 100 595 12 52 36 100 1439 Hosszú távú munkavállalás (0,000)* Férfi 100 21 40 40 521 ő 11 53 36 100 333 17 45 38 100 854 Mind a rövid mind a hosszú távú munkavállalás esetében igaz, hogy a férfiak magasabb vállalkozó kedvet mutatnak a nem anyanyelvi területen való elhelyezkedéssel kapcsolatban. A rövid távú tervek esetében a férfiak majdnem másfélszer akkora arányban, a hosszú távú tervek esetében pedig majdnem kétszeres arányban dolgoznának kizárólag a agyvilág - ban, mint a nők. A korcsoportokat vizsgálva, míg a rövid távú munkavállalás esetében határozottan eltérő migrációs stratégiákat találunk, addig a hosszú távú munkavállalás esetében az eltérések nem jelentősek.(2. sz. táblázat) 7
2. sz. táblázat A rövid és hosszú távú munkavállalás tervezett iránya, korcsoportok szerint (%) Csak Rövid távú munkavállalás (0,000)* 18-24 éves 14 44 42 100 364 25-34 éves 13 49 38 100 487 35-44 éves 13 55 32 100 300 45-55 éves 7 65 29 100 288 12 52 36 100 1439 Hosszú távú munkavállalás (0,460)* 18-24 éves 16 41 43 100 243 25-34 éves 18 48 35 100 322 35-44 éves 18 43 39 100 163 45-55 éves 13 48 39 100 127 17 45 38 100 855 Míg a 35 éven felüliek inkább csak Magyarországon, addig a 35 éven aluliak, de különösen a 24 éven aluliak a n is szívesen vállalnának néhány hetes vagy hónapos munkát. A hosszú távú stratégiák szempontjából az életkor kevésbé meghatározó, a legfiatalabb korosztály aránya azonban kiemelkedő a Magyarországon n egyaránt munkát vállalni tervezők között. Az iskolai végzettség nem befolyásolja a migráció tervezett irányát 3. A gazdasági aktivitás 4 hatása mind a rövid, mind a hosszú távú munkavállalás tervezett irányaira nézve statisztikailag szignifikáns. A rövid és hosszú távú tervek esetében hasonló tendencia érvényesül: a csak Magyarországot megnevezők között a munkanélküliek aránya kiemelkedő. 3 Lásd a 1. sz. Függelék F1.3. sz. táblázat. 4 A gazdasági aktivitás változóját az alacsony esetszámok munkanélküliek túlsúlya miatt három kategóriává vontuk össze. 1. Aktív: alkalmazott, vállalkozó, 2. Munkanélküli, 3. Egyéb inaktív: háztartásbeli, tanuló, nyugdíjas, egyéb okból nem dolgozik. 8
3. sz. táblázat A rövid és hosszú távú munkavállalás tervezett iránya, gazdasági aktivitás szerint (%) Csak Rövid távú munkavállalás ( 0,011)* Aktív 13 50 37 100 729 Munkanélküli 8 59 32 100 377 Egyéb inaktív 13 49 38 100 317 12 52 36 100 1423 Hosszú távú munkavállalás (0,028)* Aktív 17 43 41 100 429 Munkanélküli 15 54 31 100 229 Egyéb inaktív 19 39 42 100 179 17 45 38 100 837 A település mérete településen élő magyarok aránya A település mérete z ott élő magyarok aránya egyaránt befolyásolja a tervezett migráció irányát. A településhierarchián felfelé haladva csökken azok aránya, akik kizárólag magyarországi munkavállalást terveznek, és nő a Magyarországot agyvilág -ot egyaránt megcélzó munkavállalók aránya: A 10 000 főnél nagyobb települések lakói több mint kétszer akkora arányban neveztek meg Magyarország mellett nagyvilág -i rövid távú úti célt, mint 1000 főnél kisebb települések lakói. (4. sz. táblázat) 9
4. sz. táblázat A rövid és hosszú távú munkavállalás tervezett, település mérete szerint (%) Csak Rövid távú munkavállalás (0,000)* 1000 főnél kisebb 12 68 20 100 182 1000-9999 fő között 11 58 32 100 538 10000 fő felett 14 43 43 100 684 12 52 36 100 1404 Hosszú távú munkavállalás (0,000)* 1000 főnél kisebb 14 58 28 100 103 1000-9999 fő 100 között 14 50 36 290 10000 fő felett 20 37 44 100 445 17 44 39 100 838 A településen élő magyarok aránya mind a rövid, mind a hosszú távú munkavállalási tervek irányát meghatározza.(5. sz. táblázat) 10
5. sz. táblázat A rövid és hosszú távú munkavállalás tervezett iránya, a településen élő magyarok aránya szerint (%) Csak Rövid távú munkavállalás (0,000)* A magyarok aránya 40% alatti 13 42 46 100 550 A magyarok aránya 40-85% 16 49 35 közötti 100 440 A magyarok aránya 85% feletti 8 69 24 100 413 12 52 36 100 1403 Hosszú távú munkavállalás (0,000)* A magyarok 18 36 46 100 372 aránya 40% alatti A magyarok aránya 40-85% közötti 20 45 35 100 257 A magyarok aránya 85% feletti 12 58 30 100 209 17 44 39 100 838 A szinte homogén magyar környezet (magyarok aránya 85% feletti) valószínűsíti a kizárólag magyarországi munkavállalási terveket. Ezzel szemben a heterogén környezet egy összetettebb stratégiát valószínűsít, azaz, hogy Magyarország mellett nagyvilág -i célokat is mérlegel a válaszadó. A hatást magyarázhatja az a háttér-összefüggés, hogy a kistelepülések között nagyobb arányban találunk homogén közösségeket, mint a nagyobbak között, és mint tapasztaltuk, a kis települések lakói kevésbé vállalkoznak nagyvilág -i munkakeresésre. Ezt a háttér összefüggést igazolja, hogy míg az 1000 főnél kisebb településen élők 63%-a él olyan 11
településen, ahol a magyarok aránya 85% feletti, addig az 1000-9999 fő közötti településeken ez az arány 49% 10 000 főnél nagyobb településeken mindössze 10%. 5 Anyagi helyzet A vizsgált populáció anyagi helyzetét kétféleképpen mértük. Egyrészt egy objektív mérceként szolgáló, a háztartás tartós fogyasztási javakkal való ellátottságát mérő mutató segítségével 6, másrészt a válaszadók szubjektíven érzékelt anyagi helyzetével 7. A megkérdezettek harmada tartós fogyasztási cikkekkel jól ellátott, majdnem fele közepesen ellátott, egyötödük pedig nincstelen. A válaszadók szubjektív önbesorolása alapján kétharmaduk került az átlagos anyagi helyzetű kategóriába, ötödük érzi magát szegénynek és kevesebb, mint egytizedük gazdagnak. Az objektív szubjektív önbesoroláson keresztül mért anyagi helyzet ugyanarra az összefüggésre hívja fel a figyelmet. Míg a jómód csökkenti, a nincstelenség növeli a kizárólag tartók arányát. Ezzel összefüggésben a csak nagyvilág -i úti-célokat megnevezők között felülreprezentáltak a jómódúak. (6. és 7. sz. táblázat) 5 Lásd 2. sz. Függelék F2.4. táblázat. 6 A felsorolt 13 tartós fogyasztási jószág közül mennyivel rendelkezik? (Az index 13 eleme a következő volt: színes televízió, vezetékes telefon, mobiltelefon, CD lejátszó, személyi számítógép, Internet hozzáférés, automata mosógép, videomagnó, értékes művészeti tárgy, mikrohullámú sütő, fagyasztóláda, nyugati személygépkocsi, keleti személygépkocsi, földtulajdon.) A 13 fokú indexet háromfokúvá vontuk össze, melynek értékei: incstelen: 0-2 fogyasztási jószág, Közepesen ellátott: 3-6 fogyasztási jószág, Jól ellátott: 7-13 fogyasztási jószág. 7 A megkérdezetteknek egy tízfokú skálán kellett értékelniük anyagi helyzetüket. A skálán az 1-es jelentette a legszegényebb, a 10-es pedig a leggazdagabb kategóriát. A tízfokú skálát háromfokúvá vontuk össze, melynek értékeit a következőképpen alakítottuk ki: Szegény (1, 2, 3-os skálaérték), Átlagos (4,5,6-os skálaérték), Gazdag (7,8,9,10-es skálaérték) 12
6. sz. táblázat A rövid és hosszú távú munkavállalás tervezett iránya, az objektív anyagi helyzet függvényében (%) Csak Rövid távú munkavállalás (0,000) incstelen 4 71 26 100 336 Közepesen ellátott 11 55 34 100 699 Jól ellátott 21 31 48 100 404 12 52 36 100 1439 Hosszú távú munkavállalás (0,000) incstelen 9 61 31 100 172 Közepesen ellátott 17 47 36 100 Jól ellátott 22 30 48 100 253 17 45 38 100 855 A nincstelenség valószínűsíti, hogy a válaszadó csak magyarországi munkavállalást tervez, rövid és hosszútávon egyaránt: Rövidtávon a nincstelenek majdnem háromnegyede, hosszútávon pedig 61%-uk kizárólag Magyarországon vállalna munkát, míg az országos átlag 52 illetve 45%. Ezzel szemben a tartós fogyasztási cikkekkel jól ellátottak migrációs stratégiájában nagyobb teret kapnak a nagyvilág -i célpontok is: A jól ellátottak majdnem fele Magyarországon n egyaránt keresne rövid és hosszú távú megélhetést. A 7. sz. táblázat szerint a szegények kevesebb, mint feleakkora arányban neveztek meg kizárólagosan nagyvilág -i úti-célokat, mint a gazdagok. 13
7. sz. táblázat A rövid és hosszú távú munkavállalás tervezett iránya, a szubjektív anyagi helyzet függvényében (%) Csak Rövid távú munkavállalás (0,000) Szegény 9 61 30 100 356 Átlagos 12 50 37 100 965 Gazdag 19 39 42 100 114 12 52 36 100 1435 Hosszú távú munkavállalás (0,009) Szegény 11 52 37 100 203 Átlagos 18 44 38 100 576 Gazdag 26 31 43 100 74 17 45 38 100 853 Lakáshelyzet 8 Feltételezéseink szerint az, hogy a lakás, illetve ház saját tulajdonú vagy bérelt, nemcsak az egyén anyagi helyzetét méri, hanem jelentős dimenziója lehet az egyén kötöttségének. Egy saját tulajdonú ingatlan egyfajta objektív kötöttséget jelenthet, amely elsősorban a hosszú távú munkavállalási tervekre fejti ki hatását. Összehasonlítva a lakás tulajdonlásának hatását a rövid és hosszú távú munkavállalási szándékra, jól látható, hogy a saját tulajdonú ingatlan csökkenti a rövid távú és hosszú távú munkavállalási szándékot egyaránt. A hatás statisztikai értelemben azonban, csak a hosszú távú munkavállalás esetében szignifikáns.(8. sz. táblázat) 8 Az elemzés során az ingatlan két típusát különböztettünk meg: 1. Sajáttulajdonú ingatlan (Sajáttulajdonú kertes ház, tömb- vagy lakótelepi lakás) és 2. Bérelt ingatlan (Bérelt kertes ház, tömb- vagy lakótelepi lakás) 14
8. sz. táblázat Az ingatlantulajdonlás hatása a rövid és hosszú távú migrációra, nnak irányára (teljes minta, %) em tervez külföldi munkavállalást agyvilág -ba Csak Rövid távú munkavállalás (0,092) Saját tulajdonú 60 5 21 14 100 3228 Bérelt 55 3 23 18 100 291 60 5 21 14 100 3519 Hosszú távú munkavállalás (0,000) Saját tulajdonú 77 4 10 9 100 3227 Bérelt 66 4 15 15 100 291 76 4 11 9 100 3518 A lakástulajdonlás a migráció irányát nem befolyásolja érdemlegesen 9. Az anyaföldhöz való pszichés viszony 10 9 Lásd 2. sz. Függelék F2.5 táblázat. 10 Az anyaföldhöz való pszichés viszonyt, a következő kérdésen keresztül mértük: Hol helyezné el magát azon a skálán, ahol az 1-es azt jelenti, hogy soha semmilyen körülmények között nem élne más országban, a 10-es pedig azt jelenti, hogy szívesen áttelepülne egy másik országba. A tízfokú skálát az elemzés során háromértékűre vontuk össze, úgy hogy mindhárom érték nagyjából azonos elemszámú csoportot képviseljen. Az így létrehozott mutató értékei a következők voltak: 1: (1, 2 skálaérték) em élne más országban 2: (3-7 skálaérték) Is-is 3: (7-10 skálaérték) Élne más országban. 15
Feltételezéseink szerint az anyaföldhöz való pszichés viszony meghatározó jelentőségű lehet a migrációs szándék tervezett irány szempontjából. A 3. 4. sz. ábrán jól látható az a tendencia, miszerint az anyaföldhöz való kötődés csökkenti a rövid távú migrációs potenciált. 16
4. sz. ábra Az anyaföldhöz való pszichés viszony hatása a rövid távú migrációra, nnak irányára (%) 100% 90% 7 14 13 25 15 80% 4 21 21 70% 60% 5 29 5 50% 40% 30% 20% 76 61 6 40 59 10% 0% em élne más országban Is-is Élne más országban em tervez külföldi munkavállalást Csak "agyvilág"-ba "agyvilág"-ba A hosszú távú munkavállalás esetében a hatás érthető módon még erősebb. Akik szívesen élnének más országban, négyszeres arányban vállalnának Magyarországon agyvilág - ban munkát, mint aki pszichésen ragaszkodnak anyaföldjükhöz. (5. sz. ábra) 5. sz. ábra Az anyaföldhöz való pszichés viszony hatása a hosszú távú migrációra, nnak irányára (%) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2 43 91 em élne más országban 6 4 9 81 Is-is 19 21 7 54 Élne más országban 9 11 4 76 em tervez külföldi munkavállalást Csak "agyvilág"-ba "agyvilág"-ba 17
Az anyaföldhöz való pszichés viszony csak a rövid távú migráció irányát befolyásolja. Azok, akik elképzelhetőnek tartják, hogy más országban éljenek, az átlagosnál nagyobb arányban neveztek meg magyar és nagyvilág -i úti-célt. Akik pedig pszichésen ragaszkodnak anyaföldjükhöz, kisebb arányban neveztek meg egyszerre magyarországi és nagyvilág -i úticélt.(9. sz. táblázat) 9. sz. táblázat A rövid és hosszú távú munkavállalás tervezett iránya, az anyaföldhöz való pszichés viszony függvényében (%) Csak Rövid távú munkavállalás (0,002)* em élne más 15 58 27 100 269 országban Is-is 12 54 34 100 514 Élne más országban 11 48 41 100 627 12 52 36 100 1410 Hosszú távú munkavállalás (0,087)* em élne más (21) (40) (39) 100 97 országban Is-is 19 48 33 100 252 Élne más 14 45 41 100 485 országban 17 45 38 100 834 Összegzés Az elemzés két egymással összefüggő tendenciára mutat rá. Az adatok egyrészt alátámasztják azt az összefüggést, miszerint a rövid távú munkavállalás egyfajta túlélési stratégia, amelytől a munkavállaló helyettesítő jövedelmet remél, a hosszú távú munkavállalás pedig egyfajta tőkebefektet jobb megélhetés, többletjövedelem szerzés céljából. Ezt igazolja, hogy a 18
hosszú távú munkavállalási tervek között nagyobb teret kapnak a magyarországi mellett a nagyvilág -i úti-célok, amelyek nyilvánvalóan nagyobb tőkebefektetést igényelnek. A migráció tervezett irányai szempontjából releváns háttérváltozók feltérképezése arra világít rá, hogy a demográfiai és szociológiai szempontból előnyösebb helyzetben lévő csoportok (férfiak, fiatal korcsoportok, gazdaságilag aktívak, nagy városok lakói, jó anyagi és lakáshelyzetűek) terveiben nagyobb súllyal szerepelnek a nagyvilág -i munkavállalási tervek. A kutatási jelentésben kimutattuk, hogy az előnyösebb szocio-demográfiai helyzetben lévő társadalmi csoportok felülreprezentáltak a stratégiai szempontból jelentős, hosszú távú munkavállalást tervezők között (Sik-Simonovits, 2002). A térségek összehasonlításából kiderült, hogy míg a kárpátaljai magyarok nagyvilág -i tervei jelentősen elmaradnak az átlagtól, addig a vajdaságiak nagyvilág -i vállalkozó kedve mind rövid, mind hosszú távon kiemelkedő. A térségek eltérő gazdasági helyzetének hatása a migrációs potenciál irányára párhuzamba állítható az egyének eltérő szocio-demográfiai státusának hatásával. A kárpát-medencei cigányság migrációjának tervezett irányai A Kárpát-medencében élő cigányok migrációs potenciálja mind a rövid mind a hosszú távú tervek esetében meghaladja a magyarokét. (6. sz. ábra) 6. sz. ábra A rövid hosszú távú munkavállalás tervezett irányai, a cigány magyar mintában (teljes minta, %) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 14 35 5 46 15 21 5 59 8 23 6 64 9 11 4 cigány magyar cigány magyar 76 Rövid távú Hosszú távú em tervez külföldi munkavállalást Csak "agyvilágba" "agyvilágba" 19
Míg a cigányok több mint fele tervez rövid távú külföldi munkavállalást, addig a magyarok alig 40%-a. A hosszú távú külföldi munkavállalás esetében a cigányok munkavállalási hajlandósága 36%-os, a magyaroké pedig 24%. A 7. sz. ábra lehetőséget nyújt a potenciális migránsok tervezett úti-céljainak összehasonlítására. Csakúgy, mint a magyarok esetében, a cigányok körében is a legkisebb azoknak az aránya, akik kizárólag a agyvilág -ot jelölték meg munkavállalásuk színhelyéül. (7. sz. ábra) 7. sz. ábra A rövid hosszú távú munkavállalás tervezett irányai, a cigány magyar mintában (%) 100% 90% 80% 26 36 22 38 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 62 65 52 45 9 12 16 17 cigány magyar cigány magyar Rövid távú Hosszú távú "agyvilágba" Csak "agyvilágba" A legszembetűnőbb különbség a magyar cigány válaszadók tervei között, hogy a magyarok tervei között nagyobb teret kapnak a magyarországi mellett a nagyvilág -i úticélok, mint a cigányok esetében, a rövid és hosszú távú tervek esetében egyaránt. Ez a tendencia a hosszú távú tervek esetében erősebb: Míg a migrációt tervező magyarok összesen több mint fele nevezett meg nagyvilág -i úti-célt (is), a cigányok 38%-a. 20
A Kárpát-medencei cigányság migrációs stratégiájának főbb társadalmi jellemzői Ebben az alfejezetben röviden áttekintjük a cigányság migrációs stratégiáját meghatározó legfontosabb társadalmi jellemzőket 11. Csakúgy, mint a magyarok esetében, a cigányok esetében is igaz, hogy mind a rövid, mind a hosszú távú munkavállalás esetében a férfiak magasabb arányban vállalkoznának nagyvilág -i munkakeresésre. A korcsoportokat vizsgálva 12, megállapítható, hogy a fiatalabb korosztály (18-34 éves) nagyobb arányban tervez csak nagyvilág -i munkavállalást, mint az idősebb korosztály (35-55 éves). Míg a cigányok esetében ez a hatás a rövid hosszú távú tervekre egyaránt érvényes, a magyarok esetében csak a rövid távú tervek esetében. Az iskolai végzettség 13 a cigányság esetében a magyarokkal ellentétben befolyásolja a migráció tervezett irányát: A magasabb iskolai végzettségűek nagyvilág -i munkavállalási hajlandósága meghaladja az alacsonyabb iskolai végzettségű csoportét. A gazdasági aktivitás a cigányok esetében meghatározza a rövid hosszú távú munkavállalás tervezett irányait. Míg az aktívak aránya a Magyarországot agyvilág országait egyaránt megnevezők között kiemelkedő, az egyéb inaktívak a kizárólag Magyarországot megnevezők között vannak túlsúlyban. Az anyagi helyzet mutatói közül a tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottságot 14 érdemes kiemelni. (A szubjektív anyagi helyzet nem befolyásolja a migráció irányát.) A cigányok esetében is érvényesül a magyaroknál tapasztalt tendencia. A nincstelenek 11 Lásd 2. sz. Függelék F2.6-F2.12 táblázatai. 12 Az alacsony esetszámok miatt a négyértékű korcsoport változót kétértékűvé vontuk össze. 13 Az alacsony esetszámok miatt a négyértékű iskolai végzettség változót kétértékűvé vontuk össze: 1. Legfeljebb 8 általános, 2. Magasabb, mint 8 általános 14 Az alacsony esetszámok miatt a háromértékű tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottság változót kétértékűvé vontuk össze. 21
nagyobb arányban terveznek csak magyarországi munkavállalást, mint a tartós fogyasztási cikkekkel ellátottak. A településen élő magyarok aránya nem hat a cigányok migrációs stratégiájára. Az anyaföldhöz való pszichés kötődés mind a cigányok mind a magyarok esetében csak a rövid távú tervekkel mutat összefüggést. Míg az anyaföldjükhöz ragaszkodók felülreprezentáltak a csak Magyarországot megcélzók között, addig azok, akik elképzelhetőnek tartják, hogy más országban éljenek, az átlagosnál nagyobb arányban neveztek meg magyar és nagyvilág -i úti-célt. A településtípus lakáshelyzet a cigányság esetében nem befolyásolják érdemlegesen a migráció tervezett irányát. 22
Irodalomjegyzék Clifford (2001) Diaszpórák In: A migráció szociológiája. Szerk.: Sik Endre, Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest, 155-171 old. Sik Endre (2000) Kezdetleges gondolatok a diaszpóra fogalmáról és hevenyészett megfigyelések a diaszpórakoncepció magyar nézőpontból való alkalmazhatóságáról. In Diskurzusok a vándorlásról, szerk.: Sik Endre és Tóth Judit, MTA Kisebbségkutató Intézet emzetközi Migrációs és Menekültügyi Kutatóközpont, Budapest, 157-184 old. Sik Endre - Simonovits Bori: (2002) Jelent Kárpát medencei magyarság migrációs potenciáljának legfőbb jellemzőiről, Kézirat, TÁRKI, Budapest 23
2. sz. Függelék F2.1. sz. táblázat A rövid távú munkavállalás tervezett iránya, térségenként (%) agyvilág -ba Csak Erdély 12 49 39 100 862 Kárpátalja 1 85 15 100 233 Vajdaság 18 38 45 100 141 Dél-Szlovákia 22 37 41 100 203 12 52 36 100 1439 F2.2. sz. táblázat A hosszú távú munkavállalás tervezett iránya, térségenként (%) agyvilág -ba Csak Erdély 18 43 39 100 536 Kárpátalja 1 75 24 100 111 Vajdaság (23) (27) (50) 100 84 Dél-Szlovákia 22 39 39 100 122 17 45 38 100 856 24
F2.3. sz. táblázat A rövid és hosszú távú munkavállalás tervezett iránya, iskolai végzettség szerint (%) agyvilág - ba Csak Rövid távú munkavállalás (0,506)* Legfeljebb 8 általános 12 55 34 100 548 Szakmunkásképző 13 50 37 100 368 Érettségi 11 52 38 100 468 Felsőfokú (18) (46) (36) 100 55 12 52 36 100 1439 Hosszú távú munkavállalás (0,491)* Legfeljebb 8 általános 17 46 37 100 346 Szakmunkásképző 14 48 39 100 212 Érettségi 18 40 41 100 261 Felsőfokú ((19)) ((51)) ((30)) 100 37 17 45 38 100 856 F2.4. sz. táblázat A településen élő magyarok aránya a településméret függvényében (%) A magyarok aránya 40% alatti A magyarok aránya 40-85% közötti A magyarok aránya 85% feletti 1000 főnél kisebb 7 30 63 100 476 1000-9999 fő között 13 38 49 100 1411 10000 fő felett 61 29 10 100 1588 34 33 33 100 3475 25
F2.5. sz. táblázat 15 Az ingatlantulajdonlás hatása a rövid és hosszú távú migrációra irányára (%) agyvilág - ba Csak Rövid távú munkavállalás (0,232)* Saját tulajdonú 12 53 35 100 1280 Bérelt 8 52 41 100 131 12 52 36 100 1411 Hosszú távú munkavállalás (0,255)* Saját tulajdonú 17 46 37 100 740 Bérelt (11) (45) (44) 100 98 16 46 38 100 838 15 Mivel a válaszadók döntő többsége (kb. 90%) saját tulajdonú ingatlanban lakik, a puszta százalékok összehasonlíthatósága az átlaggal korlátozott, ezért érdemes megnézni a Pearson féle Chi-égyzet statisztika segítségével mért szignifikancia szintet. Az általános gyakorlat szerint, ha ennek értéke 0 és 0,05 közé esik, akkor a változók közötti kapcsolat szignifikáns és nem véletlen hatására jött létre. 26
A kárpát-medencei cigányság migrációjának tervezett irányainak főbb társadalmi jellemzői F2.6 sz. táblázat A rövid és hosszú távú munkavállalás tervezett iránya, nemek szerint, a cigány mintában (%) Csak Magyarország ra agyvilág - ba Rövid távú munkavállalás (0,000) Férfi 9 59 32 100 351 ő 8 76 16 100 197 9 65 26 100 548 Hosszú távú munkavállalás (0,002) Férfi 18 56 26 100 246 ő 12 75 13 100 120 16 62 22 100 366 F2.7. sz. táblázat A rövid és hosszú távú munkavállalás tervezett iránya, korcsoportok szerint, a cigány mintában (%) Csak Rövid távú munkavállalás (0,014) 18-34 éves 12 64 24 100 279 35-55 éves 5 66 29 100 263 100 9 65 26 542 Hosszú távú munkavállalás (0,041) 18-34 éves 21 60 19 100 189 35-55 éves 12 63 25 100 174 100 16 62 22 363 27
F2.8. sz. táblázat A rövid és hosszú távú munkavállalás tervezett iránya, iskolai végzettség szerint, a cigány mintában (%) Csak Rövid távú munkavállalás (0,014) Legfeljebb 8 8 68 24 100 435 általános Magasabb, mint 12 54 34 100 114 8 általános 9 65 26 100 549 Hosszú távú munkavállalás (0,007) Legfeljebb 8 13 66 21 100 290 általános Magasabb, mint (27) (49) (24) 100 78 8 általános 16 62 22 100 368 xxx: A cellához tartozó elemszám 30 alatt van F2.9. sz. táblázat A rövid és hosszú távú munkavállalás tervezett iránya, gazdasági aktivitás szerint, a cigány mintában (%) Csak Rövid távú munkavállalás (0,010) Aktív (12) (55) (33) 100 93 Munkanélküli 10 64 26 100 357 Egyéb inaktív (3) (79) (18) 100 95 9 65 26 100 543 Hosszú távú munkavállalás (0,018) Aktív (25) (47) (28) 100 64 Munkanélküli 16 64 21 100 262 Egyéb inaktív ((5)) ((78)) ((18)) 100 40 16 62 22 100 364 28
F2.10. sz. táblázat A rövid és hosszú távú munkavállalás tervezett iránya, a tartós fogyasztási javakkal való ellátottság függvényében, a cigány mintában (%) Csak Rövid távú munkavállalás (0,000) incstelen 6 69 25 100 447 Ellátott 21 47 32 100 102 9 65 26 100 549 Hosszú távú munkavállalás (0,000) incstelen 11 68 21 100 290 Ellátott (36) (40) (24) 100 78 16 62 22 100 368 29
F2.11. sz. táblázat A rövid és hosszú távú munkavállalás tervezett iránya, az anyaföldhöz való pszichés viszony függvényében, a cigány mintában (%) em más élne Csak Rövid távú munkavállalás (0,025)* országban 7 75 18 100 162 Is-is 9 62 29 100 125 Élne más országban 10 59 31 100 247 9 65 26 100 534 Hosszú távú munkavállalás (0,092)* em élne más (13) (72) (15) 100 83 országban Is-is (22) (51) (27) 100 78 Élne más országban 16 61 23 100 198 16 62 22 100 359 30